Ilyeneket és is tudok írni, legfeljebb nem ilyen szépen, tudományosan megfogalmazva. (Én is erre gondoltam, legfeljebb Te nem érted az én általam beszélt "szlenget".)
A szakszöveg meg a halandzsa nagyon hasonló annak, aki egyiket se érti. Az értelmes szakszöveget az különbözteti meg a halandzsától, hogy van mögötte egy értelmes modell. Az értelmes modell ismerői ismereteik birtokában megértik a szakszöveget.
csak azt magyarázd meg a görbült téridő modellel, hogy hogyan tesz szert a test sebességre, ha előtte nem mozgott!
Sebességre, mihez képest?
Az altrel egyenletei kovariánsak. Ez nem egy olyan dolog, amire azt mondhatod, nem baj, nem érdekel, lépjük át, és térjünk a lényegre... :-)
Olyan egyenletekről van szó, melyeket megfelelően transzformálva bármely rendszerben érvényesek maradnak. Meg kellene próbálnod megérteni ezt, mert ez az altrel alapgondolata, és nem lehet értelmesen beszélni róla anélkül, hogy ezt felfognád.
"Egyébként a függőlegesen szabadon eső test pályája nem csak hasonlít az egyeneshez, hanem az is, függetlenül a téridő görbült voltától."
Ne keverjük már a teret a téridővel, szezont a fazonnal. Abszolút tér nincs, így arról, hogy az görbült vagy egyenes lenne-e, megfigyelő specifikálása nélkül nem lehet nyilatkozni. A téridő ellenben abszolút, és az görbült. Ehhez nincs mit hozzátenni.
"Altrelben a tömegek egy görbült téridőben olyan pályán mozognak, amely a legjobban hasonlít az euklideszi tér egyeneséhez. Nem hat rájuk erő, nincs "gravitációs erő", ez egy newtoni fogalom és nem létezik altrelben.
A tömegek jelenléte megváltoztatja, görbíti a téridőt. Ebben a görbült téridőben halad a másik test."
Ilyeneket és is tudok írni, legfeljebb nem ilyen szépen, tudományosan megfogalmazva. (Én is erre gondoltam, legfeljebb Te nem érted az én általam beszélt "szlenget".) Ettől függetlenül egy cseppet sem kerültünk közelebb a szabadon eső test problémájához. Nem leszek telhetetlen (talán fel sem fognám az egész szabadesést :-) ), csak azt magyarázd meg a görbült téridő modellel, hogy hogyan tesz szert a test sebességre, ha előtte nem mozgott! Van bármilyen paraméter, ami nyugalomban lévő testnél olyan módon hatna, hogy a test valamilyen módon mozogni látszódjon? Ne mondd nekem, hogy ezt az egyszerű dolgot, amelyet Newton könnyedén kiszámol, nem lehet valamilyen szinten elmagyarázni ezzel az állítólag forradalmi gondolattal! Ha pedig lényegében csak ennyit tudsz írni, amit már én is tudok, akkor nem értem, hogy Te mitől vagy olyan magabiztos, illetve mitől hiszed azt, hogy amit Einstein alkotott, az bármiben is több vagy jobb, mint Newtoné? A görbült téridő legfeljebb egy igen kis százalékét tudja megmagyarázni annak a sebességváltozásnak, ami egy 10m magasról leejtett testnél bekövetkezik. Ha pedig az áltrelben az erőt egy másfajta fogalom helyettesíti, amely kis sebességeknél a newtoni hatással egyenértékű, akkor pedig ez nem egy másik szemlélet, legfeljebb egy pontosabb számítási módszer, ami figyelembe vesz olyan hatásokat is, amelyeknek nagy sebességeknél komolyabb szerepe van.
Egyébként a függőlegesen szabadon eső test pályája nem csak hasonlít az egyeneshez, hanem az is, függetlenül a téridő görbült voltától.
"Hasonlatot tudok (ez nem altrel, hanem az általad ismert fizikán belüli hasonlat): kanyarodó autóban az utasok nekiszorulnak a falnak.
Egyik felfogás: centrifugális erő hat, az nyomja a falnak őket
Másik felfogás: egyszerűen egyenesen mennének, de az autó fala az útjukba kerül és nyomja őket"
Nem hiszem, hogy létezik kétféle felfogás. Igazából csak a második felfogás mond valamit a folyamatról, mert a centrifugális erőről csak akkor tudsz bármit is számolni, ha ismered a sebesség változását.
Altrelben a tömegek egy görbült téridőben olyan pályán mozognak, amely a legjobban hasonlít az euklideszi tér egyeneséhez. Nem hat rájuk erő, nincs "gravitációs erő", ez egy newtoni fogalom és nem létezik altrelben.
A tömegek jelenléte megváltoztatja, görbíti a téridőt. Ebben a görbült téridőben halad a másik test.
Hasonlatot tudok (ez nem altrel, hanem az általad ismert fizikán belüli hasonlat): kanyarodó autóban az utasok nekiszorulnak a falnak.
Egyik felfogás: centrifugális erő hat, az nyomja a falnak őket
Másik felfogás: egyszerűen egyenesen mennének, de az autó fala az útjukba kerül és nyomja őket
Nem értesz a világon semmit az altrelből, sőt ebből a levélből úgy tűnik, a specrelből sem. Kiragadott fogalmak vulgáris magyarázatával, egyfajta szómágiával próbálkozol, hátha kisül belőle valami.
Ennek semmi értelme nincsen. Nem lehet 0 tudással hirtelen megvilágosodni, legalábbis nem az elméleti fizikában.
Az, amit ebben a rövid szövegben összehordtál, sült bolondság. Ha egy pillanatra se vagy képes elképzelni, hogy esetleg mások tudhatnak olyat, amit te nem, és annak annak akkor is lehet értelme ha te nem érted, akkor minek erről vitázni?
Nem véletlen, hogy altrelt nem az általános iskolában tanítanak. Kell hozzá matematika, amit meg kell tanulni. Ha nem tanulod meg, nem fogod érteni. Mondghatod, hogy biztos nem is jó - de mi értelme ennek?
Azt a rövid részt idéztem be, ami tartalmazza az altrel alapeszméjét, és azt is, miért pont tenzorokra van szükség. Nem hatott meg - ok. El kellene döntened, hogy érdekel vagy nem. Ha továbbra is meg nem értett fogalmakat rakosgatsz egymás mellé, és teljesen értelmetlen, a fogalmak mögé képzelt álproblémákon rágódsz, sose jutsz semmire.
Rákerestem Horváth Pistára, beleolvastam, de csalódott vagyok. A szöveges részben több a mellébeszélés, mint ami a témával igazán kapcsolatos. A matematikai rész pedig számomra olvashatatlan, mert a postscript állományokkal a gépem nem tud mit kezdeni, az a néhány oldal, amit pedig olvasni tudok, az csak a tenzorokról és azok transzformációjáról szól, ami engem őszintén szólva nem nagyon hat meg. Engem az egész csak akkor érdekel, ha egy egyszerű szabadesést el lehet vele magyarázni. Az azért nem lehet olyan bonyolult.
Van az órák járása, ami egyrészt a pillanatnyi sebességtől függ (na az mennyi, mert elvileg a téridőben állandó, de ha 0 sebességről indul egy test, akkor az állandóság azt jelenti, hogy nem is fog mozogni, ami nyilván nem igaz, mert valahogy azért csak leér), másrészt az aktuális magasságtól. Aztán van még a testek tömege, ami szintén a sebességtől függne. A mozgás sebességétől függően szintén van egy Lorentz kontrakció is. Kihagytam valamit? Aztán ezekből kellene kijöjjön az, hogy egy test egyenletes mozgás esetén a fenti tényezők mértékének figyelembevételével 10m-es szabadesésnél 14m/s sebességet ér el látszólag. Melyik tényező képes ilyen trükkre, hogy a látszólagos sebesség ekkora mértékben változzon? Ugye nem kell kiszámoljam (mondjuk legyen) 14m/s-nál, hogy milyen hatalmas lesz a tömegnövekedés, a Lorentz kontrakció, az idődilatáció és a magasságváltozásból adódó "időjárás-változás"? :-) (Az utóbbira egyébként van egy kisérlet, amire már hivatkoztam korábban.)
Beidézek egy keveset Horváth Pista népszerűsítő (matematikahanyagoló) altrel előadásából, hátha kedvet kapsz hozzá. (Van neki ugyanott rendes is...)
(specrelről miért kellene továbblépni)
"Most is csak az egymashoz kepest v = allando sebesseggel mozgo koordinatarendszerek kozott tudunk kozlekedni. Ez Einsteint tovabbra is zavarta. Miert nem irhatom le en a vilagot a nekem tetszo koordinata-rendszerben? Ez lenne a kovariancia-elv. Tessek olyan egyenleteket felirni, amik altalanosan kovariansak, azaz minden koordinata rendszerben helyesek, es hasznalhatoak.
Egy egyenlet akkor kovarians, ha letezik olyan transzformacio, amellyel barmely koordinata-rendszerbe at tudod transzformalni az adott egyenletedet. Maris latszik, hogy a gravitacioval baj lesz. Hiszen a vonzo torvenyben ott van a tomeg. Eppen most jottunk ra, hogy a tomeg az sebessegfuggo. Akkor mi van, ha egy tomeget egy mozgo koordinata-rendszerbol nezek. Nagyobb lesz a vonzoero. Az nem lehet, mert az ero az egy vektor.
Ja, ezt nem mondtam. Pl. a vektor az egy kovarians mennyiseg. Megmondhato, milyen lesz a vektor egy tetszoleges mas koordinata-rendszerben. Vannak meg skalarok meg tenzorok. A skalar az egyszeru, az egy darab szam. Mondjuk, hany bolygo van a naprendszerben az egy skalar. Akar honnan nezed is, kilenc. Vagy a helium atommag toltese, az is egy skalar. Eppen ketto, ha elektrontoltesekben mered a toltes nagysagat. A tenzor az egy kicsit bonyolultabb.
Ilyen szempontbol tehat ketfele megoldas letezik a gravitaciora; 1. megmondod pontosan, milyen tomeget kell a vonzo torvenybe irni. A baj tehat az, hogy az ottani m nem skalar, tessek egy skalart megadni helyette. Vagyis tessek a gravitacios torvenyt kovarians alakra hozni. 2. vagy nem ervenyes a gravitacios torvenyed. Ez esetben tessek egy uj gravitacios elmeletet gyartani. Kellemes szorakozast.
Zavarban vagyok, mert meg tenzorok nelkul sose beszeltem altrelrol. Tenzorok nyelven egyebkent egyszeru a dolog. Mint mar irtam, az m tomeg az nem skalar (nem invarians a koordinata rendszer transzformacioira). Akkor mi az invarians? Hat az energia-impulzus tenzor. (A tenzor az olyan, mint a vektor, csak ket indexe van.) Mar csak meg kell keresni a tenzort, amivel egyenlo kell legyen, es kesz is vagyunk. "
Az altrelben a gravitáció nem erő. Per így. Na most, innentől kezdve, mi a francot mondhatnék az altreles gravitázciós erőről?!
Az altrel nem olyan téma, amit néhány hozzászólásból meg tudnál tanulni. Én se vagyok megfelelő tanár, simán megbuknék egy vizsgán.
Ha tényleg érdekel, pl. Horváth Pista honlapján láthatsz jó bevezető előadásokat, vagy megveheted pl. Hraskó könyvét. Ha nem csak ismeretterjesztő szinten érdekel, elengedhetetlen némi matematika, tenzorok, geometria, ilyesmi. Ha nincs ilyen alapod, évek kellenek, nem félórák.
"Azt egyetlen dologra hoztam fel - matematikailag bizonyított tételre ellenpéldaként felhozott, nyilvánvalóan elbarmolt számításban történő hibakeresésre... Arra se elsősorban azért, hogy én vagy más leigyam magam (bár ... ) hanem főleg azért, mert ha tét van, legalább átnézed a saját számításodat, és közzé se teszed, mert magad is megtalálod benne a hibát."
Én azért megpróbálnám! :-) Tét persze akkor is van, ha nincs pia, mert azért az ember nem szeret tévedni, illetve ha ez sok ember előtt kiderül, de én bevállalós vagyok. Ez még mindig egy kisebb nyilvánosság, mint 100 év tudósainak együttvéve. :-)
"Mit lehet azon magyarázni? Egyetlen dolog látszik belőle - semmit se tudsz az altrel modellről. Ha meg elkezded tanulni, nem fogod tudni el se képzelni, hogyan írhattál ilyet... "
Valamit biztosan lehet. Nem érné meg? :-) A modellről tényleg nem sokat tudok, de hallottam egy kisérletről, valamint dobtam már le kavicsot a negyedik emeletről. Nem úgy tünt, hogy a kavicsra nem hat gravitációs erő. Nem nagyon, de azért nyomta a kezemet. És persze elég jelentősen gyorsult is. Van valami a tarsolyodban, vagy csak vaktölténnyel lövöldözöl? :-)
A piát egyébként nem általában, szokásos vitákban való fizetségként említettem. Nem is volna etikus.
Azt egyetlen dologra hoztam fel - matematikailag bizonyított tételre ellenpéldaként felhozott, nyilvánvalóan elbarmolt számításban történő hibakeresésre... Arra se elsősorban azért, hogy én vagy más leigyam magam (bár ... ) hanem főleg azért, mert ha tét van, legalább átnézed a saját számításodat, és közzé se teszed, mert magad is megtalálod benne a hibát.
Mit lehet azon magyarázni? Egyetlen dolog látszik belőle - semmit se tudsz az altrel modellről. Ha meg elkezded tanulni, nem fogod tudni el se képzelni, hogyan írhattál ilyet... :-)
Fizetek egy üveg Whiskey-t (vagy amit szeret) annak, aki hitelesen megmagyarázza a 3486-os hozzászólásom 4. pontját. :-)
Ha esetleg nem megoldható a találkozás, tudok ajánlani egy 5000Ft-os kártyás telefonfeltöltést, az viszonylag egyszerűen megoldható. (Bár szerintem nem ezen fog múlni, mert akkor már egy-két olvasott ember biztosan reagált volna, ahogy Muallim is tette, csak nem arra a pontra. De persze attól azért többet várok, amit ő írt.) Szóval?
Megnéztem, de nem tudom, hogy ez miért más, mint a többi? (Azonkívül, hogy a francia szöveget nem értettem, mert időnként átváltott.)
Te elemezted már, amit én ajánlottam korábban? Az sem piskóta, csak az az utak egyenlőségéről szól. Érdekes lenne, ha az utak valóban nem különböznének, mert akkor felesleges elvégezni azt a bizonyára nem olcsó kisérletet az űrben. Esetleg a forgást ki lehet vele mutatni.
.."én elméletem nem bonyolultabb hanem egyszerűbb mint az Einsteini görbült téridő"...
Elkezdtem elolvasni éteres elméletedet, és rögtön a bevezetőben elköveted azt a hibát, hogy az éterrészecskék között - az egydimenziós esetben-a Hook-törvényt tételezed fel minden elő és utómagyarázat nélkül. Ebben elvileg három probléma merül fel, feltételezed, hogy van éter, az részecskékből áll és köztük "rugóerő" működik. Az első lépcsőben három magyarázat nélküli feltevés (?).
Aztán örülsz, hogy pontosan a spec-rel képletét kapod meg.
Gondolom tudod, hogy a spec-rel képleteinek a levezetésére rengeteg alternatív elmélet született az elmúlt 100 év során.
Azonkívül azt is tudhatod, hogy a tenzorkalkulus, amire az ÁR matematikája épül éppenséggel a szilárdságtan (feszültség)tenzorainak matematikáját használja fel.
Talán mégsem lenne fair, ha olyanok is részesülnének az esetleges nyereményekben, akik esetleg semmit nem tettek érte. Ezért az általad (mmormota) javasolt megoldást fogadom el. Vagyis aki először mutatja meg azt a hibát, ami az eltérést okozza a két számítás szerint, az kap tőlem egy üveg Martell-t vagy amit szeret. Mit gondoltok, hogy mennyi esélyem van, hogy én nyerjek? Talán az én tétem is annak megfelelően kellene alakuljon, mint ahogy a Tippmixben,vagy a Lovi-n van.
Találtam a neten egy érdekes felvetést a Hafele-Keating és a fényórák összekapcsolásáról, talán érdemes lenne megvitatni. A dolog arról szól, hogy a repülőgépek az atomórák mellett fényórákat is visznek magukkal. Ezeket már alaposan megtárgyaltátok Dubois-val, és megállapítottátok, hogy a fénysebesség konstans voltából adódóan a mozgó fényóra lassabban járónak látszik. Viszont a földfelszíni megfigyelő mindkét irányban mozgó fényórát egyformán lassabbnak látja az egész úton végig. Így amikor megérkeznek a repülők, a két fényóra egyformán kevesebbet mutat a felszíni megfigyelő idejénél, míg az atomórák közül az egyik többet, a másik kevesebbet mutat mint a földfelszíni óra. Ez azért mégis furcsa, ezek szerint a fényórák nem alkalmasak az idő mérésére, vagy az atomórák pontatlanok. Az első esetben a fényórára alapozott idődilatáció magyarázat megbukott, a második esetben az atomórákkal nem lehet bizonyítani a relativitás elmélet időre vonatkozó állításait.
Egyébként az utóbbi időben igéretemhez híven azért nem szóltam hozzá, mert beláttam, hogy amíg az idő fogalmát, és mérési módját nem tisztázom magamban, nem érdemes tovább vitatkozni. A probléma akkor merült fel, amikor a Marson és a Földön lévő rádioaktív minta bomlásáról volt szó, és a relativisták azt válaszolták, hogy mind a saját órák szerint, mind a másik bolygóról kapott óraállás szerint ugyanannyi idő alatt bomlik el az anyag. Ekkor jöttem rá, hogy az óraállás leolvasásával kapott szám és az idő valóságos múlása nem ugyanaz. Az egyik órán leolvasott egy perc és a másikon leolvasott egy perc nem biztos, hogy ugyanazt az időtartamot jelenti. Az időt tehát nem mérhetjük órával, illetve csak akkor, ha a két órát egy helyre visszük, és ott hasonlítjuk össze. Két különböző helyen és különböző sebességgel haladó óra összehasonlítására egyelőre nem tudok jó módszert, az óraállások egyszerű leolvasása nem megfelelő. Itt van az egészben a csapda. Amíg az órák nem találkoznak újra, a mutatott idők nem összehasonlíthatók, hiszen a számok nem írják le pontosan a valóban eltelt időtartamot, ha pedig újra összehozom az órákat, akkor a relativisták joggal jönnek azzal, hogy gyorsítani kellett őket, így a szimmetria elromlik.
Talán az egyetlen jó megoldás az lenne, ha egy inerciarendszert "kitapétáznánk" mérószalagokkal és szinkronizált órákkal, így mindig mindenki globális hely és idő koordinátákat használhatna.
Még néhány észrevétel: mivel mostanában a hozzászólások aránya eléggé a relativisták javára csúszott el, szeretném őket emlékeztetni egy korábbi észrevételemre, amelyre nem érkezett válasz, történetesen arra, hogy a relativitáselmélet nem képes a fény, a foton rendszerében az események leírására. Ezt azért ne feledjük akkor sem, amikor a relativisták igen magabiztosnak látszanak. Hiszen ez az elmélet kizárja a létezők egy csoportját a fizikai elméletek köréből, a foton számára úgy tűnik sem tér, sem idő nincsen.
Lingarazda a Világegyetem korával kapcsolatos egyik kérdésemre azt válaszoilta, hogy ez az idő a háttérsugárzás által kijelölt viszonyítási rendszerben értendő. Akkor miért nem használjuk ezt a rendszert abszolút nyugvó rendszerként, és viszonyítunk mindent ehhez?
És még egy megjegyzés: amikor a neten a Hafele-Keating kísérletre voatkozó anyagokat kerestem, kb 800 linket talált a kereső, ezek jó része fórumos hozzászólás volt. Ez szerintem borzalmas. Egy a hetvenes években elvégzett kísérlet, amely állítólag pontatlan is volt, másrészt perdöntő lehet a relativitás igazát illetően, csupán ilyen minimélis lenyomatot hagyott a neten. Ez érthetetlen. Egy ilyen fontos kísérlet nem érdekel szinte senkit sem? Az is érdekes, hogy az idődilatáció bizonyítékait illetően a müon bomláson és a Hafele-Keating kísérleten (még a hetvenes évekből származik mindkettő), meg a GPS-en (ez újkeletű) kívül jószerivel semmi mást sem találtam. Annyi de annyi agyafurtabbnál agyafurtabb kísérletet lehetne elvégezni, és mégis, mintha senkit sem érdekelne az egész, megelégszenek ezzel a szerény repertoárral. Dollármilliárdokat ölnek szupergyorsítókba, egy egyirányú fénysebesség mérést meg különbözőképpen mozgó forrásokkal és megfigyelőkkel nem képesek megcsinálni. Kiábrándító...
"Amire te most bizonygatni akarsz, az áramló éterrel, az az áramló víz képéből ered, amitől sokan nem tudnak szabadulni, pedig az éter fizikai tulajdonságai inkább egy megfagyott vízhez hasonlítanak, amely egyáltalán nem áramolhat. Feleslegesen rengeteg energiát fordítatok arra, hogy lefesthetők legyenek a képletek.
Az éter már majd száz éve régen meghalt."
Ezt nyilván Miklósnak szántad, mert ő írt ezzel kapcsolatban. Ennek ellenére én azt gondolom, hogy az éter ugyanúgy végezhet mozgásokat, mint ha molekuláris anyag vagy bolygó lenne a világegyetemben. Az újabban elvégzett kisérletek, amit a Föld körül felcsavarodott téridővel magyaráznak például elég jól alátámasztják ezt a gondolatot. De szerintem elég sok (ha nem minden) dolog magyarázható lenne az örvénylő éter elképzeléssel. Azért arra kíváncsi lennék, hogy mire alapozod a fagyott éter elképzelést?
"Szinte hihetetlen, de úgy tűnik, nem értetted meg Duboist."
Neked ez nyílván nem is olyan hihetetlen, hiszen tudod, hogy gyakran írok hülyeséget, vagy számolok értelmetlen dolgot. Mondjuk, hogy tényleg elég rossz a találat-nem találat arányom, legyen 1:100-hoz. (Ez tényleg elég durva lenne, ki akarna akár csak időt fecsérelni arra, hogy elolvassa, amiket írok?) Több, mint 500 üzenetet írtam már, ezen statisztika alapján kb. 5 jó hozzászólásom lenne. Ha ez az 5 olyan kérdéseket érint, aminek a mai fizika szempontjából komoly jelentősége van, akkor úgy gondolom, hogy megér némi időt, hogy átgondoljátok őket. (Szerintem az sem rossz móka, ha a hibás érveléseimet cáfolhatjátok.) Szóval vak tyúk is talál szemet alapon nekem nem számít, hogy milyen rögös úton jutok el a végső következtetésekhez. :-) Ez persze lehetne számotokra pozitív, de ahhoz néhány számomra ellentmondásos dolgot meg kellene magyaráznotok!
Nem zárkózom el attól, hogy díjat ajánljak fel annak, aki megmutatja, hogy a számításaimban olyan hibákat követtem el, aminek elkövetése nélkül az eredmények megegyeznének a 2 féleképpen számított esetben. Ha egy üveg Martell a tanulópénz, akkor legyen, én nem vagyok semmi jónak elrontója. Azt megengeded, hogy én találjam ki, hogy Ti mit adtok nekem, ha mégis nekem van igazam? :-) Azt persze előre tisztázni kellene, hogy ki vesz részt a játékban, hogy a kockázattal számolni lehessen. Mert utólag jöhetne bárki, hogy én is ugyanezt akartam írni. :-) (Az aláhúzás azt a célt szolgálja, hogy jelezzem, tettem bizonyos egyszerűsítéseket a számításba, amelyeknek a nagyságrendjével számolva nyugodt szívvel végeztem el a számításokat.)
Holnap meg fogjátok kapni a részletes számításaimat, mert otthon le van írva minden, és itt annyi időm és kedvem sincs, hogy mindent újra számoljak. Talán még nem száraz annyira a torkotok, hogy ne tudjatok várni még egy napot. :-)
Szóval én kapok ma egy listát a játékban résztvevőktől, és holnap közlöm a számításaimat.
"Te egy olyan régóta kivesézett áramló matériában hiszel és próbálod képiesíteni az ÁR képleteit, aminek semmi értelme. Ma minden fizikus tudja, hogy a matematika egy eszköz a fizikus kezében és nem arra van, hogy lefesse a valóságot, hiszen mit kezdesz egy imaginárius számmal, síkkal, gömbbel."
Ha az ÁR képleteit akarnám képiesíteni, elég nagy bajban lennék, így persze, hogy semmi értelme.
"Az eredményeknek és a méréseknek kell összhangban lenni."
Mert ahogy Te is írod, az eredményeknek a mérésekkel kell öszhangban lenni. Nem vagyok telhetetlen, elég ha a 4. pontját megmagyarázod a 3486-os hozzászólásomnak. (Remélem, jól emlékszem a számára.)
Szinte hihetetlen, de úgy tűnik, nem értetted meg Duboist.
- Van egy matematikai modell.
- A modell egy tulajdonsága, hogy különböző rendszerekben kiszámítva az adott mennyiséget, azonos eredményt ad.
- A modell ezen tulajdonsága tisztán matematikai módszerrel bizonyított.
- A bizonyítást tanultuk, megértettük, elfogadtuk, mivel nem láttunk benne hibát.
Most jössz te, számolsz valamit, és azt állítod, különböző eredményt kaptál.
Ezen pl. én azért nem lepődtem meg, mert egyszer átnéztem egy számításodat, és totálisan rossznak találtam. Igen kézenfekvő, hogy ebben is tartottad magad a korábbi minőséghez... :-)
Azon kívül olyanokkal érvelsz, hogy első ránézésre is látszik. Neked, mert nem értesz hozzá. Aki ért hozzá, annak nem látszik első ránézésre, többek között azért, mert nem úgy van.
Azt talán mégse várhatod, hogy minden egyes elbarmolt számításodat egyenként kijavítgassa valaki. Esetleg ha felajánlanál valami díjat, pl: egy üveg Martell annak, aki elsőként felleli az első hibát az itt közzétett, részletesen dokumentált számításomban... :-)
Ennek több előnye is lenne.
1, rövidesen kétszer is meggondolnád, hogy szemét munkát adj ki a kezedből, javulna a munkád minősége
Te egy olyan régóta kivesézett áramló matériában hiszel és próbálod képiesíteni az ÁR képleteit, aminek semmi értelme. Ma minden fizikus tudja, hogy a matematika egy eszköz a fizikus kezében és nem arra van, hogy lefesse a valóságot, hiszen mit kezdesz egy imaginárius számmal, síkkal, gömbbel.
Az eredményeknek és a méréseknek kell összhangban lenni. Amikor elektronról beszélsz, vagy fényről nem a képét akarod megmutatni, hanem a tulajdonságait, és a matematikáját, amelyhez képet társítani értelmetlenség.
Amire te most bizonygatni akarsz, az áramló éterrel, az az áramló víz képéből ered, amitől sokan nem tudnak szabadulni, pedig az éter fizikai tulajdonságai inkább egy megfagyott vízhez hasonlítanak, amely egyáltalán nem áramolhat. Feleslegesen rengeteg energiát fordítatok arra, hogy lefesthetők legyenek a képletek.
A topic legizgalmasabb híre az lesz, ha se a 3486 4 problémájára, se az ikerparadoxon számításomra nem lesz megfelelő magyarázat. Korábban írtam egy másfajta paradoxont is, amire szintén nem érkezett megfelelő válasz. Ezt a topicot elég olvasott emberek olvassák, ezért gondolom, hogy izgalmas dolog, ha egy-egy problémára nem létezik magyarázat. Az ember kicsit úgy érzi, hogy talált valamit, legalább addig, amíg meg nem győzik az ellenkezőjéről. Izgalmas lenne 100 év után elsőnek olyan kérdéseket feltenni, amikre még a nagy tudósok sem tudnak érdemben válaszolni. Nekem perpillanat az is elég, ha itt nincs senki, aki kiábrándíthat. Egyenlőre töretlen "ateista" vagyok relativitáselmélet ügyben, sőt még inkább érzem, hogy a dolgok nincsenek rendben, de nyitott ember vagyok, és várok.
