Minden amit az újra előtérbe kerülő megújuló energiaforrások eltüzelésére alkalmas készülékekről tudni érdemes, hogyan kell kiválasztani, hol lehet kapni, hogy lehet csinálni
Ebben a szép időben úgy gondoltam, hogy nekiállok és felaprítom a következő szezon tüzlőjét. 10 erdei m3 tölgynek estem neki az új csoda fegyveremmel, egy GÜDE GWS 700-as fűrésszel. Eddig 1-2 erdei m3 aprításán vagyok túl, és csodálatosan dolgozik. A 27cm-es vágásmélység szerintem bőven elég. Ennél szélesebb rönköket már elég nehéz a készülékbe emelni. Ilyen vastagságot is 4-5 másodperc alatt átvág. Azt hiszem jó haverok leszük :)
Na most azért azt jó lenne tudni, hogy ha hallod, hogy kergeti a szivattyú a bubikat, az KAVITÁCIÓ vagy NEM .....tehát szivattyú élettartamot befolyásolja-é ??
Azért ez agravitációs megoldás sem lehet a topon, mert kiprobáltam. Az eredmény alul már kátrányosodott a kazán. Igaz 28 as csővel, de ha nagyobb még kevésbé tud felmelegedni a kazán hisz könyebben távozik belőle a meleg.
Biztos úgy van csak nem figyeltek rá, mint mondtam most is van kis kavitációs zaj a puffer és a közösitő közt de ez ojan minimális nem is hallani mikor távozik a légtelenitőn. Nem hinném, hogy nyitott v. zárt renszer befojásolná, inkáb valóban a sok féle méretek és modozatok, nem ritka a 2" os bekőtés sem, gravitációsan stb.
Hogy én má szét nem vagdosom a rendszert az má biztos ! :-))
Hisz 35-ös cső ide, 35-ös cső oda, mindenféle képpen a keletkező levegő a puffer tetejébe távozik !
Mint most is...csak előtte visszapörög egy párszor a kazán-esbe körbe.
Mivel nekem 2T-vel van bekötve, a fűtéskörbe 35-ös cső esetén is kerülhetne levegőbubi.
Jelen felállásban a Hwell V135 nél szokott megszorulni valamennyi levegő -lehet azért is mert alacsony (44fok) hőmérsékleter van állítva - , amit az esetenkénti magasabb hőfokra tekeréssel (pár másodpercre ) "légtelenítek" .
Kérdés, hogy a szivattyú mennyire kutiválja, ha néha "levegős" a víz ??
Kavitációnak tekinti a dolgot és roncsolódhat valamilyen szinten ??
A már 4 éve használt fűtési vized akár csak az enyém tuti, hogy az már lágy viz. Persze az igazi az volna átmosni trisósvizel és feltőlteni ioncserélt v. deszt. vizzel. De szerintem ez vagyonba kerülne (már a viz). (nálam 1600L.) Én azon agyalok holtszezonban át szürni az egészet hisz a vizkő már rég kirakodott belőle, csupán az iszap szerü anyagot kéne kiválasztani belőle.
Az átalakitásnál 4 éve átszürtem a 30 éves vizet az feketés iszapot tartalmazott 15mic. szürővel sikerült megszürni.
Most narancsos-barnás iszap, lehet ez valószinű a puffer és a kazán belső részén maradt rozsda okozta, van benne pár liter korrozzió gátló adalék is, kár volna a csatornába nyomni. Az ivóvizet is szüröm, eszméletlen mennyi szmötyit összeszed. Egyébként ugy tudom tétezik szürő betét ami az oldott ásványi anygokat is ki szüri csk elég húzos az ára.
Van egy Baxi mainfour 24f fali turbos kombi höcserélös kazánom betudom ugy uzemeltetni hohy csak a fürdöszabai melegvizre van rákötve a fötésre nincsen ??
A TDS a vezetőképesség egy "másik" mértékegysége (na e így nem igaz) de ugyanazzal a műszerrel mérem, csak átkapcsolva a műszer átszámolja A TDS-t (teljes oldott anyag-tartalom) veztetőképességre és vissza.
Bonyolult matematikai összefüggések alapján.
A lényeg, hogy meg tudom nézni, mennyire lány a vizem.
Erősen függ a feldolgozandó mennyiségtől, a fizikai erőnléttől és a rászánandó időtől és pénztől.
Én minden esetben az első megoldást alkalmazom.
1. Nincs szalagfűrészem és nem is akarok venni/tárolni, körfűrész van faternak már rég nem használja én nagy ívben kerülöm. Gyilkos eszköz.
2. Vettem egy 40-es Makita elektromos láncfűrészt azzal mint kés a vajat szabdalom még a 35 centi átmérőjű fákat is és a szomszéd sem haragszik rám.
A legjobb időm 3 óra/3 erdei m3. Hátránya a láncfűrésznek, hogy relatíve sok a forgács (legalább is a szalagfűrészhez képest) és nem csak a fahasábokat kell emelgetni hanem a fűrészgépet is tartani kell.
3. Szándékosan fejszével hasogatok, kell az a mozgás. Vettem egy 3 kg-os kimondott hasogató fejszét és azzal osztom a tekintélyt :)
Előtte egy alig kilós baltám volt így mikor a nagy fejszével olyan jó egészségeset rácsaptam egy fagurigára az egyik fele a szomszéd kerítéséig repült a másik meg a ház falán koppant :)
Az először hasítás ékkel és utána darabolást azért nem kedvelem mert sokkal több szálka röpköd fűrészelés közben és az nem veszélytelen. Mondjuk ez egész fafeldolgozás egy veszélyes üzem!
Én egyszer betettem az Y szürőbe mágneszárnak a mágnesét de nem szedett őssze semit. Viszont most szerelés miatt nem fűtötünk és levolt eresztve egy vödör viz. Másnap a vödör aljára leülepedett nagyon fonom narancsos szinű iszap. Kezdtem tünödni ha egy vödörből enyi lerakodik mennyi lehet 1600L ben?
Régen mi is lemértünk 1X1X1kalodát, bük, (bauhaz) majdnem csurgot belöle a viz (akor még nem volt méröm) az egyik 6q a másik 7q ra jött ki. Nagyjából jól kalkuláltál, tehát 2083-1785Ft / q áron van kb.
"A csak elméletileg létező, üregeket és nedvességeket nem tartalmazó abszolút tömör fa sűrűsége fafajtól függetlenül 1,56 g/cm3. A sűrűség egy fafajon belül lényegesen eltérhet a szakirodalomban közölt átlagértékektől, ezért az adatok tájékoztató jellegűek.
Néhány fafaj sűrűsége 0%-os nedvességtartalom mellett (g/cm3):
Valamit felcseréltél, a vizes fának nehezebbnek kellene lennie ugyanakkora térfogatban.
Akkor amit linkeltem vegyes száraznak írt tölgy-bükk, 1/3-ad akác konyhakész fa 15000-15600 m3 áron nem is olyan drága? 30 ezer körüli a különbség, benzint olajat kell venni, ráadásul nem is fél óra konyhakészre varázsolni a rönköket.
Nem rossz ötlet, bár bonyolultabb. Áram kell hozzá. De lehet, hogy profibb megoldás, mint a termikus elzáró. Ami viszont egyszerű, mint a faék. Már ha létezik egyáltalán olyan, amilyet keresek.
Mágnesszelepben 220V/NC jó lenne, amit a bojler termosztáton keresztül nyitnék. Ha eléri a beállított hőt a tartály, bont az érintkező, a szelep visszatér zárásba. A delej jöhetne a szivattyúról is, hiszen minek nyitni ha nincs is keringetés.
Azt latolgatom az átfolyós vagy a tárolós vízmelegítőt tudom-e egyszerűbben és olcsóbban kivitelezni.
A napokban hozattam normál m3-re vegyes, tölgy-bükk-cser tűzifát, 12500.- Ft/ m3. Nedvességet nem tudok mérni, friss, vagy keveset száradt, szlovák eredetű a fa.
A 0,9m X 0,9m X 1,2m méretű kalodába ~ 30 cm hosszú, 10-25 cm vastag hasábok szorosan voltak bepakolva. A kaloda merevítés miatt a belmérete elöl-hátul 80 cm-re szűkül, az 1,2m magasság eléggé alulról értendő, vagyis szűkösen van meg az 1 m3.
Az abszolút száraz fát 1500 kg/m3-nek számolva egy 100 % nedvességtartalmú fa 1200 kg/m3-re jön ki.
A kaloda 0,55 kitöltéssel 50% nedvességtartalommal 707 kg/m3 súlyt tartalmazhat. Alátámasztja ezt valakinek a mérése?
Létezik olyan szelep, ami egy beállított hőmérséklet felett zár? Olyasmi kellene, mint egy egyenes termofejes radiátor szelep csak ne 6-30 fok között legyen az állítás, hanem pl. 40-70. Mint egy állítható termosztátos, alapban nyitott szelep. Kapillárisosban találtam ilyen szelepet, nem tudom kompaktabb van-e?
"Joe" azt hiszem nagyobb szerepe van a bugyogás megszüntetésében a közösitőnek (hydróváltó) mint a spironak. Valószinü a spiro 100% osan nem szedi ki a bubórékokat, viszont a közösitőben már szétválnak. A lényeg alulra már tiszta viz megy és a kazán nem bugyog. Valószinü olcsóbb ha 35 ös re cseréled mint tartályt veni. Az előre menőt nem egy T osztón veszem le hanem a puffer tetejétől 25-30 cm rel lejebb, igy az előre menőbe biztos nem megy levegő.
Vegyestüzelésú kazán vásárlás előtt állok. Főként fával fogok fűteni. A lakás 55cm vályog 200m3 légköbméter szigetelt ablakok, a mennyezet és a padló nincs szigetelve.
A következő kazánokat néztem ki:
A Fokust és a Celsiust már láttan élőben is, a Focus mellett szól a nagy túztérajtó.
Totyából találtam két gyártó által készítettet is mind a kettő azt vallja az övé az eredeti.
Nem akarom túlméretezni a kazánt mert nem lesz pufferem.
A celsiusban a legkevesebb a víz ez nem tudom hogy jó vagy rossz?
Igen a hőcserélőkre gondoltam. Ilyen nagy ellenállást képviselnek? Ezzel nem voltam tisztában. (Ezzel sem:)) Most 1db 30kW-os lemezes hőcserélővel 1-es fokozaton teker. Ezen nem is szeretnék emelni. Akkor valahogy meg kell oldanom a rajz szerinti előnykapcsolást.
Milyen korrózióra gondoltál? A vas-réz egy rendszerben viszonylatában? Vagy a talpba való illeszkedésnél? Többekről tudok, hogy rézbelű bojlerrel mennek, egyelőre gond nélkül. Ha magam csinálom az egyszerűbb, mint a rozsdamentes, bár kétségtelen, hogy az a tartósabb.
Igazad van, nem tudom 80 körül tartani. Nem is kell. Ha a hőcserélő elvisz 15kW-ot és a kandallóm mondjuk csak 10kW-ot tud (azért remélem annyit tud, hiszen egész télen nem volt más fűtésünk), akkor az eredő -5kW. Viszont van 70l 80 fokos vizem. Ez lehűthető 60 fokra (az alatt megáll a keringetés). (tömeg*deltaT*fajhő/kivett teljesítmény/percenként) 70*(80-60)*4,2/5/60=19.6 perc. Ez 4 embernek kényelmes. Ha nem közvetlen egymás után zuhanyoznak, akkor több is belefér.
A forrás, túlfűtés nem gond. Nem teljesen értem, mire gondolsz. Jelenleg is 80 fok felett üzemel 1-3 órát a rendszer, de megy a meleg a radiátorok felé. Eddig is így ment a rendszer, most a meleg egy része HMV-re megy majd. Amint nem lesz már szükség HMV-re, visszamelegszik és a 80 fokos víz újra a radiátorokat bombázza. Semmit nem kell változtatnom a fűtési oldalon, csak lesz egy pici szünet a fűtésben. Tehát most sincs gond ebből, ezután pedig még veszek is el a fűtésre fordítható teljesítményből.
Visszatérve a hőcserélők kapcsolására. Ha maradunk párhuzamosnál, de előnykapcsolást szeretnék, azt mi fogja megoldani? Gondolom kell egy irányváltó szelep, ami a bemenetét vagy az egyik vagy a másik kimenetre teszi és egy vezérlő hozzá. Esetleg egy átfolyás-érzékelő, ami adja a jelet a vezérlőnek, ami billegteti a szelepet. Egyre bonyolultabb.:( Vagy az átfolyás érzékelő vezérel közvetlen?
Nos nevezük osztó-gyűjtő nek inkáb. A szerepe az első variációnál is ez vólt. Most is van szerepe, mivel a tömegáramlás változik bene.
Mint korábban irtam nem cseréltem ki a 28-as csöveket a javasolt 35 re, a cél ua. lelasitani az áramlást, hogy a még jelenlévő bubórékokat ne vigye visza a Laddomatba és a feül lévő légtelenitőn távozanak. Tehát nem felesleges hely meg vólt, mivel már rég megvólt + költség sem lépet fel. A lényeg bevált és nekem mindegy, hogy hydró v. osztó.
Persze a hydró váltó régen is bevólt kötve csak rosszúl! Most a fűtési előre menőt a puffer tetejétől 20-30cm re veszem ki. Jelenleg a hydróváltó egyik alsó kimenete levan dugózva, nem tudom jó volna e ha inen vinném a fűtési előre menőt?
" a párhuzamos kötés helyett a soros szerencsésebb lenne. Igaz. Nem nagy ügy. Átrajzolni és megépíteni sem. Persze ettől még az "üres" hőcserélőn áthajtott víz plusz ellenállást kap, "
Ezt a párhuzamos helyett soros kötést a hőcserélékre érted? Remélem nem, mert az óriási nagy baklövés lenne! Képzeld csak el, hogy a szivattyúdnak így is a csúcson kell majd járnia.
A rendszered tegyük fel a piros vonal mentén működik párhuzamosan kapcsolva, nagy térfogatáramal. Ha egymás után kötöd a HMV és fűtés hőcserélőt akkor a térfogatáramod a felére csökken, viszont az ellenállásod meg fog emelkedni minimum a kék vonal szerint.
Tudom, hogy mindenki jóárasítani és egyszerűsíteni szeretne, de ezek a dolgok ki vannak már találva, kár rontani rajtuk. Ha lehetne még egyszerűsíteni a gyártók spórolásból már rég megtették volna.
Teljesen jó az általad is bemutatott kapcsolás.
Ez:
Csak egyszerűen hagyd le róla gázkazánt, és semmiképp ne feledkezz meg az osztószelepről! Ez lenne a minimum kapcsolás, és ha még van kedved ($) javítani rajta akkor jöhet a HMV tároló, vagy ha még több kedved van ($$$) akkor az HMV-puffer kombi.
Ha a kiszuperált boilert választod benne egy hőcserélővel, és te készíted el a spirált, akkor a rezet felejtsd el az elektró korrózió miatt. Csak rozsdamentesben gndolkozz!
A spirál légtelenítésével nem kell foglalkozni, ekkora keresztmetszetnél a viz könnyedén kinyomja maga előtt a levegőt.
" A hirtelen megszűnő melegvízre egy szabály lehet, hogy a kandalló előremenőjét 80 fok körül kell tartani, amikor fürdeni akarunk. Ez a működési szakasz 2-3 órát tart (fűtési idényben), úgyhogy nem nagy feladat. Az átmeneti időszakok már neccesebbek. Rövidül a rendelkezésre álló idő:))) "
A kandalló előremenőjét zuhanyzásnál nem tudod 80°C-körül tartani, csak ha:
- kevés melegvízzel zuhanyzol vagy,
- csak éppen langyos vizet eresztesz vagy,
- a kandallód van 20KW-os.
Lassú fűrdőkád töltésre vagy mosakodásra/mosogatásra persze elég a kissebb teljesítményű kandalló is, de zuhanyzás csak a fenti esetekben működik.
Pakolhatod akármilyen tempóban a fát a kandallóba, ha nem tudja leadni azt a teljesítményt amit el akarsz folyamatosan venni tőle, akkor ha a fene fenét eszik is a hőmérséklete mindenképp csökkenni fog az előremenőnek, emiatt pedig a HMV-nek. Ami miatt csak jobban kinyitod a melegvíz csapot, és még több teljesítményt veszel ki.
Meg azzal leszel gondban, amit már írtam, hogy a HMV fogyasztásnak meg van az a hátránya, hogy pillanatok alatt a csúcsfogyasztás lenullázódik ahogy a melegvízcsapot elzárod. Miközben a kandallódben még sokáig fog égni max-on a tűz. Ezt a sok hőt el kell vinned a fűtéssel, különben felforr a rendszer. Tehát valószínűleg a házat nagyon túl fogod fűteni.
A vízszintes tengelyen a idő, a függőlegesen a hőmérséklet és a teljesítmény van.
Zöld a kandalló teljesítménye. Begyújtasz, felmegy maximumra (X kW) és szépen emelkedik az előremenő is vele együtt (rózsaszín).
Majd elkezdesz zuhanyozni (piros). Kiveszel belőle X+1 kW-ot. Amig a rendszerned van egy hőtartaléka (a benne levő víz miatt) addíg a rószaszín előremenő stabil marad. de ahogy elfogy a tartalék, biztosan csökkenni fog, miközben a tüzelés megy max-on és a HMV igény sem változott.
Fürdés végére lecsökken az előremenő, majd mivel a kandallót nem tudod elzárni mint egy csapot az előremenőd ismét gyorsan fel fog emelkedni. Sokkal gyorsabban mint begyújtáskor, mivel már minden meleg. Ezt a hőt pedig gyorsan el kell vinned, egy valószínűleg kissebb teljesítményű fűtési hőcserélővel.
Első pillangót én készitettem, a kivehető könyök be raktam. Majd styl-től vettem egy zsalumozgatót, ehez már nem vólt jó amit én csináltam és a praktikerben vettem egy 130-as pillangót. A tengelyét meghosszabitottam (ne érje meleg a zsalumozgatót).
Most csak két pozicióban forgat (0°-45° ig) és 220°C nál lép müködésbe. A következő projek egy elektronika beszerzése Pt1000 es hőérzékelővel, ez 1-10V ig ad majd vezérlést a zsalumozgatónak igy folyamatos elforgatást fogok elérni.
De ne köszönj semmit, a keresésből -helyesebben a találatokból- én is sokat tanultam.
Ha visszaolvasol a régebbi hozzászólásaimhoz (én ESBE VTC141-et vettem nem Laddomatot), pont a szervízszelep áramlási keresztmetszet csökkenésén aggódtam.
A remélhetőleg véglegesen megoldódó légtelenítési problémád a gyakorlatban igazolja az elmélet helyességét.
Egyébként pedig:
Ha minden igaz márkatársak - már ami a kazánt illeti - leszünk.
Rendeltem egy Ligno HT30-at.
Az első meglepetés ami ért, hogy ehez nincs "gyárilag" füstgáz csappantyú.
Igen ez a piroska egy hydrováltó, célja most, hogy az áramlás lelassuljon (eredetileg ezért javasoltak 35 ös csövet a 28 as helyet).
Tehát a felső részen bemenő viz áramlása a tartályban (nagyobb térfogat) lelassul, és a még előforduló buborékok a felső légtelenitőn távoznak, alulról a Laddomat már buborék mentes vizet kap. A puffer tetejére menő ágon ha még tartalmaz levegőt az ugyis távozik a puffer légtelenitőjén.
Most kétnapos üzem útán mondhatom, hogy tökéletessen müködik. Köszönhető "TIGweldING" fáradozásának, mert magamtól nem jőttem volna rá!!!!
Ok, csak felmerült bennem, meg tapasztaltam ilyet a 1/2 colos flexi csőnél. Lehet átmérő függő is. 12-es belsőnél kevésbé lehet gond. Ha csinálok ilyen spirált, akkor valsz. nagyobb átmérőt választok. Kevesebb menet, nagyobb felület okán. Te milyet terveztél bele?
Idáig az előre menőben vólt, Kistarcsán vettem 2 éve kb. 20e. volt roppantós 28 as csőre. Nem tudom számit e a közösitő de nem volt kedvem a 28 ast kicserélni 35 re, lehet, hogy simán a spiro v. flankovent is megoldotta vólna mivel ez megvólt igy sikerül.
A mágocsi Magnet-nél ahol puffertartályokat gyártanak, (volt szó róla többször itt is) sok melósnak van így megoldva a bojler és nem panaszkodtak, hogy bármi gond lett volna a légtelenítéssel. Meglátjuk.
Még egyszer köszőnet "TIGweldING" nek, hogy foglalkozott a bugyogás problémánkal. Elöször én is osztotam "Joe" véleményét, hogy az okot és nem az okozatott kéne megszüntetni, de mégis az eredeti medoldást valositottam meg.
A bugyosás megszünt, a Laddomat kergetője lecsendesedett, a javasolt 5/4" azaz 35mm csőt kihagytam maradt az eredeti 28 as, viszont maradt továbra is a hydro váltó v. közösitő. Mivel elég nagy keresztmetszete van igy ebben is lelesul az áramlás és a buborékok kitudnak válni persze ez csak feltételezés mert a tetején lévő légtelenitő néha sziszegne, de ezt nem hallotam.
Szoval most tökéletes a cuc, közben a szivárgó cspot is kicseréltem, igaz van rá lehetöség felujitani ha lehetne kapni készletett, de mivel igy is ugy is ki kellet szerelni be tettem egy újat.
Abban is van valami, amit hadhazik1 írt. Nem tudom mi van viszont a légtelenítéssel. Van vele gond vagy kitolja a szivattyú? Más okból, de tettem be egy 1/2 colos flexi csövet rövidzárnak, a hőcserélővel párhuzamosan, abból nem ment ki a levegő (nyitott rendszer) mert az egyik oldalán volt egy felfelé kunkor... Persze lehet, ha zárom a hőcserélő ágát, akkor kénytelen lett volna innen kinyomni a levegőt, de talán írt is már ilyesmit valaki.
Már meg is válaszoltad a kérdésemet, mert a bojler biztosan magasabban lesz mint a kazán, így ezek szerint a visszahűléstől sem kell tartanom mert nem indul meg a keringés.
Huh! Te aztán rendesen nekiálltál megérteni, mit akarok. Köszönöm szépen!
Igen, a kapcsoláson sok minden nem szerepel. Egyrészt a különválasztás alapvető oka, hogy a maszek kandallós rendszer nyitott, míg a radiátoros-cirkós rész zárt, innen az alap (fűtési SC30) hőcserélő.
A tömegáramban teljesen eltaláltál, közben a kandallós topikban szakértő kollégák fel is vetették, hogy a párhuzamos kötés helyett a soros szerencsésebb lenne. Igaz. Nem nagy ügy. Átrajzolni és megépíteni sem. Persze ettől még az "üres" hőcserélőn áthajtott víz plusz ellenállást kap, de a kör nagyon kicsi (3-4m oda-vissza) és réz, talán nem hal bele.
Talán írtam is, de lesz egy VTA a HMV kimenőn. Ez kifejezetten forrázás veszély elkerülésére ill. beállított hőmérsékletű melegvíz kikeverésére való.
A kazánvédelem jelen esetben a visszatérő min. hőmérséklet biztosítását jelenti, lehet nem fogalmaztam pontosan.
A forrásveszély elhárítása egy UPS feladata, de a nyitott rendszeren túlfolyó, gőzvezeték és aut. utántöltő is van. Bár ez utóbbit kicsit megfőzte a "nagymama" legutóbb, mikor nem voltam otthon.:)
A hirtelen megszűnő melegvízre egy szabály lehet, hogy a kandalló előremenőjét 80 fok körül kell tartani, amikor fürdeni akarunk. Ez a működési szakasz 2-3 órát tart (fűtési idényben), úgyhogy nem nagy feladat. Az átmeneti időszakok már neccesebbek. Rövidül a rendelkezésre álló idő:))) Azért 1/2-1 óra akkor is van. Ha begyújtunk egyáltalán.:)
Az indirekt tároló és/vagy puffer ügyében is teljesen igazad van. Tudni kell, hogy ez egy bérelt ház, ahová már sokat invesztáltam és még fogok is biztosan, de ha lehet igyekszem elkerülni a nagy beruházásokat. Pufferre helyem sincs. Ez a HMV előállítás néhányszor 10e Ft-ot ér meg nekem max. Ha egy fűtési idényben be tudom hozni az 1euro/m3 gázdíjon, akkor OK. Tovább nem érdekel.
A nyári működés nem igazán érdekel. Ill. igen, érdekel, de ha mozdulok arra, ahhoz megint csak tartály kell. Ha és kollektor sem lesz, max. fekete csőkígyó a tetőn. Ha nagyon akarnám a melléképületben elférhet, úgyis onnan jön be a víz. A kandalló viszont benn van. A megtermelt meleget nem vinném oda ki, hogy aztán behozhassam szigeteletlen csöveken az udvar köve alatt...
Bár nagyon tuti ötletnek tűnt, de egyre kevésbé vagyok lelkes. A HMV indirekt lenne a jó megoldás, ami esetemben egy kiszuperált bojler hőcserélővel megoldásban működne. Egyelőre igyekszem ezt még elkerülni, de ha nem megy, azért egy 120l-esnek szorítok helyet.:)
Sokat segítenek az építő jellegű kritikák. Komolyan.
Magam is ilyesmin agyalok, bár most (lehet csak átmenetileg) hőcserélős-átfolyós megoldással igyekszem egyszerűsíteni:)
Mi a gondod? Ha a bojler fentebb lesz, mint a kazán, akkor gravitációsan sem fog belőle kicsúszni a víz. Vagy tévedek?
A szivattyú meg gondolom nem megy már akkor. Miért menne?
Inkább az jutott eszembe, hogy a spirált hogyan lehet légteleníteni? A legmagasabb pontja a bojler belsejében lesz, ahová nem tehetsz légtelenítőt. Feltéve ha normál (talppal lefelé) módon szereled...
Egyik cimborámnál is így van megoldva a HMV és nála is visszahűl és mások is mondták, hogy erre figyeljek oda. Hőcserélőt még nem tudom hogyan lesz mert választ várok egy szakitól aki rozsdamentesből készít ilyeneket és az ár is megfelel akkor vele csináltatom. Ha nem akkor lehet megpróbálom magam elkészíteni.
Egy ovális csőnek a keresztmetszete már kevesebb mint az eredeti csőnek amiből készítették!
Az egyenértékű keresztmetszet számítással lehetne ezt kiszámolni, ha pontosan érdekelne valakit.
De nyilván ahol egy 150-es csövet mondjuk 130-ra lapítanak az még nem nagy mértékű csökkenés, és bőven megvan az csatlakozó csonk 130-as keresztmetszete. Hisz a legkissebb mérete is 130mm.
A képen egy "cső" lapításának 2 fázisa van.
Azért látni, hogy az oválnak nem akkora akersztmetszete, mint az eredeti csőnek.
Az én meglátásom az, hogy nem biztos, hogy jó a kapcsolásod, bár lehet, hogy csak a ckicceden nem szerepel 1-1 dolog.
A te kapcsolásodnál mind a két hőcserélőn folyamatosan átmenne a kandalló vize, az eredetin van egy EV jelű váltó vagy osztószelep ami ezt megakadályozza.
Ez azért jó dolog, hogy ne kelljen folyamatosan és főlöslegesen nagy tömegáramot keringtetned, alacsonyabb teljesítményen mehessen a szivattyúd. Továbbá a SC20 jelű hőcserélőre csak annyi kandallóból jövő primer víz jusson amennyi éppen oda kell.
A hőcserélőknél a szám gondolom a lapszámot jelöli. Ez esetben ha két hőserélő bekötési pontjai között nincs nagy nyomáskülönbség akkor a folytonos tömegáram a hőcserélők ellenállásának arányban fog megoszlani. Pl.: ha van, ha nincs HMV fogyasztás akkor is arra fog lekeringeni folyamatosan a viz ~50%-a teljesen feleslegesen. Ez csak 50% plussz munka a szivattyúnak.
" Ha nincs HMV használat, akkor az SC20 primer oldalának visszatérője megegyezik a bemenőjével, tehát 60 fokos.."
Nem, a primer oldal MINIMUM 60°C-lesz, és vele együtt a hőcselélőben lévő HMV is ennyi lesz, ha nincs fogyasztás. Mert a PK jelű szivattyúd 60°C-nál csak elindúl, de a kandalló előremenő és vele a HMV hőcserélő simán elérheti akár a 90°C-ot is!!! Nem biztos hogy kellemes lenne ha kinyitod a melegvizet, és az első pár másodpercben nyakadba kapsz egy 80-90°C-os vizet. Bár tény, hogy nem sok víz van a hőcserélőben ami így fel tud melegedni. Szóval figyelni kell rá, mert 1 pohár forró víz is csúnya dolgokat tud művelni.
" 1. Lényegében nem nagyon akartam vele foglalkozni, mivel pufferem nincs, de ezzel a kazánvédelem is meg van oldva.
2. Forrás esetén van egy kézi működtetésű visszahűtő rendszerem. Ha kinyitom a melegvíz csapot, visszahűl a kandalló. Persze a szivattyúnak mennie kell azért, különben nincs hőcsere. "
Nem akarlak elkeseríteni, de a kazánvédelmed egyáltalán nincs megoldva! Legfeljebb, ha folyamatosan ott melegszik egy nagymama a kandalló előtt és sosem alszik el amíg ég a tűz. :-)
Ezzel a módszerrel teljesen védtelen vagy, ha felügyelet nélkül hagyod (csak elugrok a sarki boltba kenyérért ) égve, vagy nagyobb parázson a kandalót és bekövetkezeik egy 1/2 órás áramszünet.
Az alapfeltevésed igaz, miszerint egy egyszerű hőcserélő képes a 60-80+ fokos vízből fürdésre alkalmas melegvizet (35-40 fok) előállítani. Jó hír még, hogy nem lesz jelentős hőmérséklet ingadozásod a HMV hőmérsékletében. Legfeljebb ha kis teljesítménnyel megy a kandalló, és a rendszerben is kevés a víz akkor nagy vagy hosszú idejű hmv fogyasztás alatt fokozatosan, de biztosan fog csökkenni a hőmérséklete. Esetleg a PK jelű szivattyúd is le fog álni mert a HMV annyira visszahűti a kandalló körét. Ami viszont már egy hirtelen HMV hőmérséklet csökkenést fog jelenteni, mintha hirtelen elzárnád a melegvíz csapot és csak hideg folyna.
Ezért ÉN csak kandallóra nem bíznám a HMV készítést még télen sem. Vagy valami kiegészítő utófűtés kell neki, vagy egy párszáz literes HMV tároló, amibe előre apránként is be lehet tárolni a csúcsfogyasztásra a HMV-t. (egy elektromosan rossz villanyboiler is már tök jó erre a célra)
A HMV készítéshez tároló nélkül kb 20KW körüli teljesítmény szükséges, és akkor egyszerre csak egy csapon folyhat még csak a melegvíz. Így gyakorlatilag úgy működik a rendszer mint egy átfolyós vízmelegítő. Ez a 20KW az áfolyós vízmelegítők alső határa, a kandallóknál meg igencsak a felső már.
Persze be lehet építeni ekkora teljesítményű kandallót, de akkor meg az lesz a gond, hogy fürdés előtt megpakoljátok, hogy max-on üzemeljen, legyen éppen csak elég melegvíz, majd ha vége a fűrdésnek a fűtési rendszer nem tudja elvinni a sok fölösleges hőt. Lehet, hogy a ház hőigénye van akkora -10, -15°C-nál, na de ilyenkor amikor a napi átlag 8-10°C, és elég csak egy kicsit esténként befűteni? Ha lenne egy HMV tároló vagy esetleg egy puffer akkor az este felmelegített vízzel még nyugodtan lehet reggel fürdeni, begyújtás előtt, meg még délben még mosogatni.
Legoptimálisabb egy minél nagyobb puffertartály lenne, ezzel a forralást is könnyebb elkerülni (de ez sem ad 100%-os védelmet még), másrészt a tüzelés is kényelmesebb lenne.
Gondolom nyáron is használtok HMV-t, akkor azzal a rendszerrel mindenképpen össze kellene építeni a kandallót is.
A fűtési rendszert nem feltétlenül kell elválasztani a kandallótól egy hőcserélővel, ha mindkettő egyformány nyitott (vagy esetleg zárt). Csak fölösleges hőcserélőt és szivattyút jelent.
A hőcserélő méretezését bízd nyugodtan hőcserélő gyártó cégekre, egy ímélben megírod nekik, hogy milyen paraméterek mentén szeretnél üzemelni, és ők pár napon belül válaszolni fognak, minden kötelezettség nélkül. Az hogy hány lemezes még nem jelent semmit, olyan mintha azt mondanád, hogy 20-30db. pénzem van, (de mekkora címletűek?).
A danfossnak van egy egyszerű hőcserélő méretező progjamja azzal is próbálkozhatsz.
Ha kereskedőt kérdezel akkor elképzelhető, hogy csak a hőcserélő névleges teljesítménye után ad neked egyet, ami nem biztos hogy a legjobb választás lesz. Lehet, hogy működni fog vele, de feleslegesen nagy lesz és drágább, vagy túl kicsi. De biztosan mind a kettőt a szivattyú teljesítménye és a pénztárcád fogja megbánni.
A Wilo 25/2 gondolom egy egyszerű Wilo Star-SR 25/2. Ez max 16-17l/perces térfogatárammal megy 1-es fokozaton, 30l/p 3. fokozaton, ha elég kicsi a rendszer ellenállása (2.5-5Kpa). A lemezes hőcserélők biztos elvisznek 10Kpa-t, (ehhez még hozzájön a kandalló + csövek+szerelvények). Nálad a víznek kb. a fele el megy mindenképpen a fűtési hőcserélő felé, és mindegy hogy az SzK szivattyú működik vagy nem.
A zuhanyzáshoz 10l/perc vízmennyiség és 30°C dt kell (10-ről 40°C-ra melegszik a HMV) szekunder oldalon. Ebböl az következik elméletileg, hogy 3-es fokozaton 36°C-ot hűl a primer oldal, tehát legalább 69°C-os induló hőmérséklet kell a kandalló felől.
69-36=32°C-os HMV hőcserélő lelépőhőz keveredik 69°C-os fűtés hőcserélő lelépő amiből lesz kb. 50°C visszatérő, mert 50°C alá nem engeded kandallóvédelem miatt a visszatérőt.
1-2 fokozaton el is lehet felejteni. Kettesen is már olyan kevés vizet tudna csak áthajtani, hogy ~80-90°C-os dt kellene primer oldalon. Így 10°C-os víz keveredne a 90°C-ossal ami éppen megfelelne. De ehhez 90-95°C előremenő kell folyamatosan !
Mindez igaz, ha túlméretezettek a hőcserélők, a vízmennyiség legalább fele átmegy a HMV hőcserélőn, és 15Kpa-nál biztos nem nagyobb a rendszered ellenállása... különben emelni kell az előremenőt.
Ha az előbb kiszámoltnál csak 5-10°C magasabb lesz az előremenő , vagy kissebb a HMV fogyasztás 10l/p-nél, akkor megemelkedik a visszatérő hőmérséklet, ezért a VÉ érzékelő bekapcsolja az SzK szivattyút. Így a fűtési hőcserélő is hűt a rendszeren, és ha nem elég nagy az érzékelő hiszterézise a szivattyú sűrűn kapcsolgatni fog.
Ha jóval magasabb a primer előremenő, ami már csisszesen a felső határ akkor működne stabilan a fűtés a HMV fogyasztás alatt. Már ha a kandallónak megfelelő teljesítménye mindezt ellátná.
Tehát a legfontosabb ha ragszkodsz a kapcsolásodhoz egy osztószelep a hőcserélők elé és egy előnyvezérlés a HMV-nek!
Egy 380 literes puffertartály 120 literes beépített melegvíztartállyal br. 250eFt ami már szinte megszüntetné minden efféle problémádat. Vagy esetleg 200 literes egyhőcserélős zománcozott melegvíztartály 150eFt.
Na így már kapisgálom és közben a fantáziámat is erőltettem.
Gyakorlatilag egy féltetőszerűség hátul a tűz felett ami előretereli a lángot.
Kérdés még az hogy mennyire legyen a "plafontól", a két víztáska között nagyjából 5 centi van, gondolom itt is elég lesz annyi. Mivel a tűztér magassága 50 cm ez lecsökken 45-re de az állított 33 centis fákhoz az is elég.
Mennyire nyúljon előre? A tűztér mélysége szintén 50 centi. Nem fog nagy (koncentrált) hőterhelést kapni az ajtó előtti lemez ha ide terelődik a láng?
Ha jól értelmezem akkor neked a "tető" nem egy darab lemez hanem csíkok köztük hézaggal.
Sztem csinálok egy 4 lábú keretet amire ráteszem a lemezeket.
Fotót sajnos nemtudok küldeni.A betonacél jól bírja a hőt,főleg hogy a sarkokban nics
akkora hőterhelés.A laposvas
nemvalami acélos ,de 10mm vastag ,a betonvas 20as.
Nálam kb. 3 hete van ez a kütyü ,de görbülésnek vetemedésnek nyomát sem láttam.
Talán azért ,mert 9cm-es csíkokból áll a terelőlemez,és külön-külön tud tágulni.Én 4 lemezt
használok de ki is lehet venni 1-2-t ,ahogy a huzat kívánja ,szeles időben pedig visszateszem. Ne gondolj valami bonyolult szerkezetre,primitív egyszerű az egész.
Úgy képzeld el,mintha 3 táskás kazán lenne -pl. Celsius vagy Fókuzs- csak az 1. vizes
táska helyett 1 szimpla vaslemez van betéve.Alényeg az ,hogy a lángokat nem engedi
hátul kiszaladni ,hanem viszafordítja az ajtó irányába.
Az én tűzterem 65-67cm magas ,és nemvesz el sok helyet,nemtudom a Totyánál ez
120 literes Hajdu bojlert alakítok át egy hőcserélővel indirekt tárolóvá. Vegyes tüzelésű kazánra lesz kötve. A kérdésem az lenne, hogy hogyan tudnám elkerülni a bojlerben lévő forróvíz kihűlését kiután a kazánban már nem ég a tűz? Milyen szelep kell ennek a lezárásához?
A kémény keresztmetszet legalább annyi legyen, mint a készülék csonkja. Így a 150-es cső a 130-as készülékhez jó kell, hogy legyen. Az oválnak ugyanannyi a keresztmetszete, mint a körnek amiből csinálták, így ez sem lehet probléma. Egyébként meg nem ment volna bele a 150-es az 5 téglásba, mert annak a belmérete 14x27, vagy még kisebb, ha jól ki van vakolva.
Valamely nagytudású kolléga nézzen már rá a 33960-33961-re, ha kérhetném. Jó lesz így? Hogyan kell méretezni a hőcserélőt? Vagy tegyek egy 20 lemezeset és kész? A kandallótól egy Wilo 25/2 szállítja a meleget 18W-al (I. fokozat) 22-es rézcsövön. Azt tudom, hogy csak akkor lesz melegvíz, amikor ég a tűz, de ez nem gond a téli időszakban.
Egyszer már ötleteltem, hogy felteszek a kéményre egy huzatfokozót és egy barometrikus szabályzót. A napokban, emelkedő külső hőmérsékleten, magas páratartalomnál és légnyomásnál előfordult, hogy szinte zéró lett a kéményhuzat, szenvedett az OPOP H424. A hátsó táskát lezáró lemezt megnyitva, a hőcserélő ellenállását csökkentve már elégséges lett a huzat, a vízhőfok emelkedett. Van tehát létjogosultsága a kéményhuzatnövelésnek és a csökkentésnek is.
Már rég olvasom ezt a fórumot, ugyan is tervezem a gáz kazán mellé egy vegyestüzelésü beállítását is.
Ma bélelték ki a kéményem, ez ügyben is várom a véleményeteket.
Egy 5 téglás kéményről lenne szó, ebbe erőszakoltak be egy 150 mm-es saválló 0,8mm-es falvastagságú saválló csövet ami összesen 7m magas. Ezzen nem is lenne problémám, hiszen ez lett megbeszélve, a problémát abban látom hogy nagyon el kellet lapítani (oválissá tenni) hogy beleférjen a meglévő téglakéménybe. A cég vezetője egyben szakértője szerint ezzel nincs semmi probléma, mivem a cső áteresztő képessége, huzat teljesítménye nem változott.
A kazán amit a kéményhez ajánlott és nekem is teljesítményre megfelelő lenne egy CELSIUS P-V30-as, minek a füstcsöve
Nagyon meg akarom érteni hogyan is néz ki de nem megy. Esetleg valami vizuális segítség? Fotó?
Mindenféle vasanyagom van, meg is tudom csinálni vagy ha nagyon spéci akkor megkérem valamelyik lakatos kollégámat, csak el kéne indulnom valahonnan. A tűztérbe állított vas nem ég szét?
Ugylátszik te is ezt tapasztaltad, ha 170° körül van a fűst a szekunder teljesen lezár, igy alulról több levegöt kap, tökéletesen elég alul minden. Korában ha nyitva mardt kicsit a szekunder maradtak faszén darabkák.
Mivel van pufferod igy már ok. Gondolom a keverő előtt csapoldad meg az előremenőt, viszont igy külön erre a célra kell egy keringető, nálam is így van megoldva, csak a vezérlés más mivel a solar vezérlőben volt még egy szabad kimenet és igy hőkülömbség alapján müködik.
Lehet nem fogalmaztam egyértelműen. Szóval az előremenőm 80 fokos de a bojlerben nincs annyi. Felül sem. Mivel a pufferből direktben jön a víz így mindig annyival fűt amennyivel tud de 80 fokos előremenővel gyorsabban fűt fel ami azért fontos lehet. Meg a keringtető is kevesebbet jár. A vízkövesedést meg majd 3 év múlva megmondom (csak emlékeztessetek rá) :)
A fokokat csak hasraütésszerűen írtam mert nincs a bojlerben hőmérő. A csapból kifolyó víz legyen olyan forró hogy ne tudjam megfogni, de nagyon ne égessen meg. Ez valahol 60-70 között lehet. Persze ezt se kellemes fogdosni. Egyébként folyamatosan tekergetem lefelé a bojler termosztátot mert tényleg fölösleges túlfűteni.
viszont amikor parázs van már nem kellene másodlagos levegő mert a fagázok már elégtek, akkor már a faszén izzítása amihez levegő kell azt meg alulról jobban lehet adagolni.
amig lángal ég akkor kellene forró levegőt ( 400 fok-tól felfelé ) bekeverni a lángba, de azt is csak ahogy a fagázos kazánnál írja max 20% az egész levegő arányhoz képest.
Úgy vettem észre, hogy lobogó tűznél a szekunder levegő csappantyúja nem befolyásol semmit. Sem hőfokot, sem lángot, mint halottnak a csók. Teljesen nyitva kb. 10 cm2 felületű.
Mikor már parázs van akkor viszont nagyon jól elő tudom vele csalogatni a kékes lila lángokat, és ha akkor nyitom rá teljesen akkor némileg lehűti a füstgázt is, gondolom eleve a tűzteret is "hűti" valamelyest.
Tartok tőle nekem ez nem válna be, illetve nem tudom hova tenni lévén más a kazán.
A Totya kazánokon a tűztérből hátrafelé indul a füst (láng) a terelés miatt, aztán a felső szinten jön előre és itt megy a második szintre majd hátul/felül a föstcső csonk.
Igen, a felső ajtó kinyitása látványosan és hatékonyan csökkenti a füsthőfokot, de az csak addig tart míg nyitva az ajtó.
Lehet nem kellene mérnem a füstgáz hőfokot és akkor nem aggódnék miatta? Van benne valami mert az elején kb. 2 hétig nem mértem és emlékeim szerint estére elég meleg volt a konyhafal azon része amelyik végül is a kéményfal (38-as főfalban hagytak ki kéménylyukat anno). Mióta figyelem a füsthőfokot egész napos fűtés után is csak langyos ez a fal. Elképzelhető hogy régebben lazán 4-500 fokos füsttel fűtöttem.
Segítsetek rajtam mert vagy én nem tudok valamit jól, van nincs is jó megoldás a kérdésemre.
Hogyan lehet a füstgáz hőfokot kordában tartani?
Ma nekifogtam a tavaszi rámolásnak és felszabdaltam a hulladék deszkákat és néhány raklapot amelyekkel mindjárt meg is kínáltam a kazánt. Már leégő stádiumban volt így volt hely a deszkadaraboknak, de szerencsére csak 3-4 raklap talpas részét dobtam rá. Azért szerencsére mert úgy elkezdtek égni mint a zsír. A kicsivel 200 alatti füstgáz 1! perc alatt felment 450-re, majd 500-ra. Kénytelen voltam mindent elzárni még mielőtt elolvadt volna a füstcső, így is felszaladt majd 600 fokig, meg még ki tudja meddig ment volna. Kissé betojtam mert a 70 fokos víz is felkúszott néhány perc alatt 80-ra, de végül is rendeztem a sorokat, csak rossz volt nézni ahogy füstölt, senyvedt a lefojtott tűz.
Most akkor hogy lehet azt megcsinálni, hogy égjen rendesen és mégse legyen a füst 400 fokos? Ha alul nem kap levegőt akkor is csak füstöl, ha a kémény pillangót zárom detto. Ha mindkettőt akkor duplán detto.
Na, én meg lehet, hogy megérkeztem. Hagyom a csodába az egész bojleres mizériát. Edilkamin Kit3.
Ill. annak átrajzolata az én rendszeremre:
Kis magyarázat, de talán nem is fontos. Ha feltesszük*, hogy egy egyszerű hőcserélő képes a 60-80+ fokos vízből fürdésre alkalmas melegvizet (35-40 fok) előállítani, akkor nincs más feladat csak a HMV kivét idejére a fűtési kört felfüggeszteni. Tehát a kandallón lévő primer keringető (PK) 60 foknál indul az előre ágat mérő termosztát (EÉ) jele alapján kapcsolva azt és meleg vizet visz az SC20 és SC30 primer oldalára. Ha nincs HMV használat, akkor az SC20 primer oldalának visszatérője megegyezik a bemenőjével, tehát 60 fokos, így a visszatérőn lévő érzékelő indítja a szekunder (fűtési-radiátor) kör keringetőjét (SZK). Egészen addig, míg a visszatérő 50 fok alá nem csökken, ez a helyzet. Ha lehűl a visszatérő, akkor a radiátorok nem kapnak semmit, hiszen 50 fokos visszatérő alatt a keringetőjük nem kap jelet. Akkor sem, ha HMV elvétel történik, ezért az SC20 primer oldalának vissza ága lehűl (hiszen felmelegítette a HMV-re szánt hálózati hideg vizet). Tehát a HMV-nek prioritása van.
Több plusz legyet is ütök így:
1. Lényegében nem nagyon akartam vele foglalkozni, mivel pufferem nincs, de ezzel a kazánvédelem is meg van oldva.
2. Forrás esetén van egy kézi működtetésű visszahűtő rendszerem. Ha kinyitom a melegvíz csapot, visszahűl a kandalló. Persze a szivattyúnak mennie kell azért, különben nincs hőcsere.
Az SC20 vízkövesedhet, ez igaz, de a teljes rendszeren van egy központi vízlágyító, ami sajnos sok vizet elpazarol (naponta átöblíti magát), de legalább valóban lágy vizet állít elő, semmi nem kövesedik a rendszerben (gépek, csapok sem).
Nem kell tartály, nem kell kígyó stb. Csak egy másik hőcsi és némi forrasztás.:)
Na, mit szóltok?
*Ha az alapfeltevés nem áll, akkor vagyok bajba. Mindenesetre a VTA fog kelleni, mert valsz. a HMV kimeneti hőfok jelentős ingadozásnak van kitéve...
Idáig agyaltam, hogy a házon kívüli puffert és a pár méter csövet hogyan védjem a fagy ellen, ha esetleg nem gyújtunk be napokig.
A megoldás tök egyszerű, és kézenfekvő. Az indirektben lévő vizet lehet használni a pufer fűtésére. A bekötésem alapján ha az indirekt szivattyúját indítom, akkor a pufferben lévő vizet kezdi el mozgatni és keringetni az inderekt hőcserélőjében. Tehát, ha a fagytermosztátok azt érzékelik, hogy a víz a pufferben vagy a csővekben 5 fok alá sűllyed, csak bekapcsolja a keringetőt, és az indirektben lévő 10 fokos csapvizzel "felfűti" a fuffert és a csöveket. Az esetleg csak hab a tartán, hogy az eddig az indirektben nem használt cekászt áram alá helyezem és 10 fokra állítom. Így ha a puffer nagyon lehűtené az indirekt vizét, akkor a cekász bekapcsol és visszafűti az indirektet 10 fokra.
Annyi az egész, hogy a vezérlésemet át kell vezetékelni és kész. Nincs tovább izgalom. Áramfogyasztás elenyésző, a biztonság adott.
A jobb oldalon egyenesen megy fel a cső,aztán spirálba jön vissza.Na nekem Csaba mondta,hogy az egyenes fölfelé az előremenő,és úgy jön vissza.Felül veszed ki a bojlerből a meleget,úgyhogy ott kell meleg legyen előbb a víz.
Ja, látom már közben. Megnéztem az Edil puffereit. Ezek a tartályos pufik általában nem függőleges, hanem vízszintes kígyókat tartalmaznak, tehát a kérdés -esetükben - nagyjából érdektelen is.
A bojlerba szerelt cucc viszont függőleges. Bár attól is függ hogyan van szerelve a bojler.:)
Amúgy tényleg! A bojlerban lévő hőcserélőt hogyan kell bekötni? Úgy értem a tetejére érkezzen a forró és lefelé tekeregve a hidegebb résznél lépjen ki vagy fordítva? Ez a kérdés felmerülhet csőkígyós puffernél is. Csak azért kérdezem ezt, mert elvileg a hőcserélőknél a szembe irányt javasolják, tehát ebben az esetben a tartály hideg oldalán be a forró és a meleg oldalán ki a lehűlt fűtővíz... Hogyan van ez?
Hogy képben legyél: T1= csőtermosztát az előremenőn, T2= bojler termosztát (ez kapcsolja a keringetőt) T3= bojler termosztát (ez kapcsolja az elekt. fűtést). A hőfok beáll. al kivánság szerint finomithatsz.
Raksz egy kapilláris termosztátot a bojlerbe/hez (2000Ft), egy csőtermosztátot a kazánhoz.
A kettőt sorbakötöd.
A bojleressel szabályzod a bojler max vízhőmérsékletét (60-65fok), a csőtermóval meg a kazán minimális hőmérsékletét (>65), amikor elindulhat a keringető.
Nálam még az alsó negyednél van.Azt nem tudom,hogy kéne megoldani a cirkulálását.Mert ugye lehet mágnesszeleppel ha modjuk 30 C-os a víz a bojlerban kinyit és a kazánszivattyú telenyomja.Ez a megoldás(mágnesszelep)drága,kilőve.Van elfekvőbe egy szivattyúm,tehát ezt kéne bekötni a redszerbe,csak mivel vezérlem?PID-et nem akarok rátenni(felesleges).Szóval valahogy úgy kéne,hogy ha 30C alatt van a víz a bojlerban elinduljon a szivattyú,de csak akkor,ha a kazán előremenő legaláb 60C-os.Ha meg a bojler vize eléri a kívánt hőfokot lekapcsol a szivattyúja.Na ezt nem tudom mivel lehetne vezérelni(sajna hüle vagyok az autómatizáláshoz.....is;))
Szerintem a 80°os előremenő ritka, ráadásul sokak szerint felesleges 60°nál nagyobb HMV. jobban vizkövesedik és hatékonyság szempontjából sem jó. A termosztátoknál az eredeti csak két érintkezős (beáll. hőfoknál bont) itt viszont pl.:70° nél kellene bekapcsolni, erre csak a három érintkezős termosztát jó. (de már 70- nél minek kapcsoljon be?)
Kétségtelen ki lehet tólni a melegviz kapacitást ha emelem a hőfokot, de ha nagyobb a család inkáb az ürtartalmát növeljük a bojlernek.
60°C HMV-nél jobban kitudjuk használni a vegyes kazán hőjét, nálam is van elekt. patron a MHV-ben 38°C van állitva 300L tartály közepén, ez azt jelenti, hogy 150L. melegviz lenne legvégső soron, de még sosem kapcsolt be. (igaz a solár is rásegit)
De a solárnál mivel alul van ha eléri a 40°ot át kapcsol a puffera.
"A beojler fűtőszálja 70re van kapcsolva nem tudom pontosan de kb ennyi) a kazánnál meg 60-65 fokra. Ez azt jelenti hogy amíg nem 70 fokos a víz a bojlerben addig keringtet de ha a kazánban a víz 65-nél kevesebb akkor szakítja az áramkört."
Nekem a kisebb van és egy 120 l-es bojlert nagyon gyorsan felfűt. Ha mondjuk 80 fokos az előremenő akkor a kb 30 fokos vizet (ennél jobban szerintem senki nem hűti le a bojlert) kb 10 perc alatt olyanra melegít hogy 1-2 ember lezuhanyozhat alatta.
A vezérléssel sokáig bajlódtam. Mivel nem akartam feleslegesen kábelezni először időkapcsolóval oldottam meg. Tudtam h reggel mindig begyújtok 8 körül. Tehát beállítottam hogy 12-14 óráig menjen a keringető. Na de volt hogy kimaradt a begyújtás. Nem sokszor de 2-3 hetente 1x. Bőven elég hogy sipákoljon a család. Aztán most úgy működik hogy alul felül szabályzós a dolog. A beojler fűtőszálja 70re van kapcsolva nem tudom pontosan de kb ennyi) a kazánnál meg 60-65 fokra. Ez azt jelenti hogy amíg nem 70 fokos a víz a bojlerben addig keringtet de ha a kazánban a víz 65-nél kevesebb akkor szakítja az áramkört. Így nem tudja visszahűteni a bojlert, feleslegesen nem megy a keringető (egyébként legkisebb fokozaton megy kb 15-20 w-ot fogyaszt) és nincs forrázásveszély sem.
Lehet hogy ez nektek alap dolog hogy így kell de hátha másnak sem az :)
Egyébként nappali áramról ment a bojler és kb 8-9 ezerrel lett kevesebb a villanyszámla. A keringető pár száz ft havonta a fa meg könnyen kiszámolható de összesen szerintem 2000 ft-nál nem több íg a havi melegvíz (legalábbis szeretném hinni). Ki nem számoltam még
Megépítettem a leokézható relés-villogó-riasztó kapcsolásodat. Szuperül működik! Végül mégis 12V mellett döntöttem. Az alkatrészigény így 1000,- alatt maradt.
A fűtési szezon végével érdemes -e teljesen feltölteni a kiegyenlítőtartályt, vagy csak újabb oxigéndús vizet viszek a -nyitott - rendszerembe????? Házi készítésű kocka puffer & kiegyenlítő kombóm van, a célom az élettartamkitolás....... :)
Nem tudom a dupla mennyibe kerül,de ez 19000 ft egy indirekt meg 45000ft akcijósan és az csak 100L,nem 120;) Én úgy gondolom(és számoltam),hogy nekem ez a cucc elég lesz.
Úgy tűnik a holnapi nap folyamán alkalmam lesz meglátogatni a Lignotherm kazán gyártóját.
Ez úton felajánlom, ha valamire kíváncsiak vagytok a kazánnal, esetleg a kazán gyártásával kapcsolatban azt akkor megkérdezem, a kapott választ ide beírom.
Felajánlásom ellenére, ha a kérdés túl összetett/bonyolult, azzal továbbra is közvetlenül a gyártóhoz forduljatok.
De még valami, mivel eben az aristonban van eletr. fűtés is kell, hogy legyen beépitett termosztát is. Ezt egy váltó kapcsolóval meglehet oldani ha fűtesz a mágnes szelepet zárja v. ha nem fűtesz az elektromos fűtő szálat kapcsolja.
Mivel nincs pufferod valoban csak úgy tudod fűteni mintha egy radiátor volna. Tehát ha fűtőd a lakást, viszont ha már elégé meleg meglehet oldani egy mágnes szelep és egy termosztátal, hogy feleslegesen ne menjen bele a fűtési melegviz. Külön fűteni csak ha lesz pufferod, mivel 6kW ot vesz fel a HMV és a plusz hőt valahova raknod kell amit a kazánod termel.
Konix! Valoban jó adalék, mikor már csak jó parázs vólt a kazánban rádobtam két evőkanál konix-ot. Kihülés útán könyedén letudtam kaparni a kátrány maradékát, (igaz ez csak középtől lefelé vólt) azt nem tudom mitmüvelt a kéményben de valóban jó anyag és az ára is korekt. (Lángör Kft.)
Én is nézegettem ezeket a hajdú bojlerbe építhető hőcserélőket,de úgy döntöttem nem veszek.
Szatmáriba szokott akciósan lenni(most is van) Ariston Best 100 RTD vagy RTS (jobbos-balos). Van benne egy 6kw-os csőkígyó+ elektormosan is működik! 35000-ért. Én inkább ezt veszem.
Minden esetre mindenki olyat válasz amit esetleg kap v. külön gyártatt v. gyárt. Tehát gyári pufferekben HMV-re hőcserélő mindegyikben kor anyagból van, külön HMV tárolókban tüzzománcozott, v. ha valaki ragaszkodik a réz hőcserélöhőz legyártatja kisiparilag a puffert (v. sajátmaga) és utolag beépiti a réz hőcserélőt. Tehát ezek az alternativák léteznek és részemről a téma lezárva.
Ok. Csak az a legg több esetben galvanizálva van. A kombi kazánoknál igen csak változatos, pl: vailant nál koranyag, fég c- sorozat alu és még mais a hajdunál. Ugy látszik nem mindenüt a tartoságra törekednek ("kényszer elévülés"). Minden esetre nálam a vailant 85óta gond nélkül megy. (pár éve egyszer kisavaztam a kazántestett) A villanybojlernél a katod elvégzi a feledatát. Szerintetek nem értenek a gyártók ehez és tájékozatlaságból gyártják koracélból a hőcserélőket és azivatyukat HMV célra és még ráadásul nehezebb megmunkálni mint a rezet, a költségekről nem is beszélünk.
Passz, bementem fűtés cuccos boltba, kértem fél colos NC-s mágnesszelepet 230V-os tekerccsel, meleg vízre, levették a polcról és kész, valami olasz cucc
ja, első indulásnál elzártam az osztó-gyűjtőn 8-ból 6-ot, így tudta csak kinyomni a levegőt a spirálból, de azóta működik rendesen, a vizet már tudja forgatni a szivattyú
Kazánházban van egy radiátor, ami még soha nem volt kinyitva :D, arra csatlakoztam rá egy T idommal, (nincs külön keringetője) egy mágnesszelep van a bojler fűtökörében amivel le lehet zárni ha a hőcserélő bemenő és elmenő hőfoka azonos (tele a bojler, hiszen nem vesz fel több hőt) valamint zárva van amíg a bejövő hőfok alacsonyabb a tárolt melegvíz hőfokánál.
Na ez így leírva szépen hangzik, de a vezérlés még nincs meg rá :D, még csak manuálisan működik, meg fejben :D
Valamint azt kellene még megoldanom, ha kifogy a melegvíz a bojlerből valahogy átváltson a kombi kazánra, ne kelljen kimenni a kazánházba átállítani.
Nálam is működik, kb fél éve (ez is Csabától van). King ha futja a duplát vedd meg (ha úgyis meghalt a fűtőszál), több melegvizet csinál, mostmár én is azt venném, nem a rövidebbet.
Én is vettem Csaba110-től ilyen hőcserélőt(bekötve még nincs,nyáron lesz egy átalakítás akkor lesz berakva)Akkor kérdeztem ezt a réz témát tőle,azt mondta,hogy már sok ilyet beszerelt már és nem volt gond.Menike topiktárs is ilyet vett,Őnála már működik,tud tapasztalatokat mondani róla!
Talán 99 elég lenne neki. Véleményed szerint vajon miért készitik erre a célra a hőcserélőket kor anyagból vajon azért, hogy drágább legyen hisz a réz ólcsobb. Persze ha nincs clorozva a viz megteszi a réz is sőt jóbb hővezetö.
Az ivó vizet (vezetékesről van szó) előirás szerüen clorozák. Az cáfolhatatlan a clór megtámadja a rezet is csupán idő kérdése mire szétmarja, HMV keringetésre sp. szivattyukat is gyártanak és a házuk koranyagból van (nem rézből) pl.wilo.
Eddig én is azt hitem, hogy csak a vizes fa kátrányosodik. Most ki lett iktatva a Laddomat, az előre menő 65-70° és alul a kazán mégis kátrányosodik 12% fával.
Hát igen hőcserélő, de nem mindegy, hogy mijen mert HMV-re csak koranyagból jó mivel a vezetékes viz clort tartalmaz és az még a rezet is kikezdi. Ha pedig mégis veszel puffert megint erre is figyelj mert a napkolektoros hőcserélő nemjó HMV-re, tehát az is koranyagból legyen a hőcserélője. A külőn HMV tárolók tüzzománcozottak belülről az elöbb emlitett okok miat.
első év kazán.....ha elzárnák a gázcsapot...de sikerült ráérezni az ízére
második év + indirekt tároló...ha már megy a vegyes csináljon meleg vizet IS
harmadik év + puffer ...ha má tüzelek, nehogymá foggyon a gáz is...
Kell hozzá hőcserélő és ha úgy kötöd be szivattyú is.
Nálunk elsőre úgy lett bekötve, hogy az indirekt előremenője a kazán előrélől lett levéve, a visszatérője pedig a szivattyú elé lett berakva.
Így nem kellett +szivattyú hozzá. Igaz abban vastag hőcserélő volt (1"), A bojlerekbe vékony csőből, 15-18 hajlítanak hőcserélőt, de talán azon is átszívja a vizet a szivattyú.
Így meglenne az az előnyöd is, hogy melegebb lenne a kazánba visszatérő víz hőmérséklete.
A szobatermosztát vezérli a gázkazánt is, a beállított hőfokig üzemel , felette lekapcsolja róla a fázist, a gáz csak gyújtólángon ég. Az átállás gázról vegyesre nem automatikus, át kell állítani szelepet és kazántermosztátot, eddig ez biztonságosan működött.
A Regulus RT3-E a 12 V rákapcsolásakor kb 12 mm-t zár a levegőcsappantyún, azt úgy állítottam be, hogy még akkor is marad egy alap nyitása, de azon a teljesítményen már nem képes tartani a lakás belső hőfokát, így a szobatermosztát visszavált, lekapcsolja a 12 V-ot.
Na ez a terv, még vezetékelem, manuálisan már kapcsoltam a 12 V-ot, meglehetősen pontosan tartja a zárási távolságot.
Egyszerű radiátorszelepek vannak,nem termosztátosak.Szeretnék,de most a kazán és a bekötés is eléggé megviselt.Köszönöm a tippet,lejjebb veszem a szivattyút,hátha segít.
Köszönöm,ezt megtaláltam :) próbálok körülnézni mielőtt beírkálok,csak épp nem értem hogy a fémlemezzel mit csináljak,és ez hogyan szünteti meg a hangot.Vagy a hang forrásának megtalálásához kell?
Lapos vonalzó, de bár mi ami jól vezeti a hangot, egyik végét a csőre szoritod a másikat a füledhez. Ha nem tudod át cserélni a wilot picora (egy hónappal ezelőtt olvasod a topikot mert akcióban vólt a pico) probáld kisebb fokozaton járatni a kergetőt. Vannak termosztát szelepek a radiátorokon?
Vadonat új wilo keringetőm van,igaz nem az a típus amit említettél.Vegyestüzelésű kazán beépítésekor vettem,kb 10 napja megy.Megpróbálom jobban lokalizálni a hangforrást.Ne haragudj de muszáj megkérdeznem mi az a "lénia"?
Nemtom,de sztem a nagyobb viszont kevesebbet megy! Ezen kívül szól még vmi ellene! Ha csak a cső kerestmetszet? De nálam 2" a fatellla és 1" a fűtés és a geric cső! még alapjáraton is (szabályozható Villo) gyorsan megfordul!
Nálam is vólt hasonló sipóló hang, a wilo pico megoldotta (v. alfa 2). A légtelenitő legfeljebb sziszeg (mikor kiengedi a levegőt) de nem folyamatosan, a patogás (diletácoóból adódik) a régi lemez és önvény radiátorok egyetlen előnyük, hogy ezek egyáltalán nem patognak (viszon iszonyatos viz térfogatuk van). Próbáld leszükiteni hól keletkezik, a csőre tegyél egy léniát és halgatozál hol a leg intenzivebb.
Szükületeknél elő fordul a kavitáció apró buborékok keletkeznek de ez nem nyávogó hang hanem mintha sodorna magával a viz apro szenyezéseket. De a sipóló nyávogó folyamatos hangot a keringető cseréje nagyrészt megoldja és kevesebb lesz a vilanyszámlád is.
Nálam is pattogó fémes hangot ad a cső,amikor már 60C fölöttjár bekap csolás előtt ez begyorsul! Szerintem nálam ennek oka a hőtádulás és mert nálad is vhol érintkeznek a csövek 1mással v valami kemény v fém tárgyal-talán a falban fém a fűtéscsöved külsö bélés csöve!
Kössz az érdeklődést! Normálisan (mert mostanság eléggé rapszódikusan működik ezért le akarom cserélni) 80-60C között járatja a termosztát a kazánt!
Igen elég szar,mert csak a huzatszabájzókkal tudok játszani a szobahőmérséklettel! És ezért,na meg gondolom az aktuális évi fa miatt is eléggé káttányosodik! Ezért is tervezem az idénre 1-500literes pufer és 1általam készített 150literes bojlerből,használati melegvíz beépítését. 2szivattyús 3utas-szeleppel-szobatermosztáttal!
Ez egy panel sorházi lakás,ebből adódhat hogy hallja a hangot,bár nem vagyunk egy rendszeren én is hallom amikor veri a radiátort(bár nála szerintem hangosabb :))).Én sem értem őt miért zavarja,beteg az agya,azt hiszi egy macskát tartok a fürdőben,a gyerekek megy csiklandozzák hogy nyávogjon.Nem viccelek,beteg gonosz vénember.A hangot délután 5-8 között lehet hallani már meleg radiátornál,üzem közben de azt hogy éppen hül-e a cső vagy melegedés közben nem tudom,a kazán kb 60 fokot mutatott odalent a garázsban amikor az emeleten a fürdőben hallottam ezt a vékony hangot.
A fűtéscső néha hangot ad ki magából,talán nyávogásra emlékeztető hangot 1-2 másodpercig.nem hinném hogy a kazánhoz van köze,mert nemrég szereltek be nálam egy vegyestüzelésű kazánt,elötte gázkazán volt de akkor és most is hallani lehet.A hang azon a részen hallatszik ahol a legtöbb cső találkozik,és a légtelenítők vannak.Aki kötötte a vegyest azt mondta hogy a légtelenítő nem ad ki hangot,így lövésem sincs mit tegyek.
Valójában engem nem is idegesít,de a szomszéd lakásban egy rosszindulatú vénember lakik,alig várja a hangot,már veri is a radiátort.Lehet hogy odaát erősebben hallatszik,nem tudom,de szeretnék véget vetni ennek.
Azt nem értem a szobatermosztátnak mi a szerepe? A beállított hőfok alatt is ad feszt a kazántermosztátnak és felette is. Nem lenne egyszerőbb a kazántermosztátot közvetlenül a fázisra kötni?
Sztem a Regulus a 12V ráadása után nem visszább zárja a csappantyút hanem teljesen elzárja. Jó lesz ez?
Nem tudom milyen rendszered van ill. mennyire biztonságos, de én nem vonnám be a szobatermosztátot közvetlenül a kazánköri keringetőszivattyú vezérlésébe. Sőt, azon agyalok hogyan tudnám még bolondbiztosabbá tenni a rendszert mert állítólag a katasztrófák 2-3 vagy több véletlen egybeeséséből adódnak és mint tudjuk katasztrófák előfordulnak.
Szevasztok uraim! Csak most találtam rátok és úgy látom ti már nállam jobban otthon vagytok e témában,ezért lenne néhány kérdésem hozzátok! U26 viadruszom van még nem zárt rendszerű és még nincs pufferem se,és régi,nagy vízteres lemez (az öntött vashoz hasonló) radiátoraim vannak.Milyen hőfokon,milyen csötermoszáttal kéne használnom a kazánom ahhoz,hogy optimális legyen? mekkora puffert kéne késöbb beépíteni és hogyan kéne és vezérelni? Válaszaitokat köszönöm!
-Egy pár éve végeztem egy kisérletet, lengyel dió szénnel.
Nagyjából 5 % vizet vesz fel. Négy-öt száraz-szeles nap kellett, hogy az eredeti száraz súlyához visszatérjen.
Egyébként ha fagyos időben veszi valaki a szenet édesmindegy, hogy benne van a jég, vagy kivül, mindenképpen megfizettetik velünk.
-Fordítva is jó a samott tégla. Ketté vágtam a 20 mm -es vasanyagból készitett "sámlit", így keletkezett két darab "L" vas. Beraktam az égőtérbe, és a kazán fala és az L vas betét rést samott tégla darabokkal raktam tele.
Egyelőre, igy használom, a fűtési idény végén fogom rendessen megcsinálni. Körülbelül háromnégy hete igy fűtök, határozottan tapasztalom a különbséget. Hosszabb ideig van parazsam, tovább tartja a meleget.
-Lenne egy kiváncsi kérdésem is, az égéstérben a hőcsúcs melyik sávban tapasztalható.
380 mm magasságból 200 milimétert takar az L vas a fölötte lévő részt nem védi.
Érzésem szerint az alsó részben lehet magasabb a hőmérsklet, dehát ez csak egy tipp.
Tényleg samottozással kapcs. samott vagy hőálló beton? Nekem nem ilyen egyenes felületet kell képeznem ill. be kell öntenem a hőcserélő csövek közét is, szóval a lapok nem jók (esetleg a tűztér felé zsalunak valami vékonyabb). Milyen maltert kevernétek ehhez a művelethez?
Itt egy kép, mit kéne kikenni (trapéz alak körben):
Mi a legvékonyabb samottlap? Vagy zsaluzzak trakis módra?
"Egyes vélemények szerint ez a felmelegedés nélkülünk is eljött volna. csak nem ebben az ütemben."
Van erről egy jó film. Olyan dokumentum féle. Sok szaki beszél benne, van sok grafikon, összeesküvés elmélet stb. Szerintem jó, nekem teccett. Szemnyitogató. Kb. olyan, mint az energia takarékos égő esete, de nem akarok egy újabb flame-et indítani erről.
Ja a cím: The Great Global Warming Swindle. Magyar felirattal a Youtube-on is.
Most két napot úgy üzemelt a kazánom, mintha Laddomat nem is vólna. Ezt úgy értem el, hogy kivettem a termosztátot és a szelepet, a kazán felső részéről jövő vezetéket elzártam, és csak a puffer aljából tudott szivni. A kazán termosztát 65-70°nál kapcsolja be a keringetőt, adig gravitációsan füti a puffert. Gyakorlatilag az lett, hogy a kazánban is úgy rétegzödött a viz mint a pufferban. ennek az lettaz eredménye, hogy a kátrányosodás megjelent a kazán középső részétől lefelé. Ez érhető mert alul folyton hideget kapot a termosztát felül van ot nem is kátrányosodott hisz ott mindig meleg vólt. A tűzelő bükk 12-17% os nedv. Ezek szerint a kátrányosodást nem csak a nedves fától van. Amig a Laddomat eredeti bekötésnél müködött a kazánban alul-felül egyforma volt a hőmérséklet és ezért nem találkoztam 2évig a kátrányal.
Szobatermosztátnak egy computerm q3 lesz, ha jól értem ez egy relés változat, a beállított hőfok eléréséig az 1-2. érintkezők zárnak, ezeken keresztül kap fázist a kazántermosztát, ami 60 C felett kapcsolja a keringetőszivattyút.
A beállított szobahőfok felett a q3 átvált 2-3. érintkezőkre, ezeken keresztül kap fázist egy relé, aminek a zárt érintkezőin keresztül kap ismét fázist a kazántermosztát, valamint a Regulus RT3-E AC/DC adaptere, ami 12 V-ot ad huzatszabályzóra. A 12 V rákapcsolása után a huzatszabályzó viszább zárja a csappantyút.
"A két szén megkülönböztetése az égéshő alapján történik. Ez a határérték 23,87 MJ/kg. Ez az egyensúlyi nedvességtartalmú (nedvesség nélküli) és hamumentes mennyiségre vonatkozik. A tüzeléstechnikai gyakorlatban a hamutartalmat is magában foglaló mennyiségre vonatoztatott fűtőértéket veszik figyelembe a szenek minősítésénél, ami nem ad éles határt. A feketeszén és a barnaszén választóvonala: 17-20 MJ/kg körül helyezkedik el. Kemény barnaszén: ha 40 %-nál kevesebb bányanedvességet tartalmaz. (röviden: barnaszén) Lágy barnaszén: ha 40 %-nál nagyobb bányanedvességet tartalmaz."
Az a jó, hogy vizes szén igazából nincs, a lignit lehet vizes, de az meg nem igazából szén.
A fekete szén valami nagyon kicsi vizet tud magába szívni, elenyésző, a barna szén csak frissen jó, mert az illóanyag tartalma eltűnik, a lignitet meg ki kell szárítani.
Sikerült kimosni az összes kört,most nagyából összeszabályoztam mind a 12 padlókört elvileg most jól működik de még egykerinetőt mindneféleképpen be kell iktatnom a felső szintre így 6+6 kör lesz 2db keringetővel.Most feltennék egy meglehetősen hülye kérdést..:D : Megfogadtam a tánácsokat most hogy kimosattam a köröket vegyesbe fűtök szén+fa teljesen jó az viszont érdekelne hogy árban ugyan jóval drágább a szén de ha csak fával fűtök szó szerint megfagyok mert nem csinál kellő meleget.Nos a kérdésem az lenne hogy a szének 3 ezer ft /q a fa meg 15 huf/ m3 erdei.Ha átálnák a szénre akkor ugyan biztos hogy melegebb van de szerintetek ugyan ott lennék kb árban mint a fával? vagy azért némi töblet költség lenne a szénel? Mondjuk nem izgat ha többet is fizetek érte de legalább meleg van+lesz. Üdv.
Mivel pufferod van gondolom tudod keverni az előre menőt, ha pedig kisebb a tömegáramlás azt a keringetővel lehet kompenzálni v. egy alfa v. wilopico val. De talán egyszerübb a gázkazánt hangolni (főleg ha lángmodúlációs) a vegyes fűtési beállitás hoz. (az előre menőjéről van szó)
Hát ez az, most tekergetheted vissza ahogy a gáznál vólt. Az, hogy gázzal v. vegyessel fűtesz nem változtat semit az elosztáson, hacsak lényeges teljesitmény eltérés nincs a két keringető között. Nem egyszerü belőni a radiátorokat ha nincs rajtuk termosztát szelep, elvileg a legg távolabbival kezd max. ra nyitva és visszafelé fokozatosan folytani ahol a szoba termosztát van azt kell a legg végén be szab. ni. Valószinű nem volt a vegyesnél ua. az a hőfok az előremenő mint gáznál és ezért nem fűtőtt úgy.
A szürő kivétele nem hozott változást. Most két ill. négy év alatt a 20-ból kettönél szivtam ez még belefér. A furcsa az, hogy amelyiknél eltört a tengely ot lehet cserélni a tömbszelencét a másiknál ahol néha szivárog ot nem.
Ez tipikus, másrészt ha a gázkazán és a pufferből nyomó szivattyú eltérően van beállítva akkor egyértelmű. Segíthet rajta egy túláram szelep (ha a rendszer olyan).
Tudtok nekem tanácsot adni, hogy a radiátorokat hogy szabályozzam be? Ha betekerem egészen alul, mennyit tekerjem vissza? Minden radiátort egyformán kell? Amíg gázzal fűtöttünk, a nappaliban, ahol a termosztát van, le volt fojtva, hogy máshol is elég meleg legyen.
Egy példa ez a hozzászólás 32483 és rá a válaszok!Ahogy nagyrabecsült topiktársak szokták írni :"visszaolvasni,visszaolvasni,visszaolvasni...................
a klooegák kimentek egy bérházba mert meghibásodott több szibattyú. olasz/kínai golyoscsapokkal lett megszerelve az egész hőközpont, persze mindenből 1 db van beépítve ( mert olcsóbb így mint a másik ajánlata ) a komplett szivattyút ki kellett szerelni , megfogták a golyóscsapot csőfogóval és összetört , utánna a másik, . sejthetitek mennyi szívás volt vele.
Na most aztán megszívtam. A kazán alsó bemenőjén van egy olasz golyós csap, gondoltam elzárom (a spiro véget) hát a kezemben maradt, eltörőtt a tengelye a csapnak. Még szerencse, hogy nyitott álásban maradt. További matatást majd fűtés szezon végére halasztom mert a kazán vizét le kell eresztenem (100L.) hogy a csapot kicseréljem. Hát ennyit az olasz csapokról. Egy másik elzárónak a tömbszelencéje izzad már régebben, az is olasz, nem lehet javitani, összevan préselve nem úgy mint a mofémcsapok.
Sikerült ki tisztitani a szürőt, az Y házat oldalt elfoditottam olajemelővel alá támasztottam igy engedett az erőszaknak. Nem sok szmőtyi vólt bene. Vissza raktam, légtelenités után járattam a Laddomatott, tűz már rég nem vólt a kazánban, hoszú járatáa után most is néha bugyogott.
Most már végkép nem tudom hova rakjam a Spirot? Ha felülre rakom ki szedi a bubórékokat de a kergető tovább ra is nyomja majd be alulról a kazánba. A rendszer felé kétségtelen nem megy levegő de mivel a puffer tetejére megy ot ugyis távozik a légtelenitőn, lejebb ha 30cm re van a fűtési lőre menő csatlakoztatva lefele már csak nem megy a levegő a pufferban. Hát jó dilema elött vagyok.
Pedig az elmélet ezt mondja. Ez az áramlástan egyik alap tétele.
A folytonosság (kontinuitás) tétele keress(etek) rá googliban.
A csővezetékben áramló közeg (folyadék) áramlási sebessége a keresztmetszet függvényében változik. Maga a tétel az anyagmegmaradás tételéből következik.
Vagy magyarzatként itt egy BME-s video: video.bme.hu/index.php?act=vid&tkod.
Nem feltétlen kell az integrál alak, középiskolában is - a szükséges matematikai háttér nélkül - oktatját.
Még van egy gyanus pont. Több szak vélemény szerint a kavitációt csökkenteni úgy lehet, hogy a szivatyú szivó oldaláról a tömegáramot nőveljük ill. az ámérő csövek méretét. Namár most az időszakos bugyogás akkor keletkezik mikor a kazán eléri az üzemi hőfokot (most 75°).
Tehát ilyenkor már csak a pufferból kéne, hogy szivjon, és esetleg itt lehet a gond tudnillik itt van egy szürő a puffer és a Laddomat közt. Jó, hogy ez a szürő 5/4 es de biztos van valami áramlás csőkkentő hatása. Egyébként sem tudtam megbontani a szürőjét, mivel piszkosul rá van húzva. Ezt ki iktatni a legg egyszerübb feladat. Két év alatt meg csak kiszedte a trutyit ami esetleg vólt. Hameg esetleg sok benne a trutyi meg van az okozó.
Kösz. Csak a gond az hogy eleve 28- as a Laddomat csatija, pedig az elsö variációnál is az 5/4 est javasolták. A Spiró is 28- as vajon van értelme kibőviteni ha utána több helyen leszükitjük?
Na nem hagyott a buzgóság, beszereltem a Regulus RT3-E huzatszabályzót. Szerintem ez is az eredeti gázpatront melegíti, a 12 V rákapcsolása után visszazár a szabályzó, tehát egy beállított szobahőfok elérésekor a termosztát kapcsoljon rá 12 V-ot, és kb. 5 perc alatt annyira visszaszabályozza a csappantyú nyitását, mint a ~ 20 C-ot emelkedő kazánvízhőmérséklet.
Szeretném megkérdezni a tapasztalt szakembereket: fatüzelésű kazánnál van-e nagy jelentősége annak, hogy lemez, vagy öntöttvas? Olyan kellene, aminek elég nagy a tűztere, és egyébként is megbízható, jó hatásfokú. És hát az ár sem közömbös. Ha lenne valakinek jó tippje, akkor azt megköszönném.
Mindenképpen kell puffertároló is hozzá már az első lépésben? Vagy legalábbis mindenképpen érdemes? A felállás az lesz, hoyg gázkazán+ vegyestüzelésű kazán+ radiátoros fűtés. A gázt inkább csak a melegvíz előállítására, vagy szükség esetén( mondjuk 1-2 napos távollét) használnánk.
El nem tudom képzelni mi akadhat azon a huzatszabályzón, de nem egy bonyolult szerkezet :) Lehet hogy valami sorja.
Viszont erre a Regulusra nem kicsit vagyok kíváncsi. Épp a mai begyújtás előtt gondoltam megróbálom visszakeresni és rákérdezni a fejleményekre mert arra határozottan emlékeztem hogy valaki rendelt ilyet, de hogy pontosan ki arra már nem :(
Szóval mennyire gyors? Én először biztos szabályozható tápról próbálnám és azt is erősen figyelném, hogy azonos feszültségre azonos helyen áll-e meg.
Nem tudom mekkora a bemenő impedanciája a ketyerének, de viszonylag egyszerűen úgy tudnád szabályozni a hőfok függvényében, hogy egy sima ellenállás osztó alsó tagjának betennél egy NTC-t. Aztán lehet bonyolítani a végtelenségig :)
Az IFM-nek van olyan hőfokszabályzója amelynek van távadó (0...10V) kimenete is és be lehet állítani mekkora hőfok legyen a 0V és mekkora a 10V. Mondjuk szobatermosztátnak ez nem alkalmas mert az ablak azt hiszem min. 50C lehet.
Ha jól értettem valahol 40 mm-nél megakad nála a visszazárás.
Más.
Megérkezett a Regulus RT3-E huzatszabályzó, holnap beépítem. A 12 V-os szabályozás kapcsán kellene egy szobatermosztát, amivel a szobahőfok emelkedésével fordított arányban csökkenne a 12 V-os vezérlőfeszültség.
Nem akad semmi. Ha megnézed az alsó ajtó öntvény keretét alul akkor látod hogy van egy kis kiemelkedés, ez nem öntèsi hiba, ez tarja el a lengő huzatszabályzót kb. 4 mm-re a teljes zárástól. Hogy ez miért van sztem egy pillanat alatt elmonja a gyártó ha felhívod őket.
Igen próbáltam de mit sem változik.Ha szétválasztom a két szintet és a keringetőt minél közelebb teszem a fenti osztóhoz az nem lesz gond hogy messze lesz a kazántól? Köszi.
Zártterű kazánoknál, mint az OPOP H424-nél lezár teljesen, ekkor füstgáztömör a szerkezet. Az állítócsavar megléte jelzi nálad a minimális nyitást. Valószínűleg akad a csappantyú, azért áll meg korábban. A minimális folyamatos teljesítményt lehetne állítani vele.
A gyártó leirásban nemtalálok erre semmit.Én vagyok kíváncsi hogy lekell hogy teljesen zárjon vagy igy jó ahogy van hogy lebek alol a huzatoló?Mert van neki egy ütközö csinálva gyárilag de nemcsukódik le addig
Köszi.De miért a visszatérőbe kell rakni a keringetőt? Ja most lehet hülyeséget kérdezek,de házilag kivitelezhető a puffertartály ? Mondjuk egy bojlert át lehet alakítani? Vagy az túl kicsi kapacitású meg ugye ha jól gondolom itt számít a szigetelés is.Bocs a bojler felvetésért lehet ez erős volt egy kicsit..:D
sziasztok a vegyestüzelésü kazánnál amikor a huzatszabájzót kiakasztom akkor alúl a huzatoló az teljesen le kell hogy zárjon mert az enyém nemzár le teljesen hanem van legalább 4 cm hely hogy teljesen lelegyen zárva ez igy normális vagy valami nemjol van?
Le ne bonts az osztóról a fűtéscsöveket!A pincédben az előremenődön lévő valamelyik idomnál slagot rá,ugyanígy a visszatérőre is valahol/akár kazántöltő vagy bárhol/ egy csapot hagysz nyitva az osztón és mehet az átmosás.Ha már tiszta víz folyik csapok a köröknél elzár,következő kör két csapja nyit és így tovább.
Van a lenti szinten is osztó-gyüjtő meg a fenti szinten is van osztó-gyüjtő csak ezt az egész 12db kört 1keringető hajtja.Igen a fenti szinten vannak körök ahol véleményem szerint nem fordul meg a víz kellően de ez jelentkezik a lenti szinten is egyes köröknél ahol a padlóhőmérséklet van ahol ép hogy nem hideg.A két szintet szétfogom választani ahogy írtad is 2db keringetővel így ha kilesz mosatva oszt üzemel rendesen talán még könyebb is lesz beszabályozni az egyes köröket.
Körönként kell slaggal átmosni a rendszert. Felül rákötni a slagot, alul meg ki kell kötni a csövet, és egy jó nagy vödört tenni alá. Óvatosan kell csinálni, ha nem szeretnél árvizet, mert több vödörnyi trutyi van körönként. Több emberes meló, mert valakinek a csapot is kell nyitogatnia, és valakinek a vödörnél is lennie kell.
Ha még nincs iszaptalanítva minden kör, akkor az legyen az első, mert nagyon meg tudja fogni a rendszert! Lehet, hogy meg fogsz ijedni, annyira sok fog belőle kijönni.
Na tehát annyira jutottam hogy valamivel jobb a hatásfok de még mindíg nem kielégítő egyes helységekben a padlófűtés.Az iszaptól lehet egyébként az hogy nem kellő hőmérsékletű egyes körökön a hőmérséklet?Mint írtam is utóbb is vannak körök melyekből egészen csak ép hogy langyos víz tér vissza az osztóba ,ezek a helységek nem is melegek.Arra gondolok ezekben a körökben nem furdul meg a víz csak nagyon lassan vagy egyszerűen mint írta is itt valaki sok hőt lead.De ha sok hőt lead oszt azért hül vissza szinte majdnem hidegre a visszatérő akkor hova megy ez a hő? Azt is észre vettem egyes helységekben hogy nem egyenletesen meleg a padló hanem szakaszosan,levegő viszont nincs benne.Mindegy teszek fel képet a kazánról egy kicsit szar minőségű a kép nem tudom ellehet e menni rajta.Egy pár tanácsot szivesen fogadnák mit lehetne beépíteni vagy újítani rajta.Első körben arra gondoltam hogy ketté valasztanám a két szintett alsó szintre is egy keringető meg a felsőre is hátha jobb lenne.A kép itt,nem kinevetni békebeli rendsze..:D http://www.kephost.com/view3.php?filename=ys46hv3zvs5s03y6ydoe.jpg
Manapság már valóban nem hidrazint használnak a rákkeltő hatása miatt, a nátrium-szulfit viszon növeli az össz sótartalmat.
Mindenek előtt meg kell mérni az oldott oxigéntartalmat, pufferes üzemben a kazánkör leválasztása hőcserélővel, és a víz kiforralása szerintem eleve megfelelően csökkenti.
A spiro működési elvéből kifolyólag van egy elméleti minimum ami alá nem lehet csökkenteni végtelenül hosszú üzemidő alatt sem.
Valamelyik kolléga lentebb írta a hidrazint.
Sajnos - legalábbis igen korlátozott vegyészeti ismereteim szerint - ilyen alacsony hőfokon még nem fejti ki a hatását. De legalább lugosít. Ami AL-re és Cu-ra is veszélyes.
Cu-ra áttételesen, mert oldja és a szénacélon okoz korróziót.
csak azért írtam, hogy "kellet volna"...mert már a második szezonját nyomja a fűtővíz és még mindíg jön levegő a puffer tetejéből...és szerintem nem a szivattyú kavitál........hanem ????? kitudja.....oldott oxigén ???
Igen ez találó, hogy az okot v. az okozatott szüntesük meg. Ezért gondoltam előszőr, hogy alulra kéne teni a spirót de ha jobban belegondolunk mikor bugyog felül jön ki a levegő és azt valóban visszatudja szivni ha még ugy áll a termosztát (vagyis még keveri a felsőt a puffer alsó hoz). Talán csak nem hüjék ezek, hogy ezt javasolják. Minden esetre a puding probája az evészet.
tetőtérben a legmagasabb pont az - mivel 900-as radiátor IS van - legyen 1,3m .
szumma : kb 7méter
statikus nyomás ezekszerint 0,7bar
előfeszítési : 1bar
feltöltési : 1,3 bar
így a földszint fejmagasságban lévő gázkazánnál a nyomás 1,1 bar
ígaz a pincében a nyomást egy fali- fejmagasságban lévő tágulásinál lévő ( 0 szint +1,7m ) nyomásmérőn tudom nézni...nem tudom mennyit számít (hat ) ???
Így a legmagasabb ponton SE eshet a nyomás 0,3 alá, nem szívhat levegőt sehol....nem?
Nemjóígy ???
Nekem ezzel a laddomatos bekötéssel csak az a bajom, hogy az OKOZATOT próbálja megszüntetni ÉS nem az OKOT .....:-))
Nálam zárt renszer van, hidegen 1,2bar, viszont mikor jelenkezik a bugyogás már 70-80°os a redszer és 1,8 bar a nyomás. Nem hiszem ilyen nyomásnál kintről levegöt szivna. De ha szivna is a légtelenitő fentvan a puffer tetelyén, szivni meg alulról sziv. (kb 2m a szintkülömbség)
Sajnos ez tőbb órás meló lessz. A Spirot a felső előremenőből kiveszem a javasolt helyre rakom, a kazán előre menője marad a puffer tetején, a fűtési előre menőt a tartály tetjétől 20-30cm re viszem, itt már úgysem kap levegőt mivel a tartály tetjén is van au. légtelenitő.
Most, hogy megemeltem a kazán hőt 70°ra (termosztát alá kisebb stift) a bugyogás ismét jelenkezik igaz csak nagyon ritkán. Megfogom csinálni azt a bekötést amit javasolnak, csak várom a jóbb időt.
"hát a bugyogás ot jőn ki de a micró buborékok alul menek be a kazánba. "
Nem gondolnám, hogy bemennek, inkább a kazánban keletkeznek a hőtermelés hatására. Ezért csinálták régen, hogy feltöltés után megküldték a kazánt 2-3x és az oldott oxigén nagy része így távozott.
Kösz szépen. No lám hova a Német precizitás? Mikor kivettem a kergetőjét (gondolván a wilo beépitésére) az lepet meg fele akkora a turbinája mint a wilonak van, viszont a kialakitása is eltér.
Viszont meg lep, hogy a spirot a kazán előre menőjébe ajánlják, hát a bugyogás ot jőn ki de a micró buborékok alul menek be a kazánba. A vissza csapó szelep (öncirkulációs) nálam zárva van a mellékelt rugóval. Most mig megy a fűtés nem bolygatom, kicsit alacsonyabb most a kazán hőfoka (70°) de ez is csak átmeneti. Minden esetre köszi az infót.
Később jutott eszembe, a szerelésen kívül nem kerül semmibe:
próbaként átmenetileg blokkold a Laddomatban lévő visszacsapó szelep tányérját.
Ez egyenértékű a szeleptányér tömegének növelésével. Persze ez esetben egyéb csőkapcsolással kell gondoskodni az üzemzavari (természetes cirkulációs) hűtésről.
Gyakorlatilag me is válaszoltad a kérdést, az oxigén! Esetleg még előnye nem kell felvini a padlásra, de mivel ez megvan nemsok értelme van zártra alakitani. Jól le kell hőszigetelni nehogy elfagyjon és ha ez megvan még biztonságosabb mint a zárt. Persze a zárt is lehet biztonságos ha több lábon áll a bizt. berendezés.
Azt szeretném megérdeklődeni hogy van e érteleme a rendszert zártra csinálni vagy maradhat a nyitott.Egyébként mitől jobb a zárt rendszer mint a nyitott azon felül hogy ebbe nem jut oxigén ?
Abban igazadvan termókeverés vonatkozásában (habár nem ismerem az ő rendszerét).
A kazán és a pufferközt hid el jóhelyen van a kergető (ill. a Laddomat).
Azt, hogy a redszer szivott v. nyomott a 0-pont dönti el, tehát ha az elöremenöbe teszük a keringetőt és minnél közelebb kötjük a tágulásit a kergető elé mert ot lesz a 0-pont.
A kergetőtől a rendszer igy nyomott lesz, egyszerübb a légtelenités is ha a visszatérőben van a keringető logikus, hogy a rendszer szivott lessz.
Puffer nélkül badarság termokeverőt rakni, sőt tilos.
A puffertöltő szivattyú nagyon jó helyen van a visszatérőben. Az, hogy a rendszer szívott vagy nyomott, nem az előremenőbe vagy a visszatérőbe szerelt szivattyú határozza meg, hanem a tágulási bekötési pontja!
Két különdologban evezünk. Nálam és gondolom Jonál is a kazán kört és a puffert töltő keringetőről van szó. Nálad pedig a fő fűtési keringetöd van (gondolom nincs pufferod).
De puffer nélkül sem előnyös a visszatérőbe rakni a keringetőt a termókeverőt is nehéz igy kialakitani, a másik az egész fűtési rendszer (radiátorok) szivó hatás alatt van, könnyeben le levegösödik és nehezebb le légteleniteni, nyitott rendszernél még inkáb.
1x1x1m es 30cm hasitott 6-7q, mivel 1m és hasitott gondolom még több is lehet. Szerintem jó ár főleg kiszállitva. Minden esetre nem tudnak átverni (ha csak a közepe nem üres).
Nálam is ua ez vólt. Most, hogy a termosztátott kitámasztotam se kavitáció se bugyogás. Ma viszont még leveszek a kitámasztó stift ből 1mm ert. Így egy kicsit melegebb lesz a kazán, most 2mm el van kitámasztva és 60-65°os a kazán. A puffer rétegződése kicsit felborul minha 80°kapna és ugy veszem észre alul igy hamarabb felmelegszik. De fűtés szempontjából mindegy hisz az előre menőm max. 60° ha nagyon hideg van. Egyébként énsem tudom hovarakni ezt a rohadt bugyogást, mert ha van kavitációs zaj logikus, hogy van buburék, viszont mért csak 80°nál van a bugyógás. Hát a kettő valahogy ellent mond.
Mostanában(3éve) magunk termeljük ki a fát az erdőn. Tegnap voltam megnézni a termelésre"kapott" erdőrészt, marha vastag cserfákból áll az egész. Gondolni sem lehet arra, hogy hasítás nélkül kerüljenek fel a szállító eszközre.....
Ebben tudnátok segíteni, hogyan érdemes hasítani: állítva vs. fektetve esetleg ék, kalapács használata........
Ezért raktam a visszatérőbe a keringetőszivattyút, és utánna a légtelenítőt, még magasabb kazánhőfokon sem hallani forrást, pattogó hangot. A kezdeti, feltöltés-kilégtelenítési időszakban volt ilyen hangja, tehát működik ez a kilégtelenítés.
A teljes légtelenítéshez szükségesek a radiátorokra szerelt légtelenítők is.
Sajnos ilyen problémával én is küzdök! Volt olyan hogy I fokozatban zugott a legjobban volt olyan, hogy III-ban. Megemeltem már a nyomást is, de utána megint előjött!
Valoban eljárt a C-felett, pedig ebből van az országban a leg tőbb. Néztem az adatait 86% os hatás fok, hát ezt már egy jobb vegyes is megközeliti. Hol van már ez a Fég gyár, pedig a Vailantot és a Junkerszt is ot szerelték össze, most röfösők meg kinaiak vannak a helyükön.
a legolcsóbb ha a menyezetszigeteléssel kezded, és talán a legtöbb meleg ott megy ki.
20cm könnyűbeton ( 100-150 kg/köbm sűrűségű ) veszel darált nikecelt kevered cementtel földnedvesre vagy kicsit vizesebbre és kertészeti fóliát rakol alá, a tetejét le kell valamivel takarni/ glettelni ,hogy a kártevők ne tudjanak hozzáférni .
A c sorozat felett is eljárt az idő, nézz át a kondenzációs kazán topic-ba ott ajálgatták az immergas-t mivel 5 év a garija. álltalában 4 év alatt szokott kifeküdni az elektronika a kazánokba ( 80000 )
A házam kb 95m2 hasznos alapterületű 30 éve épült vályogtéglából.
A nyílászárók még az akkori beépítésű kapcsoltgerébtokos faablakok amik a korukhoz képest jól záródnak. Homlokzat nincs szigetelve csak vakolat és kőpor van rajta. A padlás a hagyományos "alsó-felső" padlás szigetelés nélkül saralva.
A házat egy c21-es régi gázkazán fűti 6 db lapradiátorral nyitott rendszerben.
Az éves gázfogyasztásunk kb 2000m3,így a lakásban 20-21 fok van nappal 18-19 fok éjjel.
A kérdésem,hogy szerintetek nekem érdemes lenne-e vegyesfűtés beszerelése amihez még kémény is kellene vagy inkább az erre szánt pénzt szigetelésre kellene költeni és maradni a gázfűtésnél?A 2000m3 gáz árából kb 110 mázsa akácot adnak mifelénk ami szerintem nem is lenne elég egy szezonra.
Igen jelenleg nekem is ott van. Na átmentem dokiba, régen a mühelyben is alkalmaztuk a sztetoszkópos hiba behatárolást. It nem kel komoly müszerre gondolni megteszi egy méretes csavarhúzó. Nagy jól behatárólható a kavitációs zaj keletkezésének a helye. Az egész arra hasonlit mintha a csőben szenyeződések áramolnának, néha pattog is.
Most vissza tettem a termosztátot a Laddomatba csak esztergáltam egy kis stiftet a tüskéje alá, igy korábban nyit. A gyakorlatban be is vált, most 60°C nál kezd keverni a puffer aljából. Az üzemi hőfok 60-65° szerintem lecsapódás kátrányosodás most sem keletkezhet (de majd kiderül) kétségtelen nem 80°az előre menője de ez nembaj hisz a végén ugyis felmegy majd. A kavitációs zaj megszünt III-as fokozaton megy, bugyogást sem halotam. Lehet, hogy jóbb áramlást kap a kergető turbinája?
Biztos van ennek is alapja. Sokszor van mikor oda teszek egy edénybe vizet forralni (virslinek) , elég szélsőséges idők alatt for fel, tehát változó a gáz Mj-ja. Valószinü átlagolják ezt a számlán de ki tudja? Igazából ezt úgy lehetne viszonyitani hasonló külső hömérsékletnél 1-2 napot gázal és majd szén tüzelésnél menyi fogy.
Az iszapot slaggal kell kimosni a körökből. Nekünk több diszperzites vödörnyi jött ki, és az iszapkiválasztót is ki kell pucolni. A csőtermosztátot érdemes 65 fokra állítani, nekünk legalábbis annyinál kapcsolja a szivattyút ki és be, a szivattyút pedig próbáld meg 1-esre kapcsolni, ha nagyon felmenne a kazán hőmérséklete, akkor hagyd 2-esen.
Igen a III-ast javasolja és max.6m táv meg 6 hajlitást a 28-as csőnél. Nálam ez mind belefér a II- es fokozat-nál majd a gyakorlat dönt ha nem szalad meg a hő akor elég. Most még gondolkodom azon a meglévő Spiro micróbuborék eltávolitót esetleg át rakjam a kazán bemenöjébe, talán igy elejét veszem, hogy bubórékok kerüljenek a kazánba.
Valoszinű jól számoltál, sőt a 70°os hatékonyság is az átlag feleti. Én már 2 éve is számoltam pedig akkor 3800Ft/q áron lehetett kapni a Cseh brikketett és határ eset vól. Most viszont radikálisan felment a szén ára (jó szénről van szó) ez nem csak a + 20°os környezett védelmi adó miat van.
ez azért érdekes, mert a laddomat hasznalatijaban direkt írja, hogy a szivattyú 3as fokozaton kell legyen..ha jól emlékszem
csak észrevették volna ha kapitalizmus... nem?
Köszönöm a válaszod.Neked végül is mi oldotta meg a problémád az eliszaposodás elhárítása? Mert iszap az van nekem is a rendszerben.A csőtermosztát 58c ra van állítva tehát olyan 52c nál bekapcsol olyan 36 nál meg le. A keringető 2es en megy,nem tudom hogy nem ártana e feltenni esetleg 3as ra.De akkor meg nagyon hamar visszahül a víz.Most valami változás lenne ha mondjuk az iszap nagy része kikerülne a rendszerből,mert vannak körök ahol nem a legjobb a hőátadás..Ha megtennéd írd meg meg hogy te minként távolítottad el az iszopot a rendszerből mert én úgy akkorom majd hogy lecsatlakoztatom egyesével a köröket és külön külön átmosatom mindnet.Üdv.Tomi.
A szenes tüzelés kapcsán számolgattam egy kicsit. Egy oldalon a koksz kocka ára (mondjuk 7000 kcal) 11000Ft/q. a 7000 kcal =29.3 Mj. Ha a vegyes kazánt 70% hatásfokúnak veszem (az Eco-Karbon tud 85 % körül) 1 kg koksz kocka (110 Ft) = 29.3 Mj * 0,7= 20.51 MJ, tehát 110 Ft = 20.51 MJ vagyis 1 MJ = 5.36 Ft.
Egy átlagos, nem túl modern gázkazán mondjuk 90% hatásfokú, azaz 34,1 MJ * 0.9 = 140 Ft (gázár) vagyis 30.69 MJ = 140 FT azaz 1MJ = 4.5 FT.
Ezt kiszámoltam kb. 3 vagy 4 féle szén árra, de mindenhol hasonló arány jött ki. Most én vagyok a hülye vagy tényleg nem éri meg (csak) szénnel fűteni?
Igaza van Amperszagnak. Egyébként nem a kazánnal lesz ott a gond. Ha van rendesen huzat, és a kazán is tiszta, akkor a rendszer lehet eliszaposodva, vagy esetleg a keringető sebessége, vagy a csőtermosztát nincs jól beállítva. Mi is szenvedtünk az egész rendszerrel a télen, mert ugyan ilyen gondunk volt, még a kazánt is lecseréltük, de azzal se nagyon változott a helyzet, pedig egy nagyon tuti Hajdu kazánt vettünk, ami sokkal modernebb, mint a régi. Most nyers fával (bükk) simán 70-75 fokra melegíti a vizet, és kb harmada mennyiségű fa fogy el.
A mai nap termosztát nélkül ment a Laddomat, a keringetőt II fokozat-ban a kazán termosztátja kapcsolta be 60°nál. Hosszú ideig 65-70°volt a kazán, majd mikor a puffer alul is 60°lett felment a kazán 80°ra de a bugyogás elmaradt. Tehát mostmár tuti, hogy nem helyi forrás miatt volt a bugyogás hanem a szivatyu okozta kravitáció ból jött össze.
Márpedig a termosztátos szelep müködéséből adodóan bizonyos mértékü folytást csak jelent a szivatyú szivó oldalán. Ami megzavart, hogy a 21 es nél alkalmaztak wilo-t, a 21-60-nál már a saját keringetőjüket rakták rá, de az öntvény házis más.
Na én is ezt vetettem fel régen de le reagáltak, most viszont alaposan utána néztem(www.hds.bme.hu/mota/vgag02/.pdf) és bizony fűtési rendszerek ben gyakran előforduló nem kivánatos jelenség. Sőt még az is előfordulhat, hogy a keringető turbinája eroziós hatások miat roncsolódik a kavitáció miatt. A Wilo is megadja a szívó oldal minimális tömeg áramlást a kavitáció meg előzésére. Sajnos jelen esetben ezt a Laddomat termosztátja korlátoza, igy legfeljebb a fordulat csökkentésével tudok variálni.
Nem tudom ismered-e azt a régi,de tanulságos viccet amikor az egyszeri embernek elromlik a TV-je?
Elviszi szerelőhöz aki meg is javítja neki.
Mikor megy érte kérdi mennyivel tartozik.
101 Ft lesz mondja a szerelő.
-És mi volt a baja?
-Egy ellenállás ment tönkre
-És az kerül ennyibe?
-Az ellenállás csak 1 Ft volt, de 100 Ft volt az hogy tudtam melyik.
Nos, nem biztos hogy a TV-t kell kicserélni ha tudja valaki mi lehet a hiba oka.
És mi van ha kazáncsere után is ugyan az a jelenség? Majd azt mondja a szerelő hogy már úgyis ki kellett volna cserélni? Nem tudom cserélt-e már valaki kazánt azért mert nem úgy fűtött mint régen? 15 éves kazánok vidáman ketyegnek még hosszú évekig ha ki nem lyukadnak.
Azért javasolta a kazáncserét, mert annak a bekötéséért elkérhet 30e ft-ot, és ott nyilván rendesen zárnak az ajtók, meg új füstcsövet vetet a tulajjal, és nem fog falsot szívni.
A régi kazán tuningolásért nem tud annyi pénzt elkérni, az eredmény sem biztos, de az időt elbaxxa vele.
Akár el is mehetek kazánnézőbe Miskolcra hozzád, de ebből a sorból nekem nem derül ki, hogy te gyártó, forgalmazó , vagy esetleg ilyen kazánt használsz? Írsz nekem erről a típusról bővebb információt?
A nyílásokon, repedéseken beszökő fals levegők csökkentik a tűztéren áthúzó huzatot és ez bizony számít, egy klasszikust idézve: "nem kicsit, nagyon...".
Sztem nem központifűtés szerelővel nézetted a rendszert, az ilyet nem mondott volna hogy dobd ki a kazánt hanem megoldást keresett volna. Jelen esetben lehet hogy a kazáncsere pont nem oldana meg semmit.
Tisztelem, becsülöm a jó szakembereket, de azt vettem észre ezen a területen felhigult az "állomány". Nagy részük csak dobálózik a 10-100 ezrekkel, nagy ívben leszarva hogy a tulaj nem milliomos, sokszor olyan felesleges kiadásokba hajszolják a megrendelőket amire semmi szükség, kihasználva azok kvázi tudatlanságát.
Nem szeretnék vitát generálni és ismétlem: minden tiszteletem és elismerésem azon szakembereké akik valóban értenek a szakmájukhoz és a munkájukat lelkiismeretesen végzik.
Sajnálom ha felidegsítettelek de ha zavarlak nem kell figyelme venni amit írok,látom vannak itt nagyon segítőkész emberek akik próbalnak segíteni.Egybként nézetem központifűtés szerelővel ő tanácsolta azt hogy dobjam ki a kazánt és vegyek újat.
Off: Azért kicsit erős ilyet írni, még akkor is, ha igazad van az átnézéssel kapcsolatban. Szerencsére baj nem lett belőle. Nem mindenkit pottyantanak rögtön kazánfűtőként a világra!
Időszakos bugyógás okozója = kavitáció a Laddomat kergetőjénél. Nem vólt egyszerü erre a következtetésre rájöni. Ma kiszereltem a Laddomat termosztátját, és nélküle elinditottam a kergetöjét, a kazánban még hamusem volt tehát helyi forrás kizárva viszont a bugyógás ua. ugy jelenkezik. Mivel a felső meleg visszatérőt lezártam és csak a puffer aljából tudott szivni igy kizárt, hogy ot leveöt szivna. Tehát egyértelmü a keringető kelt kavitációs elven apró bubórékokat és ez a kazán bizonyos részein összejön és mikor elér egy bizonyos mennyiséget akor a kazánban felszabadúl és az adja ezt a hangot. Na most tünödhetek hogylehet ezt megszüntetni? Alacsonyabb fordulat szám v. a kazán alsó bemenöjébe iktatni egy micró leválasztót?
Nos anyira jutottam hogy vettem szenet próbaképpen 1q/ valami borosdi 3000 kcal/ ezzel azzért sokkal jobban melegíti a kazán a vizet sokkal gyakrabban kapcsol a szivattyú,teljesen más össze sem tudom hosonlítani az akác fával .De nem értem hogy fával miért nem bírom felfűteni a rendszert.Más miért tudja a frissen vágott fával is? Vagy az nem lehet hogy ez a fajta kazán inkább széntüzeléshez való?Vagy egyszerűen hüllye vagyok hozzá.... Mindegy holnap rakok fel képeket a rendszeről aztán majd aki akkar segít hogy mit merre hova építsek esetleg be.Más:A padlófűtést hogy tudom beszabályozni lehetőleg valaminyire pontosan.Fater anno azt monda hogy a hosszú köröket majdnem teljesen a kicsi közeli köröket kevésbé kell nyitni nem tudom hogy ez jó+oldás e.Próbáltam állítgatni de ahogy írtam vannak körrök amikből szinte épp hogy lanyos víz jönn vissza.Mibből tudom megállapítni hogy jó e beszabályozás? Mert így hogy vannak körök amikből csak kevésbé lagyos víz tér vissza így nem vagyok most teljesen képpben mert én azt gondolom hogy akkor jó ha egyforma minden körnek a visszatérő hőmérséklete ami pesrsze lehet téves felvetés is.. Ha folyamatosan tudnám tartani a hőfokot akkor a kevésbé langyos visszatérő körök is melegek lennének mint a többi?,vagy olyan nagy a hőátadás vagy a veszteség hogy egzek a körök ilyenek? Bocs a sok kérdésért de szeretném ha valamennyire képben lennék ezekkel a dolgokkal.Kösz.
Tanácsot kérnék tőletek. Kilyukadt a 16 éves Totya kazánom, s mindenképpen rövid időn belül vennem kell másikat ( 120 m2-es lakást főtöttünk vele ). A Metró áruházban éppen ma láttam Dunatech str 25, ill 35 tipusú vegyestüzelésű lemezkazánt. Mi a véleményetek erről a tipusról? Ismerőseim a házilag gyártott kazánokat ajánlják, tud ebben valaki segíteni esetleg, hol gyártanak házilag, milyen tipust, mennyiért, és hol ( Borsod megyében lakom )?
Az ajtók sajnos nem zárnak légmentesen meg a füstcsőcsatlakozásnák is van némi hézag ahol ahogy mondod falsot szív.Most lehet hüllyeséget kérdezek de ez baj? A gázkazán csöve teljesen különálló darab. Igen ha szeméttel tüzelek papír rongy műanyag akkor persze egyértelműen dübörög ahogy te is mondod. Akkor lehet tényleg én vagyok a tüzeléshez...vagy a nem záródó ajtók vagy a fals levegő a füstcsőcsatlakozásnál lesz a gond.Örülnék ha megoldás lenne erre.Kösz.
Vegyestüzelésű kazán elmenő ágánál, ahol a csonk össze van csavarozva a fűtéscsővel a tömítésnél szivárog a víz ha kihül a rendszer. Le vannak festve a csavarok és ahol az egyik csavarnál le van pattanva a festék ott csöpög a víz. Mit lehet tenni? Van valamilyen tömítő anyag ilyen célra? Nem akarom megbontani a rendszert.
Minden esetre ha elkezdesz más (pl:szén v. fabrikket-el) fűteni óvadodj attól, hogy 60°C főlé menjen a viz mert azt egyáltalán a padlófűtésed nem köszöni meg. Amig nem lesz termókeverőd probáld 40-60°között tartani, tehát 40°nál kapcsoljon be a kergető és 60°nál nincs más mint a kazán folytása, tehát ovatosan rakosgas a kazánra.
Tisztázunk már valamit! Azt mondtad ha gázzal fűtesz nincs semi gond, akkor pedig a padlórenszered jó de etől függetlenül a termókevetőt majd ajánlom beszerelni.
Ha tiszta a kéményed és a fűstcső v. a kazánod egyértelmü a tűzelési technikádal van a baj. Ezt ne ved sértésnek mert senki sem született fűtőmesternek, itt sokat tanulhatsz másik tapasztalataiból. Azt, hogy a kazának nincs baja az is bizonyitja, hogy régen a rokonod probléma nélkül fűtőtt ua. ezzel a kazánal. Tudomásul kell veni vizes fával nehéz fűteni és az lehet akác v. bármi, el elég csak nem éri meg mert többszöröse fogy el mintha száraz lenne. Tehát pénzben otvagy minha szénel v. fabrikettel fűtenél csak ott nem szenvedsz.
Ha van pufferod és tudod annak ürtartalmát v. a kazánod ürtartalmát és a pufferon van minimum 2db. merülő hőmérő (de még jóbb ha 3db van) tehát felül, középen és alul valamint a kazánon is van hőmérő. És a kazán / puffert függetleniteni tudod a fűtés többi részétől. Tehát a lakás fűtését ez időre ki kell kapcsolnod v. addig gázzal fütesz.
A kazánról, a belső kialakításáról írjál, vagy tegyél fel képet. Nekem kétaknás kazán van, egyáltalán nem mindegy, hogyan tüzelek benne, nem egészen úgy, mint az egytűzteres kazánokban.
Igen vannak körök melyekből épp hogy langyos víz jönn vissza...Lehet ez is a hiba oka?A szigetsléssel nincs gond szerintem mert mikor apu csinálta minden hova nikecel meg ilyen hővisszaverő fólia vagy mi a neve az lett téve..De ha a padló hűti vissza a vizet nagyon az mittől lehet? Egybként fullra kipucoltam mindent olyan sok kosz nem volt se a kémény se a kazánba az eredmény változatlan sajnos....
Figy.Én nem mondtam egy szóval sem hogy nem néztem meg mielőtt begyujtok hogy mi a szitu.Mikor beüzemeltem akkor kilett kotorva a kémény meg a kazán meg mindnen.Meg mépp ma reggel kotortam ki a kéményt meg a kazánt is kipucoltam,igaz nem sok kosz volt a kéménybe se meg a kazánba se...szóval nem érdemeljem már meg hogy küzdök vele...
Azért mert szereléskor azon jársz.Ha nem raksz alá lépésállót,összetaposod,a tömörített szig.anyagnak sokkal rosszabb a hősig. képessége.Én sem raktam annak idején lépésállót,örültem hogy kaptam valamilyet.
Legegyszerűbben ha egy hőmennyiségmérőt beépítesz, akkor méri a termelt hőmennyiséget.
Akkor már ismert fűtőértékű és mennyiségű tüzelő elégetésével tudni fogod az elméletileg termelt hőmennyiséget és összevetheted a hőmennyiségmérővel mért hasznosult hőmennyiséggel. A különbség nagyrészt kiment a kéményen a füstgázokkal.
Többen puffer hőmérsékletből is számítják ha jól olvastam.
:)
