Mondjuk a telefont már megvettem, tehát a gyerek azt mindenképpen megkapta volna. De ja. Amúgy én is gondoltam már korábban is arra, hogy ha nem megyek bele, akkor leszek szidva rendesen.
Bár lehet így is leszek szidva, hogy milyen szart vettem, vagy hasonló. :))
Lehet, hogy az volt a mesterterv, hogy a fián keresztül megizeni neked, hogy beszállna, arra számítva, hogy te úgysem mész bele ebbe, ő pedig aztán hepciáskodhat adott esetben akár a bíróságon is, hogy hát pedig ő mindent megtenne a családjáért, csak te nem hagyod. És erre tanúnak ott lehetne a fiatok, aki ugye szeretné azt a kurva telefont, és apa azt mondta, hogy be is szállna. Csak ezt az ördögi számítást sikeresen keresztülhúztad azzal, hogy rábólintottál a dologra.:)))
Azért a "puccos" esküvő nem csak a nőkről szól, hanem (manapság) egyfajta trend, státusz szimbólum is, hogy én ezt anyagilag megtehetem. Vidéken meg pláne, ahol a fél falut meg kell hívni, mert különben megszólják a népek.
De a legutóbbi esküvőn, amire kénytelenek voltunk elmenni (6 éve), a nagyobbik lányom kapta el a csokrot. :) Ez inkább játék, nyilván nem akart 14 évesen még a közeljövőben vagy középtávon sem férjhez menni.:) Csak a csokrot akarta. :)
Én olyan vagyok, mint Klemi, nem vagyok oda az esküvőkért, mert eleve nem szeretem az ún. bulikat. Jó, nekem már régen volt, amikor még esküvőkre "jártam", de sehol nem volt csokor dobálás, szóval ezt is vicces volt hallgatni (a sajátomon sem).
De amúgy lehet egy tök egyszerű, különösebb szervezést nem igénylő esküvőt is tartani.
Most máshová kellett menni, pont oda, ahol a szülészet is van. :) Most csak egyetlen oltópont működik, ennek ellenére szinte semmit nem kellett várni. Gyorsan ment.
Tudod, e téren kissé cinikus vagyok. Egyrészt azért, mert elég sok feleség státuszú nő mesélt a férjéröl az én ágyamban- másrészt meg, mi kell egy jó váláshoz?