Lehet, hogy akkor mentetek el szembe, amikor az a bizonyos kellemetlen eltérésem volt a kéktől Piliscsév és Klastrompuszta között, vagy pedig amikor a jól megérdemelt korsó sörömet ittam Kesztölcön a sarki presszóban. :)
Nagyon jó lenne, ha meg tudnád adni a Bányász körút igazolópontjainak helyét. Akkor nem lenne nagy baj, ha csak később érkezne meg az igazolólap, majd átmásolom a rajzokat.
Mi (Picur,Csanya,+én) Dorog->Piliscsabán voltunk! Hogyhogy nem találkoztunk szembe? :)
Klastrompta és Piliscsév között mi ugyan tartottunk a kijelölt utat, de nem egy könnyed séta: kb 1,5 km vezet az embermagasságú csalánban és bogáncsosban. A jelzések itt felettébb pocsék állapotban vannak.
Teljesen furcsa volt azonban, hogy Kesztölc után két fajta jelzett kék út is vezetett fel a kék és zöld sáv találkozójához, nekünk sikerült az aszfaltos hosszabbikat választanunk.
amúgy a 3 hónap túramentesség meg is látszott rajtam, de így legalább tudok parázni a 7végi Tátralátó miatt:)
Ja, és ha már mindenki arra panaszkodik, hogy a kékezés közben nem találkozik más kéktúrázókkal, akkor elmondanám, hogy hasonlóan a Bakonyhoz, itt is voltak szembejövő kékezők.
A Sziklák alatti dűlőnél egy 10-12 főnyi, az Nyársas nevű erdőben további 1 személy kéktúrázóval találkoztam.
És akkor már hogy teljes legyen a kép: a múltkori cserháti szakaszon a sámsonházai szálláshelyen találkoztam egy szembe haladóval.
A tegnapi jól megérdemelt punnyadás után ma toltam egy laza (Nagykovácsi -) Zsíroshegy - Dorog kéket. A 31 km 7 óra alatt meg is volt.
A jelzések alapvetően jók, bár a táv első és utolsó harmadában kevésbé figyeltem, azokat a szakaszokat mindenki jól ismeri.
Nos, egyedül Piliscsév után tértem le valahogy a jelről, és felmentem a térképen is jelzett Öreg-dűlő legnyugatabbi pincéjéhez. Innen 2 rendkívül kellemetlenül mély árok átmászásával (plusz a két erdősáv közé benyúló vetésen való átvágással) értem el a kék ösvényét, de jelzést itt is csak feljebb találtam az erdőszélen. Egyedül ez a Piliscsév - Klastrompuszta szakasz necces, mert feljebb az erdőben is egy darabon sokáig nincs jelzés. Itt az a lényeg, hogy a bal oldalunkon vonuló (a térképen még nem jelzett) viszonylag új kerítés melletti úton kell menni. Később aztán a település előtt a jel is megjelenik.
Dorogon nem tudtam bélyegezni a vasúton, mert zárva volt minden ajtó, valószínűleg senki se volt ott. A városban a kék mentén több vendéglátó egység is van, céges bélyegzőt lehet szerezni.
kékezés: putnok-mátraverebély terv,
a megtett táv putnok-sirok kb.73km
a gömöri városkába most nem mentünk be,hanem az állomáson beszerezve a bélyegnyomatot egyből megindultunk uppony felé
aszfalt-aszfalt majd egy éles kanyar után erdészeti út(nem jobb az aszfaltnál) kis rövídítés(kb 200m kerülő +néhány méter szint) rövid beszélgetés egy fűrésszel gombát szedő állampolgárral és ismét a jelen
uppony határában erős ereszkedés végre egy ösvényen bár talaja laza és nedves a falu túlvégén a jelzésről letérve egy műintézményben a pecsét (a tulaj épp a faluban kis várakozás majd csekély fogyasztás és pecsételés)
upponyt a jelés az egykori dédestapolcsányi műúton hagyja el egy kisebb szurdokvölgyben amit az atlasz a tordai-hasadékhoz hasonlít továbbra is aszfalton a bán patakon kialakított lázbérci-víztározó mellett halad utunk az egyre nagyobb tóra egyre jobb kilátás kínálkozik a gát,már egészen közel dédestapolcsányhoz (itt már viszonylag sok a horgász,nagyobb a zaj)
dédestapolcsány ha nem is egy utcás,de egy nagyon hosszú utcás falu(2,5-3km) a járdák igényesen diszburkolattal ellátva bélyegetni nem kell így poroszkálunk tovább
aszfalt mályinkára az utolsó kaptató már nem hiányzott mályinkán kerestük a turistaszállót,de épp felújítják sátrunk van beszéltünk a polgármesterrel,aki szombat délután ellenére bent van a hivatalában,engedélyével az iskola udvarán verhettük tábort.(bélyegző a polgármesteri hivatal mellett a kocsma-bolt komplexben.
másnap reggel(vasárnap) a bolt nyitva némi élelem beszerzése után irány bánkút egy hölgytől az út nehézségéről érdeklődünk sikerült neki két szóban összefoglalni "sajnálom magukat" mondja nagyon meggyőzően az út végre nem aszfalt bár a bánkúti műút mellett halad egész sokáig,kaptató majd egy nagyobb ereszkedés a dédesi vár alatti völgybe itt a KL-jelet választjuk ritka jó kis kaptató még a milic sem tűnt ilyen brutálnak a nagy csomagok sem könnyítik a helyzetünket egy kisebb fagyökéren megcsúsztam, és hasraestem vlui kicsit megijedt,még a nevetni is csak visszafogottan tudott a vár előtt egy jó kilátóponton pihenés majd rövid séta a csekély romhoz a nyeregbe visszaereszkedve a rom jelzés másik ágát követjük kissé emelkeve a kéket elérve megvizsgáljuk azt az ösvényt fentről az sem tűnik könnyebbnek továbbra is emelkedve lassan elérünk a bánkúti síházhoz a büféban ebéd viszonylag elfogadható hamburger a wcben megtölthettük palackjainkat bélyegző csak a büfés,de nekem olyan nem kell inkább a másik házban az egykori túristaszállón akarok probálkozni, a büfé mellett a síház túristaszállója innen kerül elő a bélyegző érdekes,hogy erről a síház büfése nem tud a két epület között max 10m a távolság a Zháromszögön fel akarok meni a bálványhoz vlui vonakodik,majd azt mondja menjek ő meg megvár lent
a kilátás gyönyörű néhány zavaró tényezővel az egyik kilátó melletti térerőtorony a másik egy dzsippes a kitérő után tovább a kéken át a fennsíkon majd tar-kő kilátás, őserdő bekerítés cserepeskő barlangvizit és inkább sátrazás a barlang előtt (kissé nehezen alszunk el kövek pattognak egy madár visítozik a közelben)
utolsó korty vizünket a sátorverés után isszuk meg
új nap irány bélapátfakva kissé kiszáradva ébredünk,de víz nincs csak 8kmre a faluban bár azt hiszem lefele fogunk menni az őr-kőig jobbára emelkedünk rövid kitérő az őr-kőre vlui lent vár majd tovább. a falu határában halastó kilátással a bél-kőre az ivóvizes csap környékén épp ásogatnak,így a kínzó szomjúság ellenére is kihagyjuk. a faluban rávettjük magunkat az első kákkútra a megfelelő vízmennyiség elfogyasztása után a pecsételőhely felkeresése a szétvert vasútállomáson megtaláljuk a bélyegzőt a kerítésre erősített dobozon,de vki a gumirészét eltávolítva a használatra alkalmatlanná tette. a templommal szemben a parkban hosszas döglés a gyakorlatilag teljesen kiszáradt eu-s emlékfa csemete ill. egy félkarú munkásmozgalmi szobor közelében. majd tovább szarvaskőre hétfő volt így az apátság zárva aztán újabb pecsét egy egykori erdészháznál kis kitérő,de jól jelzett
a várhegy előtt kis nézelődés majd irány a vár az ég egyre inkább borul,mikor elkezd szemerkélni az eső megindulunk lefelé a szálláshoz a vasútállomásra kis várakozás a gondnokra,mire megérkezik már szakad az eső.a szobák puritánok de megteszik,a vizesblokk külön épületben,megfelelő minőségű.
másnap reggel irány a kocsma-bolt együttes bélyegző és élelembeszerzés közben újra rákezd az eső átvonolunk a szemben lévő buszmegállóhoz egy idő után már ez sem biztosít megfelelő védelmet irány a néhány méterre lévő étterem,ebéd még nincs,de választunk egy-egy parasztos rántottát ár 390HUF,adag bőséges felszolgálólány csinos elégedetten távozunk az eső is elállt így megindulunk sirokra vízvételezés a főút közelében lévő kútból a templomnál nem ívóvíz van a kútra ragasztva feljebb van még egy kékkút felirat nélkül, újra aszfalt majd sáros erdészeti út nagyobb írtás-fiatalos mindkét oldalon kerítéssel övezve elkészítjük a bekerített természet című fotót majd tovább rozsnakpuszta felé újra aszfalúton haladva érünk be a néhány házból álló egykori faluhelyre az úton egy róka inal át előttünk pár méterre a tanyákból intenzív kutyaugatás egy kölyökkutya jó darabig kisér bennünket pecsételés az atlaszban is lefotózott fánál, rövidesen megjelent egy tarka cicus,néhány szelet párizsival mélyítünk a kapcsolaton ebéd után megindulunk sirokra nem sokkal ezután elkezd esni majd szakadni az út kellemes lenne,de nem így, az ösvény közepét motorosok felvágták most kis patakká alakult egy idő után már nem izgat az eső,mindenem vizes csak előre,hogy minél hamarabb sirokon legyünk egy közeli villámcsapás után még jobban nekilendültem végre elérjük a barátot és az apácát,de nézelődés helyett tovább előttünk kibontakozik a vár fölmenni nincs kedvünk és nagyon értelme sincs a vár alatt két sátor bent nagy csönd (nem a legjobb sátrazóidő) az új széles műúton le a faluba a sirok motelt keressük amit,meg is találunk a lakótelepen,szobát kérünk és szerencsére kapunk úgy is hogy nem vagyunk bejelentkezve,elég igényes ára elfogadható 1532/fő/éj este nyolckor még mindig esik a sátrazóka gondolunk bírja-e még a sátruk
reggel a kékes lenne a cél,de bakkancsaink vizesek és megint szemerkél kibotorkálunk a vasútállomásra a pecsétért,kapunk is a hölgytől vonat azonban nincs mikor mondjuk,hogy a kékesre készültünk "azt most inkább ne" mondatba tömöríve bíztat a túra siroki befejezésére bár mi is belátjuk,hogy most nem tudunk továbbmenni vissza a faluba,hogy egy busszal egerbe menjünk szerencsére majdnem fél óránként vannak járatok egy frissen kitett közlekedési tábla hátoldaláról elkészíjük utoló felvételünket a sárga cimke messziről hirdeti "ez nem alumínium" megakadályozva a túlzott gyűjtőszenvedéllyel rendelkező lakosok tévedését majd fölpattanunk az egri buszra és megindulunk haza
összefoglalva:
az út összeségében jól jelzett néhány elágazásban kell figyelni,néha olyan helyen is kanyarjelen festettek ahol zavaró volt
putnok és mályinka között sok az aszfalt
bánkút és bélapátfalva között nincs víz ezért elegendő mennyiséget kell magunkkal cipelni
az aszály után nem hittem,hogy az eső lesz ami meggátolja a kitűzött táv teljesítését
galendil
bocs egy kicsit hosszabb voltam
Én tudom, hogy szívtam vele.
Az első teljesítésemnek az volt a vége, '97 május-június, nyár...
Jelzések alig, sűrű benőtt növényzet, vízhiány, stb. :(
A második teljesítésben már túl vagyok rajta :)
5 év OKT-szünet után tavaly nyáron másodszor is nekivágtam, és az első szakaszok egyike volt a Romhány - Magyarkút, írtam is róla itt, a Naszály lábáig nagy cumi volt.
Szintén írtam itt, hogy kb. egy hónapja (ugye szintén nyár...) pedig megtoltam 3 napban a Kékestető - Romhány szakaszt, a cserháti szakaszon is jelentős fejlődés látszott a korábbiak képest, könnyebben követhető a nyomvonal, de azért vannak még javítgatnivalók.
Pedig szerintem nagyon jó a Nógrádi Vártúrák is, kékezéssel szépen összeköthető jó részben.
Mikor még úgymond aktívabb teljesítménytúrázónak számítottam (minden héten teljesítménytúra) kevésbé tudtam részt venni jelvényszerző túramozgalmakban, de ez a mozgalom mégis az elsők között volt meg nálam, amit teljesítettem, pedig ugye az ország másik végében lakom ráadásul :)
Tényleg érdemes egyszer megcsinálni, sok szépséget rejt!
Nem baj, úgyis augusztus második felében tervezem a Bányász körutat (persze Karanccsal!) Azt leírjam, hogy jelenleg hol vannak az igazolópontak. Nehogy túlfuss.
Nagyon szeretném vele megkedveltetni a túrázást, épp úgy, ahogy az én apám tette velem. Nagyon szép gondolat.
Köszi a választ, sajnos Nyíri doktor urat nem sikerült elérnem, majd a jövő héten lesz. Nem baj, úgyis augusztus második felében tervezem a Bányász körutat (persze Karanccsal!)
A mátrai túrák felöl azért is érdeklődtem, mert viszonylag rövidek, nagyon szép helyeken vezetnek, és úgy gondolom, hogy szeptemberben oda viszem túrázni fiacskámat. Úgy tervezem, hogy ez lesz az első komolyabb túrája, biztos örülni fog, ha majd a végén jelvényt is kap érte.
Nagyon szeretném vele megkedveltetni a túrázást, épp úgy, ahogy az én apám tette velem.
A Nagy Esemény előtt, úgy látszik az utolsó utáni pillanatban feltettem Néked egy kérdést ebben a topikban. Ne haragudj, de akkor nem tudtam már a topikkal foglalkozni.
Szóval úgy tudom, van néhány jelvényszerző túra, amihez - szervezői oldalról - van némi közöd. Működnek-e ezek még, avagy történt-e vmi változás az mtsz honlapon található nem túl friss infókhoz képest? Ha a Mária képek a Mátrában ill. a Kós Károly emléktúrára gondolsz, akkor igen.
Az igazolás rendje változatlan. Túrajelentésen történik, de lehet fotókkal is igazolni.
Sajnos a kiírás óta (1998) ledöntötték a Kós Károly kilátót. A Závoz-völgyben húzódó Mária képet felújították. Jelenleg tervbe van véve a Jóidő-nyaknál látható Mária kép felújítása is.
Sajnos a két mozgalommal kapcsolatban szinte teljesen egyedül maradtam.
Valamint Te, mint helybéli talán arra is tudod a választ, hogy mint OKT jelvényes, elég-e a Nógrád megye természetjárója címhez a Bányász körutat végigjárni, avagy még egyszer végig kell menni az OKT Nógrád megyei szakaszon?
A kérdés jogos, de nem tudom a hivatalos választ. Én anno. együtt pecsételtem az OKT és Nógrád megye természetjárója mozgalmak füzeteibe. Erre a választ Dr. Nyíri László adhatja meg a 32/310-222/335-ös melléken.
Na igen, az egy dolgo, hogy mennyi turazoval talalkozol szembe, de gondolj arra, hogy mögötted is lehet mondjuk 1 napos eltolodassal veled azonos iranyban halado. Ha ezt is hozzaveszed, nincs is olyan keves turazo.
Azt a velemenyt is osztom, hogy joval tobb kekezovel talalkozol a Huvosvolgy-Dobogoko szakaszon, mint mondjuk a Bodvaszilas - Felsövadasz reszen.
Altalanos iskolas koromban kezdtem, sok osztalytarsammal, az oszatlybol azt hiszem csak nekem lett meg vegul a jelvenyem, van haverom, akinek ott lapul a szobajaban a Kektura fuzet, benne ugy kb. 950 kilometerrel...
Szerintem a "rendszeres kéktúrázók" elég sokan lehetnek, csakhát a komplett OKT teljesítése rendszerint nagyon hosszú időt vesz igénybe. Pontos adatokat persze nem tudok, de úgy saccolom, hogy átlagban olyan 4-5 év alatt csinálhatják meg a teljesítők. És persze sokan lehetnek, akik elkezdték, de aztán valamiért abbahagyták. Pl. egyik ismerősöm mesélte, hogy már kb. a 2/3-át megcsinálta, amikor elvesztette a füzetet s efeletti elkeseredésében nem folytatta/kezdte el újra.
A Cserhátról meg annyit, hogy tök jó, hogy kevesen járnak oda túrázni. A cserháti OKT teljesítését nemigen fogom elfelejteni (főleg Ősagárd, Szandaváralja vagy Nógrádsipek környékén). Igazi felfedező túrák voltak. Ellenpélda: amikor a Mátrában voltam, ott Mátraszentistvántól a Kékesig rengeteg kirándulóval találkoztam, egész másmilyen érzés volt ott nyomulni. Persze, meg lehet oldani, pl. télen kell menni az ilyen helyekre...
Igazad lehet, tervezzük is mindig, hogy tavasszal vagy ősszel megyünk kékezni egy-két hétre, csak újabban nincsenek ilyen évszakok, vagy csak pár napig tartanak. Tavaly is mire eljutottunk volna ősszel kékezni már olyan hideg volt, hogy fűteni kellett. A tavasz meg a sulim miatt sem jó, de azért remélem majd egyszer összejön... A kékezést mi egyébként mindig inkább hosszabb ideig szeretnénk csinálni, nem egy-két napig, a hétvégékre ott vannak a teljesítménytúrák; így meg többnyire előre ki kell választani az alkalmas időpontot.
Az egyébként is ritkábban látogatott területeken a kék-túrázó is kevesebb. Általában az ismertebb hegységekben kezdik a teljesítést, és a lemorzsolódások után csak a legkitaróbbak jutnak el az összes szakaszra. Nem olyan nagy baj az, hogy nincsenek olyan sokan a túristautakon, képzeljétek el, ha hétvégeken a Plázák helyett mindenki odamenne, mennyi zenegép üvöltene az erdőben és mennyi eldobott szemét maradna utánuk.
Múzsla, ha már itt vagy:
A Nagy Esemény előtt, úgy látszik az utolsó utáni pillanatban feltettem Néked egy kérdést ebben a topikban.
Szóval úgy tudom, van néhány jelvényszerző túra, amihez - szervezői oldalról - van némi közöd. Működnek-e ezek még, avagy történt-e vmi változás az mtsz honlapon található nem túl friss infókhoz képest?
Valamint Te, mint helybéli talán arra is tudod a választ, hogy mint OKT jelvényes, elég-e a Nógrád megye természetjárója címhez a Bányász körutat végigjárni, avagy még egyszer végig kell menni az OKT Nógrád megyei szakaszon?
Talán ezek másokat is érintenek, azért nem emilben kérdezem.
Pedig nem rossz választás a Cserhát sem, csak jól kell kiválasztani az évszakot.
Én a Mátraverebély - Nagybárkány szakasszal kezdetem egy szép tavaszi napon anno. az OKT teljesítését.
Most tavasszal is egy szuper jó túrát csináltunk Zetével Nógrádsipek és Nagymező-puszta között.
Akkor talán ez lehet az oka, hogy a Nógrádi Vártúrák túramozgalom helyett a börzsönyit csinálod... Bevallom, az előbbiről itt még nem túl sokat olvastam, az utóbbiról annál gyakrabban!
Igaz, nekem sem nyerte meg akkor a Cserhát a tetszésemet, nem volt jó választás ott elkezdeni a kéktúrát... Vízzel az erdőben első napon találkoztunk csak egy forrásnál, utána a térképen jelölt források, patakok, kutak csont száraznak bizonyultak. Ráadásul tényleg semmilyen kempinget, turistaházat nem találtunk út közben, úgyhogy négy napos fürdés nélküli túrázás után Szandaváraljáról bebuszoztunk Balassagyarmatra, onnan pedig másnap haza.
Idén szeptemberre tervezzük, hogy folytatjuk a kéktúrát, egyetlen kikötésem az volt, hogy a Cserhátba nem megyek :o).
Ez nem meglepő, egyrészt azért mert a túrázók csak töredéke "kéktúrázó", másrészt mert a Börzsöny sokkal inkább turistacélpont, mint a Cserhát: sokkal inkább hegység jellegű, és sokkal jobb a megközelíthetősége valamint az ellátottsága (kisvasútak, kirándulóközpontok, turistaházak stb.) A Cserhátban csak egy-két helyen lehet több turistával találkozni (Hollókő, esetleg Szanda), de ezek jórésze sem a hagyományos értelemben vett hátizsákos turista.
Más: milyen érdekes, hogy amióta két turistalap létezik, mindkettőt megkaphatom 1-én reggel. :-)
Mi pár éve kéktúráztunk a Cserhátban egy hétig, és egyetlen kéktúrázóval sem találkoztunk ez alatt az idő alatt. Nekem is nagyon fura volt , de lehet, hogy nem ez a legkedveltebb rész... Mindenesetre idén a várazás közben sokkal több túrázóval találkoztunk!
