Hat ez az... szerintem csak a Fold felszineig, onnan befele a gravitacio csokken, a kozepen meg sulytalansag van (es nagy nyomas es meleg, de ez most mindegy).
Ha jol emlekszem, a Foldtol valo szokesi sebesseg a felszinen 11km/s (valaki javitson), ez egyben azt is jelenti, hogy ha egy test a vilag vegerol zuhan a Foldre, akkor is csak ennyire tud felgyorsulni.
Tehat ha a Fold vonzoerejet akarjuk ennel nagyobb gyorsitasra hasznalni, akkor elobb a Foldet kellene jol osszenyomni... optimalis esetben pontszeruve :-)
Persze, hogy nincs benne a "realtime", mert ezt szeretném itt megtudni.
"Ez az információ hagyományos módszerrel fénysebesség alatt jut el..."
- mit értesz hagyományos módszer alatt?
Üdv!
Kedves Tuvok!
Az általad megadott két honlapon nem "realtime" teleportációról van szó, sőt még csak nem is teleportáció (az még nem sikerült senkinek), hanem egyfajta kvantumállapot másolás úgy, hogy az eredeti kvállapot a másolás során megsemmisül. Erről bővebben magyarul, általam is ismert magyar fizikus professzorok által:
http://www.hrasko.com/xaknak.php?docid=10017 A lényeg a következő: Van egy másolandó, ismeretlen állapotú foton. Van egy másik fotonforrás, amiből korrelált, ismert állapotú fotonok jönnek ki. Az ismeretlen állapotú foton állapotát keverjük a korrelált fotonpár egyik tagjával. Így valamilyen módon kiszedhető az az információ, amellyel a korrelált fotonpár másik fotonját az eredeti ismeretlen (másolandó) foton állapotába tudjuk billenteni. Ez az információ hagyományos módszerrel fénysebesség alatt jut el a korrelált fotonpár egyik tagjától a másikig. A korrelált fotonpárok szintén nem lépik túl a fénysebességet. És egyébként is a "realtime" szó nem szerepel az általad megadott oldalon, még csak mint feltevés sem.
tesvir
"Biztos így van, de nekem nincs kedvem nem létező dolgokat figyelembe venni. Ha Neked van, akkor leírhatod azt is, hogy ebben az esetben hogyan alakul a sebesség, én is kíváncsi vagyok rá."
A relativisztikus tömegnövekedés nem kitalált dolog, egészen az általunk eddig mérhető energiákig (1000 Gev-ekig!) helyesnek látszik az Einstein által levezetett összefüggés. Ettől még persze előfordulhat, hogy van olyan energia/sebesség/tömeg tartomány, ahol már nem igaz.
(990)-es üzenetem nyomán az f*m0*M/R felszabaduló potenciális energiát egyenlőnek tekintjük a kinetikus energia növekedésének relativisztikus összefüggésével: m0*c2*((1 - v2/c2)-1/2 - 1)
Az egyenletből v2-et kifejezve a következőt kapjuk (remélem nem szúrom el az indexeket):
v2 = c2*(1 - 1/(f*M/R*c2 + 1)2)
Ez az összefüggés kis "R"-ekre a következővel közelíthető:
v2 = c2*(1 - (R*c2/f*M)2),
ahonnan már könnyen kiolvasható, hogy v2 az "R" nullához közelítésével c2-hez közelít, alulról.
**********
Kedves Tuvok(1052)!
A teleportációs rész marhaság. Különösen az ilyenek: "The transfer could take place, the Austrian scientists state in the journal Nature (December 11, 1997), even if the two photons were literally a galaxy apart. Another scientific team in Rome has reportedly confirmed the result. "
(Egyébként, ha netalán szeretnél a valóságban is látni STM-et, vagy AFM-et, akkor fordulj bizalommal hozzám.)
Közben (talán) rájöttem mi Sindbad76 gondja: a 'hagyományos' világban a sebességek különbsége invariáns (nem függ a megfigyelő mozgásától), a 'relativisztikusban' nem.
Igazad van, nem azt integráltam, amit kellett volna. Amit Te írtál, az a korrekt. 1/r helyett 1/r^2-et kell integrálni. Az eredmény azonban akkor is egy szigorúan monoton növekvő függvény lesz.
"De ha figyelembe veszed a tömeg relativisztikus növekedését a sebessége függvényében, akkor már egyáltalán NEM ugyanazt kapod!"
Biztos így van, de nekem nincs kedvem nem létező dolgokat figyelembe venni. Ha Neked van, akkor leírhatod azt is, hogy ebben az esetben hogyan alakul a sebesség, én is kíváncsi vagyok rá.
"A mozgásienergiája is csak attól függ mihez képest mozog! Nem lehet hogy a többi is?"
A mozgási energiának már a nevében is benne van, hogy a mozgással kapcsolatos. A képlete is tartalmazza a sebességet. Ezt senki nem vitatja, azt hiszem. A többi mennyiség sebességfüggése viszont nem csak vitatható, de értelmetlen is.
Ha áttérünk a középponthoz képest w=0.4c-vel mozgó vonatkoztatási rendszerre, a sebességkülönbség így alakul (u=0.8c):
((u+w)+(u-w))/(1 + u*w/c2) = 1.6c/(1 + 0.8c*0.4c/c2) = 1.6/(1 + 0.32) = 1.212...c
Írod:
"Vegyunk most egy masik inerciarendszert, legyen ez a 0.4c-vel halado vonatkoztatasi rendszer, melynek sebessege legyen parhuzamos az elozoleg emlitett pontok altal meghatarozott egyenessel. A relativisztikus szamitasokkal elve, ha attranszformaljuk ez utobbi inerciarendszerbe a ket sebesseget, es ezutan osszeadjuk, akkor nem 1.6c-t kapunk. "
Ez így van! Ebben a másik inerciarendszerben a sebességek különbsége(!) kisebb lesz 1.6c-nél, noha esetleg még mindig nagyobb c-nél (ezt konkrétan ki kell számolni). Abban a koordinátarendszerben a legnagyobb a sebességkülönbség, amelyben a testek egyforma nagyságú sebességgel közelednek, vagy távolodnak.
Írod:
"nincs egy, univerzalis inerciarendszer, az inerciarendszerek egymashozkepest nem 'atjarhatoak', inerciarendszerek kozott is tranfszormalni kell. "
Ez így van! Ha mozog egymáshoz képest 2 koordinátarendszer, akkor már transzformálnunk kell.
Kérdezed:
"ez nem csak annyit jelent, hogy nem hasznalunk/nem letezik egy olyan modell, ami egybefogna ezeket az inerciarendszereket? Amiben esetleg transzoformacio nelkul is atterhetunk az egyik inerciarendszerbol a masikba? "
Magasabb dimenziók figyelembe vételével elvben előfordulhatna.
**********
Kedves NevemTeve(1043)!
A sebesség transzformációs formulát akkor kell használnunk, ha az egyik sebesség az egyik, a másik pedig a másik vonatkoztatási rendszerben volt megadva, és a teljes mozgást figyeljük az valamelyik vonatkoztatási rendszerből.
Az általad most megadott linken leírt dolgok megfelelnek a fizika szerint elvárhatónak.
De miért kellene felvennem velük a kapcsolatot? (Talán csak nem azért, mert Magyarországon megjelent egy (vagy több) zavaros, fordítási hibákkal terhelt népszerűsítő cikk?)
Yo, konkretan a szexre, de hogy jon ez most ide? :)
Szoval igen igy ertettem en is, viszont korabbi peldakbol kiszurve itt egy pelda:
Van olyan (elmeleti persze) inerciarendszer, amelyben az egy pontbol kiindulo ket 0.8c-vel ellentetes iranyban halado pont 1.6c-vel halad egymashoz kepest. (Peldaul a kiindulo pontbol nezve. Ugye az mar korabban megallapitottuk, hogy megfelelo viszonyitasi rendszerbol nezve a sebessegeket osszeadhatjuk.)
Vegyunk most egy masik inerciarendszert, legyen ez a 0.4c-vel halado vonatkoztatasi rendszer, melynek sebessege legyen parhuzamos az elozoleg emlitett pontok altal meghatarozott egyenessel. A relativisztikus szamitasokkal elve, ha attranszformaljuk ez utobbi inerciarendszerbe a ket sebesseget, es ezutan osszeadjuk, akkor nem 1.6c-t kapunk.
Ez pedig ezt jelenti szamomra:
- nincs egy, univerzalis inerciarendszer, az inerciarendszerek egymashozkepest nem 'atjarhatoak', inerciarendszerek kozott is tranfszormalni kell.
- ez nem csak annyit jelent, hogy nem hasznalunk/nem letezik egy olyan modell, ami egybefogna ezeket az inerciarendszereket? Amiben esetleg transzoformacio nelkul is atterhetunk az egyik inerciarendszerbol a masikba?
Mire is gondolsz? Ha adott X,Y,Z inerciarendszerek paronkent mas-mas sebessegel mozognak, akkor X es Y maskepp latja Z-t, hiszen a rel.effektusok az XZ illetve az YZ sebessegtol fuggenek, az pedig kulonbozik.
Ha gondolod az oldal alján lévő telfonszámon, vagy címen elmesélheted nekik miért tévedtek az előző beszélgetésünkkel kapcsolatban.
Vagy, ha nem csak cáfolni akarod a dolgokat, akkor kérhetsz tőlük további infót bármiről.
Üdv.
Kérdezed:
"Na, hát éppen ezt az 1/r-t integráltam én. Miért is nem volt ez jó? Nem a gravitációs erőt akartam integrálni, hanem a helyzeti energiát."
Ha a helyzeti energiát akarod megkapni, akkor a potenciál függvényt NEM KELL integrálnod! Hanem egyszerűen csak behelyettesítened az aktuális távolságot, és megkapod a helyzeti energiát a végtelen távoli ponthoz képest.
Ha a helyzeti energiát a gravitációs erő munkáján keresztül akarod kiszámolni, akkor kell integrálnod az erőt (amely arányos 1/r2-tel) a sugár mentén, a végtelen távoli ponttól az adott távolságig.
Írod:
"Ez azonban nem cáfolja az én állításomat, hanem alátámasztja, hiszen eszerint a fénysebesség túllépéséhez csak az kell, hogy megfelelő mértékben megközelítsük a tömegpontot. Ha valakinek ez problémát okoz, hát ajánlom Neki a tömeg növelését, ami a képlet szerint ugyanazt eredményezi!"
De ha figyelembe veszed a tömeg relativisztikus növekedését a sebessége függvényében, akkor már egyáltalán NEM ugyanazt kapod!
Yo, de akkor ebbol a definiciobol kovetkezik, hogy ket eltero inerciarendszerbol kulonbozokeppen erzekelhetem a 'torzulast', nem barmely inerciarendszerben kellene ugyanazt tapasztalnom? Vagy az inerciarendszer csakis osszehaonlitasi alapot nyujt, azaz csak osszehasonlithatok benne rendszereket, de ot magat nem erdemes valamilyen univerzalis viszonyitasi alapnak tekinteni?
Amiben nincsenek 'megmagyarazhatatlan kenyszererok' (pl centrifugalis ero), masszoval mas inerciarendszerekhez kepest egyenesvonalu egyenletes mozgast vegez.
