Tényleg eléggé felületesen olvashattad el az írásomat, ha azt hiszed, hogy annak csak az a lényege, hogy kijelenti, hogy a klasszikus mechanika ellentmondásmentes. (Egyébként a honlap címet kijavítottam.)
Én inkább azt akartam megcáfolni, hogy a relativitás elmélete megállja a helyét.
Nem tudom, hogy miért hoztad elő ezt a határsebességet, de szerintem ilyen nem létezik.
Azt írod, hogy kísérletekkel lehet eldönteni, hogy melyik elmélet igaz. Sőt, hogy a kísérletek már döntöttek ebben a kérdésben. Ezt részleteznéd egy kicsit, hogy milyen kísérletek döntöttek, és hogyan?
Masodik megjegyzesem az elektrodinamikara vonatkozik. Mint ismert, az elektrodinamikat nehez osszehazasitani a Klasszikus mechanikaval. Haromfelekeppen lehet ezt megtenni:
1. Bevezetjuk az eter fogalmat. Ez azzal jar, hogy Newton bacsi torvenyeit eldobjuk, es ot elkuldjuk a sunyiba almat szedni. Hiszen eszerint az inerciarendszerek kozott kell leteznie egy meg inerciabbnak is, amelyikben az elektromagneses torvenyek igazak.
2. Elhisszuk, amit Newton bacsi beszel, es ennek alapjan csinalunk elektrodinamikat. Ez azzal az eredmennyel jar, hogy a magneses teret nem fogjuk tudni belevenni leirasunkba. Ilyen elmeletben mozgo toltesek nem keltenek elektromos teren tul magneses teret is.
3. Elhisszuk Einstein bacsi eredmenyet, amellyel sikerult (anelkul, hogy foinerciarendszereket valasztanank) osszerakni a ter-ido modellt az elektromagnesesseggel.
Lehet valasztani...ismet hangsulyozom, kiserleti kerdes, hogy melyik elmelet igaz.
Feluletesen vegigolvastam a honlapodon talalhato irast (javitsd ki az adataidnal a honlapcimet, mert nekem nem mukodott elsore).
Megjegyzesem: a relativitaselmeletet nem lehet azzal cafolni, hogy a klasszikus machanikai elmlet ellentmondasmentes.
Ugyanis az! Ugyanugy a relativitaselmelet is az!
Meg lehet vizsgalni, hogy az a teny, hogy letezik egy hatarsebesseg (c), arra vezet, hogy a specialis realtivitaselmelet lesz igaz. Ha ez a hatarsebesseg vegtelen, akkor a klasszikus ter-idot (Galilei) kapjuk vissza. Meg egyszer hangsulyozom: MINDKET ELMELET ELLENTMONDASMENTES. Tehat azzal, hogy az egyikrol bizonyitod, hogy ellentmondasmentesen lenne kepes leirni bizonyos mechanikai jelensegeket, meg nem bizonyitos a masik valotlansagat.
A lenyeg az, hogy tovabb kell vinni ezeket a kovetkezmenyeket, megnezni/megmerni mas termeszeti jelensegeket, es eldonteni hogy melyik igaz. Ezt kiserletekkel kell megtenni, es a kiserletek - a dolgok mai allasa szerint - dontottek.
Pedig éppen a relativitás elve az, ami nem igaz. És így a speciális relativitás elmélete sem.
Esetleg nézd meg az írásomat a honlapomon! Ott leírom, hogy miért nem.
Ilyen rajongotaborom lesz? :)
"Csak annyit szeretnék itt halkan megjegyezni, hogy szerintem a fizikai elméletek közül pont a (speciális) relativitáselméletet lehet legkisebb eséllyel megcáfolni."
Ebben egyetertek.
"Ja és megkérdezném, hogy mi az a foton."
Elektromagneses mezo az egy olyan allat, ami kepes toltesektol tavol, onmagat fenntartva terjedni. Ezt hivjak elektromagneses hullamnak (radio - feny - rontgen stb...). Egy ilyen hullam azonban onmagaban is egy bonyolult jelenseg: nagy kiterjedesu jelenseg, az egyes pontokon merheto elektromos- es magneses tererosseg (nem feltetlenul oszcillalo modon) valtozhat. Gondoljunk csak egy fenyimpulzusra (fel- lekapcsolom a zseblampamat).
Egy ilyen hullam azonban felbonthato matematikailag komponensekre. Ezen komponensek osszegevel le lehet irni a fenyjelenseget, ezen komponenseket hivjak modusnak. A feny egy modusa pl. az adott iranyba terjedo (adott polarizacioju, lenyegtelen) adott hullamhosszu sikhullam.
Namost: kiderult, hogy nem letezik akarmilyen gyenge feny. Egeszn pontosan fogalmazva egy egy modus csak meghatarozott erossegu lehet, pl. az egy-egy modusban levo energia osszege egy adott szamnak az egesszamu tobbszorose lehet (ez az energiakvantum = h*nu). Ezert azonosithato egy mezo modusanak az N-ik szintje azzal (aminek energiaja N*h*nu) N db fotonnal. Tehat 1 foton egy bizonyos hullamhosszu modus adott gerjesztettsegi szintjet jelento sikhullam. Ha azt mondjuk, hogy 8 foton van a rendszerben, akkor ez azt jelenti, hogy 8 komponens elektromagneses teret kell osszeadni.
Namost mint lathato, a foton egy kiterjedt jelenseg, az egesz hullamterre kiteerjedo sikhullamot jelenti. Azonban (fuggoen a gerjeszto forrastol - a lampatol) az elektromagneses ter lehet nem ennyire kiterjedt (gondoljunk egy fennyalabra). Ez esetben arrol van szo, hogy a hullamallapotok helyett hullamcsomagok lesznek az elektromagneses ter modusai, amelyeknek veges kiterjedesuk van. Ezek a hullamcsomagok fenysebsseggel terjednek vakuumban, meretuktol fuggo bizonytalansagu energiajuk (es lenduletuk van). Ezert lehetseges az a kozelites, hogy relativitaselmeletben kicsiny golyocskaknak kepzeljuk oket, amelyek fenysebesseggel terjednek.
Ez is eleg bonyolult ugye? A lenyeg: egy fotonnem mas, mint a leheto legkisebb nagysagu elektromagneses hullam. Kozelrol nezve sikhullam (mint a balaton felszine), messzebbrol nezve hullamcsomag (mint mit a hajok keltenek maguk mogott: van elejuk es van veguk), meg messzebbrol nezve pedig akar egy reszecskenek is felfoghato adott energiaval (h*nu).
(Mellesleg ez ismet jo nagy adag kvantummechanika, a fotonok es a toltesek kozotti kolcsonhatast leiro tudomanyterulet pedig a kvantumelektrodinamika nevet viseli, mely a mai napig is az egyik legpontosabb kiserleti eredmenyre vezetett (az elektron sugarzasi szintjet a kiserleti pontossag szintjeig kepes volt josolni -- nem minden ma kozkezen forgo elmelet kepes erre), azonban onmagan belul sulyos matematikai problemakkal terhelt (ennek megfeleloen elmeleti oldalrol nem igazan tekintheto lezartnak).
Csodálom a kitartásodat :)
Csak annyit szeretnék itt halkan megjegyezni, hogy szerintem a fizikai elméletek közül pont a (speciális) relativitáselméletet lehet legkisebb eséllyel megcáfolni. Illetve az alapjául vett Einstein-féle relativitási elvet.
Ja és megkérdezném, hogy mi az a foton. Olvastam a kvantumelektrodinamika részt a kvantummechanika könyvben, de kíváncsi vagyok a magyarázatodra.
"Asszem a radarhullámok nem mennek c-vel..."
Miutan nem vakuumban terjednek. Meg amugy is egy impulzus es egy hullam terjedesi sebessege ilyen esetben mas is lehet.
Most javitom magamat...
"Nem fog megvaltozni oregedesenek uteme pl. a sajat rendszereben. Csak en maskepp fogom merni. Es neha extrem szituaciokban attol fuggoen hogy mi tortenik, ket esemeny kozott ennekem es oneki mas idotartam fog eltelni."
Helyesen: nem exrem szituacioban, hanem: ket esemeny kozott, ha mas ter-ido utat jarunk be, akkor nagy valoszinuseggel eltero idotartamot fogunk merni. (Persze extrem szituacio az, amikor ez az idotartam latvanyosan nagy lesz).
"Ezt úgy kell értelmezni, hogy a fizikai mennyiségek egymáshoz képest mozgó rendszerekben nem azonosak."
Oke. Ehhez csak annyit teszek hozza, hogy vannak olyan mennyisegek, amelyek mozgo rendszerben is azonosak. (Pelda a nyugalmi tomeg).
"Ezzel szemben az én mondatom azt állítja, hogy hiába mozog hozzám képest egy tárgy, attól annak még nem fog megváltozni a hossza, és nem fog másként járni az órája, meg ilyesmi"
A relativitaselmelet nem allit olyat, hogy a mozgo rendszerbeli targy tulajdonsaga megvaltozna. Pl. nem valtozik meg a hossza, csak en rovidebbnek merem. Nem fog megvaltozni oregedesenek uteme pl. a sajat rendszereben. Csak en maskepp fogom merni. Es neha extrem szituaciokban attol fuggoen hogy mi tortenik, ket esemeny kozott ennekem es oneki mas idotartam fog eltelni. De ettol meg nem fog megvaltozni fejlodesenek uteme.
"Ugyanígy a tömege sem változik meg, mert mitol is változna?"
Valoban nem. Nem is allit ilyet a relativitaselmelet (illetve mint mondtam, ezugyben sok felreertes van -- lasd mozgasi tomeg). Nyugalmi tomege nem fog valtozni.
"Tehát csak azok a fizikai mennyiségek függenek a mozgástól, amelyek a mozgással, illetve annak valamilyen tulajdonságával (pl. sebesség) valamilyen összefüggésben vannak."
Ez az allitas viszont finomitando. Ugyanis vannak olyan mennyisegek, amelyek nem kapcsolodnak mozgashoz, megis valtoznak mozgo es allo rendszerben. Pl. ilyen az elektromagneses ter: elkepzelheto, hogy allo helyzetben csak elektromos tererosseget merek, mozgo rendszerben viszont lesz magneses komponense. Hasonlo peldakat lehetne sorolni. Egyaltalan mik a mozgassal osszefuggo mennyisegek? Egy test ido es helykoordinatajanak szerinted semmi koze sincs mozgasahoz?
"Ezt én nem állítanám, de csak annyit tennék hozzá, hogy gyakran éppen c-vel terjednek az információk - lásd látás, radar, stb."
En sem tudom maskepp allitani, minthogy a termeszetben az eddigi kiserletek arra mutattak hogy letezik ilyen hatarsebesseg, es az ez alapjan megalkotott elmelet eddig jol mukodik (nincs ellentmondo bizonyitek). Ellenben a klasszikus rendszerekkel, amelyek ellen viszont vannak kiserleti bizonyitekok (lasd muonbomlas, reszecskegyorsitok, stb...).
""Éppen itt hibás a relativitás elmélete: azt állítja, hogy minden relatív, pedig ez nem igaz, csak az információ áramlása relatív.""
"Te erted ezt a mondatot? Mert en nem. Mellesleg ez a "minden relativ" nevu jelszo egyszeruen ertelmetlen... Pl. te ezt erted?"
Persze. Az elsőt értem, mert én írtam. De kezdjük a másodikkal! A "minden" azt jelenti, hogy minden, a "relatív" pedig azt jelenti, hogy relatív, azaz viszonylagos. Ezt úgy kell értelmezni, hogy a fizikai mennyiségek egymáshoz képest mozgó rendszerekben nem azonosak.
Ezzel szemben az én mondatom azt állítja, hogy hiába mozog hozzám képest egy tárgy, attól annak még nem fog megváltozni a hossza, és nem fog másként járni az órája, meg ilyesmi, csak éppen én úgy fogom látni, hogy ezek megváltoznak, mert nem úgy ér el hozzám az információ a tárgyról, mint amikor nem mozog hozzám képest. Ugyanígy a tömege sem változik meg, mert mitől is változna?
Tehát csak azok a fizikai mennyiségek függenek a mozgástól, amelyek a mozgással, illetve annak valamilyen tulajdonságával (pl. sebesség) valamilyen összefüggésben vannak. A hosszúság, az idő és a tömeg nem ilyen.
"Az hogy pontosan milyen sebesseggel terjednek az informaciok, az nem erdekes, onnantol kezdve, hogy ez a sebesseg c-nel kisebb."
Ezt én nem állítanám, de csak annyit tennék hozzá, hogy gyakran éppen c-vel terjednek az információk - lásd látás, radar, stb.
Erdekes mondanivalod van, elore felhivom a figyelmedet, hogy ez a temakor a kvantummechanika es a relativitaselmelet temakoret egyarant erinti. A dolgok mai allasa szerint nincs olyan elmelet, ami a kettot ossze tudna egyeztetni ellentmondasmentesen, mind matematikai mind filozofiai oldalrol. Ennek megfeleloen itt egy meglehetosen ingovanyos teruleten leszunk.
"virtuális részecskék: Ha jól sejtem, nem bizonyítot a létezésük (a mondandóm szempontjából mind1), de az elmélet, amely megengedi létezésüket a magyarázat szempontjából érdekes számunkra. Az alapja ugyanis valamely határozatlansági reláció."
"virtualis reszecske" -- nehez kerdes: pontosan azert nevezik virtualisnak, mert kiserletileg nem lathatoak. Egeszen pontosan reszecskefizikai kiserletekben vezettek be ezt a fogalmat azert, hogy a kapott vegeredmenyeket ki lehessen szamitani. Ilyen kiserletekben altalaban osszelonek ket reszecsket, majd a kijovo bomlastermeket figyelik.
Mondjuk konkretabban: osszelovok ket elektront, majd a kijovo ket elektron iranyat es sebesseget megmerem. Az elmeleti leirasban hasznaljak azt, hogy a ket elektron egymas kozott kicserelt egy virtualis fotont, ezen folyamat segitsegevel lokte meg az egyik a masikat. Hangsulyozom, ez egy elmeleti leiras; azert mert ez egy kozelitese a valosagos folyamatnak; mellesleg elegge szemleletes. (Ez elegge homalyos lehetett, mellesleg majdnem minden eleg homalyos abbol gondolom, amit irtam. Ez amiatt van, mert nehez szamolasi eljarasokrol, matematikai levezetesekrol szoban ertekezni...)
"Nos: a sebességre (lendületre, tömegre...) is vonatkozik határozatlansági reláció. Ezt alapulvéve a virtuális részecskékhez hasonlóan a fénysebesség is átlépheto a határozatlanság mértékééig."
Valoban, ebben a kepben ez igy van. Tobbek kozott ez az egyik kellemetlen erintkezesi pontja a kvantummechanikanak es a relativitaselmeletnek.
"A Cserenkov-sugárzásnak mi az oka?"
Sejtem hova akarsz kilyukadni... A feny lassabban terjed a fenysebessegnel. A helyzet az, hogy a feny csak vakuumban (kolcsonhatas mentes esetben) terjed c-vel, egyebkent nem. A relativitaselmeletet azonban ez nem bantja, abban mindig a c szerepel, nem pedig az adott kozegbeli fenysebesseg.
Cserenkov sugarzas egy olyan jelenseg, ami vakuumban nem letezik. Kozegben a feny terjedesi sebessege kisebb c-nel, ezert elofordulhat, hogy elnyelodve egy elektron-pozitron part kelt. Ezek (ha jol emlekszem) az adott kozegbeli fenysebessegnel gyorsabban terjednek, majd fekezodve masodlagos sugarzast keltenek, ez a Cserenkov sugarzas. Ez az elektron-pozitron par azonban nem megy gyorsabban c-nel.
"Sajnos semelyik megállapításoddal nem tudok egyetérteni; "sebességet nem így mérünk???" "Ez helytelen meresi eljaras, mert sebessegem menet kozben valtozik.""
"????????? Sajnálom........."
Hat -- az a helyzet, hogy ahhoz hogy az ember egy elmeltet tudjon hasznalni, eloszor a fogalmak pontos definiciojat kell ismerni... Arra akartam utalni, hogy a te meresi eljarasod a sebesseg definiciojanak hibas alkalmazasat jelenti.
"1: Így súlyt mérünk."
Tisztaban vagyok azzal, hogy altalanos iskolaban azt sulykoljak az ember fejebe, hogy a tomeg meg a suly nem azonos. Mindezt azert teszik, hogy a gyermek idovel felfogja a "tehetetlen" es a "sulyos" tomeg kozotti kulonbseget.
Azonban ha ez megtortent, akkor hagy hasznaljam ki a tomegnek ezen meresi eljarasat, hagy hasznaljam ki azt a tapasztalati tenyt, hogy a sulyos tomeg meresevel a tehetetlen tomeget is megkapom.
"2: Ha bármilyen dinamikai számításba kezdek az így kapott tömeggel, az emlékeim szerint kiesik (de ennek még utánagondolok), ráadásul a gyorsuló test tömegét egy Newton-képletbol vezetem vissza, ami, ugye Einsteinnél nyugodtan megkérdojelezheto."
Ezt a mondatodat oszinten szolva nem ertem.
Egyébként cáfoljuk.
A relativitáselmélet egy hülyeség. Einstein meg egy buta ló volt, aki részegen nem talált haza, és otthon az asszonynak találta ki, hogy közben elgörbült a tér (a Washington square), pedig ő egyenesen jött haza most is a tér másik oldalán lévő kocsmából, csak hát a görbült tér miatt épp Lauránál, a két házzal odébb lakó szomszédasszonynál kötött ki. És a fejtegetése nem tudományos elmélet, hanem kibúvó szesztestvéreknek. Ezért van egy általános része, meg egy speciális, mindig az adott térre (illetve mivel speciális, utcára és körútra is) alkalmazható verziója. És az is igaz, hogy az információ egy adott sebességgel terjed, és a vákuumban gyorsabban, de a sűrűbb közegben (borgőz) lassabban. Próbáltál már 2 liter bor után megérteni valamit? Ha igen, akkor tudod, hogy színtiszta igazságot mondott a csávó.
Ez elég cáfolatnak?
A te megközelítésed ezexerint téves. Anyagból ugyanis lehet energia, de visszafelé ez nem működik.
Másrészt a rotorlapátok lehet, hogy végtelen sebességgel forognak, de mivel a tengelyen egymáshoz vannak rögzítve (ha már elvonatkoztattál a valós rotortól, akkor vegyük azt, hogy fiksz szögben, ami a valóságban nem igaz, de hát akkor már vonatkoztassunk el itt is), mégsem lehetnek egy időben azonos helyen. A teknősbékát soha utol nem érő futó esete (illetve nem pont, de elvileg hasonló) áll fenn. Ugyanis 2 lapát esetében bárhol is van az egyik, a másik mindig 180 fokkal odébb lesz. Még végtelen sebbesség esetén is (ami csak neked végtelen, de ha megfelelően kicsi - nulla hosszúságú - időszeleteket választasz, amikor a pillanatnyi állapotot megtekinted, akkor nem az).
Abban sem értesz egyet, hogy a rotor két lapátja miatt a végtelen sebességnél ugyanazon a helyen (pontokban), ugyanabban az időben mindkét lapát jelen van? Mert akkor ott az anyagtorlódás/duplikáció, ami kicsit az ősrobbanásra utal, mikor is állítólag minden anyag egy pontba sűrűsödött.
Az én megközelítésemben (végtelen gyorsítás) egy kis anyag és rengeteg energia valamivel több anyagot eredményez. Így elegendő két elemi részecske, és azok forgatásával meg rengeteg energiával felépíthető a csupa forgástestből álló világegyetem?
Előszöris: nem vagyok jártas a témában, a fizika iránti érdeklődésem akkor veszett el, amikor ehhez hasonló, elméleti kérdések megválaszolása került a középpontba.
De azért 1-2 gondolat:
virtuális részecskék:
Ha jól sejtem, nem bizonyítot a létezésük (a mondandóm szempontjából mind1), de az elmélet, amely megengedi létezésüket a magyarázat szempontjából érdekes számunkra. Az alapja ugyanis valamely határozatlansági reláció.
Nos: a sebességre (lendületre, tömegre...) is vonatkozik határozatlansági reláció. Ezt alapulvéve a virtuális részecskékhez hasonlóan a fénysebesség is átléphető a határozatlanság mértékééig.
Szereljük le a helikopterről azt a fránya rotort, és tegyünk fel a helyére egy valódi körlapot. Gyorsítsuk fel, ahogy akartad, végtelen szögsebességre. Nyilvánvaló, hogy ettől még nem lesz sehol sem vastagodás, sem pedig egymásba torlódás.
Vágjuk most be a körlapot úgy, hogy csak egy-egy vágást ejtünk rajta a kerület két átellenes pontjából majdnem a középpontig. Forgassuk úgy, mint az előbb. Nyilvánvaló, hogy a vágás miatt sem fog most sem kipúposodni, sem pedig egymásba torlódni.
Szélesítsük ki a két vágást, akár az eredeti rotorlapát-közöknek megfelelően. Attól, hogy kevesebb anyag van a "tényérban", nyilván még kevésbé fog púposodni vagy egymásba torlódni.
Vagyis semmi gond a helikopterrel. Az más kérdés, hogy nem nagyon tudnád kormányozni, mert annak az a lényege, hogy a "tányér" - a valóságban ez egy kúpszerű alakzat - más-más pontján tartózkodó lapátnak más-más állásszöget állítasz be. Na most a végtelen sebességgel forgó rotor összes lapátja egyszerre mindenütt van, ahogy írtad, azaz egyszerre kellene az összes lapátnak az előírt különböző állásszöget felvenni. Ettől a kormány legalábbis beszorulna, a kormánymechanika pedig anyagfáradás miatt pillanatok alatt eltörne.
Javaslom, hogy helikopter helyett a szobai ventilátorral kísérletezz, azt nem kell kormányozni, és kisebb kárt tesz, amikor végtelen kerületi sebességgel szétrobban a forgórésze.
(Az aerodinamikában egyébként valóban úgy számolnak, mintha a rotorlapátok által söpört terület egy zárt felület volna; de hát ez más kérdés.)
Sajnos semelyik megállapításoddal nem tudok egyetérteni; "sebességet nem így mérünk???" "Ez helytelen meresi eljaras, mert sebessegem menet kozben valtozik."
1: Így súlyt mérünk.
2: Ha bármilyen dinamikai számításba kezdek az így kapott tömeggel, az emlékeim szerint kiesik (de ennek még utánagondolok), ráadásul a gyorsuló test tömegét egy Newton-képletből vezetem vissza, ami, ugye Einsteinnél nyugodtan megkérdőjelezhető.
Köv. porbléma:
Tegyük fel, hogy egy helikopter rotorjait végtelen (szög)sebességre tudjuk gyorsítani. Ez azzal jár, hogy a rotor az általa meghatározott forgási sík egy részében (körlap) minden időpillanatban ott van. Tehát gyakorlatilag egy lapos tányért alkot, amire bármit rátehetünk anélkül, hogy leesne. A szögsebessége végtelen, de a rotor középponttól mért távolságának függvényében különböző a részecskék kerületi sebessége. Így lehetséges, hogy a belsőbb részeken "feltorlódik az anyag" és púpos lesz a rotor által rajzolt alakzat? Vagy hogy van ez?
Sőt a rotornak két ága van, végtelen szögsebességnél mindkét ágra vonatkozik, hogy kitölti a körlapot, tehát két egymásba ágyazott tányérról beszélhetünk, ami mégis egy, de ugyanazon a helyen dupla "anyagnak" kell lennie.
Akkor most energiából anyagot teremtettünk? Sőt duplikált anyagot? Foglalkozott ezzel már valaki? Mert ha nem , akkor kérem "A Szőke Nő visszavág" effektusra keresztelni a vizsgálatok során! :-)
Ha máshogyan nézzük: Ha van egy tányér, akkor az lehet, hogy egy pontja körül végtelen szögsebességgel forgatott szakasz?
Mi a különbség a két tányér között? Az egyik nyugalomban van, a másikat meg végtelen erővel plántáluk? Hogyan derül ez ki?
"elyesbítek: "Csak éppen pontosan a fény sebességét nem lehet elérni sem alulról sem felülrol."
Meg mindig nem tudok egyetlen egy olyan anyagfajtat sem, ami fenysebessegnel gyorsabban menne (erdekes lenne pl. erre alkalmazni a relativitaselmelet formulait, ilyen aprosagok jonnenek ki, hogy imaginarius ido telne el ket esemeny kozott neki...).
"tagadhatatlan, hogy az utazó számára a távolság lecsökken; ezt nem akartam most belevenni, mert zavarna."
Meghiszem azt... :)
"-Megméri a távolságot, felírja az indulási idovel együtt, -elindul, nézi a saját óráját (jár-e :D), -Megérkezik, megállítja az órát, kivonja az ind. idot, megállapítja a sebességet."
Es vegeredmenykent valoban ez a hanyados c-nel nagyobb lesz. Kifogasom annyi, hogy ezzel mit is mersz? Az egyenletes mozgasod sebesseget? Nem-nem. Valamifele atlagsebesseget, ami relativitaselmeletben (pont a Lorentz kontrakcio miatt) tobbe kevesbe ertelmetlen.
Te ugy szamolsz, hogy a mozgo rendszerben nezed meg az eltelt idot, es az allo rendszerben a tavolsagot. Sebesseget nem igy merunk.
Vagy tudom, hogy sebessegem allando (es egyenes vonalu egyenletes mozgast vegzek), ekkor megnezem, hogy sajat rendszeremben mennyi ido alatt mekkora utat tesz meg egy kulso pont.
Vagy pedig ha nem egyenletes mozgast vegzek (marpedig a te meresed mindenkeppen ilyen), akkor egy rovid idotartam alatt megtett uthosszt fogok merni hasonloan a fentihez, amikor kozelitoleg azonos sebesseggel megyek.
Ami nem mukodik, az az, hogy megmerem a tavolsagot, amikor sebessegem 0, majd megmerem az eltelt idot, amikor sebessegem nem 0. Ez helytelen meresi eljaras, mert sebessegem menet kozben valtozik.
"A feny fenysebesseggel megy, nem? A 3. allitasod pedig igy szolt: "Csak éppen pontosan a fénysebességével nem lehet mozogni." Erre vonatkozott a fenti megjegyzesem."
Helyesbítek: "Csak éppen pontosan a fény sebességét nem lehet elérni sem alulról sem felülről."
A másikhoz: tagadhatatlan, hogy az utazó számára a távolság lecsökken; ezt nem akartam most belevenni, mert zavarna.
Három állapotot vegyünk figyelembe:
-Megméri a távolságot, felírja az indulási idővel együtt,
-elindul, nézi a saját óráját (jár-e :D),
-Megérkezik, megállítja az órát, kivonja az ind. időt, megállapítja a sebességet.
"A megfigyelo egy jármuben ülve tart A-ból B-be; ezek távolságát elozoleg lemérte és ez több (x) fényévre rúg.
A jármu sebessége eléri mondjuk a .9c-t. Az indítás helyérol várhatóan valami x / .9 évig tart az út; az utas szemszögébol annál rövidebb ideig tart, minél jobban megközelíti a jármu sebessége a fényt."
Azt felejted el, hogy tehat: kulso rendszerben a sebesseg 0.9c, a tavolsag x, az eltelt ido x/0.9c .
A sajat rendszereben az eltelt ido kisebb, mint x/0.9c, a megtett tavolsag 0 (hangsulyozom, a sajat rendszereben), a sebessege 0. A celpontja viszont a sajat rendszerebol nezve ugyanezen rovidebb ido alatt jut el hozza, amit viszont kihagytal, az az, hogy letezik Lorentz kontrakcio is (azaz ha lemeri a megtett utat, kevesebbet fog merni a sajat rendszereben). Ennek megfeleloen amikor ez alapjan kiszamitja, hogy mekkora sebesseggel kozeledett hozza a celpont, c-nel kisebb erteket fog kapni.
"Erdekes... mit csinal akkor a feny?' Ez itt a kérdés?"
A feny fenysebesseggel megy, nem? A 3. allitasod pedig igy szolt: "Csak éppen pontosan a fénysebességével nem lehet mozogni." Erre vonatkozott a fenti megjegyzesem.
A megfigyelő egy járműben ülve tart A-ból B-be; ezek távolságát előzőleg lemérte és ez több (x) fényévre rúg.
A jármű sebessége eléri mondjuk a .9c-t. Az indítás helyéről várhatóan valami x / .9 évig tart az út; az utas szemszögéből annál rövidebb ideig tart, minél jobban megközelíti a jármű sebessége a fényt. Az utas gyorsabb a fénynél a SAJÁT órája szerint.
