Keresés

Részletes keresés

bastyaelvtars Creative Commons License 2002.06.03 0 0 129
Dulifuli: "Miért nem? Ha egyszer a részecskének van tömege, és a tömeg a végtelenszeresére nő, amikor a sebesség c-hez tart, akkor ilyen sebességnél a tömegnek is a végtelenhez kellene tartania."

Itt a pontatlan fogalmazással csúsztatsz: "és a tömeg végtelenszeresére nő"..."amikor a sebesség c-hez tart".

H a asebesség a c-hez aart, akkor a tömeg is csak tart a végtelenhez, nem nő végtelenszeresére. Hogy milyen mértékben, azt ki lehet számolni. A jelenlegi gyorsítók messze nem képesek egy részecskét olyan közel juttatni c-hez, hogy annaka tömege kilogrammos nagyságrendűre nőjön, és makroszkopikus pusztításokat végezzen.

"A Michelson-kísérletről: az a műszer nem a fény sebességét méri, csak az interferenciát."

Na persze. De ilyen alapon sosem azt méred, amit mérsz, hanem mindig valami mást. Amikor pl. a súlyodat méred a szobamérlegen, akkor tulajdonképpen egy rugó megnyúlását méred (azaz távolságot), amikor hőmérsékletet mérsz, akkor a higanyszál térfogatát, amikor egy autó sebességét méred radarral, akkor a beérkező és visszavert jel közti időt méred stb. Minden márás áttételes, közvetett.

"Egyébként marhára érdekelne, hogy honnan tudják, hogy tényleg éppen csak annak a csillagnak a fényét vizsgálták."

Nem tudom, gondolom, arra a csillagra irányították a távcsövet :)

Előzmény: Dulifuli (87)
bastyaelvtars Creative Commons License 2002.06.03 0 0 128
Dulifuli: "Idő: igen, ezt én is így tudom. De ez nem bizonyítja a relativitás-elméletet. Szerintem inkább azt bizonyítja, hogy a gyorsulás (és nem a sebesség!) hatására az órák lelassulnak, még a legpontosabbak is."

De ez is a relativitáselmélet következménye, (ha úgy vesszük, akkor az általánosé) tehát mégis csak azt bizonyítja :)

"Tömeg: lehetne erről részletesebb adatokat találni valahol?"

Biztos lehet. Én most nem tudok neked ilyet mondani. De ez már szőrszálhasogatásnak tűnik, nem gondolod, hogy abból a rengeteg fizikusból, aki ilyen felvételeket nézeget, egy párnak már biztos feltűnt volna, ha a ködkamrás képekből számított tömeg nem egyezne azzal, amit a relativitás jósol? :))

De talán még jobb példa a szinkrociklotron. Erről könnyebben találhatsz még meggyőzőbb adatokat. A dolog lényege a következő, amennyire emlékszem:

Sima ciklotront azért tudtak építeni, mert a számítások szerint kiderült, hogy az egyre nagyobb körpályán keringő töltött részecske keringésének periódusideje nem függ a körpálya sugarától. Ez középiskolás képletekkel könnyen kiszámítható. Tehát elég egy egyszerű váltóáramot kapcsolni a ciklotron két félpofájára, és az szépen gyorsíja a részecskét, növelve annak pályasugarát.

Kiderült azonban, hogy ez a berendezés csak bizonyos sebességig tudja normálisan felgyorsítani a részecskéket, még pedig azért, mert a fent említett állandóság csak akkor igaz, ha a részecske tömege állandó. Ha viszont nem az, akkor az egyre nagyobb sugarú körpályákon keringő részecsek periódusideje a tömegétől függően változni fog, és nem lesz jó a gyorsításhoz egy sima színuszos váltóáram.

Ennek kiküszönölésére építették meg a szinkrociklotront, ami már figyelembe veszi a részecskék tömegnovekedését, és ezzel már jóval nagyobb sebességre (pontosabban energiára) tudják felgyorsítani a részecskéket. Működik, tehát bizonyítja a tömegnövekedést.

Előzmény: Dulifuli (85)
bináris Creative Commons License 2002.06.03 0 0 127
Ne bántsátok Dulifulit. Örüljünk, hogy itt van ebben a kis karanténban, és már nem a Csillagászat topicot offolja szét, de, helyes önkritikával, még csak nem is a Tudomány fórumban fejti ki az eszméit. :-) Látom, néhányan már felismerték, mennyire eredményes teknővel hordani a fényt az ablaktalan házba. Ha mégis vitatkozni akartok vele, vigyázzatok, hogy tények, számok, képletek ne legyenek a hozzászólásotokban. :-)
Előzmény: Törölt nick (125)
Dulifuli Creative Commons License 2002.06.03 0 0 126
"Azt érték el vele, hogy van egy működő fizikai modell, ami leírja a világot."

Igen, ez volt a szándék. Csak éppen a megvalósítás mérsékelten sikerült. Leír bizonyos jelenségeket, és emellett hülyeségeket állít.

"Ellenben te a fikázáson kívül nem bírsz felmutatni semmit, az "érvelésed" kimerül abban, hogy minden hülyeség, amit te nem bírsz elképzelni."

Érdekes, én úgy látom, hogy az ortodox tudomány képviselői nem tudnak felmutatni semmit, ami az állításaimat megcáfolja - kivéve a részecskegyorsítóban mérhető energiákat. Erre egyelőre nincs magyarázatom, de ez még nem bizonyítja azt, hogy nincs igazam.

"Igazat kell, hogy adjak neked: az valóban hülyeség, ahogy te a relativitás elvét elképzeled
magadnak."

Még Te beszélsz fikázásról? Miért, ez mi volt?
A pojácázásról nem is beszélve...

Előzmény: Törölt nick (125)
Dulifuli Creative Commons License 2002.06.03 0 0 123
Ezt az egy mondatot nem érvnek szántam, de örülök, hogy figyelemreméltónak találtad.
Kábé olyan komolyan, mint ahogy Te írtad a hozzászólásodat.

De kifejthetem bővebben: a relativitás elve, illetve a rá épülő elmélet azt állítja, hogy a hosszúság, az idő, a tömeg (és ki tudja, még mi minden!) nem állandó, hanem függ a mozgástól, pontosabban annak sebességétől.
Azt nem nagyon részletezi, hogy mihez képest kell mérni ezt a sebességet.
Ezzel szemben egy fizikai mennyiségről, a fény sebességéről állítja azt, hogy az a mozgástól függetlenül állandó. Mondom, egy sebességről, pedig ha sebességről beszélünk, annak nincs is értelme addig, amíg meg nem mondjuk, hogy mihez képest vizsgáljuk a mozgást.
Ezek után mindenki eldöntheti, hogy a relativitás elve hülyeség-e, vagy nem.

Előzmény: Törölt nick (120)
Dulifuli Creative Commons License 2002.06.03 0 0 122
"Lehet definiálni egy "hosszúságot" (hívják sajátidőnek is) a spec.rel. négydimenziós téridejében. A téridőben mozgó pont pályájának hossza megegyezik a pont számára eltelt idővel."

És ez hogy jött ki? Nem csak annak az időtengelyre vett vetületével egyezik meg?
Hallottam már a négy dimenziós térről. Ha jól tudom, Minkowsky-féle térnek hívják, a nevet lehet, hogy nem így kell helyesen írni. Úgy tudom, hogy a "normál" tér 3 dimenziója mellé vettek fel még egy dimenziót, az időt, de mínuszban, azaz negatív előjellel
Ezzel nekem két gondom van. Az egyik az, hogy nem fedi a valóságot, mert a valóságos tér 3 dimenziós, az idő egy egész más káposzta, bár bizonyos számításokat valóban segíthet.
A másik problémám az, hogy miért éppen negatív az időtengely. Nem emlékszem rá, de szerintem pozitívban nem tudták ráhúzni az egyenleteket, amiket akartak, hát szépen negálták.
Pedig Occam borotvája szerint is az lett volna az egyszerűbb, ha nem erőltetik a dolgot.

"A space az a tér, aminek három (négy) koordinátája van. A field az a tér, jobb szóval mező, ami a space minden pontjában valami értékkel (skalár, vektor, stb.) bír. Lehet beszélni elektromágneses, gravitációs stb. (vektor)mezőről, de Einstein szerint az utóbbi nincs is, helyette érdekes geometriájú tér van."

Na tessék! És Ti, büszke fizikusok, vagy mik vagytok, szépen elhiszitek ezt a marhaságot is, mert Einstein bácsi mondta!

"És most megyek kozmológiát tanulni. Addig lécci menj el a legközelebbi könyvtárba és olvasd el az összes fizika témájú könyvet. Majd szólj ha végeztél."

Köszi! Ilyesmit szoktak mások is javasolni, akik már megtették (mármint elolvasták őket).
Én úgy látom, hogy azt érték el vele, hogy megfertőzték az agyukat a sok baromsággal.
Az autópályás hasonlatod nem rossz, én is szoktam használni. De attól tartok, hogy jelen esetben jobb lenne a birkanyáj hasonlattal élni: mentek szépen a vezérürü után, gondolkodás nélkül.

Előzmény: Nereida (116)
Kilroy Creative Commons License 2002.06.03 0 0 121
Kár lenne, ha süllyedne... én legalábbis élveztem olvasni (függetlenül attól, hogy mennyire értettem :-).
Előzmény: Nereida (119)
Nereida Creative Commons License 2002.06.03 0 0 119
NZA, vereséget szenvedtünk. Győzött a józan ész. Na süllyedjen.

Nereida

Előzmény: Dulifuli (114)
Dulifuli Creative Commons License 2002.06.03 0 0 118
"Persze fel lehet vetni, hogy vannak mozgások az éterben, meg a Föld magával ragadja, de Occam borotvája szerint az a legjobb megoldás, ha kijelentjük, hogy nincs is éter."

Persze. Mert ez az Occam annyira okos volt, hogy még a borotvája is mindig jobban tudja, igaz? Ha ez a gondolkodás mindig bejönne, akkor mostanában nem találnák úgy a DNS-vizsgálatok eredményei alapján, hogy a halálra ítéltek jó része ártatlan volt.
Tudod, az a helyzet, hogy nem a legegyszerűbb használhatónak tűnő megoldást kellene keresni, hanem az igazságot. Nem feltétlenül nagybetűset, de tőlem akár úgy is írhatod.
Persze, az igazság nem mindig olyan egyszerű, de annyit megér, hogy legalább megpróbáljuk kideríteni. Mert akkor talán nem zagyválnánk össze mindenféle hülyeségeket hosszkontrakcióról, idődilatációról, meg ilyenekről.

Előzmény: Nereida (110)
NZA Creative Commons License 2002.06.03 0 0 117
Feladom... :)
Nagyon tanulsagos beszelgetes volt mindenesetre szamomra.
Tovabbi sok sikert a "jozan esz" diadalmenetehez. Ha megkaptad a Nobel dijat, mindenkeppen ertesits...
Előzmény: Dulifuli (112)
Nereida Creative Commons License 2002.06.03 0 0 116
Csodálom az önbizalmad. "Figyelem, az autópályán egy jármű a forgalommal szembe halad! - Hogyhogy egy? Mindegyik!"

Na jó, leírom. Lehet definiálni egy "hosszúságot" (hívják sajátidőnek is) a spec.rel. négydimenziós téridejében. A téridőben mozgó pont pályájának hossza megegyezik a pont számára eltelt idővel. A sajátidő kifejezése a téridő-koordinátákkal
ds^2=c^2dt^2-dx^2-dy^2-dz^2.
Ez egy bizonyos geometriai struktúrával látja el a téridőt, amit pszeudo-euklideszinek is neveznek. (Lesznek olyan háromdimenziós alterek, amik euklidesziek, és ezek pontosan a különféle sebességgel mozgó inerciarendszerek-beli "jelen"-tereknek felelnek meg.)
Az ált.rel. téridejének geometriai struktúrája, tehát a sajátidő kifejezése pontról-pontra változhat (de azért nem lehet tetszőleges). A sajátidőt egy metrikus tenzornak nevezett valami adja meg, amiből ki lehet számolni egy görbületi tenzornak nevezett valamit, ami valamiképpen tényleg a tér (pontról-pontra változó) görbületét méri.
Nomármost Einstein szerint a kontrahált görbületi tenzor (túlzott egyszerűsítéssel görbeség) és az energia-impulzus-áram-sűrűség-tenzor (túlzott egyszerűsítéssel tömegsűrűség) között összefüggés van, az Einstein-egyenlet. Túlzott egyszerűsítéssel a tömeg meggörbíti maga körül a téridőt. A tömeg nélküli próbatestek a spec.rel.-ben és az ált.rel.-ben is autoparallel görbék mentén mozognak, amik előbbiben egyenesek, utóbbiban görbék (pl. pericentrum-eltolódásos ellipszisek), és eközben kiküszöböltetik a súlyos tömeg, tehetetlen tömeg és gravitációs erő fogalma.

A space az a tér, aminek három (négy) koordinátája van. A field az a tér, jobb szóval mező, ami a space minden pontjában valami értékkel (skalár, vektor, stb.) bír. Lehet beszélni elektromágneses, gravitációs stb. (vektor)mezőről, de Einstein szerint az utóbbi nincs is, helyette érdekes geometriájú tér van.

És most megyek kozmológiát tanulni. Addig lécci menj el a legközelebbi könyvtárba és olvasd el az összes fizika témájú könyvet. Majd szólj ha végeztél.

Nereida

Előzmény: Dulifuli (109)
Dulifuli Creative Commons License 2002.06.03 0 0 115
"Ezért a berendezés 90 fokos elfordítása is más eredménnyel kell hogy járjon, ha van éter meg minden."

Mármint ha olyan formában van éter, mint ahogy azt feltételezték. És azt tapasztalták, hogy abban a formában nincs. Na és? Ez még nem igazolja a relativitás-elméletet.

"Na igen. A témában tájékozatlan, de spekulálni kész."

Amennyiben jól értem, hogy ezt rólam írtad, nem értem, hogy miért, legalábbis ezzel a hozzászólásoddal nem mondtál semmi újat. És ha Szerinted csak annak szabad spekulálni, aki már minden ortodox elképzelést betéve tud, és magáévá tett, akkor sajnállak.
Egyébként Te már mindent tudsz?

"Gravitációs tér, mint éter, ez új."

Na látod, mégsem tudtál eddig mindent! :-))

Csak az a szomorú, hogy az már eszedbe sem jut, hogy mi van, ha van benne valami...

Előzmény: Nereida (108)
Dulifuli Creative Commons License 2002.06.03 0 0 114
"Történik két egyidejű esemény (fényfelvillanás), a (-x,0,0) és (x,0,0) pontokban, te az origóban állsz. Mindkettőről egyszerre, t=x/c idő múlva értesülsz. Ez eddig oké."

Bizonyos feltételekkel (például: a fény mindkét irányban egyforma sebességgel terjed) oké.

"Mi történik, ha mozogsz (v,0,0) sebességgel, és pont az origón haladsz át, amikor ez a két esemény esik?
...
Einstein szerint a fénysebesség neked is mindig és minden irányban c, tehát ha két azonos távolságra levő pontból nem ugyanakkor kaptál fényjelet, akkor a két esemény nem egyszerre történt. Ez is oké?"

Ez is oké - Einstein szerint. Merthogy szerintem a relativitás elve elfogadhatatlan, mert hülyeség. Ellenkezik minden józan megfontolással.

"Másrészről a fénysebesség invarianciája nyilván magyarázza a Michelson--Morley-kísérletet, a ráépített spec.rel. pedig egy csomó másik megfigyelést is, amit 1905 után tettek."

Elhiszem, csak éppen szerintem lehetne olyan elméletet is találni, ami szintén megmagyarázza ezeket, és nem ellenkezik a józan ésszel.

"A fizikusok pedig szeretnek elfogadni egy olyan elméletet, ami megmagyarázza a megfigyeléseket, és a jóslatai is ellenőrizhetően igazak. Ahogy tegnap IRL mondta nekem egy fizikus, őket a legkevésbé az elméletek mögötti filozofálgatás érdekli. Ezért tényleg nem hibáztathatod őket."

Miért nem? Ha valaki elfogad egy elméletet, mert néhány általa tapasztalt jelenségre elfogadható magyarázatot ad, és meg sem próbálja ellenőrizni, hogy az elmélet egyébként megállja-e a helyét, az a valaki erősen korlátolt, akár fizikusnak tartja magát, akár nem.

Előzmény: Nereida (107)
A Szőke Nő visszavág Creative Commons License 2002.06.03 0 0 113
Ha elfogadod, hogy végtelen sebesség esetén egy lapot kapunk, amely "nyugalomban" van, mert nem érzed a forgást mikor minden időpillanatban és a forgási sík minden pontján alattad van a korong.
Hogyan mondod meg például, hogy a kettőből éppen melyik rotor van alattad? Szerintem ez lehetetlen, mert az anyaga térben "összefolyt" a másikéval. Akkor viszont valami anyagtorlódásnak is lennie kell.
Állítólag az anyag az energia sűrűsödése. Úgy ahogy a forgatás sűríti az anyagot (szerintem), az energiával is meg lehet valahogyan oldani (gömbvillám, stb.)
Előzmény: 1 magyar (43)
Dulifuli Creative Commons License 2002.06.03 0 0 112
"Utoljara megprobalok ramutatni, hogy hol nem helyes a gondolatmeneted."

Én pedig még egyszer megpróbállak rávenni, hogy egy kicsit használd a józan észt is.

"Ezutan viszont ezt irod: "Ebbol következik, hogy ha az esemény az egyik rendszerben egyideju, akkor a másikban is az." Ez az allitasod nem kovetkezik semmibol!"

De igen, mégpedig éppen a józan észből. Nevezhetjük logikának is, amiről éppen Te beszéltél nemrég. Márpedig a logika azt diktálja, hogy ha az egyik rendszer óráit szinkronizáljuk, és a másik rendszer óráit is, akkor amennyiben az egyik rendszerben mindkét esemény T időpontban következett be, akkor a másikban mindkét esemény T' időpontban kell, hogy bekövetkezzen, függetlenül attól, hogy T és T' között mennyi a különbség. Hiszen azt magad is elismerted, hogy a mozgó rendszer órái is szinkronban maradnak egymással.

"De van egy erzesem, hogy most sem fogod megerteni, hogy mit magyarazok."

Ez most már kölcsönös...

"Lattam elozo hozzaszolasaidbol, hogy elozoleg mar jo paran probaltak teged gyozkodni -- sikertelenul..."

Talán Nekik sem volt igazuk...

Előzmény: NZA (106)
Dulifuli Creative Commons License 2002.06.03 0 0 111
"Itt rajtad kivul vegtelenszeres tomegrol senki nem beszelt..."

Na jó, akkor hogyan változik a mozgó test tömege a relativitás elmélete szerint?

Előzmény: NZA (105)
Nereida Creative Commons License 2002.06.03 0 0 110
Kihagytam, hogy amikor először elvégezték a mérést, és kijött a nagy nulla, akkor felvetették, hogy éppen nyugszik a Föld az éterhez képest. Úgyhogy megismételték egy fél évvel később, 60km/s sebességnél, és akkor is nagy nullát kaptak. Persze fel lehet vetni, hogy vannak mozgások az éterben, meg a Föld magával ragadja, de Occam borotvája szerint az a legjobb megoldás, ha kijelentjük, hogy nincs is éter.

Punktum.

Nereida

Dulifuli Creative Commons License 2002.06.03 0 0 109
"Einstein az őrült és gonosz professzor, aki erőszakkal maga alá gyűri az egész tudományos világot? :)"

Nem biztos, hogy így volt, de az biztos, hogy jól félrevezette a népet.

"Nyugi, először egyetlen fizikus sem értett egyet vele. Aztán szépen sorban mindegyikük meggyőződött a dolgokról."

Hát erről én nem tehetek. Esetleg, ha egy kissé kritikusabban szemlélték volna a dolgot, akkor nem tették volna.

"Ez a legpontosabb megfogalmazása a gravitációs elképzelésednek?"

Nem, hanem ez az, amit hamarjában hevenyésztem.

"Asszem az ált.rel.elm. lényegét már valahol leírtam. Nézd végig a hozzászólásaimat."

Végignéztem. Nem találtam. Így hát az én elméletem még mindig jóval pontosabb... :-))

"Továbbá: van itt ez a nyelvi probléma, hogy ami magyarul tér, az angolul vagy space vagy field. Magyarázzam?"

Igen, ha szabad kérni! Miért olyan nagy probléma ez?

Előzmény: Nereida (103)
Nereida Creative Commons License 2002.06.03 0 0 108
Még egyszer, utoljára.
Egy fénysugarat egy féligáteresztő tükörre bocsátanak. A sugár fele átmegy, a másik fele visszaverődik. Úgy van beállítva a dolog, hogy ez a két fél derékszögben induljon tovább, ugyanakkora (nanométerben mérve) utat tegyen meg, és egy visszatükröződés után ugyanoda térjen vissza. A féligáteresztő tükör most úgy engedi át és veri vissza a sugarakat, hogy lesz egy fénysugár, ami fele részben innen, fele részben onnan jött.
Ha van sebességkülönbség az egyes irányokban, akkor fáziskülönbség is lesz a két sugár egyesítésekor, de csak az. A fáziskülönbség mondja meg az interferenciával kapott amplitúdót, a fáziskülönbség pedig a fénysebességek, az úthosszak és a frekvencia kifejezése.
Sebességkülönbséget azért vártak, mert ha a Föld mozog a fényt közvetítő médiumhoz, az éterhez képest, akkor a mozgás irányában relatíve kisebb a fénysebesség, azzal ellentétes irányban nagyobb, merőlegesen pedig valahol a kettő között van. Ezért a berendezés 90 fokos elfordítása is más eredménnyel kell hogy járjon, ha van éter meg minden.

Na igen. A témában tájékozatlan, de spekulálni kész.

Gravitációs tér, mint éter, ez új.

Nereida

Előzmény: Dulifuli (104)
Nereida Creative Commons License 2002.06.03 0 0 107
Történik két egyidejű esemény (fényfelvillanás), a (-x,0,0) és (x,0,0) pontokban, te az origóban állsz. Mindkettőről egyszerre, t=x/c idő múlva értesülsz. Ez eddig oké.

Mi történik, ha mozogsz (v,0,0) sebességgel, és pont az origón haladsz át, amikor ez a két esemény esik? Az origóban ülő megfigyelő szerint, amikor te megkapod a fényjeleket, akkor már nem az origóban vagy. Az eseményekről x/(c+v) illetve x/(c-v) idő múlva szerzel tudomást.

Nomármost Einstein szerint a fénysebesség neked is mindig és minden irányban c, tehát ha két azonos távolságra levő pontból nem ugyanakkor kaptál fényjelet, akkor a két esemény nem egyszerre történt. Ez is oké?

Másrészről a fénysebesség invarianciája nyilván magyarázza a Michelson--Morley-kísérletet, a ráépített spec.rel. pedig egy csomó másik megfigyelést is, amit 1905 után tettek. A fizikusok pedig szeretnek elfogadni egy olyan elméletet, ami megmagyarázza a megfigyeléseket, és a jóslatai is ellenőrizhetően igazak. Ahogy tegnap IRL mondta nekem egy fizikus, őket a legkevésbé az elméletek mögötti filozofálgatás érdekli. Ezért tényleg nem hibáztathatod őket.

Nereida

Előzmény: Dulifuli (101)
NZA Creative Commons License 2002.06.03 0 0 106
Utoljara megprobalok ramutatni, hogy hol nem helyes a gondolatmeneted.
Amit te csinaltal, az annyi, hogy adtal egy jobb eljarast arra, hogy hogyan kell egy esemeny idopontjat meghatarozni egy adott koordinatarendszerben.
Addig nincs baj, amig azt irod: "Ha az egyik rendszer óráinak járása meg is változik, azt egyforma mértékben kell tenniük, tehát egymással szinkronban kell maradniuk." Ezt allitja a relativitaselmelet is: az orak adott rendszerben szinkronban maradnak.
Ezutan viszont ezt irod: "Ebbol következik, hogy ha az esemény az egyik rendszerben egyideju, akkor a másikban is az." Ez az allitasod nem kovetkezik semmibol! Ha a ket esemeny egyideju a mozgo rendszerben, akkor a ket megfigyelod ugyanazt az idopontot fogja merni. Ha a ket esemeny nem egyideju, a ket megfigyelod a mozgo rendszerben nem ugyanazt az idopontot fogja merni. TE ugy gondolod, hogy az egyidejuseget fogja merni, de ez nincs sehol sem megindokolva, illetve kozlod, hogy ez termeszetes, hogy ez "jozan esszel belathato". Ez nem bizonyitek.
De van egy erzesem, hogy most sem fogod megerteni, hogy mit magyarazok. Lattam elozo hozzaszolasaidbol, hogy elozoleg mar jo paran probaltak teged gyozkodni -- sikertelenul...
Előzmény: Dulifuli (101)
NZA Creative Commons License 2002.06.03 0 0 105
Felreirtam. 1 TeV = 10^-7 Joule
""0.99 c es 0.9999 c azonban nem mindegy: a ketto kozott 100 x-os energiakulonbseg van (durvan szolva)." Erre kíváncsi lennék, hogy mi bizonyítja."
Sebesseget mered: szimplan szolva megnezed, hogy mennyi ido alatt futja be a reszecskenyalab az 50 km-es sugaru alagutat.
Energiajat pedig ugy mered, hogy megnezed, utkozeskor mekkora energia szabadul fel. Nezed, hogy mennyire kepes gerjeszteni az atommagokat. Nezed, hogy fekezodeskor mennyi elektront lok ki (stb...)
"Nem csak ezt jelenti, hanem azt is, hogy a részecske tömege egyáltalán nem nott meg a végtelenszeresére, mivel akkor jóval nagyobb mozgási energiája lenne a fénysebesség közelében."
Itt rajtad kivul vegtelenszeres tomegrol senki nem beszelt...
Előzmény: Dulifuli (102)
Dulifuli Creative Commons License 2002.06.03 0 0 104
"Van hullámhosszváltozás, ha van sebességváltozás, de ez marhára mindegy."

A frekvenciáról nem írtál semmit, de tényleg mindegy, ezt én sem gondoltam végig teljesen.
Világosnak világos, bár szerintem mindenképpen lesz interferencia, nem csak akkor, ha az egyik sugár "lemarad". Az nem "világos" nekem, hogy ha ugyanazt a sugarat osztják ketté, akkor miért várják el tőle, hogy más legyen az interferenciakép? A Michelson-kísérlettel is ez a baj: attól, hogy az egész ketyerét elforgatjuk, nem változik meg semmi, a kísérlet ugyanaz marad.

Az éterről valóban nem nyilatkoztam egyértelműen: fizikailag (azaz megfoghatóan) nincs ilyen, de elméletileg lehet beszélni éterről, mint arról a dologról, amihez viszonyítani lehet. És nekem erős a gyanúm, hogy ez nem más, mint az általam már emlegetett gravitációs tér. Ha így van, akkor az sem csoda, ha a Föld magával ragadja, mint azt már egy előző hozzászólásban említettem.

Előzmény: Nereida (100)
Nereida Creative Commons License 2002.06.03 0 0 103
Einstein az őrült és gonosz professzor, aki erőszakkal maga alá gyűri az egész tudományos világot? :)
Nyugi, először egyetlen fizikus sem értett egyet vele. Aztán szépen sorban mindegyikük meggyőződött a dolgokról. Ma már csak néhány szakértetlen kételkedik.

Ez a legpontosabb megfogalmazása a gravitációs elképzelésednek? Továbbá: van itt ez a nyelvi probléma, hogy ami magyarul tér, az angolul vagy space vagy field. Magyarázzam?

Asszem az ált.rel.elm. lényegét már valahol leírtam. Nézd végig a hozzászólásaimat.

Nereida

Előzmény: Dulifuli (99)
Dulifuli Creative Commons License 2002.06.03 0 0 102
"A reszecskegyorsitokban egy reszecskenek ma tipikusan 1 GeV - 1 TeV energiaja van. Ez nem sok. (1 Joule = 10^19 eV, 1 Gev viszont csak 10^-7 Joule."

Ha jól értem, akkor a Joule és az eV olyan, mint a hőmérőknél a Celsius és a Kelvin - vagy a Fahrenheit? Merthogy a fentiek szerint nem közös a nullpontjuk, mivel ha az lenne, akkor a második egyenlőség szerint 1 Joule nem 10^19, hanem 10^16 eV lenne.

"Ez azt jelenti, hogy egy ilyen reszecske becsapodasakor kb. ekkora nagysagu energia szabadul fel. Ez pl. merhetetlenul kicsi homerseklet emelkedest jelentene az elnyelodo anyagban."

Nem csak ezt jelenti, hanem azt is, hogy a részecske tömege egyáltalán nem nőtt meg a végtelenszeresére, mivel akkor jóval nagyobb mozgási energiája lenne a fénysebesség közelében.

"0.99 c es 0.9999 c azonban nem mindegy: a ketto kozott 100 x-os energiakulonbseg van (durvan szolva)."

Erre kíváncsi lennék, hogy mi bizonyítja.

Előzmény: NZA (95)
Dulifuli Creative Commons License 2002.06.03 0 0 101
Én nem kérdőjeleztem meg a logikát. Csak az egyidejűség relativitását.
Az egyidejűség relativitása szerint, ha van két, egymáshoz képest mozgó rendszerünk, akkor HA az egyikben egyidejű két esemény, akkor a másikban nem.
Én pedig azt állítottam, hogy HA az egyikben egyidejű a két esemény, akkor a másikban is - legfeljebb nem egy időben szerzünk róla tudomást, ha egy pontból figyeljük meg őket.
És ezt egyszerűen meg is mutattam. Ha Te ezt nem vagy képes belátni, akkor nem nekem vannak problémáim a logikával...
Előzmény: NZA (93)
Nereida Creative Commons License 2002.06.03 0 0 100
Van hullámhosszváltozás, ha van sebességváltozás, de ez marhára mindegy. Ugyanis egyetlen fénysugarat osztanak ketté, befuttatnak velük azonos hosszakat, aztán újra egyesítik őket. Onnantól a sebességük, hullámhosszuk ugyanaz. És ha az egyik lemarad közben, akkor megváltozik a fázisa, és az interferenciát okoz, meglátszik az egyesített sugár intenzitásában. Világos?
Megjegyzem, hogy akkoriban még nem létezett lézer, tehát monokromatikus koherens fény. Az Edison-féle villamos izzólámpa folytonos (hőmérsékleti) spektrumát használva, az egyesített sugár spektrumában sötét és világos sávok lesznek, melyek helyéből és szélességéből kiszámolható a sebességkülönbség.

Aszondod, nincs éter? Vagy van, de a Föld magával ragadja? Vagy mindkettő?

Nereida

Előzmény: Dulifuli (98)
Dulifuli Creative Commons License 2002.06.03 0 0 99
"A Maxwell-egyenletek az összes optikai és elektromágneses jelenséget pontosan írják le a folytonos anyag feltevés mellett, de sajnos nem a Galilei- hanem a Lorentz-transzformációkra invariánsak. Ha neked nem szimpi az utóbbi, akkor csinálj Galilei-invariáns elektromágneses elméletet te magad, és ha sikerül, akkor újfent javasollak a Nobel-bizottságnak. Asszem NZA egyet fog érteni velem abban, hogy erre objektíve nulla esélyed van."

Én nem azt állítom, hogy Einstein hülye volt. Nem volt az. Csak éppen elfogadott (és elfogadtatott másokkal) egy olyan elméletet, amely egy lehetetlen alapfeltevésre épül. Én nem állítom, hogy Nála okosabb vagyok, így azt sem, hogy meg tudok alkotni egy ilyen elméletet, amire Ő sem vállalkozott. Csak annyit állítok, hogy kéne alkotni egy ilyet, mert a jelenlegi elméletek nem helytállóak. Mégpedig egy olyat kellene alkotni, ami - akárcsak a relativitás elmélete a klasszikus mechanikához képest - megfelelő peremfeltételek esetén a Maxwell-egyenleteket adja.

"Szerinted mi az a gravitációs tér? És hogyan görbül? Asszem én tudom, hogy Einstein szerint mi és hogyan görbül, de az ő magyarázatát úgysem fogadnád el."

Pontosan fogalmazzam meg? Megpróbálom. Ha vesszük a nagy büdös Semmit, akkor a gravitációs tér euklidészi. Ha ebben tömegpontok jelennek meg, akkor már nem az. Egyetlen tömegpont gravitációs tere gömb alakú. Több tömegpont esetén ezeknek a gömböknek (illetve az általuk jelzett erőknek) az eredője határozza meg a gravitációs teret.
Szerinted hogy van ez? Hátha mégis elfogadom!

Előzmény: Nereida (92)
Dulifuli Creative Commons License 2002.06.03 0 0 98
"Tényleg interferencia alapján működött a mérés, és tényleg nem fénysebességet, hanem különböző irányokbeli fénysebességek különbségét mérték. Ha lenne éter, akkor lenne sebességkülönbség, és a műszer bőven ki tudta volna mutatni."

Illetve nem a sebességek, hanem a hullámhossz változását mérték. Persze, ha feltételezzük, hogy a frekvencia azonos, akkor ez secko jedno, de biztos, hogy azonos a freki? Lásd a Doppler-effektust a hanghullámok esetén!

"(i) A Föld magával ragadja az étert. Ez azért ciki, mert az éter feltételezett tulajdonságaival ellentmond."

Hja, nem kellene egy nem létező dologról ilyesmit feltételezni... Miért ne ragadhatná magával? Hiszen a Föld közelében a gravitációs erőteret alapvetően a Föld tömegvonzása határozza meg.

Előzmény: Nereida (91)
Dulifuli Creative Commons License 2002.06.03 0 0 97
Csak azt nem tudom, hogy miért írtad azt, hogy "majdnem", hiszen én sem állítottam mást, csak azt, hogy az időkülönbségnek az az oka, hogy a gyorsulás volt más, nem pedig a sebesség.
Előzmény: Nereida (90)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!