Egy szép asszony, lélekborzolóan szép nótája prózában a sok közül (zenéjével együtt lenne az igazi). A sok, ebben az esetben valójában kevés, lévén a gyönyörű hangú énekesnő sajnos nagyon fiatalon távozott el örökre. A zenéje élteti.
SILVANA ARMENULIC - Ciganine sviraj,sviraj
Ciganine ti sto sviras
zasto moju dusu diras
da li znas za teske boli
sto mi tuga srce mori
da li znas za moje boli
sad moj dragi drugu voli.
Nekad sam bila ja
srecna i voljena
dok druga zena
nije moju ljubav uzela
druga ga miluje
on za njom luduje
a moje srce usamljeno
za njim boluje.
Nekada smo sretni bili
nasu ljubav nismo krili
mislila sam dani srece
da nikada proci nece
mislila sam dani srece
da nikada proci nece.
Nekad sam bila ja...
Ciganine sviraj,sviraj
pesmom moju dusu diraj
nek'mi tvoja pesma kaze
kad me ljubi sto me laze
nek'mi tvoja pesma kaze
kad me ljubi sto me laze.
Az idén Baján két intézményünk élén is tisztújítás történik, egyik a József Attila Művelődési Központ, másik a Szentistváni ÁMK. Személy szerint baráti kötődés okán mindkét helyen az eddigi direktorokat látnám szívesen, de hát majd a pályázatok eldöntik.
Hozzászólásom nem ezt kívánja kidomborítani, hanem az ezt közlő hír egyik mondata ütött szöget a fejembe a sajtóból, utóbbi vonatkozásában: "Mivel az intézmény specialitása a horvát nemzetiségi nyelvoktatás, egyenlő feltételek esetén előny a pedagógus szakvizsga, illetve a horvát nemzetiséghez való tartozás."
Egy: Bajaszentistvánon soha a megveszekedett életben nem éltek horvátok, Bajaszentistván az egyik legrégebbi, bunyevác történelmi múlttal rendelkező települése hazánknak!
Kettő: Ha azt írják, hogy a pályázat egyik feltétele a horvát nyelv bizonyos fokú ismerete, akkor azt mondom, üsse kő, de hogy abban az országban, ahol személyiségi jogokat sértő bárki nemzetiségi hovatartozását firtatni, akkor már igencsak elgondolkodtató a szövegtartalom :(.
(Nagyon remélem a fő aspiráns nem ért félre, hiszen mint mondottam, feltétlenül neki drukkolok :)!) __________________________________________________
Másik hír, báli szezon apropójából: meghívó a SZENTISTVÁNI BUNYEVÁC PRÉLÓRA! (Zenekar: Orasje, Cabar), stb.
Naná, hogy a rendezők, a fent említett Szentistváni ÁMK! Na most, ha ez az ÁMK annyira rá van "specializálódva a horvát nemzetiségi nyelvoktatásra", akkor miért nem SZENTISTVÁNI HORVÁT PRÉLÓ címen szól a népcsalogató nóta :(!? Tán félő, hogy így nem jönne össze a szükséges érdeklődők létszáma :(??
A Cabar, közismert és népszerű, komplex tudású bajai banda, profik, rá tudnak lazán hangolódni az itteni közízlésre.
Na de, ez az Orasje, mint egy baranyai sokac település, Versend tamburazenekara, vajon miként képes megfelelni azoknak a bácskai bunyevác elvárásoknak, melyek egészen más dallamvilághoz és repertoárhoz szoktak, mint amit a sokác/horvát módi diktál!? (Unott pofával előadni Zvonko Bogdan és Janika Balaz bunyevác nótáit, már ha egyáltalán ismerik őket :(((!?) Mert bármily hihetetlen (de mért is lenne az), bizony diktál, valahol ez is az agymosás egyik alattomos formája, olyan dalszövegekkel bolondítani a népet, melyek képesek elmaszatolni a folyamatos horvátosítási asszimiláció fennálló tényét :(.
Igaz bunyevác ember egyszerűen nem vesz részt az ilyen prélókon, ami ebben az esetben semmivel sem morbidabb, mintha a helyi cigány önkormányzat a szezonban nem cigánybálat tartana, hanem indiai bálat :(.
Egyenlőre én azt látom, hogy hagymázas stílusba csomagolod a szurkapiszkát, pontosan tudva, hogy mi lesz a reakció.
Nem biztos, de lehet, hogy pont most állítasz ki magadról egy nem éppen hízelgő indexű bizonyítványt.
Viszont az már egészen biztos, hogy Te sem vagy külömb a Deákné (ez nem az:-)) vásznánál.
Amúgy pedig ha naptár kellene, akkor pontosan tudod, hogy kinek kellene szólnod, hogy bunyevác naptárad legyen. És az nem a Mijo.
Tibikém Te mondtad, hogy nem akar velem beszélni.
Kiváncsi voltam rá, hogy igaz-e ez.
Nos, alig várta, hogy hozzám szólhasson.
Egyébként, egy olyan naptárra mindig is vágytam, így komolyan gondoltam amit írtam, mivel soha sem szégyeltem, hogy őseim között bunyevácok is voltak.
Ebből kiindulva megszólítottnak éreztem magam és már előre örültem a lehetőségnek.
Persze ha nem komoly a felajánlása az más, akkor tekintsük a témát lezártnak. Nem szeretném, hogy egy törött kezű internetező váljék belőle.:-)
Nagyon örülök, hogy nyílt színen védelmezed a barátodat és kérlek, legyél vele is ugyanolyan konzekvens, mint amit ebből a hozzászólásodból kiolvastam!
Tegyél meg mindent, hogy ez a fórum méltó legyen a Baja város nevéhez!
Kérlek Tibi, nagyon kérlek!
A megszokott érintettek rövidesen számíthatnak az idén is, a Szabadkai Bunyevác Kulturcentrum által kiadott kalendáriumra.
Amint megkapom őket, telefonon jelzést adok, és lehet jönni értük. Természetesen azt a pár száz darabot változatlanul ajándékba kapják bunyevác testvéreink :).
A köztársasági emberi és kisebbségügyi minisztérium hivatalosan bejegyezte a bunyevác nemzeti tanácsot - áll a tanács által a sajtónak elküldött közleményben. Emlékeztetőül: a bunyevác nemzeti tanács április 24-ei, és július 11-ei alakuló közgyűlésén elfogadta a tanács alapokmányát és megválasztotta vezetőit, valamint a munkabizottságok elnökeit is. A tanács elnöke Nikola Babić, az alelnökök Đuro Bošnjak és Šime Sekulić, míg a végrehajtó bizottság elnöke Saša Bošnjak lett. Az állandó munkatestületnek négy elnöke van. Etela Jerenkić-Čović az oktatást, Stevan Nemet a tájékoztatást, Mirko Bajić a hivatalos nyelvhasználatot, míg Vlado Babić a művelődési kérdéseket felügyeli a bunyevác nemzeti tanácsban."
__________________________________________________
Azon túl, hogy szívből örülök a Bunyevác Nemzeti Tanács megalakulásának, sok szeretettel gratulálok Stevan Nemet barátomnak, ki e tisztsége mellett a Szabadkai Bunyevác Kulturcentrum folklóregyüttesét kísérő zenekar oszlopos tagja is.
Kedves János, ez a Buna folyó vidékéről való származtatás nem újkeletű, mindig is ez volt afféle "alaptézis".
Ez az írás túldimenzionált, ugyanakkor óvatos is egyben: "igazolni látszik", "utóbbi tűnik a legvalószínűbbnek" ...
Ez a vidék egy közbenső hely lehetett, az ezt megelőző időszakok viszont még ma is vitatottak.
Megoldódott a rejtély
[2003-07-09]
Vatikán / Szabadka
Évszázados vitáknak vetett véget egy báránybőrre írt pápai bulla. Eszerint a bácskai bunyevácok a hercegovinai Buna folyó környékéről származnak.
Lazar Ivan Krmpotić kandidátus, a vajdasági Györgyén plébánosa a Vatikánban fellelte azt az dokumentumot, mely igazolni látszik a bunyevácok eredetét. Eddig ugyanis azt feltételezték a kutatók, hogy a bunyevácok a földbe vájt lakhelyekről, lázadó természetükről, esetleg egy folyóról kapták a nevüket. Az utóbbi tűnik a legvalószínűbbnek – mondja Krmpotić atya, a szabadkai székhelyű Ivan Antunović Intézet egykori igazgatója. A pápai levéltárban megtalálták azt a bullát, melyet Matija Dulićnak tulajdonítanak. Az akkor már a határőrvidékre települt Dulić törzs kiemelkedő egyénisége 1773. május 6-án meglátogatta Rómában XIV. Kelemen pápát s áldását kérte népére. Térképpel díszített báránybőr dokumentumról van szó, melynek széljegyzetében a Dulić nemzetség családfája is megtalálható. Eszerint Ivan Dulic, Matija Dulić dédapja még az őshazában született egy Buna nevű folyó partján. Mind a térkép, mind pedig a családfa arról tanúskodik, hogy a szóban forgó bunyevácok a Buna folyó forrásának környékéről származnak.
A templomban megszentelt új kenyérrel köszöntötték az elöljárókat
[PN 2003-08-19] Katymár
Sikeres volt az aratás, jöhet rá az áldomás! Mindennapi kenyerünket sújtotta az aszály, az árát pedig hamarosan emeli a muszáj. A gondok ellenére vidám hangulatban telt el szombaton a Dužijanca.
Menettánccal és kólóval csalogatták az „aratók” a falu népét a szombat délutáni ünnepségre.
Dužijanca a neve annak a népszokásokon alapuló egyházi és világi rendezvénynek, amelyet a bácskai bunyevácok az aratás befejezése után tartanak meg. Ilyenkor ad számot az aratók munkájáról a tavalyi vezető páros. A templomban megszentelt új kenyérrel köszöntik az elöljárókat és hajnalig tartó dínom-dánommal, kólózással adnak hálát a terményekért.
Katymáron 1993-ban újították fel ezt a hagyományt. A 310 évvel ezelőtti betelepítés óta ez a számadás és a számvetés, az eladó sorban lévő leányok kikérésének, a hozománnyal kapcsolatos megállapodások megkötésének ideje is. Mint azt Bartos Istvánné, Matija néni köszöntőjében elmondta, a katymári Neven Művelődési Egyesület a szabadkai Bunyevác Kultúrközpont táncosai és koreográfusai segítségével állította össze az idei műsort. Természetesen felléptek a helyi óvodások és iskolások is, horvát és német táncokat bemutató önálló programmal.
Szép Katalin, az egyesület titkára délután megnyitotta a látogatók előtt a közösségi házban berendezett 150-200 éves használati eszközökből, viseletből, bútorokból álló bunyevác szobát. Jánosity István a horvát fohászkodás után megszentelte az új kenyeret.
Az első cipót az aratóbál védnökének, Hebők Béla polgármesternek unokája nyújtotta át. Szép Katalin és Bartos Istvánné koszorút helyeztek el Mijo Mandić katymári születésű népi tanító és a bunyevácok egyik legjelentősebb néprajzkutatójának emlékművénél.
Az aratókoszorút idén Horváth (Vidović) Katica néni vette át, akit egy évig az aratás „királynőjének” kijáró tiszteletben részesítenek. Ezután hajnalig tartó mulatság vette kezdetét a községháza mögötti téren.
Végtelen sajnálatomra nem áll módomban beszámolni ezekről a fellépésekről, lévén én nem vettem részt a nagy rajcsúrban.
Az elmúlt hetek rossz hangulata mellett, egy olyan téves hír is kedvemet szegte mindennemű ünnepléstől, ami egyik legközelebbi barátom szombat délutáni autóbalasetes haláláról szólt, mely hír csak másnapra cáfolódott, hála a sorsnak e barát életben maradt.
Remélem Király Laci ígéretének megfelelően készített felvételeket, melyekből ha kapok, közszemlére teszem majdan őket úgy szabadkai, mint szántói vonatkozásban.
Külön mindenki figyelmébe ajánlom e népünnepély programjából részint a Szabadkai Bunyevác Kultúrcentrum Ének- és Táncegyüttese fellépését (két alkalommal is), valamint a hercegszántói Veseli Santovcani néptáncegyüttes műsorát Baján, a Szentháromság téren 15-18 óra közötti folklórműsorban.
Ma este (2003. július 11.) 19:30 órakor a Garai Szerb Önkormányzat szervezésében nagyszabású program keretén belül ad műsort, a Szabadkai Bunyevác Kultúrcentrum Ének- és Táncegyüttese, a Garai Művelődési Központban.
A fellépőket vezeti Miroslav Vojnic Hajduk-Maraca koreográfus, a kultúrcentrum művészeti igazgatója.
A kíséretet adó tamburazenekar vezetője: Radovan Popov.
A műsort várhatóan reggelig tartó fergeteges bál követi, melyhez a hangulatot részint Agatity Krunoszláv és Bende Erhard közös zenekari formációja, másrészt az előbb említett szabadkai vendégzenészek fogják szolgáltatni.
Itt jegyzem meg azt is, hogy Maraca barátom táncosai zenekarostól, a szombati grandiózus bajai Halfőző Népünnepély - A HALÁSZLÉ ÜNNEPE A HALÁSZLÉ FŐVÁROSÁBAN - rangos előadó vendégei lesznek, a délután 15-18 óráig tartó folklórprogram tűzgyújtás előtti utolsó blokkja az ő műsorukból fog állni, a Szentháromság tér szabadtéri színpadán.
Ennek a napnak az estéjén még egy alkalommal fellépnek szabadkai barátaink, mégpedig 21-22 óráig a Petőfi Sziget szabadtéri színpadán.
Mintegy két hónappal előbb közös delegátusi látogatást tettünk régi kedves bunyevác barátaimnál Szabadkán (Bunyevác Kultúrcentrum), meghívandó nemzetközi hírű együttesüket e két nap kulturális programjára. Meghívásunkat nagy tisztelettel fogadták, nem titkolva azt a lelkesedést, ami egy régóta dédelgetett vágyat fejezett ki úgy egy Garán, mint Baján történő fellépés vonatkozásban.
A delegáció tagjai voltak: - Béres Béla, a bajai művelődési központ igazgatója (JAMK)
- Kricskovics József, szerb kisebbségi képviselő, Gara
- Király László, újságíró, a Petőfi Népe munkatársa
- Muity Mijo, elnök (Bunyevác Túlélők Egyesülete)
Béres Béla barátunk, a nagy bajai népünnepély főszervezője e napot a meghíváson túlmenően arra is felhasználta, hogy több magyar vonatkozású szabadkai kultúrkapcsolat felvételére is szert tegyen. Talán legígéretesebbnek tűnnek azok a lehetőségek, melyek a Palicsi Természetvédelmi Körzet vezetőivel történő konzultációk helyeztek kilátásba együttműködés tekintetében a jövőt illetően. Béres Béla nemzetközi szintű kulturális és turisztikai tapasztalatai, ismeretei, lelkes érdeklődőket leltek vendéglátóink esetében.
A Magyar ATV stúdióbeszélgetést mutat tegnap, és a szerkesztő egyik kérdésére több más mellet ezt mondja a riportalany, a magyarul jól beszélő Joseph Lapid, Izrael igazságügyi miniszter helyettese: "mi zsidók nemzeti alapon vagyunk zsidók."
Mivelünk bunyevácokkal kapcsolatban pedig a horvátok szakadatlanul azt állítják, hogy elsősorban azért vagyunk mi is horvátok, mert velük azonos módon katolikus a vallásunk.
Magyarország két elnyomott nemzete: a bunyevácok és a zsidók, hiszen egyik sincs az állam által elimert 13 kisebbség között, kik legalább száz éves történelmi múlttal rendelkeznek hazánkban.
Két okból is köszöntöm nagy tisztelettel atyai jó barátomat, Marko Peić bátyámat, a legnagyobb élő bunyevácok egyikét Szabadkán.
Egyrészt a névnapja miatt, másrészt mivel a közelmúltban töltötte be kilencvenedik életévét!
Kedves Marko bácsi, ezen az úton kívánom, hogy éld túl az angol anyakirálynőt, és maradj meg mindvégig a bunyevác nép javát szolgáló olyan vitálisnak, amilyen eddigi életed során voltál :)!
Az Észak-Bácskában, Baján és környékén tizenhat településen élnek a bunyevácok. Szabadkát szokták úgy nevezni, mint a bunyevácok fővárosát, de Baja is jeles településüknek számít. Főleg a Homok- és a Szállásvárosban telepedtek le. Jeles községük volt a jelenlegi bajaszentistváni városrész – 1930-ig önálló község –, ahol nagy számban éltek és élnek ma is. (A városrész neve anyanyelvükön Vancaga, azaz szekerce vagy bárd.) A húsvét a bunyevácoknak is a legnagyobb ünnepe, lévén, hogy a bunyevácság a régi időktől fogva mélyen vallásos, erkölcsös életet élt...
A húsvéti előkészületek már a farsang utolsó napján, húshagyó kedden megkezdődtek. Elhallgatott a tambura és a duda, következett a hamvazó szerda, a csiszta szreda (tiszta szerda), amikor is bunyevác szigorúsággal és következetességgel megkezdték a böjtölést. A lelki megtisztulás mellett gondjuk volt házaikra, otthonaikra is. A férfiak tataroztak, az asszonyok meszeltek, takarítottak, ablakot mostak, hogy külsőleg is megtisztulva várhassák az ünnepet. Közben gyűjtögették az almát és a narancsot, hogy a gyümölcsöket rajzokkal lássák el. Korommal kevert forró viaszba mártott kis késsel növény- vagy állatfigurákat vájtak az alma és a narancs héjára.
A díszes gyümölcsökkel jutalmazták a leányok a húsvét hétfő reggelén érkező locsoló legényeket. Mintegy előlegként is, hogy kedvesük egész nyáron a kólóba kísérje őket. A legény a húsvéti cifra almát a június 13-i Szent Antal-napi búcsún selyemkendővel viszonozta a leánynak.
Nyitott szemmel járva érdekességekre, esetenként ellentmondásos érdekességekre bukkanhatunk, így például külügyminisztériumunk honlapján is, melyben ekként írnak rólunk, AKIK BENÉPESÍTIK E TÁJAT cím alatt.
"Magyarország lakosságának 96,6 %-a magyar anyanyelvű. (A határokon kívül mintegy 5 millió magyar él, a legtöbben a Romániához tartozó Erdélyben.) Az 1990-es népszámlálás adatainak alapján, a kérdésekre adott válaszok szerint, a nemzetiségek számaránya viszonylag alacsony, az ország állandó népességének összesen 2.o5 %-a. A több mint 3000 közül, 800 településen él valamely nemzetiséghez tartozó személy. A nemzeti kisebbségek számára a magyar alkotmány osztatlan szabadságot, teljes egyenjogúságot és az anyanyelv szabad használatának jogát biztosítja. A magyar finnugor eredetű nép és több mint ezer éve él a Duna-medencében, mai hazájában.
A nemzetiségek közül a németajkúak száma a legnagyobb. Ők a nyugati határvidéken, a Dunántúli középhegységben, a főváros környékén, valamint a Mecsek vidékén telepedtek le nagyobb számban. A délszlávok (szerb, horvát, szlovén, sokác, bunyevác) a délnyugati, a románok a délkeleti határ mentén, a szlovákok az ugyancsak délkeleti Békés megyében és a főváros közelében élnek.
Az 1990. évi népszámlálás adatai szerint Magyarország lakossága: 10 375 323 fő volt (1990. január 1-jei állapot). Az elmúlt öt év során bekövetkezett természetes fogyás hatására a népesség 1999-re 283 ezer fővel csökkent. A kisebbségi szervezetek becslései alapján a Magyar Köztársaságban mintegy 200-220 ezer német, 110 ezer szlovák, 80 ezer horvát, 25 ezer román, 5 ezer szerb, 5 ezer szlovén él. A bolgár kisebbség létszáma mintegy 2500, a görögöké 6000, az örményeké 3000, a lengyeleké 10-15 ezer fő. A cigányság létszáma az újabb becslések alapján 400-600 ezer fő körül mozog. Magyarország népessége a második világháborút követő első évtizedben természetes szaporulattal gyors növekedést ért el. Később a terhesség-megszakítás liberalizálása a születések apadását váltotta ki. Ez a folyamat a 80-as évek végére népesedési válságba torkollott. A népesség 1981 óta fogy. Közeli fordulatra nem lehet számítani.
A népesség területi eloszlása az iparosodás és az ezzel együtt járó belső vándorlás függvényében is alakult. A népsűrűség a városokban, és a körülöttük kifejlődött agglomerációban, továbbá egyes iparosodott körzetekben a legmagasabb. A természetes szaporulat következtében a Nyírség területén az átlagnál nagyobb a népsűrűség. A magyar népesség korösszetétele a stagnálás állapotát tükrözi, a népesség több, mint fele 35 év feletti. Jelentős, a nemzetközi átlagnál jóval magasabb arányú a 60 évesnél idősebbek korosztálya.
A gazdasági szerkezet átalakulása, az agrárjelleg halványulása gyors változásokat vont maga után a foglalkozások megoszlásában is. Folyamatosan csökkent a mezőgazdaságban dolgozók aránya és ezzel párhuzamosan emelkedett az iparban foglalkoztatottaké. Az utolsó másfél évtizedben a keresők egyre nagyobb arányban áramlottak a szolgáltatási ágazatokba. A kilencvenes évtized szükséges gazdasági struktúra váltása a munkanélküliség gyors növekedését hozta. Jelenlegi szintje nem éri el a 9 %-ot a 10 %-ot, ami kis mértékben bár, de alatta marad az európai átlagnak.
számaránya viszonylag alacsony, az ország állandó népességének összesen 2.o5 %-a. A több mint 3000 közül, 800 településen él valamely nemzetiséghez tartozó személy. A nemzeti kisebbségek számára a magyar alkotmány osztatlan szabadságot, teljes egyenjogúságot és az anyanyelv szabad használatának jogát biztosítja. A magyar finnugor eredetű nép és több mint ezer éve él a Duna-medencében, mai hazájában.
A nemzetiségek közül a németajkúak száma a legnagyobb. Ők a nyugati határvidéken, a Dunántúli középhegységben, a főváros környékén, valamint a Mecsek vidékén telepedtek le nagyobb számban. A délszlávok (szerb, horvát, szlovén, sokác, bunyevác) a délnyugati, a románok a délkeleti határ mentén, a szlovákok az ugyancsak délkeleti Békés megyében és a főváros közelében élnek.
Az 1990. évi népszámlálás adatai szerint Magyarország lakossága: 10 375 323 fő volt (1990. január 1-jei állapot). Az elmúlt öt év során bekövetkezett természetes fogyás hatására a népesség 1999-re 283 ezer fővel csökkent. A kisebbségi szervezetek becslései alapján a Magyar Köztársaságban mintegy 200-220 ezer német, 110 ezer szlovák, 80 ezer horvát, 25 ezer román, 5 ezer szerb, 5 ezer szlovén él. A bolgár kisebbség létszáma mintegy 2500, a görögöké 6000, az örményeké 3000, a lengyeleké 10-15 ezer fő. A cigányság létszáma az újabb becslések alapján 400-600 ezer fő körül mozog. Magyarország népessége a második világháborút követő első évtizedben természetes szaporulattal gyors növekedést ért el. Később a terhesség-megszakítás liberalizálása a születések apadását váltotta ki. Ez a folyamat a 80-as évek végére népesedési válságba torkollott. A népesség 1981 óta fogy. Közeli fordulatra nem lehet számítani.
A népesség területi eloszlása az iparosodás és az ezzel együtt járó belső vándorlás függvényében is alakult. A népsűrűség a városokban, és a körülöttük kifejlődött agglomerációban, továbbá egyes iparosodott körzetekben a legmagasabb. A természetes szaporulat következtében a Nyírség területén az átlagnál nagyobb a népsűrűség. A magyar népesség korösszetétele a stagnálás állapotát tükrözi, a népesség több, mint fele 35 év feletti. Jelentős, a nemzetközi átlagnál jóval magasabb arányú a 60 évesnél idősebbek korosztálya.
A gazdasági szerkezet átalakulása, az agrárjelleg halványulása gyors változásokat vont maga után a foglalkozások megoszlásában is. Folyamatosan csökkent a mezőgazdaságban dolgozók aránya és ezzel párhuzamosan emelkedett az iparban foglalkoztatottaké. Az utolsó másfél évtizedben a keresők egyre nagyobb arányban áramlottak a szolgáltatási ágazatokba. A kilencvenes évtized szükséges gazdasági struktúra váltása a munkanélküliség gyors növekedését hozta. Jelenlegi szintje nem éri el a 9 %-ot a 10 %-ot, ami kis mértékben bár, de alatta marad az európai átlagnak.
számaránya viszonylag alacsony, az ország állandó népességének összesen 2.o5 %-a. A több mint 3000 közül, 800 településen él valamely nemzetiséghez tartozó személy. A nemzeti kisebbségek számára a magyar alkotmány osztatlan szabadságot, teljes egyenjogúságot és az anyanyelv szabad használatának jogát biztosítja. A magyar finnugor eredetű nép és több mint ezer éve él a Duna-medencében, mai hazájában.
A nemzetiségek közül a németajkúak száma a legnagyobb. Ők a nyugati határvidéken, a Dunántúli középhegységben, a főváros környékén, valamint a Mecsek vidékén telepedtek le nagyobb számban. A délszlávok (szerb, horvát, szlovén, sokác, bunyevác) a délnyugati, a románok a délkeleti határ mentén, a szlovákok az ugyancsak délkeleti Békés megyében és a főváros közelében élnek.
Az 1990. évi népszámlálás adatai szerint Magyarország lakossága: 10 375 323 fő volt (1990. január 1-jei állapot). Az elmúlt öt év során bekövetkezett természetes fogyás hatására a népesség 1999-re 283 ezer fővel csökkent. A kisebbségi szervezetek becslései alapján a Magyar Köztársaságban mintegy 200-220 ezer német, 110 ezer szlovák, 80 ezer horvát, 25 ezer román, 5 ezer szerb, 5 ezer szlovén él. A bolgár kisebbség létszáma mintegy 2500, a görögöké 6000, az örményeké 3000, a lengyeleké 10-15 ezer fő. A cigányság létszáma az újabb becslések alapján 400-600 ezer fő körül mozog. Magyarország népessége a második világháborút követő első évtizedben természetes szaporulattal gyors növekedést ért el. Később a terhesség-megszakítás liberalizálása a születések apadását váltotta ki. Ez a folyamat a 80-as évek végére népesedési válságba torkollott. A népesség 1981 óta fogy. Közeli fordulatra nem lehet számítani.
A népesség területi eloszlása az iparosodás és az ezzel együtt járó belső vándorlás függvényében is alakult. A népsűrűség a városokban, és a körülöttük kifejlődött agglomerációban, továbbá egyes iparosodott körzetekben a legmagasabb. A természetes szaporulat következtében a Nyírség területén az átlagnál nagyobb a népsűrűség. A magyar népesség korösszetétele a stagnálás állapotát tükrözi, a népesség több, mint fele 35 év feletti. Jelentős, a nemzetközi átlagnál jóval magasabb arányú a 60 évesnél idősebbek korosztálya.
A gazdasági szerkezet átalakulása, az agrárjelleg halványulása gyors változásokat vont maga után a foglalkozások megoszlásában is. Folyamatosan csökkent a mezőgazdaságban dolgozók aránya és ezzel párhuzamosan emelkedett az iparban foglalkoztatottaké. Az utolsó másfél évtizedben a keresők egyre nagyobb arányban áramlottak a szolgáltatási ágazatokba. A kilencvenes évtized szükséges gazdasági struktúra váltása a munkanélküliség gyors növekedését hozta. Jelenlegi szintje nem éri el a 9 %-ot a 10 %-ot, ami kis mértékben bár, de alatta marad az európai átlagnak."
__________________________________________________
Itt mint látható, a délszlávok megnevezés alatt zárójelben szerb, horvát, szlovén, sokác, bunyevác népről szólnak önállóan, de e felsorolásból a rác nép kimaradt.
Ugyanakkor, amikor ezek lélekszámáról esik szó, onnan már a sokác és a bunyevác is kimarad, itt már egybemosták őket, na vajon kikkel ..:(!??
(Margó mellett, döbbenetes az össznépesség fogyása, amit képesek ekként jellemezni: természetes fogyás :(! Mintha a gyermekvállalás megcsappanásának hazai okai között, nem elsősorban az élet fokozódó kilátástalanságai lennének a fő motiváló tényező. Ellenére, hogy ez a tendencia nem minden népcsoportunkra jellemző ...)
Mindenki figyelmébe kívánom ajánlani a húrtépő bunyevác, azaz Lajkó Félix hegedűje csodálatos muzsikáját!
Ahogy a válogatás tartalma lenyűgöző, úgy az az előadói etnikai kavalkád is, kik Lajkó kísérői ezen a zenei anyagon!
01. Lajkó Félix: Sétálni / Stralling 1'05"
Tockovi (filmzene) 1999. Belgrád
rendezte: Ðorde Milosavjevic
02. Lajkó Félix: Aludni / Sleeping 6'29"
ringring Fesztivál 1997. Belgrád
03. Lajkó Félix: Indulni / Getting Started 5'04"
Budapest, Zeneakadémia 2001.
04. Lajkó Félix: Ébredni / Waking Up 2'17"
Tockovi (filmzene) 1999. Belgrád
Rendezte: Ðorde Milosavjevic
05. Lajkó Félix: Hurrá / Hooray 7'06"
Monaco, Grimaldi Forum 2000.
06. Lajkó Félix: Szeretni / To Love 15'39"
Brassó, Zilele Brasovului 2002.
07. Lajkó Félix: Bankot rabolni / Busting the Bank 6'42"
Monaco, Grimaldi Forum 2000.
08. Lajkó Félix: Szökött õsz / Runaway autumn 3'59"
Párizs, Théâtre de la Ville 2001.
09. Lajkó Félix: Bicigli / Bicygle 3'11"
Festival Sarajevska Zima '98
10. Lajkó Félix: Habos sziget / Foamy Island 9'11"
La Biennale di Venezia 2000. "Új Atlantisz felé" Projekt
11. Lajkó Félix / tradicionális: Danóni / Singin' 2'28"
(népdal feldolgozás)
12. Lajkó Félix: Soha / Never More 2'02"
Tasnádi Péter: Közellenség c .darabjához
rendezte: Péter Ferenc
Játszanak
Ambrus Róbert nagydob (3)
Asim Ajdinovic tenor kürt (5, 7)
Asmet Eminovic dob (5, 7)
Boban Markovic trombita (1, 5, 7)
Brasnyó Antal brácsa (3, 8)
Csonka Ferenc hegedû (3, 8)
Dragana Ilic vokál (9)
Dragoljub Eminovic kürt (1, 5, 7)
Elvis Alisanovic tuba (5, 7)
Gojko Alilovic bõgõ (3, 8)
Josip Juric harsona (9)
Jovica Ajdarevic trombita (5, 7)
Kelemen Zsolt brácsa (3, 8, 11)
Kurina Ferenc bõgõ (1, 2, 3, 4, 8, 12), cselló (11)
Kurina Michael cimbalom (2, 3, 8, 12)
Lejla Jusic vokál (9)
Lévay István fuvola (1)
Mirko Manojlov bõgõ (9)
Momcilo Krstic szaxofon (5, 7)
Pettik Ádám kanna (1, 2), nagydob (4)
Selistar Eminovic tenor kürt (5, 7)
Srboljub Mirkovic pergõ (5, 7)
Srdjan Eminovic tenor kürt (5, 7)
Srdjan Spasic trombita (5, 7)
Takács Tibor köcsög (2), derbuka (11)
Varga Károly brácsa (3, 8, 12)
Vas Endre hegedû (3, 8)
Lajkó Félix hegedû (1, 2, 3, 5, 6, 7, 8, 11, 12) brácsa (4), citera (4, 10) tambura (9)
Utómunka:
Pap János (1-5, 7-12)
Regenye Zoltán (6)
Egyik vágyam, hogy sok más nagyszerű előadó mellett Lajkó Félix végre már egyszer Baján is fellépjen. Ennek érdekében tárgyalásokat kezdeményeztem, amint konkretizálódni látszik bármi is, természetesen azonnal hírt adok róla.
Menettánccal és kólóval csalogatták az „aratók” a falu népét a szombat délutáni ünnepségre.
