Korábban már több topikon is szóba került az oszmán hadsereg felépítése, csatái stb.
Fogjuk most össze az ezzel kapcsolatos kérdéseket, véleményeket egy topikba.
A külső vár bástyái mindkét helyen felépültek 1596-ra, amire te gondolsz, az a belső és a külső vár határán álló két bástyára vonatkozhat, ezek közül csak a déli készült el teljesen, az, amelyikben ma Gárdonyi sírja is megtalálható.
1552-ben az igazi mestermunka a gyenge Bebek-és Bolyki-bástyák megvédése volt, enélkül elveszett volna a külső vár, ez 1596-ban a jobb erődítés dacára is végzetesnek bizonyult. Hiába gondoltak Baldigaráék arra, hogy a legjobb volna föld alá temetni az egészet, a nagyobb tengerszint feletti magasság miatt a külső várból könnyen belőhető lett volna az erődítmény.
A négy (három és fél) bástyán kívül aztán megépült a külső és belső vár közti erődített válaszfal, plusz az új bástyák és falak alatt húzódó alagutak és ágyútermek, amiket Gárdonyi várba vezető barlangrendszernek színezett ki. Ilyenek tényleg voltak és vannak Egerben, csak éppen el nem ítélendő módon borospincéknek használják őket, a várfal alatti alagutakkal az aláaknázást próbálták megakadályozni. Mindezeket együtt szvsz szujektíve-objektíve is lehet 'jelentős fejlesztéseknek' nevezni.
A Dobó- és a Sándor-bástyák előtti új olaszbástyák meg nem csak idő hiányában nem épültek meg, a technikai problémákat a ma nézelődők is szabad szemmel jól ki tudják venni: ezek az erődítések a plató szélére épültek, előttük csak komoly, több tíz méteres szintkülönbséggel lehetett volna új olaszbástyákat felhúzni; vagy éppen fetöltéssel, ami a jelentkező pénzhiány időszakában is tekintélyes zöldhasút emésztett volna fel.
Azért a jelentősen megerősítették az túlzás, nekiálltak korszerűsíteni, de ahogyan írtad, be sem tudták fejezni. 1572-1583 között Ottavio Baldigara vezette az új olaszbástyás erőműrendszer kiépítését, de a tervezett ötből csak egy készült el teljesen, egy pedig csak félig.
"a már 1552-ben sem túl korszerű egri vár 1596-ra gyakorlatilag védhetetlenné vált egy korszerű tüzérséggel felszerelt ostromló sereg ellenében."
1552-höz képest a tizenöt éves háborúra jelentősen megerősítették az egri várat, a külső vár aligahanem palánk jellegű Bolyki- és Bebek-bástyáinak helyén korszerű olasz bástyák épültek; ugyanilyeneket terveztek a belső várba is, de azok a török megszállás miatt már nem készültek el.
Mohamed szultán serege emellett létszámában, minőségében is felülmúlta a pasákét, a tüzérség szerepét kidomborította, hogy a külső vár sorsát lőporrobbanás döntötte el. Itt mutatkozott meg, Nyáry mennyivel volt kevésbé határozott Dobónál, ui. az elsők között igyekezett bemenkülni a belső várba, miközben az emberei ott ragadtak a mészárszéken.
Szeretném mindenki figyelmébe ajánlani az alábbi napokban megjelent könyvet
Luigi Ferdinando Marsigli: Az Oszmán Birodalom katonai állapotáról, felemelkedéséről és hanyatlásáról. Históriaantik Könyvesház Kiadó, Budapest, 2007. 300 o. keménytáblás A/4-es méretben Fordította: F. Molnár Mónika Kapható itt: www.historiaantik.hu
Tartalom: Luigi Ferdinando Marsigli (1658-1730) a földrajztudós, a gyűjtő, a diplomata, az utazó, a tudós, a hadmérnök, a nyelvész-filológus, a katona... Ezerarcú, egyetemes ember, aki átmenetet jelent a magyarországi háborúkban harcoló itáliai hadvezérek és a magukat “filozófusnak” nevező felvilágosodás kori értelmiségiek közt.
1679-ben csatlakozott a Velencei Köztársaság új állandó követének a Portára induló kíséretéhez, s így tizenegy hónapot töltött Konstantinápolyban az Oszmán Birodalomról szóló anyagok gyűjtésével. 1683 tavaszán, Kara Musztafa nagyvezír előrenyomulásakor a Bécs számára stratégiailag igen fontos Rába folyóhoz rendelték, ahol a tatárok fogságába esett. Bécs török ostromát mint rab élte meg. Kiszabadulása után, 1684-től mindvégig részt vett a Magyarország és a Délvidék felszabadításáért folyó harcokban. Jelen volt Buda felszabadításánál (1686).
A karlócai béketárgyalásokon (1699) a császári tárgyaló bizottságban mint az egyetlen, a határvidéken helyismerettel rendelkező szakértő vett részt. Bolognában Istituto delle Scienze ed Arti Liberali néven tudományos intézetet alapított, ahol írásait, feljegyzésit, térképeit, valamint az általa összegyűjtött nagy mennyiségű keleti és egyéb kéziratokat, kódexeket is elhelyezte. 1730-ban bekövetkezett halálakor Marsigli számos kiadatlan munkát hagyott hátra, melyek közül az egyik legjelentősebb Az Oszmán Birodalom katonai állapotáról, felemelkedéséről és hanyatlásáról címet viselő, s amely a szerző halála után két évvel, 1732-ben látott nyomtatott formában napvilágot Hágában, illetve Amszterdamban. Marsigli műve a kor hadtörténetével, illetve az Oszmán Birodalommal foglalkozó kutatók számára elengedhetetlen alapművé vált. A munka részletesen bemutatja a török hadsereg szervezetét, csapatnemeit, ezek fegyverzetét és felszerelését. Áttekinti ellátásuk módját, fizetésüket, a hadsereg egész anyagi hátterét. A mű első része egy nagyobb részt hasonló témájú török mű fordításán alapul, míg a másodikban a szerző saját tapasztalatait összegezte és rendszerezte. Az F. Molnár Mónika fordításában napvilágot látó, az Oszmán Birodalom hadszervezetének megismeréséhez páratlanul fontos mű szövegét számos illusztráció (fegyverekről, csatákról) és két térkép egészíti ki. Természetesen nem hiányzik belőle a mai igényeknek megfelelő apparátus sem.
Azt tudtátok, hogy Napóleon kis híján az oszmám hadsereg tisztje lett?
Az 1789-ben trónra lépő III. Szelim az oroszoktól elszenvedett sorozatos katonai kudarcok hatására elhatározta, hogy megreformálja, európaizálja az oszmán hadszervezetet.
Tervéhez európai kiképzőtiszteket keresett, elsősorban franciákat, mert a franciákkal hagyományosan jók voltak a birodalom kapcsolatai.
Az 1790-es évek eljén történt a sztori, de pontosan nem tudom melyik évben, hogy a katonai akadémián frissen végzett (frissdiplomás) Bonapartét Párizsban kis híján megfűzték III. Szelim ügynökei.
Azért érdekes lett volna, nem?
Milyen apróságokon múlik néha a történelem folyása...
Talán azt, hogy a kora újkorban nem nevezzük az Ozsmán Birodalom lakóit törököknek:) A török, mint etnikum, elenyésző kisebbségben volt a birodalomban, mint lakosságszámát, mind pedig a vezetésben betöltött pozíciók arányát tekintve. A janicsárok közé még a 17. században is csak elvétve került be török nemzetiségű. Ezért szerencsésebb az "oszmán" elnevezés, vagy egyszerűbben csak: janicsár.
Az egyik szomszédos topicban emlitettem az íjászattal kapcsolatban, hogy egy janicsár állítólag átlőtte a Boszporuszt. Jött a válasz "az nem egy török volt" ? Mondtam a janicsár ( jeni ceri= új sereg )az egyik legkarakteresebb, legjellegzetesebb török alakulat. Hümmögés volt a válasz.. most nem jót mondtam??????
Nem zárom ki, hogy megtörtént, de az Életrajzi Lexikont azért jelentősebb forrásnak tekintem, mint egy irodalmi folyóiratot. A szovjet nép rokonszenvének emlegetése megmelengette a szívemet:)) Elképzelem a számtalan orosz-török háború után micsoda rokonszenvet érezhettek, mikor az első világháborúban is szemben álltak, sőt a kaukázusi mozlim népeket a függetlenedésben támogatták a törökök, még tudták. Szóval maradnék az átmeneti érdekszövetség terninusnál a nyugatiakkal szemben.
A vörösök és a törökök átmeneti érdekszövetségesek voltak ugyan ekkor, de nincs tudomásom arról, hogy "önkéntes szakértőket, tanácsadókat" küldtek volna oda a vörösök, mint tették később Kínába, Spanyolországba... ebben a korszakban nem is volt érdekük bőszíteni a nagyhatalmakat.
A szovjetek elég sok fegyvert adtak a törököknek, 1921-ben barátsági szerződést kötöttek, de szovjet önkéntesekről én se hallottam eddig.
Na még keresgéltem, ezt találtam bár nem túl sok info, ebből sem derül ki hogy pontosan hol harcolt:
Zalka a hároméves háború befejezése után nem tette le a fegyvert. Törökországban háború folyt. A török nép, Kemál pasa vezetése alatt, harcolt a békediktátum ellen, amelyet az első világháborúban győztes, úgynevezett »nagy nyugati demokráciák« akartak rákényszeríteni. A szovjet nép természetesen a törökökkel rokonszenvezett… Zalka Törökországba utazott és belépett Kemál pasa hadseregébe – Kemény László néven. Kemény László ezredes egyik szervezője és egyik vezetője volt Kemál lovasságának… A török függetlenségi háború befejezése után Zalka visszatért Moszkvába.
A Magyar ÉLetrajzi Lexikon szócikkében pedig nem szerepel, pedig elég részletes. A korszakról ezt írják vele kapcsolatban: " A polgárháború befejezése után Moszkvában irodalmi munkásságot folytatott." Tehát nem említi, hogy nemzetközi "önkéntes" lett volna a törökök oldalán. A vörösök és a törökök átmeneti érdekszövetségesek voltak ugyan ekkor, de nincs tudomásom arról, hogy "önkéntes szakértőket, tanácsadókat" küldtek volna oda a vörösök, mint tették később Kínába, Spanyolországba... ebben a korszakban nem is volt érdekük bőszíteni a nagyhatalmakat. Egyébként is az angolok ellen harcolt, a görögök ellen meg - az egyetlen komoly ellenfél - ellen meg nem?
A reisz az a flottánál szolgáló önkéntes harcos, szabad fordításban tengerészgyalogos. Főleg maghrebi arabok és berberek voltak.
a delik az én tudtommal olyan önkéntesek voltak, akik hitbuzgóságból jelentkeztek katonai szolgálatra. Szabad fordításban hitharcos.
A csetedzsi valóban nem önálló alakulat.
a szaridzsét az én forrásom a török hadat kísérő gyülevész könnyűlovasnak adja meg, de akkor ez valszeg hibás.
A besli és gönüllü attól még lehetett irreguláris, hogy a várakban teljesített szolgálatot.
No mindegy, ne vitatkozzunk, a lényeg az, hogy szerintem a XVI. sz. közepén ezeknek a félreguláris, irreguláris, önkéntes és kisegítő csapatoknak az összlétszáma birodalmi szinten elérte, ha meg nem haladta a 100 ezer főt.
"De mivel a fénykorban 20-25000 azab (besorozott parasztlegény) harcolt egy hadjáraton, az akindzsik pedig - tudtommal - egyetlen 1532-es katonai kudarc után eltűntek az európai hadszíntérről (ázsiai akindzsikről pedig sosem hallottam) így az ő esetükben is legfeljebb a néhány 10000-es nagyságrend tűnik hihetőnek."
Kedves Bagatur!
Erről az 1532-es kudarcról még nem hallottam, írnál róla valamit? Kőszeg?
Ezután teljesen ki is vonták az akindzsiket a hadrendből?
Más: szerintem az irregulárisok száma igen is elérhette a 100 ezret, ha 20-25 ezer aszabot és 20 ezer akindzsit számolsz, az már 40-45 ezer, aztán még ott volt egy csomó irreguláris könnyűlovas (csetedzsi, szaridzse, gönüllü, müszellem, besli, deli), gyalogos (reisz), ill. nem harcoló alakulat (tevések, kisegítő alakulatok stb.).
És akkor a török hadat kísérő gyülevész népséget még nem is számoltuk.
Ismét hangsúlyozom, hogy az általam hozott számadatok nem egyetlen hadjáratra értendők, hanem a Birodalom egészére a XVI. sz. közepe táján.
"A török irregulárisok ugyanúgy sorozott katonák voltak (aszabok, akindzsik), mint a magyar telekkatonák"
Én az akindzsiket és az aszabokat kivenném az irregulárisok közül és létrehoznék a számukra egy félreguláris (semiregular) kategóriát.
Jelentősen különböztek a többi irreguláristól (gönüllü, müszellem, besli, szaridzse, deli stb.), mivel békeidőben is össze voltak írva, másrészt kaptak egyfajta egyenruhát is (pl. az akindzsik piros süveget), így legalább valami katonaság formájuk volt a többi irreguláris alakulattól eltérően.
Hát nem tudom, az én tudtommal az 1500-as évek első felének török hadjárataiban a martalócok az akindzsiktől függetlenül operáltak, bár lehet, hogy szervezetileg az akindzsik közé tartoztak.
Bár nem osztom Éberhard szerbofób nézeteit, de ezek a rácok tényleg nem tartoztak a török hadsereg elitjéhez...
Az semmi, ahhoz képest, amit a német martalócok csináltak a szövetséges, sőt a saját területeiken...Nőket eröszakoltak meg és falvakat gyujtottak fel. Koszos, szutykos csőcselék volt, többen vesztek oda a járványok miatt, mint az ütközetekben...:-)
Ha az oszmán hadserregget osztályozzuk nem szabad megfeledkezni a szerb martaloccokrol sem. Ezeket szerbekböl és más balkáni söpredékböl toborozták össze. Feladatuk a fosztogatás volt. Nöket eröszakoltak meg és falvakat gyujtottak fel. Ez része volt annak a pszihologiai hadviseléssnek, amit a törökök a keresztény királyságok ellen viseltek.
Ennek a söpredéknépségnek mélto utodai a szerb csetnyikek és a Délvidék magyarverö szerbjei.
Maganvelemeny csupan: Nem hiszem, hogy csak gorogdinyet adtak nekik:))) Tudod, hogy meg a XX. szazad elejen is vizelethajtonak hasznaltak?:))) Csak elkepzelek egy rakas janicsart, amint rohannak a bokrok koze.:))) Bar, mar ennel morbidabb dolgokat is hallottam.:)
A janicsárság Szulejmán uralkodásának kezdetén még jóval kisebb létszámű volt, mint uralkodásának vége felé, egyes adatok szerint 1520 körül a janicsárság létszáma nem haladta meg a 10-12 ezer főt.
Ne felejtsd el, hogy a janicsárság eredetileg egy kis létszámú elit alakulat volt (megalakításakor állítólag 4 ezer fő válogatott, jól kiképzett gyalogos).
Másrészt szerintem azért még a legnagyobb hafjáratokkor is hagytak hátra valamennyi janicsárt Isztambul környékén és a nagyobb helyőrségekben.
Talán gondolva egy esetleges katonai katasztrófa eshetőségére is.
Később valóban gyorsan nőtt a janicsárok létszáma, 1566 körül már 20-25 ezer, 1683 körül pedig kb. 40 ezer fővel számolhatunk.
A turáni népek már nagyon messze voltak az ősközösségi társadalomtől.
Gondolom,itt irónikus akartál lenni, és nem tájékozatlan.
Attól még egy kultúra sem kevesebb a másiknál,hogy másabb.
Az avarok idekapcsolását nem értem, ezt kifejthetnéd egy kicsit bővebben.
Bár ha a IV. század közepének európai kultúráját nézem, a germán civilizáció hagy némi kivánnivalót maga után.
A törökök nem sorvasztották el az általuk megszállt területeket, hanem csatlakozva
Bagaturhoz, a nyugat gyorsult fel annyira, hogy a korábbi fejlődés tempója szinte helybenjárásnak tűnhet.
Azért ha megnézed, az európai fejlődés is akkor kezd szárnyalni, amikor az emberek egy része megszabadul a totálisan bigott vallásosságtól, és mer másképpen gondolkodni, és nem isteni titkoat vél felfedezni azokban a dolgokban, amit nem ért.
maguk a török források 12000-ről írtak az 1526-os hadjáratban
ja: a zsoldosnak az un. udvari, szultáni hadakat neveztem többnyire a fővárosban állomásoztak
az állandó várőrségeket meg kiszedtem belőle, de az nem is olyan értékes
mert igazán nagy harcértékkel csak ez a válogatott és jól kiképzett rész rendelkezett
viszont a várható ellefelek közül egyiknek sincs képessége ilyen számú nagy harcértékű erőt felvonultatni, vagy ha mégis, akkor az oszmán sereg tömegét adó szpáhik tengerében szinte elsüllyednek
- - - - - - - - - - - - - -
akiknek számában nincs hiba( viszont ebből kb. 25-30 % az a rész, amely ugyan összegyülekezik, de természetesen mint helyőrség otthon marad)
különben meg megint lehetetlenül alacsony szám jönne ki!!
1525-re már legalább 12 millió alattvalója van a török szultánnak
a korabeli Magyar Királyságnak kb. 4 millió
ebből a nemesi felkelés esetén elvileg (de nagyon elvileg és maximum) kb : 25 000 nemesnek kellett volna hadba szállnia
összevetve : 3-4* több a nemesség / lakosság aránya a szpáhikoz képest
a 25-40 000 szpáhinak csak háború ideére kellett fegyvereseket kiállítani
na ebből csak azt szűröm le, hogy hibás lenne a szpáhik számának lefelé kerekítése mert így az jönne ki, hogy még a nemesség - lakosság arányából várható erőt se tudják kiállítani
a hadjáratokban felvonuló tömeget a kisegítő alakulatok, és nem harcolók tömege akár duplájára is duzzaszthatta
az európai seregekben is kb. 2 katonára legalább+1 nem harcoló jut, de néha 1 katonára jut 2 kisegítő (lovagi-nemesi seregeknél)
Enyhén szólva is túlzás az én vélemenyém szerint, hogy "a torokok megjelnese mindenhol maga volt a dogvesz, visszafejlodes, hanyatlas vette kezdetet ahol megjelentek"
Ha esetleg képes lennél kiemelkedni az európai felsőbbrendűség látóköréből és távolabbról tekinteni a keresztény és a muszlim világ viszonyára, akkor talán nem írnál le ilyen gondolatokat.
Sokkal összetettebb a Balkán lemaradása Európa közép és nyugati régiójaihoz képest, hogy ezt ennyire kategorikusan az Oszmán Birodalomra kenjed. Magyarország sem kenhet mindent az 1526 utáni történésekre.
Az Oszmán Birodalom létrejötte - véleményeddel ellentétben - nem jelent szakadást, vagy törést a Mediterráneum Keleti medencéjében, hanem pontosan követi az ottani folyamatokat, amelyek már a Bizánci birodalom 1000 éve alatt zajlottak! Te kiemeled az Oszmán birodalmat, démonizálod, mint vlmi. abszólut rosszat. És ez nem biztos, hogy a tisztánlátást segíti.
szerintem alaposan felreertetted amit irtam, de hagyjuk
pontosan ismerem a terseg tortenetet es egyaltalan nem arrol beszelek amit te felteleleztel
a tortenelem 1 bonyolult keplet, mitol fejlodik az egyik terseg es mitol nem a masik
a civilizaciok nem a semmibol jonnek letre, hanem egymasra rakodnak, pontosan ez tortent a mediterraneumban es az szakadt meg a keleti medenceben a torokok hatalomra jutasaval a keleti medenceben
1 olyan kultura kerult hatalomra mia nem tudta de nem is akarta a korabbi utat jarni
ugyanez tortent pannoniaban az avarok megjelenesevel
a torokok megjelnese mindenhol maga volt a dogvesz, visszafejlodes, hanyatlas vette kezdetet ahol megjelentek
ugyanez tortenik ma a nemet varosokban, nezd meg majd a nemet "minoseget" 20 mulva de akar mar ma, humoros
ez 1 zsakutca a fejlodesben, mint a neandervolgyi ember volt egykor
