Az az a th, ami a Badacsony oldalaban van, a Bujdosok lepcsoje elott. Aminel a lepcsosor a turistahaz teraszara vezet, de huztak egy keritest, igy a jelzesen haladva pont egy betonfalnak utkozunk. Teljesen egyetertek az Atlasz szerzojevel, amikor azt irja:
"Vannak olyan orszagok, ahol nincs annyi penz amennyiert ilyet kincset magankezbe adnanak"
Mint ahogy az Eiffel torony sem elado. pl.
Ezert irtam a szomoru emlekeket..
Apukam tegnap megtalalta a padlason egy volt osztalytarsam Kektura fuzetet. (ara 16 Ft, kb. 1987-bol). Van benne lepecsetelve egy Velem-Sarvar, egy Dorog-Piliscsaba, meg egy Nagymaros-Nhideghegy szakasz. De nem is ez benne az erdekes, hanem a turistaszallasok jegyzeke. A legerdekesebbek:
"Kevelynyergi Stromfeld Aurel th. (IBUSZ 11.sz iroda, Bp. VI. Lenin krt. 55.)"
FELHÍVÁS Vasárnapra tervezek Tardos(B.hegy)-Péliföldzsentkereszt (esetleg Tokod, de az már nagyon húzós.. :)) kékezést, piknik jelleggel. Babakocsis családok is jöhetnek.. :))) Közlekedés még kidolgozás alatt..
A Halápi csárda jó hely, reggel 7-től van nyitva, szünnap nincs. Meleg étel valóban nincs, de a meleg szendvics az nem meleg étel.
Kezdetben rövid aszfalt (Debrecen felé indulunk), majd balra egy szekérút, de itt nem kell elkanyarodni. Kicsit később tiszta kapujelek invitálnak a sűrű erdőbe. Út nincs, aljnövényzet viszont van. Jók a jelzések, de figyelni kell. Kb. 300 méter után jön az É-D irányú szekérút. Mikor elérjük, nem vagyunk messze az országúttól. Jó ötlet, hogy ne a forgalmas úton menjünk, de az állapotok ismeretében csak azt tudom javasolni, hogy nem érdemes bóklászni. 300 méter aszfaltot ki lehet bírni.
Az erdőben haladó szekérút árnyas, még ebben a dög melegben is elviselhető volt. Az állaga homok, de az előző napi zápor jótékony hatásának következtében tűrhető állapotban volt az út.
A sínek után tovább a szekérúton. Jelzések kiválóak. Vannak árnyas szakaszok is, de sok a tarvágás. Itt bizony lehet barnulni.
A Bodzás-víztározó egy nádas. Lehet, hogy valamikor víz is volt, de erre csak a gát ténye utal. A gáton szekérút, magaslesen a jelzések.
A panoráma út meglehetősen forgalmas. Ezt követően az úttal párhuzamos csatorna (Derecskei-Kálló) út felőli oldalán kell haladni. Kicsit gazos, de füves. Árnyék nem nagyon van.
A következő tó (nádas) után van egy árnyékos, szép szakasz. Sajnos nem hosszú.
A homokos út keresztezi az árkot, házak mellett halad. Az árok másik oldalán az arborétum kerítése. Vissza egy másik hídon, majd elérjük az iskolát.
Eddig kellett volna jönni.
Most jó volt, de száraz homokban nem hiszem, hogy élveztem volna.
Kihasználva a lehetőséget, alaposan körülnéztem a Bemutatóházban. Érdemes.
Bélyegzőjük még mindig nincs. Isten malmai lassan őrölnek.
A helyi busszal (9-es) kényelmesen el lehet jutni a vasútállomásig. Félóránként jár.
Ui.:
Végre lezárhatom a NYÍRACSÁD dosssziét.
Nyírbogát – Nyíracsád – Bánk (szállás Nyíracsádon).
A távolság kb. 62 km (26 km – 36 km bontásban)
Lehet, hogy szerencsésebb lett volna két naposra tervezni a következő túrát, a Halápi csárda – Vekeri Pihenőközpont (18,5 km) ui. kényelmesen belefért volna az első napba. A legjobb lett volna azonban észnél lenni és nem eltévelyegni. Korai indulással ui. nem teljesíthetetlen a 36 kilométer.
Majd legközelebb :o)
A barkozut.hu és a kisvasut.hu szerint óránkánt jár, 6-tól 19,40-ig Szobról, 10 perccel később vissza, de megjegyzik, hogy a Szolgáltató ezen változtathat, ezért érdemes tájékozódni a 27/370-042 telefonon. Gondolom itt a tarifákat is közlik.
A Fejér megye természetjárója mozgalom két érintőpontja (Nadap, Pázmánd) nehezen akart összejönni. A Velence 25 jó alkalom lett volna, de akkor más pontok voltak soron.
Leküzdve a forróság miatti lustaságot, a három napos ünnepet megelőző lazulást kihasználva megszerveztem egy rövid magántúrát. Ajánlom másoknak is.
Velence vasútállomásról indul a S- jelzés. Érdekes volt sok-sok év után járni a tó mellett, a faluban. Kicsit elgondolkodtam a Vörösmarty emlékház mellett, hogy ez miért nincs a 27-ben, de azt hiszem, nehéz helyzetben lennék, ha javasolnom kéne, hogy melyiket hagyják el.
A S- jelzést követve eljuthatunk Nadapig, innen a P- jelzésen a szintezési ősjegyig. A kis domb tetején régen volt egy kilátó, de már nincs. Szintezési pontból kettő is van.
Nadap főutcáján, a 69-es szám alatt működik egy kis kocsma. Itt van egy „Nadap” feliratú pici bélyegző. A tulaj saját maga csináltatta, mert sokan kérték a bélyegzőt. Vajon hol van a „hivatalos”?
Nadap és Pázmánd között a P- jelzésen lehet közlekedni. A faluban nem nagyon vannak jelzések, de az irány egyértelmű. Ahol kell, ott már vannak jelek.
A domb nyugati oldalán felhagyott kőbánya. Az éles kanyarral feljutunk a tetejére, itt van egy nagy szikla. Északi irányba három kereszt, de kálvária nincs.
A látnivaló a keleti oldalon van. Nagyon kell figyelni a jeleket, csodás út vezet a faluba a sziklák között. Mindkét kezünkre szükség van! Van csalán mező rendesen!
A település határában érjük el az országutat. Innen kicsit északi irányba van a Hegyalja Vendéglő. Itt van a hivatalos bélyegző. Még pár száz méter és felszállhatunk a buszra. A buszok kevés kivétellel bemennek Kápolnásnyék vasútállomásra.
Kellemes, punnyadós túrával kereshetjük fel tehát a két pontot. A vendéglő árai kicsit borsosak!
Indulhatunk Sukoróból is, akkor egy ponttal többet kereshetünk fel egy túrával.
Pár "élmény" az elmúlt napokból:
- Pécsről Budapestre menet "véletlenül" összeakadtam Vaskalap kartárssal, aki szivesen jött velem kocsival - miután tudta, hogy nem lesz nehéz befűznie, hogy nézzünk körül a 49-es vonal mentén. Minden totális enyészet... Egy "civil" meg nem mondaná, hogy ott 10-15 éve vasút járt.
- Másnap Debrecen környékén túráztam, Martinkától (van egy ilyen megállója a Zsuzsinak is), mármint a falutól mentem a SÁRGA jelzésen Haláp MÁV-megállóig. Hármashegyaljától Halápi Csárdáig közös a "nyomvonal" az Alföldi Kékkel.
- Hármashegyalja előttre, ahol a túrista út és a Zsuzsi egymás mellett halad, "véletlenül" egyidőben értem oda a délutáni Zsuzsival. Utasok: 1 idősebb házaspár, és egy bicajos fiatalember.
- Körüljárásra épp elértem az állomás bejárati váltóját, gondoltam, hátha segithetek. Nem tudtam, mivel a váltó le volt zárva vadonat újnak tűnő, piros váltózárral. A kulcs a vonatszemélyzetnél volt.
- A Hármashegyaljai új létesitményhez (játszótér, padok, büfé, valami fából épült körcsarnok-féle) egyszerre érkeztem a vonatszemélyzettel. Meglepetésemre a büfébe a jegyvizsgáló-tolatásvezető-váltókezelő hölgy állt be a pult mögé, és ő adta az igen méltányos áru, pont megfelelő hőmérsékletű Borsodit.
- Debrecenbe vissza "nagyvonattal" mentem Haláp megállóhelytől. Furcsa szerelvény volt: M41-gyel előfogatolt, motor nélküli Md-szerelvény, vezérlőkocsijával a mozdony felé.
- Debrecenben hiába vártam a 424-es kricsmiben a két vasútmániás kollégát...:-( Ráadásul a mobilom is lemerült, igy utólag derült ki, hogy még egy percet kellett volna várnom...
Haliho!
Van valakinek szallastapasztalata / tippe, hogy hol lehet aludni Tapolcan / Lesenceistvandon? Egy faluval arrebbi szallas is erdekel, foleg falusi turizmus temakorben. Persze minden megoldas erdekel. :)
Persze surgos.
Persze koszi. :)
Pp
Szvsz ha már valaki a teljesítmény (és nem csak a jelvény megszerzése) kedvéért teljesíti a túrát, akkor célszerű belevenni ezeket a csúcsokat is.
Nem hiszem, hogy az az évi 50-100 teljesítő (lehet, hogy túlbecsültem) nagy kárt tenne a környezetben - ráadásul feltételezem, hogy az ilyen túrát teljesítők nem azok közé tartoznak, akiktől komolyan félteni kellene a környezetet.
Idézek a túramozgalom lapja mellé kapott papírkáról:
A környezetvédők kérésére a Magoskát, a Tokár-tetőt, és a Kerékgyártó-bükköt a jövőben már nem kell érinteni!
Kérlek akkor, hogy sorold fel azokat, amelyek megmászása szükséges a Z700 teljesítéshez! Nincs ugyan igazolólapom, de tervben van a túra, és a szervezéshez jó lenne tudni.
Amúgy nehezen tudom elképzelni, hogy egy-egy csúcs néhány év alatt balesetveszélyessé válik, inkább az lehet, hogy szigorúan véfett területeket kerítettek le, legalábbis úgy rémlik, hogy a Zemplén-észak térképen igen sok ilyen ferdén sraffozott terület van.
Érdekességként: az egyetemen volt egy tanárom, aki a szájára nem vette a Zempléni-hg nevet, helyette Tokaji-hegységet mondott, mivel régen Eperjes-Tokaji hegyláncnak hívták, értelemszerűen az Eperjesi-hegység az elcsatolt északi rész, a déli a Tokaji-hg. Van vmi igaza, ráadásul Zemplén falu (Zemplín) is az északi részen van, Szlovákia területén.
Ja, és hogy még egy kis kavar legyen: Magyarország természeti tájainak rendszertani felosztásában (Magyarország atlasza, 44-45. o. 1999) Tokaj-Zempléni-hegyvidék szerepel.
