De, én vagyok egy hőkamerás. A honlapomon találsz jónéhány hőképet, általában mindegyiken valamilyen hiba látható (hőhíd, szigetelési hiányosság). De ha már ennyire felcsigáztalak... :)
Ez egy hasonló eset ahhoz amiről alább beszéltem, csak itt még nem volt ablakcsere. A B30-as falazatra 7cm szigetelést tettek, ez lett belőle. Ebben a helységben szigetelés előtt penész volt, szigetelés után még nem jelent meg a penész, mert 22 foknál ritkán fűtötték feljebb, de a fürdőszoba nem úszta meg. Arról sajnos nem tehetek fel képet...
R1- az áthidalón kijelölt terület átlaghőmérséklete R2 - a külső falon kijelölt terület átlaghőmérséklete. S1 a leghidegebb pont. Az ablak fölött szigeteletlen redőnytok
Nos alább arról volt szó, hogy ha szigetelés előtt megvizsgáltam volna a falakat, néhány fokkal alacsonyabb lett volna az eredmény, viszont a hőkülönbség, mindenképpen indokolná az áthidalók vastagabb szigetelését.
A födémre most kerül 30 centi üveggyapot. A koszorú tetejére most raktam 15-20 centi epst. Kívül pedig ez a több mint 20 centi menne, a koszorú fölé 10-15 centivel érne. Szellőztetni szoktam rendesen, de tervezem a gépesítést is.
kulonben a falad a plafon sarkaban nem 21 fokos lesz, hanem csak 20, es szarra fog peneszedni a lecsapodo viztol. persze csak ha nem szelloztetsz rendszeresen.
Aki már esetleg túl van az építkezésen, nem tud véletlenül ajánlani Budapest környéki településre olyan kipróbált csapatot/embert aki homlokzat színezést vállal?
Mivel nekem nem ez a szakterületem ahogy ahozzászólásban is írtam, hanem a nyílászáró, ezért Hőkereső biztosan korrektül leírja majd.
Én azt valószínűsítem, hogy az épületnek összességében kell egy bizonyos értéket tudni, bizonyos területeknek (födém, fal, ablak, lábazat stb) ebben megvan az elfoglalt tól-ig értékük. Ha egy ponton olyan anyagot építettek be korábban ami jóval roszabb mint a körülötte lévő anyagoké, akkor szerintem, nem egyenletesen kell "becsomagolni", hanem eltérő technikával-vastagsággal.
Akkor azt ertem, hogy a penesz a paralecsapodas eredmenye.
Azt is, hogy a paralecsapodas a tul nagy belso paratartalom, es a kelloen hideg falfelulet eredmenye.
Viszont kerdeznem, hogy a kulso szigetelestol a fentiek tukreben hogyan jelenhet meg peneszedes? Olyan nem lehet, hogy a szigetelestol barmelyik falfelulet is hidegebbe valna!
Ezt igyekszem mindig elmondani az ügyfeleknek, meg azt is, ha a munkálatok befejeztével előjön a probléma akkor már csak a hőkamerás felderítés segít, és nehezebb-költségesebb a végleges megoldás, és nem is biztos, hogy olyan jó mintha előre gondolkodott volna. Mivel nem ez a szakterületem, javasolni szoktam, hogy a külső szigetelés megkezdése előtt kérje szakértő tanácsát. Ha a szigetelést végző szakember is így járna el kevesebb tanácstalan arcot látnál utólag.
Ez előfordult már velem a gyakorlatban, sajnos nem egyszer.
Kihívnak, mert a frissen felújított házban (fal szigetelés, ablakcsere) megjelent a penész. Hőkamerával megmutatom nekik a hőmérsékleti viszonyokat a falakon (pl.hőhíd az áthidalóknál), majd megkérdezem, hogy beépítettek-e vastagabb szigetelést az áthidalóknál? Azt mondja: - minek? Akkor mutatom a hőképet:- ezért. - Akkor most mit csináljunk? Kívülről már nem kéne szétverni mindent?
"Tűzoltásnak" föl szoktam ajánlani a rendszeres intenzív szellőztetést, és javaslom, hogy gondolkodjanak végleges megoldásokon - van több is, de nem reklámozom csak privátban ;)
Előfordulhat, hogy azért penészedik, mert egyébként is fennáll egy szigetelési hiányosság, vagy hőhíd valahol a házon. Akkor azt természetesen meg kell találni illetve szüntetni. Ennek ellenére úgy gondolom, hogy a szellőztetés, draszitkus napi-egy-két légcsere segít akkor is, a az épület rendben van csak túl sok párát termeltünk.
Valóban igaz, fűteni kell a harmatpont közeli felületeket, hogy megakadályozzuk a lecsapódást, azonban ez sokszor kivitelezhetetlen, vagy túl költséges. A levegő relatív páratartalmát karbantartva is el lehet kerülni a lecsapódást. Fűtési szezonban a leghatékonyabb "párátlanítás" a szellőzés, szellőztetés. Ez nem egy vélemény, ezek tények.
Ha soha többé nem akarsz a kezelésével foglalatoskodni akkor műanyag, komplett cserével. Ha ragaszkodsz a fához, szintén komplett csere gyári felületkezeléssel. Ebben az esetben fel kell készülnöd arra hogy (a lazúrrendszertől és az ablak fekvésétől, védettségétől függően) 5-7-10-év múlva újra felületkezelned kell, plusz minden évben legalább egyszer ápolnod.
Mindkettő drága. A fa drágább.
Mindkét új rendszer azonosan fog viselkedni, azaz ha nem szellőztetsz, viszont sok párát termelsz, akkor penészedni fognak a nyílászárók körüli falak, sarkok. Ez egyformán igaz, fára műanyagra.
Nálam a koszorút 4 ember 4 nap alatt készítette el. 1 nap a vasalatok elkészítése és berakása volt és 3 nap volt a munka 1 kevert, 1 talicskázott felváltva a pakolóval. 1 pakolta a vödröt . 1 pedig betöltötte és betonozta. A koszorum 55 m hosszú + volt 2 pillérem+ 2 db U szalus áthidalóm+ 2 db monolit áthidalom.
+2 nap volt a koszorú Ytong felrakása+hőszigetelés berakása, rakagasztása, méretre vágása....minden kéz alatt közel volt nekik...anyagra nem kellett várni mert mindent időre megkaptak...
Megállás nélkül dolgoztak...
Amúgy a szerelő betonnál, zsalukő feltöltésnél nálam is beton pumpa volt...
Egy aljzatos kérdésem lenne: 2 szobában hajópadló volt, párnafákon, közte homokkal kitöltve. E helyett járólap lesz, illetve valószínűleg laminált padló. A homokréteg alatt valamilyen bitumenes vízszigetelés van, de elég egyenetlen. A vizet mondjuk nem engedi át :) Ki hogyan töltené ki ezt a kb. 8 cm-es réteget, ha a fűtéscsöveket (nem padlófűtés, csak a radiátorig meg vissza), is itt vinné a fűtésszerelő, netán 4-5 cm-es hőszigetelés is lenne?
Most jut eszembe, volt olyan hely, ahol mindkét oldalon élére állított kisméretű volt, és az is kibírta. Természetesen lécezve-drótozva a megfelelő helyeken.
