Hol mi történt? Az index-el? Nem tudom, állítólag volt valami nagy rendszerhiba vagy mi, ilyesmit mondtak a moderátorok. Több helyen is eltűnt egy csomó topic, meg felhasználó az ő hozzászólásaikkal együtt. Sajnos nem minden topicot lehet így visszahozni.:-((
Gépész vagyok,de szvsz hogy bebizonyitsuk az ionhatjómüvön az ált.relt,nem kell fizikusnak lenni.
Egy vákuumkamrában méred a nyomóerőt,közben a hajtómű szakaszos bekaőcsolásával méred a kiáramló ionok sebességét.
A szkeptikusság az én szememben erény, de csak akkor, ha nem azonos a minden áron való kötözködéssel. Az alábbi két mondatod alapján nem tudom eldönteni, hogy Te valóban azért vagy szkeptikus, mert kritikusan szemléled a dolgokat, vagy csak kötözködni akarsz:
1.) Nyilván valóban nem értjük az egészet, de nem is akarjuk.
2.)Mégpedig azért, mert kritikusan szemléltük az alapjait, és úgy látjuk, hogy azok nem állnak valami stabilan.
Amennyiben az itt vastagon szedett rész igaz, akkor sajnos, csak kötözködő vagy. Ha netán mégsem igaz, és komoly érveket komolyan megfontolsz, és hajlandó vagy logikusan gondolkodni, abban az esetben én vállalom, hogy egyszerű, kédes-feleleteken keresztül vezető logikai úton elvezetlek ahhoz az állásponthoz, hogy Te is elfogadod a spec. rel. elméletet. Persze, csak, ha van hozzá kedved. Nem hittérítő vagyok, tehát elvileg Te is meggyőzhetsz engem, de csak logikus érveléssel. Kezdhetjük a játékot?
1. Meg mindig ados vagy nekem azzal, hogy elmondd, Szerinted az elektromagneses hullamok mihez kepest terjednek c-vel? Mert a Te uzeneteidben is gyakran megjelenik ez a kijelentes es egyaltalan, a c fogalma, csak most mar nem vilagos, Te mit ertesz rajta.
2. Ha van egy elmelet, ami logikailag es a kiserletekkel is konzisztens, akkor milyen alapon kritizalod? Nem a jogodat vitatom el, hogy kritizald, de valamire alapoznod kell azt a kritikat. Az ugyanis, hogy "az egyidejuseg relativitasa nem lehet igaz", nem elfogadhato alap, mert nem hittetelekhez ragaszkodunk, hanem a fizikai valosaghoz.
3. Az egyidejuseg azert relativ, mert ha nem lenne az, akkor a feny (inerciarendszerben es vakuumban) haladhatna c-tol kulonbozo sebesseggel. De sohasem halad massal, csak c-vel. Senki sem latott meg fenynyalabot c-1km/s vagy c+1km/s sebesseggel haladni. Ezzel a tennyel mit kezdesz?
"Ők szépen megtanulták, amit előadtak nekik. Én csak azon csodálkozom, hogy nem gondolkodtak el azon, hogy minden igaz-e abból. Vagy legalábbis nem eléggé. "
Hát ez marha jó (:-))). Pont fizikusokra mondani ilyet... Ez a tájékozatlanság csimborasszója - már bocsánat!
Nem vagyok programozó, de tanultam programozást és programtervezést, és elhiheted nekem, hogy ott sem minden prof síkhülye.
Elhiszem, hogy a fizika művelői között vannak olyanok, akik szép kerek rendszerbe tudják foglalni a tanokat. Éppen a rel. elmélete egy ékes példa arra, hogy milyen szép kerek rendszert lehet kihozni még egy hibás elvből is. Én nem a tudásukat kérdőjelezem meg, Ők szépen megtanulták, amit előadtak nekik. Én csak azon csodálkozom, hogy nem gondolkodtak el azon, hogy minden igaz-e abból. Vagy legalábbis nem eléggé.
Nem akarom azt állítani, hogy én nagyobb zseni vagyok. Én csak szkeptikus vagyok, és nem veszek be mindent. És ezzel nem vagyok egyedül. Akik szakembernek tartják magukat (nem tudom, Te mennyire tartozol ezek közé), azt gondolják, hogy mi nem értjük a dolgot. Nyilván valóban nem értjük az egészet, de nem is akarjuk. Mégpedig azért, mert kritikusan szemléltük az alapjait, és úgy látjuk, hogy azok nem állnak valami stabilan.
Mellesleg eddig még nem láttam megcáfolni azt, hogy az egyidejűség nem relatív...
"Az elektron ugyanis igen kis tömegű, s emiatt könnyen fel lehet gyorsítani elektromágneses terekkel. Már egy sima 20kVos feszültség hatására is megközelíti a fénysebességet.
Viszont ha nő a tömege, akkor ugyanaz az erő már kevésbé fogja gyorsítani."
Ez nagyjából így van, csak éppen én nem hiszek abban, hogy nő a tömege. Inkább hiszem azt, hogy ugyanolyan elektromágneses tér kisebb erővel hat rá, ha nagyobb sebességgel halad.
"nem akkora lesz a tolóer?, amekkora a kirepül? ionok sebessége alapján newtoni mechanikával számolni lehetne."
Ez érdekes. Akkor mekkora lesz? Hogyan mérik a tolóerőt, és hogyan az ionok sebességét?
"A kirepülő részecskék energiáit elég pontosan tudják mérni ahhoz, hogy ezek alapján felfedezzék a neutrinót. Ebből én bizonyítva látom, hogy a relativitáselmélet (relativisztikus) neutrinótömegnyi határon belül stimmel."
És hogyan szól az a bizonyítás?
Na jó, én nem azt állítom, hogy nem kapunk helyes eredményt bizonyos esetekben, ha a rel. szerint számolunk. Én csak azt állítom, hogy a rel. elve nem igaz.
"a nukleáris technikában (amit PONT az a tudóscsoport indított el, amelyik a nukleáris technikát is elindította a Földön, Einsteintől Teller Edéig) szintén nemnagyon sivalkodnak, hogy nem megy a relativitáselmélet..."
Itt is az lehet a helyzet, hogy az energiával minden stimmel. Csak éppen nem hiszem, hogy ennek az az oka, hogy a tömeg változik - egyszerűen nagy sebességnél másképpen működnek az energiaátadással járó folyamatok. Már csak azért is, mert az energiaátvitelnek is van valamekkora sebessége.
(Egyébként a zárójelben levő állításodon nem csodálkozom, hiszen én is PONT az vagyok, aki vagyok.)
De bizony, hogy nem sírnék, hanem megpróbálnék összedobni egy olyan kütyüt, ami működik.
Mármint ha én lennék a gyártó.
Egyébként hogy is van ez a gyorsítással? Az elektronok nem fénysebességgel mozognak? És ha nem, akkor biztos, hogy más sebesség más pályát is jelent?
És abban biztos vagy, hogy az elektromágneses erőtér ugyanolyan mértékben hat az elektronra, akármekkora is a sebessége?
Miután leírtam, már bennem is kétségek kezdtek felmerülni, hogy ez valóban általános iskolás tananyag-e. Most leellenőriztem, és valóban Neked van igazad. Köszönöm a kiigazítást!
Tetszőleges q töltésre ható F erő E elktromos mező és B mágneses indukció esetén F=q*(E + v x B), ez az ú.n. Lorentz-féle erőtörvény. Az telejesen mindegy, hogy az elektromágneses mező statikus-e, vagy sem, a képlet mindkét oldala a helynek és az időnek a függvénye. Az elektromágneses energia valóban nem azonos az elektronnal, sőt még az elektron energiájával sem, magának az elektromágneses mezőnek is van energiája, sőt impulzusa is. Az elektronok az én tudomásom szerint is lassan mennek a vezetőkben, kb 2 m/s sebességgel. Ez nem akadálya abbak, hogy az áram mégis fénysebességgel haladjon. Könnyen belátható ez, ha arra gondolsz, hogy egy hosszú rúd vége is "azonnal" megmozdul, ha a másik végét bármilyen lassan tolni kezded. De ezeket szerintem tanulnod kell (-lett volna) már az általános iskolában is.
Üdv,
Anti
Légy szí segítsetek! Valaki legyen szíves irja le az elektonra hogy hat a szatikus tér fezsültsége , a képlet érdekel, a hatásmechanizmust gyakorlatilag ismerem!
Nem értem miért ne haladna a vezetőkben az elektron 0,6-0,8 as fénysebességgel, A gyakorlatban soha nem is számoltunk mással! Csak ha nem az eletromos energia nem azonos az elektronnal! Nem mondom, hogy valamit nem keverek, volt már úgy!
Az nem azért volt, mert a marhák elfeledkeztek az adatközlési rádiófrekvencia Doppler-eltolódásáról (amit kis, párszor tíz km/s sebességekre klasszikusan is ki lehet számolni), mint például a Cassini/Huygens űrszonda esetében történt?
"Az a szerencsétlen ellektron a vezetékben tranyókban és mindehol fénnyel összemérheto sebességgel haladhat akár néhány milivolttól is."
Nono...
"az atommagkörül sem m/s "megy" az elektron felho!"
Nono2...
Naszoval a legegyszerubb modja kitalalni azt, hogy az elektron eppen relativisztikus sebesseggel megy-e vagy sem, az az, ha osszehasonlitod a nyugalmi energiajat (m0 c2) a mozgasi energiajaval.
Egy elektronnak emlekeim szerint olyan 100 keV koruli a nyugalmi energiaja. Mozgasi energiajat pedig adott gyorsitofeszultsegnel konnyu kiszamitani: par mV eseten meV nagysagrendu elektronikai eszkozokben. Itt az elektron eszerint nem megy relativisztikusan, azaz sebssege joval kisebb mint c. (Ha jol emlekszem, egy kozonseges drotban cm/s-ban lehet jol kifejezni az elektronsebesseget.
Egy kepcsoben mar kV koruli feszultsegek vannak, igy mar szamit a relativisztikus korrekcio a klasszikus kepletekben: az 5 % nem rossz becsles eszerint.
Egy gyorsitoban GeV-eken es TeV-eken pedig mar gyakorlatilag a nyugalmi energiaja elhanyagolhato a mozgasihoz kepest, igy gyakorlatilag ugy viselkedik mint egy tomegtelen reszecske (pl. foton): majdnem c-vel megy.
Atomokban -- ha jol emlekszem -- sebessege (hogy milyen ertelemben veve, az egy hosszu tortenet) ugy 1/100-ad c korul lehet (nem vagyok most hirtelen ebben biztos, ellenoriznem kene). Es ha jol emlekszem, ahogy novekszik az atommag rendszama (pozitiv toltese), ugy no ez a sebesseg. Egy 100-as rendszamu atommagnal mar eros relativisztikus effektusok vannak.
Emlékeim szerint a tömegnövekedés nem a sebességgel lineáris,hanem négyzetes,tehát a sebesség kicsi növelése is már olyan hibát hoz be,amit a fönököd előtt nem tudsz gyártási pontatlanságként elsikálni.
tehát a hibád alacsony gyorsítófesznél még türésen belűl van,aztán a gyorsítófesz növlésével meredeken elkezd nőni.
Egyébként volt szerencsém motorméretezést látni és csinálnom is kelett pár alapszámítást.
Hidd el,egy lengőkarméretezés is messze túlmutat az esztergályos tudásán,a csapágykiválasztásokról nem is beszélve.(aztán jönnek a hőtani cuccok,kompressziók meg a henger belső felületi minősége,a pontos előtolásmegválasztás)...
Persze,ha csak egy meglévőt másol valaki,vagy innen-onnan kiszerelt alkatrészekből épít,az más...
