Keresés

Részletes keresés

Dulifuli Creative Commons License 2002.06.06 0 0 192
"Elhiszem a relativitáselméletet, ha pl. egy fénysebesség háromnegyedével haladó krumplin saját szememmel látom, hogy a hossza nem 10, hanem mondjuk csak 8 cm hosszú (hosszkontrakció)."

Kérdés, hogy érted azt, hogy a saját szemeddel látod. Ha egy pontból figyeled, akkor valóban azt kell látnod, hogy megváltozik a hossza, mégpedig szerintem hosszabbnak látszik, ha közeledik, és rövidebbnek, amikor távolodik (lásd az elméletemet a honlapomon!). Viszont ha a nemrég említett alagút-módszerrel vizsgálnád a hosszát, akkor azt kellene kapnod, hogy az nem változik.

Előzmény: amayyudan (190)
Dulifuli Creative Commons License 2002.06.06 0 0 191
Szerintem nem csak akkor eshet szét, ha torzul. Elég az is hozzá, hogy hat rá a másiké. Viszont a forgóénak valóban torzulni kell az állóhoz képest. Hasonlóképpen, mint amikor fogsz egy rugalmas testet, és elkezded a két végét egymással ellentétes irányban csavarni.
Az alakja jó kérdés. Szerintem pontszerű test esetén gömb alakú lenne, több vagy nagyobb test esetén a tömegpontok eredője számít.
Előzmény: Wic (189)
Wic Creative Commons License 2002.06.06 0 0 189
>> Ha kettőt csinálunk belőle, akkor már foroghatnak egymáshoz képest, és szétesnek, mert mindkettőre hat a másik gravitációs tere,

Egy tengelye körül forgó homogén szerkezetű gyűrűnek torzul a gravitációs tere az állóhoz képest?
Hogy néz ez ki lerajzolva? Tudja valaki????
Mert csak akkor tud mindkettő szétesni, ha torzul. Ha nem, akkor csak a forgó esik szét. De akkor megint felvetődik az, hogy melyik forog :-)

Wic

Előzmény: Dulifuli (188)
Dulifuli Creative Commons License 2002.06.06 0 0 188
Szerintem is érvényesnek kell lenni a törvényeknek, attól függetlenül, hogy mekkora a rendszer, amit vizsgálunk. Persze, más rendszerben máshogyan történhetnek az események, de ha így van, akkor valamit nem vettünk figyelembe, és a törvényeket újra kell értelmezni, illetve alkalmazni a valósághoz.
Visszatérve a gyűrűs példához: mi van, ha csak EGY gyűrű van, és más semmi? Lesz centrifugális erő? Ha igen, akkor mitől? Mihez képest kell forogni, hogy legyen?
Ezért írtam, hogy szerintem kitüntetett szerepe van a gravitációs térnek. Ebben az esetben a gyűrűt nem tudjuk semmihez viszonyítani, csak saját magához. Ha kettőt csinálunk belőle, akkor már foroghatnak egymáshoz képest, és szétesnek, mert mindkettőre hat a másik gravitációs tere, de egy gyűrű aligha esne szét, ha nincs semmi más.
Előzmény: Wic (186)
Dulifuli Creative Commons License 2002.06.06 0 0 187
Kösz a linket! Megnéztem, átfutottam, kinyomtattam. Szeretném majd alaposabban átnézni, ha lesz rá időm. Utána majd elmesélem, hogy mit gondolok. A Te véleményedre is kíváncsi vagyok.
Előzmény: amayyudan (185)
Wic Creative Commons License 2002.06.06 0 0 186
>> Milyenek lennének a fizikai törvények, ha csak két tárgy létezne a világon? Ez kb. olyan kérdés, mint hogy: milyen lenne a világ, ha nem ilyen lenne, amilyen, hanem más? Szóval nem sok értelme van

Ebben abszolut nem értünk egyet.

Miért lennének mások a fizika törvényei?

Vagy ha mások, mikor, hanyadik tárgy belépésekor, vagy milyen kritikus tömegnél, vagy másnál fordulnak át a más törvények olyanná, mint a most érvényes fizikai törvények?

Ha három tárgy van, akkor, vagy 5-nél, 100-nál? Mikor?

Wic

Előzmény: Dr. Lecter (163)
Dulifuli Creative Commons License 2002.06.06 0 0 184
"A lenyeg a lenyeg: ha a relat nem lenne igaz, a neutrinok sem c koruli sebesseggel jonnenek (hanem pl. ok is atlephetnek c-t). Marpedig a meres nem ezt mutatja (kiveve persze ismet Dulifulinak ;)...)"

Jobban tennéd, ha a viccelődés helyett elgondolkodnál azon, amit írtam. Akkor talán még Neked is sikerülne felfogni, hogy csak azok a neutrínók érhettek ide a fénnyel egyidejűleg, amelyek c-vel haladtak. Nem "c körüli sebességgel", hanem c-vel. Ez nem bizonyítja azt, hogy nincsenek olyan neutrínók, amelyek ennél kisebb vagy akár nagyobb sebességgel haladnak. Bár meglehet, hogy valóban nincsenek ilyenek, én csak azt állítom, hogy amit Te írtál, az erre nem bizonyíték.

Előzmény: NZA (182)
Dulifuli Creative Commons License 2002.06.06 0 0 183
"Eddig azt hitted, hogy a sebességeket simán össze kell adni. Miből következett ez?
Semmiből, csak a megfigyeléseidből. (Ha azt mondod, hogy a "józan ész" meg a "logika" diktálja, akkor meg foglak kérni, hogy pusztán logikával, megfigyelések nélkül, a nagy semmiből vezesd le nekem, hogy v=v1+v2.)"

Ha azt hitte, akkor nagyon jól hitte. A sebesség ugyanis nem más, mint a megtett útnak az idő szerinti deriváltja. Ha van egy R0 rendszered, amihez képest az R1 rendszer v1 sebességgel halad, és van egy R2 rendszered, ami R1-hez képest halad ugyanabban az irányban v2 sebességgel, akkor T idő alatt R0-hoz képest R1 v1T utat tesz meg, R2 pedig R1-hez képest v2T utat, tehát R0-hoz képest (v1+v2)T utat. Ebből visszaszámolva az átlagsebessége v1+v2.

"Most meg kiderült, hogy ez nem igaz (szintén a megfigyelésekből, csak már jobb műszerekkel, szélesebb sebességtartománnyal)."

Pontosabban az derült ki, hogy a műszerek nem ezt mérik. Ami nem azt jelenti, hogy ez nem igaz, hanem azt, hogy a műszerek nem a megfelelő módszerrel mérnek.

Előzmény: bastyaelvtars (181)
NZA Creative Commons License 2002.06.05 0 0 182
"Bár mondjuk hajmereszto, amikor ilyeneket olvasok, hogy letesznek egy kádat, aztán megnézik, hátha jön ki A meg B részecske, majdan közlik, hogy az tök jó, mert kizárólag így meg így keletkezhetett, és akkor ezt meg ezt a bonyolult állítást bizonyítja...
Pontosan ez a bajom az egész elemirészfizikával, hogy annyi benne a találgatás meg következtetgetés, mint égen a pelyva."
Ezert szuletnek elmeletek arra, hogy megprobaljak rendszerezni az ismeretlen reszecskeket. Ez tobb kevesebb sikerrel elkeszult.
Mellesleg ha belegondolsz az osszes reszecsket hasonlo modszerrel fedeztek eddig fel. Mengyelejev tablazatokat keszitett atomtomegekbol. A XIX-XX szazad fordulojan katodsugarcsovek segitsegevel bonyolult kiserletekben talaltak meg a protont es elektront (meg kesobb a neutront). Ezen reszecskek letezeset gondolom nem vonod ketsegbe (Dulifuli ezt is ketsegbevonhatja, neki szabad ;)... )
Ezek utan meg mindig talaltak nem megmagyarazhato reszecskeket. Ma mar ott artunk, hogy szerintem tobb reszecsketfajtat ismerunk, mint mondjuk amennyi stabil elem van. Ezeket is rendszereztek, es ma mar egesz mas kepunk van ezekrol az "elemi" reszecskekrol, mint a XX. szazad elejen. Pl. a neutrino, a foton, az elektron mai tudasunk szerint elemi.
"a foton most akkor "nem részecske, hanem hullám"? Nem lehet a neutrínó is kettos természetu?"
Termeszetesen mind a foton, mind a neutrino "reszecske es hullam", hasonlo ertelemben: mindketto egy hullamcsomag (olyan hullam, aminek van eleje es vege).
Kulonbsegek azonban vannak. Mai elmelet szerint a fotont a Maxwell egyenletek irjak le, a neutrinot viszont a Dirac-egyenlet (ez a relat egyik kovetkezmenye) irja le. Eszerint (ha a neutrino nyugalmi tomege nem 0) sebessege akarmekkora lehet (c-nel persze kisebb). Kis tomege miatt azonban mar alacsony energian is olyan sebesseget er el, ami majdnem c. Olyan energian, amelyen detektaltak ezt a neutrinot, sebessege gyakorlatilag megegyezett a fenysebesseggel.
A lenyeg a lenyeg: ha a relat nem lenne igaz, a neutrinok sem c koruli sebesseggel jonnenek (hanem pl. ok is atlephetnek c-t). Marpedig a meres nem ezt mutatja (kiveve persze ismet Dulifulinak ;)...)
Előzmény: danger (169)
bastyaelvtars Creative Commons License 2002.06.05 0 0 181
Nem kell ezen meglepődni. Eddig azt hitted, hogy a sebességeket simán össze kell adni. Miből következett ez? Semmiből, csak a megfigyeléseidből. (Ha azt mondod, hogy a "józan ész" meg a "logika" diktálja, akkor meg foglak kérni, hogy pusztán logikával, megfigyelések nélkül, a nagy semmiből vezesd le nekem, hogy v=v1+v2.)

Amíg a lovaskocsi meg a gőzmozdony voltak a megszokott leggyorsabb mozgó tárgyak, a legpontosabb műszerek meg a zsebórák és a colostokok, addig úgy tűnt, hogy ez a módszer a helyes. Most meg kiderült, hogy ez nem igaz (szintén a megfigyelésekből, csak már jobb műszerekkel, szélesebb sebességtartománnyal). Nincs itt semmi ellentmondás. Eddig hittünk valamiben, mert mindenütt azt láttuk, aztán tapasztaltzunk valami újat, kiderült, hogy másképp van, mint hittük. Szokd meg. Éld át. Szeresd.

Másoknak is sikerült már, régebben is. Sokaknak hasonlóan megrázó felismerés volt az, hogy a Föld nem lapos. Hiszen "logikus" volt, hogy ha gömbölyű, akkor az alsó felésől lepotyog minden.

Előzmény: danger (162)
danger Creative Commons License 2002.06.05 0 0 180
Jóvammá, szedjétek szét egymást ... :)
Mégiscsak a fizika peremterületein vitázunk, b*sszameg, persze hogy nem mindenki ért mindent. Senki sem ért mindent. Ha mindennek lenne objektív igaz megoldása, akkor nem lenne vita. Ezért nincs pl "hülyeség-e a hajszálcsövesség", "cáfoljuk a párhuzamos szelők tételét" illetve "létezik-e víziló" című topic sehol az indexen.
Dr. Lecter Creative Commons License 2002.06.05 0 0 179
Na jó, föladom. Te valóban kurva okos vagy. Örüljél magadnak.
Előzmény: Dulifuli (178)
Dulifuli Creative Commons License 2002.06.05 0 0 178
"Ami szerinted nyilvánvalóan igaz (pl. abszolút egyidejűség, stb.) arról már többször bebizonyosodott, hogy tarthatatlan. Hogy ezt nem bírod felfogni, az egy állapot, nem kell szégyellned. Nem kell mindent érteni."

Egyszer sem bizonyosodott be. Megpróbáltátok cáfolni különféle módokon, de eddig nem tudtatok meggyőző érvet mondani. Ahogy én előadtam, az pedig támadhatatlan. Én azt mondom, hogy nem a hosszúság, az idő, és egyéb ilyen, a fénysebességtől független dolgokat kéne relatívnak nevezni, hanem pl. az erőterek hatását. Mert éppenséggel az erőhatások azok, amelyek fénysebességgel terjednek. Hogy ezt nem bírod felfogni, az egy állapot, nem kell szégyellned. Nem kell mindent érteni...

Előzmény: Dr. Lecter (176)
Dulifuli Creative Commons License 2002.06.05 0 0 177
Nem tudok másról. Azt sem tudom, hogy ez milyen sebességtartományra igaz. Illetve, hogy ha egy test közel c-vel mozog, akkor hogyan tapasztalja meg az indukciót. Te tudod?
Előzmény: Dr. Lecter (173)
Dr. Lecter Creative Commons License 2002.06.05 0 0 176
Azt kéne belátnod, ami nyilvánvalóan igaz.

Ami szerinted nyilvánvalóan igaz (pl. abszolút egyidejűség, stb.) arról már többször bebizonyosodott, hogy tarthatatlan. Hogy ezt nem bírod felfogni, az egy állapot, nem kell szégyellned. Nem kell mindent érteni.

Előzmény: Dulifuli (175)
Dulifuli Creative Commons License 2002.06.05 0 0 175
"Mit kéne belátnom, tökfejkém? Tettél itt néhány olyan állítást, amiből az derült ki, hogy a relativitást Móricka szintjén "ismered", de határozottan lehülyézel mindenkit."

Azt kéne belátnod, ami nyilvánvalóan igaz. A szintekről nem akarok vitatkozni. Lehet, hogy Te jobban ismered a relativitás elméletét, mint én, de nem gondolkodsz azon, hogy igaz-e, vagy sem. Egyébként nem hülyéztem le mindenkit, pedig Te ezzel a hozzászólásoddal megérdemelnéd. Én csak az állításokra mondtam, hogy hülyeség. Ellentétben a hírneves "tudósokkal", akik pojácának meg tökfejnek neveztek.
Akkor most ki a hunyó?

Előzmény: Dr. Lecter (167)
Dulifuli Creative Commons License 2002.06.05 0 0 174
Nem feltétlenül véletlen. Kapásból két lehetséges magyarázatot adok rá:

a) Annak ellenére, hogy a neutrínó sok tulajdonsága nem egyezik meg a fotonéval, egyben mégis megegyeznek: c sebességgel startolnak.

b) Nem minden neutrínó startol c-vel, de vannak olyan neutrínók, akik c-vel startolnak. Ezek értek ide a fotonokkal egyidejűleg. A többiek sajnos nem, mivel az eltérő sebesség miatt ennyi idő alatt jócskán lemaradtak, vagy esetleg előresiettek. (Utóbbit főleg azért írtam, hogy még jobban örülj - egyébként én nem tartom lehetetlennek.)

Előzmény: NZA (165)
Dr. Lecter Creative Commons License 2002.06.05 0 0 173
A Lorentz-erő nagysága a kísérletek szerint a töltéssel, a sebességgel és a mágneses indukcióval arányos. Ha tudtok másféle eredményt is, szóljatok.
Előzmény: danger (170)
Dr. Lecter Creative Commons License 2002.06.05 0 0 172
ez a bajom az egész elemirészfizikával, hogy annyi benne a találgatás meg következtetgetés, mint égen a pelyva.

Nem baj öreg, csak egészség legyen!

Előzmény: danger (169)
danger Creative Commons License 2002.06.05 0 0 170
Igen, ez bizony jó kérdés! Miért ne csökkenhetne az erőtér eltérítő hatása? Miért csak a tömeg, miért pont az a fránya tömeg? Vadabb ötlet nem volt?

(Szerintem érdemes Dulifulira figyelni, főleg tartalmilag, mer az igaz, hogy olykor úgy fogalmaz, mint egy házmester, de teljesen jó gondolatai vannak.)

Előzmény: Dulifuli (168)
danger Creative Commons License 2002.06.05 0 0 169
Ez nagyon érdekes... Bár mondjuk hajmeresztő, amikor ilyeneket olvasok, hogy letesznek egy kádat, aztán megnézik, hátha jön ki A meg B részecske, majdan közlik, hogy az tök jó, mert kizárólag így meg így keletkezhetett, és akkor ezt meg ezt a bonyolult állítást bizonyítja... Pontosan ez a bajom az egész elemirészfizikával, hogy annyi benne a találgatás meg következtetgetés, mint égen a pelyva. Nekiütköztetünk egy ilyennyalábot egy olyannyalábnak, megnézzük, milyen vastag csíkot húz a ködkamrában, meg mennyire téríti el a mágnes, aztán ha erre jön és ennyivel, akkor az nem lehet más, mint egy dzsé-mezon, amit most fedeztünk fel, persze valójában nincs, de kitaláltuk, mer különben egy teljesen másik érthetetlen folyamatot nem tudunk megmagyarázni, és nem akarjuk felrúgni az energiamegmaradás törvényét. Vanderful! :)

Szóval ezzel szemben a c mint közös (és elég precízen közös!) sebesség, ez tényleg érdekes. Azt viszont nem értem tisztán: a foton most akkor "nem részecske, hanem hullám"? Nem lehet a neutrínó is kettős természetű? Vagy most éppen mindenki az, vagy senki se az, vagy csak a foton, vagy hol áll a tudomány?...

Merugye ha mindkettő hullám, vagy ha egyikse, akkor érthető...

Előzmény: NZA (165)
Dulifuli Creative Commons License 2002.06.05 0 0 168
Jó, azt elismerem, hogy amennyiben nagyobb mértékben nő a pálya sugara, mint ahogy a frekvencia csökken, akkor nő a sebesség.

"... de körmozgás frekvenciája csak a mágneses tér erősségétől és a tömegtől függ."

Ez is meglehet, hogy így van. Ami nekem nem tiszta, az az, hogy vajon hogyan hat a mágneses erőtér a nagy sebességgel mozgó részecskére? Nem lehet, hogy nem azért változik a frekvencia, mert a tömeg változik, hanem azért, mert amikor a sebesség c-hez tart, akkor egyre gyengül a mágneses erőtér hatása? Nekem ez a magyarázat sokkal logikusabbnak tűnik. Főleg, ha feltételezzük - márpedig miért ne -, hogy a mágneses hatás is c-vel terjed.

Előzmény: Dr. Lecter (159)
Dr. Lecter Creative Commons License 2002.06.05 0 0 167
Mit kéne belátnom, tökfejkém? Tettél itt néhány olyan állítást, amiből az derült ki, hogy a relativitást Móricka szintjén "ismered", de határozottan lehülyézel mindenkit.
Előzmény: Dulifuli (166)
Dulifuli Creative Commons License 2002.06.05 0 0 166
"Senki nem látta be, te viszont éppen ebből indulsz ki. Úgyhogy nem borult itt semmi, csak te vagy még adós az elméleted alátámasztásával."

Mármint Te nem vagy hajlandó belátni. Erről viszont én nem tehetek. Már próbáltam rávenni a Hozzád hasonlókat, hogy használják az eszüket, de a jelek szerint sikertelenül.

Előzmény: Dr. Lecter (157)
NZA Creative Commons License 2002.06.05 0 0 165
"Hogyan lehetne valami pofonegyszeru módon bizonyítani, hogy a fény terjedési sebessége tényleg nem függ attól, honnan és merre lövik ki a sugarat?"
Tegnap este gondolkodtam egy kicsit a dolgon, tudok-e ilyen kiserletet mutatni. Nos pontosan ilyet nem. De azt, hogy valami specialis van a c fenysebesseg ertekkel, arra tudok mondani egy peldat. Hogy egy kicsit azonban messzebbrol kezdenem magyarazatat.
Anno a 80-as evekben felmerult az, hogy a proton esetleg nem instabil, es elbomolhat pozitronra es egy neutrinora. Ezert tobb helyen: Franciaorszagban, Japanban keszitettek olyan meroberendezeseket, ahol a protonbomlast szerettek volna megfigyelni. (A proton bomlasat a Nagy egyesites nevu elmeletek nemelyike josolta). Ezt ugy csinaltak, hogy fogtak egy kad vizet, es korbevettek detektorokkal. Azt figyeltek, hogy mikor latjak egyszerre egy pozitron fekezodeset es egy neutrino elnyeleset. Ha egyszerre talaltak volna egy ilyen esemenypart, akkor bizonyithatnak, hogy az egy proton elbomlasabol szarmazott.
Ezeket a nagy vizeskadakat melyen a fold ala raktak, hogy a zavaro kozmikus sugarzast arnyekoljak. A Napbol jovo neutrinoaramot nem tudjak igy arnyekolni (a neutrinok nagyon ritkan lepnek kolcsonhatasba koznseges anyaggal, igy arnyekolasuk szinte lehetetlen). A Napbol jovo neutrinokat viszont jol lehet azonositani, energiaspektrumukbol es szogkorrelaciobol (azaz hogy a Nap iranyabol erkezett). Ezen tul meg lehet neha egy-egy kosza neutrinot detektalni a vilagurbol, ismeretlen forrasbol.
1987-ben nagy napja volt a csillagaszoknak, ekkor volt a Kis-Magellan felhoben egy szupernova, amely evszazadok ota a legkozelebbi lathato szupernova volt a Foldhoz. Azonban igy is masik galaxisban volt, maga a csillag minden bizonnyal eros sajatmozgassal rendelkezik (azaz biztos, hogy a Foldhoz kepest mozog). Ilyen tavolsagban a vilagegyetem univerzalis tagulasa meg nem erdekes: a Tejut a kozeli galaxisokkal lokalis csoportot alkot, igy ezek relativ mozgasat nem befolyasolja szamottevoen az altalanos tagulas.
Az erdekes az volt, hogy eszleltek 20 db. neutrinot, ami a szupernova iranyabol erkezett, egyszerre a szupernova fenyenek ideerkeztevel. A neutrinok altal gerjesztett magreakciok spektrumabol ki lehetett talalni a neutrinok energiajat es mozgasanak iranyat, igy lenyegeben a fenyjelen tul egy neutrino jelet is detektaltunk a szuparnovabol.
Namost a neutrinokrol azt kell tudni, hogy az NEM elektromagneses hullam, mozgasat biztosan nem a Maxwell-egyenlet irja le. Egyaltalan a neutrinonak toltese sincs, igy csak nagyon ritkan egy-egy atommaggal hat kolcson; egyebkent szabadon repul az urben. Nyugalmi tomege nem ismert: vagy nulla, vagy kozel lehet 0-hoz.
Kerdes: mivel lehet magyarazni, hogy ennnyire pontosan c-vel erkezett ide a neutrino?
Mert oke: a feny elektromagneses hullam, es igy-ugy kihoztuk, hogy c-vel terjed. Hogy milyen rendszerben az egy kerdes; a ti logikatok szerint sebessege c-v lehetett (ahol v a szupernova sebessege), a relat szerint viszont c-vel jott.
Viszont mi a bubanatert jott a neutrino szinten c-vel? Ha klasszikusan gondolkodnek: akkor barmilyen mas sebesseggel johetett volna. Mivel kicsi a tomege, ezert kis pofontol is jo nagy sebesseget erhet el: igy aztan egy szupernovanyi robbanastol szinte barmilyen mas sebesseget is elerhetett volna. Hangsulyozom meg egyszer: ez egy reszecske, nem elektromagneses hullam. Es megis a fennyel egyutt erkezett ide.
Megpedig -- mivel a Kis Magellan felho tavolsga (ha jol tudom) ugy 10000 fenyev, eszerint 10000 even keresztul szinkronban jott a fenyhullam a neutrinokkal.
Meg egyszer a kerdes: mi a fene van a c-vel, hogy ket ennyire kulonbozo tulajdonsagu anyag (foton, neutrino) is c-vel szeret kozlekedni?
A kerdes persze a spec. rel. szerint nagyon konnyen megvalaszolhato. Klasszikusan... Veletlen?
Előzmény: danger (133)
NZA Creative Commons License 2002.06.05 0 0 164
"Ezer bocsánat, hogy - képletesen szólva - a számra mertem venni a nicknevedet!"
A gond nem azzal van. A gond ott van, hogy mit adsz a szamba.
"mert nem is írtad le világosan, hogy mit gondolsz a tömegrol, illetve annak megváltozásáról. Esetleg most leírnád?"
Ugyanazt irom, mint elozoleg: a nyugalmi tomege a fotonnak 0. De ez nem zarja ki azt, hogy legyen energiaja, lendulete. Ha pedig az arra vagy kivancsi, hogy mennyire lapitja agyon az embert a razudulo fotonmennyiseg, az impulzus- es energiaatadasat kell nezni; nem pedig valamilyen tomegparametert.
A mozgasi tomegrol pedig az a velemenyem, hogy nem helyes hasznalni. Az ide irok tobbsege az E=mc^2 keplet alapjan szamolja: magyaran az energia szot helyettesiti vele (szerintem helytelenul). Az elozoleg irok mindegyike altalaban a tomeg alatt a mozgasi tomeget erti.
En ehelyett egyaltalan nem hasznalnam a mozgasi tomeget.
De ezzel egyutt tisztaban vagyok a mozgasi tomeg fogalmanak elterjedtsegevel.
Előzmény: Dulifuli (149)
Dr. Lecter Creative Commons License 2002.06.05 0 0 163
Milyenek lennének a fizikai törvények, ha csak két tárgy létezne a világon? Ez kb. olyan kérdés, mint hogy: milyen lenne a világ, ha nem ilyen lenne, amilyen, hanem más? Szóval nem sok értelme van.
Előzmény: Wic (161)
danger Creative Commons License 2002.06.05 0 0 162
Jesszompepi. Hát pedig ha józan ésszel nem lehet felfogni, akkor ugye mi a bránerrel fogjuk fel! :) Én mégiscsak megpróbálnám azzal, vagysikerül-vagynem alapon...

Szóval.
Elértem a fénysebesség felét.
Világítok.
Nézem, nézem, de a foton még mindig háromszázmillió m/s-sel dönget.

Világítok hátra. Arrafelé is ugyanez.
Hülye foton, gondolom ingerülten, és csökkentem a sebességet. Megyek negyed fénnyel. Nézem előre: cé. Nézem hátra: ott is cé. Hogy az ördögbe van ez akkor mostan.

Addig-addig repülök, mígnem egy naaaagy, sűrű, sötét megfigyelőállomáshoz érek. Ők is látják, hogy jövök, tán még integetnek is, én meg elhúzok mellettük, és még mindig a buta zseblámpámmal vagyok elfoglalva. Hát uramfia, mit látnak a megfigyelők mindebből! Áll a csávó az űrhajó tetején, amely c per néggyel repíti őt előre; a kezében a lámpa, amelyből jönnek ki a fotonok c-vel. Akkor ugye 3/4 c különbség van a sebességük között.

Igenám, de én meg úgy látom, hogy tőlem c-vel távolodnak a fotonok.

Sőt.

Ha kicsit nagyobb a forgalom, és más űrhajók is röpködnek körülöttem, akkor - irányuktól és sebességüktől függetlenül! - ők is mind-mind úgy látják, hogy cével repülnek a fotonjaim. Minden istenverte foton cével repül, ráadásul mindenfelé egyszerre! Az előttem elhúzó keresztforgalomban meg (nini, egy kolléga!) valaki világít egy másik zseblámpával, és én csak nézem, nézem, közeledik, akkor is cével mennek a fotonjai, aztán zuuuttty, elhúz, akkor is cé, sehol egy kurva doppler-effektus, sehol egy sebességkülönbség!

Mindez pedig még semmi ahhoz képest, ha mondjuk elképzelem, hogy egy álló megfigyelő mennyi idő után vesz észre engem. Vagy én őt. Mert ugye megyek negyed fénnyel. 100 fénymásodpercre (fm) vagyok a célponttól, amikor kilövöm a fotont. Ha valaki (legyen Joe) kintről néz engem, akkor a helyzet a következő: mivel a foton c-vel megy, 100 másodperc után találkozik a célponttal. Ezalatt én megteszek 25 fm-nyi utat. Foton megfordul, üget vissza c-vel, találkozik velem 64 másodperc múlva, ezalatt én 16 fm-et tettem meg, azaz a kezdeti ponttól 41-re vagyok, összesen 164 mp eltelvén. Joe számára mindez rendben is van így. (Joe a három eseményről: indulás, visszaverődés, újra találkozás, egyszerre kapja meg az információt - ez megoldható.) Szóval a történés világos, Joe felírta magának.

Én viszont nézem, hogy kilövöm a fotont, cével távolodik, majd cével közeledik, és 164 másodperc múlva látom újra. Eszerint a kilövéstől számított 82-ik másodpercben találkozott valamivel, és arról visszaverődött.

Ami hülyeség, mert ott nincs semmi.

Okés, lehet azt mondani, hogy nem úgy telik az idő, lehet azt mondani, hogy nem úgy mérjük a távolságot, de az ég szerelmére, hát ezzel az erővel minden test súlya 1 kg, és minden pont minden ponttól 6 cm-re van! Jó, a mozdony az máshogyan 1 kg, mert az piros, és olyankor nem egyszerű szorzással számoljuk a gravitációból, a Budapest-Piripócs távolság pedig azért nem 6 cm, mert olyan helyről nézem, ahol nem érvényes a Pithagorasz-tétel. De hát innentől nincs értelme az egésznek...

Előzmény: bináris (147)
Wic Creative Commons License 2002.06.05 0 0 161
>>>> attól nem borulnak fel a fizika törvényei (gravitáció stb.), hogy csak ez a két tárgy létezik.

>> Ebben miért vagy olyan biztos?

Nem vagyok benne biztos. De egyelőre nem tudok jobbat. Te tudsz?
Azon gondolkodom, hogy az ösrobbanást megközelítő pillanatig (ameddig eljutottak) érvényesek a fizika törvényei. (Azt nem tudom, hogy az ősrobbanás kiindulásakor egy (1) tárgy volt-e, amiből indult az egész /már ha ezt a valamit lehet tárgynak nevezni/) És ha az volt, és érvényesek rá, miért ne lehetne érvényes az én két tárgyamra is?

Wic

Előzmény: Dr. Lecter (141)
Dr. Lecter Creative Commons License 2002.06.05 0 0 160

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!