Azért a 150-200 évvel ezelőtti időszakokig az anarchia sem azt jelentette, amit ma jelent.. Attól, hogy a központi hatalom megszűnt vagy meggyengült - még a helyi hatalmi struktúrák általában léteztek-működtek, a központi hatalom körüli tohuvabohu volt, hogy el sem jutott a közemberig. Vagy, ha eljutott, akkor leginkább úgy, hogy a különböző hadurak között kitört háborúkba belerángatták.
"Kínában soha nem volt másféle rendszer, mint autoriter."
Azert letezett az anarchia is alternativanak. Kb. evezredente 4x hirig volt, amig ki nem derult ki lesz az uj csaszar. Ezalapjan a Kommunista Part nevu dinasztia 2200-ig van kalibralva.
Ha majd lesz USE, akkor lesznek jogosak az észrevételeid, addig pedig ugye értem én, hogy almát KELL a körtével tendenciózusan ahhoz, hogy igazolhasd...
... de ez a TE problémád... nem az érzékelhető valóságé ;)
Már látom, hogy mennyire örülnének a nacionalista magyarok, annak, pl. hogy az adóforintjaikból építenének a franciák, repülőgép hordozókat, itt hánynák az epét.
A gyakorlat az, hogy 15% szövetségi költségvetés, egységes minimum például az oktatásban stb esetén beszélhetünk unióról, az ami az EU-ban van, hogy egy sáv Portugáliától Bulgáriáig rohad elfele, az azt bizonyítja, amit te és az "újnémetek" nem akartok látni, mert
ANYAGILAG
érdekeltek vagytok a vakságban, tehát vakok vagytok.
Mikor volt Kinaban demokracia? Csak, hogy meghuzzuk a bazist. A hadurak harcat eppen lehet a politikai kampany eldurvulasanak tartani, de ez eleg unorthodox nezet lenne.
Hat, ha figyelembe veszed, hogy ez meg a Malthus bacsi jellemezte korszak (a tobbletjovedelem hatasara a gyerekek nem halnak ehen/viszi el oket a kolera) akkor nem. Indiaban meg ugye az eghajlat okan tobbszor tudtak aratni es igy nagyobb volt a nepesseg, ami nagyobb "GDP". Marha ez ertelmezheto a pre-modern korban.
Nem vitatkoztam a definícióddal, hanem az elméleti állapotot összevetettem a gyakorlattal és ez alapján kiterjesztettem azon területek számát, ahol érvényes
Azért az ilyen összehasonlításokban korrektebb lenne a relatív pozíciók mellett az abszolút számokat is nézni... Az ipari forradalommal ugyanis beindult egy olyan, a történelemben tényleg szó szerint még soha sehol nem látott folyamat, ami a legfejlettebb országokban olyan gyorsaságú fejlődést eredményezett, ami a lemaradók-kimaradók relatív pozícióit pillanatok alatt úgy is a mélybe nyomhatta - hogy közben azért azok önmagukhoz képest igenis fejlődtek.
Kis gúnnyal írod, hogy a "sok brit fejlesztésnek köszönhetően" hova csúszott le India, de pont az általad hivatkozott linkből egy másik táblázatból azt látszik, hogy míg 1800-ban a ma "harmadik világnak" hívott területek összes GDP-jét 137 milliárd dollárra becsülték, addig ugyanezen időszakban az "első világ", tehát a fejlett országok GDP-je 47 milliárd volt, vagyis többé-kevésbé korrelált a népességgel. Látszik az is, hogy az ezt megelőző időszakban rendkívül lassú volt a fejlődés, jóformán a népességnövekedést követte le, évszázadok múltak el itt is, ott is többé-kevésbé stagnáló nívón.
Ehhez képest 150 évvel később a harmadik világra szereplő adat 338 milliárd, míg az "elsőre" 889, tehát míg a harmadik világ ezen 150 év alatt a bő kétszeresére, két és félszeresére nőtt (ami egyébként így is jóval nagyobb növekedési ütem, mint a korábbi évszázadokban volt) - addig a fejlett világ közel hússzorosára "dagadt". Nyilvánvalóan van emögött "kiszipolyozás" is, de sok minden más is, a lényeg mindenképpen az, hogy az abszolút számok tükrében azért fejlődött mindenki, mi több, még a lemaradók is gyorsabban, mint korábban bármikor - csak a fejlett országok rakétasebességgel fejlődéséhez képest labdába se rúgtak.
Ez egy nagy tévút, ipari forradalom alapvetően megváltoztatta a világot, és növelte a különbségeket,plusz a népesség szám is nagyot változott, Európa gyakorlatilag 100 éve is ekkora népességgel rendelkezett, még a világ többi része megháromszorozta a népességét.
