Epeszu ember a Szaharaban epit naperomuvet, a homokterulet ingyen van, kb ketszer annyi aramot termel.mint itt Magyarorszagon, es tizedamnyiba kerul a sivatagi felallitas mint az urbeli. Es a Fold korul keringve se sut tobbet a napint a foldon. Es a foldon tiz szazalek veszteseggel tovabbithato 2-3000 kilometerre a termel aram, vilagurnen mikrohullositva meg vissza az 40-50% veszteseg.
A napelemek költsége egy-két évtizede 70 $/W volt, manapság <70 ¢/W. Ha nem kezdtek volna bele akkor a technológia fejlesztésébe, most is 70 $-nál tartanának.
Nagyjából föl is soroltad miért lehet majd létjogosultsága úgy 20-30 év múlva ennek a technológiának (is).
Kis területigény a fogadó állomáson, nem kell bufferelni, folyamatos termelés....
Hhát szerintem az űrből lézerrel leküldeni a fényt, és ott napelemmel csinálni belőle áramot, nos ez annyira vad pénzkidobás, mint ez a madárkímélő vibrációs szélerőmű. Egyelőre terület az van, a napelemgyártó kapacitás a szűk keresztmetszet, meg a bufferelés ami gyakorlatilag nincsen. Kisebb, de szintén lényeges probléma, hogy a grid nem nagyon van a folyton be-kikapcsoló energiaforrásokra optimalizálva.
Érdekes kérdés, hogy vajon hányan mennénk fel azon a kis vascsövön ilyen magasba a tudatért, hogy a világ első emberes mars-rakétáján dolgozunk. Na jó, legalábbis a legolcsóbb orbitális rakétáján.
Meg ez a stílus. "Ész nélkül telerakta az eget... a csillagászok életét már pokollá tette."
Szerencsére bőven vannak ilyen igazán kiváló és rendkívül eszes újságírók akik mindezt sokkal jobban értik és rögtön rávílágítanak a megkérdőjelezhetetlen igazságra. Nyilván ők eleve nagyságrendekkel többet tettek már az emberiség fejlődéséért, mint holmi össze vissza hablatyoló kókler millliárdoskák.
Semmi újat nem tudtam meg a cikkből, csak annyit, hogy hogyan lehet mindezt pesszimista szemüvegen át nézni, és előadni.
Egyébként hajókra/repülőkre szerelhető Starlink terminálokon is dolgoznak.
Az 1000$-os beugró és a 100$-os havidíj soknak tűnhet, de ha valakinek csak ez a jó opció, nem fog vacakolni. Főleg, ha az alternatívák hasonló árba kerülnek, és sokkal sz@rabbak. És meglepően sok ilyen ember van, még nagyobb városoktól is nem től messze, jó pár ilyet hallottam konkrétan, netes ismeretségi körben.
épp most hurcibálják átfelé a boostert.. szép méretes. :) a torony utolsó szegmensét vajon hogy daruzzák fel, amikor már a mai emelés is a felsőkorlátot közelítette?
Űrszemét eltávolításról beszélnek, valamint műholdak élettartamának a meghosszabbításáról (üzemanyag kifogyta után is).
Pl. a OneWeb műholdak mind kapnak egy un "docking plate"-et, egy fémlemezt, amelyre az AstroScale műholdja képes csatlakozni, és lehozhatja a pályáról (takarítás), vagy akár be is segíthet, a pálya megtartásában.
Ez alapján méginkább scifi az egész. Egészen konkrétan mikrohullámmal nagyjából a PV által termelt energia nagyjából negyede nyerhető vissza a földön, lézerrel meg talán 3%-a ?
És igen, igazad van, a legfőbb probléma így is a megfelelően koncentrált sugárnyaláb előállítása. (Mondjuk lézerrel ez valszeg egyszerűbb)
Én úgy érzem, hogy perpill. nem a fellövés ára az egyetlen fennálló probléma...
Pont ellenkezőleg, mint ahogy az ember gondolná, az energia lesugárzása egyszerűbb, ha nagyobb területree irányul. Tehát a katonai alkalmazáshoz szükséges energiasűrűség, koncentrált sugárnyaláb nehezebben hozható létre, mint egy mikrohullámú vagy lézersugárzás, ami kisebb energiasűrűségű, és alkalmas arra, hogy egy földi fogadóállomáson keresztül be lehessen táplálni a hálózatba.
Nekem szimpatikus a rectennás megoldás (mikrohullám), mert az alatt konkrétan lehet mezőgazdasági terület, tehát nem esik ki. Ebből a szempontból még jobb, mint egy napelemes, vagy akár CSP naperőmű.
Valóban. Közvetlen pusztításra is alkalmas lehet, de sokkal nagyobb jelentősége lehet drónok energiaellátásában. Föntről irányított lézerrel olyan drónokat lehetne "örökké" a levegőben tartani, amik helyettesíthetnék a LEO műholdakat.
Lebeghetnének a felhők fölött mobiltornyokat, átjátszóállomásokat helyettesítve "filléres" költséggel, de védhetnék a légteret is sokkal hatékonyabban, mint a földi radarállomások.
Érdekes pont egy friss hír ezzel kapcsolatban, ~69 %-os hatékonyságú fotoviolatikus cella lézerhez. A teljesítménysűrűségről sajnos nem írnak, de azért egy ilyen lapkával már lehet kezdeni valamit.
Úgy kell csinálni, mint a sugárterápiánál! Tucatnyi sugárnyalábot küldeni egy napelemre különböző szögekből, hogy csak közvetlenül a fogadóállomás környezetében lehessen magas az energiasűrűség. Lehet még fokozni tükörkoncentrátorokkal...
