kb. az, hogy megunva, h nem tudok elmenni szabira, még május elején kineveztem szabinak a pünkösd utáni két hetet, hogy tudjanak a főnökeim tervezni az időmmel.
természetesen közbejött meló, úgyhogy akkor sem megyek.
Épp most gondoltam, hogy megszólítalak, összefoglalandó a lényeget. Jól érted.
Sajnálom, hogy a Tölgyfástanya megállónál nem indultam el a keskeny aszfaltos úton. Lehet, hogy akkor okosabbak lennénk.
Biztos, hogy Zsadányba nem kell bemenni. A patakon átívelő hídnál balra indul egy út, az vezet a "P1" ponthoz (nem mentem vissza, de azt hiszem, biztos). A töréspontnál van a nagy fa.
Ha felfednénk az átkelő ("P2" pont") és az országút közötti szakasz titkát, akkor előbbre lennénk.
Ez esetben már csak Okány felől kéne elindulni, megkeredenő a töréspontot. Mintha azt írtad volna, hogy arrafelé találtatok jelet 2000-ben.
Az út egyébként csodás.
Mintha írtál volna a Nemes-zug erdőről egyszer. Nem ezt kerested? Azt hiszem, megtaláltam. Megpróbáltam rekonstruálni a hogyant, bár az az igazság, hogy én voltam legjobban meglepve, mikor elértem az országutat. Az országút felől a 3-as kőnél kell indulni a folyó felé. Ez a szakasz nagyon szép!
Azt írja a füzet a túra útvonalával kapcsolatban:
"Az ilyen irányú javaslatokat, vagy igényeket az MTSZ Gyalogtúra Bizottságához kell eljuttatni."
Mit szólnál a javaslathoz?
Aa - Ab - Ac - F1 - F2 útvonal.
A pusztai szakaszt nem hagynám ki, ennek a vidéknek ui. az egyik látványossága a puszta.
Remélem hasznát veszed beszámolómnak, igyekeztem, amíg bírtam, de az eső kicsit bezavart. Meg aztán a vonat nem vár...
Vonattal mentem Gyuláig, onnan busszal Gesztig.
A busz munkanapokon a Petőfi utcáig közlekedik, hivatalosan, de hét végén (szabad és munkaszüneti napokon) hivatalosan is megáll a „községháza” megállónál. A távolság, melyet megspórolunk 800 méter. Bár nem hiszem, hogy nem áll meg, ha van leszálló, de a jegyet meg kell venni. Már pedig épp szakaszhatár.
Innen kicsit vissza és a kocsmában tudunk bélyegezni.
Egy keskeny járólapos közön jutunk a kastély felé vezető útra. Itt találjuk a Knégyzet jeleket. Nem frissek, de láthatók. Ezek segítségével eljutunk Ny-i irányban a Szabadság utcáig. Itt fordul az út, irány észak. Szemből megjön a K- jelzés és elindul Ny-i irányba. A jelzések tehát a Kvte által is említett úton vannak.
Mivel nem tudtam eldönteni a távolságot (ha 25 km, akkor sietni kell), úgy döntöttem, hogy Geszt felfedezését elhalasztom. Kimaradt tehát a kripta. De nézzük az utat.
Tiszta jelek irányítanak a puszta felé, az egyetlen útra.
Hamarosan feltűnik egy tájékoztató tábla (Nemzeti Park), de nincs jel. Pedig nem ártana, ha erre van az út. Mivel más utat nem találtam nekivágtam a szekérútnak. Biciklivel kicsit nehezen járható, de nem lehetetlen. A panoráma csodás. Jobbra, kicsit távolabb erdő, balra a semmi. Egy kis erdőfolt irányába (kicsit balra, elől) haladunk (a térképen is megtalálható), majd mikor meghaladjuk, akkor jön az áteresz. A vízfolyást a nádas jelzi, na és az árok. Elértük tehát az Ab pontot, más út nem lévén, nem nagy siker.
Innen az Ac pont nincs messze és az az érdekessége, hogy dél felől jön egy széles, jól kijárt út, mely a ponttól északi irányba folytatódik. Az alsó út, ha létezik, innen már füves, ritkán használt.
Itt úgy döntöttem, hogy irány az F1 pont, az erdő mellett elindultam északi irányba. Kíváncsi voltam. Találtam egy szép keresztutat, de jelet azt nem.
Irány nyugat. Jobbra tisztán látszott a Komádi adótorony. (Ez kerülgettem Furta és Körösszakál között). Kisvátyon nem volt messze, de nem volt kedvem arra kerülni. Mivel az út füves útként folytatódott NY-i irányba, elfordultam a jól kijárt D-i irányba. Mentem egy darabig, majd mikor jobbra jött egy hatalmas szántóföld, elindultam az északi szélén NY-i irányba. Itt találtam egy szekérutat, átlag fél méter magas susnyával, de járható volt. Úgy döntöttem ezen folytatom (más út nem volt, visszamenni pedig értelmetlen lett volna). Hogy hol a másik vége, azt nem tudom.
Baloldalon hamarosan feltűnt a „folyó”, jobb oldalon csodás erdő. Hatalmas fák. Nagy élet. Nagyon örültem, hogy felfedezhettem ezt az idillikus tájat. Ballagtam a „folyó” mellett, a térképek szerint a „folyó” ui. keresztezi az országutat. Kiértem a tisztásra (szántóföld), jobbra már látszott a műút. A 3-as kilométerkőnél tértem rá. A házak balra, távolabb voltak. Az lehetett Vátyonpuszta.
Szép lenne, ha ez lenne a hivatalos út, a susnyás szakaszt kicsit ki kéne tisztítani. Ennyi.
Meneteltem az országúton, az 1-es kőig nem találtam jelet. Itt elindult egy út a házak mellett, de nyugati irányban minden egybefüggőnek látszott. Jeleket nem találtam.
Bementem a faluba, jelek nem voltak. A templomnál kicsit jobbra, ott van a buszmegálló és a kocsma. Árnyas padon kortyolgatva a dobozos söröket, elmélkedtem a folytatáson.
Irány a templom, majd a temető. A temető be van kerítve, de nyitva volt a kapu. Sajnos a nyugati oldalon is kerítés van, de van egy kicsi ösvény, itt ki lehet slisszolni. Kivételnek lenni kell:o)
Megpróbáltam elindulni déli irányba, de az út balra kanyarodott, vissza a falu felé. Egy kaszáló ember igazított útba. Elmondta, hogy tó már rég nincs és út sincs. Menjek keresztül a lucernáson (jó 200 méter), ott van egy tanya, a mellett megy az út NY-i irányba. A távolban egy nagy fa, ott törik az út (P1 pont). Onnan már nem lehet eltévedni, a folyón csak egy helyen lehet átmenni. Világos beszéd.
Mivel minden egybe van szántva és út csak a csatorna partján van, nehéz eltévedni. A szemből jövőknek még egyszerűbb, mert már látják a templomtornyot. És a szekérutaknak van egy jó tulajdonságuk. Általában van végük. És ez vagy a településen van, vagy az országúnál.
A Kvte által is említett, a térképen is jelölt szekérút (szaggatott vonal ÉNY-i irányba) ennek az útnak a része, az út ui. együtt halad a folyóval. A vizet nem látni a sűrű (bokrok/fák) miatt, de az élet zajai kivehetők. Madarak, békák, egyebek.
Az áteresznél sincs jel, de utána egy felgazosodott, nyugati irányba tartó utat találtam. A déli folytatáshoz nem volt kedvem.
Gondoltam egy merészet, a búzatábla szélén haladó traktornyomban indultam, a folyó kanyarulatait követve. Eljutottam az országútig. Itt híd van.
Még egy kicsi és jött a buszmegálló, majd balra a keskeny aszfalt, sorompóval. Jelzést nem láttam.
A közelben volt a 31-es kilométerkő. Irány az országút. Jelzés egy szál se.
Egy út volt jobbra, de az egy tanyához vezetett. Az ég meg már zengett.
Elmentem a 33-as kőig, itt egy újabb megálló, „Okányi elágazás (5)”.
Beálltam egy nagy fa alá, megvártam, míg az eső kifejti jótékony hatását, majd útnak indultam. Nekem egybeszántottnak tűnt az országút és a Holt-Sebes-Körös közötti rész, de lehet, hogy van út. Fel kéne fedezni.
Okányban a már felfedezett presszóban öblítettem le az út porát.
A vasutas bácsi megismert, kaptam bélyegzőt. Bz-mot jött!!!
Egész Gyomáig ringatott a kis piros. Még át se kellett szállni Vésztőn.
Az esti gyors 50 percet késett. Majdnem éjfél volt, mire ágyba kerültem. Ez érzékenyen érintett, mert másnap hajnalban RP-DDK volt a terv.
De erről majd később.
Elnézést, hogy Jókait „kisajátítom”, de remélem, hogy ez már valóban a mélypont. Az utolsó jelet ui. Geszten láttam, a falu határában, Tölgyfástanyánál „kiszálltam”, az országúton mentem Okányig. Elkapott egy zuhé és nem volt kedvem keresgélni a mezőn. Pedig az É-D irányú utat azt hiszem megtaláltam. A folyó partját kísérő fasor szép volt. Talán egyszer majd megpróbálom ellenkező irányból is. Most ennyi elég volt.
Örülök, hogy van jel a Holt-Sebes-Körös gátjánál Okány felől, de hogy hol kellett volna letérni a műútról Tölgyfástanya után, nem tudom.
Nem tudok válaszolni a megfogalmazott kérdésekre sem.
A füzet szerint a távolság 18,2 km, Kvte szerint 25,2 km.
Nem tudom, hol vezet a „hivatalos” út, melyet senki nem változtathat meg. A semmit azt hiszem nehéz megváltoztatni.
Nagyon el vagyok keseredve, lehet, hogy ennyire figyelmetlen vagyok? Vagy valóban az a helyzet, amit Zsadányban mondtak? Errefelé jelzésfestőt még nem láttak, mondta a nem fiatal kocsmáros.
Írok majd részletes beszámolót is, hisz a túra igen kellemes volt, leszámítva a meleget.
Két részletben próbálom feltárni a rejtelmeket.
Geszt – Zadány
A füzetünkben a falu ÉNY-i csücskében találkoznak a jelek. Ez a valóságban is így van. Két verzió létezik. Az egyik a létező szekérút („alsó” út), mely a pusztán keresztül halad és a Körös-Maros Nemzeti Park térképen is megtalálható, jelzett útként. A másik a füzet szerinti vágyálom („felső” út).
Az „alsó” úton az alábbi pontok fontosak.
Kezdő pont (Aa).
Az út keresztezi a Holt-Korhány patakot (Ab)
Elérjük a háromszögletű erdő DK-i csücskét (Ac)
Kiérünk a műútra (Ad)
A „felső” út három pontja fontos.
Az első a háromszögletű erdő É-i csücske (Fa).
A második a füzetben lévő „Nemes-zug erdő” felirattól nyugatra lévő pont (Fb). Itt törik a piros színnel jelzett útvonal.
Aki ide eljut, az nem élt hiába!
Van még egy pont, ez a „felső” út vége (Fc), a 3-as kilométerkőnél.
A második szakasz a Zsadány – Tölgyfástanya, egészen pontosan a buszmegálló a 31-es kőnél, a híd után.
Itt is vannak pontok.
Az első a „Zadány” felirat alatti töréspont (P1).
A második az átjáró (híd) a Toprongyos-korhány csatornán (P2).
Ez a pont meglehetősen objektív, hisz átkelni csak itt lehet. Hogy a környék miért nem természetvédelmi terület, azt nem tudom. Nagy élet van pedig a víz környékén!!!
Ennyi előzmény után még néhány megjegyzés.
Nem akarok senkit sem megbántani. Ez ui. nem oldja meg a problémát.
Megpróbálom elkerülni a minősítést, bár akárhogy is szépítem a dolgot, elég elkeserítő a helyzet és egyértelmű, hogy a túra irányítójának fogalma sincs a valóságról. A térkép, mely nagyon szép, sajnos nem fedi a valóságot. Tó van ott (Zsadány felirat felett), ahol szántóföld van; út ott, ahol minden egybe van szántva (Zsadány felirattól keletre); nincs út ott, ahol van (Zsadány és a már definiált töréspont között).
Kár ezért a szakaszért. Pedig nem kéne sokat festegetni!
Nem akarok másokat sem minősítgetni, de azt hiszem, hogy aki biciklivel megy, az eleve az országutat választja és jól teszi. Aki pedig szereti felfedezni a vidéket, az jelzés nélkül is elnavigál. Csak ne lenne olyan messze!!!
Elkezdtem frissíteni az Alföldi Kéktúra békés megyei szakaszának oldalait a honlapomon. Remélhetőleg a nyár végére bejárom a teljes szakaszt, így a friss adatok kerülnek föl majd, és lesz minden szakaszról néhány fotóm. Ha sikerülne GPS-t beszerezni, akkor a távolságokat is pontosan le fogom mérni, ez most még csak térképi mérések alapján van. Az elsőnek elkészült mintaoldalt itt olvashatjátok:
Köszi, akkor csak a pöttyök elrendezésére fogunk koncentrálni. Igazából az ejtett zavarba (meg gondolkodóba), hogy egyes váraknál piros és zöld pöttyös verzióban is szerepel ugyanaz a kód.
Rongyláb2:
A kiirásban tudtommal erről nincs szó. De ha szinesen örökited meg a köröket, akkor tutira nem lehet kifogás :)
Más.
A Kevély-nyergi OKT-bélyegző (az a bizonyos igényes fémeszköz) a Kinizsi ttúra napján még a helyén volt. Itt még arra gondoltam, hogy a többi útba eső helyet is ellenőrzöm, de később valahogy nem volt már rá affinitásom...
Egy pici utózönge a nemrég véget ért Szent István-vándorlás TV-sorozathoz: hiányoltam a legvégéről egy "In memoriam Rockenbauer Pál" feliratot!
Igaz, hogy a Peták is ott volt 79-ben a Másfél millió lépésben, de Roki emléke megérdemelte volna...
No, vasárrnap voltunk a kerótúrán, ahol egy jelentős részt az Alföldi Kéken tettünk meg a műút helyett (szidtak is érte rendesen...).
Okányból indultunk, ahol viszonylag jó állapotú kék jelek mentek a Holt-Sebes-Körös partján, lehet hogy egyes részek festésének végre tényleg nekiláttak. Okányig elég kalandos volt az út, képzeljetek el egy zsúfolt vonatot (BZmot+1 kocsi), amire az ígéret ellenére sem raktak kerékpárszállító kocsit, illetve 25 bringát... Okányból Komádin át mentünk Körösszakálig, itt a Hajdú-Bihari szakasz remekül fel volt festve a faluban. A Sebes-Körös hídtól (megyehatár) persze semmi, csak a korábbi kopott és ritka jelek.
A körösnagyharsányi állomás (egy földkupac és 10 m peron) most még lehangolóbb volt mint korábban, mert erre még mindig csak vonatpótló jár, a sínek rozsdásak. Innen továbbra is a kék jel helyén mentünk, a védett réten át. Szép vidék, egy gyenge ösvény vezet rajta keresztül. Biharugrától egy szakaszon a műúton mentünk, amerre a honlapunkon is jelzem a kéktúrát, nem az MTSZ féle füzet szerint. Friss jel továbbra sincs, de régi jelből találtam 3-at is. A térképen is jelzett majort lebontották, az utak is csak nehezen bringázhatók.
A tavak utáni hídnál az 5-ös elágazásnál a helyes irányba menő út mostanra kevésbé járt, itt mindenképp érdemes figyelni. Geszt szélén, ó emberek! FRISS KÉK JELEK!!! Lehet hogy Geszt és Okány között végigfestették? Güszi kíváncsian várom a beszámolót! Geszten kb 14.30-15.00 közt voltunk, kissé késésben. Innen már csak műúton mentünk vissza Sarkad felé, útközben egy kiadós záporral tarkítva.
A friss kék jelek felvillanyoztak, ezért vissza Pestre kis kis kerülővel, Körösladány-Dévaványa-Ecsegfalva felé jöttem. Körösladányban friss kék jelek voltak a hídnál, valamint a felu egyes részein, de őszintén szólva a vasút utáni kivezető részen (Réhely felé) semmi, pedig az oszlopokra lehetett volna festeni.
Ugyanígy nem találtam semmit a túzokrezervátum melletti útszakaszon, és Ecsegfalván is csak a régi jelek voltak. Itt a híd mindkét oldalát megvizsgáltam, mert az MTSZ füzet szerint nem a falu felöli folyóparton megy újabban a jel. Hát, bár már este fél kilenc volt, ha lett vona jel, csak megláttam volna, szóval ez is kamunak néz ki. Egyetlen új tábla a Nemzeti Park kerékpáros tanösvényét mutatja, közvetlen a falu mellett, a Hortobágy-Berettyó folyó gátján.
