Kedves Adept,sajnos bizonyos mertekben magam is materialista vagyok,de ez megtortent velem.Ezerszer probaltam ujra megfejtenni ketelkedni azt most is teszem,de mi csinaljak ez megtortent.Mint minden halando en is szeretnem hinni hogy ugy mond van valami folytatasunk.Orulok az egyutt erzesednek Adept.
mindenki élt már sokszor ezelőtt. NIncs ebben semmi misztikus. A viziókat a szellem kiszabadulásokor "látja" az ember, nem pedig vegyi folyamatok okozzák. Megvan ennek is a rendes szellemi magyarázata.
Kedves Mumu! Szerencsésnek érzeheted magad, hogy Te már tudod mi vár rád, mert láttad. AKi nem hiszi el az majd ugyis meglátja. Nyugodtan terjeszd csak, hadd okosodjanak a materialisták.
Kedves Csutak,igen ezek az elmenyek mint latod nagyon hasonlittanak egymashoz.Van egy lehetoseg hogy remelkedjunk jelenteseben.A tudomanyos neveltetesem ellent mond de ugyan az visszont nem tartja lehetsegesnek hogy esetleges hormonalis vagy mas vegyi reakciok UGYANOLYAN VIZIOKAT KELTSENEK annyi emberben( az alap erzest igen,tehat mondjuk oromet vagy szorongast azt kelthett egyazon vegyi termek de ugyanolyan kepet mindenkinek aligha,ez a remeny.)
Megse merem ezt kategorikusan allitanni.
-Kedves most mar nagyon kedves alomhajosom-ez egy nagyon szep felvett nev-megsem kaptam semmit Toled,ha jon egy szaki baratom megkerem nezzen utana.
Kedves Mumu!
Egy más -de valóban megtörtént- esemény.
Édesapám 1919-ben született és ateista. Semmilyen Isteni dologban nem hisz.
Pár éve egyik pillanatról a másikra kollabált, szívmegállás és ami ezzel jár. Nos nővérem egészségügyi, nekem is van képzettségem ezügyben. A lényeg, reanimáltuk és első szavai az alábbiak voltak: várt az öcsém és hívott, maradj bátyus várunk rád.
Nos Apukámra nem lehet ráfogni hogy hisz az ilyen dolgokban, ezért döbentünk meg azon amit mondott.
De jobb hinni egy más világban inkább mint a nihilben.
OFFTOPIC on
Kedeves Mumu!
Ugyanazt a levelet ugyanúgy elküldtem egy másik (elender) postaládára és pár percen belül megérkezett biztos, hogy nálam minden rendben.
OFFTOPIC off
Kedves Mumu!
"Latod van itt tarsunk aki ugy mint en orulonk hogy ezt igy erezted" Köszi még egyszer és én is nagyon örülök, hogy megoszthattam Veletek ezt az élményt.
Kedves Thor!
"Csodálom Álomhajós bátorságát, hogy megtette." Valahol úgy érzem, hogy ha már Isten ennyi szeretettel leereszkedett hozzám és nem egy erre méltóbbat ajándékozott meg, legalább annyi vér legyen bennem, hogy ezt az örömöt álnéven megosztom mással is. És nehogy azt hidd, hogy nem volt bennem egyfajta félelem vagy rossz érzés, hogy magamból kiadok egy darabot, de aztán továbbléptem ezen, megpróbálok nem foglalkozni azzal, ha valaki gúnyosan reagál a dologra, de pár hónapja amióta itt vagyok még nem bántott senki.
Kedves Kekec
"Nem lehet, hogy a HKÉ azért nagyszerű mindenkinek, mert ilyenkor az agy (vagy annak része, vagy egy másik szerv) kiválaszt vmi hormont, aminek kábszerre emlékeztető hatása van ? Én úgy érzem magamról, hogy nagyon objektíven közelítem meg és vizsgálom meg a dolgokat. Soha nem hiszek el egyből semmit, hanem keresek, gyűjtöm hozzá a bizonyítékokat pro és kontra. Tudom, hogy ezután a csodás megtapasztalás után méltatlan ezt írnom (gondolom, most sok vallásos ember felszisszen majd, hogy milyen kicsi a hitem), de az álmom után néhány héttel, hónappal én is elkezdtem gondolkozni azon, hogy nem-e az agynak és a tudatalattinak valamilyen működése miatt álmodtam mindezt. Azonban időközben elkezdtek olyan különös dolgok történni ezzel összefüggésben (Mumu, emilben írtam erről néhány dolgot), amelyekből én egyértelműen arra következtetésre jutottam, hogy van élet a halál után és Jézusnak minden szava, példabeszéde igaz.
De most is azt mondom, hogy teljesen lényegtelen mi az amit én hiszek vagy amit más hisz. SOKKAL FONTOSABB AZ, HOGY OLVASD, KERESD, KUTASD AZ IGAZSÁGOT, hisz tényleg hatalmas kincs vár felfedezésre.
Ja és még valami: a megtapasztalásom után újra elolvastam Jézus szavait immár más szemmel és rájöttem, hogy tudása, okossága messze felülmúlja bárkinek a tudását e modern világunkban. Csak így tudott érzékeltetni bármit is velünk, hogy megpróbálta példabeszédekbe önteni azt a GAZDAGSÁGOT az akkori és a mai ember felfogókészségének, tudásszintjének megfelelően.
Sziasztok, álomhajós.
Kedves Csutak,
Pont ez a problema,a hormonok vegyiszerek produkaljak-e a viziokat vagy az esemeny,az ateles produkal ertheto fiziologiai reakciokat az emberben.Aztan meg egy valami,vajjon miert ugyanolyan kepzetet produkal az egy anyag,miert majdnem mindenkinel alagut,fenyeseg a vegen,varjak az embert es keserves visszaut az eletbe.
Elhiszem hogy maskep latod az esemeny utan a vilagot,elsosorban nem felsz a halaltol annyira,mert egy kicsit jobban bizol egy eleten tuli eletben,masodsorban nem talalod a halalt olyan felelmetesnek.
Hogy jobban komplikaljam a dolgokat beszelhettek egy experimentrol amit halalkutatok csinaltak exklusiv gyerekekkel.Az egyiknek vege megrazo volt.Egy ikerpar kulon nevelkedett es az egyik haldoklott egy ragalyos betegsegben.A kutato azert volt ott mert probalt ugy nevezett egyszeru lenyektol akik meg nem beszelnek be nmaguknak semmit,tiszta kepeket kapni.Nos ez a gyerek aki visszajott mondta hogy nem fel mert odaat varja az ikertestvere.Az ikertestvere aki egy masik varosban elt a csalad tudtaval tokeletesen egesszeges volt es igy nem ertettek a beteg gyerek magyarazatat.Nem telt bele sok ido es kaptak a hirt hogy egy autobalesetbe meghalt a masik testver aki a nagybatyaval utazott egy oraval a beteg fiu elmenye elott...
Meg ezt is lehet manipulalni peldaul az iroja nem pontosan adja vissza az esemenyeket,de egesz biztos marad egy keves ketseg barmelyik oldalrol nezzuk a dolgokat,itt a boldogok akik hisznek a tulvilagba es a boldogtalanok akik radikalisan kizarjak azt-
A topic vita targya,de ugyanakkor egy kiserlett ujabb peldakat talalni es esetleg hasonlatokat felfedezni koztuk.
Kedves Mumu!
Emil ment ismét. Vagy a HOTMAIL cseszi el vagy a MATÁV.
Most van egy kis dolgom, de egy-két órán belül még visszajövök, mert még lenne egy-két hozzászólásom.
Kedves Mumu!
Saját hibámból, későn kerürltem a műtőasztalra. Amit ott átéltem, láttam az nem publikus. Ami zavar az egészben: a fájdalom béta endorfint termel az agyban, tehát nem világos előttem, hogy amit átélni véltem az a valóság, vagy a morfinszármazék okozta érzéki csalódás.
Ja, és azóta más a nézetem bizonyos dolgokról.
Kedves Kekec es Thor,mi ugyse tudjuk megallapitani az igazsagot.Nem is kell.
.
Kedves alomhajos, nem kaptam emilt Toled nezd at.Latod van itt tarsunk aki ugy mint en orulonk hogy ezt igy erezted.
Kedves Kekec es Thor,mi ugyse tudjuk megallapitani az igazsagot.Nem is kell.
.
Kedves alomhajos, nem kaptam emilt Toled nezd at.Latod van itt tarsunk aki ugy mint en orulonk hogy ezt igy erezted.
Kedveseim !
Nem lehet, hogy a HKÉ azért nagyszerű mindenkinek, mert ilyenkor az agy (vagy annak része, vagy egy másik szerv) kiválaszt vmi hormont, aminek kábszerre emlékeztető hatása van ?
Egyébiránt nekem az a véleményem, hogy ha van élet a halál után, az a rosszabbik eset. Ha úgy lenne, és mindenki tudná, akkor nem lenne senkinek felelősségtudata, és nem igyekezne mindenki boldog lenni még ebben az életében.
Kekec
Van.
Éltem.
De nem mesélem el. Csodálom Álomhajós bátorságát, hogy megtette. Én tudom, hogy amit írt igaz, mint ahogy azt is, hogy elmondva, leírva már sántít.
Kedves alomhajos,orulok hogy ilyen szep elmenyed volt es foleg annak hogy megtalaltad a bizonyosagodat es ezzel a nyugalmadat.
Az ateles intensiv elmenye most mar a valos eletedhez tartozik .
Az Isten es Jezus benned van es volt azelott is azt a kepet es kerettortenetet kaphatta meg ami benned epult fel.Magam is szeretnek ilyen elmenyt.Igy is eletem masodik feleben mar keresztenynek hivhattam magam azert mert en is az en modomon megkotottem a beket a Teremtovel de foleg az embertarsaimmal a foldon.En egy kicsit agnosztikusabb vagyok,nem tudok napirendre terni a modern ember ismereteivel kritizalhato bibliai pontatlansagokkal tudomanyellenessegekel.Ezert azt mondom hogy szamomra nem lenyeges es most bizony felhaborodasal fogod olvasni,tehat nem lenyeges hogy Jezus feltamadt-e vagy sem es az se lenyeges hogy Isten fia volt(most aztan megsertem a kereszteny hit alapteziseit is)nekem az a lenyeg hogy az eletevel es halalaval egy olyan apropot szolgalt az evangelistaknak es az epigonoknak hogy letre jott az uj testamentum,kesobbi kereszteny tanitasok,erkolcs es etika stb.amelyet teljesen magaemnak vallok es benne nyugalmat talalok.
De Oltranak igaza van ez egy mas tema es ne kovessuk el az altalanos Tasztal hibat hogy elterunk a a topic targyatol.
Ehez a tema csak ugy csatlakozik a fentemlitett topichoz hogy az alomhajos ezt tulvilagi uzenetnek minositi es boldog es nyugodt vele.
Mr.hyde is valoszinuleg sajat enjenek visszavetiteset kapta katharzis fokan ez is jotekony volt,nem biztos hogy egy esetleges tulvilagi elmeny.
De konyorgom tudunk errol is valamit,nem hiszem.Ezek mind sejtesek borongolasok a realitas mezsgyejen.
Azt hiszem hogy mint emberi leny termeszetunknel fogva soha nem kerulhetunk universalis bizonyosaghoz ebben a temaval mert a kerdes tulnovi existenciank hatarait.De valami csodalatos modon (sajnalnam ha ez csak egy bizonyos vegyikoktel hatasa lenne) megkozelitjuk,talan konstrualunk egy virtualis tulvilagot,de mindenkepen ki kukucskalunk es ez megborzongatt es orommel is telt el.
Mert soha sem lehet egy harmadiknak ezt eldonteni(elso vagy Te,masodik az Elmeny,harmadik a Kivulallo)marad egy vonzo vitatema es ezt probaltam itt eletre hivni es szeretnem ha meg hozza szolnank peldakkal ha lehet,hiszen akkor egy meg nagyobb anyag bontakozik erdeklodo enjunk ele.
Ezert Lolka jo helyen jarsz itt.
Szeretném, ha nem értenétek félre mostani írásomat. Nem vallási búzgoságból írok és nem is akarok „tériteni” senkit, főleg, hogy nem tartozom egyik vallási felekezthez sem, noha a szüleim gyermekkoromban megkereszteltek.
Viszont átéltem egy élményt ami szerintem hasonlít a halálközeli élményekre és számomra bebizonyította, hogy nemcsak ez az élet van amit most itt megélünk, hanem az is amiről Jézus beszélt nekünk.
Ezt a történetet már februárban leírtam a „Bizonyságok-keresztényektől” topicba, a Vallás-Filozófia fórumba, most ide is bemásolom bocs, de ezt csak ilyen hosszan tudom elmesélni.
Gyerekkoromban valamennyire vallásos nevelést kaptam, de később a Bibliát főleg azért olvasgattam, mert idegen civilizációra vonatkozó nyomokat, utalásokat kerestem benne, amúgy meg az egésszel amolyan hobbyszinten foglalkoztam. Ez nem jelenti azt, hogy Istent elutasítottam volna, hanem inkább egyfajta zavar volt bennem, nemigen tudtam felfogni a létezését.
Kb. négy éve akadtam rá egy apokrif irásra, a Tamás evangéliumára ami Jézus ismert illetve neki tulajdonított ismeretlen mondásait tartalmazza, ez ösztönzött arra, hogy elolvassam az Új-Szövetség evangéliumait. Nagyon megragadtak Jézus szavai és mondásai, minden alkalommal egyfajta lelki béke, szeretet és nyugalom töltött el, ilyenkor már nem tudtam haragudni arra aki megbántott, egyúttal meg csodálkoztam tanításain, hisz abban a fanatikus korban Ő teljesen mást hirdetett mint ami az ősi törvényekben állt. Valahol azt próbáltam a lelkemben átérezni és megérteni, hogy miért mondta azt amit akkor mondott, mi volt az amire meg akart tanítani minket a példabeszédein s rejtett szavain keresztül.
Egyszer azonban, egy szombat délután valami vérengzést mutattak a hírekben és felháborodva azon töprengtem, hogy Jézus hiába áldozta fel magát a kereszten, semmit sem ér, hisz csak körül kell nézni a világban, mi változott? Csak a technika és a színpad, az emberek ugyanolyan vérengzőek és kegyetlenek mint kétezer évvel ezelőtt. Egyáltalán valóban Isten fia volt? Hisz semmilyen történelmi bizonyíték nincs arra, hogy nem-e egy mítosz vagy legendaszerűség akit az akkori papok, farizeusok kihasználtak. Mi a bizonyíték arra, hogy feltámadt? Azt mondta az igazság és jóság mindig győzedelmeskedik és íme körül kell nézni, hogy mi zajlik a világban. Nem, Ő csak egy jámbor ember volt, netán próféta akiből mártírt csináltak, esetleg a későbbiekben különböző történeteket alakítottak ki róla. Ha Ő valóban Isten fia lenne más lenne a világ.
Nem éreztem bűntudatot gondolataim miatt, inkább sajnáltam Jézust, hogy igazságos eszmék és egy álomvilág miatt áldozta fel magát. És akkor éjjel valami hihetetlen történt velem, valami olyasmi, amihez hasonlót soha nem éltem át és amíből tudom, hogy ez számomra az a bizonyíték amire vágytam. Többet ér minden csodánál, vagy külső gazdagságnál, hisz Isten megadta nekem azt a választ ami eloszlatta délutáni kételyeimet. Olyan mintha nem is egy színes álom lett volna, hanem mintha a valóság váltotta volna fel egy pillanatra ezt a világot amiben élünk. Megpróbálom elmesélni ennek az álomnak minden részletét, az érzéseket is, de tudom, hogy nehéz kifejezni szavakkal mindazt amit átéltem.
„Egy dombon álltam és tudtam, hogy ez valamelyik domb Jeruzsálem mellett. Csodálkozva néztem végig magamon, hogy hófehér lepel van rajtam meg másokon is akik ott állnak és tudtam, hogy mindez kétezer évvel ezelőtt történik. Ahogy néztem a ruhámat hirtelen élénkvörös vér preckelődőtt a szegélyére, amitől ijedten felkaptam a fejem és kerestem, hogy honnan került oda. Hét-nyolc méterre velem szembe láttam, hogy kűzdelmesen botorkálva kapaszkodik fel a dombon Jézus, vállán a kereszt vízszintes fája, fején töviskoszorú és minden lépésnél a homlokán kicsorduló vércseppek a körülállókra hullanak. Láttam, sokan vették őt körül, elkisérték utolsó útjára azok akik szerették és azok is akik csak egy újabb keresztrefeszítést akartak látni. Annyira sajnáltam Őt, hogy hirtelen fojtogatni kezdett a sírás, kétségbeesetten és dühösen arra gondoltam, hogy ez a legnagyobb igazságtalanság és kegyetlenség, ez nem történhet meg. Egyszerűen nem értettem, hogy Ő aki annyi embert meggyógyított és akinek hatalmában van, hogy megszabadítsa magát a haláltól miért nem teszi meg. Jézus észrevette rajtam, hogy mi zajlik le bennem és megállt egy pillanatra mintha csak pihenni akarna. Arca fájdalmas volt és szenvedő, félig lehunyt szemmel körbenézett, azt akarta látni, hogy figyeli-e valaki az arcát. Mikor látta, hogy csak én nézem Őt, felemelte fejét és a szemembe nézett. Arca hirtelen megváltozott, erőt vett minden szenvedésén, eltűnt róla minden fájdalom, helyette kissé elmosolyodva, a szemében mérhetetlen szeretettel és barátsággal nézett rám. ÉS AKKOR KÜLÖNÖS DOLGOK TÖRTÉNTEK. Nem nyitotta ki a száját, mégis tisztán és érthetően megszólalt a hangja a fejemben:
- Nyugodj meg, ne félj, amit teszek az a legtökéletesebb rendben van, légy egészen nyugodt, az Atya és Én tudjuk, hogy miért kell így lennie, nyugodj meg, ne félj.
Amint beszélt éreztem, ahogy szavai mellett az Ő nyugalma, békessége engem is körülvesz majd áthat, éreztem és felfogtam, hogy valóban milyen tökéletesen történik mindaz ami történik. A körülöttem lévő zajok eltompultak, mintha mindketten egy üvegbúra alatt lettünk volna, vagy mintha mindketten kiemelkedtünk volna testünkből ezidő alatt. Minden félelmem, kétségbeesésem elmúlt, olyan béke és nyugalom szállt meg, amit még soha életemben nem éreztem. Tudtam, hogy a halál nem is létezik mert itt most minden örökkévaló. Mindemellett még valamilyen különös tudást is éreztem magamban, és rájöttem, hogy erről valamikor tudtam és most újra megtaláltam. Olyan volt mintha hirtelen megszűnt volna a félelem fogalma, a halál fogalma, az idő fogalma és a gondolkodás, mégis volt értelmes tudásom. Mintha órák teltek volna el oly sokmindent éreztem ezidő alatt. Jézus mosolygott és újra hallottam a hangját:
- Látod, most már te is tudsz erről.
Amikor látta, hogy tökéletesen megnyugodtam, lehajtotta fejét és szenvedve továbbment.
Újra kezdtem hallani a külső hangokat, ebből a nyugalomból visszatértem a világba és láttam amint a többi fehérruhás ember sírva kiáltotta: Mentsd meg magad, Jézus!. Az ő nyugtalanságuk átragadt rám is és én is velük együtt kiáltottam.”
Nehéz leírni azt a hálát és azokat az érzéseket amiket ébredés után éreztem. Leírhatatlan az az érzés számomra, hogy felfedeztem és megértettem: Isten mégiscsak létezik, sőt megérti a kételyeimet amikor a racionális ész hatására elszakadok tőle Ő megkeres és általam soha nem tapasztalt érzésekkel megérteti azt a tökéletességet amit előző este tökéletlenségnek hittem.
Megpróbáltam a lehető legpontosabban, túlzás nélkül felidézni mindazt ami velem akkor történt, úgy érzem ezt az ajándékot nem tarthatom meg magamnak, ez mindenkié.
Nem tudom eléggé kihangsúlyozni: ezt az élményt szavakkal nem lehet leírni. Olyan mély és tiszta szeretet nem lehet még elképzelni sem amit Jézusból éreztem áradni. És a többi különös dolog: megszünt a félelem, az idő, a halál és a gondolkodás fogalma, mintha sohasem létezett volna.
Ez a történés és még néhány hasonlóan különös dolog ami ezután történt megszépítette az életem, rájöttem mennyire fontos és mennyire lehet örülni e földi életnek (mégha időnként jó nagy pofonokat is kapunk tőle), valahol úgy érzem, hogy a mostani életünk a valódi életünk egy kisebb szelete s közben mintha időnként újra meg újra leszületnénk ide a földre.
Sosem érdekelt igazán a festészet. A legnagyobb mesterek műveit nézve is csak vállat vontam, szép, de ennyi. Aztán néhány éve, amikor először láttam egy bizonyos, közepesen ismert romantikus festő képeit, egyszerűen „sírvafakadtam” vagyis elkezdtek ömleni a könnyeim, mint soha azelőtt (pedig allergiás vagyok, erre-arra, van tapasztalatom). Elég cikis volt, egy dögunalmas művészettörténet óra közepette.
Valami egészen furcsát éreztem, mintha a képek valójában belőlem lettek volna egy-egy darab.
Ehhez hasonlót csak évekkel később éreztem újra, igaz, akkor sokkal gyengébben: anyukám mutatott meg egy játékautót, ami hároméves koromig a kedvencem volt, de aztán vagy 25 évig nem is láttam. Ha valaki előtte megkérdezte volna, volt-e egy sárga-piros műanyag játékautóm valaha, biztos nemet mondtam volna. De mikor láttam, azonnal tudtam, hogy igen, ez elválaszthatatlanul hozzám tartozik.
Így volt ez ezekkel a festményekkel is.
Magyarázat vagy folytatás nincs.
Bár egyszer elutazok majd oda, ahol ez a festő élt.
Bocs, ha hosszú voltam, de bonyolult a téma, nehéz érthetően írni róla. Remélem, azért sikerült.
OFF
En spec azert, mert csak a tasztalon tanyazom, kulonzoskepp nem erdekel ez a tema. Viszont erdekes topikok kereses kozben jobb hijan bekukkantottam ide, lattam mi a palya, es reagaltam, mint ahogy az kiderult a temahoz nem fuzodoen. Az mas kerdes, hogy szerintem a temahoz erdemileg csak azok tudnak hozzaszolni, akik ateltek ilyen dolgot, de azok mind ua. rol fognak beszelni, akik meg nem, azoknak lehet velemenyuk, de nem erdembeli....
bocs az off ert.
ON
Vallás, filozófia. Ott már elég sokat törtük a fejünket ilyen dolgokon.:) Különben nem értem, itt a t. asztalon olyan sok embert érdekelnek az ilyen témák, oda mégse kukkant be senki, miért?
Kedves szepnevu,
A deja vu,csak annyit jelent hogy mar lattam.A psihologusok materialista fajtaja,mert ilyen is van,egy ilyen kozeli magyarazattal szolgal,hogy ez semmi mas nem lenne mint egy emlekezesi dadogas,tehat azzonali megismetlese egy dolognak amit most latsz,de mert nem emlekszel erre a kozeli dologra ugy tunne Neked mintha mar regen tortent volna.Termeszetesen ezt nem lehet se jovahagyni se meghazudtolni mint ahogy a tobbit sem.Van meg egy tudomanyoskodo vagy eppen tudomanyos magyarazat is az ugynevezett idoben valo balesetekrol,ahol idobotlasok hozhatnak kiugrasokat az ido palyarol is igy kovetkeznenek be megmagyarazhatatlan esemenyek.Peldaul megjelent egy nemet lapban egy kulonos eset ahol a Rhodos szigeten autoszerencsetlensegben elhunyt volegeny menyasszonyat ertesitettek Nemetorszagba hogy vigye a szerencsetlenul jart kedvesenek porait(elhamvasztottak) haza es a gorog uton mar Rhodoszon vele jott szembe egy ismeretlen ruhaba oltozve ellenkezo iranybol a halottnak mondott kedvese es tunt el a motorbiciklin .Mikor oda jutott a krematoriumhoz atadtak a menyasszonynak az uton latott ruhat amit a fiu Rhodoson vett egy napal a szerencsetlenseg elott.Ezeket a dolgokat mindig egesszeges ketsegel kell fogadni de megis miutan az esetnek tanui is voltak ,a not kisero ket baratnoje, ugyanakkor fent kell tartani egy bizonyos hitelet is a dolognak.Amirol Te szamolsz be,az egy masik fenomenhez tartozik amirol talan maskor kellene ertekeznunk.
Nekem szerencsére nem volt még halálon túli élményem, de deja vu érzésem viszont annál többször. Ott vagyok az adott helyzetben, és pontosan tudom mi fog következni. Nem mondom ki, de kimondhatnám.
S lőn úgy lesz. Viszont nem tudom jól vettem e ki a topicnyitó hozzászólásodból, hogy a Deja vu egy már előző életünkben átélt élmény.
Én a deja vu -t sokszor látom kívűlről is, vagyis mint külső szemlélő, és én vagyok ott, nem egy előző életembeli valaki. Vagyis vagy velem történt meg álmomban, vagy frász se tudja, de biztos hogy nem előző, hanem mostani életemből való..
Vegre erdemben egy hozzaallas.Nagyon elveztem amit irtal jobban nem is lehet racionalisan osszegezni a dolgot.Annelkul hogy en most az iracionalisba menekulnek,hiszen magam is skeptikus vagyok es peszimista,de jo volna ha lenne valami odaat.Nagyon nehezen tudjuk megemesztenni hogy szemelyisegunk,identitasuk elvesz majd,akkor mikor most ez a legfontosabb a szamunkra.
Mint gondolom tudod a deja vu elmenyt egy gondolkozasi emlekezesi dadogaskent magyarazak tehat kozvetlenul az elmeny utan azzonal ujra dadogod,ismetled meg,de nem emlekszel az elsore igy ugy marad meg mintha valamikor regen tortenhetett a prioris elmeny.De lassuk a medvet,hatha lesznek tarsak maguk szemelyes elmenyeivel.Viszontlatlak itt.
furcsamód nem minden halálba készülönek van része HKÉ-ben
illetve nem feltétlenül kell ahhoz kómába esned, klinikai meghalnod, hogy HKÉ-d legyen, elég csak a veszély élménye is, hogy egy hasonló élménysort kiváltson, ezért aztán valóban nem nélkülözi a logikát az a nézet, miszerint ez csak egy agyjáték, az utolsó kósza elektronok által keltett illúzió
nos, ezzel sokan meg is nyugodhatnának, ha nem lenne kísérteties hasonlóság, a sok élménybeszámoló között, illetve, ha nem lennének a zavarbaejtö kísérletek, hogy ti. a mütöasztalon fekvö, igen rossz börben levö páciens hogyan tudta elolvasni a mütö reflektorának a tetejlre felírt üzenetet, és ezt pontosan visszaidézni a mütétet követöen...ezek azok a kérdések, amik nem egyértelmüen magyarázhatók...
furcsa volt azt látni a frei dossziéban, hogy azok az emberek, akik HKÉ-n estek át, úgy emlékeznek ezekre a pillanatokra, mint életük legcsodálatosabb élményére
szerintem hálistennek nincs erröl mindenkinek bizonyossága, mint ahogy azt sem tudhatjuk, hogy lesz-e élet az élet után, ezért aztán nem öljük halomra önmagunkat, hogy minél elöbb kikerülhessünk a röghöz kötött földi létböl
de az ember egyik legalapvetöbb igénye a testen kívüli tudat megmaradása, az, hogy személyiséged ne vesszen el, a fizikai megsemmisülés pillanatában, ezért aztán nem csodálom, hogy ilyen kellemes élményeket tapasztal/képzel sok ember
nincs az az isten, aki eldönti, hogy ez most valós-e vagy mi, meg hogy van-e élet a halál után
a reinkarnációs téma is érdekes, de megvárom, hogy ki mit szól az eddigiekhez
Statisztikusan maris adtatok nekem komamban egy kis strichnint.
De kivancsi vagyok lesznek-e valoban erdembeli valaszok.Baratunk svabbogara talan egy kis colla utan otlott fel.
Szerintem minden 1o-15 iknek vannak,voltak ilyen elmenyei,legalabb is tudoraink szerint.