Nézegettem a Steinhart kínálatát, a legtöbb vízálló órában ETA 2824-2, vagy ETA 2893-2 SWISS MADE, automata szerkezet dolgozik. Ezekről mi a tapasztalat? Pontosság, élettartam, megbízhatóság?
OK, értem. A nullázó akkor ugrik ki ha a stoppert be nyomom, ez lehet rugó probléma is, ehhez nem értek. A tok jó állapotban van, nem rozsdás, de egy polírozás biztosan ráférne. Csak az üvegén van egy apró repedés. Azt írtad: "Elég jelentős piaci értékkel is bírnak." a piaci érték csak akkor érték, ha eladom. Habár 2-3 ezrest megér a javítás. Egyébként mi lehet az a "jelentős érték"?
Használható nincs, csak rozzant. De fel lehet újíttatni.
Egyébként nem gonoszkodásból ;-)), de ilyet az ember nem ad el, akkor sem, ha esetleg van, az ilyet eltesszük, hátha egyszer beesik a hozzá való óra is... Ha csak egy hagyatékból véletlenül elő nem kerül egyszerre egy tucat...
Ha viszont nem látszik a nullázó a fotón - bent maradt nullázás után - akkor inkább korai Landeron 48 v. hasonló himbás szerkezetre (vagy visszatérítő rugó törésre) gondolnék. Ezt látni kellene... A képről a tok állapotát sem lehet megítélni (nem látszik rémesnek amúgy), ahogy az anyagát sem igazán. A szervizelés meg onnantól, hogy vannak műszaki problémák az órával, már inkább javítás, mint pusztán szervizelés - nem tudni, mivel van gond, kell-e alkatrész, mennyire problémás... De ha amúgy működget az óra, és a stopper is mutat életjeleket, akkor szerencsés esetben nincs komolyabb gond, akkor szerintem egy 2x-3x ezres árfekvésben elmehet a dolog.
Korai, 1930/40-es évekre jellemző megjelenésű korai egygombos kronográf. A márkanév nem ismeretlen, de nem is különösebb presztízzsel bíró, a szerkezete valószínűleg valamelyik jobb fajta Landeron vagy Valjoux, biztosan oszlopkerekes mechanika.
Elég patinás, de nem rossz összképű óra, szervizelve, rendbe téve ezek még használhatók, és elég jelentős piaci értékkel is bírnak. Ha műszaki gondod van vele, vagy szervizelni kell, abban esetleg tudok segíteni is.
Erről az óráról szeretnék többet megtudni. Ha valaki tudna segíteni nagyon örülnék neki! Ez egy Fluva Genéve nevezetű svájci kronográf. Széria száma, ha ez segít: 151129. A neten semmit mást nem találtam róla.
Lehet, de nem kötelező visszafelé racsnizni (tehát a koronát visszaforgatni, amikor nem húz). Gyakorlatilag nem árt a szerkezetnek, elvileg nyilván ekkor fölöslegesen kopik.
Ahogy mondták, célszerű minden nap nagyjából ugyanakkor felhúzni. Miután nincs benne kétnapi (van olyan óra amiben egy heti is van) járástartalék, minden nap húzni kell. Nem szabad megvárni, amíg lejár.
Régen, hajdanában azt tartották, hogy a karórát reggel kel felhúzni, mert ha esete melegen leveted, és feszesre húzod, és utána még hűl, akkor el tud pattani a rugó (ezt azért én túlzásnak tartom).
Ami viszont fontos. A legtöbb órának (pláne a régi, közepes kategóriájúaknak) pozíció hibája van. Ez azt jelenti, hogy nem ugyanúgy siet-késik hátára-hasára fektetve, mint oldalára állítva, vagy szíján lógatva. Ez a pozíció hiba nappal, hordásközben a karóráknál többnyire kiegyenlítődik, de letéve éjszakára, már észrevehető.
Ebből adódik, hogy egy óra, ami napközben mondjuk 10 mp siet, megfelelő pozícióban éjszaka lehet, hogy 8 mp-et visszakésik. Erre azt gondolod, "milyen pontos ez az óra". Aztán másnap este nem figyelsz erre, és reggel meglepetéssel látod, hogy hirtelen sietni (késni) kezd.
Az alábbi tanács szerint naponta felhúzni, az azonos időben azt jelenti, hogy lehetőleg mindig reggel vagy este, de nem feltétlenül pontosan 8 óra 29-kor. Nem szoktuk az órát teljesen, megállásig lejáratni (nem is volna praktikus mindig azt figyelni, hogy lejárt-e már, mikor áll meg nembeszélve arról, hogy lejárás közeli állapotban, amikor a rugó már nagyon gyenge, az óra hajlamos más pontosságot produkálni, mint normál üzemmódban)
Visszafele is szabad állítani, és a napi fél perc egy jobb kar- vagy zsebóránál még csökkenthető.
Egy debreceni órásmester kb. 5 perc alatt megjavította az órámat. Igazából nem tudom mit csinált vele, de azóta egy felhúzással 37 óra alatt, alig fél percet sietett.
Igaz, hogy az idő beállítását kizárólag járásnak megfelelően lehet elvégezni?
Naponta érdemes felhúzni vagy meg kell várni, hogy ,,lejárjon"?
Bocs, a buta kérdésekért, de most már szeretnék rá vigyázni!
Nem gyakran, de azért előforduló szerkezetről van szó - ez egy Venus 140-es kronográf. Nekem most egy Cortebertem van is ezzel a szerkezettel, korábban többféle más is megfordult nálam, mivel érdekesnek tartottam, egy ilyen szerkezetű Doxa felújításáról készítettem is leírást: http://www.mvltrade.hu/DoxaKrono.htm
Jópofa megoldások vannak benne, az amúgy oszlopkerekes mechanizmus meg teljes egészében a számlap alatt kapott helyet. Ez nem átalakítás, ez eleve ilyennek készül, decentralizált kis órakörrel.
És készített vagy készíttetett volna hozzá gyári minőségű számlapot és mutatókat is? Gyanús ez nekem ( és nem csak a Fortis és a swiss made felirat ). A számlap és a mutatók részletei nem utalnak utólagos kialakításra. És mindez jelzett staybrite acél tokban...
Egyébként meglepetésemre működik, és a kronó nulláz is rendesen. Igaz, hogy jelenleg csak 5 másodpercig hajlandó mérni, és ott megáll, de a kis teljesítmény is teljesítmény. :D
Volt egy olyan korszak a szakmában, amikor a mesterek jövedelem kiegészítésként, nyers alapszerkezeteket vásároltak és szaktudásukat megmutatva átépítették, finírozták, esetenként feljavították. Több esetben saját névvel látták el a márkajelzés mellet. Ez a szerkezet is az. Sima centrál, áthelyezett mutatóáttétellel.
Láttatok már olyan egygombos karkronográfot, ahol a felső körös óra-perc kijelzés, alsó 30 másodperces gyűjtő, és központi 60 másodperces mutató van a számlapon?
Én még nem. A számlap azt mondja, ez egy Fortis.
A szerkezet egy szép kis genfi csíkozott kézihúzós, a kronó mechanizmus bármi nyoma nélkül a szerkezeti oldalon.
Szívesen vennék információt róla, mert egyelőre semmit nem találtam.
Előnyt semmiképpen sem jelent (vannak eladók - mégpedig igen nagy számban - akik ide nem is hajlandók szállítani). De egy kísérletet megérhet a dolog. Azzal mindenképpen kalkulálj, hogy egy rémesen bizonytalan és kiszámíthatatlan piaci szegmensről van szó, itt kötött árakról és biztos keresletről nem lehet beszélni - bejáratott, ismert, a legnagyobb piacok számára belföldinek minősülő eladóknál könnyen elmehet akár kétszeres áron is ugyanaz a portéka, amelyet egy új és bizalmatlanul kezelt régióból származó eladó esetleg hiába is kínál, érdeklődés sincs rá...
Eladásnál nagyon fontosak a garanciák - főleg egy ilyen óránál. Az ebayon már odafigyelnek arra, ha egy óra szervizelt, felújított, garantált állapotú - mert egy ilyen órának a korrekt szervize-felújítása az USA-ban önmagában belekerülhet 500-1000 dollár körüli összegbe - vagyis a várható vételárnak akár a felébe is... Ezért is van sokkal jobb esélye azoknak a hirdetéseknek, ahol egyfelől jobb a képi anyag, másrészt látható róla, hogy az órát valóban szétszedték, kitisztították, szervizelték - és ahol a leírás is részletes, precíz. És például ennél a kategóriánál még bizony van jelentősége az aranysúlynak is (amit viszont csak szétszerelve lehet megmérni) - sok érdeklődő fog rákérdezni, mennyit is nyom a tok, és a "körülbelüli-behasalt" számok nem fognak senkit sem meggyőzni...
nem tudom, mennyire vagy járatos az ebay világban, azért megkérdezem (vagy mástól aki olvassa), hogy jelent e hátrányt, ha az eladó magyarországról kínálja?
azért kérdezem, mert 2500 dollár körüli áron eladnám, de a magyar ársáv (vagyis a 300 ezer környéke) nem nagyon érdekel.
Dészáz már megválaszolta: az "offerek" csak ajánlatok, nem licitek - ezeket nem látod, és az eladó eldönti, hogy elfogadja-e őket, vagy sem... Ha megnézed, az ajánlatok zöme már lejárt, tehát nem történt megállapodás... És a dolog logikájából nyilvánvaló, hogy az ajánlatok meg sem közelítették az eladó által elvárt árat...
Az 5350 dolláros elvárás egy ilyen órára sajnos nem reális, bár előfordulhat, hogy egy "licitharcban" akár idáig is felverik az árat - de a valóság sokkal inkább az, amit a másiknál láthatsz: az, hogy a fele ennyiért kínált órára még nincs licit/ajánlat...
Ezzel együtt egy ilyen óra tényleg szép állapotban az ebayon 2-3000 dollár között azért el szokott menni - nálunk viszont ez az ár is magasnak mondható.
Azt, amiket már leírtam, fantázianév, és negyedütős kronográf.
Ez egy amúgy jó minőségű, legtöbb kivitelében 15 köves szerkezet - de nem nagy ritkaság, az elterjedtebben használtak közül való. De mint írtam volt: az óra így is jelentős érték (nekem például ezüst tokban van egy ilyen a gyűjteményemben).
No ez így már egyértelműbb: ez bizony egy LePhare szerkezetes (jellegzetes a centrifugálfék) óra, és azt mondanám, hogy árban valahol 250-500 között van esélyed eladni. A tokra még az elég homályos képek alapján is ráférne egy polírozás, a számlap festett fém (ami nem igazán értéknövelő..), viszont szép állapotú és eredetinek tűnő.
Kicsinyítsd le a képet - a leírás egy "szokványos" negyedütős-kronográfos, 14K-s zsebóráról szól, de az értéket nagyban befolyásolja például az, hogy milyen állapotú, milyen súlyú a tok, milyen szerkezetről van szó. Még csak nem is kell valami igen nevesnek lennie ahhoz, hogy egy súlyosabb-mívesebb tokban egy igényesebb szerkezet kifogástalan állapotban akár a dupláját-tripláját is érje annak, amit egy egyszerűbb LePhare szerkezetes, vékonyabb, könnyebb tokos, nem is túl jó állapotban érő óra tud.
De, hogy nagyjából lásd a határokat: pont mostanság egy ilyen "egyszerűbb LePhare szerkezetes, de nagyon szép, jóformán újnak mondható és érdekes számlapú, 14K-s tokban lévő óra árverésen 350-ért ment el, míg egy másik, szintén stopperes-negyedütős, de jóval ritkább, érdekesebb szerkezetű, súlyos 18K tokban lévő meg 650-ért.
Anyaga 14 karátos arany, dupla fedeles, férfi méret.
Feliratok a szerkezet takarón : HC membre du jury
REPETITION a Quarts
CHRONOGRAPH
TEMPORA
Nagyon finom kidolgozású szerkezet, hibátlan számlap arab számokkal, arany szinben, 4 mutatóval.
A szerkezetben a 9- 10 követ tudok megszámolni, és az egyik szabályozó alkatrészen a Slow Fast feliratot és még valamit vélek felfedezni. (nem tudom elolvasni, nem látom jól)
Az óra fedelének belső felén egy ikon és a 283 szám, valamint a 14 K jelzések vannak.
Hálás lennék, ha többen is elmondanák, mi ez, és mennyit érhet.
Köszönettel : gambler
na a kép nagyobb lett, mint kellene, ide vagymost nem tudom feltenni a szöveg szerint. talán az indafotóra, azt javalja.
Köszönöm a választ, megpróbálok keresni valakit, aki elvállalja, hogy megnézi és reménykedem benne, hogy sikerül megjavítani, nem valami rendkívüli baja van.
Amennyibe valaki mégis tud ajánlani debreceni órást, úgy azt szívesen veszem!
Ha hibátlanként volt hirdetve, akkor nyilván ok a reklamációra a napi félórás sietés...
Debrecenben nem tudom, kivel tudnád megnézetni, de amúgy ekkora sietést leginkább a hajszálrugó környékén szennyeződés, vagy felmágneseződés tud okozni. Ha nincs komolyabb baj, elhárítható aránylag könnyen.
A neten/másodkézből vett mechanikus óráknál amúgy is erősen célszerű egy szervizzel kalkulálni. Pont úgy, mint egy használt autónál - akármit is mond az eladó, át kell nézetni a kocsit, és az olajakat, vezérműszíjat, ilyesmiket ki kell cseréltetni. Akkor is, ha jónak látszik...
csak a kihívás miatt érdekelne. régi családi örökség, a dédanyám órája volt amit anyukám 5 évesen darabokra szedett, és azóta is abban az állapotában van! :)
Ez egy nagyon harmatos minőségű régi cilinderes werk. Igazándiból tengernyi efféle roncsot lehet találni, így valószínűleg össze lehetne vadászni a hiányzó alkatrészeket - de ha csak nem magáért a kihívásért akarod csinálni, akkor tényleg nem érdemes. Ez az óra szép állapotban, hiánytalanul sem képviselne - sajnos - értéket.
Sziasztok! Segítségre lenne szükségem. egyrészt beazonosítani ezt az órát, másrészt alkatrészekre kellenének hozzá, mivel ahogy látható elég hiányos a werk. az a.s. jelölés ha nem tévedek a. schild viszont nem vagyok 100%ig biztos benne, és a másik beütést nem találtam a listáimban.
Köszönöm Mindenkinek a válaszát, remélhetőleg holnap, vagy holnapután meg is érkezik az óra. Lehet akkor is lesz még, egy-két kérdésem, észrevételem. Addig is szívesen veszek minden tanácsot, információt vele kapcsolatban!
.... a szerkezet régi darab. Megpróbált szakítani az addíg bevált szerkezeti felépítéssel. Volt egy irányzat az egyszerűsítésre.? A naptár ( automata) rész le szerelése után csak a rugóházat és a járat részt kellet kiszerelni, a kerékrendszer egyben maradt. Így egyben tisztították (pfuj). Volt hozzá csipeszes "kosár", és külön tisztító szer. A keletnémeteknek is megtetszett a szisztéma, lásd GUB automata. Hagyományos módón tisztítva szervizelve viszont nem problémás.
Nem, azt jelenti, hogy vak vagyok. Amikor hirtelen ránéztem először a szerkezeted képére, azt hittem, egy automata, amiről lemaradt az automatika...
De ezt a fajta AS 5200 szerkezetet nem ismerem. Fogalmam sincs, mennyire megbízható vagy tartós. Valaki másnak biztosan voltak - vannak vele tapasztalatai.
Szépségversenyt nem nyerne a szerkezet, az biztos. Elsőre valami megkopasztott automatának néztem. Meg is lepődtem, hogy ez a Doxa 53 egy AS kaliber ( cal. 5200 ), amiből készült automata váltózat is amúgy ( 5203 ).
A számlap és a mutatók álomszép állapotúnak tünnek.
Köszönöm mindenkinek a hozzászólását. Megérkezett az omegám. A plexi nem jelzett, ezt már cserélték, de a többi része jelzett, eredeti. Nagyon tetszik :) Az első 24 óra pontosság mérése alapján meg vagyok a működésével is elégedve, ezalatt az idő alatt a pontossága +- 5 másodpercen belül volt. Most már csak egy új bőr szíjat szeretnék hozzá találni. Az igazi egy omega jelzésű csatvégű szíj lenne, de gondolom ilyet nem kapok újonnan.
Régi vágyam volt egy svájci óra, hosszas (és laikus) nézelődés után az alábbi órát sikerült megvennem. Amellett, hogy svájci, egy letisztult ezüst színű, bőrszíjas régi órát szerettem volna. Az árat is sikerült a tervezett 15-20 ezer között tartanom, de amennyire olvastam az itteni szakértői véleményeket, nincs túl nagy becsben a Doxa. A másik két márka a Tissot és a Certina volt, de már mindegy. :)
Tudna Valaki segíteni, hogy mit vettem egészen pontosan? Évjárat, állapot milyennek számít, vagy, hogy egyáltalán eredeti-e?
Szerintem megfelelhet az elvárásaidnak. A pontosság relatív, egy kézihúzós óra napi 10-15 másodperces járáseltérése normális. Az árát valahol 40-50 ezer között várnám.
Az óra autentikus elsőre. A tok, a 601-es szerkezet, és a számlap eredetileg is ilyen összeállításban gyártódott. Ez már jó hír.
1962-es évjárat, tehát bőven elmúlt 30.
Szerintem még a számlap is eredeti lehet.
Nem automata, de megbízható kézihúzós, ütésbiztosítva.
A szíjat 4-5 ezres árfekvésben minőségi darabra tudod cserélni, széles választékkal, ha ez nem tetszene.
Az üveg eredetileg "hesalite" volt. Nem tudom, jelölték-e akkor már. Ha igen, lesz valahol kis omega logó benne.
A hátlap egész jól le van polírozva, de a tok és a hátlap találkozásánál már nem olyan szép az állapota egyiknek sem. Esetleg rendbe lehet teteni, de nem olyan rettenetesen csúnya. Én azért kézmosásnál sem áztatnám be, biztos, ami biztos. Ez nem olyan óra.
Szervizelésnél talán majd árelőnyt jelent, hogy kézihúzós, bár nem tudom, pl. az Omega szervíz hogy viszonyul ehhez.
Ára? Külföldön akár 80 ezerig vagy fölé is szalad néha. Itthon nem tudom. Biztosan 40 fölé fog menni, azt gondolom.
Szeretnék egy antik Omega karórát vásárolni mindennapi viseletre.
Elvárásaim:
Legyen eredeti, legalább 30 éves.
Szerkezet - Eredeti, legyen pontos, megbízható, kézihúzós, vagy automata, lehetőleg ütésbiztosított, rendszeres karbantartás mellett ketyegjen nekem még 20-30 évig.
Tok: Eredeti Omega, enyhe kopás, hajszálkarc belefér, de szép állapotú legyen.
Korona: eredeti, jelzett.
Szíj: bőr.
Számlap: világos színű, enyhén patinás lehet, de szép, hordható állapotú legyen, teljesen besárgult, vagy pöttyös nem érdekel.
Kiszemeltem egyet.
Mielőtt licitálnék, kérném a véleményeteket, hogy az alábbi linken látható óra megfelel-e a fentieknek, valamint, hogy kb. mennyi lehet a piaci értéke:
Egyre inkább úgy gondolom, érdemes lenne megmenteni, de nem könnyű a feladat.
Bonyolítja némileg a helyzetet, hogy egy Constellation szerkezetéről van szó. Egyszóval nem "illik" rátenni akármilyen hidat a többi alkatrészről nem is beszélve...
Az Ofrei főleg hasznos lehet, tekintve, hogy mind a 400-as, mind az 500-as sorozatból sok alkatrész kompatibilis. Hátha sikerül, és találsz hozzá mindent. :)
A napokban került hozzám egy hiányos omega 505 szerkezet. Hiányzik a rotor és a hajszálrugó. A számlap elég patinás. Véleményt szeretnék kérni, van-e értelme foglakozni vele?
Értem itt ez alatt elsősorban, hogy beszerezhetőek-e hozzá nem horror összegért a hiányzó alkatrészek, vagy nem túl valószínű a dolog? Ez esetben megy a dobozba a többi szebb napokat látott hiányos alkatrészem közé.
Ha sikerülne a szerkezetet rendbe tenni keresnék hozzá valami acél tokot amibe bepasszítható lenne...
Nekem is adott egy zsebórát a nagyapám kb. 4 éves koromban. El voltam bűvölve tőle, egész éjjel csavargattam a felhúzóját, nehogy megálljon... :))))
Aztán én is a teraszon nézegettem, majd egyszer csak platty ! - rálejtettem a betonlapra...
Nemcsak az üvege tört be, hanem a porcelán számlapból is letört egy darab... :((((
Ami pedig a Jantar(j) faliórát illeti : gyönyörű darab volt, évekig ment a nagy szobában, majd eladtuk. Egyszer egy köszörűsnél jártam, és megpillantottam nála a faliórát (vszínűleg ugyanazt). Az öreg kiselőadást tartott, hogy ez milyen csodás óra "de arra kell
figyelni, hogy pontosan függőlegesen feküdjön a falon, és a jó beállításhoz a leglényegesebb ..." és itt egy pár másodpercre elérzékenyült - "a ketyegesének
Nekem a legelső emlékem hogy ültem a meleg üveges teraszon,és a kezemben volt a dédapám zsebórája.
Jól emlékszem hogy nem volt már rajta mutató,de a számlapon a 12-es alatt egy füstölgő gőzmozdony volt.
De ugyanígy emlékszem a 2 csengős Jantar vekkerre,meg azokra az órákra,amik már kb. 3 évesen is tetszettek (Gustav Becker falióra,Majak kakukkos,Jantar falióra).
Azt nem mondom, hogy másfél éves koromból mindenre emlékszem - szó sincs róla !
A legelső emlékem, hogy lázas állapotban fekszem a kiságyamban, zuhog az eső, és a szüleim kétségbeesetten hordozzák a teknőt / lavort, mert beázik a plafon, engem pedig ráz a röhögés - részben a láz hatása alatt. :))) Nos, ez másfél évesen volt, de az emlék annyira éles, hogy rágondolva szinte újraélem az akkori ágyban fekvést , és az egész szituációt...
Ezt követően további emlékek kb. három éves korból jönnek - az már több...
Ez egy 1900 körüli, jó minőségű típus-szerkezettel szerelt, különlegesnek semmilyen szempontból sem mondható, de amúgy teljesen tisztességes, tartós, normális kivitelű (ránézésre ezüst tokos) "tisztviselőóra".
Sajnos komolyabb értéket nem képvisel, ez ebben az állapotban tizenezres tétel. Rendbe lehet hozni, szépen fel lehet újítani működőképesre, esztétikusra, tisztítva, polírozva jól mutathat, jól működhet, az üveg is pótolható. De az értéke csak nagyjából annyit fog ettől nőni (vagy még annyit sem), mint a pénzügyi ráfordítás. A felújítása tehát üzletileg nem célszerű project. Ha viszont szentimentális okokból kötődsz hozzá, tetszik - akkor érdemes lehet belevágni, rá kell költeni 20-25-30 ezret, de ez nem világvége, és lesz egy csinos, jól járó első világháború előtti órád.
Tiszteletem!és köszönöm a korrekt választ mivel abszolút nem vagyok ebben szakértő ezért is írtam ide hisz itt olyan emberek vannak akik értenek ezekhez a dolgokhoz egy régi szekrényben leltem rá és megtetszett szeretném rendbe hozni és megtartani ,csak hogy érdemes e rá költeni,az üveglap hiányzik róla de gondolom ez valamilyen szinten pótolható !? csinálok pár képet róla és felteszem mert érdekelne pl hogy mennyi idős?vagy hogy mit lehetne még róla tudni vagy hogy tényleg érdemes e megcsináltatni rendbe hozni rákölteni készítek képet és felteszem !! Előre is köszönöm az információkat!!! Üdv Tamás
Az óra egy 15 köves koronáról felhúzható "remontoir" horgony-gátszerkezet. Ennyi, amit a feliratok jelentenek, semmi többet. Olyan ez, mint ha egy autó hátuljára rá lenne írva, hogy 4 henger, 16 szelep. Persze, információ, de ebből nem derül ki sem az, hogy milyen típus, sem az, hogy milyen minőséget képvisel, lehet ez egy gyenge egyszerű és olcsó kisautó éppúgy, mint elég komoly luxuskocsi.
Értékelhető képek kellenének az óráról. A számok hagyományosan teljesen értéktelen információk, illetőleg néhány nagy márka esetén van adatbázis, ami alapján ez informatív lehet, de a legtöbb névtelen óránál ez nem több, mint egy szám.
20-as, 30-as évekbeli német óra, vízszintesen elhelyezett, vekker minőségű szerkezettel. Látványos, jópofa, de töredékét éri, mint amit remélnek érte...
Nem tudom ,hogy a kérdező hány éves .Én 60.Az ötvenes évek derekán 1 éves voltam. Esküszöm ,hogy semmire nem emlékszem. Ugy kb 15 éves koromtól vannak emlékeim,halványak. namost akkor a kérdező legalább 75 kéne ,hogy legyen. De igazad van ekkora qvarc óra nem volt ,fridzsider méretben igen ,nixie csöves kijelzőkkel valószinü a katonáknak volt.Egyébbként ilyen rendszerü órákat vagy 15 évig javitottam Ferihegy II-őn. Erre még emlékszem.20 schilling volt egy lap. Karbonszálas lemezből.
Mit nem tudsz róla? Vizszintes elrendezésben közterületeken rengeteg van belőle. Ott központi óráról egy impulzussal percenként léptetnek egyet.Un.:esőlemezes óra.Ugyanez lehet vizszintesben is .kvarcórás vezérléssel vagy akár a hálózat 50 hz-éhez szinkronizálva relével huzogatva vagy villanymotorral hajtva.
Még az ötvenes évek derekán Budán, egy órajavító szövetkezet kirakatában láttam egy hordozható asztali órát, ami - akkor kuriózumként - digitális kijelzésű volt, mutatók nélkül.
Valahányszor arra jártam percekig bámultam, ahogy "lapozott", és változtak a percek.
Évek óta keresem, böngésztem órás könyveket, folyóiratokat, beszéltem órásokkal is, hogy legalább egy kép legyen róla - sehol sem volt nyoma, senki sem hallott róla.
Aztán nemrég feltűnt egy példány az EBay-on !!! :)))
Ha látunk egy extra autót, nem azzal foglalkozunk, hogy milyen felnire vannak szerelve a gumijai... ;-) De majd, ha nekem is lesz legalább egy hasonló darabom, akkor az apróbb részletekre is ki fogok térni :-))
Gondoltam, hogy a parachute ill. a kompenzált hajszálrugókulcs feltűnik :)
Mindazonáltal biztosan nem Breguet, még csak nem is valamelyik tanítványa, hanem inkább egy svájci mester francia mintára. A 30-as 40-es években nagyon sok nagyon jó minőségű óra készült, amik mind a Breguet-iskola jellegzetességeit mutatják, műszakilag igyekeznek megközelíteni, küllemükben másolni annak a termékeit - réz alkatrészek szépen aranyozva, csavarfejek kékítve, kékített tolóka, tükörfényes acél elemek.
A tok sajnos jelen esetben messze van az eredetitől (az minden kétséget kizáróan valami finom arany lehetett), valaki beleházasította egy 20.sz.-eleji átalakított ezüst tokba (vagy én?! :) ) (alaposabban megnézve azt a fület, meg a kioldógombot - hát elég barkácsolt).
A máltai keresztnek az lehetett a sorsa, amit gyanítotok az órásnak az volt a fontos, hogy MENJEN, az már kevésbé, hogy mennyire pontos a darab. A cilinderjáratnál pedig éppenhogy elég nagy különbséget tud okozni, hogy benne van-e az a kezdeti nagy rugónyomaték, vagy nem. Szívesen vennék/csereberélnék egyet abból a nagy készletből :)
Nem kopik az ki, nem kap az általában érdemi terhelést. A legtöbbször egyébként nem is a kereszt maga (amit csavar rögzít) hiányzik, hanem csak a tengelyre illeszkedő, szinte mindig ékkel rögzített kilincs - mert azt muszáj levenni, ha kinyitják a rugóházat.
A saját tapasztalatom alapján egyébként a folyamat valahogy úgy néz ki, hogy a lusta/félművelt "szakember" a máltai-keresztes rugóházhoz inkább hozzá sem nyúl. Egyáltalán. Amúgy is egyben tisztítja az egész szerkezetet, csak a billegőt, horgonyjáratnál még a horgonyt veszi ki, de még a fedőköveket sem bontja szét, így áztatja-tisztítja (meg is ül a zugokban mindenféle lerakódás, a csapok-csapágyak sosem lesznek rendesen tiszták), így a rugóház, a rugó nem lesz megbontva egészen az első, a szennyezettség és kenetlenség miatt végül bekövetkező rugótörésig.
Akkor meg lebontják a máltai-keresztet, pótolják a rugót (sokszor nem is teljesen oda illővel), és vissza már nem teszik - pedig kis gyakorlattal kétperces munka. Az általam látott, ilyet tartalmazó werkeken átlagban úgy minden harmadikon volt meg hiánytalanul a máltai-kereszt, a többin vagy a kilincs, vagy mindkettő hiányzott...
Cserébe régi hagyatékokból van több száz bontott keresztem, sejthető, hogyan "keletkeztek".... ;-)))
A máltai kereszt a barbárságon túl lehet hogy azért is hiányzik, mert nagyon vékony a lemez amibe a csavar kapaszkodik, és könnyen kikopik a menet, amit nehéz javítani?
Nagyon köszönöm az infót, továbbítom.
De az órák nem csak egyben eladók, akár egyenként is megvásárolhatók.......ha esetleg valakinek felkeltette az érdeklődését valamelyik darab.
Sajna nagyon különböző stilusokat kell összehozni ebben a gyüjteményben.és még a gyártók is ismeretlenek. Én a viszonteladói árakat kalkuláltam. Az az egy régiségkereskedő talán ennyiért adná el. nyilván ennyiért nem veszi meg. És persze ha valakinek hirtelen kell a pénz : keveset kinálnak érte. Pont ezért balagaság bármire x vagy y forintot mondani.És itt magamat is minősitem. (:-)))
Most ne a neten fellehető eladási árakkal számolj, hanem amit adnak érte. Valószínűleg az öreg úr sokkal többet szeretne kapni. Sajnos ez van.
Ja és még annyit, hogy ha valaki egyben vinné az egészet az is ritka madár szerintem. A paraszt órák gyakorlatilag "értéktelenek", marad egy-két óra amivel számolhatunk. De egyik sem olyan nagyon értékes darab.
Vettem valamikor egy Schaffi zsebórát,szinte hibátlan.Az eladó is úgy hirdette,hogy mindene az,de amikor megérkezett,látom,hogy a nagymutató közepe felé,mintha hiányozna egy kis rész a kékítésből.Ezt lehet valahogy orvosolni?
Van egy idős ismerősöm aki megkért hogy segítsek neki eladni néhány falióráját, és ikonóráját mert sajnos eléggé beteges, és nincs módja, és lehetősége foglalkozni vele!
Sajnos faliórákban egyáltalán nem vagyok jártas, és érdekelne hogy mennyit érhetnek ezek az órák, mert eléggé borsos árakat mondott hogy mennyit szeretne kapni érte!
Van néhány fotóm amit lőttem róluk, és hálás lennék ha tudnátok egy picit segíteni!
Az a baj, hogy nem annyira kopni szokott - mint inkább rozsdásodni... Azt meg már simára csiszolni elég necces, főleg picike és vékony anyagú mutatóknál.
Az egyenletes kékítés sem egyszerű - a nagy mutatóknál meg már egyenesen bűvészkedést igényel...
Ezt igazán jól precízen szabályozható hőmérsékletű kis kemencében lehet csinálni, csak senki nem szerez be egy ilyet azért, hogy néha szépre kékíthessen egy-egy nagyobb zsebóra-falióra mutatót...
Ha tudnék, megtettem volna. De makettfestékek között kapható acélkék, menj be egy makett-modell boltba, és próbálj meg alkalmas festéket keresni. A vízbázisú akrilfestékeket ajánlom, azokat könnyű megfelelőre hígítani, és időnként kis víz-utánpótlással hosszú távon is elkerülhető a beszáradásuk.
Segítséget szeretnék kérni ugyanis van egy olyan küldetésem, hogy ki kell derítenem hogyan, milyen anyaggal lehetne a réz óramutatókat kékíteni? a válaszokat előre is köszönöm
Üdv mindenkinek! Van egy ilyen órám (Rogata), de szinte semmit nem tudok róla. Állítólag svájci. A neten nincsenek infók a Rogata cégről, ti tudtok róla valamit?
sziasztok, egy ismerősömnek van két zsebórája amit elszeretne adni, és nem tudja mennyit érhet. mindkettő jelöletlen szerkezetű, és a számlapon sincs semmilyen logo vagy jelölés. a jobb oldalinak az elejét elfelejtettem lefényképezni, amúgy egy kisméretű női aranyozott zsebóra ugyanolyan számlappal és mutatókkal amilyen a férfié. a szerkezet alapján tudtok nekem mondani valamit?
Van két szimbólum két Japán óragyár jele.(DAINI,SUWA)
Úgy tudom a szimbólumokkal ellátott órák eredeti Japán gyártásúak,de nem belpiacos órák mert azokon még fel van tüntetve a Made in Japan felirat is.( hátlapon , számlapon és a szerkezeten)
Napjainkban a jelek megszűntek csak a Made in Japan felirat maradt meg.
A többi lehet hon-kongi vagy szingapúri illetve kínai.
Minőségben szerintem egyformák a kínai gyárakban is Japán a menedzsment .
Üdv. Szeretnék rendbehozni egy elég ritka és régi svájci kvarcórát, tud valaki egy jó órást? Az óra résznek semmi baja de kellene egy felhúzó egy új óraház és az elemrögzítő lemezke.
Ránézésre ez egy századforduló körüli (mondjuk 1890-1920 közötti) jó minőségű típus-szerkezettel szerelt, de nem különleges, nem márkás, de elég szép arany zsebóra, a meglehetősen megszokott "fellelési állapotban".
Sajnos képek alapján értéket becsülni képtelenség rá azért, mert az ilyen órák értékét elsősorban a tokban lévő arany adja, nem maga az óra - ugyanez a szerkezet-számlap egy egyszerű fémtokban 10-20 ezres érték, nem több. A képek alapján viszont még azt sem tudom eldönteni, hogy az óra mekkora, férfi vagy nagyobbacska női méret-e. Az sem derül ki, hogy a tok 14 vagy 18 karátos, ritkán, szélsőséges esetben, de akár 9 karátos is, készült ilyen zsebóra is... A tokban éppúgy lehet mondjuk 15 gramm 9K arany, mint 40 gramm, vagy akár még több 18K, és ez árban bizony azt jelenti, hogy az óra mondjuk 50-80 ezertől 3-400 ezerig terjedő sávot jelöl ki - ami túl nagy ahhoz, hogy erről érdemben nyilatkozni lehessen...
A mutató, az üveg egyébként pótolható, és nyilván szépen rendbetéve valamivel értékesebb - viszont óraként most egyáltalán nem könnyű eladni, akár évekig (!!!) is árulhatod, ha nem törtarany áron kínálod - a törtarany ár meghatározásához pedig kézbe kellene venni az órát, kivenni a szerkezetet, a tok rugós szerelvényeit, és pontosan lemérni.
Az Unitas 6497-, 98-asok ár '65-ben is ütésbiztosítottak voltak. Bár nem volt soha egy obszervatóriumi kronométer, becsületes minőség, és sok-sok évig lesz még hozzá alkatrész.
Újonnan Unión belülről 60-65 ezer forintba kerülnek. Ezek a 6497-1, és 6498-1 jelzésű, már az ETA által gyártott szerkezetek. A régiekhez képest változott a számlap rögzítése, és pár apróság, valamint gondolom, a billegő-, hajszálrugó anyaga is pozitív irányba.
Használtan 20-30 ezer körül szoktak előfordulni a régi Unitasok, de bizonytalal előélettel, így nem biztos, hogy pontosak lesznek. Valamint gyárt az ETA 6497-2 és 6498-2 jelzéssel, de ezek már 21.600 féllengésű werkek, míg a többi csak 18.000. És jóval drágábbak is.
Ehhez képest karóratokban a Steinhart-tól 106-125 ezer körül szép 6497 és 6498-1-eseket kapni. Hajókronométereket idéző számlapok, genfi csíkozás, bikolor szerkezet, kékített csavarok.
Szinte túl olcsó, hogy igaz legyen. ( A múltkor egy órás azt mondta inkább kínaiak ezek, mint svájciak. Fene tudja, mit értett ez alatt... )
Egyébként egy jó állapotú Molnija 3601, 3602 is elég pontos napi használatra. És ha nem vaterán veszed, 1-4 ezerért hozzájutni hibátlan darabhoz. Igaz, nem ütésbiztosított ( bár van belőle, a cal. 3603. Mai ruszki órákban
egy Unitas árán megkapható simán tokkal-vonóval. ), de ha vigyázol, sokat kibír. A 3601-02-höz alkatrész szintén az idők végezetéig kb.
A Molniák alapját adó Cortebert szerkezetek is jók, de el van esve az áruk, mivel anno a Rolex szerelte őket, és az első Panerai tokokba is ilyen ( talán 616-os ) kaliberek kerültek.
Az Omega 38.5Lt1-es szerkezet még, ami szerintem jó vásár, ha 30 ezer alatt hozzájutsz.
Illetve javaslom az amerikai piacot, ha zsebóraként tartanád úgyis. Egy-egy szép Illinois 17-21 köves szerkezet ( Time King, Lincoln, Autocrat, Leader stb. ) nem túl drága.
A Hamilton, Elgin, Howard, Hampden szintén jó, remek, és felső kategóriás órákat gyártottak, árfekvéstől függően.
Megkockáztatom, hogy akkori Longines, Lecoultre minőséget simán tudtak. Ehhez képest az áruk - egyelőre -mérsékelt még ( Egy új Unitas árából megvan egy szép darab.. ).
De van még annyi werk, mint égen a csillag. Egy jó állapotú Doxa FHF is kiválóan ki fog szolgálni.
Ha karórát akarsz varázsolni belőle,akkor szerintem ár/érték/tartósság szempontjából nyugodtan vehetsz Eta 6497,vagy 6498-ast,az sem baj,ha ütésbiztosítottat veszel,nem valami régebbi fajtát.
Mai napig használja több óragyártó ,pl.: a Steinhart is.
Hihi! Akkor nekem is hamisitványom van. Belül :one 1 jewel ,unadjustable,és swiss felirat.Hátlapon. svájci keresztben CT és alatta egy 5 jegyü szám.Alatta swiss made.Mutatóknál a6-os és 12-es arany négyszögre nyomtatott fekete romai szőm ,a többi csak arany pálcika.Felirat :unbrekable mainspring .Alatta antimagnetic. Ja és egy férfi tokban egy cm-el kissebb sziv dobog.
Beesett egy régi arany tokozású (20,3 gr) roamer automata javításra, nos közeli állapotban. Magyarországi eladásra készült. A javítás után ismét tudja a gyári pontosságot. Finom szabályzós. Egy kis változatosság a sok Eta szerkezet után ez az MST caliber.
Nagyon köszönöm az infót, megmentettetek attól, hogy "madárkává" váljak. Már el is búcsúztunk az eladóval egymástól, kölcsönös semleges értékelés kíséretében.
Keresek antik faliórák, asztali órák csapágylemezeit. Bármilyen állapotú, szétfurkált, perselyezett is érdekel. Oszlop nélküli és páratlan is, jelzett, jelzetlen mindegy, csak ne fiatal, vékony áttört legyen.
Ha akad valakinek, kérem ne tartsa magában. Köszönöm!
(Természetesen ha arról van szó, malacperselyt szívesen ürítek.)
Egy közelmúltbeli (már orosz, nem szovjet) gyártású Vosztok Komangyirszki - elég strapabíró, az esetek többségében megfelelő minőségű (amúgy átlagos, a normális kínai órák minőségi szintjével megegyező nívójú), napi használatra való "nyúzós" óra. A pontossága általában nem kiemelkedő, de elégséges - és ki lehet fogni jobban sikerült darabokat, amelyek egész szépen beszabályozhatók.
Orosz órákat gyűjtőknél "kötelező házi feladat", az ár még az elviselhetőség határán van. Csodát ne várj tőle - ugyanakkor a legtöbbször csalódást sem szokott okozni.
Szeretném a véleményeteket kérni egy aukción hírdetett óráról,amit 15000 Ft max. árért hirdetnek.Abszolut laikus vagyok. A szerkezet és a tok minőségéről érdelődnék.Megéri az árát?Előre is köszönöm.A szerkezet cal 2416 B-ként van jelezve.Előre is köszönöm.
Köszönöm a válaszaitokat, amelyek megnyugtatóak az óra eredetiségét illetően. Valóban jobb lett volna a kérdést az aukció lejárata előtt feltenni, de csak az utolsó percekben döntöttem el, hogy rálicitálok, amikor láttam, hogy nem verték fel az óra árát. Azonban így utólag is volt értelme kérdezni, mert ha kiderült volna a véleményetekből, hogy a termékleírással ellentétben nem eredeti, vagy nem ezüst, a vatera szabályzata megengedi, hogy a vevő ne vegye át a terméket, hanem egy semleges értékeléssel elbúcsúzzanak egymástól a felek.
Én sem látok vele gondot, elég szép ezüst tokos, minden elemében autentikusnak tűnő öreg Omega... Érdeklődés pedig valószínűleg azért nem volt rá, mert nem 1Ft-ról, vagy mélyen a reális ár alatti indulóárról kezdett az árverés, hanem nagyjából azért az összegért, amennyiért az ilyen órán általában elkelnek. Vagyis az órát nem vetted olcsón, potya pénzért - de különösebben nem is fizetted túl (szerintem 1Ft-os árverés mellett valahol 25-40 között végződött volna a licitálás), nincs ezzel így semmi baj.
A kérdést, hogy nyugodt szívvel adhatok-e érte pénzt, a leütés előtt illik feltenni.
Egyébként valóban korrektnek tűnik - a tok meglehetősen kopott, de ezüst vagy arany esetében ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy a szerkezet is fáradt. A füle barkácsolt, és nem "duplafedél" hanem csak a szokványos fedél-porfedél combo. Duplafedeles órának a számlap felől is van fedele.
Az ébresztett bennem kétséget az óra felől, hogy csak én voltam egyedül, aki rálicitált. Mivel nem vagyok óraszakértő, ezért a hozzáértők véleményét kérdezem, hogy valóban minden úgy van, ahogy a termékleírásban szerepel a képek alapján, és nyugodt szívvel kifizethetem a vételárat érte?
Köszönöm a segítségeteket! Sajnos most nincs kéznél gép amivel le tudnám láthatóan fényképezni az órát. Számlappal egyébként nincs gond, mondhatni újszerű, viszont a tok illetve az üveg sajnos karcos (nem mélyen de szembetűnően), ezek felújítására lenne szükség + a már említett tisztítás, szabályozás.
Damil, vagy szintén horgászcélokra kapható fonott perlon v. dakron zsinór. Ezek hajlékonyabbak a damilnál. A tradicionálisan használt bélhúrok már nem igen beszerezhetők.
Először megpróbálom majd a Vaterát, de az árat meg kell mejd álmodnom. Kellene a pénz is, de ha bútorrestaurátor ismerősöm bevállalja a tok felújítását, akkor már csak egy lépés kell ahhoz hogy megtalálja a helyét valamelyik falon - itthon....
Ez elvileg már egy modernebb Zenith, valami kézihúzós werkkel (2562-re tippelek), és nem értéktelen. De jó lenne látni a konkrét órát, mert a tok-számlap milyensége meghatározó.
Ha ezeket is fel kell újítani, akkor nem biztos, hogy van értelme. Egy szerviz (szerkezet tisztítása, beszabályozása) egy öreg, elfekvő óránál "kötelező" (elvileg 5-8 évente amúgy is szervizelni kell(ene)), ez önmagában mondjuk tizenezres költségből már megúszható. De ha felújításra szorul a tok is, az még rádob 8-15 ezret, a számlap pedig ennél is többe fájhat, miközben egy ilyen óra még makulátlan új, gyári állapotban sem hiszem, hogy 40-50 ezernél többet érne a hazai piacon. De 2-250 eurónál többet az ebayon sem adnak érte.
Segítségeteket szeretném kérni egy óra beazonosításában. a Következőről lenne szó:
20.1281.360gentsstrapmanualplated gold
Csak ezt az egy képet és infót találtam róla a neten, pont ugyanez a típus az enyém is, csak sajnos rosszabb állapotban. Szeretném felújíttatni és érdekelne van-e értéke, ennek függvényében meg tudnám ítélni mennyit érdemes ráköltenem a felújításra.
Igen, pontosan, az egy 24 órás kapcsolókerék. Egyébként ez is tisztességes Graham-járat, Kessel horgonnyal, fa szárú, cinkcsöves kompenzációjú ingával - jól belőve, jó állapotban szerintem remek műszer lehetett, csengetett, és még vitte a pár alórát is az épületen belül.
Alórát egyébként szívesen vennék még hozzá, de nem nagyon láttam még eladót. Pedig azok önmagukban semmire se jók.
Hát, sokra ennek az eladásával nem fogtok menni... Szerintem legfeljebb tizenezres nagyságrendben tudod eladni, főleg így, hogy nincs igazán kipróbálva...
Én a konkrét - egyébként jól működő - Elektrocast 10 ezerért vettem, és azért az egy elég komoly kapcsolóóra...
Köszönöm "Feri'bá" és "APT" fórumtárs hozzáértő válaszát!
Sajnos a közeljövőben nagy valószínűséggel eladásra kerül majd az óra, mivel támogatni szeretném (kell...) a fiam egyetemi tanulmányait -is...
Egyáltalán, mennyit lehet/ne kérni érte?
Sajnos nekem is nagyon a szívemhez nőtt, ugyan van már három mechanikus faliórám, de ezt a szerkezeti kidolgozottságot meg sem közelítik! Maga a fémszerkezet elkészítése sem lehetett egyszerű feladat, mivel nem réz vagy bronz alkatrészekről van szó, komoly szerszámozottság is szükségeltetett a megmunkáláshoz.
A szerkezet sorozatszáma alapján ez egy 1926-os gyártású óra. Ránézésre "rendben van" (tehát nem hamisítvány, vagy ilyesmi), de eléggé lelakott már. Nagyon jelentős értéket ezek már nem képviselnek, ha a csat is arany (annak néz ki), fontos lenne tudni az aranysúlyt, és nagyjából az arany értéke + pár tízezer (max. +25-40e) Ft, amire biztosan lehet számítani - többre sajnos nem nagyon, női és nem éppen újszerű állapotú óráról van szó..
Még ez is jó egyébként, sokat számít azért, hogy Omega - egy teljesen noname óránál hasonló esetben gyakorlatilag csak az aranyérték számítana.
... a javaslat: autó bontó, vagy bolha (volt KGST) piac. Az 1500-as ladákban volt ilyen pontosidő óra. Az átmérője 4-5 cm közt lehetett. A kvarc szerkezetű a pontosabb, és jobb. 12v -os aksiról működött, volt hely a háttér világítás izzójának is.
Egy precízen elkészített szerkezetű (graham gátszerkezet, kerekek, csapágylemezek, kékített csavarok stb.) elektromágneses felhúzású falióra. Legjobban a főórák szerkezetéhez hasonló, amik al-órákat vezérelhettek. Egykori üzletünkben működött hasonló. Postai tulajdonban. A táplálása egyen áram. Emlékeim szerint hat darab 1,35V-os lélegző elem, (egy méretes faládában) működtette. Szép, ritka, jó állapotban lévő darab.
Talán még annyit, hogy az óraszekrény alsó részében a két szintező csavar között látható dobozból kap tápellátást, ami a szekrény hátlapján van felvezetve a bal felső sarokban található kondenzátorig. A kondenzátortól két kábelen keresztül (fotón szabadon lógnak, a szerkezet fényképezéséhez ki lettek kötve) közvetítve jut el az elektromágnesig. Nincs adatom a tápfeszültséget illetően, így nem is kísérelem meg üzembe helyezni.
Üdv!, és kellemes Ünnepeket kívánok a Kedves Fórumozóknak!
A fotókon látható falióra beazonosításához szeretnék segítséget kérni! Sajnos nem találtam sehol jelzést ami támpontot jelentene a készítőjét illetően. A doboz, illetve a szerelvények alapján a XX-ik század első harmadára tippelem a keletkezésének idejét. Mindenesetre a szerkezet kidolgozottsága nagyon igényes, esztétikailag sem egy utolsó a látvány.
Ez az óra dédnagymamámé volt, ma kaptuk nagymamámtól.
Tisztába szeretnék lenni vele mit tartok pontosan a kezemben, ebben szeretném a segítségeteket kérni.
Óraszerkezeten az OMEGA felirat, valamint 6358447 sorozatszám olvasható
A hátlap belső felén: egy logó, swiss made fabrication suisse körbefutó szöveggel, 7320241 sorszám, valamint egy másik logó 3 szám egymás alatt 66/14/0585
Az óra jár, az üvegen van egy repedés a képen látható a 4-es számnál, nem néz ki kopottnak, inkább egy tisztítás.
A nagyon egyszerű ökölszabály az, hogy a lehető legkisebb holtjátékot, amivel még teljesen akadálymentesen leng a billegő. Érdemes azt csinálni, hogy hagyni lengeni a billegőt, és a kirnercsavart annyira betekerni, hogy pont megálljon - majd egy picit visszaengedni. Természetesen tiszta és frissen kent, ép tengelycsúcsok és csapágcsészék mellett.
Köszönöm válaszaitokat. Felteszek egy "buta" kérdést: egy vekker (régi Junghans '20-as évekbeli) billegőjének mekkora holtjátékot kell hagyni, mennyire kell meghúzni a csúcságycsavarokat (az oké, hogy ne szoruljon meg, de mégis nagy v. kicsi lögyögése legyen). Van erre valami szabály?
A lejáráskori késés természetes, az áttételi kerékrendszertől eredeztethető. A sietés viszont a gátszerkezet hibáját igazolja. Ha nem volt piszkálva, tisztítás, kopások javítása,olajzás után rendben lesz.
Köszönöm, hogy az idén is olvashattam írásaitokat, véleményeteket!
Békés karácsonyt és sikeres új évet kívánok minden órarajongónak!
Van néhány régi vekkerem és megfigyeltem, hogy némelyik, ahogy jár le elkezd késni (szerintem ez a normális), némelyik viszont siet. Mi lehet ennek a magyarázata? Köszi
Nagy óránál elég jó, de még karóra mutatót is festettem vele.
A mutatót szorítsd rá a lyuknál fogva egy kihegyezett hurkapálcára. Úgy fessed be hátúlról egy mozdulattal, hogy vékony hártyát húzzon. Amikor megszárad, akkor oldhatatlan film keletkezik, és elvékonyodik kicsit. Ezt lehet második lépésben vastagítani a mutató vastagságának megfelelően. Kis óránál vigyázni kell, mert ha túl vastad, akkor akadnak a mutatók.
Árulnak órás boltban por formában, de horror árban. Nem lehet kihasználni.
Köszi a választ. Lenne még egy kérdésem: van egy régi HAU gyártmányú vekkerem eredetileg foszforeszkáltak a mutatók, de sajnos mára már kihullott. Hogyan milyen anyaggal lehetne bekenni, hogy újra foszforeszkáljon? Létezik-e ilyen "termék"? Köszi
Azonban APT-nek és csupacsokinak kellene először leboltolnia, hogy egyáltalán akarnak-e egy ilyen találkozót, aztán mikor érnek rá, és akkor ahhoz tudunk alkalmazkodni.
Ha ez nem jön össze, akkor mindentől függetlenül szervezhetünk egy órás találkozót, én már évek óta nem voltam a Centralban, nem tudom a svájci órások járnak-e még oda.
Valóban ritkán előforduló hiba - de előfordul. Elsősorban akkor, ha nem a rugó rugóházba illeszkedő legvége törik (ez szokott amúgy ötből négyszer eltörni, és ha itt törik, akkor a rugóerő a rugómag felé vezetődik le, ahol a kilincskerék igen erős, kibírja) - hanem a belső meneteknél, vagy a rugómagnál. Az ilyenkor kipattanó rugó ugyanis tud olyan nagy lökést gyakorolni a járatra, hogy kerekek törhetnek, görbülhetnek.
Tényleg nem túl sűrűn előforduló eset - de azért jópárral találkoztam én magam is.
Lenne szakmai kérdésem hozzátok: miért van az, hogy egy rúgó huzamú órának elszakad a rugója, (pl. felhúzás közben) akkor előfordulhat, hogy a kerékrendszer valamelyik fogaskerekének kitörik vagy elgörbül a foga? Ezt nem értem, hogyan lehetséges, mi az oka?
Egy határig van esély, alá kell kicsit reszelni a fogaknak, mind a hornyos, mind a körmös keréknél, és ha szerencséd van, pár fog elég jól fog kapaszkodni - akkor akár érzésre tökéletes is lehet. Nyilván csak egy darabig, de mondjuk gyűjteményi óránál ez elég lehet.
Van egy Tissot zsebórám és a billegőtengelye törött. Tud valaki segiteni a javitásban esetleg? Persze jó lenne nem horror áron és jó lenne Pesten javítatni. Már darabokra van szedve. Köszönöm előre is a segitséget. Adok emailcímet ha kellene: devito@indamail.hu
Amennyiben Ebayről vásárolnátok az USA-ból, és az eladó az új "Global Shipping Programme" opciót használja, és hibaüzenetet kaptok, ami lehetetlenné teszi a vásárlást:
Az Ebay új szolgáltatása egyelőre nem fedi le Magyarországot. Sajnos erről persze tájékoztatni nem bírjáka nagyérdeműt, csak ha a nagyérdemű reklamál, és akkor is aukciólejárat után 1 nappal...
Tehát az eladó úgy fogja átni, hogy kalkulálható, postázható, megvásárolható a cucca, ti pedig nem fogjátok tudni megvenni, csak akkor, ha átállítja a kérésetekre a postát a klasszikus megoldások egyikére.
Gondoltam, szólok, ne járhatok úgy, mint én, hogy az évek óta vadászott szerkezetről
így csúsztok le, egy globális cég szellemi fogyatékossága miatt...
Olcsóbb tokot már olyan 10-15e. környékén kapsz hozzá,ezek kb. 40mm belső átmérővel rendelkeznek,kicsit drágábban (nem kínai,de ugyancsak acél)van 20-25e. környékén.Ebbe belefér a 42mm-es szerkezet is,ennél nagyobb szerkezethez már csináltatni kell a tokot.(az nagyon drága,akár 100e. is)
Ha nem hunter(savonette) akkor új számlapot kell csináltatnod, - ez itthon 10-15e.- mivel el kell fordítani a szerkezetet 90 fokkal.
Ha az eredeti számlapját akarod mindenképpen,akkor fel kell újíttatnod(olaszban 30e. környéke) és lengőfüles tokot kell venni,vagy csinltatni hozzá.
Itthon is felújítják olcsóbban,de nem lesz olyan tökéletes mint az olasz munka.
Szerkezet tisztítás kb.5-15e.,de ez lehet elég változó is...
Illetve mekkora méretű zsebórát érdemes egyáltalán beépítettni, hogy ne legyen óriás méretű azaz normálisan hordható legyen. Esetleg típus javaslat mire vadásszak? összességében kb 150.000 ezret szánnék rá
bocs az amatőr kérdésekért nem gyűjtő vagyok csak szeretnék egy valóban régi szépen rendbetett egyedi órát.
Omega típusú (nem hunter kialakítású) zsebóra karórává alakítása összességében (szerk tisztitás, számlap retusálás a tok maga, beszerelés stb) nagyjából mennyibe kerülhet, mire lehet kalkulálni kb?
Másik kicsit off. Nemrég vettem egy Bering tipusú kerámia karórát (nem antik új dán márka, tömeg óra középkategória) a szerkezete elvileg a seiko-tól vett kinetic rendszerű. A 4. nap (mikor máskor) a rotor mozgáskor hangos lett illetve a kézen is érezhető mikor mozog. az óra pontosan jár de lehet, hogy a probléma előtt keletkezett járástartalék miatt. elvittem az óramű kft-hez mint a garanciális szakszervízhez és azt a választ kaptam ez temészetes, szokjam meg. Arra hogy korábban miért nem volt ilyen nem kaptam választ.... Idegesít nagyon, mit tehetnék?
Nem tartozik szorosan ide, de hátha tud valaki segíteni. El kellene döntenem egy Panerai-ról, hogy eredeti-e. A körülmények arra utalnak, hogy igen, de nem szeretném megégetni magam. Tudom, hogy az ETA szerkezetes darabokból iszonyú jó minőségű hamisítványok vannak. Ez konkrétan egy PAM 380 ETA 6497-el (OP II) szerelve. Van doboza meg papírja meg minden, de bujkál bennem a kisördög. Kit tudnátok ajánlani, aki szakértője a témának?
Jo estet!
Kivancsi lennek, hogy lehet-e/csinal-e valaki egyedi szamlapokat. Terveztem egy szamlapot vektorosan, matt fekete alapon feher szamok. Szerkezetem, tokom van. Ahhoz kellene legyartani a szamlapot.
Az Ervin Sattler a kezdet kezdetén (amíg nem mentek el végleg a High-End óragyártás irányába) felhasznált Kieninger, de pletykák szerint Hermle szerkezeteket is (azért az alapnál jobb minőségben). De az olcsóbb óráik most is kérdőjelesek (ők mondani természetesen nem mondanak semmit, se pro, se kontra). Úgyhogy minden lehet, és mindennek az ellenkezője is.. ;-)))
Tegnap kaptam egy Cortebert cal. 655 szerkezetet számlappal. A számlap első részén nincs semmi felírás, a hátoldalán viszont jelzett. Hiába kerestem a neten, nem találtam semmit ezzel kapcsolatban. Olyat se nagyon láttam még, ahol a számlap sorszámozott.
(A tokot már én kerestem hozzá otthon, valamint a felhúzótengely egy Poljot 2616 2H tengely - teljesen meglepődtem, hogy ez passzol tökéletesen.)
Van egy szép Omega zsebórám (szerk. 40.6L.T2.P15), ehhez keresek felhúzótengelyt. Eddig nem jártam túl sok sikerrel. Írtam az Omegának, de nagyon udvariasan eltanácsoltak, mivel csak szakszervíznek adnak el alkatrészt. Az ebay-en találtam egy ausztrál illetőt, aki Omegákhoz árul felhúzó tengelyeket, őt is megkérdeztem, de még nem válaszolt. Tud-e valamelyikőtök esetleg segíteni beszerzési forrás ügyben? Bármilyen tippet, tanácsot szívesen fogadok!
egy nem túl régi (25 éves) karórát újítok fel. Sajnos a lünetta hiányzik amit szeretnék újragyárttatni. Ez egy 29 belső, 34 mm kölső átmérőjű 1mm es gyűrű. Mivel nekem 1 db kell és kicsi a munka a cnc/eszterga műhelyek nem vállalják.
Van esetleg ötletetek ki tudna ilyesmiben segíteni?
Ez egy igen szép és minőségi zsebóraszerkezet karóratokban. A szerkezet kora simán lehet 100 év, vagy épp kicsit több, a számlappal sé amutatókkal együtt. A többi része pedig új. És ha valamelyik tengely törik, akkor valóban az óráseszterga jön.
Esélyes, hogy ez tényleg 100 év körüli? Működőképességét "bemondásra elhisszük"? Ha javítás szükséges, alkatrész feltételezem csak esztergálással készíthető.
Bocsi a láma kérdésekért, csak kíváncsivá tett ez a hirdetés :-).
Telefonálgattam párat. Cégnevet nem mondok, nem bántom egyiket se az ismertek közül. Az egyik helyen a szokott másfél hónapos vállalás, a másik helyen szintén, csak azzal a különbséggel, hogy vitaestet nyitottunk róla, mi van a katalógusban, és mi nincs.
Megrendelem kintről gyári eta sorozatszám alapján, és az egész vállas blokkot küldik rugóval, fedőkővel vagy 2 hét alatt.
Ha már a neten cégnév nem kiírásnál tartunk, elkészült a zsebórám. Került rá breguet hold óramutató, eltűnt a ragasztó a számlapról, és a rámából, és visszakaptam az eredeti percmutatót. Persze perselyezve nem lett, és mivel eredetileg is lötyögött, itthon az első mozdulatra le is esett.
Sebaj. Picit szűkítettem a nyíláson, felraktam rendesen, és a meglévő zsebóra üevegim közül egy pont odaillőt beragasztottam magamnak.
Így végül a hajszálrugóügy megoldódott, az óra újra egy darabban. Már nem napi 10 percet késik, csak egyet. A porcelán sajnos marad repedt, azzal nincs mit tenni ( az elma sem fogja már láthatatlanná tenni ).
Csak hogy érezzük az online vásárlói visszajelzés, és az antik órás szakmai topik fontosságát, pár nappal a hozzászólásom után kaptam egy telefonhívást. Ebből - egy kellemes modorú órás által - derült ki, hogy az órám szervize nem egy ember keze munkája volt. Külön személy ( az előbb említett úriember ) végezte a tökéletes szerkezeti munkákat, és egy másik a ragasztgatós, mutatós varázslatot.
A hosszas beszélgetés, és a felajánlott jővőbeni grátisz órajavítás szép példája annak, hogyan kell egy jogos ügyfélreklamációt szakszerűen kezelni.
Ennek hála eltekintek a cégnév, név és cím kiposztolásától, hogy ne rontsam az üzlet hírnevét.
Remélhetőleg egyedi és igen ritka eset volt, ami nem ér annyit, hogy rossz hírüket keltsem, pláne úgy, hogy az ott dolgozó 3 ember közül kettő szakmai hozzáértésében, és hozzáállásában is tökéletesen nyújt. Nekik meg fölöslegesen nem okozok gondot.
Viszont ez is mutatja, hogy szakmai berkekben is ismert, olvasott, és mondhatni mérvadó média a fórumunk. És remélhetőleg az is marad, köszönhetően az itt posztoló szakembereknek, mint Te, és még pár topiktárs.
Sérült lyukaskővel tényleg ne erőltesd, mert szélsőségesen peches esetben esztergát is tud játszani a sérült kőszegély, és egészen hamar megeszi a tengelyt..
A Krono-nál egyébként szerintem kapsz Incablocot, legalábbis úgy emlékszem, volt nekik a legtöbb fő méretben (vidd mintának, mert több méret van...).
Megpróbáltam a tanácsidnak megfelelően belőni az incablocot. Valóban még úgy is gond nélkül járt, hogy picit szorosra préseltem először.
A hajszálrugó a szerkezet korához képest rendben van, központosan lélegzik, és a menetek sincsenek összetapadva. Viszont erősebb lupéval látszik, hogy a csapágylemez felőli lyukaskőnek már volt előélete rendesen. Mintha a megállós oldal felől
ki lenne pattanva egy minimális darab a lyuk járat felőli széléből....
Rendelek bele komplett új blokkot ( bár nem itthon, mert szinte fizikai képtelenség elintézni ), nehogy kikezdje a tengelyt.
Segítséget szeretnék kérni.Vett Faterom egy régi blokkolóórát,különben sok régi órát ismer,de ilyet még nem látott és hajtja a kihívás,hogy restaurálja...
Felteszek 2 képet,az óraszerkezet épp ki van véve,arra kérnénk választ,hogy néz ki az eleje,a kar,amivel hajtották(blokkoló számlap és kar).Német gyártmány,egy angolról találtunk eddig csak képet...
Erős a gyanúm, hogy ezek a szerszámgyárak számolgatják a legkomolyabb óragyártók által realizált profitot, és ahhoz mérik az eszközeik árát. Az átlag órás meg nyilván nem érdekli őket, elég ha a Vacheron 3-4 évente bevásárol náluk...
De pl. a vésnökfelszereléseknél is érvényes ugyanez. Egy egyszerű GRS vésnökgömb százakárhány ezer forint + ÁFA. Az indiai alternatívája meg mondjuk 40 ezer. Miközben azért - kis túlzással persze, de - 3db acél alkatrészről és egy golyóscsapágyról beszélünk.
Az általad leírtakat az is alátámasztja, hogy német cég is árul kínai esztergát. A Boley webshopjában lévő Vector márkájú eszterga ugyanis az a kínai, amiről te is írtál, csak szépen finishelik a németek, fadoboz készül hozzá, és állítólag beleszólnak a minőségellenőrzésbe is.
De az angoloknál is láttam kétezerpárszáz fontért kínainak látszó esztergát..
Igen, ezeknek szép áruk van... Nem is tudom egyébként, ki a fene veszi ezeket, ezek az árak igazándiból még kint is kitermelhetetlenek...
Ráadásul ennek az összegnek pont a tizedéből teljes felszereltséggel (még osztótárcsa, horizontális szupport, marókészlet is belefér) össze lehet állítani a kínai esztergát, ami persze minőségileg gyengébb dolog, de voltaképpen teljesen használható. Volt szerencsém egyhez, nem üt, nem kotyog, a 20mm-es tőke nem valami bikaerős, de normál feladatokhoz teljesen megfelel. Ha most kezdenék zéróról összerakni egy műhelyt, istenuccse, ezt venném... Megjegyzem, patronokat vettem is (a 8-14mm közötti nagy méreteket, mert ez fellelhetetlen volt bármi másból), és bár látványosan nyersebbek az AZ meg Boley, Lorch patronoknál, de amúgy teljesen használhatók.
Ezekre figyelve átnézem a járatot. A hajszálrugón elsőre semmi különös. Most az elmúlt órában már "csak" 2-3 percet szedett össze, de szemmel is látom, hogy most meg túl tág lett az ügy, mert imbolyog a billegő. :)
Láttam bergeon patronsor szerű dolgot, de gondolom azt egy kőpréshez kellene illeszteni, ami együtt egy vagyon...
Az Incablocnál elég nehéz eltalálni az optimumot - de elvileg az a már teljesen holtjáték-mentes állapot a jó, amikor a fedőkövek még nem feszítik a rugót. Ezt tényleg elég nehézkes eltalálni, de nem lehetetlen.
Ugyanakkor valami zavar van azért az erőben, mert a rosszul beállított csapágyazás ilyen irgalmatlan járáseltérést nem tud okozni. Az óra még akkor is viszonylag pontosan kellene, hogy járjon, ha már tényleg a tengely vállán fekszik fel a billegő - feltéve persze, hogy nem áll meg így.. De ha nem áll meg, akkor ekkora eltérés nem lehet. Itt valószínűleg összeragadt a rugó pár menete, vagy valami ehhez hasonló galiba lesz.
Az ütésbiztosított rendszernél egyébként nem fordulhat elvileg elő, amit írsz - hogy a csap vállán feküdjön fel a tengely, mert a lyukaskő-fedőkő egymáshoz való viszonya nem változik attól, hogy magát a komplett ütésbiztosítást "süllyeszted" vagy emeled. Inkább az szokott lenni a gond, hogy ha túl nagy a csapágytávolság, akkor egyszerűen kijön a csapvég a lyukaskőből - de mégsem billen el teljesen oldalra a tengely, mert a lyukaskő csészéjének szoros és hosszú csöve van a csapváll megtartására - ilyenkor azon sétál a csapváll, a billegő elkezd kóvályogni, és bizonyos pozíciókban beleérhet valamibe. No, akkor áll meg.
Tegnap cseréltem komplett ütésbiztosítást a billegő alatt, a csapágylemez felől. Az óra 1 óra alatt 10 perc járáseltérést produkált számlappal lefelé, és az elkövetkező 12 órában 2.5 órát kb. számlappal felfelé fordítva.
Gondoltam túlságosan mérlyre ütöttem a szegecselővel az incablocot, így a billegő kivétele után kicsit kijjebb ütöttem a csapágylemez irányába. Most lendületesebben jár minden pozícióban, kivéve, ha az egyik ( ez esetben az óra középpontja ) irányba döntöm. Úgy megáll. Bármely más irányba fordítva elindul újra.
Ez azt jelenti, hogy most meg túlzottan tág lett, és felfekszik a billegőtengely a lyukaskő oldalán, tehát a két megoldás között félúton van a siker?
Sikerült megoldanom kendácsolás nélkül. A csupasz hidat befogtam egy pici satuba és kicsit hajlítottam rajta. Elsőre persze nem sikerült, de lassan rájöttem, hogy mekkora mozdítás valójában mennyi végeredményt hoz. Tökéletes lett. Köszönöm a segítséget.
Köszönöm az infot. Sajnos az antik órákhoz egyáltalán nem értek. Az óra tulajdonosa sem, ez az info az órástól származik, remélem jól adta át és nem tévesztett. Feltöltöm a fotókat, amint hozzájutok.
Hát, "2 felhúzóval" is lehet negyed ütős, de ez igen ritka kivitel, az ilyenek általában felesütősök. A Clement-gátszerkezet viszont egy aránylag egyszerűbb, olcsóbb kivitelre utal, ami meg ellentmond a kicsit megkomplikáltabb negyedütős kivitelnek - de így sem lehetetlen. Még egyetlen rugóházas negyedütős is készült...
Köszönöm, értem. Ha meg van a szerkezet neve (állítólag ez valami ismertebb szerkezet volt, de nem értek hozzá), akkor azt még megírom és szerdára szerzek képet is róla.
Az ilyen korú szerkezetnél általában már nincs "név" vagy típus-megjelölés, és a legtöbbször az sem fontos, hogy ki volt a gyártó (még ha neves cégről is van szó, akkor is általában sokféle modell futott egyidejűleg). Ezért lenne fontos egy kép magáról a szerkezetről.
Alkatrész pedig természetesen már réges-régen nincs ezekhez (az egy évszázaddal ifjabbakhoz sem), de ha szükséges, azt el lehet készíteni. A mechanikus órában az a jó ebből a szempontból, hogy tulajdonképpen bármilyen probléma orvosolható, egy akár hiányos óra is újra talpra állítható, a hiányzó alkatrészek kiszámolhatók, elkészíthetők.
De természetesen ez adott esetben igen munkaigényes is lehet, arányos költségekkel.
Köszönöm a választ. Képet csak akkor tudok felrakni, ha elhozza az órát a szervízből. Annyit sikerült megtudnom időközben, hogy nem német, hanem osztrák gyártmány és 1820-ból származik. Az órás szerint ilyen szerkezetet már nem gyártanak, technológiai zsákutca volt. Megpróbálom megtudni, mi a szerkezet neve és hogy ki volt a gyártója.
Mivel ez két konzolon álló híd, így alátétezni elég nehéz. Ám ha kiveszed a billegőt, akkor óvatosan a két konzollal együtt is meg tudod talán kicsit hajlítani - valószínűleg nagyon kis vetemedésről lehet szó, tizedmilliméter nagyságrendűről.
Azt is érdemes lenne megnézni, hogy a két tartókonzol valamelyikének külső peremén - vagy a billegőhídon - nem maradt-e esetleg ott valami parányi szennyeződés - mert ha igen, akkor az kétkarú emelőként a csavar meghúzásakor a szükségesnél lejjebb nyomhatja a hidat. Itt üzemszerűen nagyon kicsi holtjátéknak kell amúgy is lenni, éppen, csak hogy "kotyogósan".
Egy rokonomnak van egy antik asztali órája, kb 200-250 éves, német gyártmány. A gyártóját nem tudom. Pár éve meg van neki, de sajnos a múlt hónapban leállt és ahová javíttatni vitte, nem tudják megcsinálni. Van valami tippetek, hogy kihez érdemes fordulni? Feltételezem, hogy egyedileg kellene valamilyen alktrészt legyártani hozzá. Köszönöm a tippeket, előre is.
Szerintem először mindenképp az APT féle megoldással próbálkozz. Annyit a lecsavarozott hídon is tudsz a kő mellett feszíteni óvatosan, hogy kiderüljön, az-e a gond. Utána már hajlítgathatsz nyugodtan.
Én pont bizonyos szempontból hasonló dologgal szórakozok. Komplett incabloc szerelvényt cseréltem - célszerszám nem lévén - szegecselővel, és bár némi centizgetés után a billegő szépen egyenletesen jár, nem áll meg egy pozícióban sem, a járáseltérés fogja mutatatni, kell-e kalapálnom még, vagy sem.
Mégiscsak egy zségerlökürt.:) Végül is, ha teljesen lebontom a billegőt a hídról a rugóval együtt, majd üresen visszacsavarozom, akkor elképzelhető némi "aláfeszegetés". Ezt fogom tenni. Köszönöm az ötleteket.
Ezen a Jaeger ébresztőn tisztítás után, ha meghúzom a fedőkő csavarját, akkor a billegő megakad. Ez hogyan lehetséges? Ha nem húzom meg, akkor szépen jár, de ki fog lazulni a csavar.
Sajnos nem az én kertemben rendeztem. Egy barátomnál volt, én is irgykedek.:-) Főleg azért, mert 40 évig kertes házban éltem, volt melléképület több is, minden elfért rendesen.
Pár év itt a panelben megerősített arról, hogy egyszer majd visszamegyek egy kertesbe. Ja és nem nősülök meg többet...:-)
Na ezért is jó a kertes ház. Irígykedve gondolok bele, milyen jó lehet a műhelynek kialakított melléképületben egy kávéval az ablakhoz telepedni, és úgy szerelgetni...
Öntő meg egyéb tüzeskedő munkáknál meg nem hívják rád a tűzoltókat. :)
Köszönöm a tippet, és a kiigazítást is.
Valóban a helyes megfogalmazás az hogy kicsorbult/kitört.
Előfordulhat hogy egy szimpla leejtéstől így kitörik a kő?
Szerintem egy Zlatoslavski stopper köve pontosan jó hozzá. Egy régi roncsból kinyomható. A kő mondjuk nem tud kopni, csak kicsorbul. Ez viszont szét koptatja a csapot is.
Édesapám rámbízta a nagyapámtól örökökölt, és most előkerült Zlatoust zsebórát hogy lessek már bele hogy mi lehet a gondja.
Azon felül hogy az olaj már inkább gyanta volt, a nagyobb gond hogy az alaplemezben a billegő köve rommá van kopva, gyakorlatilag a tisztítófa átesett rajta! :)
Hogyan tudnám ezt orvosolni??
Illetve ha ha valaki rendelkezik ilyen alkatrésszel, és tudna nekem ebben segíteni, akkor nagyon hálás lennék!!
A netet dúrva sajnos nem találtam hozzá semmi használhatót!
Persze a fő kérdés az, hogy mekkora összeg fejében, mekkora tartozás helyett akarják adni ezt az órát - mert egy 50 ezres tartozásnál teljesen rendben van, egy 100 ezresnél határeset, 200e vagy pláne efeletti tartozásnál viszont nyilván nem megfelelő fedezet.
Az ecserin szoktak árulni új, politúrozatlan felsőrészeket különféle méretben és fazonban. Egy ügyes faesztergályos is legyártja neked egyébként, ha viszel képet vagy rajzot hozzá.
Ez az óra úgy tűnik, hogy "egyben van" - 99%, hogy Gustav Becker, és javítással, megfelelő karbantartással még a következő száz évet megszolgálja. Garanciát persze nem lehet vállalni arra, hogy valaki nem barmolt már bele nagykalapáccsal, és nem hagyható figyelmen kívül egy alapos generáljavítás költsége sem, főleg, ha a csapágyakat is bélelni kell.
Ahogy a többiek is tanácsolják: ha otthon kell egy ilyen óra, és az unokád is nézni szeretné, akkor fogadd el.
Hú, a felső részéért mit nem adnék! Majdnem megszólalásig ilyen házú órám van, csak 3 súlyos. Sajnos a felső 2 rész hiányzik. Valaki a T. tagtársak közül nem szaladt még bele ilyen házba?
A többiek már elmondták a lényeget, én annyit fűznék hozzá, hogy szerintem így kevés az információ, a képről nem látszik az óra valós állapota, és persze nem látható a szerkezet (lehet ilyen tokban elég egyszerű-olcsó-igénytelen óramű is).
Ha figyeled például a Vaterát, akkor ténylegesen realizálódó árverések ehhez hasonló ónémet stílusú óráknál bizony pár tízezres összegekért futnak, így, ha "fizetőeszközként" kellene elszámolni, én bizony 30-40 ezernél többet még egy jobbféle (pl: Gustav Becker) szerkezettel szerelt óráért sem szívesen adnék. Ésszerű energia-ráfordítással, rövid időn belül ugyanis nem biztos, hogy ki lehet ennél többet hozni belőle...
Ez egy ónémet felesütős óra. Kb. az 1800-as évek végén gyártották, a szerkezeten nagy valószínűséggel van jelzés a gyártót illetően és sorszám, amiből megmondható lenne az évjárat.
Pl. akár lehetne Gustav Becker a gyártó, nagy eséllyel az lesz.
Jelenleg a piac nagyon nem megy, nem veszik az órákat, vagy csak nagyon nyomott árakon.
Talán valahol 100-200 eFt között lehetne az árat belőni, de hangsúlyozom nem igen tudod most eladni.
Egy kis segítséget szeretnék kérni: az egyik ügyfelem - pénz híján - az alábbi faliórával szeretné megfizetni a munkámat. Mivel én nem vagyok hozzáértő, és szerintem az óra értéke kevesebb, mint a tartozása, elsődlegesen az lenne a kérdésem, hogy mennyi ennek az órának az értéke? Másodlagos kérdésem az lenne, hogy mikor készülhetett és honnan származhat ez az óra?
Vegyél a vastelepen acélszálat. Ne általánosan használható szerkezeti acél legyen! Jobb minőségű ötvözött acélt, szerszám acélt vegyél. Persze vehetsz bronz szálat is, de az drága.
Nálam az Octavia által jelzett alapszerkezet landolt, de remek állapotban és minőségben, szép genfi csíkos kivitelben. Pedig egyértelműen műszerfali óra volt...
A Rolex építette be az Octavia 8 napos werkjét. Egyébként a Rolexnek valójában igen kevés in-house werkje volt, miközben a háború előtti időszakban azért lefedte gyakorlatilag a teljes palettát, voltak zsebórái, még műszerfali órái is, formawerkjei (a legismertebb-leghíresebb ugyebár a Prince volt, ami amúgy egy igen komolyan felturbózott Fontainemelon werk volt, a többi szögletes többsége meg Gruen, Aegler eredetű) - amelyek nem házon belül készültek. De azért a Rolex ezekhez sokat hozzátett, nyers werket vett, és szépen finishelte őket, sokszor a saját, jobb billegőjét-hajszálrugóját tette be, ami pontosabbá és tette őket. Ezzel együtt a Rolex sem rögtön manufaktúraként kezdte...
Az eladó a hülye. Feltéve, hogy ért ahhoz, amit árul. Amennyiben igen, ki kellett volna írnia, hogy korabeli Omega beépítés, és csókolom. Az se főbenjáró bűn, ha omega beütés van a tokban, amíg nincs eredeti gyárinak titulálva.
Olyan, mintha a törött számlap helyére újat csináltatott volna, Omega felirattal. Írja rá, hogy egyedileg készített pótolt számlap, és heló.
Csak felénk az igazmondás nem divat.
Ettől függetlenül az omegát nyilván a legkevésbé sem érdekli a dolog. Ez az Omega már nem azonos a régivel. Túlságosan lefoglalja őket az, hogy felzárkózzanak a Rolexhez, legfőképpen árfekvésben.
Nehéz erre mit mondani - mert nagyon szigorúan véve igazad van. Az a kamu beütő a hátlapban - az nagyon lerontja az összképet.
Viszont a szerkezet az autentikus, és egy olyan időszakból származik, amikor valódi karórája az Omegának még nem is volt. Így ez azért mégiscsak egy beépítés - legalábbis számomra. Én amúgy biztos, hogy kiesztergálnám ezt a hátlapot, beüvegezném - és rögtön jóval látványosabb, a hamis beütőtől is megszabaduló végeredmény lenne belőle. Egyébként ha hamis is a tok - már az is hovatovább antik, ez a számlap, ez a tok a 40/50-es évekből származik, így már külön kategóriát képvisel...
A numizmatikában is elkülönítetten kezeltek, és nagyon sokszor megdöbbentően komoly értéket képviselnek a korabeli hamisítványok. Mert már azok is a történelem részét képezik...
Szerintem 20-25-ért el fog menni. Persze, beépítés, csinált tok és számlap - nem is fog annyit érni, mint egy korrekt, autentikus példány. De nem értéktelen.
Az ár kifejezetten arra vonatkozott, hogy hajszálrugó cserélődjön, egy lötyögő tartótőke rögzüljön, A törött és amúgy is rozsdás breguet hold mutató gyógyuljon meg,
vagy az általam odavitt szebbnél szebb mutatókészletekből a legszebb kerüljön a helyére ( perselyezés vagy épp dörzsárazás persze fel lett számítva ),
valamint a percmutatót lenyomó plexi helyére kértem cserét.
Előre megbeszéltük, hogy a járatot nem kell tisztítani, frissen mosva, kenve megy. Egyszerűen végtelenül el volt gyengülve a hajszálrugó, és már törve jött ki a mosóból. Amúgy remek állapotú járat. Eredetinek tűnő tengelyek, karcolásoktól, gyilkolástól mentes. ( Persze a máltai kereszt egyik fele sehol.. )
Ezekből kiválóan sikerült a hajszálrugócsere, a tőke rögzítése, és a mutatók cseréje. ( Mondjuk a 4-5 garnitúra mutatóból pont egy féloldalt törött lepkés percmutat került fel. A többi készletet vissza se kaptam. Az rekvirálódott. Ami egyébként nem érdekel, elvégre
kedves emberrel jót beszélgettem, annyit megér. )
Persze próbálok majd - az eredeti szakmámból kifolyólag is - udvarias és kedves lenni, csak amikor az ember az autószerelőtől kezdve mindenhol problémákba fut, elkezdi megunni. És nem szeretnék a Béci jövőbeni helye mellől írni a fórumra sem. :)
Azért adj neki egy lehetőséget, reklamáld meg, és kérd a probléma elhárítását. Nem tudom amúgy, kiről van szó, pontosan mit is csinált ezért a pénzért, így inkább nem nyilatkozom...
De saját személyes tapasztalatom és véleményem az, hogy 1-200 éves óráknál, vagy éppen több évtizedes veterán autóknál bizony muszáj némi toleranciával kezelni az elvárásokat... Én például már nem is tudom, hányszor jártam úgy, hogy egy tisztítás előtt még működő (amúgy persze igen ramaty) óra tisztítás után már egyáltalán nem működött, esetleg pár rozsdás, utolsókat rúgó csap, hajszálrugó nem is élte túl az amúgy kellő elővigyázatossággal végzett tisztítást sem, avagy éppen úgy, hogy a rozsdás-korrodált, patinás, koszos, de egyben lévő tok teljes tisztítás után már szétesőben volt, a falcok eltűntek, valójában a rozsda, a rézpatina stb.. tartotta össze az egészet...
Ilyenkor több órás, akár napos meló akár csak azt az állapotot újra elérni, amilyen a hozzányúlás előtt volt a cucc - és ez tényleg rettenetesen frusztráló... Ezt egyszerűen bele kell tudni ezekbe a dolgokba, ahogy egy ötven éves kocsi motorgenerálját sem lehet úgy kezelni, mint egy modern, mai kocsi szokásos szervizét - nincs normaidő, simán kiderülhet, hogy a csavarok soha többé nem jönnek ki, vagy éppen szétszakadnak, avagy már eleve súlyos tákolások voltak a cuccban, még az is kiderülhet, hogy a működő kocsi soha többé nem lesz működő - csak egy új motorral, mert a szétbontott régit már rendbe hozni sem lehet, még olyanra sem, mint a bontás előtt volt...
Egyszóval nem tudom, mi is történt és hogyan, de mielőtt bármit a kirakatba hajigálnál, reklamáld meg a dolgot, aztán meglátjuk... ;-)))
Persze, mert meglepő módon pont órákat néztél ! :)
Állandóan ezzel a szemét munkához való hozzáállással találkozom mindenhol. És ez egy kedves-rendes ember amúgy. Jót beszélgettünk, mutatott pár szép órát,
még az ott porosodó valami antik óramosóját is nekemadta, merthogy "lom". ( Azt fogom holnap a kirakatba dobni valószínűleg.. )
Sokat sem fizettem, 18 ezer nem a világ jó munkáért. Ezért mondjuk lottónyeremény..
Erre készéggel várok egy hónapot a munkára, és ezt kapom.
(Miután elmondtam, hogy bizony ezt el fogom adni, már várják, sőt még azt is elsztoriztam, hogy szerszámokat tervezek venni az árából. )
Mondanom se kell, hogy a vevő mit mondott. Pedig jó ajánlata volt. Én annyira nem tartom ezt az órát, mint amit kifizetett volna érte.
Erre itt az összebarmolt végeredmény. Szedhetem szét az egészet, mehet a számlap elmába ( jó eséllyel alig láthatóra tiszítja a repedéseket ),
takaríthatom ki a rámát, mehetek plexiért stb.
Ennyi erővel bohóckodhattam volna én vele. Legalább a számlapot gondosan le tudom takarítani, ha mást nem.
Azért bélus az már tényleg szánalmasan nyomorult, hogy önmagadat ekézed, magaddal vitatkozol...
Neked orvosra van szükséged, nem fórumozásra... Egyébként meg mindenki tudja, hogy mindkét nick (meg még egy csomó..) mögött te vagy, mindenki, feljegyezzük, listázzuk, jelezzük egymásnak...
A jó hír az, hogy ezt a ragasztót tényleg minden gond és maradvány nélkül el lehet a porcelánról távolítani. A rossz az, hogy ennek tényleg nem így kellene kinézni - kinyitott rámával, a ragasztót csak a rámába óvatosan körbehordva kellene ragasztani, ráadásul inkább valamilyen két komponensű, erősebb ragasztóval - az biztosan nem fog elereszteni.
Nem szép ez így, de azért ez különösebb gond nélkül korrigálható. A számlap esetleges repedezése - az más tészta...
A piacon én sem ismertelek meg, bár különösebben nem is figyeltem oda, bocsi.. ;-)))
Tudod, melyik óráról van szó. A Breguet parachute-os ezüst bimetálosról, amilyen neked is van aranytokban.
És ez lett a hajszálrugó pótlásából. A számlap meg azért gáz, mert leszervizelve, tisztítva vittem az órát. A számlap is hófehéren került oda. Előtte fotóztam végig. A ráma meg simán körömmel nyitható, zsanéros változat ( ráadásul nem is a legszorosabb ),
tehát még erő sem kell a felpattintáshoz, nemhogy mondjuk toknyitó.
( Az a gyanúm, hogy a szerkezet tokba illesztése volt a gond, mert mikor megnézte először, akkor is mutatnom kellett, hogy csak bizonyos poícióban lehet berakni.. )
Talán látszik, milyen vagány megoldásokat látok...
Kb. feltehetem a vaterára 15 ezerért ilyen szemét állapotban...
( Egyébként én köszöntem a piacon, csak erős borostával nem hasonlítok magamra. :D )
Nem, ez így nem kerek teljesen, az nyilvánvaló. Először is: az üveg ragasztása önmagában egyáltalán nem probléma, sokszor másképpen nem is lehet megoldani (ez ugyebár nem plexi, hogy hajlítani lehessen). Ugyanakkor a beragasztásnak kellő körültekintéssel, és elvileg levett rámával illene megtörténni. Az, ha a számlap koszos-poros maradt, az meg arra utal, hogy az üveg beragasztásán túl mást nem is tett a jóember. Márpedig ez éppúgy nem tekinthető kellő alapossággal elvégzett munkának, ahogy egy elemcserénél sem az, amikor a tok kitisztítása nélkül a merő koszra, retkes tömítésre visszazárnak (más kérdés, hogy a kedves ügyfél sokszor már a pár száz forintos elem árán is sziszeg, és semmiféle munkadíjat sem hajlandó megfizetni..).
A számlap repedése viszont nagyon kínos dolog, viszont rettentő kétséges a megfoghatósága, bizonyíthatatlan, hogy nem volt már előtte is ilyen, ahogy az is, hogy nem esetleg nálad, uram' bocsá pont a ráma lefeszegetése közben repedt meg...
Tudod, értem, hogy nem így történt - csak bizonyítható-e?
Volt egyszer egy 1800-as évek végi zsebóra. Elvándorolt egy jobb hírű "órásmesterhez" némi szerkezeti javításra, és - ha már úgyis ott van alapon - egy üveg/plexi pótlásra.
A szerkezet működik, bár napi 3 perces járáseltéréssel, vagy mert a bekerült üveg jól lenyomja a percmutatót, vagy mert már amúgy is öreg.
A számlap poros, koszos az üveg alatt, hehát a kedves vevő ( én ) felpattintja a rámát, mire képenlövi a kipattanó óraüveg.
A helyén szép átlátszó ragasztónyom körben. De mivel az elengedett, lötyög is a helyén az üveg visszatéve.
És mivel az ilyen munkát - gondolom én, a hobbista - úgy kell végezni, hogy a szerkezet számlapostól már a tokban legyen, mindenféle védelem nélkül, ezért a ragasztó körben több helyen szépen ráfolyt és rákötött a porcelán számlapra. Ami egyébként makulátlan állapotban vonult be, de a rámát felnyitva jól látható apró hajszálrepedésekkel jött ki.
A kérdés csak annyi, hogy mielőtt - a reklamáció eredményétől függően / késleltetve -
közhírré tétetik a lehető legtöbb helyen a kedves "szakértő" kiléte,
Ti elvernétek-e a helyemben az illetőt jó alaposan, vagy nem?
Elvégre közületek nem egy embert nem csak az igényes munkáiról, de személyesen is ismerek. Ezért érdekel a véleményetek, hogy egy ilyen mutatvány főben járó bűn-e egy órásnál, vagy csak illeszkedik az átlagos itthoni - más területeken jól érzékelhető - nulla munkamorálba.
Fénykép nincs, mert túl nagy az adattartalom, kicsiben meg elvész a lényeg.
Jobb menetes. Csavarlazítót gondolom már próbáltad. Ha nagyon beállt, szedd ki a kerekeket. Enyhén langyosítsd meg (elektromos főzőlap, nem lángon!!!).
Esetleg tudnak e a tisztelt urak ajánlani valami alternatív képzési lehetőséget?Pár éve elkezdem érdeklődni a mechanikus órák iránt és nem hagy nyugodni a dolog.Nagyon szívesen segítenék,beállnék dolgozni órás szakemberhez kisinasnak, természetesen az ezzel kapcsolatos feltételeket a tisztelt Órásmesterre bízom.
Jómagam elmútam 30, van rendes munkám(viszonylag rugalmas időeosztással), diplomám családom.
Az eredeti, aranytokos szintre bizonyosan nem került, nem is kerülhetett vissza. De ezt én sem állítottam. Ellenben egy jócskán lerobbant, de eredeti aranyozott tokban (készült ilyennel is) már nem sokkal értékesebb, mint így.
Ne keverjük most ide a kimondottan nagy értékű órákat, hiszen egy Patek nyilvánvalóan drasztikusan más érték egy jó eredeti tokban, mint egy beépítésben...
Ugyanakkor te is pontosan tudod, hogy komoly pénzeket adnak egy beépítésért is. Nem véletlenül vadásznak annyian beépítésre werkeket...
A zsebóránál igen, mert a zsebórát nem tudod hordani, és a gyűjtőkön kívül a kutyát nem érdekli.
De a Junghansra visszatérve: felhozta a tok az értékét, valóban, a használati értékre, de annyi munkát anyagot és energiát bele is tettél ha nem egy kész kínai acéltokba raktad. Az eredeti komplett óra értékre nem kerül vissza, de még a közelébe sem.
Persze, hogy nem azonos érték. De nagyon a konkrét órától függ, hogy ez mit is jelent a valóságban. Egy olyan, nem óriási értéket képviselő, de azért nem is filléres óránál, mint például ez a Junghans Chronometer, jócskán felhozhatja a csupasz werk értékét egy korrekt tok.
Egyébként meg egy lerobbant, kopott, de eredeti ezüst tokos mondjuk C53-as IWC zsebóra többet ér egy jó acél tokban, karórának átépítve, mint az eredetiben. Az eredeti ezüst tokjában 50-70 ezret adnak érte, egy jó acél beépítésként bármikor 100 felett megy el. És te is tudod, hogy ez így van...
"Még az ML beütős pesti tokos IWC-ket is úgy számolják hogy aranyár+ szerkezetár."
Mi akkor a "szerkezetár"..?..
Mert tudod glas, nem hiszem, hogy én kevésbé látnám ezeket, kevésbé lennék benne a témában... És én azt látom, hogy csupasz C89-es werkért adnak mondjuk 30-70 ezer között valamit, egy szép pesti tokosért 200 körül, egy eredeti és szépért meg 300 körül. No jó, kétségkívül egy pesti tokban van 60-100e körüli arany, de azért....
Nagyon megváltoztál egyébként, mi történt veled..?..
Először is: ez hazugság. Visszaolvashatod az MMII topicban is, én gyakorlatilag a tervezője voltam az órának, és előre deklaráltam, hogy nekem bőven megfelel, ha az utolsó elkészülő példányt kapom. Ott van, elolvasható.
A projectet akkor ténylegesen vivő Báró azonban a harmadik körben elkészülő órákból a kezembe nyomott egyet (amúgy az órák kb: 40%-a már elkészült, és a tulajdonosához került - őket miért nem ekézed?). Elkövettem azt a hibát, hogy elfogadtam..
De tudod mit: megkaphatod az enyémet. Most, itt nyilvánosan jelzem, hogy lemondok róla a javadra. Jelentkezz érte - rajta!
érték(esztergált acéltok+üveglap)=érték(eredeti tok) egyenletre. Még az ML beütős pesti tokos IWC-ket is úgy számolják hogy aranyár+ szerkezetár. Napi szinten látom. Közelében sincs a komplett óra árának.
De majd te megmondod nekik a frankót. Egód az van rendesen...
Most akkor vagy az egész replika vagy legalább a bele. Amúgy Jeremias - Urmacher - Augspur - 1562 van beleütve az aljába, valami német szöveg is bele van kézzel karcolva a lemezbe belül. Viszont csak az óra részt vezérli a valóságban egy nem ennyire régies mechanika, a többi "vakmutató". Szóval a pezsgő marad a hűtőben :)..
Ne foglalkozz vele, sspa egy régi, súlyosan zakkant fórumtroll, aki irigy hiúságból névtelenül gyalázkodva próbálja az órás fórumokat tönkretenni - csekély eredménnyel, mert a törzsközönség pillanatok alatt felismeri már, és negligálja.
Béluska: soha nem voltam "projektvezető". Legfeljebb segítettem.
Az pedig, hogy már erre sem vagyok hajlandó, nem foglalkozom a projecttel, és nem is fogok - az kizárólag a te aknamunkádnak köszönhető. Az pedig valami egészen alávaló és szánalmas jellemre vall, amit most is művelsz...
Amúgy meg: a BRFK elindította a nyomozást, megtörténtek az első szükséges lépések a szolgáltatók irányába. Hamar bajban leszel...
Köszönöm aggodalmad, de igazándiból egy ilyen nyilvánosan publikált célzásból én nyilván nem sokat értek kívülállóként. Felteszem, hogy a topik törzsfórumozói értik egyedül, hogy mire gondolsz - tehát részben talán nem nekem szántad. Távol áll tőlem személyes konfliktusokba és egy átverésbe is belekeveredni, de arról biztosíthatlak, hogy "nem most jöttem le a falvédőről :)", nem vagyok aluliskolázott és nem is jelent létszükségletet az említett óra ára - így nyilván megfontoltan cselekszem, számomra előnytelen helyzetbe -ha felmerülne ilyen- nem megyek bele.
Óriási tévedés, eredeti tok nélkül ez bizony nem eredeti, nem autentikus és tört árat ér csak. Hiába modern, meg hiába dizájnos - köze nincs az eredetihez.
Nemhogy a teljes árat -ez még viccnek is gyenge- szerkezetárat ér. Valamit magára adó gyűjtő ilyet nem vesz meg. Józsi megveszi, ha tetszik neki és kész. Lehet hogy találsz rá egy madarat, mert pont ezzel a tokkal tetszik meg valakinek, de ebből általános következtetést nem lehet levonni. Jobb, mintha a fiókban kallódna - nem is vitás! De gyűjtői szempontból TOTÁLISAN értéktelen.
Ez egy érdekes történet, így, ha megkeresel privátban, szívesen segítek. Az elég hamar kideríthető, hogy érdemes-e foglalkozni a dologgal, vagy sem, és ha érdemes, akkor meg mindenképpen célszerű egyfelől "piacképes állapotba" hozni, másfelől megfelelően dokumentálni. Ezekben tudok segíteni.
Egyébként ha valakit érdekel esetleg, akkor van még pár zsebóra, karóra eladósorban - laikusként szerintem van köztük bőven bizsu kategória is , de talán pár picit értékesebb is. Sőt úgy rémlik, hogy valahol a padláson találtam múltkor egy doboz korabeli asztali ébresztőórát is - olyan klasszikus fém felhúzós csörgős tetejűeket és egyik sem tűnt mai gyereknek. A cashflower76<KUKAC>yahoo<PONT>com címre ezt jelezve szívesen küldök részletesebb fotót - ha valamelyik érdekes valakinek.
Köszönöm szépen az információt! Őszintén szólva bizonyos körülmények miatt egyáltalán nem tartom kizártnak, hogy ez valóban az - amire gondolsz. Mármint hogy eredeti lenne. Persze mérget azért nem vennék rá, de szerintem :)... Te esetleg vállalsz eredetiség szakértést vagy tudsz javasolni nekem szakértőt, ha privát módon emailben megkereslek?
Ezeket a köröket már megfutottuk - attól függ, hogy néz ki az adott óra. Egy teljesen tönkrement, vállalhatatlan, szalonképtelen számlapnál szerintem egyértelműen jobb egy felújított. Ahogy egy praktikusan tönkrement, szétmart toknál is... Mi több, ezt egyértelműen a piac is így értékeli, glas álláspontjával ellentétben a felújított órák jellemzően, a legtöbb esetben (itt hangúlyoznám, hogy nem releváns néhány ritkaság egyedi eseteit előrángatni) valamivel (néha sokkal, de nem egy esetben csak egész kevéssel) olcsóbban mennek el, mint az adott típus hasonlóan szép, de originál állapotú példányai. Ellenben az esztétikailag-műszakilag már vállalhatatlan "fellelt" állapotú romok rom árban is mennek el, hiába eredetiek, szinte mindig a töredék árán annak, amit felújítva érnének. Ezért is szokás inkább felújítani őket...
Természetesen lehetnek valakinek mások a preferenciái, és ez is tolerálható, nincs ezzel semmi baj - így kerek a világ, virágozzék ezer virág... ;-)))
Én például most készültem el ezzel a "beépítéssel", és állítom, hogy megkapnám érte legalább a felét annak, amit ezek eredeti tokban érnek, de könnyen lehet, hogy akár a teljes árat, vagy azt megközelítő összeget is - lévén a beüvegezett hátlap és acél tok okán "modernebb" a jószág, mint eredetileg volt. Holott ez egy csupasz, nyilván aranyból kihányt szerkezet formájában landolt nálam, és egy "köze sincs hozzá" (viszont szintén német, PUW szerkezettel szerelt..) óra acéltokját kapta meg, egyedileg készítettem hozzá gyűrűt és üvegezett hátlapot - és azért sokkal jobb ez így, mint hagyni a fiókban porosodni, csupasz szerkezetként...
Ezt az órát látni kellene alaposabban, belülről. De nagyon. Ha ez nem egy "novicento" utánzat (amiből van egyébként sok), hanem valóban egy eredeti barokk csillagászati óra (aminek látszik), és a szerkezete is nagyjából egyben van, akkor ez szó szerint egy múzeumi kategóriájú érték, amelyért külföldi árverésen még az sem kizárt, hogy egy kisebb lakás, de legalább egy kisautó árát is megkaphatnád.
De át kellene nézni, talán rendbe hozni sem ártana, dokumentálni a szerkezetet, normális képeket készíteni (kívülről-belülről), szakértői leírással - úgy nekifutva működhetne csak a történet. Így látatlanban semmiképpen sem (főleg, hogy kiderülhet róla az is, hogy egy XX. századi, olcsó szerkezettel szerelt utánzat).
Sziasztok ! Került elő családi örökségből egy a fotókon látható óra. Illetve nem is tudom, hogy minek nevezzem - réz kandallóóra vagy asztali óra +öröknaptár vagy ilyesmi. Hogy nevezik az ilyen órákat? Keresgéltem a neten, hogy miféle szerkezet lehet, de hasonlót sem találtam idáig. Mindenképp el szeretném adni, mert csak porosodik a polcon jó ideje - de nem sok fogalmam van róla, hogy nagyságrendileg mit érhet, mennyire idős és mennyit merjek kérni érte..
Fene tudja. Tipus kérdése szerintem. Egy újonnan legyártott porcelán számlap, megfelelő tipográfiával, feliratokkal stb. szerintem jobb, mint egy repedezett szemét.
De az újrakrómozott, aranyozott órákon - amiknek a tokján a felújítás ellenére is látszik a kora - világító újrafestett olasz számlapoknak én sem vagyok a híve. Inkább legyen eredeti, kopott, de még olvasható. Vagy ha extrém ritkaság, legyen olvashatatlan. Még úgy is jobb.
Gyűjtői szemszögből nyilván jobb a viseletes eredeti, mint az újrapingált tamponnyomott valami.
Csak sok embernél keverednek a szempontok, vagy egészen légbőlkapott elképzeléseik vannak a dolgokról.
Nemrég magyarázta nekem egy amerikai úriember, hogy ő, mint "purist watch collector", mit vár el az általa gyűjtött - nagyrészt láncos-csigás - 100+ éves zsebórákatól.
Meg sem próbáltam lebeszélni a napi 1 perc alatti pontosság elvárásairól sem az ilyen korú óráknál. Mindenki azt gondol, amit akar. Így kerek a világ.
Én pl. a helyében nem vettem volna jelöletlen, és extrém minőségi megoldásoktól, illetve feliratoktól teljesen mentes bar type szerkezetes zsebórát Pateknak kikiáltva, és annak megfelelő áron, viszont rém boldog lennék egy napi 3-4 perces járáseltéréssel üzemelő Breguet ütős zsebórával pl.
Látod, ízlések és pofonok. Én például nem vagyok ilyen szigorú - nyilván azért is, mert a belbecs, a műszaki tartalom számomra minimum az esztétikummal azonos súlyú.
A DOXA hihetetlen jó reklámmal el tudta hitetni a háború elött a keleteurópai régióban, hogy világmárka. A név gyerekkoromban egyet jelentett " kiválló"-val. Az Omegát már csak hírből hallottuk, az IWC (safi) pedig az arisztokráciával, nagypolgársággal volt egyenlő.
Az ötvenes években aki megtehette, hogy márkás órát vegyen, az talán a a DOXA-t tudta elérni.
Az óramárka egyébként műszakilag és esztétikailag a maga korában a közép kategória felső szegmense volt, sőt van egy-két gyűjtői típus is (Grafic)
A régi (ötvenéves korú) órákra jellemző, hogy a tok megkopik, és a számlap javíthatalanul sérül. Tehát hiába felel meg a szerkezet műszaki szépsége egy mai töbszázezres órának (és idős órás szemmel ezt látja az ember), ha eladhatatlan.
Órát vásárolni a gyűjtők szoktak, vagy akik hordani szeretnék (mert egyfajta noszalgiával vannak a múlt századi mechaniklus dolgok iránt).
Ez az az óra ahogy itt írták, nem gyűjteményi darab, aki meg hordani szeretne ilyet, sokkal jobb állapotban megmaradtakat tud venni.
Magyarul hiába ér az 50 e Ft-ot, nem ad érte seni többet mit 5 e.
Olyan ez, mint háború alatt Casablankán a gyémánt: miután mindenki azzal akar fizetni, sokkal kevesebbet ér, mint béke időben Párizsban.
A leghelyesebb dolog a mit tehet (és így ís döntött), hogy félreteszi, és a gyermek 14. születésnapján szépen kitisztíttatva, plexivel :-))), továbbajándékozza. Ha nem ejtik le, még ő is oda tudja adni a fiának.
Tisztelettel! véleményt szeretnék kérni az alábbi óráimról. Tudom hogy nem igazán nagy durranások, de a bemutattakból 3 családi darab. A két karóra és a kandallóóra a nagymamámtól maradt ránk, a vekkert zsibin vettem a 80-as évek végén. Tudom, hogy krómozottnak kellene lennie, nem feketére festettnek, de még nem volt érkezésem a helyrehozatalához (a szerkezet kifogástalanul működik, azt megcsinálta Feig Öcsi órás itt Karcagon). A kandallóórát is Ő szerelte meg, az is napi használatban van. Van még két ezüsttokos órám, az egyik svájci, de azok még Feignél vannak. Ha előkerülnek, azt is bemutatom.
Köszönöm a véleményeket.Az igaz,hogy nem erre számítottam de nem is erre alapoztamse a jövőmet se a következő megvásárlandó legyen az bármi árát.Legalább most már tisztában vagyok vele.Van fiók a számára,ahol pihenhet és akkor az '59-es dátum alapján,pont 50éves volt,amikor a kisfiam született.Majd szépen növöget és egyszer neki,vagy az unokámnak ha még megérem jó lesz:)
"MIért lenne érdemes elvinnem egy értékbecslésre és ott mit tudnának megállapítani róla?"
Nem érdemes elvinni. Kb az útiköltség többe kerülne, mint az óra értéke. (kivéve, ha a szomszéd házban van)
Az óra nem 30-as, 40-es évekbeli, hanem jóval későbbi, láthatóan nagyon legatyásodott állapotban. Ezt a fazont szép és jó állapotban 10-20 ezer Ft között meg lehet kapni általában itthon. Jelenlegi állapotában kb 3-5ezer Ft-ra taksálom az értékét, ha a szerkezet működik. Sajnos a tisztességes felújítás többe kerülne, mint amennyit az óra utána érne!
Ha anno az órás üveget tett bele plexi helyett, akkor egyrészt nem adott a típushűségre, a korszellemre, helyette adott egy sokkal sérülékenyebb, drágább megoldást. Persze ha a megrendelő kifejezetten ezt kívánta, akkor jól tette.
Az egykori kereskedői ajánlatot nem elfogadni nagy butaság volt, de nyílván a tájékozatlanság volt az oka.
És végül. Sajnos ilyen állapotú egyszerű Doxáért külföldi aukciós oldalakon sem adnak többet, mint itthon. Sőt...
Ehhez annyit fűznék hozzá, hogy az óra gyárilag plexis volt, és a ráma falca nem is alkalmas üveghez. Be lehet erőltetni-ragasztani merev ásványi üveget is, de valójában ez nem szakszerű, és nem ide való. Ebbe az órába megfelelő méretű-magasságú plexi való, azzal szép, azzal jó, mellesleg ellenállóbb-törésállóbb is, mint az üveg.
Nem akarom elkeseríteni, de az óra egészen konkrétan 1959-es (az 192x-196x közötti időszakban a gyári szám első két számjegye az évet jelölte), amúgy pedig a leggyakoribb, legnagyobb számban előforduló modellről van szó, nem túl jó állapotban. Ha szombaton kimegy az Ecserire, tucatszám találhat ilyen órát, ehhez hasonló, vagy akár jobb állapotban - nagyjából 5-8eFt közötti összegért. Előfordul, hogy valaki többet is kér, de kapni nem fog...
Teljesen hibátlan számlappal és tokkal sem igen mennek el 10-15 ezernél drágábban. Sajnos ezek ennyit tudnak - és az igazság az, hogy szegény megboldogult órás a piacot valószínűleg nem ismerte túlságosan, mert többet sosem értek. Egyszerűen sok van belőlük, túl sok. A piacon talál olyan vitrint, ahol egy tucatnyi is van belőlük, különböző állapotban, de a Vaterát is érdemes megnéznie, jópár pontosan olyan órát láthat, mint az Öné, a 10-15 ezerért kínáltakra már nem kíváncsi senki, az 1Ft-ról indított árverések meg általában 6-7 ezer körül fejeződnek be... Ezek - sajnos - ennyit érnek...
Azt az ajánlatot 2éve kaptam és körmendi volt az úr.Nem a fórumba illő de nekem volt egy balesetem és az óra üvege betört,ameddig kórházban voltam a szüleim elvitték óráshoz és mindenhol plexiből akarták megcsinálni,majd a párom (édesapja körmendi) szülei levitték Körmendre,ott megcsinálta ez az ember (egyben órás is volt) üvegből.Utána egy betegség miatt amputálni kellett az egyik,majd a másik lábát de ő ezt mondta: nem baj,mert ehhez a munkához a kezeit használja.Tavaly év végén meghalt.Nem akartam eladni,azért sem adtam el neki,mielőtt nekem szegeznék a kérdést.
Tudna valaki véleményt mondani a következő óráról? (kézzel kell felhúzni,hibátlanul működik -jelenleg nincs használatban csak nagyon ritkán)
Lenne még 1-2 kérdésem is,amik a következők:
Körülbelül mikor készülhetett az óra?
(hozzávetőleges információm van róla,az értékéről is (*1) de az Önök véleményére is kíváncsi lennék)
MIért lenne érdemes elvinnem egy értékbecslésre és ott mit tudnának megállapítani róla?
(azt már mondták -órás-,hogy eredeti alkatrészek vannak benne)
Hogy tudnék jobban utánajárni ennek az órának vagy a sorozatnak,amihez tartozik?
(DOXA-val már felvettem a kapcsolatot és az az adatbázis,amiben ez volt elégett a '70-es években a válaszukban ez állt)
Esetlegesen ha úgy döntenék,hogy eladnám,akkor melyik aukciós oldalt ajánlanák?
(semmiképp se Magyar oldalra gondolok)
* - '50-es évek előtti: ~1930-40
- ajánlatot eddig egy kereskedő tett nem 40-50e ft-os áron (nem is az alattit)
Objektív véleményt szeretnék kapni önöktől és nem leszólást,ennyivel kérem tiszteljenek meg!Laikus vagyok de hozzáértő emberek véleményére vagyok kíváncsi,ezért is fordulok,most itt Önökhöz!
Valóban, kismásodperces 28-asból (Lange-VEB jelöléssel) összesen csupán 5067 példány készült. De GUB 28.1-ből (a középmásodpercesből) sem készült azért túl sok, tudtommal összesen 16396, vagyis jó háromszor annyi, mint sima 28-asból, ehhez mérten azért a 28-ast mégis sokkal-sokkal nehezebb fellelni. Az is tény, hogy az őket követő 60-as szériából már több, mint tízszer ennyi, több, mint 280 ezer készült - nyilván arányosan több is van belőle.
De én pusztán oda akartam kilyukadni, hogy attól, hogy valami ritka, valami egyedi darab - még nem lesz automatikusan jó, vagy legalábbis jobb, mint valami más, alkalmasint gyakoribb műtárgy. Mi több, a ritkaság az értékre sem garancia - semmivel sem gyakoribb, és semmivel nem is rosszabb minőségű egy-egy öreg Meylan vagy LePhare zsebóra sem, mint egy korabeli Patek, mégis csak a töredékét éri... A piac furcsán áraz, felkap dolgokat, másokkal meg nem törődik, így önmagában az, hogy valami mennyire drága és keresett, még nem feltétlenül elégséges támpont a relatív minőség megítéléséhez.
Ezt mire alapozod? Semmivel sem érzékenyebbek vagy sérülékenyebbek, mint bármelyik más, korabeli, azonos elvek alapján kialakított szerkezet. Amúgy a GUB28-asok sem ütésbiztosítottak, a ritkaságuk így részben annak is betudható, hogy a nem kevés csaptörött órát - lévén ezek azért nem voltak extrém drágák, ráadásul legtöbbször pár év alatt az aranyozott tok is legatyásodott - inkább újra cserélték.
Műszakilag értékelve a 28-as ésszerű és nem is túl jelentős mértékű továbbfejlesztésének tekinthető 60-as család strapabíróbb, napi használatra alkalmasabb, és nem kevésbé pontos volt, míg a 70.3-as kronométerek egyenesen a szocialista táborban készült legpontosabb karórák lettek.
Sajnos a Patekos összehasonlítás nem is állja meg a helyét, a legtöbb szerkezetük zavarokra, külső behatásokra rendkívüli módon érzékeny. Ha már mérnöki szemmel nézzük.
Fontos eldönteni, hogy az ipari termelés-fejlődés melyik korszakáról beszélünk...
A XX. század elejéig ami valóban jó volt, az nem is lehetett túl olcsó, és az igényes, szép megmunkálás is költséges volt. Így ami abból az időszakból szép, finom kidolgozású - az általában jó is.
A század második felétől a szerszámgépipari robbanás után tömegtermelés lett a jellemző, és elég jó dolgokat is tudunk tömegesen és olcsón gyártani, ma pedig ott tartunk, hogy a jól átgondolt, igényes tömeggyártott (és sokszor olcsó..) termékek jobbak, mint az egyedileg elkészíthetők. Ez már egy másik történet...
A régi zsebóra-werkeket és zsebórákat egyébként én is azért szeretem, és gyűjtöm előszeretettel, mert olyan minőséghez, kidolgozottsághoz lehet hozzájutni sokszor könnyen velük, amely színvonal a mai óragyártásban már anyagilag teljesen elérhetetlen tartományban van, pár ezrekért lehet venni esetleg olyan werkeket, amelyekért ma milliókat kérnének.
Nálam még nem járt sem Glashüttei járat, sem GUB élőben, így a minőségéről nincsenek fogalmaim. Elméleteim vannak, azt meg már megbeszéltük.
Érdekes, hogy míg Te mérnőki, órás szemmel nézelődsz, nálam például, ahogy Sternerp topiktársunknál is, a látvány, az esztétikum, a művészi vonalak ugyanolyan fontosak, ha nem fontosabbak sokszor, mint maga a műszaki tartalom.
Ahányan vagyunk, annyifélék.
Mindenesetre érdekes olyan gyűjtői ritkaságról - mint egy kismásodperces GUB 28-as - olvasni, amiből effektive bárki találhat egyet itthon is a nagypapa fiókjában akár.
Nagyobb az esélye, minthogy az öreg tengeralattjáró kapitány volt,
és egy KM IWC-be botlik az unokája rámolás közben. :))
Mondhatni majdhogynem a "szokásos" történet - korai, valóban átmeneti modell volt, tényleg igen kevés (pár ezer) készült belőle, és mivel igazándiból nem volt sem valóban rendkívüli minőségű (bár azért természetesen nem rosszak), sem magas árfekvésű (így nem becsülték túlságosan), sem nem tették ezeket igazán strapabíró, tartós tokba, ráadásul a Glashütték számlapjaira is általánosan jellemző, mi több, a vízállóságuk is inkább csak papíron és teljesen új korukban létezett, semmint a valóságban - így a többségük tönkrement, és utána eldobták.
Ez a jelenség egyébként kiválóan megfigyelhető minden más régi "konzum" terméknél, nem véletlen, hogy manapság nehezebb már régi Pobedát, Moszkvicsot, vagy megannyi korai, régi belépő szintű Fiat, Seat, Simca modellt fellelni veteránnak - mint egykorú Mercedest, Cadillacet, Rolls-t... Pedig az előbbiekből nagyságrendekkel készült több, mint az utóbbiakból...
Az ok mégis nyilvánvaló: különösebb presztízzsel nem rendelkező, és gyenge minőségű, hamar pusztuló technikákról volt szó. Az elsöprő többségük hamar tönkrement, és senki sem látta értelmét, hogy kínlódjon velük, a helyet meg csak foglalták, így végül roncstelepen végezték. Az eleve jobb minőségű, sokkal drágább presztízsautók viszont eredendően sokkal tovább bírták, lassabban pusztultak, ráadásul inkább költöttek rájuk, foglalkoztak velük, nagyobb volt az esélye annak is, hogy tehetős tulajdonosaik a leállításuk után sem zúzzák be őket, hanem valahol félreállítva várták sorsuk jobbra fordulását. Az eredmény meg az, hogy ha nem is könnyű azért most sem, de könnyebb fellelni egy-egy ilyen, anno, újkorában kuriózumnak, megcsodált különlegességnek számító verdát veteránként, mint azokat a tragacsokat, amelyek anno szó szerint uralták az utcaképet...
Glas, először is: nem kell azonnal mindent támadásnak értékelni, és utána ilyen személyeskedő hangnemben reagálni...
Másodszor: az én nézőpontom millió éve ismert, és sosem állítottam, hogy ez az egyetlen lehetséges és elfogadható nézőpont. Én valahol órás/mérnök szemszöggel, mint műszaki alkotást is nézem az órákat, sőt, nekem sok esetben a belbecs fontosabb is, mint a külcsín. És mindenképpen fontosabb, mint a ritkaság. A ritkaság, mint fogalom önmagában pedig semmiképpen nem ver földhöz - van jópár olyan régi zsebórám és pár olyan barokk zsebóra-szerkezetem, amiről teljes bizonyossággal kijelenthetem, hogy annyira ritka, amennyire az egyáltalán elképzelhető, hiszen ebben a formában ebből még egy nem készült, egyedileg reszelgetett termékről van szó, és 100% bizonyossággal nincs belőle még egy a Földön. Ennek ellenére, ha az műszakilag nem indokolt, akkor nem fogok elájulni tőle...
Ettől még simán elfogadom, hogy vannak, akiket pont az adott tárgy ritkasága fog meg, vagy éppen a kinézetébe szeretnek bele - ezt például orosz óra vonalon Boxerpeti nagyon plasztikusan fogalmazta meg úgy, hogy ők, az orosz órák szerelmesei tulajdonképpen tokot és számlapot gyűjtenek... És nincs ezzel semmi baj, megfér a sok ízlés egymás mellett, semmi értelme egymást terrorizálni azért, mert ebben eltérünk...
Amúgy nézd meg ezt a zsebórát, most állítottam nagyjából talpra, állítom, hogy ebből sem fogsz még egyet találni a neten, hosszabb távon sem. Ettől még ez a kronó-konstrukció bár hallatlanul ötletes, teljesen elszúrt, nem megbízható, nem tartós, nem véletlenül nem terjedt el, maradt egyedi érdekesség...
Tudomásul kellene venni, hogy ami ritka az drága. Ha kell egy Longines 13ZN aranytokos, csak felmész az ebayre, klikkelsz párat, kifizeted a 7 ezer eurót, aztán kihozza a futárszolgálat. Mindig van fent, acéltokosból több is általában. El lehet indítani 1 dollárról, megadják érte a piaci árat.
De vegyél egy kismásodperces 28-ast. Hiába lobogtatod a pénzedet - ha nincs eladó. Márpedig nincs.
Nagyon nem vagyok képben ezekkel. Teljesen leragadtam a Lange, Assmann, Großmann stb. zsebórawerkeknél. Meg a néhanapján felbukkanó Glashüttei "schuluhr"-oknál.
Ritkának tényleg nagyon ritkák, ugyanakkor minőségileg, technikailag valójában nem olyan extrák ezek az órák, hogy ez indokolt legyen. A német gyűjtők az újraegyesítés után égbe verték az árakat - de kérdés, mennyire indokoltan...
Volt szerencsém eredeti RW aranytokos, még "Lange-WEB" jelzésű 28-ast is már szervizelni, ezek már simán Patek árban mennek - hát, mint mondjak, én biztosan a Patekot választanám...
Érdemes megpróbálni a Vaterán, az ebayon pedig valószínűleg magasabb árat lehetne elérni - de ahhoz ugyebár oda kell regisztrálni, körülményesebb - egyetlen tranzakció miatt aligha éri meg.
Ha nincs nagy érzelmi kötődés, akkor fogós kérdés, hogy érdemes-e ülni még rajta: ezek az órák korábban, kevésbé depressziós időszakokban, a válság előtt sem értek sokkal többet, mint az arany értéke. Az aranyár viszont megérzésem szerint túljutott a tetőzésén, már két éve folyamatosan esik, és én hosszú ideig erre számítok a továbbiakban is - akár nagyon jelentős további mértékben is, teljesen lehetségesnek tartom, hogy akár a mostani ár fele közelébe is visszaessen, ha csak átmenetileg is. Ergo bizonytalan, hogy később jobb lesz-e a dolog...
KERESEK, az első képen szereplő hárompofás síktárcsát, 90-98mm átmérőben,
6.85×0.635-ös menettel rendelkező patonra illesztve, központosítóval.
Ami nekem jó lenne: Boley&Leinen, Wolf&Jahn, Perless, Amercan Watch tool, Witchcomb.
Kp-ért, vagy cserébe kínálom a képeken szereplő fejesztergát.
Lorch Schmidt&CO Ludwig & Fries.
Standard 20mm genfi ágyazat, hossza 250mm, központ magasság 40mm, tárcsa átmérő 79.4mm. Support elmozdulás hossz irányban 1:0.7mm, kereszt irányban 1:1.2mm. Nem szétkopott, nem lógós, napi használatban van, de néha kicsi és szeretnék egy nagyobbat.
Nem patronos gép, a tárcsa a főorsón van rögzítve. A központosítója megvan, késtartót, beilogokat és dobozt is adok hozzá.
Nem neves, ellenben szép XIX. század közepi arany "gavalléróra", nem kiemelkedő, de igényesnek mondható horgony-járattal. A tokban nehezen megbecsülhető, de 12-20g közötti aranymennyiség lehet, mindent összevetve egy ilyen óra valahol úgy 70-200 ezer között jóformán bármit érhet, a tényleges aranysúly, az egyéb (a képekről nem igazán látható) paraméterek (mint tényleges szépség és esztétikai-műszaki állapot, működőképesség, stb...) függvényében. Ám eladni elég nehéz, biztosra csak az aranyár vehető.
Tisztelettel köszöntöm a hozzáértő urakat (hölgyeket)
Ha nem nagy fáradtság kérem segítsenek egy arany zsebórának az azonosításában, és ha lehet értékének meghatározásában. ( GENEVE azt még értem)
Az órához megvan a két kulcs, működik, ép teljesen. Súlya bruttó 53 gramm, átmérője 45 mm + felhúzó, és karika.
A ráírt szövegek remélem olvashatóak, de elnézést, ennél jobb képeket nem tudtam csinálni, de ha kell még próbálkozom, csak akkor újra el kell hoznom a barátomtól, akié az óra. Neki órája van, nekem meg netem, meg fotóapparátom, azért én kérdezek, és nem ő.
Köszönettel: gőzeke1
No kicsinyítenem kell a képeket, úgyhogy pardon, nemsokára felteszem.
Nekem van egy hiányos Bergeon szegecselő készletem, ami néhány Favorittal van van kiegészítve (a számozása ezeknek nem felel meg egymásnak, de látszik, hogy hova passzol.
Sajnos még mindíg vannak hiányok.
Ha APT-nek a 4,7 mm es szegecselő nem feltétlen szükséges, azokra nagyon vevő lennék, hátha sikerül tovább csökkenteni a hiányokat.
Minden bevonat hasonlóan működik. A "nagy nevek" (Patek, Rolex, Vacheron etc..) pedig mostanság már nem alkalmaznak semmiféle bevonatolást - lévén ez szükségszerűen nem tud kellően tartós lenni. Régebben azért előfordult, bár ezeknél már anno is a "goldshell", tehát nagyon vastag (tizedmilliméteres, helyenként még vastagabb) melegen hengerelt aranylemezes bevonatokat alkalmaztak, amelyek csaknem a tömör arany tokokkal összemérhető kopásállóságúak. De ma már ez kiment a divatból, mert ma már nem lenne olcsóbb, mint tömör nemesfémet alkalmazni...
Köszönöm a választ! Akkor nem igazán ajánlott, érdemes iylet vásárolni. Hogy néz az már ki, amikor egy két helyen látszik a nemesacél...Gondolom akkor a Rolex ,Panerai, patek úgy ahogy van , teljes arany tokot használ.
A megkopott aranyozásnál az fog látszani - ami alatta van, amiből a tok készült. Ez újabb, modernebb tokoknál lehet acél is, akár. Régebben (80-90-es évekig) viszonylag ritka (bár azért nem elképzelhetetlen) volt az aranyozott acéltok, sokkal jellemzőbb a réz, bronz, olcsó óráknál akár spiáter alkalmazása.
Ide is beírom ,hátha valaki tud válaszolni: 10 micronosoknál ,ha megsérül az aranybevonat(beütöm valahova, vagypl sokat hordom és "kikopik") ,akkor alatta acél szín létszana? Csak azért kérdezem ,mert van egy ilyen óra ,ami nagyon tetszik.
Szakértők és/vagy keresésben jártasak segítségét kérném. Antik (1935-1970) Tellus kronográf karóra fotót keresek, bárhonnan a netről. Nekem egyet sem sikerült találnom, bevallom férfiasan.
Nekem rémlik, hogy találkoztam olyannal, ahol volt egy biztosító-gyűrű (amolyan Seeger-gyűrű féleség) a tengelyen a tárcsa felett, és előbb azt kellett lepattintani. Nézd meg tüzetesen, hátha. És a lyukon keresztül a pozícionáló kart is érdemes kiemelni, mert az is lehet olyan kialakítású (ferdén metszett), hogy nem engedi lehúzni a tárcsát.
Egy Slava automatát szeretnék tisztítani. Ugyanolyan, mint a régi 26 köves nem automata (két motoros) csak fel van bővítve az automatikával.
(Ez már "Made in Rossia" azaz a gyűrű, amiben a dátumváltó karok vannak műanyag :-(((()
Évekkel ezelőtt több nem automatát szedtem szét, ezért nem értem, hogy most miért nem sikerül. A szerkezetet még nem szedtem széjjel, hanem a dátum tárcsákat kartam előszőr leszedni, de nem jönnek. Megköszönöm, ha van valakinek ötlete.
nagyon szépen köszönöm a fáradozást és a fényképeket!
Elképzelhetőnek tartom, hogy csereszabatosak az alkatrészek részben, vagyis ki lehetne pótolni az enyémet a három ramsliból szemezgetve. Ez persze csak személyes találkozóval lenne megoldható. Ha addíg nem lenne szüksége saját részre alkatrészuekre belőlük, megoldható lenne, hogy a következő nyárádi órás talin összenézzük az alkatrészeket?
Óraláncot az OBI is tart, többféle méretben, színben. DE: ajánlatos a kilincsereket vinni hozzá, mert egészen pici eltérés esetén is a lánc vagy megszorul, vagy időnként nagyot ugrik, és ránt egyet a szerkezeten. Nehéz eltalálni a pontos méretet - a 19.sz.-i schwarzwaldi óráknál semmilyen szabvány nem volt, egy-egy lánckészítőnek megvolt a maga órásköre, akiket kiszolgált, ott volt egyforma a láncméret.
hozzá?
Hátulja:
Belseje:
