Keresés

Részletes keresés

cyprus_people Creative Commons License 2008.04.07 0 0 1822
Nem vetted észre, hogy a felvetés egy klasszikus liberális provokáció volt...
Előzmény: Bign (1821)
Bign Creative Commons License 2008.04.06 0 0 1821
A kedves említett fórumtárs gondolom közelről még nem talákozott az említettekkel.
12 év után (nem 8) problémát jelent a nevük leírása is.
Ha 3 X-et ír akkor Dr.
Az ilyenek természetesen elenyésző számban írják az értékelhető tudományos munkákat.

A Kádár rendszerben iskolát végzett, ugyanolyan származású anyuka még tud írni.
De vannak ahol a reform eredmények már jelentkeznek. :O)

Természetesen ez nem általános, de nem mindegy, hogy 1000-ből ez hány esetben fordul elő, 9-ben, vagy 900-ban.

Érdekes, hogy a keleti kutatókra, akiknek a bőrszíne szintén eltér a fehértől, a felvetés szerint ez nem vonatkozik.
Lehet Japán, Kínai, Indiai...

Ezek a válogatós csaló tudósok! :O)
Előzmény: thghghgh (1820)
thghghgh Creative Commons License 2008.04.06 0 0 1820

Sziasztok,

 

egy fontos témát kellene megvitatni, mégpedig a különböző tudományos díjak odaítélése  mennyire történik objektív módon.

 

 

Felvetés az volt egy fórumtárs részéről, hogy tudósok csalnak oly módon, hogy származási alapon hátrányban részesítik az afroamerikai és roma származású kutatókat a díjak odaítélésénél. Ezzel magyarázta  fórumtárs ilyen nemzetiségű díjazottak alacsony létszámát.

Ezzel szemben szerintem tudomány terén elért eredmények alapján ítélik díjakat, és nem játszanak szerepet benne egyéb körülmények.

 

Mi erről a véleményetek?

 

 

varhun Creative Commons License 2008.04.02 0 0 1819
pint Creative Commons License 2008.01.31 0 0 1818
elektron nincs is, csak a millikan-maffia nem engedi az igazságot kiderülni
Előzmény: mmormota (1816)
TestiPasztor Creative Commons License 2008.01.31 0 0 1817
Es errol a grafitirol hallottal mar? :)
"Jezus saves.. Milliken takes credit"
Előzmény: mmormota (1816)
mmormota Creative Commons License 2008.01.31 0 0 1816
Millikan: -1.592×10-19C
Modern érték: -1.60217653×10-19C

Ezt nehéz csalással vagy szerencsével magyarázni...
Előzmény: TestiPasztor (1815)
TestiPasztor Creative Commons License 2008.01.31 0 0 1815
Vegul is miert ne?
A munder becsuletet ugy is lehet vedeni, hogy pl kimossuk, nem csak ugy, hogy elassuk. Miert ne lehetne pl legendas, Nobel-dijas csalo tudosokrol beszelni? Itt van pl Millikan... Nem a naci nezeteire, hanem konkretan a Nobel-dijara gondolok.
Előzmény: cyprus_people (1810)
cyprus_people Creative Commons License 2008.01.30 0 0 1814

Buék, lásd 1799-es hozzászólás...

 

Ezt is nemsokára kiveszik, a reform mindent elsöpör...

Előzmény: Gézoo4 (1813)
Gézoo4 Creative Commons License 2008.01.30 0 0 1813

Különben Szia Neked is!    Jó téged is látni!

Előzmény: cyprus_people (1811)
Gézoo4 Creative Commons License 2008.01.30 0 0 1812
És azok még veszélyesebbek, mint maga a mester! :):):)
Előzmény: cyprus_people (1811)
cyprus_people Creative Commons License 2008.01.30 0 0 1811

Szerintem meg vissza is veti, mert hatalma van...

Ráadásul tanítványai is.)

Előzmény: _vs120_ (1805)
cyprus_people Creative Commons License 2008.01.30 0 0 1810
   Ezért, a topic címét úgy helyesbíteném: a tudósoknak hittek nagy baklövései-tévedései.

Vagy úgy, a leghosszabb ideig elfogadott tévedések kiagyalói nem, vagy csak részben

valóban tudósok."

 

De az a nagy helyzet, hogy akikről itt írunk, mégis tudósként halnak meg. Utána meg pláne nem illik bolygatni őket... 

Előzmény: Gézoo4 (1803)
Gézoo4 Creative Commons License 2008.01.30 0 0 1809

Szia Kedves Teve!

   Én is örülök, hogy látom jól vagy! :)  Búék!     (Ha kissé megkésve is..)

Előzmény: NevemTeve (1808)
NevemTeve Creative Commons License 2008.01.30 0 0 1808
Na, csak nem?! Nem is sejted, micsoda pangás volt itt nélküled!
Gézoo4 Creative Commons License 2008.01.30 0 0 1807

Szia Pint!

    Látom idő közben a tudásodnál a műveltséged sem lett nagyobb.  :)

    A honlap? :)  Meg van még?  Azt hittem idővel törlik automatikusan.. Utánanézek.

Előzmény: pint (1804)
Gézoo4 Creative Commons License 2008.01.30 0 0 1806

Szia!

  Látom, nem olvastad figyelmesen. A csaló nem is lehet tudós, csak annak látszó vagy annak látszani akaró. :)

Előzmény: _vs120_ (1805)
_vs120_ Creative Commons License 2008.01.30 0 0 1805
Dehogynem.

Csaló tudós például az, aki egy elbaltázott projekt végén hamis adatokat közöl, mert fél, hogy a pályázaton kapott pénzt vissza kell pengetni, vagy megszűnik a pozíciója, vagy nem kap a további kutatásaira támogatást. Éppen ezért sajnos igen sok csaló van, ami lassítja a tudományos életet...
Előzmény: Gézoo4 (1803)
pint Creative Commons License 2008.01.30 0 0 1804
inkább a honlapoddal foglalkoznál
Előzmény: Gézoo4 (1803)
Gézoo4 Creative Commons License 2008.01.30 0 0 1803

Csaló Tudósok?

 

     Nos, egy tudós, sohasem csaló.  Legfeljebb akit tudósnak hiszünk, nevezünk, az

nem  tudós és azért csalt.

 

  Egy tudós? A valódi tudós,  mindig szkpetikus. Mindent vitat, még önmaga állításait is.

Még akkor is, ha látszólag ezerszer bebizonyosodott valami olyansága, akkor is felteszi a kérdést:  "Valóban figyelembe vettünk minden eshetőséget, körülményt? Valóban nem követünk

el valamilyen szarvas hibát?"

   Így csak addig fogad el egy bizonyítást valósnak, amíg semmi sem kérdőjelezi meg

annak a helyességét.

    A kérdésessé tevő problémát pedig, nem "az elméletük" védelmében, hanem a valóság

felfedezéséért  vizsgálják meg újra és újra.

 

    A tudósnak, vagy legalább is az adott témában tájékozottnak szeretnének látszani

nagyon sokan.

  Őket onnan lehet felismerni, hogy a "tudomány bizonyított nevében", mindent és mindenkit

leszólnak.  Látszólag laza eleganciával, jelzik, bizonygatják, hogy a beszélgetőpartnerük

mennyire "sőtét"  vagy milyen nagyon nem ért a tárgyalt kérdésekhez. Sohasem a valós

érvek, hanem a vélt igazságok hangoztatásával érik el látszólagos "győzelmüket".

   Ők azok, akikkel egy vitát csak abbahagyni lehet, de befejezni sohasem, mert

egy ponton túl, el kellene fogadniuk az addigi ismereteik, sokszor a fennálló hivatalos

vélemény hibáit, tarthatatlanságát, de erre ők képtelenek.

 

    Ezért, a topic címét úgy helyesbíteném: a tudósoknak hittek nagy baklövései-tévedései.

Vagy úgy, a leghosszabb ideig elfogadott tévedések kiagyalói nem, vagy csak részben

valóban tudósok.

 

cyprus_people Creative Commons License 2008.01.16 0 0 1802
"Tessék tehát elhinni a régészeknek, hogy esetenként évszázadnyi, többnyire már 20-30 éves pontossággal, sőt ha nem is évre, de szerencsés esetben még szűkebb időhatárok között meg tudják mondani az avar kori leletek készülésének és eltemetésének korát." (Tomka Péter 2003.)
_vs120_ Creative Commons License 2008.01.10 0 0 1800
A "gravitációs állandó változása"???? Nem inkább a gravitációs gyorsulás változása?
Előzmény: jamaica2 (1796)
cyprus_people Creative Commons License 2008.01.10 0 0 1799
A Hazug történészek topikot törölték.)
cyprus_people Creative Commons License 2007.11.23 0 0 1798
jamaica2 Creative Commons License 2007.07.26 0 0 1797
A kisbolygó közelében nem 1/r2 van, de 10000 km-re már 1/r2 és gömbszerű tömegközéppont.
Előzmény: jamaica2 (1796)
jamaica2 Creative Commons License 2007.07.26 0 0 1796
Lokálisan összelehet hozni olyan helyet ahol a gravitációs állandó változása közel van az 1/r hez, nem gömbalakú kisbolygók furcsa felszínén pld.
Előzmény: jamaica2 (1795)
jamaica2 Creative Commons License 2007.07.25 0 0 1795

Fehér törpe csillag felszíne közelében az effektus nagyobb szabadesés különbséget mutatna. Tehát a nem lineáris dolgok játszanak itt szerepet.

Tehát vegyünk egy gondolat kísérletet, egy végtelen egy nemű Co59 izotópból álló 5000 km vastag rétegből álló világegyetem felett valaki (gondolat kísérlet) 10 km magasságból akarna ejtési kísérletet végezni akkor a szabadesési effektus különbség még vagy jó néhány nagyságrenddel kisebb lenne, mert itt a gravitációs távolság gyengülés függvénye nem 1/r2 szerint csökkenne a távolsággal. Ha a gravitációs távolság függés sima 1/r lenne akkor Gallilei megint támadhatatlan.

Előzmény: jamaica2 (1794)
jamaica2 Creative Commons License 2007.07.25 0 0 1794
Természetesen a lemez alakú tárgy szabadesése elindítási pontja mindig a tömegközéppont azonos magasságánál kellene lenni.

Előzmény: jamaica2 (1791)
jamaica2 Creative Commons License 2007.07.25 0 0 1793
Tehát lehet az ejtési eltérés valóban létezhet, de a mai fizika is talán megtudja magyarázni.
Előzmény: jamaica2 (1792)
jamaica2 Creative Commons License 2007.07.25 0 0 1792
Miért mondom ezt? Mert a test távolsága nagyobb akkor a föld felszínhez közelebbi pontot nagyobb erővel vonzza a föld, de a távolabbi pontot kevésbé.

Tehát az árapály erőt le kell vonni a gyorsító erőből amit a tárgy tömegpontra számolt tömegére számolva adunk meg. De a sűrűség különbség hasonló hatású lehet.

Nem vagyok fizikus vagy csillagász, csak mint kívülálló gondolom ezt.

Tehát az árapály erő.

Előzmény: jamaica2 (1791)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!