Több, mint egy évtizede járunk vissza a Belső Őrségbe és azóta bűvöl el bennünket ez a varázslatos táj. Mindig találunk valamilyen új csodát a természeti és az épített környezetben, vagy az őrségi emberek tiszta világnézetében. Aki néhány felhőtlenül békés napra és csendre vágyik, annak bátran ajánljuk a Belső őrségi falvakat, köztük is különösen a szívünkhöz nőtt, középkori templomáról híres, erdőkkel koszorúzott dombok ölelésében fekvő Velemért. Azt tervezzük, hogy naponta újabb képeket mutatunk be a Belső Őrségről. Ezek egy részét (tájismertetővel és túraajánlatokkal együtt) a www.tar.hu/cserepmadar honlapon és a hozzá csatolt lapokon egyszerre is meg lehet tekinteni. Kérjük mindazokat, akik jártak a Belső Őrségben (Velemér, Gödörháza, Magyarszombatfa), hogy írják le a tapasztalataikat és tegyék fel ide az ott készített fényképeiket is! Az Őrség minden látogatóját, lakóját és tisztelőjét köszöntjük ezekkel a képekkel.
Tudja valaki manapság, hogy merre van? Egy gyönyörű barokk város, kitűnő termálfürdővel és kávéházakkal. A szomszédasszonyom nagyapja annak idején még néha elszekerezett oda a vásárba.
E porta időközben összedőlt pajtájáról származik az a világfát ábrázoló rajzos sindű, amelynek ősvallási szimbóluma megvédte a tetőket az 1928-as vihartól. S ugyanezen cseréprajzolat alapján készített világfát ábrázoló milleniumi szobrot Szerváciusz István szobrászművész Kercaszomorra.
Sajnos, csak a rendelkezésemre álló képek közül válogathatok s ezek száma és témája korlátozott. Törekedni fogok több tájkép bemutatására és megpróbálom elkerülni a gyakori Cserépmadár szállás megemlítését. (De ezt most nem tudtam kihagyni.)
A bajánsenyei strand képeire egyszer került sor, az ismétlésükre nem készülök. Vannak más tófürdők is a környéken, ezeket be fogom mutatni, amint sikerül képet szerezni róluk. Részben azért, mert némelyikük nagyszerű táji környezetben van (s a tájképek közlésére te is felhatalmaztál), részben pedig azért, mert az Őrségbe érkezőket érdekli, hol áztathatnák magukat a kánikulában.
A törökök és az arabok között valóban van különbség. Ezt nem vitatom.
Arab bazárt csak képről és leírásból ismerek, ezért azt elfogadom, hogy eltérhetnek a töröktől. Azt azonban kétlem, hogy nagy lenne ez a különbség. Az arab világ jó része hosszú ideig a török birodalomhoz tartozott, ezért a bazárépítés és fenntartás szokásai nem lehetnek annyira különbözőek. S egyébként is, közösek a gyökereik.
Például nekem nagyon tetszett, hogy a nagy bazárok felügyeletét esetenként egy-egy mecset látta el Isztambulban. Az iszlám mindenesetre az arab világra is jellemző, ezért talán ott is van hasonló példa - persze ilyenről nem tudok, ez csak feltételezés.
Számunkra, nyamvadt európaiak számára az arab és a török bazár különbsége (ha ilyen van) nem is annyira szembeötlő. De ha te tudsz ilyenről, akkor kérlek, fejtsd ki, szerinted mi a különbség a török és az arab bazár között?
********************************
Ha egy kicsit furcsa ez monológ-folyam, akkor ez azt is jelenti, hogy önálló arca van a rovatnak. A célom a Belső Őrség bemutatása a rendelkezésemre álló eszközökkel. Mivel ez a cél különleges (én legalábbis nem tudok hasonlóról), természetes, hogy szokatlan a rovat. Egyébként örülök minden hozzászólásnak, különösen, ha képeket is tesz fel valaki, s erre már volt példa.
Üdvözlet az itt időzőknek; kicsit furcsa ez topikmonológ-folyam. Az Őrséget kedvelem, több kirándulásunk célpontja volt már. Az itteni topik régiómarketing-vonzatú képeinek/szövegeinek túlsúlya azonban tényleg zavarba ejtő; talán jobb lenne kevesebb reklámkép a már kellő körültekintéssel bemutatott cserépmadárszállásról és falusi strandokról, és picit több kép pl. a gyönyörű őrségi tájról. --- és kedves Tiszteletes Úr; az isztambuli bazár nem arab bazár, mint ahogy a törökök maguk sem arabok.
Egy különleges hazai orchideafajta a veleméri Cserépmadár szállás kertjében díszlő fajok közül. (Ha valaki tudja a pontos nevét, kisegíthetne vele.) A név második eleme - ha jól emlékszem - "szádorgó", s ezt a nevet Hermann Ottó adta neki.
Hermann Ottó egyik tanítványa, néhai Korber Ernő tanár úr, akire - velem együtt - minden tanyítványa nagy szeretettel emlékszik vissza, engem is tanított biológiára. A szava járása ez volt az 1960-as évek végén:
"Kérem, uraim! Jegyezzék meg: első a becsület, második a botanika!"
Az 1700-as évek végén készült szentgyörgyvölgyi református templom (Velemértől 5 km-re) az egyik utolsó, kazettás mennyezettel készült templom Magyarországon.
A szoba elnevezése arra utal, hogy ez a ház nyugati szobája, ez esik a Belső dűlő felé. Mellesleg erre van az egykori gyepűt jelentő erdő belseje is, s talán ez a belső elnevezés végső forrása (de ez csak hipotézis).
Ez a belső szó azonos az etruszk Bolsena város nevével is, amiről Mario Alinei professzor mutatta ki legutóbb, hogy a magyar szóval azonosítható. Példaképpen a környékbeli Belsősárd nevét hozta fel. Bolsena az etruszk területek belsejében fekszik.
A veleméri 
Alsómarác Moravske Toplice) termálfürdőjében 20 melegvizes medence van.
Fasang Adrienn tálja.
Műhelyrészlet.
Veleméri rajzos sindü (tetőcserép) székely rovásjelek megfelelőivel, a Sindümúzeum anyagából.
Regedei torony. 
Gyermekek tanulnak korongozni Fasang Adrienn nagyrákosi műhelyének udvarán.
Vonulás a templomba Kercaszomoron.
Veleméren díszlő orchideaféle (valamilyen ritka kosbor).
Régi korsó, Szentgyörgyvölgyről.
Csótár Rezső szentgyörgyvölgyi fazekas mester műhelyéből.
Sárgaliliom mező a szentgyörgyvölgyi patakparton.
Részlet a veleméri 
A veleméri Antal-ház átépítés közben. 
A muraszombati kastély sarka.
A mártonhelyi templom Szent Márton freskója.
Regedei (Bad Radkersburg-i) cserépedény, az Őrségben szokásos mintákkal. 
Gödörházán használt tányér.
Vas megyei komód cseresznyefából. A helyreállítását az őriszentpéteri Palatkás mester úr végezte.
A pankaszi szoknyás harangláb.
Százéves veleméri cseréptányérok. 
A veleméri bútorfestő táborok egyikén készült polc.
Veleméri hősi emlékmű.
Egy különleges hazai orchideafajta a veleméri 
Az 1700-as évek végén készült szentgyörgyvölgyi református templom (Velemértől 5 km-re) az egyik utolsó, kazettás mennyezettel készült templom Magyarországon.
Farkasfai kódisállásos parasztház.
Velemér, 