Lássuk csak,lehet hogy kapisgálom.
Tehát a hajó megy 0.5c-vel,hogy továbbra is fénysebesség legyen a fénysebesség,felére lassúl rajta az idő.namármost,ha a külső szemlélő számára meg akar állítani valami ,akkor az ő szempontjából fénysebességel kell indítania,hiszen noemál időnél az számít 0.5c-nek.
De itt a "C" rakétán "A"-hoz képest felgyorsul az idő! Miert gyorsulna? A-hoz kepest B es C szimmetrikusak, A szerint mindketton lassabban telik az ido...
Lényeg:van az A rakéta,amely 0.99c-vel megy.Az "A" rakéta kilő haladási irányba egy rakétát 0.99c-vel("B")és haladási iránnyal szemben ("C").
"B" rakéta a külső szemlélő számára 0.9999c-vel fog menni,"C" pedig 0c-vel.Ennek megfelelően "B" lokális ideje úgy áramlik "A"lokális idejéhez,mint az álló megfigyelőé "A"-hoz.
De itt a "C" raktéán "A"-hoz képest felgyorsúl az idő!
Hol hibás a logikám?Mert ebben az esetben a vonatkozási rendszerünket nem választhatjuk meg tetszőlegesen.
Ebben a hozzászólásban olyasmiről értekezel amit véletlenűl elég jól ismerek!
Nem a monitor energetikai rendjére gondolok ( a részletek nem teljesen, de a végső kijelentésed korrekt!)
Hanem a képcső -monitor képernyő- működése ami nem teljesen korrekt!
OFF
Valóban a nagy mozgási energiájú elektron gerjeszti a fénypor, vagy a festék pöttyöt a szines képcsőben! Az elektron nagy energiáját több a képcsőben elhelyezett eszköz adja! Elöször is maga a katód ami fűtve vagyon, általában magas nikkeltartalmú ötvözetből készült és be van vonva báriumoxiddal. Ezek segítik a polaritásából adódó elektron többlet vákumba jutását. Így a katód körül egy un. emittált elektron felhő alakul ki amit az anódon lévő nagyfeszültség vonzani kezd +11- +30KV. Azért, hogy az elektron felhő ne egyszerre érje a teljes világító felületet nyalábbá alakítják és az eltéritéssel mozgatják, a képernyőt pásztázzák! Ehez használják a képcső nyakábanlévő rács nevű eszközöket (gyorsító rács, fókuszáló rács)
Ha a katód a használat során a rajtalévő réteget elveszíti,(lepereg a hőtágulástól) vagy a fütése csökken ( a fűtőszál párolog és vékonyodik, ettől ellenállása nő, teljesítménye csökken) A képcső emisszió szegény lesz fényereje csökken, és a fokuszáló rács sem tudja feladatát betölteni, ettől lesz a kép "életlen, homályos". Ha szegény eletronunk el ért a világító rétegig ott valóban eltalálja a fényport, ami anyagában megváltoztatja a kristályokban lévő atomok közös elektron pályáinak energia szintjét ami azt az anyagra jellemző hullámhosszú, energiájú foton kisugárzásával állit helyre. Közben az eletron sugár kissé roncsolja is a fénypor anyagát, kristájait ami lassan leporlad, leég a felületről. A Degaussing áramkör a színes képcsövekben a fénypormátrix elött lévő maszkot tartja karban. A maszk feladatat az, hogy az eletron sugarakat (RGB) mechanikusan úgy takarja, hogy azok csak a saját fényporszemcsélyüket találhassák el! A maszk anyaga műszaki okokból vas, ami hajlamos a külső környezetben lévő mágnességet felhalmozni, és ez megzavarja az elektron pályákat ami a színes képcsővekben színes foltosodát ad! Ezt a mágnességet "tünteti el" a DEGAUSS!
"modjuk megy az ürhajó 99%-os fénysebességgel.A haladási irányába kilo egy rakétát,amely szintén 99%-os fénysebességre gyorsul,a haladási irányával szemben pedig egy másikat 99%-os fénysebeséggel."
Tehat a mozgo urhajo elore es hatra kilo egy-egy raketat, az urhajohoz kepest 0.99 c-vel.
"namármost,az elore kilött rakétán (az ürhajóhoz képest) lelassul az ido,a hátra kilöten pedig gyorsul(az urhajóhoz képest)."
Ha hiszunk a relativitaselmeletne, akkor ez nem igy van. Az elore es hatrameno raketak egyforman viselkednek.
Oké, egy színes monitort tényleg elég precízen kell megcsinálni ahhoz, hogy jól működjön. De én megnézném, hogy mikor tervezik úgy a monitorokat, hogy előveszik a relativitás-elméletet, és elkezdik számolgatni a relativisztikus tömegnövekedést...
"... akkor fordul elő, amikor nagyon hosszú időn át nagyon erős elektronnyaláb bombázgatta a képernyőt."
Nem erősebb, mint máshol, csak mindig ugyanott. De mindegy, a lényeg az, hogy az elektronsugár hatására az anyag is változik. Lehet, hogy ma már jobb anyagokat használnak, és a jelenséget már nem lehet szabad szemmel látni a monitorokon, de ez nem jelenti azt, hogy nem is létezik.
Már felvetettem néhány gondolatot, illetve "megalkottam" egyfajta speciális relativitás-elméletet, de nem vittem odáig, hogy a fizikusok összes képletét átgyúrjam ennek megfelelően. Ehhez nincs elég időm és információm. Meglehet, hogy agyam sem. De én legalább nem hittem el az állításokat és a képleteket minden fenntartás nélkül. Az irományomat megtalálhatod a honlapomon, annak címét meg az adataim között. Meglehet, hogy nemsokára némiképp módosulni fog, mert az itteni viták segítettek megérteni egy-két dolgot. Szerintem annyit megér, hogy elolvassa, akit érdekel a téma, és elgondolkodjon rajta.
Pedig itt éppen az lenne a lényeges kérdés, hogy hogyan tudod ellenőrizni, hogy mennyi volt az elektron mozgási energiája.
Az energiamegmaradásban én sem kételkedem, de abban igen, hogy a monitor éveken át sem változik. Lehet, hogy Te tudod, hogyan gyártják a monitort, én viszont már láttam olyat, amin akkor is meglátszott a szöveg, ami rajta szokott lenni, amikor már órák (vagy napok, nem ez a lényeg) óta ki volt kapcsolva. Nem véletlen, hogy kitalálták a képernyővédőt. Szóval, elhiheted nekem, hogy a monitor anyaga sem marad évekig változatlan, és ez a változás nyilvánvalóan a használat során történik. Ezek után nem hiszem, hogy ki lehet jelenteni, hogy az energia csak az elektrontól származhat.
Persze, elképzelhető, hogy jórészt mégis attól származik. Még az is elképzelhető, hogy a nagysága megfelel a relativitás elméletének. De ez nem bizonyítja az elmélet helyességét, csak éppen nem cáfolja meg.
Ha az első mondatomban említett kérdést sikerülne tisztázni, akkor mindjárt világosabb lenne, hogy mi a helyzet.
modjuk megy az ürhajó 99%-os fénysebességgel.A haladási irányába kilő egy rakétát,amely szintén 99%-os fénysebességre gyorsul,a haladási irányával szemben pedig egy másikat 99%-os fénysebeséggel.namármost,az előre kilött rakétán (az ürhajóhoz képest) lelassul az idő,a hátra kilöten pedig gyorsul(az űrhajóhoz képest).
Viszont hol van itt a vonatkozási rendszerek tetszölegesen választhatósága.??????????
Most az egyszer ritka éleslátásról tettél tanúságot, bár én nem állítottam, hogy a csillagászok optikai és atomfizikai ismeretei a nullával egyenlőek. De a többi stimmel.
"Szerintem a kettő között semmi különbség. Ez csak egy vicc volt, azért mondtam, hogy megérttessem veled, hogy egy ilyen elmélet igazából egyenlő a relativitáselmélettel."
Akkor talán Neked kellene megérteni, hogy mégis van különbség a kettő között. Körülbelül ugyanaz, mint azon állítások között, hogy a hozzánk nagy sebességgel közeledő test órája lelassul, illetve csak lassabban látjuk járni. A kettő nem ugyanaz.
A többiben igazad van, ez is egy lehetséges magyarázat. Csak éppen a valóságnak egy hibás hipotézisen alapuló elferdítése az alapja. Mondjuk inkább azt, hogy a tömeg a gravitációs erőteret változtatja meg, és mindjárt össze tudjuk egyeztetni a dolgot a fizika többi ágával!
"A sebesség mérhető, a gyorsítási energia mérhető, a magyarázat pedig nem lehet a newtni mechanikában (ahogy te állítod)."
Tudomásom szerint a newtoni mechanika nem foglalkozik ilyen speciális esetekkel, azaz nem vizsgálja a hatás terjedésének sebességét. Márpedig itt éppen azt kellene vizsgálni.
Azt, hogy egy testen az egyik irányban gyorsabban, a másikban lassabban telik az idő, nem tudom értelmezni. Eddig még nem hallottam arról, hogy az idő vektormennyiség lenne, és ezt nem is tudom elhinni. Szerintem ezért az ötletért a rel. híveitől sem kapnál dicséretet.
Bár ha azt akartad mondani, hogy a gyorsan haladó testről úgy látszik, hogy az előttünk levők ideje felgyorsul, a mögöttünk maradóké pedig lelassul, akkor egyetértek. De ez csak a látszat. A valóságban senkinek az órája nem fog másképp járni csupán attól, hogy mozog egy megfigyelőhöz képest.
Naszóval ott tartunk, hogy Dulifuli mester szerint nem jó a gravitációs törvény, (rosszul számolják a tömegvonzást, stb.), nem jó a maxwelli elektrodinamika (a gyorsabb töltésekre másképp hat a Lorentz-erő, mint a lassabbakra, stb.), a részecskefizikát úgy ahogy van, ki lehet dobni (a mezonok másképp keletkeznek, mint ahogy, a szinkrociklotron nem is úgy működik, ahogy, stb.), a csillagászok optikai és atomfizikai ismeretei a nullával egyenlőek (hülyeségeket beszélnek a kettőscsillagokról és a spektrumvonalakról), a relativitáselmélet meg köztudottan baromság.
Ellenben biztos van olyan elmélet is, ami mindezeket helyettesítve megmagyaráz mindent a világon, csak Dulifuli mester egyelőre nem ért rá ezt megalkotni.
Ez rossz hasonlat, hiszen a kepernyot folyamatosan bombazzak az elektronok, tehat a kepernyonek valamilyen 'energiaforrasa' kellene legyen...
(bar szamos topik szol az "energia a semmibol"-rol)
Hát persze! És ha én ledobok egy kézigránátot India fegyverraktárára, és felrobban fél Ázsia az atomtöltetektől, akkor azt mind a kézigránát energiája okozta, mi? Hiszen ha nem dobtam volna le, akkor semmi nem történt volna!
"Akkor nézzük a következő dolgot: nagy tömegű test, például a Nap mellett elgörbül a fény útja."
Ehhez nem kell relativitás. Elég hozzá az, hogy a fotonokra is hat a gravitáció.
"A Merkúr ellipszispályája gyorsabban "forog" a Nap körül, mint amit a többi bolygó vonzó hatása indokolna.
Levonható a következtetés, hogy a Merkúr a Nap erős gravitációs mezőjében pont úgy viselkedik, mintha picit nagyobb lett volna a tömege."
Vagy pedig az a következtetés vonható le, hogy rosszul számították ki a Nap és a bolygók tömegvonzását.
"Tehát van látszólag két gyökeresen különböző dolog: egyik a gyorsan mozgó elektronok, másik a gyorsan mozgó Merkur. Mindkettőnek mintha egy picit nagyobb lenne a tömege a gyors mozgása miatt, pedig gyökeresen különböző erőhatások érik őket. Eddig ok?"
Nem. Miért lennének az erőhatások gyökeresen különbözőek? Mindegyikre nézve olyan hatás érvényesül, ami fénysebességgel terjed. És meglehet, hogy a hibát az okozza, hogy a terjedés sebességét nem vették figyelembe.
"Jó. Akkor relativitáselmélet alternatív verzió: sem az elektronok, sem semmi más tömege nem nő meg, csak az összes kölcsönhatásban úgy viselkedik, mintha megnőtt volna. :-)"
Ez már jobban hangzik. Persze, lehetne alkotni olyan elméletet is, ami megmagyarázza, hogy miért viselkedik úgy. És az az elmélet még korrektebb lenne.
A sebesség mérhető,a gyorsítási energia mérhető,a magyarázat pedig nem lehet a newtni mechanikában(ahogy te állítod).
Nekem a vonatkozási rendszereknél van némi problémám.Ha pl. egy tárgy fénysebeségel megy,és kibocsájt egy másik testet fénysebességel,akkor a testen egyik irányban gyosabban,a másikba lasabban telik az idő(a forráshoz képest).Itt most nem fényhullámról,hanem egymásik ürhajórol van szó pl.(egyik esetben ,előre ugye az indulóponthoz képest növekszik a sebesség,igy lassúl az idő,a másik irányban viszont gyorsul az idő!).
Ez hogy férhet össze a tetszőleges koordinátarendszer kérdésével?
"Amúgy az is jól kijön, hogy a fénysebesség közeli sebességgel mozgó elektronok pont úgy viselkednek, mintha megnőtt volna a tömegük és pont annyival, amennyit a relativitáselmélet mond."
Na látod, ez volt a korrekt állítás! Már csak az okot kéne megkeresni, mármint hogy miért pont úgy viselkednek.
"Az ellenpélda ott áll előtted, ez pedig a monitorod. Az pont azért tud világítani, mert igen gyors elektronok csapódnak bele. Annyira gyorsak, hogy kb 5%-ot nő a tömegük... EZT figyelembe kell venni a monitor tervezésekor, mivel az elektronsugarat igen precízen kell célozni (el kell találni vele kb 30 centiről a kb 0.3 mm-es pixeleket) és itt 5% hiba már bőven működésképtelen monitort eredményezne."
Mindenben igazad van, kivéve a tömegnövekedést. Inkább itt is úgy kellene fogalmazni, hogy ilyen sebességnél úgy tűnik, mintha a részecske tömege megváltozna, de a valóságban alighanem csak arról van szó, hogy az ilyen sebességű részecskére másként hat az elektromágneses mező. Én nem azt állítom, hogy a rel. rossz eredményt ad, hanem azt, hogy a hozzá adott magyarázat hibás.
Nem tudom, mitől van, de nem hiszem, hogy a tömeg növekedésétől. Talán arról van szó, hogy a becsapódó részecske a céltárgy részecskéit gerjeszti valamilyen módon, és éppen ilyen mértékben. Mert ugye nem akarod azt állítani, hogy egészen pontosan meg lehet mutatni, hogy csak az az egy részecske adta le az energiát?
Hmmm
1) szoval mi a magyarazat? vagy meg nincs holnap ? (:-)
2) nem ertem mi a baj a vonattal? nem latja rovidebbnek a vonatot az alagut es viszont, vagy miben tevedek?
Holnap megmondom a megoldast, addig lehet gondolkodni! Melyik holnap?
En a kovetkezo peldat szamoltam ki: megyen egy egyseg hosszu vonat 0.8c-vel. Athalad egy szinten egyseg hosszu alaguton (0 idopontban talalkozik a vonat eleje az alagut bejarataval).
Az alagut szerint athaladt rajta egy 0.6 hosszu vonat, a vonat szerint szembejott egy 0.6 hosszu alagut.
Az alagut szerint volt olyan idotartam (3/4..5/4), amikor az egesz vonat benn van az alagutban, a vonat szerint ellenkezoleg, volt olyan idotartam (a sajat ideje szerint szinten 3/4..5/4), amikor a vonat eleje mar kinn volt, a vege meg kinn volt az alagutbol.
(Abban mindketten egyetertenek, hogy a vonat vege t=(1+0.6)/0.8=2 idoben jon ki az alagutbol)
