Vettünk egy vályogházat, amit most lebontunk. Valaki azt mondja, hogy jó lesz majd a vályogtéglával feltölteni a jövőre épülő új házunk alapját, valaki viszont nem ajánlja. Szerintetek?
OFF: Én még ezt a "pénzből volt kevesebb"-et sem írom feltétlen alá. Nálunk a család -két alkalmazott szülő, két gyerek- mindig is keményen küzdött a megélhetésért. Anyám délután másodállásba járt, aztán otthon még este tízig húzta a vonalat egy maszek mérnöknek (műszaki rajzoló volt). Apám egy fröccsöntős maszekhoz járt mellékállásba este hattól tízig. Ehhez képest 1980-ban (13 éves voltam) jutottunk el először a jugó tengerpartra, az nekem maga volt a Kánaán. Gyűjthettem a parton az eldobált kólásdobozokat (telire "persze" nem tellett), és hozhattam haza ceruza tartónak. Addig (és utána is) csak a szakszervezeti üdülések voltak. De "jobb családokban" :-) akkoriban volt divat a kiürült nyugati piásüvegek gyűjtése és kirakása a szekrény tetején, státuszszimbólumnak. Apám 87-ben, 50 évesen jutott el odáig, hogy tudott venni egy használt Trabit, mert addigra a nővérem már "kirepült", és már csak hárman voltunk a fizetésükre. Ehhez képest 89-90-ben egyhavi ösztöndíjamból (pedig nem voltam egy Oleg Kosevoj :-) ) el tudtam menni egy egynapos, egyetemi buszos útra Velencébe. De baromi nagy szám volt az! Amikor 91-ben elmentem dolgozni, rövid időn belül volt kocsim (használt Kispók, de ment), öt éven belül egy garzon lakásom. Törlesztettem mint állat, de volt. Milyen esélyem lett volna 89 előtt egy tanácsi lakásra? Egyedülállóként szerintem az igényemet nem vették volna be, nemhogy egy kiutalás. És ezt sírják most vissza?
Így van ! Abban a 'derék' - sok nyomorult által visszasírt - cociálizmusban az általános anyag /árúhiány volt a jellemző.
Én pl. 78 -ban kezdten először építkezni.
Emlékszem : az első sóderszállítmány a délpesti, most nem ugrik be, ahol a nuddisták tanyáztak - bányatavaktól jött. Jött a fenét : Be kellett mennia József krt - Baross u. sarkára valami tefuhoz, ki a a délegyházi (jólmondom ?) tavakhoz egy nyomorult ruszki kocsival. Ott fel a 3 m3 kavics és kisértem haza. Szerencsére a sőför nem volta annyir hülye rugalamatlan (mint a főnökeik) - a második fuvart már kiséret nélkül kihozta. Ja a borravaló természetesen kellett neki !
Speciel akkor már volt az un. műa. faliék , a műa.tipli. De az a kis fadarab is tipli. Egy ékes fadarab, amit gipsszel rögzítenek a falba. Jó mmasszív csak munkaigényes !!!!!
És ez az ősi módszer. A műa. és fém fali ék a tipli már nálunk is a hatvanas évek végétől terjedt el !
Akkor még nem volt tipli! Neked természetes, hogy már van.:)
Sőt az akkor készült házakban sok helyen nem volt áthidaló, és elég soknál még koszorú sem volt (egyszintes kocka). Az alapba nem volt vas max konzerves doboz és néhány erősebb kavics.
Akkor a tégláért ,cementért 1/2-1 évet kellett várni ha bejelentkeztél a tüzépen és csak bizonyos mennyiséget kaptál csak. Max. kenő pénzel lehetett többet szerezni...az más világ volt...akkor anyag volt kevesebb most meg a pénzből van kevesebb...
Ez akkor is járható, ha nem faltól-falig rakom? Tehát ha csak a befalazott részt fedem be vele?
Azt tudja valamelyikőtök, hogy 1971-ben (akkor épült a társasház) nem volt még tipli? Ugyanis a fali lámpától, a villanycsengőn át a régi biztosítótábláig minden úgy van rögzítve, hogy kis fadarabot odaerősítettek a téglába, és abba van fúrva a csavar. Miért volt ez így egyszerűbb?
Eredetileg gipszkarton előtétfallal akartam lezárni úgy, hogy közé üveggyapot is ment volna, viszont a másik oldalán az ajtó fölött megy a gázcső, és azt úgy tudom, nem szabad elfedni.
1. az ytonghoz van gyari hozzaval vekonyvakolat. az nekem siman egyszeruen fennmaradt.
2. rabicz alatt rendes rabicz halot ertesz (5cm osztas) vagy uvegszovet halot, amit az ytongra szokas javasolni repedezes ellen?
en uveghalot tettem, egy vekonyreteg vakolat (2-3mm), halo belenyomkod, lesimit, masik vekony reteg felvisz, csiszol, glettel modszerrel.
3. nedvesiteni kilukasztott kupaku pet palackkal spricceltem, latod hogy azonnal berant egy adag vizet, utanna ahol nedves maradt ott mar nem kell. a tetjere radobsz egy pohar vizet, nem folyik le az aljaig mert addigra eltunik.
4. hagyomanyos vakolas temanal eloszor guzolnak, azaz hig cementes vizzel frecskelnek. ha ez meghuzott (viszonylag kemeny), akkor megy ra a vakolat. a vakolat is ket reteg kb, az also cementesebb, a felso meszesebb. de nagy muveszet erezni mikor kotott meg annyira, hogy mehet ra a folytatas.
Sikeresen befalaztam azt a négyszárnyas ajtót, amiről pár nappal ezelőtt írtam. Most jön majd a vakolás, ami kőműves "karrierem" folytatása :))
Kérdésem: a rabitzhálót hogyan lehet praktikusan a felületre illeszteni? Szögeljem fel mindkét felületre U szögekkel, vagy van valami praktikusabb megoldás is? Gyárilag kevert vakolatot fogok használni. Ezt hogyan lehet legcélszerűbben felhordani? (Úgy ahogyan építkezésen látni lehet, hogy odab**szák a falra, majd simítják?)
Az Ytongot mennyire kell megnedvesíteni a vakolás előtt? (Azt írják, hogy "alaposan", ami számomra nem elég egzakt: elég, ha virágspriccelővel bőségesen megfújom, vagy locsoljam meg, mint a faluhelyen a lányokat húsvétkor?
A vakolat használati útmutatójában felhívják a figyelmet arra, hogy nem szabad hagyni, hogy hirtelen kiszáradjon, és folyamatosan nedvesíteni kell a felhordás után is. Ez csak a nyári 30 fokos melegekben végzett munkákra vonatkozik, vagy minden esetben be kell tartani?
Egy epitoipari ceg attol meg arulhat jo termeket es lehet megbizhato hogy nem tekinti fontosnak az email kommunikaciot.
Pl nekem - tuzepesnek nincs emailcime, de telefonra azonnal ugrik - komuvesnek sincs - gepesznek van, de ritkan olvassa - akik a szigetelest csinaljak, azokkal egesz jol lehetett emailben kommunikalni.
szoval az email vagy sem szinte semmilyen kapcsolatban nincs azzal, hogy hogyan dolgozik, mennyire jo az aruja, mennyire megbizhato.
beleférni belefér csak gonoltam megkérdem hogy vkinek vannak e veluk tapasztalatai. meg az a cég se semmi aki 2008ban nem képes emailre válaszolni…. Ezek után tegyuk fel őket választam elutalom a lovét és ha nem szállitanak idore akor mit teszek?. A mostani pénzugyi helyzetet figyelembe véve h ithon álitolag mennek tönkre az épitoipari vállalkozások azt hinni az ember hogy a kuncsaft az elso de mégse..
Nekem nem tetszik az benne, hogy a gipszkartonlap ragacspacákon tapad a falhoz és emiatt egybefüggő légréteg lenne mögötte - a Rigips leírásában olvastam. Ha egyszer oda befészkeli magát valami bogár, akkor azt valószínű már nem lehet onnan kiűzni. Különben engem is érdekel, nem kéne gletteléssel küszködni, hanem gyorsan lenne szép sima felület.
A jó megoldáshoz kéne tudni az eredeti rétegrendet, csomópontot. Ha most feltárod és szigetelsz, nem érsz vele sokat, ha előtte sem volt szigetelve. Én kívül kiásnám a lemenő cső körül legalább a kijövő vízszintes cső alja alá (uátan legfeljebb egy ráccsal körülvenném) A cső körül ha nagy a rés kinyomnám PURhabbal, talán még lekenném kenhető szigeteléssel.
Csak egy nagyon gyors kérdés, mert rohannom kell: vízszintesen mérve 200cm-es szelemen (12x12) középtávolsághoz, 20fokos lejtésű féltető esetén milyen szarufa-keresztmetszetet javasoltok (szelemenek középvonala közötti szarufahossz 213cm 20 fok esetén)?
10x10 vagy 7,5x15? Én az utóbbit túl erősnek érzem, de az is lehet, hogy a 10x10 meg gyenge.
