Állítólag a klasszikus zenekarokban azok a muzsikusok szenvednek leggyakrabban halláskárosodást, akik a fúvósok előtt ülnek. Leginkább vonósok szegények.
Mondjuk sohasem játszottam igazi rockzenekarban, de hangos rockdobossal igen, és játszottam olyannal is, ak úgy tud egy minimálszetten dobolni, hogy mellette akusztikusan szól a gitár, és nem érzed az erő hiányát. Szóval ez összetett dolog, az áltagos hangerő szerintem alapvetően habitus és alkat kérdése, nem az amatőrségé.
Én csak arra reagálnék, hogy a dobokat jól meg kell ütni, mert akkor szólalnak meg jól.
Ezt olvastam itt lejjebb valahol. Utoljára Pyramid kolléga mondta ugyanezt nekem jópár éve, amikor egy próba erejéig igénybe vettük az akkoriban általa futtatott próbahelyet.
Nem szeretnék okoskodni, de a saját tapasztalatom nem ezt mondatja velem.
Játszottam már olyan dobossal, aki olyan hangosan dobolt, hogy majdnem belebetegedtem és ezt szó szerint mondom, mert az első próba utáni éjszaka folyt a fülem és később füldugóval jártam próbára, bármilyen idiótán hangzik is ez így utólag. Viszont el kell mondanom, hogy a dobos tempója billegett, a break-jei olyanok voltak, mint amikor egy zsák krumplit legurítanak a lépcsőn. Nem is szólt jól és szar is volt az egész dobolás, pedig erőből ütött, mint az állat.
Volt olyan dobos, aki olyan halkan játszott, hogy majdnem szó szerint beszélgetni lehetett mellette és mégis kurva jó feelingje volt és jól is szólt. Ő inkább csuklóból dolgozott és beszarás jó volt hallgatni.
Nem függ össze a kettő. A legutóbbi dobos például erősen dobolt és kurva jól szólt.
Látom, nagyon meggyőződéssel harcolsz a gonosz zenekari amatőrség ellen, de jelen esetben nem ez volt a helyzet.
osszekeversz valakivel. olyan vehemeciaval osztottad a sracot latatlanba, hogy ra kellett mutatnom, nem minden tenyezo bukik el mas hibajabol...bocs.
en is voltam mar koncerten ezen a helyen. a legtobb "sz*rul hangositott" zenekar azert bukott el hangzasilag, mert egyszeruen rosszul jatszottak. azon a helyen mar az 50 watt is a fajdalomkuszobot surolja, ossze-vissza verodik a hang a redvas falakrol.
Ezek szerint a gitárosnak sem kell dob, elég egy taktjelet kapnia és úgyis tudja a számokat.
igen, ha jol ossze van probalva a dolog.
Sőt az énekesnek meg csak az alaphangra van szüksége.
nem emlekszem, melyik rock koncerten hallottam utoljara azt, hogy "megadom a kezdohangoooooooot...."
Az is nagyon buta elképzelés, hogy azért esik szét a muzsika, mert a lábdobhoz és a pergőhöz állítjuk a hangerőt. E kettő a horgony. A lábdob-pergő és a gitár viszonya határozza meg a riffet.
felreertettel. a leghalkabb eszkozhoz kellene igazitonotok a hangerot, ahogy a civilizalt zenekarok teszik, akik figyelnek egymasra zeneileg-egeszsegugyileg egyarant, nem csak, hogy milyen allatul szol ez a csunga-csunga...
Zsír, matinéelőadás, a nap nevű fejgéppel, vicces csövikkel, unatkozó nyuggerekkel, potenciális rajongókkal, remek repiborral és dumcsizás utána Alhazreddel.
Nem, legközelebb hétfőn a Szigeten toljuk, de összefuthatunk, bár én autóval ritkán sörözök :-) Ma és holnap még be kell fejezzek valami ocsmány munkát, utána megkereslek.
Ebben kivételesen nem, bár ő is bevert egykét szöget a koporsóba, főleg lelkesedésügyileg. Egyébként az ő lúzerségén a tűzraktáros társaság is harsányan nevetgél.
Ez természetesen igaz, de azért nice try volt a szervezőcsapat részéről a dolog. Hittek benne, meg minden, de ekkora dolgot nem tényleg lehet amatőren csinálni. Aztán meg kiderült, hogy tulajdonképpen halálra szivatták őket, most, hogy mindenki ismeri az épületet, felújítják és eladják lakásnak, ügyes, mi? "A régi Tűzraktár épületében luxuslakások eladóak!" És még pénzébe sem került a tulajnak, sőt, valamit keresett is rajta. Így kell ezt csinálni :-)
Hoppá, a Tűzraktárban hangosítottam én is oldalról, és kihoztam a lehető legjobbat a cuccból, szerencsételeneknek nem volt többje, és még azt is szétlopkodták. Rettenetes fejetlenség volt ott, tudom, az öcsém is benne van/volt. Én kábé az első hónapban a megnyitás után kisegítettem a társaságot, de aztán kezdtek követelőzni, és leléptem.
Azon a helyen az volt a megfejtés, legalábbis én arra buzdítottam az általam hangosított zenekarokat, hogy csináljanak úgy, mint próbán, lőjék be az alapokon a hangerőt. Kontroll főleg az énekesnek adtam, meg ha nagyon sokan voltak, akkor a színpad túloldalról átküldtem valamennyit, nem túl hangosan, kompenzációképpen. Akusztikusabb, énekes nélküli zenekaroknak oldalt fejmagasságban befordítottam a két kontrollt. PA-ban elsősorban az éneket küldtem, meg lábdobot (kb. 500 Hz alatt exponenciálisan halt el a hang, kellett a segítség), basszból a közepet, meg gitárból amit már nem bírt az alap. Ja, és nem toltam túl a hangerőt. Ezekkel a megkötésekkel viszonylag normálisra lehetett belőni a hangzást, utánam akik csinálták, azok mind rettenetes, torzító-sípoló kását rugdostak ki ebből a - khm, szar - rendszerből.
Akusztikusban én is. Kimászkált az ember beálláskor, jól beállította, aztán üldögélt végig a koncert alatt, és nem csinált semmit, mert nem kellett. :)
A színpad oldalán elhelyezett keverőpult a kontrollpult. Meg kellett volna kérdezni, hogy: szia, látom, te vagy a kontrollos, mikor jön meg a cucc a nézőtéri hangosításhoz? :)
Látom, nagyon meggyőződéssel harcolsz a gonosz zenekari amatőrség ellen, de jelen esetben nem ez volt a helyzet.
A hely a Tűzraktár volt. Kb. Kulti méretű rohadó terem. A keverőpult a színpad oldalán volt. A csaknem ugyanúgy veszen elég sok minden múlik. Végülis minden "jobb" dinamikus mikrofon csaknem ugyanúgy vesz, mégis óriási dolgok múlnak rajta.
A PA cucc elégtelen ekkora helyre. Minden csutkán volt a gitárok mégis elvesztek. Hallottál valamit, ami gitár akart lenni. Az egész nem volt egyáltalán hangos, hiába volt fullon. Pénteken a Fezen klubban pl. Korog elviselhetetlenül hangos volt, annyira felkúrták az alapokat. Nálunk egy 50W-os csöves fejjel és egy Marshall-ládával nem lehet beszólni az egész termet és a dobosnak is kontrollt adni. Egyszerűen az arányokról volt szó: az ének ne lógjon ki a mixből, ez nem a Zanzibár, a gitárok javára kellett volna lehúzni az éneket. Ilyenkor jön az ostoba keverős, hogy "De érteni kell az éneket és az énekes nem artikulál szépen". Ezt meg Egomban hallottuk...
"2. a dobosnak kivulrol kell tudnia szamokat, nem? o adja a tempot? akkor minek akarja hallani a gitart?"
Ne haragudj, de ez egy irdatlan fasság. Az ostobaság netovábbja. Hol itt a lehetőség az improvizációra? Mi történik akkor, ha bármi dráma van a színpadon? A dobos játszik tovább?
Ezek szerint a gitárosnak sem kell dob, elég egy taktjelet kapnia és úgyis tudja a számokat. Sőt az énekesnek meg csak az alaphangra van szüksége. Teljesen nyilvánvaló, hogy ha nem egy lusta hangmérnök nézőpontját véded, ez egy védhetetlen álláspont.
Igenis legyünk annyira igényesek, hogy a legalapvetőbb hangszereket halljuk. A zenekarban ezt a kérdést már eldöntöttük: sosem kérünk a többiek hangszeréből, nehogy túl hangos legyen a kontroll az éneknek vagy a dobnak. A dobba kérünk gitárt, egyébként csak az ének szóljon.
Továbbá a gitárbeállításom: kevés mély (hogy magában ne szóljon kreténül), középhez gyakorlatilag nem nyúlok (tehát közép) és tolok egy kis magasat rá + normális mennyiségű torzítás.
Az is nagyon buta elképzelés, hogy azért esik szét a muzsika, mert a lábdobhoz és a pergőhöz állítjuk a hangerőt. E kettő a horgony. A lábdob-pergő és a gitár viszonya határozza meg a riffet. A basszusgitár erőt tud adni, vagy ha rosszul hangszerelt a cucc, akkor meg meghozza a kását.
Ezek után is fenttartod az álláspontodat, hogy mi vagyunk a hibásak? Úgy, hogy ugyanezzel a set-uppal a Fezen Klubban öltünk úgy, hogy még nem is volt hangos a cucc (mert nem kúrtuk túl az alapokat)?
