Keresés

Részletes keresés

NevemTeve Creative Commons License 2002.06.19 0 0 319
Az pont azért tud világítani, mert igen gyors elektronok csapódnak bele. Annyira gyorsak, hogy kb 5%-ot nő a tömegük
Ez azt jelenti, hogy az elektronok sebessege 0.305c? Vagy rosszul szamoltam?
Előzmény: Törölt nick (317)
Törölt nick Creative Commons License 2002.06.18 0 0 316
A becsapódási emergiája azonos tömegnél nem 10,000 szeres ha a sebessége 100 szoros

Visszavonva! Tényleg nem értek hozzá!
És el is néztem!

JF

Előzmény: Törölt nick (315)
Törölt nick Creative Commons License 2002.06.18 0 0 315
Bocs, hogy a kibic megint beledumál!

A becsapódási emergiája azonos tömegnél nem 10,000 szeres ha a sebessége 100 szoros?( és plusz még a vélt/várt tömegnövekedés!)

Csak úgy megfordult a fejemben (nem értek hozzá) a fény és az EM hullámok nem lehet hogy nem 3 hanem több dimenziós tulajdonságúak? Ezzel talán sokmindet meglehetne magyarázni!

Ha túl sületlen bocsi!

JF

Előzmény: Törölt nick (312)
tegla Creative Commons License 2002.06.18 0 0 314
Cáfoljuk a geocentrikus világképet is!

Ja, bocs...

Előzmény: Törölt nick (313)
Törölt nick Creative Commons License 2002.06.18 0 0 313
Cáfoljuk a newtoni mechanikát!(is)
NZA Creative Commons License 2002.06.16 0 0 311
Teljesen igazad van. Mar mentem hazafele, amikor rajottem, hogy hulyeseget irtam ide...

Elnezest.

Előzmény: Nereida (305)
Törölt nick Creative Commons License 2002.06.15 0 0 310
OFF köszi!ON

JF

Előzmény: Dulifuli (309)
Dulifuli Creative Commons License 2002.06.15 0 0 309
OFF:

Nem olyan rázós, csak offtopic. Tudomásom szerint az, amikor valaki válogatás nélkül bárkivel hajlandó szexuális kapcsolatot létesíteni. Nőknél ez nagyjából megfelel annak, amit nimfomániának neveznek. Bár azt nem csak erre szokták mondani. De ez már tényleg eléggé offtopic. Esetleg nézz be a HUSZ-ba! :-))

Előzmény: Törölt nick (307)
Dulifuli Creative Commons License 2002.06.15 0 0 308
Nem állítom, hogy kockára törtem a fejem a nagy gondolkodásban, de azért feldobnék egy ötletet: szerintem elképzelhető, hogy ha elektromágneses erőtérrel gyorsítjuk a részecskét, akkor az nem ugyanúgy hat rá különböző sebességek esetén, mégpedig nem azért, mert a részecske tömege megnő a sebessége miatt, hanem azért, mert az elektromágneses erőhatás fénysebességgel terjed. Ezért lehet az, hogy amikor a részecske eléri a fénysebességet, akkor ugyanúgy nem lehet tovább gyorsítani az elektromágneses térrel, mintha a tömege nőtt volna meg végtelenre.
Nagy hülyeséget mondtam?
(Mielőtt valaki válaszolna: biztos a válasz igazságában?)
Előzmény: Dulifuli (135)
Törölt nick Creative Commons License 2002.06.15 0 0 307
Mi a rák az a pr...
Már szótárban is néztem de nincs benne!

Jöhet a válasz mail-ben is ha rázós!

Köszi
JFEry

Előzmény: Dulifuli (306)
Dulifuli Creative Commons License 2002.06.15 0 0 306
OFF:

Én vérfertőzéssel tudtam. A promiszkuitás lehet, hogy nem is olyan rossz. Csak az asszony meg ne tudja! :-))

Előzmény: Nereida (300)
Nereida Creative Commons License 2002.06.15 0 0 305
Nekem azt súgja az intuícióm, hogy arth(v/c) lesz az.

Nereida

Előzmény: NZA (303)
Galfi Gergo Creative Commons License 2002.06.14 0 0 304
Az allitas egzakt bizonyitasahoz kell egy kis matek, de az alapgondolat nem bonyolult, ra lehet jonni. Holnap megmondom a megoldast, addig lehet gondolkodni!
Előzmény: NevemTeve (302)
NZA Creative Commons License 2002.06.14 0 0 303
Egy erdekes momentum:
"Mit neveznénk sebességnek? Hogyan számítsuk ki? Nem biztos, hogy csak egy osztás az egész! Hogy adnánk össze őket? Össze lehetne adni?"
Egyiranyu (egydimenzios) mozgas eseten be lehet vezetni a sebesseg helyett az ugynevezett rapiditasparametert (ch(v/c) a keplete, ha jol emlekszem). Ez egy olyan mennyiseg, ami klasszikus hataresetben a sebesseg (illetve v/c). Es osszeadodik.

Azonban kulonbozo iranyokba mozogva mar nem lehet szimplan (valamifele vektort kepezve beloluk) osszeadogatni a rapiditast.

Előzmény: tcs (292)
NevemTeve Creative Commons License 2002.06.14 0 0 302
A szembejovoket miert nem latom?
Előzmény: Galfi Gergo (301)
Galfi Gergo Creative Commons License 2002.06.14 0 0 301
Sem a szembejovo, sem az egyuttmozgo targyak osszehuzodasat nem latod.
Előzmény: NevemTeve (295)
Nereida Creative Commons License 2002.06.14 0 0 300
Én is elnézést kérek, nem vagyok fikázós fajta, de mindent ki kell próbálni egyszer (kivéve a népitáncot és a promiszkuitást :).

Nereida

Előzmény: Dulifuli (299)
Dulifuli Creative Commons License 2002.06.14 0 0 299
Hát, ebből még nem világos, hogy _melyik_ hozzászólásod linkjére gondoltál...

Egyébként szerintem nem kellett volna amayyudant kiutálni innen, mert voltak jó gondolatai.
Egyáltalán, nem hülyézni kellene a másikat, hanem érvelni, magyarázni - végszükség esetén ignorálni. Igaz, magam is emlegettem hülyeséget (és írtam is), valamint biztattam másokat gondolkodásra, de nem szándékoztam lehülyézni senkit, és ha valakit mégis megbántottam, akkor most elnézést kérek.

Előzmény: Törölt nick (298)
Dulifuli Creative Commons License 2002.06.14 0 0 297
Ezt most vegyem célzásnak?

(Nem foglak orrba vágni, ha rólam is ez a véleményed, csak kíváncsi vagyok.)

Előzmény: Törölt nick (296)
NevemTeve Creative Commons License 2002.06.14 0 0 295
Akarmennyire megkozelited a feny sebesseget, nem fogod latni a targyak osszehuzodasat

Ezt kifejtened egy kicsit: nem fogom latni hogy a velem egyutt mozgo targyak osszehuzodnak, vagy nem fogom latni, hogy a majdnem fenysebesseggel szembejovo targyak osszehuzodnak?

Előzmény: Galfi Gergo (293)
Galfi Gergo Creative Commons License 2002.06.14 0 0 294
tcs hozzaszolasa eleg jol leirja azt, hogy hogyan gondolkodnak a fizikusok - tobbek kozott en is. Manapsag ahhoz, hogy valamit jo elmelet legyen, nem kell mas csak
1. egy kovetkezetes matematikai modell, pl. a specalis relativitaselmeletnek a Lorentz-trafo vagy a Minkowski-ter, az elektromagnesesseg elmeletenek a Maxwell-egyenletek;
2. legyen jol definialva az ervenyessegi tartomanya. A relativisztikus dinamika peldaul nyilvan nem mukodik, ha kvantumos hatasok is fellepnek;
3. az elmeletben szereplo fizikai mennyisegrol mondjuk meg pontosan, hogyan kell oket kimerni- a relat peldajanal maradva ez az orak szinkronizalasanak problemakore.
4. az ervenyessegi tartomanyan belul ne cafoljak a kiserletek
5. es persze illik hogy legyen az elmeletnek joslo ereje, hiszen csak ekkor hasznalhato ertelmes dologra

Nem feltetel viszont, hogy egy jo elmelet eleget tegyen a jozan paraszti esznek, ugyanis jozan paraszti esz =/= logikus gondolkodas. Es a tudomanyban a logika elobbre valo a megszokasnal.

Persze a fenti ot feltetelnek keves elmelet tesz eleget, de a SR koztuk van, ugyanugy, mint a newtoni mechanika.

Tenyleg, nem is ertem, miert nem nyilt meg olyan topik, hogy "cafoljuk meg a klasszikus mechanikat!". Azert Newtonon is konnyen lehetne fogast talalni, hogy mast ne mondjak nem sokan lattak kozulunk energiabefektetes nelkuli egyenes vonalu egyenletes mozgast. Valszeg ez is atveres:)

Előzmény: tcs (291)
Galfi Gergo Creative Commons License 2002.06.14 0 0 293
Ugy latom hogy a nagytudasu antirelativistak ervrendszere mostanaban kimerul a fuggvenytabla fikazasaban. Hadd adjak egy uj fegyvert a kezetekbe! Az alabbi allitas igaz a spec. rel.-en belul:"Akarmennyire megkozelited a feny sebesseget, nem fogod latni a targyak osszehuzodasat". Ennek ellenere Einstein apank megis arrol beszel, hogy a merorudak, stb. osszehuzodnak. Nagy atveres az egesz:)
tcs Creative Commons License 2002.06.13 0 0 292
Gondolkodjunk el! Mi lenne, ha nap mint nap fénysebességhez közeli sebességgel furikázhatnánk? Hogyan látnánk akkor a világot? Milyen lenne akkor a tapasztalatunk? Hogyan mérnénk akkor a hosszat, a távolságot? Vagy mit mérnénk helyette? Milyen állandónak tűnő dolgot? Mi lenne az idővel? Hogy látnák az egyes álló vagy mozgó órákat? Vagy mit találnánk ki helyette ami mindíg ugyanazt mutatja, akár áll vagy mozog? Mit neveznénk sebességnek? Hogyan számítsuk ki? Nem biztos, hogy csak egy osztás az egész! Hogy adnánk össze őket? Össze lehetne adni? Nem mindent lehet összegezni! Pl. életkorokat összeadni értelmetlen. De ha mégi össze lehetne adni a sebességeket, mármint az új paradigmával értelmezett sebességeket: Mennyi lenne a fény sebessége? Miért nincs olyan "sebesség" fogalmunk, amely a fény esetében végtelent ad? Milyen jól működne akkor minden! A végtelenhez bármit adhatunk, végtelen lesz belőle. Végeset kivonva belőle szintén végtelen az eredmény! Nem ezt akarjuk? Csak helyette inkább mindíg "Lorentz transzformálunk".

A fenti kérdésekre - legalább is, hogy mit tapasztalnánk - a jelenlegi elméletek pontos válaszokat adnak. Ezek fölhasználásával mesterséges tapasztalatokat állíthatnánk elő, melyekből újszerű következtetések (paradigmák) születhetnek.

Kérdezzünk sokat! Mi lenne ha pl. 0.9 c-vel haldva az utunkra merőlegesen elsuhanna előttünk egy 0.95 c-vel haladó piros labda? Mit látnánk? (Tegyük föl, hogy a szemünk a rádiohullámoktól a röntgenig mindent észlelni tudna.) A jelenlegi elméletek ezt pontosan megválaszolják. A válasz legyen maga a tapasztalat! Kérdezzünk újat és újat ebből a nagy sebességű világból! A tapasztalatok alapján előbb-utóbb beugrik valamiféle szabályosság!

tcs Creative Commons License 2002.06.13 0 0 291
Talán sokaknak nem mondok újat, ha kimondom azt, amit már sokan kimondtak, csak nem figyeltünk eléggé oda: A tudomány nem egy abszolút dolog, hanem csupán egy paradigma halmaz. Sok-sok - az emberi tapasztalatokból következő - egymástól független, illetve egymásra épülő paradigma.

A paradigma mint fogalom azt tükrözi, hogy egy dolgot/jelenséget valamiféle szemléletmóddal látunk, ezzel a szemléletmóddal magyarázzuk, a méréseket is ehhez a szemléletmódhoz igazítjuk.

Az, hogy pl. a távolság v. hossz alatt mit értünk, hogyan definiáljuk, hogyan mérjük: a hosszúság (méret) paradigmája. Az ősember bizonyára észrevette, hogy az egyes dolgok gyakran különböző hosszúak. Először csak primitív fogalmakat alkotott: rövid, hosszú, közel, távol, alacsony, magas, stb., és az elég volt. Később egy "lángelme" észrevette, hogy egy nyívesszője olyan hosszú, hogy hétszer tudja rámérni az araszát. Megfigyelte azt is, hogy bárhová viszi is ezt a nyilvesszőt, és bármikor is hasonlítja össze az araszával, mindíg hetet kap. Hosszú volt az út, amíg évek ezrei alatt ez a paradigma egyre pontosodott, és eljutottunk a Párizsi méterrúdhoz.

Az időtartam fogalma és emberi szemléletmódja (paradigmája) is lassan alakult ki, mindíg az ember által tapasztalt jelenségekhez igazodva. Itt az időben periódikusan ismétlődő jelenségek segítettek a mérési módszer kialakításában, és nem évezredekkel ezelőtt történt az, hogy kijelentettük: a másodperc a nap 86400-ad része.

Az ősember is észrevette, hogy egyes dolgok (pl. állatok) gyorsabban, mások lassabban haladnak. De bizony sokáig kellet várni, amíg valaki azt mondta: Nevezzük el ezt a haladási mértéket sebességnek, és legyen a megtett út és az eltelt idő hányadosa! Így legyen, és kész! Punk-tum! És ezt elfogadtuk, mert jó összhangban állt a tapasztalatokkal. A számítások jó eredmény adtak. Miért nem inkább egy "tunyaság" nevű fogalmat határoztunk meg, amelyben az "egységnyi utat mennyi idő alatt teszünk meg" lett volna definiálva? Csak! Talán mert nekünk embereknek a sebesség egy kicsit ésszerűbb.

Aztán rájöttünk a sebesség összeadhatóságára, kialakult az eddigi paradigmákra épülve a gyorsulás fogalma is, és egymással párhuzamosan sok-sok más paradigma. Ezekre épülve pedig még újabbak. Mind-mind úgy, hogy emberi tapasztalatokon alapultak. Szeretjük a dolgokat megérteni és úgy magyarázni - már létező paradigmák segítségével -, hogy a magyarázat összhangban legyen a tapasztalattal. Az efféle tevékenységet már régóta tudománynak nevezzük.

A tudománynak története van. Az egyes paradigmák a történelem során adott sorrendben alakultak ki. A sorrendet sokszor a véletlen befolyásolta (felfedezések). A kialault sorrend nem törvényszerű, legalábbis az esetek egy részében nem! De nem is véletlen összevisszaság. A korrekt sebességfogalom a hossz és idő fogalom után alakulhatott ki.

Sok száz fényévre innen egy idegen lény világában a sorrend lehet, hogy más. Neki más paradigmái lehetnek. Másfajta - nem emberi - fogalmakkal. A saját tapasztalatai alapján. Ha másmilyenek az érzékszervei, másfajta következtetésekre juthat.

A relativitás elmélet egy már gigantikus méretű paradigma halmaz és az emberi tapasztalás következménye. Ahogyan mi mérjük a hosszúságot, az időt, a sebességet, abból azt következtettük - tapasztalatok, mérések útján -, hogy a fény sebessége állandó, s baj van a sebességek összeadásával.
Az összhang miatt valamit tennünk kellett. Nosza, legyen Lorentz trafó, rövidülő idő, hosszúság, furcsa sebességösszeadás! Mindezt az ezernyi paradigmára épülő részecskefizika és más - általunk már követhetetlen - jelenségek fényesen igazolták. Ilyen a paradigmarendszerünk, és a relativitás elmélet jó eredményt ad.
Sokan irtózunk felfogni, megtanulni ezt a sok száz/ezer(?) paradigmát. Sokunknak nem tetszik ez az összeadhatatlan sebesség és a gumiszerű idő meg távolság. Ezek nincsenek összhangban a mindennapi tapasztalatunkkal. Ha - hétköznapi emberként - fénysebbességhez közeli sebességgel röpködhetnénk, lehet hogy nem lenne semmi baj. Bár akkor a hossz és az idő paradigmája egészen más lenne. Mi azonban makacsul mindent emberinek szeretnénk látni. Pl. az atomot összetapadt proton és neutron golyócskák körül táncoló-keringő elektrongolyók seregének. :)

Mit tehetünk hát?
Feltétlenül meg kell-e hajolnunk Einstein zsenialitása előtt?
Feltétlenül támadnunk kell őt ezekért az "embertelen" gondolatokért?

Dulifuli Creative Commons License 2002.06.13 0 0 289
Szevasz, kiran mester! Te ezt a topicot is olvasod? És saját véleményed eddig nem volt?
Előzmény: Törölt nick (287)
Dulifuli Creative Commons License 2002.06.13 0 0 288
És mire jutottál? Mert jómagam sem tartom lehetetlennek, hogy mégiscsak van valami, amihez képest az elektromágneses hullámok fénysebességgel terjednek. Ha ez nem a fényforrás, akkor talán valamilyen (pl. a gravitációs) erőtér. Ez olyan nagy hülyeségnek hangzik? (Mármint ha egy kicsit kikapcsolod magadban a relativitás elméletét.)

Köszi, ez a link most működik!

Előzmény: Dr. Lecter (286)
Dr. Lecter Creative Commons License 2002.06.13 0 0 286
Isten bizony elgondolkodtam rajta, kérdeztem is tőle, de elsunnyogott a válasz elől. Mit tehetnék még?

klikk

Előzmény: Dulifuli (285)
Dulifuli Creative Commons License 2002.06.13 0 0 285
"Azért nagy különbség, hogy az általad fikázott fizikusok fel tudnak mutatni a valóságban működő dolgokat, te viszont a szájaskodáson kívül semmit."

Nem tudok hozzászólni a mondat első feléhez, de a második nem igaz. Felmutatott egy új megközelítést, ami ugyan nem teljes elmélet, de esetleg érdemes lenne elgondolkodni rajta. Csak éppen az ilyesmi a jelek szerint derogál a fizikus uraknak (és/vagy hölgyeknek).

"A linket meg csak próbáld szorgalmasan, ott van az."

Ehhez képest nekem se jött be...

Előzmény: Dr. Lecter (283)
Dr. Lecter Creative Commons License 2002.06.13 0 0 284
Lehet, hogy nem egészen így kellett volna írnom.
Dr. Lecter Creative Commons License 2002.06.13 0 0 283
Egész konkrétan a fizikusok sokmilliárd forintot kapnak Magyarországon évente arra, hogy kísérleteket végezzenek

:-))))))))))))))

Erre talán ne menjenek az én adóforintjaim.

Igen egyszerű: vedd rá a képviselődet, hogy az Országgyűlés zavarja szét az összes semmirekellő fizikust, helyette minden erőforrást a te zavaros elképzeléseid kísérleteire fordítsák.

Azért nagy különbség, hogy az általad fikázott fizikusok fel tudnak mutatni a valóságban működő dolgokat, te viszont a szájaskodáson kívül semmit.

A linket meg csak próbáld szorgalmasan, ott van az.

Előzmény: amayyudan (280)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!