Hurra hurra ! En mar nagyon varom a beszamolokat. Most ugy erzem fognak tetszeni. Asszem csak estenkent tudom majd olvasgatni hazafele a buszon de csak irjal minel bovebben!!
Úgy tudom, szó volt róla, hogy Pálmai Vencel szerint csak az AK-t lehet tekerni. Ez persze nem általános vélekedés, csak hivatalos. :-) De valahol csak le van írva, hogy gyalog kell dédékázni, legalábbis nekem olyan trivialitásnak tűnt.
na egy bevezető kérdés. Általános vélekedést szeretnék hallani!
a RP-DDK túra kiírásában (igazolófüzet elején) nem szerepel, hogy milyen módon kell bejárni a távot. Ez azt jelenti, hogy (nyilván a motorizálttól eltekintve) bármilyen módon meg lehet csinálni? Mondjuk biciklivel?
ha ez így van, jövőre megszervezem az RP Dél-dunántúli Kul-Túrát!
egyelőre határozatlan hosszúságú túra, részemről biciklivel a Bozsok-Abaliget vá./barlang távot szeretném megcsinálni. Nem rohanós (max. 50 km egy nap), viszont közel s távol minden, a figyelmünkre érdemes helyet be szeretnék iktatni. Továbbá egy pihenőnapot ill. finom falatként egy napot a Kis-Balaton környékén.
Ha az időjárás megengedi, akkor strand is lesz!! Sok.
Részletek még nincsenek, csak nagy vonalakban terveztem eddig.
Végre! És nagyon várom a folytatást!
Egyetlen megjegyzés: a Tatuinra leginkább Bács és Hajdú hasonlított, merthogy sivatagos bolygó. A Duna ág inkább a Dagoba mocsaraira hajazott...
Egy világhírű hegedűművész mondta Beethoven hegedűversenyének nagysikerű elődása után: „Adva van egy pompás zenedarab, egy pompás hegedű és egy pompás vonó. Nekem csak össze kell hoznom őket, aztán félreállnom az útból.”
Előzmények
A 2002. év végén többünkben szinte egyszerre vetődött fel a gondolat, hogy nekivágjunk az Alföldi Kék-túra kerékpáros teljesítésének. A szervezési feladatokat magamra vállaltam, és kidolgoztam a stratégiát. A teljes táv megtételére tíz napot szántam, ám a csomagok szállítására kísérőkocsit kívántam bevetni. 2003 januárjára már kialakult a pontos program, melyet minden érdeklődőnek megküldtem. Volt, aki még aznap jelentkezett a csapatba, akadt olyan is, aki előbb regisztrálta magát, majd időközben lemondta az utat, míg az utolsó résztvevő májusban jelezte indulási szándékát. Ekkorra kialakult a 7 fős csapatunk. Sajnos a kisérőkocsisunk júliusban lemondta az utat, így az utolsó előtti pillanatban kellett szereznem valakit. Kovács Gyula (Gyuszkó) kollégám vállalta a nagy feladatot .
A csapat
Ispán István (Pisti) A bringázást már több mint hat éve űzi. Nagyon jó fizikai kondícióval rendelkezik, időnként igen nehéz volt őt a szolidnak mondható 20 km/órás sebességre visszacsábítani.
Lükepék Nagyon szeret túrázni, bár eddig ezt inkább gyalogosan tette. Csapatunkban a humor megtestesítője volt.
Tibet Az utóbbi egy évben rendkívül sokat sportolt, májusban még új biciklit is vásárolt, hogy a bringatúrája minél sikeresebb legyen. Az evésre-ivásra nagyon oda kellett figyelnie, mert sajnos nem volt mindegy, hogy miből, mikor és mennyit eszik-iszik.
Lesbőltámadó-Balázs friss OKT-teljesítő, aki ha nem a számítógépes rendszeren dolgozik, akkor épp valamelyik hegycsúcsot hódítja meg gyalog vagy kerékpáron. Erőnléte nagyon jó, és nem riad vissza az extrém terepektől sem.
Larzen az informatika tudománya mellett nagyon sokat sportol. Ritka az a hétvége, amikor nem valamelyik teljesítménytúrán rója a kilométereket. Ingerküszöbe igen magas, így a túrán szinte minden terepet bevállalt, ennek ellenére egyetlen defektje sem volt.
Vincze Gábor (Somi) Első trepen tett bringatúrája még 1995-ben volt. Nem bringázik sokat, de nem is hanyagolja el több időre. Nagyon kitartó, és senkihez sincs egy rossz szava sem.
Múzsla Több sikerekes kerékpártúrán részt vett, de ez a 10 nap neki is új csúcs. Hosszú menetek csak bringával jöhetnek szóba nála.
Leutazás
Mivel túránkat Szekszárdról indítottuk, így oda kellett minden embernek, kerékpárnak és csomagnak lejutnia. Pisti és Somi az előtte lévő öt napot a Mecsekben töltötték, aztán onnan kétkeréken érkeztek meg. Balázs Kőszegről vonatozott le, ugyanezt tette Lükepék és Tibet is Budapestről, de az ő csomagjaikat és kerékpárjukat a kísérőkocsi felvette, ami Larzent és Múzslát is Szekszárdra repített. Este még elmentünk enni-inni egy közeli kisvendéglőbe, és megbeszéltük a legfontosabb dolgokat. Érezhető volt mindenkiben egy kis izgalom.
Vége az első résznek.
Bemutató az új részből: ...Beérve a Rezéti-Holt-Duna ágához igen vadregényes tájon éreztük magunkat. Sok kis hídon keltünk át, több helyen láttunk víztükröt is. Az egyik uszadék fákkal és békalencsékkel borított vizet elneveztük Tatuin bolygónak. ...
Szia Laci!
Nem is emlékszem, hogy te is mondtad. Nekem első nap eszembe jutott ez a "Heten mint a gonoszok" jelző.
Még egyszer gratulálok nektek az AK-hoz !!! Főleg, hogy csomagokkal mentetek végig, ami nekem biztos nem ment volna.
Tibet :-)
Güsziológus érdeklődött a bringák karbantartásáról.
Én minden este vagy reggel a hajtásláncot (első-hátsó fogaskeréksor, lánc) megreparáltam. Hazaérkezésem után lemostam a gépet. Kitakarítottam mindenhonnan a port. Zsírcsere lesz az agyakban, a kormánycsapágyban és a teleszkópban. A láncot kimostam benzinben és újraolajozom. A kerekek küllőzését meghúzatom és egy (kiszőrösödött)bowdent lecserélek.
A nyergemet is lecserélem, mert azzal volt a legtöbb gondom.
Asciimo és nagypapi vetették fel a témát és páran (közülünk larzen) reagálta is rá.
Úgy gondolom, hogy minden túrát (akár jelvényszerző, akár teljesítménytúra)az ember magának csinálja. Vannak a teljesítésnek írott és iratlan szabályai is. Egyáltalán nem érzem azt, hogy amikor NEM A KIJELÖLT úton mentünk, akkor valami nagy galádságot vagy olyat tettünk volna, amivel nem tartoznánk a teljesítők közé. Ugyanis nem arról van szó, hogy szándékosan lerövidítettünk valamit azért, hogy ezáltal előnyhöz jussunk. Itt a beérés volt kockára téve. Az, hogy még világosban beérünk vagy sem.
Mindenkinek más az inger küszöbe. Van aki többet bír el, van aki kevesebbet. Én (mi) bizonyos helyeken úgy ítéltük meg, hogy a teljesíthetetlen szakasz helyett egy másikon megyünk. Lehet, hogy Kis Béla már Sükösdnél aszfaltra váltott volna, Nagy Jóska meg végigtolta volna a bringát és éjjel kettőkor beért volna Zsombóra. Ők így csinálták volna, én (mi) meg így.
Testileg, lelkileg úgy érzem, hogy az Alföldi kék-túrát teljesítettem. Végigmentem saját erőmből.
Bár a sorrend a hozzászólások alapján nem ezt diktálná, de mégis ezzel kezdeném.
Köszönöm a teljesítőknek a sok bíztatást, a kitartást és hogy jelenlétükkel emelték a esemény színvonalát.
Köszönöm Ákibácsinak, Cam Mogónak a frissítést és az étel-ital ellátást. Szerintem mindkét esetben életeket mentettek meg ezzel.
Köszönöm Zetének és kvte-nek a tudósításokat.
Köszönöm kvte-nek a navigálást és sok-sok jó fotót. (Végre én is több képen szerepelek.)
Köszönöm minden topikosnak a szurkolást és a gratulációkat.
Elnézést, ha (egyesek számára) későn kerültem elő, de rengeteg kipipálni valóm akadt az előző héten és internet közelbe is csak ma kerültem.
Először el fogom olvasni az elmúlt két hét hozzászólásait és ha voltak kérdések, felvetések a teljesítésünkkel, akkor azokat megpróbálom megválaszolni. Később pedig felrakom az AK beszámolómat. (Készen van, de nem kapjátok meg a 17 A4-es oldalt egyben.) Ezzel kapcsolatban szeretném elmondani, hogy ez nem egy olyan stílusú leírás lesz, ahol minden kereszteződés és eltévedési lehetőség szerepel. Úgy gondolom, ha valakinek ilyen jellegű kérdése van vagy lesz, azt külön megválaszolom/juk. Lehet, hogy az OKT bélyegzőhelyeihez és szakaszaihoz hasonlóan az AK-nak is lesz ilyen lapja, oda természetesen felkerülnek majd az ilyen jellegű észrevételek is.
Akkor most elkezdek olvasni és hamarosan kapjátok - adagokban - a leírást is. 15.45-ig leszek ma.
Szép napot!
A mai napon jártam be a Gánt-Várgesztesi szakaszt. Mindszentpuszta előtt elég nagy kavarás van a kék négyzet jelekkel. Időnként fel-fel tűnnek, majd egy pár darab le van festve. A bélyegzőhelyet jelölő kereszteződésben viszont egyértelműen fel vannak festve az új kék négyzetek, így nem kell törődni a régi jelzésekkel. A másik pedig, hogy Várgesztesen aki nem akar felmászni a várba "csak" a bélyegzés kedvéért, az a faluban a kocsmában is tud pecsételni. Elvileg a Nimród Étteremben is lehet bélyegzőt kapni, de ha csak ezért megyünk be, páros lábbal rúgnak ki minket, vagy ha ügyesek vagyunk negyed óra könyörgés után egy ronda, szőke nyanya közli, hogy nem tudnak az étteremben olyan bélyegzőt adni, amin rajta van a Várgesztes felirat. Kíváncsi lennék, a számlákra akkor mit ütnek...
Pénteken bejártam a Romhány – Katalinpuszta közti Kéktúra útvonalat.
Az elmúlt években a jelzéseket nem festették újra, a meglévőket benőtték a fák és a bokrok levelei, vagy az idő vasfoga koptatta meg. Sokszor, több km-es szakaszon egyetlen jelzés sem volt. Kivétel ez alól a Naszály, ahol sűrűn vannak a jelek, viszont itt adja magát az út, tehát az eltévedés esélye kicsi.
Romhányi vasútállomáson, a villanypóznán egy dobozban van a fémbélyegző, amivel csak egy tinta pacnit lehetett produkálni, ezért a posta melletti „Gálker” élelmiszerboltban kértem pecsétet. Az út a Romhány-hegy előtt lévő éles jobb kanyarig egyértelmű. Itt található egy nagyon öreg fa, amit talán a Másfélmillió lépésben is bemutattak, viszont a Kéktúra nem megy el az öreg fáig, amit a térkép is jelöl, hanem előtte kb. 50-60 métere, jobbra kanyarodik az erdőbe. Jelzés nagyon megkopott a kanyarban, ezért nagyon kell figyelni, de egy kis séta után előkerül egy másik jelzés is valamelyik fán.
Felsőpetény feletti agyagbánya mellet nemrég felállítottak egy Westeles tornyot. Ha valaki Felsőpetény felöl tart Romhányba, akkor a torony kerítése mellett jobbra kell egyenesen tovább mennie, ez vezet a turistaútra. A kocsma nyitva volt, kaptam is egy jó minőségű bélyegzőt.
Felsőpetény után szintén ritkák a jelzések, talán hármat vagy négyet láttam összesen. Szerencsére csak egyszer szaladtam túl egy kereszteződésben.
Ősagárdon a „vegyesbolttal összenőtt italbolt” zárva volt, viszont található a faluban még egy Kéktúra pecsét a Rákóczi utca 73-as szám alatt! Ez egy parasztházból kialakított kiskocsma. Ha a Naszály felöl jövünk, akkor Ősagárdon először a Szabadság utcára érkezünk, ez vezet a falú főutcájába a Rákóczi utcára. A kiskocsma a Szabadság utcával szemben van, pont itt a kereszteződésben. Nagy alumínium kapuja van, amin jégkrémes matricák láthatók. Az udvarban rekeszek vannak, és falon van egy pici tábla: Országos Kéktúra Pecsételő Hely. A hölgy mesélte, hogy még a rendszerváltás előtt hozta egy öregúr a pecsétet, „aki azóta már biztosan nem is él”. És még arról panaszkodott, hogy utóbbi időben egyáltalán nincsenek Kéktúrázók. Vagy csak nem ismerik ezt a pecsételő helyet és túl mennek rajta?
Ősagárd után a Törökrétig megint egyértelmű az út, viszont itt megint túlfutottam, és amikor erősen lejteni kezdett az út, akkor döbbentem rá a tévedésemre. Úgy emlékszem, hogy Törökréten a magasles után kell balra fordulni, kékjelzést viszont csak akkor láttam, amikor kereszteztem a piros jelzést. Innen viszont sűrű jelzések vezetnek egészen Katalinpusztáig. A Naszályon az út a hegygerincen vezet felfele, amin található egy gyönyörű kilátópont, visszatekintve látható az út egészen a felsőpetényi agyagbányáig.
A kilátóhoz felérve azt hittem, hogy a további út könnyű sétagalopp lesz. Tévedtem! A Naszályról levezető út életveszélyes! A talaj porhanyós és rengeteg lehullott falevéltől még csúszósabb volt lefelé. Bevallom, csak gatyaféken tudtam lejönni, amitől a túrám végére nagyon poros lettem.
Romhányból 9:15-kor indultam és Katalinpusztára 17:15-re értem. 8 óra alatt jártam be a több mint 27 km-es utat. Túrázókkal nem találkoztam, viszont erdei munkássokkal többször is. Volt amikor ők biztattak, hogy nem tévedtem el, jó fele járok, csak a jelzések ilyen ritkák. :-(
Köszi a figyelmet, remélem található hasznos info az írásomban.
Az utóbbi napokban sajnos nem tudtam a topikot nyomonkövetni,így most olvastam vissza.Csatlakozom az előttem szólókhoz és én is szeretnék gratulálni az AK-t teljesítő csapatnak.
Ősszel úgy tervezem,hogy gyalogosan én is belevágok a teljesítésbe elsősorban a hozzám közelebb eső déli szakaszokon,remélem így legalább a hőgutát és a defektet sikerül elkerülni.
Megyei jelvényt csak akkor lehet kapni,ha van külön megyei füzetem vagy elég az AK-s füzet?
a kék perjellel én is találkoztam a bükkben az egyik a szarvaskői vasútállomásról indul.
Nem kék, jelvényt sem kaptam, de azért elmesélem (ha nem haragszotok...)
Miskolc környékén jártam, és volt egy szabad délutánom.
A kocsit Miskolc és Lillafüred között hagytam, a Farkasgödör-Örvénykői kisvasút átjárójánál. Onnan indultam a Z-jelzésen, amely a Gulicska érintésével, egy félkört leirva vezet Lillafüredre. A Gulicskáról gyönyörű panoráma nyilik.
Lillafüredről a másik "félkört" a Szeleta-barlang érintésével, a P-négyzet, majd a P jelzésen tettem meg. A Szeleta-barlangnál kicsit "elbóklásztam" a sziklákon, de ettől mindenkit óva intek, mivel úgy eltévedtem, hogy több, mint egy órát bolyongtam a sziklaoldalban, mire visszataláltam. Más lejárat pedig nincs (én legalább is nem találtam)
És hogy valami kék is legyen a dologban: a második félkör - a P-négyzet és P jelzéssel együtt - egy átlós kék sávval is jelölve van. Megmondaná valaki, hogy ez miféle jelzés?
A többiek nevében is köszönöm a szurkolást és a gratulációt.
Köszönjük továbbá Áki bácsinak a mennyei palacsintát, hűs italokat és Cam Mogónak az esti lakomát: rántott husi és sajt (!), dinnye, barack, alma és italok.
Köszönet Kvte-nek a legjelzetlenebb szakaszon való átnavigálásért. (Legközelebb úgyis hamarabb érünk a Trabinál)
Tibet
Megj.: HOMOK - személy szerint nem szeretem, sőt... Sok helyen mégis bevállaltam, mert az Alföldhöz tartozik. Ha azonban már menni sem lehet benne, ha lépten-nyomon defektet kap az ember, akkor szerintem jogos a kerülés.
Nekünk jó lesz a legközelebbi közös túrán is, ha lesz ilyen a közeljövőben... Ha nem, akkor hétközben mikor lehet összefutni veled a nyugatinál? Kb. 3/4 5 - 5-re tudok odaérni.
Múzslával találkoztam nemrég. Elvitt 5 cédét. A többi is kész lesz még ma! Lehet érte jelentkezni!
Azt mondta, hogy a beszámolójának háromnegyede már készen van. Jövő héten olvasható lesz a topikban.
jahh, lehet, hogy ezt kellett volna nekem is.. :)) de én vittem egy listát, hogy szerintem mit kéne, úgyhogy.... azért nekem nagyon gányos volt már egy két része.. oké, két év múlva neked is biztos lesz bowdenhiba meg ilyen apróságok, hogy lötyögő pedál meg nyolcas stb.. :)))
vagy kőpapi-rolló :-)
meg vártatok rám a homokban.
Képzeld tegnap elvittem a bicajt szervízbe nagytakarítás után és Kivi hazaküldte, hogy semmi baja és megdícsérte, hogy csillog-villog. Már nem is volt rossz ráülni - Neoganormon csodákra képes :-))
