"e ha a fizika eldobja a távolság és az idő fogalmát, akkor én meg eldobom a fizikát"
Jól kitolsz vele :))
"(igen, igen, ilyenkor szinte a tenyeremben érzem a maltereskanalat, de akkor is ez van: ecceű ember vónák kéremszépen, kézzelfogható dolgokat akarok.)"
Akkor maradj az Old Spiece-nál inkább.
"És ha nagyon muszáj, akkor úgy teszem fel a kérdést, hogy egyértelmű legyen. Leverek egymástól háromszáz méterre két cölöpöt, közöttük egy mikroszekundum alatt teszi meg a távot a foton. Elkezdem lövöldözni a fotonokat egymással szembe. Pont szembe, mer én vagyok szupermen és meg tudom csinálni. Nos, hol ütköznek össze és mikor? Mondja nekem valaki azt, hogy a két foton nem nulla egész öt mikrosec alatt zúzta le a köztük lévő 300 méteres távot!... "
Nem mondja azt senki. De ezzel mit akarsz bizonyítani?
"(Vagy erre fog az következni, hogy "na igen, de miért vontad ki egymásból a két utat"? Ezt a kerülőt hadd ne fussuk már le:))"
Pedig itt van a kutya elasva. Ket rendszer egymashoz viszonyitott sebesseget ugy lehet a legertelmesebben definialni, hogy beleulsz az egyik rendszerbe es onnan mericskelsz idotartamokat es tavolsagokat a masik rendszer sebessegenek meghatarozasahoz. Hogy ez vilagosabb legyen, lassunk erre egy gyakorlati peldat. 3 egyenes vonalu egyenletes mozgast vegzo rendszerunk van:
1. Autostoppos all az ut szelen
2. Auto halad 50 m/s-mal
3. Hangya maszik az auto motorhaztetojen 1 cm/s-mal.
Ahhoz hogy tovabb lepjunk, pontosan meg kell mondani, hogy mit jelentenek a fenti sebessegek. Az auto sebesseget az autostoppos merte a sajat rendszerebol, peldaul ugy, hogy megfigyelte, hogy 1 masodperc telik el mig az auto ket utszelet jelzo pozna kozott elhalad(persze az hogy ezt az 1 masodpercet, pontosan hogy merte ki az sem magatol ertetodo, de ebbe most ne mennyunk bele). Hasonloan, a hangya sebesseget a kocsiban ulve merem, peldaul ugy, hogy a 120 cm hosszu motorhazteton ketto perc alatt gyalogol vegig. Most jon a kerdes: mennyinek meri az autostoppos a hangya sebesseget. Hogy gondolkodik danger: 1 masodperc alatt az auto megtett 50 metert, a hangya az autohoz kepest 1 cm-t, tehat az autostoppos kepest 5001 cm-t. Tehat a hangya sebessege az autostopposhoz kepest 5001 cm/s.
Hol hiba ebben az ervelesben? Ott, hogy amikor azt mondom, hogy a hangya egy masodperc alatt tesz meg egy centit, az csak a kocsibol nezve igaz allitas. Mivel az SR szerint a tavolsagok megrovidulnek egy mozgo rendszerbol nezve, ezert az 1 cm az autostoppos szemszogebol nezve 0.99...99 lesz. Ugyanigy az 1 masodperc az egy kicsit nagyobb, 1.00....0001 masodperc lesz. Emiatt a hangya altal az autohoz kepest megtett ut (autostoppos szemszogebol) kisebb lesz 1 cm-nel, vagyis az eredeo sebesseg is kisebb lesz a ket sebesseg osszegenel. Az elteres persze merhetetlenul kicsiny a megszokott sebessegek tartomanyaban. Akkor azonban mar merheto az effektus, ha az egyik sebesseg megkozeliti a feny sebesseget. Erre volt pelda ket kiserlet, ami meg is elozte az SR-t, es amelyeknek (reszben) a letrejottet koszonheti. Az egyik a Michelson-Morley kiserlet, amely annak volt bizonyiteka, hogy a fenysebbesseg a foldhoz kepest ugyanannyi, akar merre is megy a foldgolyo. A masik - azt hiszem igy hivjak - a Fizeau kiserlet, amelyben a feny terjedeset vizsgaltak mozgo folyadekban, es ez azt a meglepo eredmenyt hozta, hogy a sebessegeket - azaz a folyadek es a feny sebesseget - nem lehet linearisan osszeadni. Kesobb az SR ezekkel a kiserletekkel osszhangban levo eredmenyeket hozott.
"De ha a fizika eldobja a távolság és az idő fogalmát, akkor én meg eldobom a fizikát,"
Az SR nem dobja el egyaltalan a tavolsag es az ido fogalmat, csupan a transzformacios szabalyaikat modositja, ugy hogy
1. A mindennapos jelensegekkel oszhangban legyen, vagyis fenynel kisebb sebessegekre visszakapjuk a megszokott -a fizikus szlengben Galilei felenek hivott - transzformacios szabalyokat.
2. De a fenyhez kozeli sebesseggel halado obejktumokra(pl. feny:) is jolmukodo szabalyokat adjon, a Michelson Morley es a tobbi hasonlo kiserletekkel egybehangzo eredmenyeket adjon.
Ezeknek a szabalyoknak az osszesseget hivjak Lorentz-trafonak. Meg lehet nezni, hogy tenyleg eleg jol tudja fenti szabalyokat. Kulonosen az elso pontra hivnam fel minden ketkedo figyelmet. Az SR nem a sarkaibol forditja ki a megismert vilagot, csak a regi szabalyokat modositja ugy, hogy az ujonnan megismert jelensegekkel osszhangban legyen. De hat minden normalis fizikai elmelet erre torekszik.
Tessék valami olyannal előrukkolni, ami bizonyító erejű, és elejét veszi az oktalankodásnak.
Ptolemaiosz király is valahogy így érezhetett, amikor egy álmos délután meg akarta tanulni a geometriát. Erre válaszolta neki Euklidesz a szállóigévé vált szavakat.
A túróba! Úgy látom, megint itt az ideje rohanni a moderátorokhoz, mert a topic valami módon mégis a Tudomány fórumba került! Remélem, gyorsan visszakerül, és nem rontják sokáig a hozzám hasonlók hozzászólásai az úgynevezett tényeitek és képleteitek köreit!
Elhiszed-e azt, hogy létezik olyan kölcsönhatás, ami végtelen sebességgel terjed, tehát ami által azonnal jelet kaphatnál mondjuk a világegyetem nem látható részéből (ahonnan a fény még mindig nem ért ide)? Illetve, hogy nincs végtelen sebességű kölcsönhatás, de bármilyen gyors kölcsönhatás van (amiből következik hogy végtelen sok fajta kölcsönhatás van)?
Nem kell ezen meglepődni. Eddig azt hitted, hogy a sebességeket simán össze kell adni. Miből következett ez? Semmiből, csak a megfigyeléseidből.
Ez meg olyan butaság.
Jellegzetes, nagyon sokan elkövetik ugyanezt a hibát, megpróbálják elbizonytalanítani a kérdezőt, mert tényleg, miből is jön ki ez az összeadás?... De hát hogy mondhatnánk, hogy semmiből sem következik?! Ha egyszer azt definiáltuk sebességnek, hogy mennyi idő alatt teszel meg egy távolságot... Mármost tíz méter a távolság két dolog között, mérsz egy másodpercet, megnézed, hogy utána mennyi, és a két útnak a különbségével készen is van az egymáshoz viszonyított sebesség.
(Vagy erre fog az következni, hogy "na igen, de miért vontad ki egymásból a két utat"? Ezt a kerülőt hadd ne fussuk már le:))
Szóval attól, hogy relativisztikus fizikáról van szó, azt hiszem, nem kellene eldobnunk az alapvető tényeket. Manapság ez nagy divat, a programozásban is ez van: felejtsük el azt, hogy képernyő, mondjuk, hogy az egy objektum! Teljesen általános, lehet bármi, lehet az egy grillsütő vagy egy tollaslabda is. Hát hogyne. De ha a fizika eldobja a távolság és az idő fogalmát, akkor én meg eldobom a fizikát, namibehogyénvagyokafaszábbcsávó alapon. Igenis konkrét dolgokra vagyok kíváncsi: pl arra, hogy lehet-e fénynél gyorsabban utazni. Nem kérek rá olyan választ, hogy "lehet, de akkor a sebesség fogalma az nem olyan egyszerű, meg igazából nem is távolság, hanem tulajdonképpen vajaskifli, és valójában nem iksz idő alatt fogsz repülni, hanem egy hatodfokú komplex entitás alatt." (igen, igen, ilyenkor szinte a tenyeremben érzem a maltereskanalat, de akkor is ez van: ecceű ember vónák kéremszépen, kézzelfogható dolgokat akarok.)
És ha nagyon muszáj, akkor úgy teszem fel a kérdést, hogy egyértelmű legyen. Leverek egymástól háromszáz méterre két cölöpöt, közöttük egy mikroszekundum alatt teszi meg a távot a foton. Elkezdem lövöldözni a fotonokat egymással szembe. Pont szembe, mer én vagyok szupermen és meg tudom csinálni. Nos, hol ütköznek össze és mikor? Mondja nekem valaki azt, hogy a két foton nem nulla egész öt mikrosec alatt zúzta le a köztük lévő 300 méteres távot!...
Asszem az mindig változott, hogy mi elemi. Mindig az éppen ismert legkisebb részecske. Anno az atomot tartották a legkisebbnek, a neve is azt jelenti, hogy oszthatatlan (atomosz). Aztán jötek a proton-neutron-elektron, aztán a még kisebbek. Hogy melyiknek mennyire bizonyított a létezése, az más kérdés.
Ma mar ott artunk, hogy szerintem tobb reszecsketfajtat ismerunk, mint mondjuk amennyi stabil elem van. Ezeket is rendszereztek, es ma mar egesz mas kepunk van ezekrol az "elemi" reszecskekrol, mint a XX. szazad elejen. Pl. a neutrino, a foton, az elektron mai tudasunk szerint elemi.
Tudtommal az elektron két kvarkból álló könnyűrészecske. Számomra a kvark meg a gluon az "elemi", de innentől megint kezdődik a rendszerezés hiányossága: magát a gluont azért vezették be, mert egy csomó törvény felborult volna, ha csak a kvarkokból áll egy részecske. De basszameg, látott már valaki gluont? Feltétlenül léteznie kell egy dolognak, amit valaki azért talált ki, hogy a spinről, tömegről, energiáról felállított tételeinket ne kelljen elvetni? És ha nem vetjük el ezeket, akkor miért vetünk el helyette más, ugyanennyire természetesnek látszó dolgokat? Az energia megmarad, de a krumpli bezzeg rövidül?
Hadd idézzek egy rövid részletet egy cikkből, amit a neten találtam - csúnya dolog nem átvenni az egész kontextust egy ilyen témánál, de annyira jellegzetes ez a momentum, hogy ki kell emeljem:
Ez azonban újabb problémához vezetett: a nukleonoknál az elektromos töltés és az izospin harmadik komponense között kapott egyszerû összefüggés nem adott jó eredményt a pionokra. Az összefüggést egy új kvantumszám - az úgynevezett barionszám - bevezetésével sikerült úgy módosítani, hogy most már az a pionokra is helyes eredményt adjon. A barionszám értéke a nukleonokra 1, a pionokra pedig 0, az összefüggés így a
Q = e ˇ (I3+ 1/2 ˇ B)
alakot veszi fel.
És ez egy. Van belőle százezer bármelyik kvantumelmélet-könyvben.
Továbbá, ismét NZA-tól idézve:
Mai elmelet szerint a fotont a Maxwell egyenletek irjak le, a neutrinot viszont a Dirac-egyenlet (ez a relat egyik kovetkezmenye) irja le.
Ezzel meg az a bajom, hogy aki egyszer tanult relativisztikus fizikát, az "rendszeren belülről érvel", azaz körülbelül úgy, mint amikor a hitetlen embert a Jehova tanúja úgy próbálja meggyőzni, hogy "de hát itt van a bibliában, Jézus mondá"... Bocsánat az analógiáért, de erről van szó. Nyilván dilettáns vagyok egy Dirac minőségű emberhez, főként ahhoz, hogy spontán rátámadjak az évek alatt kicsiszolt egyenletére, viszont ez nem azt jelenti, hogy neki okvetlenül igaza van, hanem csak tovább növeli a kérdező és válaszoló közti kommunikációs szakadékot. Ha NZA válaszol, úgy érzem magam, mint valaki, aki egy jóval képzettebb, de egyenrangú emberrel beszélget. Ha viszont Dirac egyenlete válaszol, értelemszerűen fel kell adnom, mert nem szállhatok harcba egy (még ha rossz irányba is, de) ennyire messze eljutott és tőlem távoli dologgal.
Igazat kell adnom a népnek abban, hogy ha a relativisztikus fizika működik, akkor KELL lennie olyan hatásnak, végeredménynek, ami (az itteni vitatkozók szintjén legalábbis) triviális és tagadhatatlan, és alátámasztja, hogy mindaz, amit a fizikusok összehordtak, tényleg működik. Részecskegyorsító? NEM. Azt nem lehet ellenőrizni. Tessék valami olyannal előrukkolni, ami bizonyító erejű, és elejét veszi az oktalankodásnak. Én leszek először meggyőzve, ha látok egy ilyet.
És hangsúlyozom: azért teljesen hülyék nem vagyunk, tehát ne erre hivatkozva mondjátok azt, hogy "bocsika, danger, de a te szinteden nem tudom elmagyarázni" :)
"Elhiszem a relativitáselméletet, ha pl. egy fénysebesség háromnegyedével haladó krumplin saját szememmel látom, hogy a hossza nem 10, hanem mondjuk csak 8 cm hosszú (hosszkontrakció)."
Kérdés, hogy érted azt, hogy a saját szemeddel látod. Ha egy pontból figyeled, akkor valóban azt kell látnod, hogy megváltozik a hossza, mégpedig szerintem hosszabbnak látszik, ha közeledik, és rövidebbnek, amikor távolodik (lásd az elméletemet a honlapomon!). Viszont ha a nemrég említett alagút-módszerrel vizsgálnád a hosszát, akkor azt kellene kapnod, hogy az nem változik.
Szerintem nem csak akkor eshet szét, ha torzul. Elég az is hozzá, hogy hat rá a másiké. Viszont a forgóénak valóban torzulni kell az állóhoz képest. Hasonlóképpen, mint amikor fogsz egy rugalmas testet, és elkezded a két végét egymással ellentétes irányban csavarni.
Az alakja jó kérdés. Szerintem pontszerű test esetén gömb alakú lenne, több vagy nagyobb test esetén a tömegpontok eredője számít.
>> Ha kettőt csinálunk belőle, akkor már foroghatnak egymáshoz képest, és szétesnek, mert mindkettőre hat a másik gravitációs tere,
Egy tengelye körül forgó homogén szerkezetű gyűrűnek torzul a gravitációs tere az állóhoz képest?
Hogy néz ez ki lerajzolva? Tudja valaki????
Mert csak akkor tud mindkettő szétesni, ha torzul. Ha nem, akkor csak a forgó esik szét. De akkor megint felvetődik az, hogy melyik forog :-)
Szerintem is érvényesnek kell lenni a törvényeknek, attól függetlenül, hogy mekkora a rendszer, amit vizsgálunk. Persze, más rendszerben máshogyan történhetnek az események, de ha így van, akkor valamit nem vettünk figyelembe, és a törvényeket újra kell értelmezni, illetve alkalmazni a valósághoz.
Visszatérve a gyűrűs példához: mi van, ha csak EGY gyűrű van, és más semmi? Lesz centrifugális erő? Ha igen, akkor mitől? Mihez képest kell forogni, hogy legyen?
Ezért írtam, hogy szerintem kitüntetett szerepe van a gravitációs térnek. Ebben az esetben a gyűrűt nem tudjuk semmihez viszonyítani, csak saját magához. Ha kettőt csinálunk belőle, akkor már foroghatnak egymáshoz képest, és szétesnek, mert mindkettőre hat a másik gravitációs tere, de egy gyűrű aligha esne szét, ha nincs semmi más.
Kösz a linket! Megnéztem, átfutottam, kinyomtattam. Szeretném majd alaposabban átnézni, ha lesz rá időm. Utána majd elmesélem, hogy mit gondolok. A Te véleményedre is kíváncsi vagyok.
>> Milyenek lennének a fizikai törvények, ha csak két tárgy létezne a világon? Ez kb. olyan kérdés, mint hogy: milyen lenne a világ, ha nem ilyen lenne, amilyen, hanem más? Szóval nem sok értelme van
Ebben abszolut nem értünk egyet.
Miért lennének mások a fizika törvényei?
Vagy ha mások, mikor, hanyadik tárgy belépésekor, vagy milyen kritikus tömegnél, vagy másnál fordulnak át a más törvények olyanná, mint a most érvényes fizikai törvények?
Ha három tárgy van, akkor, vagy 5-nél, 100-nál? Mikor?
"A lenyeg a lenyeg: ha a relat nem lenne igaz, a neutrinok sem c koruli sebesseggel jonnenek (hanem pl. ok is atlephetnek c-t). Marpedig a meres nem ezt mutatja (kiveve persze ismet Dulifulinak ;)...)"
Jobban tennéd, ha a viccelődés helyett elgondolkodnál azon, amit írtam. Akkor talán még Neked is sikerülne felfogni, hogy csak azok a neutrínók érhettek ide a fénnyel egyidejűleg, amelyek c-vel haladtak. Nem "c körüli sebességgel", hanem c-vel. Ez nem bizonyítja azt, hogy nincsenek olyan neutrínók, amelyek ennél kisebb vagy akár nagyobb sebességgel haladnak. Bár meglehet, hogy valóban nincsenek ilyenek, én csak azt állítom, hogy amit Te írtál, az erre nem bizonyíték.
"Eddig azt hitted, hogy a sebességeket simán össze kell adni. Miből következett ez?
Semmiből, csak a megfigyeléseidből. (Ha azt mondod, hogy a "józan ész" meg a "logika" diktálja, akkor meg foglak kérni, hogy pusztán logikával, megfigyelések nélkül, a nagy semmiből vezesd le nekem, hogy v=v1+v2.)"
Ha azt hitte, akkor nagyon jól hitte. A sebesség ugyanis nem más, mint a megtett útnak az idő szerinti deriváltja. Ha van egy R0 rendszered, amihez képest az R1 rendszer v1 sebességgel halad, és van egy R2 rendszered, ami R1-hez képest halad ugyanabban az irányban v2 sebességgel, akkor T idő alatt R0-hoz képest R1 v1T utat tesz meg, R2 pedig R1-hez képest v2T utat, tehát R0-hoz képest (v1+v2)T utat. Ebből visszaszámolva az átlagsebessége v1+v2.
"Most meg kiderült, hogy ez nem igaz (szintén a megfigyelésekből, csak már jobb műszerekkel, szélesebb sebességtartománnyal)."
Pontosabban az derült ki, hogy a műszerek nem ezt mérik. Ami nem azt jelenti, hogy ez nem igaz, hanem azt, hogy a műszerek nem a megfelelő módszerrel mérnek.
"Bár mondjuk hajmereszto, amikor ilyeneket olvasok, hogy letesznek egy kádat, aztán megnézik, hátha jön ki A meg B részecske, majdan közlik, hogy az tök jó, mert kizárólag így meg így keletkezhetett, és akkor ezt meg ezt a bonyolult állítást bizonyítja...
Pontosan ez a bajom az egész elemirészfizikával, hogy annyi benne a találgatás meg következtetgetés, mint égen a pelyva."
Ezert szuletnek elmeletek arra, hogy megprobaljak rendszerezni az ismeretlen reszecskeket. Ez tobb kevesebb sikerrel elkeszult.
Mellesleg ha belegondolsz az osszes reszecsket hasonlo modszerrel fedeztek eddig fel. Mengyelejev tablazatokat keszitett atomtomegekbol. A XIX-XX szazad fordulojan katodsugarcsovek segitsegevel bonyolult kiserletekben talaltak meg a protont es elektront (meg kesobb a neutront). Ezen reszecskek letezeset gondolom nem vonod ketsegbe (Dulifuli ezt is ketsegbevonhatja, neki szabad ;)... )
Ezek utan meg mindig talaltak nem megmagyarazhato reszecskeket. Ma mar ott artunk, hogy szerintem tobb reszecsketfajtat ismerunk, mint mondjuk amennyi stabil elem van. Ezeket is rendszereztek, es ma mar egesz mas kepunk van ezekrol az "elemi" reszecskekrol, mint a XX. szazad elejen. Pl. a neutrino, a foton, az elektron mai tudasunk szerint elemi.
"a foton most akkor "nem részecske, hanem hullám"? Nem lehet a neutrínó is kettos természetu?"
Termeszetesen mind a foton, mind a neutrino "reszecske es hullam", hasonlo ertelemben: mindketto egy hullamcsomag (olyan hullam, aminek van eleje es vege).
Kulonbsegek azonban vannak. Mai elmelet szerint a fotont a Maxwell egyenletek irjak le, a neutrinot viszont a Dirac-egyenlet (ez a relat egyik kovetkezmenye) irja le. Eszerint (ha a neutrino nyugalmi tomege nem 0) sebessege akarmekkora lehet (c-nel persze kisebb). Kis tomege miatt azonban mar alacsony energian is olyan sebesseget er el, ami majdnem c. Olyan energian, amelyen detektaltak ezt a neutrinot, sebessege gyakorlatilag megegyezett a fenysebesseggel.
A lenyeg a lenyeg: ha a relat nem lenne igaz, a neutrinok sem c koruli sebesseggel jonnenek (hanem pl. ok is atlephetnek c-t). Marpedig a meres nem ezt mutatja (kiveve persze ismet Dulifulinak ;)...)
Nem kell ezen meglepődni. Eddig azt hitted, hogy a sebességeket simán össze kell adni. Miből következett ez? Semmiből, csak a megfigyeléseidből. (Ha azt mondod, hogy a "józan ész" meg a "logika" diktálja, akkor meg foglak kérni, hogy pusztán logikával, megfigyelések nélkül, a nagy semmiből vezesd le nekem, hogy v=v1+v2.)
Amíg a lovaskocsi meg a gőzmozdony voltak a megszokott leggyorsabb mozgó tárgyak, a legpontosabb műszerek meg a zsebórák és a colostokok, addig úgy tűnt, hogy ez a módszer a helyes. Most meg kiderült, hogy ez nem igaz (szintén a megfigyelésekből, csak már jobb műszerekkel, szélesebb sebességtartománnyal). Nincs itt semmi ellentmondás. Eddig hittünk valamiben, mert mindenütt azt láttuk, aztán tapasztaltzunk valami újat, kiderült, hogy másképp van, mint hittük. Szokd meg. Éld át. Szeresd.
Másoknak is sikerült már, régebben is. Sokaknak hasonlóan megrázó felismerés volt az, hogy a Föld nem lapos. Hiszen "logikus" volt, hogy ha gömbölyű, akkor az alsó felésől lepotyog minden.
Jóvammá, szedjétek szét egymást ... :)
Mégiscsak a fizika peremterületein vitázunk, b*sszameg, persze hogy nem mindenki ért mindent. Senki sem ért mindent. Ha mindennek lenne objektív igaz megoldása, akkor nem lenne vita. Ezért nincs pl "hülyeség-e a hajszálcsövesség", "cáfoljuk a párhuzamos szelők tételét" illetve "létezik-e víziló" című topic sehol az indexen.
"Ami szerinted nyilvánvalóan igaz (pl. abszolút egyidejűség, stb.) arról már többször bebizonyosodott, hogy tarthatatlan. Hogy ezt nem bírod felfogni, az egy állapot, nem kell szégyellned. Nem kell mindent érteni."
Egyszer sem bizonyosodott be. Megpróbáltátok cáfolni különféle módokon, de eddig nem tudtatok meggyőző érvet mondani. Ahogy én előadtam, az pedig támadhatatlan. Én azt mondom, hogy nem a hosszúság, az idő, és egyéb ilyen, a fénysebességtől független dolgokat kéne relatívnak nevezni, hanem pl. az erőterek hatását. Mert éppenséggel az erőhatások azok, amelyek fénysebességgel terjednek. Hogy ezt nem bírod felfogni, az egy állapot, nem kell szégyellned. Nem kell mindent érteni...
Nem tudok másról. Azt sem tudom, hogy ez milyen sebességtartományra igaz. Illetve, hogy ha egy test közel c-vel mozog, akkor hogyan tapasztalja meg az indukciót. Te tudod?
Ami szerinted nyilvánvalóan igaz (pl. abszolút egyidejűség, stb.) arról már többször bebizonyosodott, hogy tarthatatlan. Hogy ezt nem bírod felfogni, az egy állapot, nem kell szégyellned. Nem kell mindent érteni.
"Mit kéne belátnom, tökfejkém? Tettél itt néhány olyan állítást, amiből az derült ki, hogy a relativitást Móricka szintjén "ismered", de határozottan lehülyézel mindenkit."
Azt kéne belátnod, ami nyilvánvalóan igaz. A szintekről nem akarok vitatkozni. Lehet, hogy Te jobban ismered a relativitás elméletét, mint én, de nem gondolkodsz azon, hogy igaz-e, vagy sem. Egyébként nem hülyéztem le mindenkit, pedig Te ezzel a hozzászólásoddal megérdemelnéd. Én csak az állításokra mondtam, hogy hülyeség. Ellentétben a hírneves "tudósokkal", akik pojácának meg tökfejnek neveztek.
Akkor most ki a hunyó?
Nem feltétlenül véletlen. Kapásból két lehetséges magyarázatot adok rá:
a) Annak ellenére, hogy a neutrínó sok tulajdonsága nem egyezik meg a fotonéval, egyben mégis megegyeznek: c sebességgel startolnak.
b) Nem minden neutrínó startol c-vel, de vannak olyan neutrínók, akik c-vel startolnak. Ezek értek ide a fotonokkal egyidejűleg. A többiek sajnos nem, mivel az eltérő sebesség miatt ennyi idő alatt jócskán lemaradtak, vagy esetleg előresiettek. (Utóbbit főleg azért írtam, hogy még jobban örülj - egyébként én nem tartom lehetetlennek.)
Igen, ez bizony jó kérdés! Miért ne csökkenhetne az erőtér eltérítő hatása? Miért csak a tömeg, miért pont az a fránya tömeg? Vadabb ötlet nem volt?
(Szerintem érdemes Dulifulira figyelni, főleg tartalmilag, mer az igaz, hogy olykor úgy fogalmaz, mint egy házmester, de teljesen jó gondolatai vannak.)
