Remélem, sikerül elsőként gratulálnom. (Azt hiszem, van fogalmam a teljesítmény értékéről. Végig tűző napsütés, sok-sok homok és 10 nap folyamatos tekerés.)
Halihó!
Gyorshír:
Az Alföldi Kék Túra Kerékpáros Csapat megérkezett a célba, Sátoraljaújhelyre!
Megérkezésüket pezsgővel ünnepelték meg, amiből még azon csapattag is fogyasztott, aki 10 éve nem... :-)
G R A T U L Á L U N K !
Dr. Vízkelety László: Az Országos Kék-túra és akik végigjárták című könyv a szerző magánkiadásában jelent meg.
Terjesztési felárral kapható a térképboltokban (kb. 1150 Ft), illetve megrendelhető a szerzőnél a 262-6463-as telefonszámon. Az általa megadott postafiókra rózsaszín utalványon 900 Ft-ot kell eljuttatni és postafordultával küldi a könyvet.
S ime, az eso eljovend. S bringasaink beleragadnak az sarba, hamarost valoszinuleg eldolnek, s karomkodasok hagyjak el majd ajkaik.
Vagy nem.
Majd meglatjuk.
Ezek szerint már túl vannak az Okány - Biharugra szakaszon. Ez a "csúcs".
Gondolom az itt szerzett benyomásaik még elevenek.
Kiváncsian várom beszámolóikat. Lesz élet a topicban!
Még jó, hogy az alföldi falvak mindegyikében van templom és a templomnak tornya! Ez azért sokat számít. Igaz, nem mindenhonnan látszik a torony, de nem féltem őket.
Holnap szép napjuk lesz!
Azért a Biharugra - Berettyóújfalu távolság nem semmi még bicajjal sem!
Én csak azon csodálkozom, hogy így bírják a meleget.
Nagyon profik!!!
Jelenleg épp Biharugrán tartózkodnak, estére Berettyóújfaluig kell eljutniuk.
Az előző napokról:
Nagymágocson jó szálláson töltötték az éjszakát, majd utána jónak mondható minőségű földutakon folytatták.
A Csolt-monostor emlékhelyen meg akarták győzni őket, hogy semmiféle Alföldi-Kéktúra nem vezet errefelé...
A Békés-megyei szakaszt Múzsla véleménye szerint helyismeret nélkül nagyon kockázatos bevállalni, az Atlaszban feltüntetett utak nagy része nem létezik, jelzés pedig km-en át sehol (akárcsak egy teremtett emberi lélek).
A csapat hangulata viszont továbbra is jó, nagy valószínűséggel 100%-os lesz a teljesítési arány.
Spec infó Güszinek:
Hajóson Múzsla bement a faluba is este, de hosszabb, csoportos szétnézés nem történt a környéken - de a pincefalut azért nem hagyták ki. (Továbbá: az átélt élmények hatására enyhe értetlenkedés, hogyan is tudtál egyedül keresztülgyalogolni Békés-megyén...)
A Vízkelety-féle könyvet nézve, a teljesítők túlnyomó része (kb. 98%) valamilyen egyesülethez tartozónak volt feltüntetve. Csak nagyon elvétve voltak olyan teljesítők, akik mellé településnév volt odaírva. Valszeg azért manapság is így lehet, bármennyire is nem szimpatikus sokaknak az egyesületi tagság. (Én azért kitartóan továbra is "magánban" járom az ösvényeket.)
Mottó2
A jó túrához erős késztetés, alapos felkészülés és egy kis szerencse kell.
Májusban fogadtam meg nyilvánosan, hogy addig, amíg az AK-t be nem fejezem, nem folytatom az RP-DDK-t. Július 1. régen volt.
A késztetés tehát egyértelmű volt, bár sok nyitott kérdés várt megválaszolásra.
A dilemma lényegét már megfogalmaztam (távolság). Hasonló problémának érzékeltem a kulcsosházat (Öröm-hegy), hisz vannak negatív tapasztalataim. Az ünnepnap miatt kicsit tartottam a közlekedéstől is. Olyan szakaszt kerestem, mely nagy forgalmú helyeket érint, de csak ez az egy volt ilyen.
Íme a történet.
Sikerült a korai kelés és a MÁV sem hagyott cserben. Az állomástól a 18-as busz közlekedik, bár gyalog hamarabb beértem volna. Palin irányába a 11-es busz a helyi járat, szerencsére szabadnapon is ment, 9:30-kor indult. (Mindezt természetesen előre leegyeztettem a nagyon készséges helyi információs irodával.) A túrát tehát 9:45-kor kezdtem. A „pont” a már ismerős postahivatal. Bélyegzőt a VOLÁN pályaudvaron kaptam. A környéken nincs „hely”.
Az elején mindjárt kellemes meglepetésként kényelmes emelkedő a Förhenc (egészen pontosan Öreg Förhenc) tetejéig. Részben aszfalt. Ezt követően gerinctúra aszfalton, kellemes környezetben, jobbra-balra házak, az úton szelídgesztenye és szilvafa vegyesen. Az „egy fa – egy szilva” elvet választva pótoltam a folyadékveszteséget. Az eddigiekkel ellentétben a túra nem hullámzott, az É-D irányú domb gerincén alig érezhető emelkedővel haladt. Jobbra-balra völgyek, majd párhuzamosan futó dombok.
Az atlaszban is (80. o.) említett kis kápolna a menetirány szerinti baloldalon van. Az előző túra útvonalának látványához kicsit le kell térni.
Egy pici pontosítás:
A szőlőhegy utáni rádióamatőr állomás be van kerítve, nekünk balra van!!!
Elhagyva az állomást kezdődik az igazi túra. Csodás erdők, jó minőségű út. Lenyűgöző panoráma.
A tornyot elhagyva megindulunk lefelé. Itt van egy picit félreérthető jelzés. A zavaró kettős nyílnak csak a fele látszik távolról. Ettől eltekintve biztonságosan jutunk el a forrásokig. Az alsóban volt csak víz. Nem tudom, milyen a Khrsz jelzésű völgy, én a kéken mentem. A forrás után pici falu (aszfalt), majd irány a patak széles völgye, felfelé. Kár, hogy el van hanyagolva a legelő!
A völgyből meredek út vezet fel a hegyre. (Cser-hát). Nem hosszú, de húzós. A rövid gerinctúrát követően egy hatalmas szakadékot kerülünk, majd megkezdődik az ereszkedés. Igen hangulatos szakasza ez a túrának. A mélyponton hatalmas dagonya, sáros időben húzós lehet.
Az Öröm-hegyre egy keskeny vízmosásban vezet az ösvény. Kapaszkodik rendesen.
A tetőn még egy kis séta és jön a nap fénypontja.
Előzetesen egyeztettem a ház gazdájával, nem maradt el a beígért fröccs. Bor a kelleténél kicsit több, víz semmi. Lehet, hogy errefelé fröccsnek hívják a bort?! Igen finom a zalai bor. Különösen egy meleg nyári napon, kellően elfáradva, a hűvösben, jó társasággal. Három hullámban jöttek a táborlakók, ez ugyebár három utántöltés. Ja, és előtte a kajához egy doboz hűtött sör (ezt kifizettem). Mindennek később lesz jelentősége.
Eredeti MTSZ-es pecsét, a postások zöld színét átörökítő bélyegzőpárna. Igazi turistatalálkozó volt, bár többen őrültnek tartottak. Azt hiszem, nem jártak messze az igazságtól. A pecsétőr ironikusan megjegyezte, hogy ezért a lenyomatért jöttél ennyit :o) Meg a többiért, gondoltam. Na és az élményért!
A jó félórás pihenő és a kellő mennyiségű szesz megtette hatását. Hatalmas iramban küzdöttem le a hátralévő 11 kilométert.
Zalaújfaluig kényelmes dúzerút, csodás, árnyas erdőben. A falu kimaradt, kocsmája ui. nincs, kitérni nem volt kedvem, hisz akkor már reális volt az esély, hogy elérem a korábbi vonatot és nem kell Zalakarosnál kiszállni.
Zalamerenyétől délre van egy szép szőlő (Öreg-hegy). Már ehető a gyümölcs!!!
Innen változik a túra jellege. Már-már középhegységre jellemző szakadékok, hangulatos erdei ösvényeken vezet az út. Kicsit kapkodni kell a lábat, mert a favágók tisztították az erdőt, a maradványokat pedig jó szokásukhoz híven az ösvényen hagyták. Ettől eltekintve jó tempóban lehetett haladni a keskeny erdei ösvényen. Nem érdemes kispistázni. Még egy nagy bukkanó, majd jön az aszfaltos Panoráma út. Minden úgy van, ahogy az atlaszban le van írva.
Zalakaros és Galambok között lesz egyszer majd árnyas fasor, de most még csak pici fák voltak. Déli irány, tomboló napsütés. Fejemen a törülköző. Menni kell, mert a következős szakaszt Zalakomáromtól gazdaságos kezdeni!
A busz, melyet vészhelyzet esetére kinéztem, nem ezen az úton megy Zalakomáromba, a „feladási” lehetőséget tehát kizártam azzal, hogy elindultam Galambok irányába.
Galambokot kár volt kihagyni, de nem volt mit tenni, menni kellett.
Fordult az irány, csökkent a forgalom. Árnyék semmi. Idő még rengeteg. Jött a 7-es út, majd a házak. Nem leányálom ez a szakasz meleg nyári napon!
Az állomáson nincs resti, de volt még idő, irány a benzinkút. Feltankoltam.
Zalakoroson bedobtam egy sört, ez hiba volt, bár erősen hozzájárult ahhoz, hogy az országúti menetet meg tudjam ejteni.
Zalakomárban a fröccs (szódával) nem kellett volna!
És még feltankoltam egy fél litert az útra! Finom, hideg volt, nem tudtam ellenállni.
Gond nélkül értem haza, a vonat sem késett. Kicsit zúgott a fejem.
A család tűzijátékot nézett, üres volt a lakás.
Ui.:
Hajnalban felriadtam.
Jé, itthon vagyok. De hol a hátizsákom?
Erős koncentrálással arra a következtetésre jutottam, hogy itthon kell lenni, mert abban volt a lakáskulcs. Márpedig a nélkül én sem lehetnék itthon. (Bár!) Arra emlékeztem, hogy sikerült a mozgólépcsőt „eltalálnom”. Üres kocsiból szálltam ki a Keletinél. Bambán ültem a 24-es villamoson. Később az is kiderült, hogy miért távolodtak el a népek a közelemből. (A törülköző volt az ok!) Az is felötlött bennem, hogy valaki épp kinyitotta a kocsibejáró ajtaját, azon mentem be a házba. Minden stimmel. De arra nem emlékeztem, hogy hová tettem a lakásban a hátizsákot. (Mint a részeg, aki a hányását elemezve levezeti, mit hol evett, csak a szaglászó kiskutyánál döbben le, hogy jé, erre nem emlékszem, hol ettem meg!) Le az alsó szintre. A tök sötétben megkerestem a zsákot, megnyugodtam. Elég sok hiányzott a fél literes üvegből :o(
Ui.:
Az a rossz, aki rosszra gondol.
Újabb adalék, mely bizonyítja, borra sör, hatökör.
Szerintem is jó a jelenlegi gyakorlat, már csak azért is, mert sokan teljesítenek "csak úgy".
Ha valaki azonban tagja egy közösségnek, akkor az jólesik neki, amikor ünnepélyes keretek között említik teljesítményét.
A Dél-Zala térképem 2002-es.
Érdekes, hogy a buszból felfedeztem néhány áthúzott K- jelet a Homokkomárom felőli becsatlakozás előtt, a változás tehát egyértelmű.
A füzet 2000-es kiadású, a vázlatot nem tudom, ki készítette, de a helyszínelők névsora benne van a füzetben. És az is, hogy lektorálták az érintett szövetségek. Nekem ciki lenne, ha a nevem ki lenne írva és valaki hibát talál!
Természetesen felvetettem a problémát a helyieknek az Öröm-hegyen. Érdekes volt a válasz.
Ők az úton jönnek, nem a jelzést figyelik.
Ja, és lóval!
Güszi 4147:
Ez a "jelenlegi gyakorlat" nem tűnik azért annyira rossznak - az új módi netán a "jeles napokon" való ünnepélyes átadás lenne? (Az igazolófüzetben is efféle van említve, bár a "lehetőleg" kitétellel - ha jól emlékszem)
A túrádhoz gratula! Az eltérésen annyira nem csodálkozom, bár nem tudom, milyen kiadású térképen nézted. Én nemrég vettem elő a régi (azt hiszem, 1992-es) Dél-Zala térképmet, és a DDK-Atlasszal összevetve néhány részt, rengeteg eltérés van, pl. az atlaszban már egy csomó új turistaútvonal is fel van tüntetve (konkrétan az Olajos-körút környéke, amit néztem.)
Más:
Feltettem a honlapomra a legutóbbi OKT-túrámon (Szarvaskő-Sirok) készült képekből néhányat.
Az oldal címe még mindig: www.nexus.hu/zete.
Ha valaki megnézni, és akármi gondot észlel a megjelenítéssel kapcsolatban, annak megköszönöm, ha megírja (korábban sok gondom volt a nexusra való feltöltéssel/frissítéssel).
lp, Tibet es Larzen arcat ismerjuk - de kik vajh a tobbiek?
Guszi: gratulalok az eppen megtett szakaszodhoz, kulonosen a problema szep racionalis megoldasahoz! :)
A tegnapi nap kérdése az volt, hogyan lehet 8 óra alatt erős négyes átlaggal 39,9 km-t menni?
A kérdésre több válasz is lehet, ezek közül a legkézenfekvőbb a kispistázás. De nem kispistáztam.
Már kedden foglalkoztatott a probléma, gondoltam, felvetem a topicban, de végül úgy döntöttem, magam járok utána.
Adott a Palin – Zalakomár közötti RP-DDK útvonal, a maga 39,9 kilométerével. Szintén adott a közlekedési lehetőség. Legkorábban 9:45-kor lehet indulni (ébresztő 2:00-kor!) és legkésőbb 18:15-ig meg kell érkezni Zalakomárra.
Van lehetőség kiszállni Zalakaroson, a táv ebben az esetben 32,6 km, az idő viszont csak 7 óra, mivel később nincs busz, a közvetlen budapesti is elindul 17:00 előtt.
Elég reménytelen vállalkozásnak tűnt.
A megoldást az útvonal figyelmes elemzése eredményezte. Feltűnt, hogy a füzetben a Palin – Nagybakónak közötti „jelzett” szakasz nem azonos a térképen és az atlaszban lévővel. A füzetben lévő sokkal hosszabb.
A távolság 16,5 km.
Próbálkoztam lemérni a térképen a jelzett útvonalat, 12-nél többet nem tudtam mérni.
A hipotézis egyszerű volt, áthelyezték az útvonalat és nem módosították a füzetben a távolság adatot.
Az AK esetében ez volt a normális állapot, de az RP-DDK esetében ez furcsának tűnt.
Most, hogy már „lemértem”, bátran állíthatom, nincs több 12-nél, ui. normális tempóban kevesebb, mint 2 óra alatt értem a forrásokig, innen Nagybakónak jó 500 méter.
A megteendő táv tehát jó négy kilométerrel kevesebb és mivel van jó 7 kilométer aszfalt a végén, kicsit kilépve nem reménytelen. El is értem a 17:13-as gyorsot.
Jelenleg az a rend, hogy az Igazoló Füzet beadásától számított egy-két héten belül az MTSZ-ben adják át a jelvényt. Lehet "folyamodni" szakosztályon keresztül is, de ez nagyon lassú. Nálunk az a gyakorlat, hogy az év végi közgyűlésen bejelentik az év közbeni teljesítéseket.
Vencel már említette, hogy szeretné a jelenlegi gyakorlatot megváltoztatni.
Azt hiszem van oka annak is, hogy a jelenlegi gyakorlat "alakult" ki. Azt hiszem, van egy szint, mely már megérdemelné, hogy jeles nap alkalmából adják át az elismerést. Ilyen lehetne mondjuk a KÉK KÖR teljesítése. Jelenleg ilyen "díj" nincs, de azt hiszem kéne. Ebben egyetértettünk.
Más.
Küldök levelet a hivatali címemről, ezt használom. Az ittenit esetlegesen olvasom. Rémlik, hogy írtál jó egy éve, mikor az OKT-t befejeztem. Meg is írtam az "élménybeszámolót", de később úgy döntöttem, hogy nem küldöm el. Nem találtam közlésre alkalmasnak.
Nem akarom bagatellizálni, de nem tudom, mikor van a Természetjárók Napja. Az elmúlt két évi teljesítményem alapján talán már elmondható, hogy természetjáró vagyok, bár nekem fontosabb az, hogy a szűkebb környezetem tud a hobbimról.
Nekem tegnap volt a NAP-om. Majd írok beszmolót.
Ma Körösladányig mentünk, ott lecsatlakoztam. Kegyetlen meleg volt, igazi puszta. Jelek szinte sehol, friss jelek sehol. Az MTSZ füzet idevágó lapjaival szinte kitörölheti az ember a s..gét. (Túrkeve-Ecsegfalva, Réhely-Simasziget)
Már több ímélt írtam neked kböző címekre, s nem válaszoltál. Bent meg nem zavarnálak telefonon a hivatalban. Megkaptad őket?
Válasz a kérdésre sajnos prózai. Még van kb. 3-400 eladatlan könyve. Szeretné, ha fogyna, s ez a propaganda része volt.
Még az előző kiadónál volt a Turista Magazin, amikor ezzel a riporterrel - aki nálunk külsős szerző és reklámszervező is volt - megbeszélte Laci bácsi a dolgot. Sajnos, úgy látszik csak most került be a műsorrendbe. Van egy rosszabb érzésem: uborkaszezon van és elővették.
Extrém időjárási viszonyok között előfordulhat, hogy nem lehet végigjárni egy szakaszt, ilyen esetben én teljesen logikusnak találom, hogy másik, alternatív útvonalon lehessen teljesíteni a távot.
Pl. egy jó kis hóesés után nem biztos, hogy minden szakaszt végig lehet járni, legfeljebb hágóvassal, de nagyobb esőzés, vagy hóolvadás után is gázos lehet egy-egy patakparti rész.
A bányaművelés és magánterület lekerítésnél más a helyzet, ott gondolom a szervezőnek (jelen esetben az MTSZ-nek) kell időben gondoskodni az új útvonal kijelöléséről.
Oke, varjuk meg amig hazaernek. Addig felesleges itt az eszt osztanunk. Az OKT-n is van ilyen kitetel, hogy "akadalyoztatas eseten jarhatatlan ut" de ez inkabb banyamuveles, maganterulet-lekerites meg ilyenekre vonatkozik ugy erzem.
Ezzel az esettel kapcsolatban én sem vitázok, mivel nem vagyok illetékes. Majd ha visszatértek körünkbe a csapat tagjai, ők majd elmesélik, mivel is találták szemben magukat.
Azt azonban megjegyezném, hogy szerény túrázó pályafutásom alatt rendezett túrán részt véve két esetben találkoztam olyan nagyobb terepszakasszal, ami gyalogszerrel (nem relatív értelemben!) járhatatlan volt. Mindkét esetben más alternatív utat kellett keresnem, és meg is tettem. A kényelmi szempontból való módosításnak persze nem vagyok híve, de lehet sok olyan kisebb-nagyobb szempont, ami néha erre is kényszerítheti az embert.
Erről a kérdésről persze már hajlandó vagyok eszmét cserélni :)
Szvsz én meg nem akarok vitát folytatni, de úgy érzem igazad van.
Azt hiszem abban egyetértünk, hogy a kerékpáros túrázás egy kicsit "haladósabb" aszfalton, mint gyalog, tehát ha egyenrangúnak tételezzük fel a gyalogos és kerékpáros teljesítést - nem tudom nyilvántartják-e, hogy ki hogyan teljesítette, feltételezem nem -, akkor annyi "nehezítést" a kerékpárosoknak is el kell tűrniük, hogy néhány km-en tolni kell a biciklit.
Ezzel együtt természetesen nagyon szurkolok az úton lévőknek, és nem fogom kétségbevonni a teljesítésük jogosságát.
Arra próbáltam célozni, hogy a túra előtt Múzsla rendszeresen elhesegette a gondolatot is, amikor az esetleges kerülőutakra felhívtam a figyelmét.
Lám-lám a homok nagy úr:o(
Valami ilyesmire gondoltam.
Ha emlékszel rá, én is kilengtem néha. Más helyben, más elvben.
Enyhe gyógyír, hogy Álmosdig nem lesz homok.
Onnan aztán!
Kívánjunk egy kis esőt a bátraknak!
Én most el, mert el vagyunk engedve.
Csütörtökön, talán beszámolót is olvashatnak a topiclakók.
Szép ünnepet mindenkinek!
Ui.:
Vasárnap volt a rádióban egy riport az OKT-ról. Vízkelety Laci bácsi röviden "ismertette" a nemrég (tavaly) megjelent könyvét. Hogy mi volt az aktualitás, azt nem tudom.
"Remélem, a csapat tett egy rövid kirándulást a környéken. "
Na, ezt nem tudom, de legközelebb megkérdem.
Biztos nagyon szép környék egyébként. Én a tv-ben láttam egy közel egy órás műsort nemrégiben, amiben bemutatták az egész környék nevezeteségeit. Nemcsak Hajóson vannak ugyanis védett pincék, hanem Rémen és Császártöltésen is. Sőt, innen nincs messze Kecel, aminek a határában hatalmas fegyvergyűjtemény van kiállítva (repülők, ágyúk, stb.) Kunfehértónál pedig fürdeni is lehet. Szal simán el lehet tölteni több napot is a környéken.
"Hiába, nagy a kísértés, hisz az országút közel van. "
Igen, de ezt a "váltást" még akár a kiírással is alá lehet támasztani. Ugye emlékszel arra a kitételre, mely szerint akadályoztatás esetén lehet változtatni egy kicsit az útvonalon. Namost az a nem kicsi homok, amivel szembetalálták magukat, talán elég indok...
Igen, köszönöm a választ! A beszámolód megvan egyben a gépemen, de munka közben meg délután sem nagyon van időm sajnos olvasgatni, de lehet kinyomtatom és valamikor meglesem. Az a baj, hogy átfutni nem szeretném, alaposabb olvasást érdemel!
