"Nem tudom, van-e szakértő közöttünk, de én a csillagtúrával kapcsolatban olyan túrára asszociálok, amely különböző helyekről indul, de közös a cél. Ilyen hely volt pl. a Pilis-nyereg. Le sem merem írni, de mikor én kezdtem túrázni, akkor még állt az emlékmű. (Nem a korom miatt hezitáltam leírni!)
Lehetett indulni vagy 5 helyről és a találkozó a nyeregnél volt. A "hivatalos program" után mindenki arra ment haza, amerre akart."
Hát szerintem nem ez a csillagtúra, az ilyen jellegű túráknak nincs (egyelőre) megfelelő gyűjtőneve. Ilyen rendezvények (persze politikai tartalom nélkül) néha ma is előfordulnak, pl. a CsBT által szervezett "Fel a hegyre!" rendezvények. Szlovákiában viszont elég népszerű a túrázásnak ez a válfaja. Tavaly pl. a Tátrában csöppentünk bele v63 152-vel egy efféle megmozdulásba, (Fel a Rysy-re): a turistaháznál nagyon szép jelvényt lehetett ennek kapcsán vásárolni mindössze 20 SK-ért (az SK itt nem Sánta Kutyaként értendő).
"Félve vetem fel, hogy ha esetleg egy 1 napos Partizán túra (igen kényelmes távnak tűnik, és garantáltan szép vidék!) a jelenlevők közül is többeket érdekel, akkor egy közös teljesítést meg lehetne szervezni!"
Ez engem is érdekel! De ily módon mondjuk egy szép, lehetőleg ttúramentes vasárnapot (munkaszüneti napot) kiválasztva felavathatnánk akár ifj. Esti Kornél új túramozgalmát is!
Köszi! A másik topicba még nem tudtam benézni éberedés óta.
A fene az ilyen munkahelyet! Nem elég, hogy nincs mindenféle ttérképük, hanem még a takarítónő is akkor jön be, mikor a legbékésebben szundikálok!
Milyen ötlet kitenni a megfelelő fényképeket a honlapomra? :-))))
Vannak szavak, amiket akkor is használtunk, és mégis használhatók maardtak. Bár sok embernek eszébe jut ez-az... Engem nem zavar.
(A némettanárom mondta anno, hogy az NDK-ban jobbára "Gid"-nek nevezik az idegenvezetőt, mert a "Fremdenführer"-ben benne van a Führer, és ettől rángógörcsöt kapnak. :-))
Amikor az egyhetes Magas Tátrai túráról hazajöttem akkor azt éreztem, hogy kár hogy vége. Annyira jó volt, hogy alig tudtam szavakba önteni. Meg is fogadtam, hogy még visszamegyek, mert nem láttam mindent, nem voltam minden csúcson. Remélem itt is inkább élményekkel telve jövök haza :-)))
nekem még semmihez nem volt ilyen záró jellegű cucc (ja, az egyetem. de akkor örültem már, hogy vége a macerának). én csak költői fantáziámat engedtem szabadon.
nem tudom, mit fogok érezni, ha kész vagyok bármelyik túrával is... szerintem a többire kezdek koncentrálni (most csak a Nagy Körről beszélek), és ha mind megavn akkor előről.. de épp ezért nem is sietem el a kékezést.. :)))
Érdekes amiket írtok, de akárhogy is gondolkodom, én nem szoktam ez esetekben ürességet érezni.
Számomra mindíg egy nagy út jut eszembe a maga élményeivel és kihívásaival. Visszaidézem a reggeleket, a tűző napot, az esőt, a nap közbeni poénokat és a nagy szenvedéseket is.
Nagyon-nagyon szeretem az emlékeket és mindíg is mély nyomot hagynak az életemben a nagy kihívások.
Én biztosan nem fogok ürességet érzeni az AK után. Inkább úgy kell majd leállítani az agyamat a nagy zsongásról.
ürességet azért, mert vége van... mert a vonaton hazafelé nem azt nézegeted, hogyan jössz vissza ide startolni.. nem számolgatod a következő hosszú hétvégéd kilométereit.. nem képzelődsz arról, hogy milyen lehet az X-ből Y-ba vezető szakasz, amiről a múltkor ezt vagy azt mesélték, mert már tudod.. stb.
Én mondjuk az olyanra gondoltam, amikor a kaját nem kérni kell, hanem _megszerezni_. Gyűjteni, vadászni, halászni... De erre nálunk kevés lehetőség van, különben is csak a pofám nagy, mert ez már nekem is sok lenne. Nagyon érdekes Mike Horn könyve az Egyenlítő-kerülésről, amit a nyáron beírtam ide, csak kellene tudni, hogy menni igaz belőle. :-)
A baj az, hogy a csillagtúra szónak két jelentése terjedt el. Eredetileg én is úgy ismertem, ahogy Güszi mondja, de pl. az MTSZ minősítési szabályzatnak értelemszerűen a te verziód felel meg. Zavarosan keveredik a kettő.
