"Nagy tévedésben vagy! Az a száznál jóval több új taxon amit én írtam le, az mig a világ megmarad a nevemen a tudomány asztalán s ha át is értékeli valaki valamelyiket, akkor is legfeljebb csak csak zárójelbe kerül a nevem és a leirás évszáma)! Na ennyit értesz te is a témához! "
A leírás még a véleménynél is gyatrább kategória. Kérdezd meg a témában Netuddkit meg Carnuntumot!
Ugye milyen fasza, ha minden ismeret nélkül fikázzák a tudományodat?
Hát ha a közleményeidben is ennyire széteső vagy, mint ebben a nyúlfarknyi szövegben, akkor nem tudom ...
A túltengő -- amúgy abszolút indokolatlan -- felkiáltójelektől meg már nem fogsz tudni megszabadulni, pedig mikor szóltam... Komoly személyiségjegy nálad.
Nagy tévedésben vagy! Az a száznál jóval több új taxon amit én írtam le, az mig a világ megmarad a nevemen a tudomány asztalán s ha át is értékeli valaki valamelyiket, akkor is legfeljebb csak csak zárójelbe kerül a nevem és a leirás évszáma)! Na ennyit értesz te is a témához!
Linné 1758-bn hozta létre az új nevezéktant s az általa leírt rendszertani egységek , fajok ma is az ő nevén vannak.
Persze cseréltek nyelvet a múltban, de nem csak önszántukból, de erről is csak közvetett információink vannak. A kortársak/utódok leírásai, amelyeknek a hitelesége mindig kérdéses. Veletek pont az a probléma, hogy ami a kedvetekre való azt ellenőrzöttség nélkül is a magatoké teszitek. Ez az én szakmámban nem fordulhat elő!
Megint keversz/kavarsz! Hogy mi volt a jog/tudomány/politika nyelve az egy dolog, s más, hogy milyen nyelven beszélt a mezei polgár/kézműves/földműves.
Ma ezen az alapon mindenki angol kellene legyen, hiszen mind a tudomány, mind a nemzetközi érintkezés nyelve az angol!
Több szerénységét okoska! Sokkal butább és korlátoltabb vagy annál mint amit magadról tartasz!
"Számotokra mindenki ellenség, aki nem osztja a véleményeteket a marhaságaitokról!"
Eddig senki nem tekintett ellenségnek, ez a te saját látásmódod. A véleményt, meg a módszertani kritikát meg illene tudni megkülönböztetni egy magára valamit is adó "tudósnak".
"Nos a nyelvészed mi újat tudott létrehozni és gazdagítani vele a tudományt? A vélemény nem számit annak. "
Ilyen alapon te sem tudtál semmi újat létrehozni. Csak leírtad ami találtál és elmondtad róla a véleményedet.
Csak magadat égeted ezzel a vagdalkozással.
Arra meg még mindíg nem reagáltál, hogy bizony népességek cserélhetnek nyelvet, meg a nacionalizmus előtti korokban nagyon nem a közös nyelv számított politikai szervező erőnek. E helyett fikázol itt mindent és mindenkit, mert más nem jut eszedbe.
Nem is várom el, hogy beájuljatok tőle. Már csak ideológialag is képtelenek lennétek rá. Számotokra mindenki ellenség, aki nem osztja a véleményeteket a marhaságaitokról!
Nem foglalkozom a fogaiddal!-:))) Összevissza vagdalkozol. Jó lenne ha megtanulnád, hogy a tudomány célja és érdeme, hogy új ismereteket ad az emberiség számára!
Nos a nyelvészed mi újat tudott létrehozni és gazdagítani vele a tudományt? A vélemény nem számit annak.
1. A MaKI nem foglalkozik szakhatósági engedélyeztetéssel. Ha 2011-ben alapítják, akkor sem tilthatta volna meg, hogy medencét építsenek az adott telekre, és ez után sem fog beleszólni abba, hogy hol, mit építenek. Nincs is róla információja, mert az építkezésekkel kapcsolatos ügyintézés, az építési tervek beadása, elbírálása egészen más vonalon fut.
2. Teljesen általános gyakorlat, hogy fel nem tárt régészeti lelőhelyekre kiadnak építési engedélyt, ha az nem veszélyezteti a régészeti leleteket. Például azért, mert méteres feltöltés borítja a lelőhelyet. (Ez a gyakorlat egyébként a jelenlegi kurzus idején csinált nagy karriert.) A cikk szerint az Árpád-kori járószint 1,5-4,5 méterrel van a jelenlegi alatt. Valószínűleg nem olyan medencéről van szó, amibe toronyról szoktak fejest ugrálni, tehát a vélelmezett régészeti lelőhely jelenleg biztonságban van. Ettől függetlenül, ha valaki határozottan tudja, hogy régészeti leleteket pusztítottak el, az azonnal tegyen feljelentést!
3. A régészek nem ott, és nem akkor ásnak, ahol és amikor akarnak. A törvény szerint a feltárások költségeit a beruházónak (medenceépíttetőnek) kell finanszíroznia, de csak addig a mélységig, amíg az ő érdekei szükségessé teszik a feltárást. Ha a medence építési mélysége nem érte el a 4,5 métert - tehát ha nem versenymedencét akart építtetni a tulaj -, akkor a feltárást teljes egészében az illetékes múzeumnak kellett volna finanszíroznia. Nemzethy kormányunk ugyan nagy hangsúlyt fektet szóban a nemzeti múlt védelmére, de sajnálatos módon ez anyagiakban nem nagyon nyilvánul meg. Az illetékes múzeumnak nem lett volna miből feltárnia a vélelmezett lelőhelyet, és erősen kérdéses, hogy a telek tulajdonosa - aki az építészén kívül valószínűleg jogász segítségére is számíthatott - hozzájárult volna ahhoz, hogy bizonytalan hosszúságú és eredményű ásatást folytassanak a kertjében. Ha ugyanis mondjuk valóban megtalálják IV. Béla sírját, akkor baszhatja medencéjét, házát, és csak abban bízhat, hogy a nemzeti emlékhely kialakításába méltányos összeget terveznek be az ingatlan kisajátítására.
4. Nem ismerem az aktuális szituációt, és nincs is kedvem utánanézni. Általánosságban annyit tudok
mondani, hogy számtalan dilettánsnak van jól megalapozott elképzelése arról, hogy hol van Attila sírja, hol van ős Buda vára stb. Aki hisz nekik, az finanszírozza a kutatásaikat! (Szörényi Levente például megtette, és rájött, hogy nem minden papsajt.) Ezekről az elnyomott emberekről aztán újságcikkek is szoktak születni, amiknek a szerzői - ugyan miért??? - a szakértőket nem szokták megkérdezni.
5. Pedig érdemes lenne megkérdezni az esztergomi múzeum igazgatóját, Buzás Gergőt is. Ő az egyik legkiválóbb középkoros. Nem szíveli a nemzeti vagyon pusztítását, az is rohadtul dühítette, amikor nemzetvezetőnk a testvéri lengyel népnek adományozta a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményében található 16. századi díszpáncélt. Az ő véleménye egyébként IV. Béla sírjáról itt olvasható:
Persze mindannyian tudjuk, hogy a szakértelem bolsevista trükk. Ez persze nem vonatkozik azokra a dilettánsokra, akik állítólag más tudományterülethez értenek. Azok természetesen régészeti szakértők, és őket kell felkérni, hogy bökjenek rá a térképre, hol lehet IV. Béla és Átilla sírja.
Érdemes újra felidézni Szabó István Mihály esetét.
Ő is azt gondolta: "Aki a tudományban dolgozik az nem amatőr, csak más szakterülete van!"
Ja, ja...
Pedig az: az nyelvész amatőr a részecskefizikában, a régész meg a nyelvészetben stb. stb.
"Korábban is volt példa a magyar őstörténetről szóló merész tézisekre, Szabó István Mihály agg mikrobiológusként például egyszer arra ébredt, hogy tetszőleges tudományterület problémáit képes megfejteni – ebből 2005-ben egy egyszerre nagyon kínos és szórakoztató alázás született a Magyar Tudomány hasábjain."
1965-ben dr. Tóth Tibor antropológus megtalálta és publikálta a keleti magyarok mai relictumával kapcsolatos felfedezését.
A téma kutatását az MTA MÖT a mai napig nem illesztette be terveibe.
Sudár Balázs erről így ír:
Az MTA jelenlegi – hivatalosnak mondható - álláspontja az MTA BTK MÖT által kiadott Magyarok a honfoglalás korában c. könyv alapján a kazakok között élő magyarokról:
"Tóth Tibor antropológus fedezte fel a magyar közönség számára a kazakisztáni torgaji madjarokat (valójában "madijarok", amit a ciril betűs írás olvasási szabályai szerint "magyar"-nak kell kiejteni - B. I.) Ők a közelmúltban mint a magyarok rokonai híresültek el (sic., egy szó sincs Benkő Mihály fényképekkel dokumentált könyveiről, az általa adatolt mondákról, nemzetségtáblákról stb. - B. I.) hazánkban. A felvetés éppen lehetséges, keleten maradt, magyar nevet viselő néprészek léte a sztyeppei nép alakulások ismeretében teljesen logikus volna, és valóban tudunk is ilyenekről. Mindemellett a madjarok történetének feldolgozása eddig nem történt meg. " [Sudár Balázs (szerk.): Magyarok a honfoglalás korában, Helikon Kiadó, Budapest, 2015. 120. o.]
"Ahhoz, hogy megtudjuk, mi rejlik a mélyben, s hogy ott valóban királyi sírhely található, túl kell lépni a kutatási protokollokon. A terület ugyanis magánterületet érint. Ami a lehetőségeket illeti, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma Múzeumi Főosztályának vezető történésze Székely Gábor szerint a tulajdonosnak úgynevezett tűrési kötelezettsége van, azaz a Miniszterelnökség élni fog azzal a jogával, hogy a pince földradaros vagy egyéb, akár roncsolásos vizsgálatát elvégezze."
A segítő Boldogasszonyról elnevezett esztergomi ferencesek templomát 1234-ben kezdték el építeni és 1240-re készült el, de a tatárok már 1242-ben felégették. 1247-ben a Dalmáciából visszatért IV. Béla király a lerombolt kolostor és templom helyett a Kis-Dunához közelebb rendházat és templomot építtetett, amelyet az előzőkhöz hasonlóan Boldogasszony egyházának neveztek el. IV. Béla király Béla nevű fiát, szlavón herceget 1269-ben a minoriták e templomába, a Szűz Mária oltár elé temettette. IV. Béla királyt, aki 1270. május 3-án a Nyúlszigeten (Margitszigeten) halt meg, ugyancsak az esztergomi minoriták templomába temették, és még ugyanabban az évben özvegyét, Mária királynét is itt helyezték örök nyugalomra. IV. Béla király holttestét Fülöp esztergomi érsek kiásatta és a Szent Adalbert-székesegyházba vitette. A ferencesek IV. Béla király földi maradványait hosszas pereskedés után X. Gergely pápa engedélyével 1275-ben újra kolostorukba vitték, fia, Béla herceg és felesége, Mária királyné mellé, a Szűz Mária-oltár elé. Emléküket sokáig ez a véset őrizte: "Mária-oltáron, nézd, nyugszik a sírban e három: Béla, neje s herceg – örvendjenek ők az egeknek!"
A templomot 1543-ban a török romba döntötte és köveit a vár építéséhez használta fel. A város visszafoglalás után Széchy György esztergomi érsek költségén a rendházat 1700-1707 között felépítették és a templomot Szent Anna tiszteletére szentelték fel. 1966-ban földmunkák során megtalálták az első ferences kolostor maradványait, a három királyi személy földi maradványainak a sorsa azonban ismeretlen."
" Ezzel szemben a város múltjának legkiválóbb régész-kutatója Horváth István, a barokk-kori és ma is működő ferences kolostor helyre teszi a középkori ferences rendházat és templomot. Mindkét barokk-kori templom helyén kerültek elő középkori épületmaradványok és sírok, de döntő bizonyíték a templomok azonosítására máig nincsen."
Kutatók vannak, vélemények vannak, pénz meg nincs, hogy megvegyenek és lebontsanak 2-3 házat, meg elbontsák a gazdag vállalkozó medencéjét. Pláne csak úgy bemondásra.
Miért amatőröknek/alteroknak; Máhr Géza geodétának, Gombkötő Csaba szakgimnáziumi magyartanárnak kell “felfedeznie” azt, ami már 1978-ban is köztudott volt. Hogy van ott valami nagyon érdekes. Csak nem azért, mert a márványlap alatti üreget nem valami szakképzett okostojás találta meg szintén szakképzett okostojások útmutatásai alapján, hanem Harcsa Gábor sportújságíró nagyapja, és az öreg lánya, Harcsa Irén mesélt róla 1990-ben? Hát ki a fene az a Harcsa akárki? Van neki végzettsége? Diplomája? Ja, hát ha nincs, akkor ne üregezzen, márványlapozzon, sírkamrázzon tanulatlanul tudomány ellenében kéremszépen, hiszen köztudott, hogy ott nem lehet semmi, mert a templom máshol vót… 1978 óta valahogy nem sikerült utánajárni a dolognak “hivatalosan”. Nem volt rá idő, gondolom. Aztán jön egy pár alter, és rákérdez, hogy ugyan mi a francot keres egy úszómedence egy lehetséges királysíron. Bosszantó, nemdebár….
