De, időnként igen. És szerintem ezt már kérdezted. Azért ne vedd teljesen komolyan, kérlek. Csak kiakadtam, ez most nem egy túlérzékeny helyzet. Puffogni meg szoktam.
Tudod, én eddig nem jártam színházba, most viszont 3:2 a men látott és látott darabok aránya. Szerinted? Naná, hogy kiakadok, de azért nem okozott ez a dolog maradandó lelki törést.
És bízom abban, hogy a továbbiak összejönnek, tényleg oda fogok telefonálni aznap, hogy ?, és akkor nem érnek ilyen kellemes meglepetések. Illetve de, csak nem a helyszínen, és nem csattogok el kiöltözve. De nem fognak.
jövhónapra vettem harold és maude + világtalanok a kamarákban.
a jegyiroda olyannyira jófej, h már azért is érdemes odamenni. megint kellemesen elkacarásztunk, annak örvén, h volt nálam egy csokor virág, amit először kedvesen visszautasítottak, aztán találgatás indult, h vajon kaptam-e vagy én viszem vkinek:)
Ne már, hogyne érdekelnének, mert ha meg akarsz nézni bármit, ami nem a tv-ben megy (persze éjfél után még nézhető dolgok is vannak), akkor a csillagos ég az ára. Te nem pénzből élsz? Hülye magyar szokás.
(Katonából a 8 jegy volt most 15000 körül, nem is rossz ez a pártolói izé, mert így 1200-vel kevesebb..)
Na, örülök, hogy Szulák nem rossz, de tényleg hihetelen, hogy ennyibe kerülnek. Márpedig ez szempont.
Ügynök haláláról tudunk valamit? Most azzal vagyok nyaggatva, hogy nézzük meg...
Tegnap volt. Reviczky ugyanaz, Szulák viszont meglepően nem volt rossz, bár énekelni érdemben nem tud.
A zene ordít. Lippai kinézete megdöbbentett, úgy néz ki, mint aki az utóbbi időben nem evett, csak ivott. Persze nem kólát.
Azért ne nézd meg, 3000 volt a 10. sorban. A felét mondjuk érte volna.
(Talán úgy tűnik, hogy engem fokozottan érdekelnek a jegyárak, pedig nem annyira, csak még mindig meg vagyok akadva azon, hogy gyakorlatilag megduplázódtak tavaly óta.)
Megy a Vígben egy Nóra, de az szerintem nem az! Néhány éve mutatta be a Víg Hegedűs D. Gézával és Eszenyi Enikővel. Amiről én beszéltem, azt tavaly tavasszal mutatták be Sopronban.
Horváth Lajos Ottóról egy tavalyi Nóra előadás jut eszembe, amit Sopronban néztem meg, Bregyán Péter miatt, aki Krogstadt volt benne. Nekem ő a legeslegesleges.. No, szóval, ebben a darabban Torvald volt Horváth Lajos Ottó, olyan Torvald, hogy egyáltalán nem értettem Nagy-Kálózy Eszter - Nórát, hogy miért lép le? Mondjuk eléggé át is volt dolgozva az előadás, csak a színészek miatt érte meg megnézni, például Selmeczi Roland - Rank doktorért. Szóval előadás jó volt ,csak nem kellett volna a színlap tetejére írni: Ibsen: Nóra
Odaírtam, hogy rosszindulatú vagyok, amit tudhatnál, Lenke.
RP. köztudottan imádja a feleségét, pont ezért az egyik legjobb poén, amikor azt mondja neki a fimben, hogy de elvennélek.
Tudom, észleltem. A poént.
Csuja meg Sanyi az ász, ehhez kérség nem fér.
Rudolf hangját meg kicsi korom óta különösen szeretem.
Gáspár meg Karina valóban ebben a filmben pont jók, Reviczkyről meg réggebben asszem fejtettem, hogy én annyira nem.
Bár lehet, hogy pont ezért, mert nekem a Família Kft (szintén történelem, mint a Szomszédok) volt az alap, abban láttam először és sokáig, aztán valóban leginkább olyan szerepekben, amik nem tették a kedvencemmé...
Kárász Zénót néztem fényképen, mármint a honlapon, hamár látni fogom színpadon is...mennyire megváltozott, milyen régi az a sorozat.
Ja, Verebély is benne lesz....inkább semmit.
Ezek után tényleg vicces, hogy pont a Kaktuszt találtam mondani...csak annyit mondj majd, hogy jó volt, és akkor én is megnézem.
Tegnap megnéztem. Kétszer is. A Kecskés elég felejthető benne (tény, hogy nem annyira rossz, mint színpadon, de a film műfaja sokat segít), és nem értem, amit RP-rel kapcsolatban írsz. Azért, mert megdugta a bódéban?
RP. köztudottan imádja a feleségét, pont ezért az egyik legjobb poén, amikor azt mondja neki a fimben, hogy de elvennélek.
A másik, amit többször vissza is csévéltem az az volt, amikor a reklámújságot lapozgatja, Sanyi meg elbambul. Hát régen sírtam ennyit egy jeleneten. Horváth Lajos Ottó megerősítette a pozícióját nálam.
Csuja Imre is isteni, Szarvas nem egy nagy szám, Gáspár Sándor meg hozza a szokásos formáját.
Csak azt sajnálom, hogy Reviczky elment egy olyan irányba (már-már visszafordíthatalannak tűnik), hogy minden szerepét ugyanazzal a mimikával játssza, kicsit idiótán, amit a Família Kft-ben vett magára. Pedig hogy szerettem mint színészt, és mint szinkronhangot egyaránt. Na, majd a Kaktusz virágában kiderül, hogy tényleg irreverz-e a folyamat.
Nem értem Rudolf Pétert, mért sztárolja azt a csajt. Nézzétek meg (de inkább ne!) a csak bűnökben. Rettenetes. Mondjuk Almási Sándor méltó partnere volt a neurózis mint színpadképtelenségi tényező hiteles bemutatásában.
