Ma délelőtt mi térdelt le ennyire Fehérváron, hogy a hárommal odébb lévő állomásokon is személyszállító vonatok várták, hogy majd egyszer bejussanak Fehérvárra?
köszönöm az oldalt. Amit a képek alapján is láttam, hogy Siemens "SpDrS" und Alcatel "SpDrL" kompatibilis. Emiatt van az egységes szó benne. Csak a mögöttes rendszer felirata és a színskála eltérése az amivel meg lehet különböztetni az EBO mögött álló rendszert. A különféle vágányutak színei és egyéb más funkciók színei és menük az azonos.
Itt tudod megnézni, milyen eltérés van a német és az osztrák kezelőfelület között. (Igaz, hogy ez egy drágán megvehető játék - amit valósághűre próbáltak megcsinálni - de a lényeges információ benne van, ami alapján össze lehet őket hasonlítani.)
mivel német nyelvet írtam, osztrák nyelv nincs max tájszólás. Való igaz, hogy osztrák vasút azaz ÖBB használja többségében és nem a DB azaz német
Kezelhetőségét azért mondják egyszerünek, mert a távoli és helyi lehetőségeket is megadja bizonyos értelemben. Az egységes pedig más szakmai szempontok miatt.
Igen, nem áratana rendet vágni ebben a témában, mert sok olyan állomástávos vonal van ahol vannak kijárati hívásfeloldók, és ugye utasítás szerint nem cselekszik a mozdonyvezető másképp mint amikor van és be van kapcsolva meg mint amikor nincs vagy nincs bekapcsolva.
Az egyedüli értelme talán az lehetne hogyha van az állomásközben amire történetesen a kijárati jelző előjelzést ad, akkor jelezheti hogy a következő jelző márpedig maximum sebességgel szabad, de utasítás szerint ilyenkor a mozdonyvezető lehetséges hogy szembe találja magát egy vörös fedezőjelzővel.
A másik hogy a bekapcsolása indítja az állomási indítású vonali sorompókat is, de hát erre meg ott van a pótkötél áramkör.
"Automatikus hívásfeloldóról D55-nél nem tudtam, (...)"
2-es vonal felső részén van legalább egy olyan D55, aminél kiépült ez, de ki lett kötve az összes ottani D55-ből a HiF, lévén állomástávolságú a közlekedés a plusz információt nem hordoz a be- vagy kikapcsolt állapota.
ETCS L1 fejlesztése: A jelenlegi L1 szintű ETCS esetében a pontszerű jelfeladás korlátaiból következő, bizonyos forgalmi szituációkban adódó jelentős forgalomkorlátozó hatások lépnek fel, jelentős szűk keresztmetszetet létrehozva. A szűk keresztmetszet kiküszöbölése érdekében, a nem megfelelő rendelkezésre állású ETCS L1 vonatbefolyásolási rendszer továbbfejlesztése érdekében rendszerkiegészítések (infill balizok telepítése, diagnosztikai rendszerfejlesztés) megépítése a vasútvonalon, valamint a Baseline frissítése az átjárhatósági előírásokat teljesítő 3.6.0-ra. Az ETCS L1 fejlesztésével további forgalomkorlátozó hatások is kiküszöbölhetővé válnak, ami hozzájárul a menetrendszerűség javításához is.
A "szent" L2-t miért nem építik ki? Ha már máshol kiépítették? (bár nem működik...)
Jó, csak van annyi különbség, hogy Hegyeshalomban elektronikus berendezés van, míg Ferencvárosban, illetve az elpultos állomásokon Dominó, amihez van egy külön számítógép, amivel "távvezérelhető".
Ezért kellene olyan kialakítás, hogy a monitor, a billentyűzet és az egér (esetleg a videókártya) cserélhető legyen, ha szükség van rá.
Automatikus hívásfeloldóról D55-nél nem tudtam, KSW-90H esetén automatikus.
Áramellátás visszajelentésnél az a szokás (ismét ÁLTALÁBAN), hogy minden visszajelentés alaphelyzetben világít. Ha probléma van, akkor villog. Ha akkor a probléma, hogy nem tud villogni (hiszen mégiscsak az áramellátásról beszélünk), akkor pedig sötét.
Nagyon szépen köszönöm a részletes választ! Van még egy-két furcsaság, ami szemet szúrt (kijárati hívónál, ha a feltételek teljesülnek, automatikusan kivezérlődik a hívásfeloldó, ÁR.ELL. ZAV. ablak alaphelyzete
a nyugvó fény stb.), de ez izgatta leginkább a fantáziámat.
Így is lesz, Hegyes és Komárom távvezérelhető lesz, de alapvetően helyi üzemben fognak menni. Győr nem, az helyi, EBO2-vel. A többi AKF-et kap (ileltve az AKF-ek is D55 EMU-ról fognak menni).
ÁLTALÁBAN az időzítéses kialakításban a bejárati jelző gombját kell nyomni. Az állomásvéghez tartozik egy topológiának megfelelő áramkör, amit eredeti kivitelben a KO és a jelző gombjával lehet megtáplálni. Mivel időzített esetben a gombkezelését "el kell tárolni", egyszerűbb volt úgy megoldani, hogy az ehhez szükséges áramkörök csak a topológiai rács egyik végére épüljenek ki, mivel mindegy, hogy honnan táplálod meg. És akkor már célszerűen a bejárati jelzőt választották, hiszen abból általában kevesebb van egy állomásvégen, mint kijárati jelzőből. Ezért került oda a visszajelentő ablak is.
Megj.:
- Biatorbágy korai zsenge, ott a KO időzítés visszajelentőablakból csak egy van, a KO közös gomb mellett. Most a KÖFI-sítésnél szabványosodik
- akad olyan szituáció, hogy az időzítőóra kiépül, de a közelítési szakasz vonatérzékelése nem, itt mindig stabil 3 perc az időzítés a közelítési szakasz foglaltságától függetlenül (Csorna)
- elméletileg lenne arra lehetőség, hogy minden bejárati jelző saját időzítő órát kapjon, de eddig még ilyennel nem találkoztam. Vagyis egy óra van, ha a lejárta előtt egy másik jelzőre is kezelsz KO-t, akkor újraindul az időzítés. Vagyis az utolsó kezelés után 3 perccel fog az összes kiadott parancs végrehajtódni.
- a KO megoldása nem függ össze mereven a berendezés életkorával, ez az egyik legkedveltebb utólagos funkcióbővítés
Sziasztok! Bár nem tartozik szervesen a témához, de közelebbi kapcsolatba kerültem egy olyan D55-tel, ahol a k.o.-nak mindenféleképpen 3 perc időzítése van és a sikeres kezeléshez az érintett bejárati jelző nyomógombját kell a kényszeroldás nyomógomb mellé megnyomni. (kijáratnál is)
Bevallom őszintén, személyesen ilyen megoldással eddig nem találkoztam, pedig dolgoztam hasonló korszakban épült berendezésekkel. (1978-1982)
Az az érzésem, hogy egy későbbi átalakítás eredménye a dolog, (a k.o. időzítésében szinte 100%-ig biztos vagyok) viszont nem értem a miértjét. Valaki esetleg el tudná magyarázni?
(arra tippelnék, hogy mivel csak két k.o. visszajelentő fényablak van a két bejárati jelző talpánál, a kezelő látómezejébe kerüljön, hogy sikeres volt -e a kezelés vagy sem)
