Folytatódik a Minolta Dynax9 öröksége az Alpha 900 Sony DSLR rendszerében!
Legyen ez a topik ennek a váznak és hozzá kapcsolódó fotótechnikai kérdéseknek fóruma! Végre MA bajonettel is 36x24 felület érzékelőben!
Most említém a 7D topikon: " A fotográfiát az alkotó határozza meg nem az eszközei!
Nyaraláskor most olvasgattam a Fotóművészet Története című igen izgalmas 80-as évekbeli könyvecském.
Hát bizony 1890 körül egy szép afrikai vagy távolkeleti tájkép esetében vagy 15 ember + teve vagy ló cipelte azt a szetecskét ami egy kent üveglemezre a helyszínen felállított sátorban 50 fokos belső hőméesékeleten előcsalogatott fotográfiát létrehozta. Egy hőskor beli vándor társunk jó esetben 50-100 előhívott üveglemezzel ment haza ha nem törött össze több mint a fele a nem kalandmentes túra alatt. Csak az állvány és a dobozra szerelt kisfényerejű lencse 40kg volt. Hozzá az üveglemezek rengeteg vegyszerrel melyet expo előtt kentek fel, előhívó mini sátor (jó komfortos lehetett 40 fokos hőségben), tálkák, szállító fadobozok, objektívek vaskos üvegekből stb. Egy tájkép elkészítése már komoly expedíciót igényelt.
Egy expo tűző napon is 1-2 perces volt a 4 DIN-es vagy max. 10 DIN-es érzékenységű anyagra. A természetes fényű műtermekben egy portréalanynak 5-10 percet kellett mozdulatlanul ülnie.
Olyan összetett folyamat volt a fotográfia teljes műveletsora, hogy aki már technikailag elsajátította már tisztelt művész lett, hol ott generál átlagos kompozíciókat gyártott.
Amúgy félelmetes, hogy már 1860-70-ben milyen zseniális mai fotókat megszégyenítő portrékat, városképeket és tájképeket alkottak a mai művészeket megszégyenítő első társaik.
Az is izgi mikor a könyv taglalja a Leica szabvány berobbnását és tömegek számára elérhető használható fotográfia megszületését és az első e formátummal dolgozó elismert köztük sok magyar művész térhódítását. Akkor a szakma játékszernek tartotta.
Nem is gondolta, hogy pár idióta egy évszázaddal később ff-nek hívja és messiásként vár agy vázat eme fényérzékeby felületttel.
Szívesn kölcsön adom, bárkinek. A technikai fejlődés vázára építve a fotó művészet megszükletését és szinte a teljességgel felsorolt fotóművészek sokaságát bemutató könyv 1980-ban íródott.
A 60-70-es években főleg a Minolta forradalmi fénymásolóit is említi.
A végén találgat merre fejlődik a fotó ipar és művészet.
Jót mosolyogtam és nem bírtam kihagyni, odaböktem ceruzával ma 2008-ban javarészt villannyal fotózunk idétlen kettesszámrendszerben kódolva, de a zár-blende-érzékenység egyensúlya ugyan az. És úgy tűnik a 24x36 az egyik leg hosszabban kitartó valami a fotográfia technikai történetében. 100 év.
Szóval aki alkotni szeretne cipelje csak terhét. De valóban egy géperejű jármű csomagtartója még egy KF villanyrendszer minden tartozékát is el bírja cígölni.
Ha motivált vagyol én pl. most nyárion hihetetlen hőségben lelkesen cipeltem karácsonyfaként a mai "könnyű" 6-8kg-os cuccomat!
Ha meg fásult és ötlettelen vagyok egy kompakt is húzza a nyakam, hogy jaj de kényelmetelen!
Nem így van fecskea1?-> reméljük nem fecskea dublőr! :-)
Ha nem filmet fűzünk mögéjük szinte lehetetlen a fotósnak önállóan mozgni a KF-el külső terepen!
Drága Petyus! Nem túlzás ez?
Nézzük csak: Kimegyek a terepre, viszem magammal a 7 D-t, a D 9-et (és akkor még nem gyün a Mamiya). Ezekhez ugye jönnek az obik, a 9 kilas állvány, mert a 300-as nem műkszik a kisállvánnyal, derítőlap, vaku stb - a Te nagyra becsült véleményed szerint ezekkel a cuccokkal gyalog lehet közlekedni? Ugye nem.
Akkor meg teljesen mindegy, hogy a kocsi mit visz.
(ja, és a kontroll szerepét betöltő ámítástechnikát még nem is említettük - mosoly)
A tatai kristaly forrasokrol csodalatos dolgokat meseltek.
Sajnos nekem mar nem volt benne reszem.
Viszont megadatott hasonlo merules Mexikoban egy karsztbarlangban. Ok ugy hivjak, Cenote. A forras vegen levo toban 2 olyan halat is felfedeztem, amit gyerekkoromban akvariumban tartottam. Az egyik valami pontylazac fele, a masik a hires mexikoi kardfarkuhal (a meg zoldes valtozat, nem a kitenyesztett piros).
Nagy elmeny volt.
Ja, a Malom toban en is merultem. Az meg megvan, bar azt hallottam, hogy valami vallalkozo szallodat akar ra epiteni. Nem tudom, most hogy allnak a dolgok.
Amikor még búvárkodtam ('60-as évek) merültünk a Malom tóban (Lukács fürdővel szemben),de az igazi élmény a tatai Kristály tavak voltak. Meleg, kristálytiszta víz, (10-15m látótáv) csodás élőflóra.
De jött a (na nem a Tenkes kapitánya, hanem a) bauxitbányászat. :(((
Nagyon állat. Simán el tudnám képzelni mondjuk a Terminátor 3 - A gépek lázadása valamelyik jelenetében, ha nem én kértem volna :-). Jó lehet ez a búvárkodással egybekötött fotózás amúgy. Már csak egy tenger kéne a közelbe...
Ha jól tudom, Sonyhoz nincsen ez a Tokina 10-17-es obi. Vagy igen?
Félelmetes cuccokkak mászkálnak a képeken a búvárok :-). Vannak olyan fotók, ahol direktbe az eszközök vannak lefotózva? Kívánci lennék arra a dómra, meg a víz alatti vakukra, stb. Linket tudnál betenni?
A www.wetpixel.com vizalatti fotos forumon szetelemeztek tobbszor az aps-c vs full-frame kerdest vizalatti fotozas szempontjabol. A tobbseg szerint az aps-c-nek meg jo ideig lesz jogosultsaga.
Bar nagyobb erzekenysegnel vitathatatlan a fullframe elonye, vizalatt leginkabb iso100-on lovoldozunk 1 vagy 2 vaku fenyevel megtamogatva.
Makrofotozas: APS-C a nyero. Nagyobb melysegelesseg es neha a 1.5X szorzo sem jon rosszul.
Nagylatoszog: APS-C szinten a nyero, bar ez furcsan hangzik elsore. A nagylatoszo vizalatti fotozashoz kell egy dom alaku port az objektiv ele, ami beleszol a lekepezesbe. Ez aps-cn nagyon jol mukodik, full-framen viszont a sarkokban minden lagy. Gyakorlatilag nincs jo nagylatoszogu objektiv sem a canonra, sem a nikonra. Ez lehet, hogy inkabb a jelenlegi dom portok hibaja. Egyedul a halszem objektivek mukodnek rendesen.
Ja, es aps-c vannak olyan gyongyszemek, mint a tokina halszem zoom:
(alex_mustard fotoit nezzetek meg. az elso par kep gyengusz)
Sajnos nem nekunk :-(
Szallithatosag: aps-c vitathatatlanul nyer. Nemreg volt a kezemben egy nikon D3. Hat, eleg boszme nagy volt. Belegondoltam mekkora lehet hozza egy vizalatti tok, elkepzeltem, hogy milyen kezitaskaba ferne bele, illetve a repuloteren mit kene magyarazkodni, hogy engedjek at a kezi taskat. Cipekedes. Suly, ellenallas a viz alatt.
Szoval en meg par evig biztosan maradok az aps-c mellett. De azert lelkesen kovetem az esemenyeket.
(1,5-es szorzó, kevesebb bit halmaz, kisebb tömeg stb.)
Én csak azért vagyok ilyen megrögzött, mert 20 éve nagy keresőmezőkhöz szoktam és három év nem volt elég, hogy fiziológiailgag ráhangolódjak az APS-C-re. Hol ott teljes megelégedésemre szolgált és szolgál az 5D, 7D, A700!
Nagy árat fizetek minden értelemben ezért a régi vágyért. Bár a többi márkánál is azt látom hisztérikusan várják az egyre olcsóbb ff gépeket! Nem értem, mert aki nem ennyire földhöz ragadt mint én, miért nem élvezi ki az APS-C minden előnyét. Miért akar nagy súlyt, hosszabb és drágább teléket ugyan azon képkivágásért és nagyobb macerát? 30x40-ig nüansznyi előnyt sem fog jelenteni az ff és lám ez a fő besszeller téma amióta nem csak C gyárt ff vázat!
A gyárak marketingesei meg röhögnek rajtunk (bocs rajtam)!
És én még mindíg nem vagyok meggyőződve arról, hogy egy 20 éves 1,4/50 pl. olyan rosszul szerepelne a 24-es érzékelőn ha a "dupla felbontású" diákat is magas igénnyel kiszolgálta.
Nincs mitől félnem pl. ilyen szempontból. Ha az A700 APS-C-én a régi drabok és az újabbak is teljes megelégedésemre szolgáknak napjainkban akkor a Képkovács által már kiszámolt pirinyibb mértékben lazábbban elhelyezkedő ff 24-es érzékelő pontoknak min. ugyan azt kell hoznia az A900-ban mint a 12-es icurkát sűrűbb lencsézetű mezőnek az A700-ban.
Viszont az ez általi azonos zajszint is nagy ugrás, mert az újabb váznál nagyobb nagyításnál ugrik elő. tehát nyerő lesz. Ha az A700 nekem ISO1000-ig teljesen megelégedésemre szolgál akkor az A900 felvételénél még jobban annak kell lennie a méretarány miatt.
tehát az öreg 1,4/50-es, beercan, macro stb. a felbontást megelőlegzem hozni fogják.
A képsarkoktól rinyál inkább mindenki, főleg a filmre optimalizált öreg draboknál.
Inkább ez a kérdés?
De nem tartok attól, hogy olyan szignifikáns lenne mely elrettentené az ff digi váz használókat. Pl. C és N eddigi referenciája alapján sem olyan tragikus a régi filmes obik használata a gyakorlati felhasználásban. Nyilván az újabb lencsék hangyányit még többet hoznak a sarkokon, de ez csak a tesztelőket hozza lázba egy fotográfus pl. ügyet sem vet a fizikai apróbb különbségekre. Szóval felcsavarja régi kedvenc obiját az újabb ff vázakra.
ha tévedek majd elismerem az első A900-as élményeimet követően!
Végezetül engem nem érdekel mit tud egy régi Canon L-es obi egy EOS1D-én vagy a D3 egy filmes érából való Nikon obival ha a 20 éves Minolta üvegeim kielégítik igényem az új ff Sony vázon.
A nyers file-k várható mérete inkábvb elriaszt. Viszont a képkivágás nagyobb szabdsága amit negatívnál megszoktam ellensúlyozza majd számomra a bit halmaz nyomasztó érzését. Jó nagy lecke lesz az ismert RAW feldolgozó alkalmazásoknak is!
Ezért jönnek ki a sony CZ obijai, de a Minolta eredetű G-és obik sonysított változatai is gond nélkül teljesítik a követelményeket digire optimalizálva ha a nagyobb felbontást igénylő diákat és negatívokat is kielégítették.
A CZ 24-70-et nem is az A700-hoz produkálták.
Egy Canon L-es obihoz mérve nem kerül sokkal többe! A csúcs lencsék mindig is drágák voltak és lesznek. Valóban a Sonynak kicsit olcsósodnia kell, de eme szegmensben történő várható előretörésével és a verseny miatt be is fog következni. Pl. most láttam a hülye nem vagyokban olcsóbban adják az A200-at, mint a D60-at a belépő műanyagok között. Szerintem használhatóbb darab. A D60-ban sem AF motor, se stabi. Egy belépő nem fog stabis obikat venni!
Én még az APS-C-én sem bántam meg a CZ-t!
Örök darab, iszonyatos gyors belső AF-el fixekkel vetkvő leképzéssel. Egyértelmű nagyfelbontású ff lapkához fabrikálták.
valóban a D3-nak könnyebb teljesíteni a régebbi obikkal, de a Nikon felhasználókra is új méreg drága obi vásárlás vár a jövőben. Az EOS1D tulajok sem tesznek mást. De aki 2 millió körül vesz vázat az ne szisszenjen egy két fél milliós obi miatt!
Egy rendszer csak kompletten alkot minőséget!
Szóval aki nagy felbontású reklámfotóra vágyik annak komoly obira még jobban kell gondolnia! De ez a filmes korszakban is így volt. Semmi újat nem hoz a 24-es lapka és ez még mindig kevés bizonyos feladatokhoz.
A Nikon D3-ról olvastam most, hogy az elméleti felbontás küszöbe az érzékelőnek 59 vonalpár/mm. Összehasonlításként az ugyanekkora felbontású APS-C érzékelős gépen ez a szám már 90 vp/mm körül van. Lényeg, hogy az ff, 10 MP-es D3 nem támaszt olyan nagy követelményeket a lencsékkel szemben, mint amilyet egy ilyen profi gépnél gondolnánk.
A nagyobb pixel szám jobb objektívet kíván. Azzal a lépéssel, hogy a Sony megemeli az érzékelőn a pixelszámot velejár, hogy olyan objektívet kell használnunk, amely képes biztosítani a megfelelő részleteket az érzékelőn. Ha a Sony kihozza a maga 24 MP-es ff gépét, akkor lehet vásárolni a méregdrága Sony obikat, mivel más third party obija nem ad ilyen minőséget.
Nem a Hasselblad a lényeg hanem a KF formátum. Mindegy milyen öreg KF váz mögé biggyesztünk hátfalat annak gyártóját fémjelzi a felbontás. Egy Hasselbladhoz a hátfal egy autó ára és elég nehéz vele rendezvényen, színházban vagy sport eseményen fotózni. Ha csak két kis szervíz kocsit nem tólnak az ember után számítógéppel, akkuval és tárhellyel.
A KF az más. napjainkban pont a nagy felbontású digi hátfalak miatt egyenlőre 90%-ban műteremben használják. Lassú és sok az infrastruktúra vonzata. Az biztos villany fotóban a leg filmszerűbb képi élményt lehet velük produkálni. A nagyformátumot lassan ki is szorítják. Ha nem filmet fűzünk mögéjük szinte lehetetlen a fotósnak önállóan mozgni a KF-el külső terepen!
A kisformátum villanygépei még a 24-el is csak félúton vannak a már említett azonos felületű negatívok felé.
De 12-höz képest van esély részletgazdagabb képre egy lepedő méretű nagyításnál egy 24-es ff lapkával. Vagy utólagos kép kivágás módosításra nagyobb minőség romlás nélkül az utómunkánál.
Na ezért vásárol a Nikon gyorsan az új Sony lapkából is, mert a D3x-be nem teheti már csak a Canonnal (EOS1 21mpi) szembeni presztizs miatt is a 12-es ff lapkát. Sony ismét gazdagszik a Nikon-on. Csak jöjjön a D3x , hadd fejlesszenek még több alpha vázat és obit!
Mi Somolta júzerek meg jobban járunk, mert a D700 ára alatt jutunk nagyobb felbontású lapkához szerintem nagyobb tudású vázban, már akinek kell majd. Néha a 6mpi is sok!
De valóban az 50 az még odébb van kisformátumban. Bár pont a napokban publikált Sony fejlesztés a fejére állított cmos lapka ad új lehetőséget 8db-el kisebb zajra mely teret ad a további pixel zsúfolásnak a következő években.
A Canon gyorsan fejleszthet a Nikon meg megint vásárolhat valakitől általában a Sony-tól, mivel ő maga nem rendelkezik ez irányú gyártással és tervező kapacitással.
De az tény a vásárolt alkatrészekből ügyesen legóznak.
