Ezzel a témával kapcsolatban azért szeretnék a cserépkályha, kandalló topikon kívül társalogni, mert szeretném, ha minél többen csatlakoznának a tömegkályát ismerő, építő vagy építeni szándékozók egyenlőre nem túl népes magyarországi táborához. Idén (2007) tavasszal szeretnék egy tömegkályhát építeni, és ezúton várom azok jelentkezését, akik szeretnének az akcióban tapasztalatszerzés céljából részt venni. Mi 3 éve építettünk egyet, és 3 év tapasztalata alapozta meg lelkesedést és elszántságot, hogy a témát alaposabban megismerjem. Röviden összegzésképp itt van néhány dolog, ami a fórumon erről elhangzott:
A tömegkályha általában minimum 3,5-4 tonna, de a tömeg és a tüzifafaigény nincs összfüggésben. Egy hatalmas szivacshoz lehetne hasonlítani, amit feltöltünk vízzel, majd a víz SZÉP LASSAN kicsöpög. Ha túl sok vizet akarunk beletölteni, a felesleges víz egyszerűen átfolyik. (Érts itt: kimegy a kéményen a meleg; ennél a kályhánál alkalmanként 15 kg fa feletti mennyiségnél ez biztosan bekövetkezik.) Az ezen felül egyszerre elégetett fa POCSÉKOLÁS. És nagyon fontos: maximum napi két begyújtás, farkasordító tél esetén is.
A hőtárolás, és az, hogy a hő milyen hatékony égésből származik, két külön dolog, a finn tömegkályha pedig egyszerűen igyekszik mindkettőben a maximumot nyújtani.
Leginkább ezért a legjobb fatüzelésű fűtőeszköz mindenhol, égövtől függetlenül, ahol lehet néhány fagyos hónappal számolni.Ennek a kályhának az egyik legfontosabb tulajdonsága a takarékosság.
Bár finnországban sok fa van, igyekeznek felelősségteljesen gazdálkodni vele,
és annyit használni, amennyit ültetnek. Kb 2-300 fokkal magasabb hőmérsékleten történik az égés, mint pl. egy cserépkályhában, ráadásul az égéstér felső harmadába merőlegesen bevezetett másodlagos levegő még tisztábbá teszi a folyamatot, így teljesíti a vonatkozó elég szigorú uniós emissziós határétékeket is. Száraz fa használata esetén az eltömődés kizárt
Itt egy autentikus vázlat:
www.mainewoodheat.com/downloads/AlbieCore.pd
további linkek:
www.diymasonryheater.blogspot.com/
http://www.ecoarc.no/fireplaceproject.htm
http://www.bugsoft.com/craigh/house/HeilmanHouse.pdf
http://www.tempcast.com/gallery/gallery16.html
üdv: V11
Tömegkályha esetében nem lehet mit tenni, ki kell szedni a szigetelést, padlófűtést. Ha nem tömegkályha, hanem cserépkályha készül akkor meg lehet oldani: Aljzatbetont felbontani a kályha alatt, majd több helyen tartólábak beépítése (hogy a szerelőbeton vigye el a súlyt) amelyeken 2 réteg térhálóval erősített betonnal kell kiváltani az aljzatbetont a kályha alatti területen. De a padlófűtés javítása így is "lehetetlenné" válik a kályha alatt. Cserépkályha esetében ha kb 12 órás hőtárolási idővel számolok a megadott méretek alapján kb. 800 - 1100 kg súllyal lehet számolni kiszáradt állapotban. (frissen rakott kályha max. 200 kg-al lehet nehezebb.) @kalyhassanyi
Sziasztok, nem készültünk tömegkályhára a házfelújítás során (csak egy hordozható cserépkályhát terveztünk a ház egyik központi részén), ezért az aljzat rétegrend szerelőbeton + szigetelés + padlófűtés + aljzatbeton lett, utóbbi 6-8 cm vastag, az alsó harmadában van a fűtéscső.
Most felmerült a tömegkályha lehetősége (1,1 x 1 x 2,1 méteres) és azt gondolom, hogy ez az aljzat nem bírja ezt el.
Lehet ezzel valamit kezdeni így utólag vagy teljesen felejtős?
Jelenleg bachbox típusú kályhám van, de azt hiszem, szeretnék továbblépni, és kipróbálni a tömegkályhát. Megköszönném, ha valaki hozzájuttatna egy használható rajzhoz, leíráshoz.
A jó cserépkályhánál (ami király) már csak egy jó tömegkályha a királyabb :-)
Nem, nem halnak ki a cserépkályhások szerintem. Miért halnának ki? Szép szakma ez. Az tény, hogy minden fizikai, főleg kemény fizikai munkára nehéz; vagy nehezebb rávenni, beállítani a fiatalokat. Sajna ilyen lett a világ. De mi sem voltunk egyformák, ők sem azok.
Szépnapot kivánok. segitségeteket kérném, egy egyszerű vízteres kis kályhát szeretnék épiteni a mellékhelyiségbe. Van esetleg valamilyen elérhető oktatóanyag, hogy kell a füstjáratot, samotozást , egyebeket kivitelezni?
Már több mint egy éve megosztottam a rakétakályha belsejű tömegkályhámat. Akkor volt olyan hozzászólás, hogy majd folyni fog a kátrány a melegítő padkájából. Na mos az enyhe időt kihasználva szüneteltettem két napot a fűtést és így szét tudtam szedni. Azt hiszem a videóm magáért beszél: https://youtu.be/GV2qfgF1doE
Az hogy a vályogtégla agyag, és kiég, és jó füsttömör lesz megszilárdulva? Arra ne vegyél mérget :-)
Eleve szalmás, porózus, lyukacsos.
És az hogy vályogtégla, az csak elvileg van agyagból. Gyakorlatilag abból van, ami a kert végében található volt. :-) Én láttam már felénk fekete földből vetett vályogot is.
Nem kell ezt a Pityesz féle ötletet komolyan venni és főleg nem szabad szörnyülködni.
Lehet Pityesz közben kitanulta a mesterséget , van némi fogalma a különféle falak össze kötéséről.
A 70 cm -es vályogfalba nyugodtan beköthető a tégla, a 25 -ösnél kicsit nehezebb, de ott is megoldható.
Aztán ha van esze, legalább egy cseréppel , vagy vékony samott lappal védi a vályogfalat.... elvégre vályog agyag ha hő éri kiszárad majd keramikus kötést kap.
Az ötlet mint írtam meredek, de azt is meg kell jegyezni hogy a meredek ötletek viszik előre a világot.... néha azért kudarcok is akadnak.
Anno régen volt ahol a ház közepén raktak tűzet szabadon, pl egy nyilt kéményes konyhában.
az ősi kemencék is csak egy földbe vájt üregek voltak..... stb. stb.
Ja pl egy 70 cm vagy annál némileg vastagabb falba lehet pl. ideiglenesen kályhát.... tűzhelyet építeni. kivájjuk a falat kb. félig mondjuk 50 cm szélesen és vagy 60 cm magasan.
Kész a tűzkamra.
Az égésterméket egy kályhacsővel megfelelő magasságban kivezetjük.
A lényeg hogy az égéstermék eltávozzon... különben fulladás és a "tűzkamra".... nevezzük egyszerűen tűzhelynek . tehát ahol ég a tűz az előtt legalább 60 - 70 cm -re éghető anyag ne legyen. Ha betartjuk az intelmeket... a szabályokat van tüzelőnk, akkor nem fagyunk meg, nem fulladunk meg, az a vályogfal pedig biztos nem omlik össze,
Eleink értettek a tűzhöz, már vagy 4 -5000 éve. és használták .
Neki építheted a falnak, de azért legalább 1 sor tégla vagy cserép el kellene a vályog és a kemence tér között. Nem beszélve arról ,hogy a téglakályháknak is többféle változata lehet.