Nyilván ezek között "filléres" különbség van (100 nm-en takarással együtt is 10e ft alatt van a páraátresztő fólia s a többi sincs ingyen). Ha esetleg valamelyiket ingyér tudja beszerezni a k. szigetelő, akkor tud 2-3e ft-tól többet megspórolni.
Csak anyit szeretnék hozzáfűzni a párbeszédhez, hogy tetőtérben kerülni a gyúlékony anyagot mint papír és fokozottan gyúlékony "geotextília" veszélyes !
Mínuszokban a pára a gyapot belsejében csapódik ki (harmatpont), majd a kondenzálódott cseppek visszafolynak a belsejébe. Ezt lehet megelőzni párazáró fóliával a gyapot alatt.
A tetejére a legolcsóbb megoldás a por ellen (ha szükséges) a tekercsben kapható vékony (csomagoló)papír. Persze a páraáteresztő fólia jobb, de jóval drágább.
"HA a tetőfedésen át nem jut be porhó és vízpára esőben, akkor
pár sem sok jut be és gyapot szálak sem kifele a padlásból."
Igen, elvileg fóliázva van a tetőfedés, de ugye a fólia nem légmentesen zár hiszen szellőzik,
befúj a szél, mozgatja a fóliát is.Márpedig ha mozog a levegő akkor szélbácsi berakja a porszemeket is...
Páraáteresztő erre is van 200pénz volt a legolcsóbb, de a tekercs túl sok mert 75m2...
"Összeesés jeleit csak ott mutatja, ahol meg lett taposva
ill. ahol nedevesség érte (antenna szerelések környékén)
Amíg száraz és nincs taposva addig szerintem nem esik össze...
A másik oka az összeesésnek talán az lehet, ha
nincs alul páraZÁRÓ fólia, de nem elég vastag a
gyapot és nagy hidegben a kifele tartó pára
néha belefagy... aztán kiszárad...
(bár látni még nem láttam ilyet élőben)"
Igen ez OK, de az ilyen összeesések után újra "kirúgja" magát nem?Hiszen a csomagalosába is össze van préselve!Most ha 1 hónap múlva valamiért rálépek akkor fél évre rá is ott lesz a nyoma->összenyomódás???
Nálam a padlás egy részén szabadon van az üveggyapot már több, mint 6 éve, és semmi jelét nem mutatja, hogy össze akarna esni. A padlás rendesen szellőzik, eső nem esik be.
Szigetelést ma tudtam megvenni... két ünnep között semmi nem volt nyítva.
390Ft/m2 volt a 40 es értékkel bíró üveggyapot tekercs ára.Ebből vettem 30cm vastagságra valót a födémre.
Holnap szigetelnénk...
Csak emlékeztetőleg:
gipszkarton, párazáró fólia,5cm párnafa közte 5cm üveggyapot,födémgerenda 10cm közötte 10cm üveggyapot,rajta OSB lap a járás miatt.
Erre menne rá keresztbe rétegezve még 30cm.
Azonban... a bótba azt mondták nekem, hogy hagyjam fent az OSB lapokat és arra terítsem rá.. én félek, hogy az esetleges pára megreked az OSB lap miatt.
Szerintem le kell szedni- nemcsak a felhasználhatósága miatt...
Jól gondolom?
bótba: a szigetelés tetejére mindenképpen tegyek pl vékony takaró fóliát, mert a por esetleges eső/nedvesség miatt összeesik és többé soha ki nem rúgja magát!
Erről még nem hallottam!Valóban így van ez?Én max páraáteresztőt tudnék elképzelni, de iszonyat drága.. ha nem kell kihagynám... szükséges? Mert akkor beszerzem!
Én is sokat szellőztetek, de még soha nem jutott eszembe megnézni, hogy milyen a hőszigetelés a padláson, mikor sok fogyott a gázból. Ez nálad honnan jött? :)
Van a padlásnak szellőzése? Nálam teljesen át van szellőztetve, és még eddig (6 éve készült a ház) nem vettem észre, hogy vizesedne a szigetelés.
Egyébként nálam is >10 m3 szokott fogyni, ha nagyon hideg van kint. Ezen úgy segítek (idén télen először), hogy napközben, mikor ugye dolgozik az ember, meg éjszaka visszaveszem a termosztátot. Így már nem fogy annyi gáz, mint eddig.
"A házam kb125m2 es, 325légköbméteres, 19 fok van bent. 325*14*0,0003633=1,65kWh 16ft/kWh val számolva 26ft egy szellőztetés. Napi háromszori szellőztetés78ft de legyen 100 a vesztségek miatt."
A válasz jó. Ötös, leülhetsz. :)
"Ezek alapján a szellőzetető rendszer sem biztos hogy túlságosan megéri."
Előző ötös törölve: mert úgy gondolod, hogy a lakásod tökéletesen légmentesen le van zárva és csak a szellőztetéskor lesz levegő-hőveszteséged. Pedig ez nem így van: hagyományos lakásoknál ha egész nap nem nyitsz ajtót/ablakot akkor is cserélődik a levegőd, még akkor is akár naponta TÖBB EZER köbméternyi hideg/meleg levegő cserélődhet (és akkor még szélcsendes nap volt).
A mesterséges szellőztető rendszerek (és a lakás körbetömítés) lényege éppen az, hogy attól kezdve nem különböző véletlen fizikai jellemzők, ajtó/ablakrések, szellőzőnyílások és az időjárás pillanatnyi szeszélye dönti el, hogy mennyi levegő cserélődik a lakásodban (=mennyi hő távozik), hanem attól kezdve Te tarthatod kézben az energiaveszteség/frisslevegő arányát.
És most még csak a filléres alap szellőztetésről beszéltünk, a hővisszanyerés lehetősége nélkül.
Egyik fala tulajdonképpen a ház homlokzata (egyik tűfalas vége), lábazat nélküli, tehát kvázi talajon álló (nem hiszem, hogy lenne az alzatban bármilyen hőszigetelés), könnyűszerkezetes (gerenda + colos deszka) födémmel, 20 cm körül téglafalakkal, két nagy (2,5m x 2,1 m) szigeteletlen, szekcionált garázskapuval.
Jelenleg itt van a hőszigetelt álló kazán és nincs külön megfűtve a helység, ami netto 36 nm. Gondoltam hogy betennék ide is egy radiátort, hogy annyira ne legyen télen hideg (kocsi + barkácsolás + virágok fagymentes helyen, stb.). Ill. hogy a ház falán keresztül megszökő meleg itt "hasznosuljon". Tehát nem a ház melléképület általa kitakart homlokzatát szigetelném, hanem a garázst (oldalfalak + födém)?
Érdemes egyáltalán ebben gondolkodni (fenti paramétereket figyelembe véve)? Vagy mivel az egész melléképület lábazat nélküli, szigeteletlen aljzattal + nagy ajtók + vékony falak azért nem lehetne olyan szinten gazdaságosan szigetelni, hogy abban egy kb. 5-10C-t el lehessen érni (5C-t megtartsa (fagymentesség), 10C-meg akkor ha tudom, hogy hosszabb ideig ott bütykölök) kinti -16 C, -20 C mellett is.
Őszintén megmondom tényleg el szeretném dönteni, hogy érdemes-e egyáltalán gondolkodni ezen, belefogni ebbe is, vagy olyan drágára jönne, ki ami ugye nem lakótérként használva csak mondjuk 20 év múlva jönne vissza.
Előre is köszönöm mindenkinek, aki akár csak részben is visszajelez bármelyik részre.
B) Tetőtér - jelenleg a teljes szarufakitöltéssel max. 8-10cm kőzegyapot (kasírozott ill. steppelt paplan) van bent.
1) Ahogy írtam a tető nem kiemelt, ezért vannak olyan terek, amiket nem használunk (talpszelementől vissza kb. 1,3 m (kb. 40 fokos a tető); csúcs háromszög). Ezáltal a tetősíkban történő szigetelés viszonylag kis szakaszon kell csak megvalósuljon, mivel a lakott tér burkolóját gondoltam szigetelni nem a teljes tetősíkot, mondván, hogy nem használt teret tényleg ne fűtsek még ha csak indirekt módon is (alulról a födémen keresztül ugye). Jó az elgondolás vagy mégis inkább a tetősíkban érdemes szigetelni le egészen a szelemenig? Az első esetben ugye több szigetelő anyagra van szükség, hiszen a födémet is szigetelni kell (derékszögű háromszög 2 befogója vs. átfogó).
2) Gondoltam arra is hogy a szarufák közé tett szigetelés fölé, még tennék legalább 5 cm lépésálló kőzetgyapotot keresztbe (kívülről, mert a belő tér méreteiből nem szeretnék elvenni), hogy hőhídmentesítsem. Érdemes ezzel egyáltalán szórakozni, vagy nem kell a szarufák hőhídkéző szerepét túlmisztifikálni?
3) Szeretném, ha nyáron nem sülnénk meg mint most (klíma beépítése pedig kizárt). Itt jön be a szellőztetett légrés mérete, a tetőfólia fajtája, a hőtároló tömeg, stb. Ez ügyben mi a leginkább jó megoldás?
Hőtároló tömeg kapcsán olyan ötletem támadt, hogy a ferde tetősíkra ill. a fogópárok közötti lakótér fölötti födém-részbe betennék méretre vágott 10cm vastag itongot. Ez nagyon elvetemült elképzelés? Illetve tényleg lenne bármi hatása a nyári meleg leküzdésében?
Tetőfólia: tényleg megérik az árukat a speciális visszaverő felülettel bíró ill. vékony habos páraáteresztő fóliák?
Szellőztetett légrés: ha a térdfalakat és a födémet szigtelem, tehát a szarufák alsó kb. 1,5 m-én nincs szarufa közti szigetelés, akkor ki tud-e alakulni egyáltalán a felfele való légáramlás a ferde tetősíkkal határolt szigetelő anyag felett? Jól gondolom, hogy a fóliát le kell vinni egészen a légbevezetésig, még ha nincs is szigetelés alatta. Ezáltal alakul ki az a csatorna, amiben a levegő szépen megindul felfele?
4) Párazárás belülről
a) Jelenleg minden lakótér lambériázott (tetősík ill. fogópárokon). Erre mehetne közvetlenül a párazáró fólia és arra a gipszkarton kihagyva a lécvázat?
b) Hogyan érdemes kell a párazáró fóliát a falhoz rögzíteni, hogy
- a zárás tényleg meglegyen?
- rugalmas legyen (a tető mozog, a falak elvileg nem)?
- esztétikus is legyen, mert az oldalfalak felületképzését nem szeretnénk bántani (max. festés)?
Minden kedves és jószándékú olvasó türelmét kérem így előzetesen is a lentiek hosszúsága miatt! :)
A) Ház homlokzati hőszigetelése
1) Mivel a falak (30cm-e tégla soklyukú, talán Mátratherm,) kívülről a régi kőporos vakolatra már kaptak 2x2 cm perlites hőszigetelést így jóval kijjebb áll a homlokzati sík a lábazatitól (kb. 6-7 cm-es lépcső). Jól feltételezem, hogy a lábazati és a homlokzati szigetelő tábláknak össze kel zárni (a homlokzati indítóléc persze köztük lesz) - ne legyen alulról nézve szigeteletlen vakolatél?
1/a Kapcsolódva: mi a jó megoldás ha nem szeretném, hogy közvetlenül a lábazati tábla vastagsága nyelje el a teljes lépcsőt (mondjuk 1-2 cm átfedéssel; igen drága anyag)? Valahogy vízszintesen kellene valamennyi szigetelést odaaplikálni a homlokzati indító aljára, ami benyúlna egészen a lábazatig, aztán ezt alulról megtámasztaná az XPS?
2) A lábazatam magassága 50cm-ről indul és 12m hosszon felmegy 60-ra (telek enyhén lejt) . Milyen mélyen a földben (alap felé) érdemes/kell a lábazati táblákat leereszteni (a lábazat feletti padlószint nincs hőszigetelve az aljzatbetonban)?
3) Úgy gondoltam, hogy a homlokzat egészére (kivéve ablakok természetesen) nézve próbálnék egy kvázi homogén U-t elérni. Érdemes ezzel foglalkozni vagy sem? Tehát koszorúkhoz mindenképpen grafitos ugyanolyan vastagságban mint a többi helyen, ahol sima fehér lesz fent. Vagy ha meglesz rá a keret akkor inkább simán grafitos mindenhova?
3/a) Kapcsolódva: a beépített tetőteret (sima nyeregtető és nincs kiemelve, azaz belső térdfalak vannak) a két végén lezáró tűzfalak vékonyabbak: vakolattal 17-19 cm (ha jól emlékszem). Ezek szigetelése (homogén U miatt) --> Belülről pl. 5 cm kőzetgyapot aztán gipszkarton? Itt hova menjen a párazáró fólia? Én a gipszkarton és a szig. közé tenném, de ki tudja?
4) Van egy teraszom, ami kb. 2,5m mélységben homlokzati síkon belülre nyúlik, tehát kialakul egy alulról fűtetlen födém rész. Felülről ez gyakorlatilag nem lakótér, hanem a térdfalon kívüli rész. Ennek a külső homlokzati/födém résznek a szigetelése milyen anyagvastagsággal történjen? Mint a teljes homlokzat vagy vastagabb/vékonyabb)?
5) Van egy erkélyem, ami természetesen nincs hőszigetelés közbeiktatásával kapcsolva a homlokzathoz és födémhez.
Mi a ház hőszigetelésének teljessége szempontjából jobb megoldás: leverem/levésem és a homlokzat folytonosan szigetelt (kisebb erkély, de úgysem gyakran használ, a kilépő funkció meg meg is marad), vagy teljes körbe szigetelés (alul felül oldalt)? Ha az utóbbi, akkor ide milyen vastagságot érdemes használni?
Melyik a költséghatékonyabb megoldás? Esetleg más megoldás? :)
6) Az ablakok már cseréltek (két rétegű low emmission) viszont a spalétokat is szeretném a lehető legvastagabban kiszigetelni. Ide (beforduló él) mi a minimum vastagság, amit ha nem tudok berakni akkor nem is érdemes foglalkozni vele? Azon is gondolkodtam, hogy levésem a spalétok sarkait ezáltal egy jobban szigetelt faldarabot kapok, mintha csak 1-2 cm-rel befordulnék. Ez utóbbiról mi a véleményed?
7) Ha már jó vastagon leszigeteltema a házat egy viszonylag sérülékeny technológiával, akkor a rögzítendő elemeket (pl. parabola antenna tartó konzol; erkély új korlátja, ill. bármi azért terhet is kellhordozon ill. mechanikailag stabil kell legyen) hogyan érdemes/kell az új homlokzatra helyezni hogy mechanikailag is tartson és természetesen a szigetelést se tegye tönkre? Ehhez még a szigetelés felrakása előtt átvezető elemeket (pl. fakocka) kell a vakolt homlokzathoz rögzíteni?
A házam kb125m2 es, 325légköbméteres, 19 fok van bent. 325*14*0,0003633=1,65kWh 16ft/kWh val számolva 26ft egy szellőztetés. Napi háromszori szellőztetés78ft de legyen 100 a vesztségek miatt.
Ezek alapján a szellőzetető rendszer sem biztos hogy túlságosan megéri.
A kiseb teljesítményű LED-es világítások kiválóak olyan helyre, ahol nem kell műteni, pl ahol csak közlekedés van (lépcsőház, járda, kerti ösvény, stb) vagy hangulatfénynek.
De ahol már valamilyen tevékenység folyik oda már fényerő is kell, ami ma még drága.
Egy 100 wattos hagyományos izzónak kb 1400 lumen fényereje van. Hasonló mennyiségű fényt kibocsátó (a helyére becsavarható) LED-es izzó 10-20 ezer forint, hasonló erejű (kb 20 wattos) enegiatakarékos izzó meg egy ezres. Lumen/watt hatékonyságuk hasonló, az élettartamuk közötti kb 3-szoros szorzó meg nem indokolja a tíz-hússzoros árkülönbséget.
"Az első sort ki tudnád fejteni bővebben hogy hogy jött ki?"
Egy liter levegő tömege 1,293 gramm, tehát egy köbméter (ezer liter) levegő tömege 1293 gramm.
Egy gramm levegő hőkapacitása (fajhője) 1,012 Joule/gramm/kelvin
Tehát egy köbméter levegő hőkapacitása 1293 gramm x 1,012 joule = 1308 J/K (joule/fok)
1 Joule = 1 Ws (watt x szekundum), tehát egy köbméter levegő hőkapacitása 1308 Ws/K
A soksok wattsecundumot átszámoljuk kilowattsecundumba (elosszuk ezerrel): 1,308 kWs/K
A kilowattsecundumot átszámoljuk kilowattórába (elosszuk 3600-zal), tehát egy köbméter levegő fokonként 0,0003633 kilowattóra energiát tárol/szállít/nyer/veszít/stb.
(az egyszerűség kedvévért a 0,0003 kWh/K értékkel szoktam saccolni)
"Ez azt jelenti hogy 0,3W 1 óra alatt 1m3 levegőt 1 fokkal melegít föl?"
A 0,0003 kWh az 0,3 wattóra (pl egy zseblámpa izzó) és a válasz: igen
"Azaz 3W 10 fokkal, 30W 100 fokkal melegít föl egy köbméter levegőt egy óra alatt???"
Igen. Igen.
"Egy 3 kW os villanyradiátor 10000C al melgít föl egy m3 levegőt?"
Megpróbálja, de nem fog neki sikerülni :)
mert a Nap belsejének megfelelő hőmérsékletet egy órán át még a Szarvasi Vegyesipari Szövetkezet kiváló villanyradiátorai sem bírják ki tartós károsodás nélkül.
Házi feladat:
számold ki, hogy ha egy köbméter levegő egy fokkal történő felmelegítése 0,0003633 kilowattóra hőenergiába kerül, akkor hány forint energiaveszteséget jelent a lakásod teljes kiszellőztetése (három percig minden ablak nyitva) öt fokos kinti hőmérséklet esetén (fűtési szezon átlaghőmérséklete), ha egy kWh hő gázból előállítva 16 forintba kerül?
ja, és én a dealextremen vettem 7-8 dolcsiért a 3 wattos ledeseket. De mint írtam, nálam is csak a kinti speckó megoldásra használom. Illetve bent is szoktam égetni egyet éjjel, hogy ha felkelek vagy bármi van, legyen valami fény. Bevilágítja az egész házat ahogy a falakról visszaverődik, legalábbis nem esek orra.
"energiatakarékos izzók vannak, vagy ahol lehet, Ledesek?"
Tévhit, hogy a LED lényegesen energiatakarékosabb, mint az energiatakarékos izzó.
Hatásfoka kb ugyanannyi és amennyivel hosszabb a LED élettartama, annyival többe is kerül amikor megvesszük/felszereljük. Ha majd a hagyományos izzó foglalatba csavarható, széles sugárzási szögű és ugyamiolyan fényerejű led-es fényforrások csak 2-3-szor annyiba fognak kerülni, mint az energiatakarékos izzók, akkortól lesz majd érdemes áttérni a LED-es dolgokra.
"Egy köbméter levegő egy fokkal felmelegítve kb 0,0003 kilowattóra hőt szállít"
Ez azt jelenti hogy 0,3W 1 óra alatt 1m3 levegőt 1 fokkal melegít föl? Azaz 3W 10 fokkal, 30W 100 fokkal melegít föl egy köbméter levegőt egy óra alatt??? Egy 3 kW os villanyradiátor 10000C al melgít föl egy m3 levegőt?
Az első sort ki tudnád fejteni bővebben hogy hogy jött ki?
Csak a halál biztos :) Azokból a számokból annyi jött ki.
"Nekem ilyen hidegben elmegy otthon kb.4m3 gáz 6 óra alatt ami egy ötszázas körül van,igaz 125m2 re és csak tartom a hőmérsékletet. A kollektor pedig 3 C-ot emelt az 50m2 es helyiség hőmersékletén 6 óra alatt."
Lehet pl hogy amikor a nap rásütött a sörkollektorra, ugyanakkor rásütött a haverod nappalijának ablakaira is, ahol három-ötször annyi hő ment be ugyanabba a helyiségbe, mint a sörkollektor segítségével. Te pedig akkor mérted a te hat órádat, amikor szél volt ami az ablakok-ajtók résein át is hordta ki a meleget, stb stb. szóval ilyen kevés adat alapján két házat nem lehet össszehasonlítani.
Ha két ház összehasonlításkor nem vesszük figyelembe a házak szerkezetét, hőszigetelését, szellőztetését, környezeti hőmérsékletét, stb, csak a méretüket és a mérési idő hosszát vetjük összeaz elfogyasztott energiával, akkor két, látszólag hasonló építésű családi ház között akár tíz-hússzoros energiafogyasztási különbség is lehet.
És akor még lehet, hogy pont a rövid mérési időszak előtt/után/alatt kapcsolt be a kazán míg a másikban meg pont akkor nem, esetleg itt épp főztek/sütöttek míg ott nem, gázbojler, satöbbi... nem 6, de még 24 órás mérési időszak is nagyon becsapós lehet. 6 órás mérést legalább 6-8-szor kell megismételni (ugyanazon napszakban és hasonló időjárási körülmények között) hogy nagyjából pontos adatunk legyen (de még 24 órásból is kell legalább 3-5 mérés).
"A sörkollektor oldalon 12-15000Ft megtakarítást jósoltak egy ekkora kollektorra évente."
A te adataid alapján inkább 4-6 ezret saccolnék, persze nem adtad meg, hogy milyen idő volt kint (ami gyengén hőszigetelt konstrukciónál igen fontos korrekciós tényező) és elméletileg lehetnek ennél jobb hatásfokú kollektorok is.
Olvasva alapos és szakértő hozzászólásait érdeklődni szeretnék, hogy tudnánk-e esetleg szóban egyeztetni összetett (legalábbis szerintem) hőszigeteléses témakörben?
Természetesen én hívnám fel, "csak" az idejét rebolnám, de talán jóval rövidebb ideig mintha mindent leírnánk.
Röviden:
- '70-es évek végén épített családiház, jelenleg is beépített tetőtér (nem kiemelt)
- tetőtér régi (jelenlegi) hőszigetelés korszerűsítés (csere és vastagság növelés) komplett héjazat cserével kívülről) -> részben tetősíkban, részben határoló falak és födém mentén.
- tetőtér párazárás tökéletesítése (jelenlegi belső burkolaton) + tűzfalak megfelelő hőszigetelése (vékonyabb szerkezet mint a födémterhet viselő főfalak)
- főépülethez tolt (utólag hozzáépített), talajszinten álló melléképület hőszigetelési kérdései.
Rengeteg mindennek utánajártam már (ezen fórumból is sok alapinfót beépítettem/felhasználtam, megfelelő szűréssel), de vannak még nem 100%-ban egyértelmű pontok, amiket nem szakmabekliként azért szeretnék tisztában látni, mielőtt a kivitelezőt megkeresem és kiválasztom. Különösen, hogy nem kis költségről (és ezzel együtt valószínűleg hitelről) van/lesz szó.
Válaszát - még ha nemleges is lesz - előre is köszönöm: _Zsolesz_
Biztos jó a számítás amit végeztél? Furcsállom hogy 45ft ot számoltál. Nekem ilyen hidegben elmegy otthon kb.4m3 gáz 6 óra alatt ami egy ötszázas körül van,igaz 125m2 re és csak tartom a hőmérsékletet.
A kollektor pedig 3 C-ot emelt az 50m2 es helyiség hőmersékletén 6 óra alatt.
Ugy tudom a ventilátor a100m3-t a számított terhelés mellett tudja.
Rosszul tudtam 43C körül van abefúvó hőmérséklet ezért nagyobb telsesítményű ventit akar most betenni a srác.
A saját munkára nem feltétlen kell pénzt számolni csak ha valak másodállással tölti a szabad idejét különben ugyanannyi mint egy jópár Mónika Show.
Kb 70 volt a srácnak de pl a fadobozt asztalos csinálta. Én 30-40000 körül saccolom az enyémet.
A sörkollektor oldalon 12-15000Ft megtakarítást jósoltak egy ekkora kollektorra évente.
Olvasgattam jó adag korábbi hozzászólást,de nem tudtam rájönni, hogyan kell kiszámolni,hogy a házunkra melyik az ideálisabb hőszigetelő anyag. Grafitos vagy fehér EPS? /B30-as tégla/
Ki tudnád számolni nekem,hogy kb 130 nm falra mennyi lenne a szigetelés utáni "U" értéke a falnak egyik ill. másik anyaggal?
Az rendben,hogy 20%-kal jobb hőszigetelő a grafitos,de a végeredmény tükrében megéri-e a plusz költség?
H ajaj. Könnyelmü kijelentést tettem az előző hozzászólásomba.Ennél sokkal összetettebb a dolog , hogy ilyen gyorsan rámondjuk valamire , hogy ez a megoldás.És az árak? Nem sokban különbözik.
"Számolnál egy ilyet mondjuk egy 4-500 ezer forintos gyári kollektorra is? "
Az, hogy "4-500 ezer forint" az nem valami sok műszaki adat, így nem tudok belőle semmit kiszámolni :)
Létezik olyan 4-500 ezer forintos rendszer, ami talán soha nem térül meg és létezhet olyan is, ami 5 év alatt kifizeti önmagát és attól kezdve tiszta hasznot hoz. És a kettő közötti lehetséges kombinációk száma is közel végtelen.
"Asszem azok a HMV melegvizet melegítik ugye?"
Nem feltétlenül. Egy napkollektor besegíthet a téli fűtésbe is, de akár még a ház nyári hűtésébe is. Egy napkollektor készlet az árában tartalmazhat egy nagy hőszigetelt tartályt is, ami bizonyos esetekben helyttesítheti a villanybojlert és/vagy a fűtőrendszer hőtárolóját, amit ezután nem kell megvásárolni. A vákuumcsövesek nagyobb hidegben jobban teljesítenek, a hagyományos napkollektorok meg nyáron jobbak hatékonyságban (pl medence fűtés). Plusz ott van a rengeteg apróság: szivattyúk, vezérlés, csövezés, tartószerkezet, satöbbi, satöbbi.
...szóval csak a konkrét feladat és számos technikai adat ismertében lehetne nekiállni a számolgatásnak.
Bencsik János (akit legtöbben alighanem Tatabánya rendszerváltás óta regnáló, erősen Tarlós-karrierű, sikeres polgármestereként ismerünk) mint klíma- és energiaügyi államtitkár adott interjút tegnap. A téma a 2011 január 15-én, vagyis kevesebb mint egy hónap múlva[...] Bővebben!Tovább »
kb 3 hete olvasgattam itt a neten erről, sajnos valóban nem emléxem merre de magyar oldalon. annak apropóján volt a téma előhozva, hogy az új építésű házakra törvényben akarják/ták előírni a zöld technológiát (nem tudom ebből lesz/lett e valami)
a lényeg kb arról szólt hogy nagyobb társasházaknál ahol jobban ki van egyenlítve a melegvíz felhasználás, ott esetleg lehet benne ráció csak nem nagyon éri meg anyagi oldalon, viszont családi háznál indoklással le volt vezetve hogy hobbi/divat/más (állam) pénzén poénos a szerkezet de gyakorlatilag ezen az éghajlaton érdemben semmi haszna. mert nyáron mikor ez jól működne akkor egy fekete műanyaghordó fillérekből is megoldja. nálunk nem +5, +8 fokos napos telek vannak. csak ugye a marketingesek nem mondhatják hogy európa nagy része aki fizetőképes ne vegye mert felesleges. először el kell hitetni álszempontokat, aztán ha rájön hogy ez nem nyert akkor még mindig azt mondja a vásárló: " nem baj védem a környezetet" aztán ez vagy igaz vagy nem.....
tényleg restellem de nem tudom melyik oldalon volt erről szó :-((
Már megint a fikázás... Gondolom sokkal jobban értesz látatlanban hozzá, mint azok a minősítő laboratóriumok, akik tanúsítják a termékek tulajdonságait. Figyelj oda, hogy miket írsz le nyílvánosan mások termékéről, nehogy hitelrontásos pered legyen belőle... Honnan vetted ezt az 25-33% áteresztést? Elolvastad az adatlapját/minősítését egyáltalán? Vagy használtál már ilyet? Mert én igen.
Na itt már vannak használható adatok, számoljunk ezekből.
Először is lustaságból feltételezem, hogy az egész rendszer (kanyarok, szűkületek, zsaluk, stb) nem lassítja le jelentősen a ventilátor elméleti légáramát, tehát számoljunk 100 m3/h-val, ekkor a vizsgált időszak (6 óra) alatt összesen 600 m3 levegőt mozgattunk.
A bejövő léghőmérséklet mondjuk mindvégig 35 fok volt, a szoba átlag hőmérséklete legyen 19,5 fok, tehát az átlagos hőmérséklet különbség (a bejövő plusz meleg) 15,5 fok.
Egy köbméter levegő egy fokkal felmelegítve kb 0,0003 kilowattóra hőt szállít, tehát 600 m3 levegő 15,5 fokkal felmelegítve 2,8 kilowattóra hőmennyiség. Ennyi jött be 6 óra alatt a sörkollektorból. Ha ezt átszámítjuk gáz-hőre, akkor az jön ki, hogy ezen a napon ez a 2,5 négyzetméteres (tehát igen nagy) sörkollektor kb 45 forint értékű gázt takarított meg.
(mondjuk ebből még lejönne a ventilátor és a vezérlés energia fogyasztása is, de az itt csak kb 5-6 %)
Ha azt tekintjük, hogy ez egy nyereség-érdekelt beruházás, akkor szerintem nem tévedek nagyot, ha az össz költséget (sajátmuka sem ingyen van) mimimum 200 ezer forint körülire saccolom. Ha azt vesszük, hogy napos óránként átlag 8 forint a nyeresége és hány napos téli óra van egy évben, akkor kiderülhet, hogy ezen nagy sörkollektor első forintnyi tiszta nyereségét csak az unokánk fogja élvezni. Feltéve, hogy nem lesz közben jégeső ;)
Persze ha ezt nem nyereségérdekelt beruházásnak tekintjük, hanem játéknak/hobbinak, az más, mert a hobbi az szent számomra is (költség nem számít).
De akkor ne akarjuk megmagyarázni, hogy ez milyen nagyon nyereséges :)
A 100%-ot valóban a lemez szigetelés adja, azonban mindegyiknek van olyan hátulütője, amit laikusként valahogy nem tudok elfogadni.
- a beütésről több helyen olvastam, hogy statikailag legyengíti a házat, hiszen 20-30 centinként be kell ütni a fugába falvastagságban + pár centi.
- a falátvágás szintén, bár nem annyira mint a beütés, de azért csak elvágod a házad falát körben..... Pedig először ezt akartam én is megcsinálni, láttam a biosolaron, hogy egy úriember ytong fűrésszel vágta végig a házat, bitumenlap+habarcs visszatöltéssel. De valahogy én félek körbevágni a házamat :)
Mondom, én csak egy egyszerű laikus vagyok, nyugodtan lehet a hülyeségre hivatkozni :)
A Dryzone estén pl. ez a mondat jelzi a tényt, hogy víz bizony továbbra is lesz csak kevesebb...
A Dryzone szigetelő krémmel történő vízszigetelési munkák lezárása ként szigorúan szükséges, hogy a falazat visszavakolása légpórusos, páraáteresztő vakolattípussal történjen.
Továbbá figyelmesen olvasva ezekről az is kiderül,
hogy 10-15 év után ISMÉTELNI kell az injektálást.
Így én ahol lehet alkalmazni, ott jobbnak látom a lemezbeütést.
A rozsdamentes acéllemez soha nem fog "elromlani" a falban
és gyakorlatilag 100% vízzárást jelent...nem is extra drágán.
(az occsóbb bevonatos vaslemezt meg el kell kerülni)
Az biztos, hogy elírás mert szerepel ott minden. (Ft/kg; Ft/liter; Ft/fm; Ft/tubus) Szóval ebböl igazodjon ki az ember. De az biztos, hogy 20eFt alatt volt a 20l kanna. Nem lehetett irreélis összeg a ház kezelése, mert a szüleim nem nyertek a lottón.
Akkor nálam a nappali maga egy sörkollektor, mert pont besüt a nap dél felől, és sötét a parketta, jó meleg, és fűtés be sem kapcsolt napközben; 21 fok volt bent.
>Vagy ezt a gazdi úgy védi ki, hogy a falon a levegő ki-be eresztő lyukakat légmentesen eltömi, ahányszor beborul és kiszedi a hőszigetelő dugókat, ahányszor kisüt a napocska.
-Visszacsapószelep a szokásos megoldás, ami alapból zárt, de a ventilátor légárama nyitja.
És ismétlem, aki pontos hozamokra kíváncsi, ott a mérés (biosolar.hu, előző hozzászólásomban linkeltem). Feltélenül korrigálni kell az áramfogyasztással, mert az elég jelentős.
Kollégám Sörkollektora valóban sörös dobozokból készült kb 2,5m2 felületű 100m3/h-ás mókuskerekes ventilátor dolgozik benne.150 es csonkokon szívja-fújja a levegőt.
Van benne két visszacsapó szelep ami meggátolja hogy visszafelé áramoljon a meleg és hűtse a szobát, ez a kollektor prásodása miatt is fontos.Nyáron meg a padláson szét lehet húzni a csövet, valami szigetelést bele és nem hűt-fűt. Most decemberben amikor napsütéses nap volt fél kilenctől fél háromig megállás nélkül 35C kürüli levegőt fújt be, 50m2 es nappalit18 fokról 21C ra melegítette. A venti fogyasztása 30W Automatikusan indul ha elér egy hőfokot a kollektor felület. Ilyenkor tényleg keveset süt a nap, szeptember-októberben meg március-áprilisban viszont már azért többet süt és még fűteni is kell olyankor.
Kb70 ezer forintjába került de asztalossal csináltatta a dobozát. Igazából az is a lényeg hogy jóformán hulladékból készül. pl panelrekunstrukcióból szereztünk hőszigetelt ablakokat.
Ezeket a folyadékokat nem nagy nyomással kell bejuttatni? Elég simán belocsolni? Egy olyat láttam, amihez kisebb nyomás is elég, de ahhoz meg valami speciális kinyomópisztoly szükséges.
Szia! Az apukám maga csinálta meg, és ő nem egy ezermester. Szóval szerintem kár ehez szakembert fizetni. Csak lukakat kell fúrni és utánna töltögetni. A lukakat folyamatosan kell figyelni, ez nem egy egynapos feladat. Ma kiderítem a nevét és megírom.
Amúgy náluk is lepergett a vakolat és dohos volt a szoba, igaz nem vályog hanem kisméretű tégla az épulet. S injektálás után 8cm-es szigetelést raktak a házra.
Egy üveglap alá rakott (és minden egyéb irányból hőszigetelt) fekete valami igen könnyen fel tud melegedni még télen is - feltéve, hogy nem veszünk ki belőle semmi hőenergiát. Ha ezzel a módszerrel felmelegítek valamit 60-70 fokra, akkor lehet, hogy én leszek a sztár, de mihelyt hőt kezdünk kivonni belőle (pl elkezd mozogni a levegő körülötte), rajtaütésszerűen elkezd lehűlni (és vége a sztárságomnak).
A hőmérséklet nagyon nem egyenlő a hőmennyiséggel (egy gyufa lángja 800 fokos, mégsem fűtesz be vele még egy kutyaólat sem).
Ha az adatok között a sörkollektornak nem csak a hőmésékletét adnák meg, hanem mellécsapnának pl egy légsebességet is (hogy másodpercenként mennyi X fokos levegő jön be az Y fokos lakába), abból már ki lehetne számolni valami használható értéket is. (ami szerintem kb 2-400 watt lehet négyzetméterenként)
Továbbá: a sörkollektor akkor is ott van, amikor nem süt a nap és olyankor is áramlik benne a levegő (mivel hideg, az ellenkező irányba), márpedig olyakor nem befelé jön a meleg, hanem kifelé hordja. Márpedig ilyen időszak kb tízszer anyi van télen, mint napsütéses. Tehát minden fűtő órára tíz hűtő óra jut, ezért már nem éves nyereségről, hanem inkább veszteségről beszélhetünk. Vagy ezt a gazdi úgy védi ki, hogy a falon a levegő ki-be eresztő lyukakat légmentesen eltömi, ahányszor beborul és kiszedi a hőszigetelő dugókat, ahányszor kisüt a napocska. Persze ehhez folyamatosan otthon kell tartózkodni, vagy le kell mondani a munkaidő alatt előforduló napos órákról...
Van egy folyadék amit be kell injektálni a falba és megszünteti a vizesedést. A szüleim háza kb.50-60 éves és vizesedtek a falak, ekkor kerestek megoldást. Kb. 6-7 éve kezelték le a falat és azóta se nedvesedett vissza. A nevét sajnos nem tudom, de Tatabányán az Építők Áruházában(Deák Ferenc utca) lehet vásárolni, 20 literes kannában van. Egy kanna kb.13000Ft.
A ház külső felén 10cm-ként lefelé lukakat kell fúrni és abba kell az anyagot beletölteni. Addig kell az anyagot tölteni amíg a lukból elszivárog. A falban az anyag megkocsonyásodik és így szigetel.
Üdvözlök mindenkit. Segitséget szeretnék kérni.A házunk nem éppen mai gyerek, vagy 70éves.Nos abba az időbe nem igen szigetelték le .Az alapja tégla, arra van kb a lalajszint felett 70cm-re a vályog , amiről megtudtam hogy nem is annyira jó szigetelőanyag , mint azt régen hittük.A probléma az , hogy a tégla és a vályog között szerintem semmilyen szigetelőanyan sincs. Viszont valahol olvastam olyan módszerről , amellyen ezt az alsó 2 - 3 sor vályog nedvesedését meg lehet akadályozni.Ez annyiban nyilvánul meg, hogy kivül , és belül a vakolat leválik , amit időnként javítani kell , valamint hosszab szabadidőben való eltöltés után enyhe dohos illat érezhető.
Ha valaki az alárakáson kívül valami megoldást tudna javasolni, nagyon megköszönném.
Némileg lehet szépíteni a dolgon, pl. számításaim szerint kétrétegű (üregkamrás) fedéssel, nagyobb méretekkel, de nagyságrendileg helytálló.
Megtérülése határeset, 20 év körül - ez persze erősen annak függvénye, hogy az ember milyen gyakorlott, meg milyen óradíjat számol magának.
Amúgy ha megtehetjük, hogy napsütés esetén elhúzzuk a függönyt, akkor kb. megduplázzuk a bejövő energiát - ki lehet próbálni, mérhetően melegebb lesz. Nálunk tegnapelőtt is ilyen nap volt, hogy délelőtt nem kellett begyújtani.
Pedig erre jó. Azt, hogy mennyire eredményes, nem tudom. Egy ismerősöm ismerőse épített ilyet, vele akarok még konzultálni, mielőtt belefogok. No meg rendesen utánaolvasni.
A sörösdoboz része már megvan, gyűjtöm vagy 2 éve, az ugye nem került semmibe, a többit meg még eldöntöm...
igen ezt én is tudtam. csak nem vágom ez mire jó. nálam pl vagy 1 hete nem süt a nap, vagyis nem értem az összefüggést
a hőszigetelés meg eközött a marhaság közt. de gondolom ha -3 foknál kicsit süt a nap akkor lehet évi 874 ft megtakarítást eszközölni vele. nálam ez még a hővisszanyerős szellőztető rendszernél is értelmetlenebb kategória. (az is alig 20-30 év alatt térül meg ha nem kell komolyabban hozzányúlni)
"ha valaki elmagyarázná nekem hogy mi a bántra jó egy sörkollektor az lekötelezne."
Amiket én láttam, azok a sörkollektorok a fűtési szezon néhány napos és nemtúlhideg óráján, (ha épp otthon van a gazdi) fűtik a mögötte lévő helyiség levegőjét, a fűtési szezon maradék 90%-ában meg hűtik.
Ja: és nyáron is igen jól fűtenek ;) már amelyik nem megy tönkre a nyári nap hevétől.
Mondjuk én régebben nézegettem a honlapjukat és már lehet, hogy fejlődtek azóta
- és ma már csak a neve "sör"kollektor a tréfás elnevezés miatt és a valóságban már egy sem a rettentő munkaigényes sörösdobozokból készül, hanem ésszerű abszorber és hőátadó felületekkel,
- és ma már tökéletesen légmentesen és hőszigetelten le tudják zárni a levegő-lyukakat,
- mégpedig motorral és vezérlő automatikával, hogy ne kelljen egész télen azt nézni, hogy éppen most fűt vagy hűt és folyamatosan kézzel nyitni-csukni a lyukakat.
De lehet, hogy tévedek és még ma is ugyanúgy csinálják, mint régen.
Ez ok, inkább arra vagyok kíváncsi, hogy állandóan fut a gépeden/serveren egy program, ami folyamatosan "lelopja" az adatokat az oldalról, vagy van valahol egy nagy adatbázis, ahonnan akár egy lépésben le lehet tölteni adott időszak adatait?
Nekem 125 m2 es a házam 18,5C van bent, este 7 től 10 ig 19,5C B30 as fal még szigetelés előtt áll, a padlástérben van 10 cm üveggyapot leterítve. Kb délután 4 órától este 11 ig kandallóval is fűtök, hétvégeken még többet. November hóban141 m3 gáz fogyott decemberben viszont már 357m3
Évente 1200-1300m3 gáz ment el hmv-el együtt. +kb 30eFt nyi fa.
Kíváncsi leszek hőszigetelés mennyit fog javítani a helyzeten. Egy sörkollektor és szellőztető rendszer is tervben van.
Úgy csinálnám, hogy a lengőajtó egy lengő keretben, az pedig a bejárati ajtóban. A lengőajtő csak kifelé nyílna, jó nagy gumival rácuppanhatna a keretére és így jól tömítene. A keret meg csak befelé nyílna (persze a benne lévő lengőajtóval együtt) így azt is jól lehetne tömíteni. Lehet kapni lengőajtóhoz rugós zsanért aminek a rugó előfeszítése is állítható, de lehet hogy egy mágnes is elég lenne.
en ugy csinalom, hogy az idokep.hu-n kinezek egy eszlelo embert, aki kozel van hozzam, akinek automata allomasa van es naponta tobbszor posztol homersekletet.
aztan irtam scriptet, ami letolti az illeto osszes mereset, es excelben a meresek kozti idoket (egyenetlen a koz) figyelembeveve pontos atlagot szamol.
A probléma magával az egész konstrukcióval van. A lengő plexilapot az alsó erős mágnesek hamar visszahúzzák a helyére, de egyrészről a plexilap már egy komoly hőhid, másrészről meg a kerete felé nincs semmi tömités, csak 2-3 mm-es rés. Erre a résre van kivülről még egy U alakú takarócsik (windstopper), és ennyi.
De szerintem majd valami barkácsolás lesz a dologból...
Bármiféle késleltető mechanizmus nem lehetséges, mert a kutyák végigrohannak a nappalin (ki ér előbb az ajtóhoz), jellemzően megcsúsznak a járólapon, és szabályosan kiesnek az ajtón. 2x25 Kg vizslának meg azért rendesen van ütőereje :)
Kb. 70 m2, sima téglalap (8x9m), egyik fala a szomszéd (ikerház).
Falakon: 24 cm fehér eps, lábazat: 10 illetve 12 cm xps, 20/40 cm (talajszint fölött/alatt) illetve egyik oldalt 20 cm vastag a talajszint felett, födém: 30 cm üveggyapot. Pár éves műanyag ablakok jellemzően 2 rétegű, de van 3 is, mint külső falsíkon. Fa ajtó, kb. 3 cm xps-sel, 3 rétegű üveggel.
A födém egyik felét a múlt héten terítettem csak le sajnos. A ház egyik sarkán van kb. 2 méternyi rész, ami nincs szigetelve (itt egy kisebb bővítést tervezek), de az a kazánház, ott eleve kisebb a hőmérséklet. Itt van a padlásfeljáró is, annak még nem csináltam normális szigetelésű ajtót.
Gázkazám: nem tudom hánytízéves FÉG ZC-18, havi kb. 10 m3 az őrláng.
Nem tud valaki olyan weboldalt, ahol a napi középhőmérsékletek megtalálhatóak? Nem lenne rosz földrajzilag bontva... vagy az ilyenek pénzes adatok?
Most egyébként pl. csütörtökön tudom, hogy olyan -7-8 fok lehetett a napi átlag, és 5 m3 fogyott. Minimum reggel-este teljes szellőztetés, de sokszor napközben is egyszer. 18-21 fog tartva a lakásban, időszaktól függően.
Tervezek hővisszanyerős szellőztetés barkácsolását, illetve sörkollektor készítést is, majd egyszercsak...
Két igen életerős és bolond magyar vizslánk van. Ha ugatást hallanak, akkor úgy vágódnak ki az ajtón, mint az ágyugolyó. Visszafelé meg őrült kommandós módjára közlekednek :)
A garázs felőli bejárati ajtóba telepitettem a kutyaajtót, úgyhogy zsilipet épiteni emiatt sem tudnék (mellette a falon végig falfűtés).
Ha a garázs megkapja a rendes belső burkolatát, és eltömitem a réseket, akkor az ottani ajtó is kap egy kutyaajtót, igy a huzathatás megszűnik.
Már agyalok egy ideje valami jobban záródó kutyaajtón, mert kereskedelmi forgalomban nincs megfelelő.
Nekem 420 m3 gáz lett decemberben, 451 légm3-re, tehát kb 170 m2.
Nincs még leszigetelve a 70 m2 régi fafödém, és a lábazat (1 m magas) is csupasz.
30-as fal+8 cm szigetelés egyébként, 21-22 fok fal és padlófűtéssel.
Rohadtul sokallom, most talán lesz egy kis időm gyorsan leszigetelni a födémet, tavasszal meg a többit.
Ja, és van egy nagyméretű kutyaajtó a huzatos garázsra, ami eszméletlenül viszi a meleget és a párát a házból. Erre még ki kell találnom valamit majd...
Sziasztok!Tanácsot szeretnék kérni..70nm-es lakásban lakunk,teljesen felújítottban.Régi vályog. Egy része elbontva,majd hozzáépítve egy kis új rész.30-as bautherm fal+10cm hőszigetelő rajta,a mennyezet gipszkarton+hővisszaverő fólia+20cm ásványgyapot, a lakás mennyezetének fele régi saras,5kamrás 1.0-a ablakok.Most egy új kombi turbós gázkazánnal fűtünk és a hmv-t is az állítja elő.Dunaferr radiátorok,5rétegű csövek, a lépésálló hungarocellel szigetelt betonban futnak.2010.decemberében 230 köbméter gáz használtunk el,21 fok van mindenütt a lakásban.Érdemes-e esetleg vegyestüzelésben gondolkodnom,vagy inkább dobjak még a mennyezetre+a homlokzatra valamennyi szigetelést és azzal még tudok csökkenteni a kölségeimen.Mondjuk kazánt elhelyezni csak az 5méterre lévő garázsban tudnék(azt is szigetelni kéne,és a földben kéne bevezetnem a csöveket)
Az egész házat kell hőszigetelni a hidegnek van annyi esze, hogy a legkisebb ellenálás felé törekszik...
Ha leszigeteled a fal egyik oldalát akkor a másik oldalon akkar majd kimenni a meleg ha leszigeteld a falat akkor a lábazaton ha a lábazatot is leszigeteled akkor a tetőn ha a tetőt is leszigeteld akkor a nyilászárókon...
Szep estet mindenkinek.Tanacsot szeretnek kerni.13 eves amerikai tipusu hazunk porotherm 38-as teglabol epult,rajta 4-5 cm LB hoszig vakolattal.A haz deli fekvesu,de sajnos a hatso eszaki oldalon levo helysegekben, a fal kozeleben eros hidegerzetunk van.Erdemes e csak ezt a falat szigetelni es ha igen,milyen vastagon?Valoszinu,hogy most csak erre lenne penzunk.Nagyon koszonom a segitsegeteket elore is.
Az átfedés nem elég. Minden tűzőkapcsot és az átfedéseknél a fólia szélét is megfelelő szalaggal le kell ragasztani. Megfelelő? Igen, 10 év múlva is tartania kell. Erre vannak termékek, pl. Airstop, Illbuck. A cégek oldalain ott vannak a specifikációk, melyik fajta hová való.
Sziló nem alkalmas ragasztásra, a fólia felületéről egyszerűen leválik. Illbruck oldalán megtalálod azt, ami nem.
Lassan kezd OFF lenni. Bocsánat a többiektől, csak hát itt kezdtük kitárgyalni itt leltem kaptam segítséget. (legalább lelkit:)
Mindenképpen perelni akarok. Csak nem az eladót, hanem a beruházó-tervező-kivitekező hármasból valakit. Az erkélyek úgy tűnnek le vannak szigetelve, kong rajtuk a tábla, "csak" a két vasbeton sarokra rátolt ablakkal van probléma. Nem mi vagyunk a lakás első tulaja, ki tudja volt e valami írásos előzménye a dolgoknak, de talán van keresnivalónk egy szerkezeti hiba esetén. Gyanús, hogy a tervrajzunkon pont a két problémás ablak szerepel máshol, mint a valóságban. Garancia nincs rá természetesen, de a jótállás fogalmát szerintem ki kell merítse a tényállás. Mekkora esély van a per megnyerésére?
Kedves Noppánic! Köszönöm a lábazat hőszigetelésével kapcsolatos tanácsodat amit korábban adtál. Irtad, hogy az U 0.01 mértékű javítása 10 forint megtakaritást jelent évente négyzetméterenként. Hogyan jön ez ki (mi a képlet)?
A 2005 szabványok nem olyan szigorúak...mint amit leírtam de a mai enerrgia árak miatt egyre jobban előtérbe kerül a hőszigetelés...és a hőérzet kezelés...
Ha nem akarsz perelni akkor nem fogsz pénz kapni azért, hogy a hibát kijavítsák ergo te fizeted meg kb 1-1,5M Ft is kerülhet...pl kiveteted az ablakokat csináltatsz kisebbeket a vasbeton oszlopra rakatsz XPS-t 10 cm -t vagy 5 cm -t és toktoldóval csináltatsz új ablakot ezt berakatod, kivül káván ráfordulsz 4-5 Cm grafitos hőszigeteléssel, belül felrakatsz 10 cm xps és gipszkatonozod... kivűl javítatod a vakolatot ...
Ha az erkély lemezen sincs hőszigetelés és az ablak alatt van akkor ott is behúz a hideg és hűtőbordaként viselkedik...azt is érdemes megcsináltattni pl felül alul 15 cm xpst- felrakatni újravakoltatni alulról, felül betonozni , burkolni, terasz ajtót kicserélni kisebbre..
Beszéltem az ügyvédemmel. A történet nagyjából úgy néz ki, hogy 30 millió volt a vételár, 3 ott van foglalóban az eladónál, 18 meg az én ügyvédemnél letétben, hogy a vevő a svájci frank hitelét ki tudja váltani, amikor kedvező a svájci frank árfolyama. Így alapvetően 3 milliót kéne "visszaszerezni".
Viszont. Magát a lakást baromira szeretem, ezen a környéken nincs ilyen, csak kisebbek, édasányám sem fiatalodik, jó lenne a közelében maradni. A két hiba erkélyeknél van, és mind a két hiba arra vezethető vissza, hogy az ablakot közvetlenül a sarokra tolták rá, és a vasbeton elemre van felrakva. Így a hiba (talán) könnyen javítható az blakok áthelyezésével. Megvan a beruházó, megvan az építő cég, és megvan a tervező iroda is, ez talán szerencsés helyzet.
Ami érdekes még, hogy a mi lakásunk az épület legfelsőbb szintje, és minden szint ugyanolyan, csak a miénknek más helyen van két ablaka. Na pont a két problémás sarokról beszélünk... A dolog pikantériája, hogy a lakásról van egy tervrajzunk, ahol a problémás helyen lévő ablakoknak ugyanott kéne lennie, ahol a többi szinten. Így biztos hogy változás történt az eredeti tervhez képest. Kérdés, hogy az építő cég járt el így tervmódosítás nélkül, vagy a tervet módosították, és akkor a tervező hibázott. Mivel mindenfél megtalálható a történetben, az ügyvéd szerint felelősségre vonható vagy az egyik, vagy a másik.
Tudom, a legegyszerűbb az lenne ha perelnénk a 3 milláért, de akkor költözés (nincs hova menni), a lakást meg imádjuk egyébként. És sajnos kerültem olyan viszonyba az eladóval, hogy pontosan tudom, ha most elállok a dologtól konkrétan tönkre teszem őket anyagilag két gyerekestűl... Meg nem szeretnék mást lakást na.
Mennyi esély van a tervező-beruházó-építő cég hármasból kihúzni valamit, ha egyértelműen bizonyítható hogy hibáztak? A perköltségek tekintetében annyit, hogy részben elenyészőek mert az ügyvédem jó barátom.
Ezt a pereskedést verd ki a fejedből. Minket egy ennél egyszerűbb ügyben pont a szakértői díjakon szívatott be a bíróság. 100 %-ig nekünk volt igazunk, amit önkormányzati határozat is alátámasztott, erre a bíró ( ki tudja milyen ráhatásra) talált egy olyan szakértőt aki 450 ezer forintért irt volna egy szakvéleményt az ügyről, amit előre nekünk kellett volna fizetni. Ezt megköszöntük és nem kértük. Csak azért kért 120 ezer forintot a kedves szakértő, hogy elolvasta a periratokat, párszor volt a postán, még az is jelezte, hogy az autoján casco biztosítás van(ez nem vicc!), végül ezt sikerült 30 ezer forintra megkifogásolnunk, és mérsékeltetni. Ne higgyetek nagyon bíróságban.
Én csak egy-két kérdést tettem fel a srácoknak. Az sk-hoz azért annyit, hogy (sajnos) én is az építőiparban nyomulok(rönkházépítés), de sajnos idén nem igazán fürödtünk a sok munkában ezért volt erre időm. Volt állványom ahova nagyobb kellett azt megépítettem, vannak profi szerszámaim is amit szintén néha be kellett vetnem. Igazából a mai vállalási árakon ezek nélkül, de még lehet ezekkel se kezdenék neki. Van egy burkoló ismerősöm, 1500!!! Ft-ért dolgozik/nm.... Gondolom a szigetelési munkadíjak is a sárga föld alatt vannak manapság, de erről a szakik többet tudnának mesélni. Boldogabbb új évet mindenkinek!!!
Talán a sarkoknál lehetne trükközni mondjuk 45 fokba hőszigetelést beépíteni pl XPS ből vagy Ytong -l és azt takarni gipszkartonnal... kb 20 cm kellene...de nem lesz teljes értékű...
A legjobb az ilyen lakástól megszabadulni...és venni egy energetikailag korszerűt...
Esetleg a társsasházat kéne meggyőzni 20 cm külső hőszigetelésre...
Az eladó perelhető 1 évig ha nincs a szerződésben felsorolva ez a hiba ... persze ehez kell ügyvéd és 4-5 év türelem...
Az építészt is lehet perelni ha nem felelt meg a kor előírásainak és szerintem nem felelt meg...sőt a felelős műszakvezető is perelhető ha eltértek a tervtől...a hiba megszüntetésének a költségéig perelhetők...de szakértő és ügyvéd kell hozzá....
Egy dologra felhivnám a figyelmedet ha a vasbeton oszlopnak megy neki mindkét ablak akkor hiába hőszigetelsz belülről mivel ez óríási hőhid és bevezeti nem csak a belső oldalon a hideget hanem az ablakot megkerülve a párkány és kávát is lehűti... igazából csak ablak cserével kisebbre (XPS re takarással) és külső hőszigeteléssel lehetne javítani rajta... ez egy építészi hiba...esetleg a kivitelező csökkentette a hőszigetelés mértékét..de a femű felel érte, hogy az építész által elkészített tervnek megfelel...
A lakás tájolása gyakorlatilag déli. Egész nap besüt a nap. A szél helyzet szintén jó, mert az uralkodó észak nyugati szél ellen teljesen védve vagyunk.
Az ablak olyan, amilyen. Nem a legmodernebb, de műanyag. Sajnos arra nem igazán jut pénz, viszont nem is ezt érzem kritikusnak, ugyanis az ablakfelület elé állva, egészen tűrhető a komfortérzet, huzat nincs. Éjszaka leengedem a redőnyt, az is sokat számít. Viszont a sarokban, ahol a vasbeton tartó fal van, nagyjából 50 centis falszakaszról beszélünk, ott jéghideg a fal és legalább 2 méterre qrva sz@r a komfortérzet. Hideg a levegő, hideg a padló. A vasbeton elemre raktak ugyan szigetelést (a téglafalakra nem), mégis fényévekkel hidegebb, és le is csapódik a pára ahogy kell. Ez igazából a nappali, amiről szó van, annak is egy L alakú sarka, az L egyik szárán jó 3,5 m ablakfelülettel a másik szárán 1 m ablakfelülettel. És a kettő között van az 50 centis vasbeton elem falszakasz. A fűtés pillanatok alatt felfűti a beállított 22 fokra a lakást, de ahogy kikapcsolt a termosztát, egyszerűen nem marad meg a meleg a lakásban, fél-3/4 óra múlva megint bekapcsol:(
És akkor ugyanez még a helyzet pont a gyerekszobának kinézett egyik kisebb szobában is:(
Melyiket javasolnád, ha nem ezt a megoldást? És ha már nekiesünk, csak a kritikus felületeket kell kezelni, vagy akkor mindent?
Köszönöm az eddigi válaszokat, ígérem nem akaszkodom rád, mert ugyan műszaki beállítottságú vagyok de ezek a dolgok nagyon távol állnak tőlem:)
2005 -ben a 2 rétegű gázzal töltött ablak üvegek 1.6 értéket tudtak a mostaniak 1.0 és van már 3 rétegű is azok pedig 0.5 körüli értéket tudnak...
Akkor a műanyag kereteknél a 3 kamrás volt általános az 5 kamrás vagy több nem volt annyira jelemző
A 3 kamrás szerkezeteknél kb 1.8-2.2 az U érték az 5 kamrásoknál 1.2-1.6 körüli érték a fa nyilászáróknál 1.3-2.0 van az érték azonban vannak speciálisan hőszigetelt keretek is ahol egy XPS hab van a keret előtt és ALU borítás van rajta az ilyen keretek akár 0.6 értéket is tudnak...
Mivel sok ablakod van lehet, hogy ezek is okoznak problémát ...ha nem jók a nyilászárók akkor érdemes öket cserélni 3x gumitőmítéses , 3 üvegezésű modellekre...
Persze, azt tudtam, hogy nem várhatom el egy körbefűtött lakás szintjét (felső emeleti, sok ablakkal, szomszéd sincsen), de a feleségem bátyja most költözött egy tavaly épült ugyanilyen paraméterű lakásba és 24 fokot tartva 120 nm-en 15 körül van a fűtés számlája, nekünk meg 22-őt tartva 30..
Köszönöm, láttam azokat. Nagyon hasznos, és az is közte van amit én néztem, csak hát pont az lenne a kérdés, hogy mennyire effektív ha egy ilyet felrakunk. (úgy is csinálunk egy belső felújítást)
Ezek szerint nem igazán hozza az általam elvártakat:( Részemről mehetne a külső korszerűsítés, de 30 lakásból legalább egyben lakik idióta:(
A műszaki leírásban szerepel a 8centis szigetelés... csak éppen utólag jöttem rá, hogy ügyesen megfogalmazva a vasbeton elemkre vonatkozik.
Szóval a hasonlatodra visszakanyarodva az autó valóban 200 lóerős, csak lábbal kell hajtani, a nő meg tényleg 90-es mellbőséggel rendelkezik, csak a háta széles.
A belső hőszigetelés hőérzet javítást tud fokozni 4-5 cm -l de jelentősen nem csökkenti a rezsi számlát ahoz 10-20 cm hőszigetelést érdemes a külső oldalon felrakni... 1 lappal hátrébb a belső hőszigetelési lehetőségekről felraktam néhány alternatívát...
1 biztos 4-5 éven belül egyre többen lesznek akik hőszigetelnek majd kivűl , vagy energetikailag korszerübb lakásra cserélik a meglévőt, vagy átálnak fa tűzelésre...
2005-n is eladásra készültek a házak és a szigetelésen sporoltak...azonban 260% olcsóbb volt a gáz...
Probáljatok összefogni és pályázni energetika korszerűsítésre...februárba jelenik meg várhatóan...
Az magyarországi áramszolgáltató nem az eladott áramból szedi be a nyereségét biztosító pénzeket. Kapnak bőségesen hálózat feljlesztési illetve karbantartási támogatást csak azt épp nem arra használják amire kapták. Ezért van az, hogy az egyre jobban öregedő hálózat amit baromira nem tartanak karban egyre nehezebben viseli a folyamatosan növekvő energia igényt. (Hogy fordulhat ma az elő, hogy egy olyan boltban van 3db 10 lakásos társasháznak a főelosztója és biztosíték szekrénye ami este 7-kor bezár és reggel 10-kor nyit csak ki. Ha valami balhé van akkor akár órákba is kerülhet mire esetleg a tulaj ha valalki el tudja eggyáltalán érni a helszínre ér.) Szóval abban eggyet értek veled, hogy a villamos áram hosszú távon valószínű drágulni fog, mert lassan igen komoly ütemben el kell kezdeni a hálózatot fejleszteni. De sajnos az eddigi tapasztalatok ilyen irányú törekvéseket nem mutatnak. Inkább elköltik luxusnyaralásra meg új méregdrága autókra és egyéb amúgy teljesen felesleges dologra ahelyett, hgy arra költenék amire kapták. Nem véletlenül sír a szájuk ha valahol lszakad a felsővezeték, mert annyival is kevesebb marad zsebben. Ha majd komoly probléma fog adódni, mert túlterhelődik a hálózat akkor széttárják a kezüket és közlik, hogy erre nekik nincs pénzük és majd fizetnek az emberek a sok év herdálásának a következményét.
Eléggé el vagyok keseredve:( Nagyjából egy hónapja költöztünk egy 2006-ban átadott új építésű lakásból egy 2005-ben átadottba. Lényegesen hidegebb, két sarokban is megjelent a penész, persze mindkettő hőhídas. A hőhíd ott keletkezett ahol kell a vasbeton tartóelemeknél. A vasbeton sarok elemek le vannak szigetelve 8 cm-es Polisztirolhab, Heralan és Heratekta tábla szigeteléssel, a 38 cm-es téglaelemeken 0 azaz 0 szigetelés van. Mivel társasházban van a lakás így a külső hőszigetelés nem megoldható, a gáz meg csak dől a rendszerbe:(
Van valakinek tapasztalat vele? Nem penészesedik jobban, nem tartja hűvősen a kinti falakat? Mindenhol le kell szigetelni, vagy csak a sz@rabb helyeken?
U.i.: lehet ilyet egyáltalán csinálni, hogy 2005-ben így szigetelnek egy házat? Szabványok nem voltak? Vagy ez megfelel az akkorinak?
Adott egy termék, amire a világon mindnhol korlátlan mértékű kereslet van (energia).
Adott egy "beszerzési" forrás, ami végtelen és ingyenes! (nap)
Tehát az üzlethez mi kell? Fejlesztés, befektetés és karbantartás.
Hasonlat: 6 milliárd utas taxira vár. Nem óriási üzlet olyan taxit venni, aminek ingyenes az üzemanyag?
Ha nem ez lenne a jövő évtizedek, századok legnagyobb biznice, nem ölnék bele az olajtársaságok a hasznukat a fejlesztésbe. De megteszik, nyilván miután kifogynak a kutak, ugyanazok fölözik majd le a napenergia hasznát, akik ma az olajét.
És ne legyenek kétségeid: kilobbizzák majd, hogy ne telepíthess magadnak nakollektort/elemet, vagy ha igen, adót fizess utána.
Azert ne feledd, hogy amig nalunk kor-koros betaplalas van, addig Kaliforniaban csak egy iranyu, tehat a sok kis eromu mint a karacsonyfan a diszek taplaljak a rendszert es igy sajnos elofordul, hogy kiesik egy-ket eromu es a tobbi tulterhelodik felette es azok is lekapcsolnak es a lancreakcio beindul.
...Na egy ilyen erőmű legyártása sem tarthat 15 évig.
Nem a legyártás tart tizenöt évig.
Ha most a elhatározná az országgyűlés hogy építene egy újabb atomerőművet, a hely kiválasztás, az engedélyeztetés, a tervezés, az építés ideje lenne mától számítva 15 év minimum.
ja hogy az oroszok hajóra is telepítenek már atomerűművet és azzal fűtenek vagy elektromos energiát termelnek, azért én nem javasolnék valamelyik pesti rakpartra egy ilyet.
elektromos energiáról beszéltem, melegvíz esetén már talán igaz, de áramtermelésnél hogy óriási üzlet lenne?
Barkácsoló kedvű ember már ma is összerakhat magának olyan napelemes rendszert, amely néhány év alatt visszahozza az árát,
Gondolom a szabadalmi hivatalban van az ötleted, és rövidesen elárasztod a piacot ezzel.
... az áramszolgáltató a nyáron megtermelt villanyodat télen visszaszolgáltatja neked, hogy pl azzal üzemeltethesd a hőszivattyúdat (=ingyen fűtés),
konkrét linkkel szemléltetnéd esetleg, hogy mekkora beruházás igénye van a téli fűtés energiának napelemekkel történő megtermelését a benapozottság és a napsütéses órákat is beszámítva?
Milyen költségekkel van gond az atomerőműveknél?
a szénerőmű is igen olcsó volt addig, amíg nem számolták be a költségekbe a külszíni fejtés rekultivációját, a por kén-dioxid sőt NOx leválasztás beruházás és üzemeltetés költségeit stb.
Az atomerőművet igen drága megépíteni, a mostani generáció még sajnos nem igazán biztonságos (lásd a legutóbbi paksi malőrt), egyre többet költenek a biztonsági berendezésekre, a hulladékok sorsa megoldatlan (még az azt szállító vonat áthaladását sem engednék a derék polgárok) az atomerőmű rekultivációja ismeretlen költség, amit persze meg kell majd fizetni.
Gipszkarton álmennyezet lécvázához hogyan kell a Solflex Tél fóliát rögzíteni?
A falaknál körben milyen ragasztóval lehet úgy odaragasztani, hogy ott is megvalósuljon a párazárás? (A 33178-as hozzászólásban meg lett említve egy Illbruck ragasztó, de az nem, hogy pontosan melyik is lenne ez.)
Még egy érdekesség: már a nyolcvanas évek elején az oroszoknak (bocsánat: a szovjeteknek) már volt olyan önjáró mini atomerőművük, amely mindössze két jó nagy teherautóban elfért (a csernobili balhé után leálltak a fejlesztéssel).
Na egy ilyen erőmű legyártása sem tarthat 15 évig.
"A villany egyre inkább megújúló forrásból van és főleg lesz..."
Mire gondolsz megújulóként?
- Vízre? Nem akarok a Bősi erőmű problémáira (ár/teljesítmény stb) utalni.
- Szélre? nem nagyon kimutatható ma Magyarországon a termelt teljesítmény, és gázturbinás készenléti erőműveket kell hozzá építeni, ha eláll hirtelen a szél. Ennek az építési és üzemben tartási költségeit ki viseli?
- Napelemekre? ez még a jövő
- egyéb biomassza? lehet vele fűteni kisebb településeket, de áramot termelni kétséges.
"Ami árban tart a nagyon olcsó atomenergia árhoz, már
most is olcsóbb, mint a szén/olaj/gáz alapú erőmű."
Mert a szén/olaj erűmű költségeiben már benne van a szennyezőanyag leválasztás, ésegyéb külső költségek az atomerőműnél még nincs, de azt már látni, hogy irtóztatóan drága lenne újat építeni, ha lenne olyan település amely vállalná a szomszédságot (Magyarországról beszélek)
"Szóval olyan nagyon nem kell hálózatot fejleszteni..."
nem a házon belüli hálózat bővítésének költségéről beszélek, (bár arról is van tapasztalatom most) hanem az országos hálózatról, amelyet jelentősen bővíteni kellene, ha mondjuk megháromszorozódna az elektromos teljesítmény igénye.
Arról a látszólag apró dologról nem is szólnék, hogy a szolgáltatókra kivetett extra adót azok a karbantartás csökkentésén hozzák be, ami mostanában is jelentkezik a hírekben, hogy egyes települések egy havazás után napokig áram nélkül maradtak. Kaliforniában a teljes hálózat omlott össze a szolgáltató hálózat karbantartás ritkítása miatt (pedig Kalifornia a világ 10 legfejlettebb országába tartozna, ha az lenne. Mi lehet nálunk?)
és végül amiben egyetértünk:
Azt erősen kell szigeteleni és ......
Nomeg enneka koncepciónak megfelelően tervezni a hűtés-fűtés-szellőzés témában.
A felsorolásból kifelejtetted a napocskát. A napból történő energia előállítás óriási üzlet, hatalmas kutatási potenciál van ráállva erre. Barkácsoló kedvű ember már ma is összerakhat magának olyan napelemes rendszert, amely néhány év alatt visszahozza az árát, de remélhetőleg néhány év múlva már készen is kaphatók lesznek ilyenek emberi áron (mert az áruk ma még embertelen). Márpedig ha az áramszolgáltató a nyáron megtermelt villanyodat télen visszaszolgáltatja neked, hogy pl azzal üzemeltethesd a hőszivattyúdat (=ingyen fűtés), azzal már nem nagyon versenyezhet a bármilyen olcsó gáz.
"- vagy atomerőmű, amit még illik utálni Európában, de megépíteni 15-20 évbe telik az ötlettől az áramtermelésig"
Fejlesztés alatt vannak olyan mini-atomerőművek, amelyeket elméletileg az első kapavágástól számított egy-két év múlva be lehet kapcsolni, persze ezek nem fél országot, csak pár ezer háztartást képesek elátni.
"és ottis gondok vannak a költségekkel?"
Milyen költségekkel van gond az atomerőműveknél? Tudtommal kb 9 forintból állítanak elő egy kW energiát, amit kb 12-15 Ft-ért lehet értékesíteni a nagybani piacon. Ez tudtommal nagyobb haszon, mint amit a víz- vagy a mai naperőművek tudnak.
Az összes többi erőmű (szél- biomassza- olaj- gáz- stb) meg nemhogy nyereséges, de az adófizetők zsebéből lenyúlt állami támogatások nélkül akár be is zárhatna.
....A földgáz (mint másra hasznosabb anyag) kimegy a diavatból és helytte
az EGYRE OLCSÓBBÁ VÁLÓ VILLANYFŰTÉS lesz a jövő, nagyobb házaknál
hőszivattyúval kombinálva...
mire alapozod e meglepő kijelentést?
-ha nem gázzal állítják elő a villamos energiát, ami kimegy a divatból az emelkedő ára miatt,
akkor mi biztosítja az olcsóbbodó áramot?
- szénerőmű az óriási kitermelési, és szennyezőanyag leválasztási és salak deponálási költségek mellett?
- vagy atomerőmű, amit még illik utálni Európában, de megépíteni 15-20 évbe telik az ötlettől az áramtermelésig és ottis gondok vannak a költségekkel? (ja és ha mindenki úgy van vele, hogy a mi településünk mellett NE ÉPÜLJÖN atom/szén/szalma/stb. erőmű)
- fából termelünk elektromos energiát?
ahhoz hogy a hőszivattyús fűtési rendszerek menjenek, előbb a meglevő ház állomány fűtési energia igényét töredékére kell csökkenteni szigeteléssel ennek költségeit ki fogja állni, ha még a gáz fogyasztást támogatják nem a szigetelést?
ki fogja megfizetni a villamos hálózat bővítési költségeket, ha rohamosan terjednének a hőszivattyúk (az igénylők persze)?
Csak azert engedj meg egy kis elmelkedest! Mivel a topiktarsunk 40 eves hazrol irt, igy felteteleztem, hogy a fal B30-as tomorteglabol epult, vagy valami hasonlo, nem tul jol hoszigetelo anyagbol. Ezert en a sajat 60 eves hazamat vettem alapul, ami kb.azonos ertekeket kepviselt annak idejen. Igy irtam az altalam kiszamitott es megepitett szigetelest mnt javaslatot, mert nalam az atlagfogyasztas, ami 1750m3 gaz volt evente lett 30%-ra csokkentve. Ebben az evben, ami ugye holnap er veget ,idaig 348m3 gaz fogyott es 3058kWh villany mindenestol. Igaz a hazikom pici, csak 63nm a hasznos terulete.
Ezert nem ertettem az altalad leirt ertekeket, mert szerintem Te azokat a ma megszokott falazoanyagokhoz meretezted ,szerintem. Ezert irtam picit gunyosan"" mi igy szoktuk"".:)
Ami a megterulest illeti. En kolcsonbol csinaltam az egesz felujitast es az eves megtakaritas fedezi a torlesztoreszleteket, tehat nem kell melyebben a zsebembe nyulni. Tudom, most azt mondod, hogy Mo-on dragabbak a hitelek. En ezt is megertem, de ha az elso szigetelesnel azzal a 8cm-rel peldaul vastagabb szigeteles kerul a falra es a fodemre meg 10cm-rel, akkor szamold ki mivel lesz dragabb a rendszer es mit nyersz vele. Termeszetesen a topiktarsunk hazara kivetitve.
Igaz, azt nem tudjuk, hogy mit hoz a jovo, de nem mindegy, hogy egy evben 6000kWh-nak megfelelo tuzelot kell bebiztositanunk, vagy csak 3500kWh-nak megfelelot (itt csak a hasamra csaptam, nem szamitasbol kapott ertek).
Szabad kerdeznem mibol kapod a 11-12cm-es szigetelovastagsagot?
En mikor nekilattam elhataroztam, hogy mennyi legyen a haz energia fogyasztasa es abbol szamoltam ki a megfelelo szigeteles es nyilaszaro ertekeit. Te mibol indulsz ki es mi a cel?
Mindenestol sajat kezuleg csinalva volt nalunk (Szlovakia) 100000Szkk ami durvan 900000HUF. Nekem 124nm volt a fal es 88nm a fodem. De a szigeteloarak azota lejjebb mentek.:)
Ma eppen a szomszedomban levo epulo hazon lattam ugyanezt a jelensegeta teto tulnyulasnal, lefolyasok latszottak a folian tobb helyen. Szerintem az hogy bejutott a porho, meg nem annyira gond, csak a foliak legyenek ugy egymasra takarassal teve es leragasztva, hogy olvadaskor gyorsan kijusson a viz a folia es a cserep kozul es ne befele follyon esetleg a leragasztas hianya es az esetleges laza es rossz takaras vegett.
mit ajánlotok egy régi ház olyan 40éves lehet,külső ház szigeteés körbe és födém szigetelésre a padlás nem lesz semmirre használva,és hogy kb mennyibe fája 110nm.
a tető elég rossz mostani hó beesett rajta minimálisan.
Köszöntök mindenkit.Lassan egy éve fordultam tanácsért itt a fórumon.Azt a javaslatot kaptam , hogy a födémre tegyek kőzetgyapotot, legalább 20cm-ert.Valamint a gerendavégeknél gerendaközöket bedugtam szintén kőzergyapottal.ott is voltak hiányosságok.
Ez nagyon bejöttt nekem , hiszen a tavaji évben január elejére már kb 50q , igaz nyers tüzifám bánta .Most sikerült mgvenni nyáron , és lássatok csodát.Még kb 20-25q-fogyott el . Rokkantnyugdíj az ösz jövedelmünk , de ha megélem , megint megveszem a fát még tavasszal.Lassan meglessz a rávaló.Mostmár bevallom , álmodni se mertem volna , hogy ennyi hőt meg lehet takaritani egy kis szigetelésel.Bár 65e ft volt a gyapot, szerintem két év alatt megtérül.
És aki teheti olyan fával tüzeljen , ami egy , de inkább két nyarat száradt öszehasítva.Azt tapasztaltam hogy fele elég a szárazből.Kellemes 22-23fok van a házunkba, és 50q akácfa szerintem elég lessz egész szezonra.
Sziasztok! Elöször is köszönöm mindenkinek a segítséget az sk dryvitozásomhoz. Tök jó lett, és szép is, kár hy öt hónapig tartott. Nem penészedünk végre, és jobb a hőérzetünk is. Tavaly ilyen időben már hajnal egykor bekapcsolt a cirko, most reggel nekem kell öt ébresztenem a termosztát kapcsolgatásával. BOLGOG ÚJ ÉVET és kissebb gázszámlát mindenkinek!
Ami miatt szuksegem lenne egy fal U ertekere az az, hogy ki tudjam szamitani a kulso plussz hoszigeteles hatasat (megtakaritas es varhato belso oldali feluleti homerseklet >> Winwatt) a falszakaszra.
Adott egy muemleki haz aminek a foldszintjen lakunk. A fal also 30-40cm-es savja a kinti -5 fok eseten 16-17 fokra hul, mikozben a plafon magasagaban a fal feluleti homerseklete 21 fok (inframerovel merve). A kulso es belso padlovonal kozott van 30cm szintkulonbseg (belso padlo magasabban). A teljes kulso fal hoszigetelese nem jarhato ut (tarsashaz +3 emelet) ezert gondoltam arra, hogy csak a labazatot szigetelnem le 1m magassagig XPS lappal.
Tehat ha nem egy atlag U ertekre vagyok kivancsi (fal+padlo+plafon) akkor hogyan szamoljak? (gazfogyasztas napi szinten dokumentalva van a reggel 9 oras homerseklettel egyetemben).
Szerintem nyugodtan mehet az üveggyapot. Akármennyie tömörödik is esetleg, akkor is az lesz a legolcsóbb. Nekem eddig a 30 cm nem igazán tömörödött 2 év alatt. Egér szempontjából meg majdnem mindegy melyik van, ha jelen vannak, akkor mindegyikbe belemennek, korábban írtak már itt példákat, hogy bármelyik fajtában tudnak kárt okozni.
Ha nem akarod az egész padlást járhatóvá tenni, akkor csinálhatsz "utakat" is, az kevesebb gond.
Hogy az osb-t érdemes-e felszedni, azt nem tudom. Egyrészt kár lenne ott hagyni, ha szükséged lehet még rá. Ugyanakkor ha felszeded, lehet, hogy a gipszkartonra túl nagy súly esne. Nem tudom. A párazárás miatt amúgy valószínűleg nem kell aggódnod, ha jól van megcsinálva a gipszkartonodon a fólia, illetve ezek után a szigetelés vastagsága sem indokolja.
A tetőd jó állapotban van? Nem fog sok eső, hó stb. bejutni? Mennyire szellős? Ha nagyon, akkor esetleg valami páraáteresztő takarás sem árt az üveggyapot tetejére.
Ez a saját véleményem, várd meg azért, amíg válaszol valami szakértő is... :)
Ha tud valaki kérem adjon tanácsot, mert ma szeretném megvenni, most indulok körülnézni az árak miatt... majd este megírom mennyiért lehet venni felénk!
A jelenlegi fődém hőszigetelésemet szeretném kicsit túlbiztosítani...
Jelenleg alulról felfelé:Gipszkarton,hőtükrős párazáró fólia, satfnik közt 5cm üveggyapot, majd keresztbe a gerendák közt 10cm üveggyapot.Ezeken keresztül OSB lap.
Szeretném megcsinálni, hogy 50cm szigetelés legyen fent!Csupán 45m2 a padlás felülete, ezért gondoltam nem pénz, de legyen a max. érdemes szígetelési vastagság... én már nem akarok vele többet szórakozni... Mondjátok, ha máshogy lenne érdemes!
Kérdésem, hogy üveggyapot vagy közetgyapot legyen?Esetleg egér szempontjából, vagy tűz... vagy egyéb
Illetve, hogy az OSB lapokat leszedjem-e (arra gondoltam,hogy lehet nem tud kiszellőzni tőle a szigetelés)
Az 50cm felett érdemes gondolkodni?Nem lesz gond, hogy egymást nyomják a szigetelések, nem esik össze, vagy tömörödik saját súlyától?
Amennyiben gond van és el kellene esetleg jutni "A"ből "B" be a padláson nem tudom hogyan lehetne megoldani, de ha ezért végig kellene rétegenként stafnizni és rá a pallókat, akkor az annyiba kerülne, hogy inkább kihagyom, ráadásul így könnyedén leteríthetem...
Pince födémet szeretnék szigetelni alulról. A pince gerendás kialakítású és a gerendák között enyhén homorú. Milyen szigetelést lehet ide tenni?
Mindenképpen ragasztani szeretném, van olyan megoldás ahol nem kell fúrni?
Mit lehet kezdeni a homorúsággal?
Gondolom olyan szigetelőanyag nincs ami ezt a formát képes felvenni, szóval ragasztóval kell kitölteni, vagy lehet légrés is a szigetelés felső részérnél?
"A biztonság kedvéért vettem egy klasszikus páramentesítő dobozkát, az első tél alatt alig gyűlt össze pár dl víz..."
Egy átlagosan szellőző átlagos lakáson MINDEN NAP kb 5 liter víz halad át (a levegővel). Ebből kiszámolhatod, hogy az effajta dobozok a maguk napi pár decis (olykor csak pár köbcentis) teljesítményükkel mennyire képesek befolyásolni a lakás páratartalmát.
"kandallós helységbe pedig elengedhetetlen."
Ha olyan kandallót alkalmazol, amelyiknek külső levegő bevezetése van, az egy csövön át a külvilágból szívja a tűz levegőjét, így semmi köze a lakás szellőzéséhez, így nem szív hideg levegőt sem a lakásodba.
A legjobb megoldás a 12-24 zűzott kő esetleg 12-24 kavics. A 0-s frakció nem jó, mert felviszi a nedvességet. Tömörítésre a lapv8ibrátor a jó megoldás.
Köszi ez így messziről 0-24-es sódernek tűnik, de lehet rosszul látom. Még egy kérdés. Ezt mivel lehet a leghatékonyabban tömöríteni? Jó erre a célra a döngölő béka?
A szellőzés / penészedés kapcsán osztanám meg a saját megoldásomat:
- több körben is egyeztettem légtechnikusokkal, mindenki rám akarta sózni a drága központi szellőztető cuccait, szét akarta vágatni az ablakaimat (légrés végett) stb.
Igyekeztem kompromisszumos megoldást választani, amire jutottam, eddig még működőképesnek látszik.
A fürdőszobába tettem egy nagy teljesítményű, szuperhalk ventit. (Limodor - nem olcsó sajnos).
Ugye költözés előtt volt a festés késő ősszel, igazi pára volt, a venti beszerelése után nagyon jól alakult a párahelyzet. A biztonság kedvéért vettem egy klasszikus páramentesítő dobozkát, az első tél alatt alig gyűlt össze pár dl víz... pedig korábbi lakásomban hasonló szituban 2 -3 hetente kellett kiönteni a vizet.
A légbevezető különösen hasznos a konyhába a páraelszívó miatt, kandallós helységbe pedig elengedhetetlen. Igaz, szerintem hőveszteség van a légbevezetők miatt... - ja és az ablakaimat nem volt szívem szétvágatni, hogy legyen ott is légbevezető...
Amit viszont nem ajánlok, az az acél ajtó - kőzetgyapot szigeteléssel. Az 5cm szigetelőanyag kevés, tök hideg az ajtó, bár a pára nem csapódott ki a belső oldalán, mint ahogy azt előre vetítették...
Az igazi teszt persze akkor lesz, ha felkerül a szigetelés... de legalább már nem tartok a párától, penésztől...
Köszönöm a kimerítő tájékoztatást. Megygőztél és valószínű én is a szerelőbeton alá rakok 10 centi xps-t majd a vizszigetelés tetejére újabb 10 centit.
A kvicsfeltöltéssel kapcsolatban. Kicsit elszomorít a dolog, hogy gyakorlatilag a mostani padlószinthez képest majdnem 60 centit le kell mennem, mert igen sok föld kitermelését jelenti ez amit nem igazán van hova tennem és igen költséges az elszállítása. A kavicsfeltöltéshez milyen kavics kell? Elég a sima 0-24-es olcsó sóder vagy valamilyen másik speckó kavics kell?
én vettem külső falra szánt nem süllyeszthető konnektort (olyan felnyitható fedeleset), és azt süllyesztem bele a szigetelőbe olyan mélységig, hogy még szét lehessen bontani, és puros ragasztóval beleragasztom.
"Tartok a bebugyolált ház nedvességgel való eltelésétől és az ebből fakadó penészesedéstől" ezt már többször hallottam , van aki szerint 2-3 év után nedvesedik át a fal. te mit hallottál? egyébként igazi nagy baromság, nem is tudom elképzelni aki ezt terjeszti honnét vette. sztem a zöldségesnél mert igazi zöldség.a penésznek a szigeteléshez nem igazán van köze. szellőztetés kell semmi több. egyébként élő példa vagyok: nálam tavaly komoly gondot okozott a penész, most 8 cm grafitos került a falra + a szellőztetést is megoldottam. hogy mi történt? nincs penész se meg hideg fal se........... persze lehet hogy most kell megvárnom amíg megtelik vízzel a fal:-)))))))) majd 2 év múlva szólok ha megtelt. (nem lehetne elintézni hogy sörrel teljen meg?)
Érdeklődni szeretnék hogy milyen reális alternatívái vannak a 10-12cm-es nikecell szigetelésnek, ami azért hasonló hőszigetelést ad?
Tartok a bebugyolált ház nedvességgel való eltellésétől és az ebből fakadó penészesedéstől (mind belül, mind a régi fal- szigetelés talákozási pontoknál is).
Volna egyik lehetőség amit olvastam a kőzetgyapot, ami lélegző de kb dupla annyiba is kerül.
A grafitosról nem tudok semmit (van egy hővisszaverő grafitréteg egyébként nikecell???), nem sokkal drágább vagy elég vékonyabban is.
Volt egy másik érdekes hőszigetelő festék (kerámia gömbök valami ragasztóval, nasa technológia alapján) ennek kannája kb annyi mint a nikecell szigetelés. A festék maga lélegzik kifelé, külső hatásoktól viszont zár. Repedéseket elfedi és több mm-en át nem is szakad el, uv álló, stb.
Használt már valaki ilyet? Mit jelenthet ez a festékréteg hőszigetelésileg?
(mindenképpen vannak olyan felületek ahova nincs alternatívája (pl héjjalás lekenésére más nem jön szóba ha szigetelni akar az ember a tetőn még).
Mennyire megoldás a belülre rakott szigetelés?
(valaki ismerős megcsinálta hogy belül a hideg falakat leburkolta, gondolom a hideg falakban ezután is hideg marad és jól kicsapódik a pára ami odajut a lakásból)
A ház maga kb 30 éve épült, ablakok jónak mondhatók de nem műanyagok. Thermo üvegesek, de régiek, érzetre van olyan hőszigetelésük mint a falnak. A ferde falas részeken (beépített tetőtér) kb 10cm-es valamilyen hungarocell szigetelés van, de ezek a falak érezhetően melegebbek.
tehát vagy úgy kezded hogy beépítesz (én spec dupla mélységű dobozt raktam be hogy jobban tartson, bár igaz hogy az sem dupla csak másfélszeres, de villanyosboltban tudni fogják mit keresel kb 70-100 ft lehet már nem emlékszem) egy dobozt a falba hagyományos módon, vagyis a falba befúrsz dobozfúróval és begipszeled, de úgy igazán hogy körbevegye a dobozt a gipsz és mikor megkötött akkor rakod fel a csavarokkal a megfelelő mennyiségű dobozmagasítót (én pont így csináltam) vagy a másik, hogy kipróbálod ezt az eps-be belekapirgálást amit gabeszt topictárs mondott. én a hőhídtól nem félek, a mély dobozban be van zárva a levegő ami szigetel. másrészt ha annyira hőhídmániás lennék akkor valszeg falon kívüli konnektorokat tennék fel dübelezve (bár sztem az kevésbé esztétikus)
Ha téglánként látok a fal kibontásához, mondjuk minden nap 1-2-őt, visszarakom szigeteléssel, habarccsal, sérülhet-e a statikai állapot? Időm több van, mint pénzem, van máshol lakni :)
Látom eléggé értesz a témához. Én is kérdeznék mert nekünk is hasonló vizesedési problémánk van igaz csak 1 szobában. Én a következőt gondoltam ki mint megoldás és megnyugtatna ha valaki megerősítene benne, hogy megfelelő:
Padló felbontás
talaj kihord végleges padlószint alá 35cm-el
Talaj ledöngöl rendesen
10cm szerelőbeton vasalva
kátránypapíros szigetelés duplán összekötve a falban lévő lemezzel
20cm eps100 szigetelés
5cm aljzatbeton vasalva
burkolat
A kérdésem az lenne, hogy így működne e a rendszerem. Te miért javasolsz kavics feltöltést a szerelő beton alá? Miért a szerelő beton alá javasolsz xps szigetelést? Ez ha jól tudom drágább mint az eps100 nem is kevéssel.
Lábazati szigetelésünk is lesz ha belevágonk a dologba 10cm xps a terv.
Nem vagyok szakértő, de az biztos, hogy az épület vízszigetelése vagy nem volt, vagy tönkrement. Az a víz sajnos az alapon keresztül a talajból jön. Ha felújításon töröd a fejed, mindenképpen a szigetelés helyreállításával kell kezdened, ez lehet vegyi, lemezbeütős vagy a fal szakaszos kibontása. Nem olcsó 10-20 ezerFt/m, de még mindig jobb mint már egy felújított lakásban megcsinálni. Sajnos ez a régi házak átka. Vakolat leverés, újravakolás nem ér semmit, egy év múlva vakolhatod kívül belül újra.
Az alábbi képeket készítettem a most vásárolt házunkról. A kérdésem annyi lenne, hogy a vakolaton látható felhámlások mindenképpen aljzatból történő vízszivárgások, vagy oldalról kapott víz is csinál ilyen nyomokat? Esetleg a fagy önmagában is csinálhat ilyet?
3 éve egyáltalán nem lakott a ház, fűtetlen, előtte is csak a "tiszta" szoba volt lakott, a másik olyan 5 éve nem, fűtés sem volt benne. Az nincs is szétmenve.
A háznak tégla alapja van, 60 éves durván. A lábazat a talajtól 110 cm magas, ott kezdődik belül a járó felület. A lábazaton körben le van peregve a burkolat. Valamilyen betonos izé volt, mint a sírkő :) Felette a normál vakolat viszont stabil.
Hogy van-e vízszigetelés, és hol, az kérdéses, raktak már ilyenkor egyáltalán?
Külső képet nem tudtam csinálni, mert meghalt a hidegben a fényképző :).
a nyáron építettem hozzá a házunkhoz. Nagyon zavar, hogy az erős széllökés mozgatják a tetőtérban a párazáró fóliát. Nem úgy mint egy vitorlát, csak szép finoman lehet hallani, hogy moccan a fólia. Ami azt jelenti, hogy a szálas hőszigben jár a levegő. Normális ez így ??? A külső páraáteresztő fóliát 10cm-es átlapolással tettem fel.
Látom kicsit tartasz a szerelvénydobozok és külső lámpák rögzítésétől szigetelés felrakása után. Nekünk 3 éve lett leszigetelve a házunk 14cm eps-el. A lámpák rögzítése nálunk is valami speckó ha jól emlékszem fischer dűbellel lett megoldva mint ahogy olvasom másoknál is. A dobozok viszont 2 féle képpen lettek rögzítve mivel a teljes felújítás előtt is volt már kültéri dugalj így az maradt süllyesztve a falba és kerületek rá magasító gyűrűk ezt 2 méretben lehet kapni ha jól tudom 1 és 2cm-es magasságút. Az új szerelésnél pedig csak a csövet lógattuk ki a falon és erre lett "ráhúzva" az eps. 2-3 nap múlva pedig kikapartam az eps-ből annyi helyet, hogy rendesen beférjen a doboz és mellé illetve mögé kb. 3-4mm eps ragasztó. Fontos, hogy ne gipszel legyen betéve mert a gipsz felveszi a vizet és szétfagy majd kihullik a doboz. Én gipszkarton dobozt használtam, mert azt masszívabbnak találtam és a villanyszerelő barátom is azt tanácsolta. 3 éve használjuk nagyjából azonos mennyiségben a 2 féle techonológiával készült dugaljakat de szerintem semmi különbség nincs a kettő között stabilitásban. Persze nem kell ész nélkül cibálni és szerintem örök életű a dolog. A 2. megoldás talán kisebb hőhidat okoz, de ezt az okosok majd megmondják.
gondolom a konnektorok most is a falban vannak. a már bent lévő dobozra simán rácsavarozol dobozmagasítót (az ilyen kis sárga karika) és kész. annyi a lelke (én azért nem habbal rögzítettem a dobozt) hogy a jól ráfaragott eps megtámasztja eléggé azt a 3-4 mm ragasztót, vagyis a ragi ad egy kemény keretet amit körben megtámaszt az eps lemez. persze ott van egy kicsi hőhíd, de hát a konnektor is hőhíd szóval ezzel nem foglalkoztam. viszont valóban csak 3-4 mm ragasztó kell. én is paráztam a megoldástól, és nem értettem mér nem gyárt senki 15-25 cm mélységű dobozt ilyen célra. már értem. tök felesleges. a lámpát pedig valóban sima fischer cuccal raktam fel. persze a döntés a tiéd, én nem bántam meg ezt a kivitelezést, nyár óta kb 10 szer volt használva a konnektor, nem gázos. persze a döntés a tiéd.
kicsit félek ettől a megoldástól, de örülök, ha nálad működött.
Nekem még csak a csövek állnak ki, ergo még bármilyen megoldás szóba jön :-)
Kb 3-4 konnektor és kb. 5 lámpahelyem van vezetékelve, bár neház lámpákra én sem gondoltam, de egyet nagyon uuutálok, ha a konnektor meglazul..., kiesik :-)))
Sajnos 8cm-t nem tudom hizlalni, mert a redőnytokok, szellőző csövek 8cm-re állnak ki a falból, mert a pár évvel ezelőtti tervben még 8cm volt a "terv". Azóta ezt én is keveslem kicsit, 12cm-re szivesen növelném.
Bár ha tudsz olyan megoldást, amely ezt a rendőnytok kérdést jól megoldja, megköszönöm, akkor még bővíthetném. (Hella-kívülről szerelhető változat)
Ezért is gondoltam a grafitos EPS-re, mert az kb. 10cm-nek felel meg a fehérből, így kicsit jobb lesz.
Amúgy oldalanként egy tagolás van, mondjuk ablak azért van bőven...
A jótállás érvényesítéssel kapcsolatosan egyet értek... lutri...
elektromos kiállásokra reagálnék. nálam 8 cm eps ugrott fel a falra. 1 kültéri konnektor és egy falraszerelhető sima kislámpa is fel lett szerelve. (obi-s kb 2000 ft-os ) szóval ha ilyenekben gondolkozol akkor bátran mondhatom hogy semmi szükség ezeknek a fa vackoknak a kialakítására. felesleges nyűg + hőhíd. a konnektor ugye falban volt előtte is, nem bántottam hanem dobozmagasítóból csavaroztam rá pár db-ot hogy kiadja a falsíkot. oldalát szigetelésnél megkentük kb 3-4 mm ragasztóval és nekinyomtuk a befaragott eps táblát. mit mondjak nagyon stabil! (nyilván ha elegendő pénzt kínálna valaki akkor ki tudnám szedni 15 perc alatt, de normális használatnál stabil) a lámpánál én is variáltam, nekem is mondták ezeket a fakockákat. aztán mivel nem nehéz a lámpa és elég rendes talppal fekszik fel a falra, nemet mondtam és sima 20 centis csavarokkal feltipliztem a falra. meghúzásnál csak arra figyeltem hogy nem kell "agyig" húzni, elég addig amig stabilan áll a falon és nem csúszkál.
nyilván a csavarral bele tudtam volna tépni az eps-be ha akarom, de ugye nem ez a cél. ha kell tudok róluk képet is mellékelni a napokban.
Ma karácsonyi látogatáson voltem egy rokonnál, akinél 1 hónapja végeztek a ház körbeszigetelésével,+ háló+szinezés (25 éves családi ház, fa ablakokkak, ablakcsere nem volt.
Mivel jövőre nálunk is téma ez a művelet, ezért megkérdeztem, hogy mit/mennyit/hogy csinálták.
A válasz ez volt:7 cm fehér nikecellt tettek fel, csak pogácsákban volt a ragasztó, hogy maradjon alatta 1 cm légrés, majd erre ment a háló+glett+szín. A felon felül ütközésig ment a nikecell, szóval az 1 cm-es légrésnek nincs átszellőzése. a lábazatra is ment valamennyi, olyan, ami lábazatra való, és ez síkban beljebb van, mint a homlokzati szigetelés.
Kérdésem: Nem kellett volna körbekenni a nikecell táblákat? Egyelőre elégedettek az eredménnyel, 2-3 fokkal melegebb van bent.
Köszi előre is, és Kellemens Ünnepeket kívánok minden fórumozónak!
Néhány gyors kérdésre szeretném tanácsaitokat kérni:
1. nagyon durva?, ha a homlokzati hőszigetelés munkadija 2.700+ Áfa (8cm) - jó referenciával bír a vállalkozó- ebben az árban "minden" benne van, ami homlokzati téma, nincs további "ezmegaz költség". (párkány beépítéssel, természetesen dübelezve, falsík és a tetőszigetelő anyag közötti rések kitömésével..., szinezve, de állványozási ktg nélkül)
(versenyeztettem, mindenki olcsóbb volt, de 5-ből rajta kívül jó, ha egy vállakozó tűnt hozzáértőnek... - én meg ugye nem vagyok hozzáértő, de sokat kérdezek :-) )
2. mi a véleményetek az elektromos kiállásoknál fa beépítésével, amelyre pld a lámpák kerülnének felrögzítésre (ezt sokan javasolták nekem) - ezt úgy képzeljem, hogy kb. 2-3cm pld. 10x10 fát feldübelezek a kiállások helyére és a szigetelésből ezt a darabot majd kivágják?
3. A munkavégzésre hány év garanciát írhatok a szerződésbe?
4. padlástérben a fogópárak közötti és feletti 30-40cm kőzetgyapot tetejére milyen fóliát tegyek? egyáltalán kell-e? (állítolag hasznos) Feltételezem, hogy páraáteresztő kellene és nem csak egy mezei fólia...
5 2 ajtó sikban van a falazattal. A lábazati szigetelés 5cm. Mivel töltsem ki ezt az 5cm-t az ajtó alatt, ahova lép(het)ünk? Hiszen a térkövet majd a lábazat síkjából kell indítani, nem kínlódnék ott kis darabokkal? Szerintem beton lehet a megoldás, mert a styrofoam nem bírja szerintem a súlyt... amúgy már van pár cm eps az alapkoszorún.
2.8-as ablakokhoz kevésbé "illik" a 20 centis grafitos, mint egy 0.6-0.7-eshez. S persze egy 2.8-as az építő/építtető lehetőségeit is jelzi valahol. (Jó, tudom, hogy 1.1 alatt manapság gyakorlatilag nincs normális ablak. :-) Ám a jelzett meglévő műa. ablakok bármilyenek lehetnek.)
A jelzett hozzászólásban 12-es EPS van említve, ami megegyezik az általam minimumnak írt 10-es grafitossal.
Juteszembe: családi háznál egy pár tízezerből házilag barkácsolt hőcserélős szellőztető semmiképp nem árt.
Miért az ablakokhoz kellene igazítani? Ha megteheti, miért ne szigetelne jobban? Pláne, hogy a legjobb/drágább ablakok jelenleg egy átlagosan szigetelt fal töredékét tudják csak hőszigetelésileg. Akkor hogy gondolod a hozzájuk igazítást?
Kb a jelenlegi ablakokhoz kellene igazítani a hőszigetelési értékeket, ha gyengébbek az ablakok, felesleges a falakat agyonszigetelni. 10-15 centis grafitos EPS szigeteléssel (anyag-munkadíj kb 5500-6500 ft/nm-től) sokat nem tévedhetsz. A födémszigetelésről ne feledkezz el (ha esetleg nincs).
Adva van egy lakott 38as Porotherm ház (87m2 netó alapterület, 4 fő lakja), kívül belül vakolat, műanyag nyílászárók, konyhai-fürdőszobai ablak-elszívó. ?: milyen szigetelőanyagot javasoltok rá kívülről?* kell-e ehhez szellőztetőrendszer?
köszönöm!
(12cm-t szeretnénk felrakni, de ha van jobb ötlet, örömmel fogadom.)
Eddig vízszigeteléssel rendelkező házról volt szó. Ha vízszigetelés nincs, vagy nem megfelelő, akkor azt előbb meg kell oldani, mert ebben az esetben teljesen mindegy, hogy hogy rakod rá a szigetelést, mert úgyis ledobja. A mi házunk több mint 90 éves és már tönkrement a vízszigetelése, vegyi eljárással amennyire lehetett megoldottuk a vízszigetelést, utána hőszigetltem.
Szerintem egyszerű, a vízszigetelés vonalában meg kell szakítani a ragasztóréteget, hogy ne hidalja át és kész. De ha nagyon precíz akar lenni, tesz oda valamilyen műanyag elválasztó lemezt vagy L profilt. Kicsit túl van aggódva ez a probléma. A talajpára meg nem fog kijutni a homlokzatra, mert ott meg vakolat van, de ha az az évi öt csepp kijut, akkor na bumm.
Akkor, ha az xps-t a régi lábazati betonburkolat helyére akarom tenni, ami a fal vízszigetelése fölé ér, mit csináljak?
Azt már magamtól kitaláltam, hogy első lépésben alaposan átnézem a falban levő vízszigetelést, ahol kell injektálással javít(tat)om, és alatta-fölötte egy pár centis (10-15) sávban bitumenes kenéssel szigetelem a függőleges falat. Erre purhab ragasztóval menne az XPS, így nem vinné át semmi a nedvességet (kivéve az általad említett pára, ami a hézagban felszáll). A pára ellen használna-e valamit, ha a tábla közepére kent ragasztócsík pont a függőleges vízszigetelésre esne, vagy akkor nagyon feldúsulna az XPS és a szigetelés alatti fal közötti légtérben a pára, és ez problémát okozna? (Bár ez alul lecsorogva talán tudna a talaj felé távozni)
Nem is azon megy az izgulás, hogy maga az XPS vezeti át a vizet, hanem a mögötte lévő ragasztó, vagy ha nem telibe van ragasztva (pl hab), akkor a habcsíkok közötti a levegő áramlik, és a talajpára átjut egy csíkban a homlokzatra.
Az indítósín nem segit ezen, mert az fölötte van. Mellesleg, az indítósín szerintem már meghaladott dolog.
Erre letölthető a winwatt hőveszteségszámoló. Én nem használtam, helyette egy másik excel tábla alapján számoltam, nem a hőveszteséget, hanem a hőigényt. Az én hőigényem kb 12,000 kWh/év .Egyébként valamelyik fórumoldalon valaki már számolt ilyet.
Szerintem a 1,5mm vastag ragasztórétegnek, nem lesz olyan kapilláris hatása, hogy 40-50cm magasságba felszívja a vizet. Az XPS meg nem kapilláris, ott nem szívja ill. gondolom lesz (műgyanta alapú) lábazati vakolat, az szintén nem pára ill vízáteresztő. A mi irodaházunk 9 éve épült ilyen megoldással, de nem látom sehol, hogy vizesedne bármi.
A legkorrektebb amúgy egy jó kis lábazati, homlokzati szigetelés. Ami feketeleves az az, h a lamináltat fel lehet szedni, betont feltörni, alá betonozni, víz szigetelni, hőszigetelni, majd betonozni, lamináltat visszatenni...
Jobban belegondolva, a réz tuti nem jó, mert marha baba hővezető. Bádog az igazi. És az XPS teteje, és az EPS alja közé. Esetleg vmi vékony műanyag is jó lenne, csak az a dolga, h megszakítsa a víz útját.
De akár indítósín is jó, csak ilyen 20 centi széleseket nem is tudom lehet-e kapni. Ha lehet is, tuti jó áron.
Nem tudom hogy a nedvesség szabadon megy-e fel, eddig még nem volt ilyen gondunk. A lábazat földdel feltöltött, a tetején homok, ezen valamikor hajópadló volt amit felszedtünk és beton került a helyére, + laminált padló. Olyan hideg hogy...
A lábazat terméskő (vagy inkább homokkő), és jó magas. Sajnos. Valamit kéne vele kezdeni, mert a múltkori nagy hidegekben megmértem a szoba külső fali sarkában a padlóhőmérsékletet - 11fokos volt :-((( Ez nagyon gáz.
Csináltam pár képet - a baloldali rész a 38-as fal+Heratekta, itt látszik hogy a fal kijebb van mint a lábazat, kivéve a pillérnél. Az 50-es falnál meg a lábazat van kijjebb. Úgyhogy erre kéne valami okosságot kitalálni, hogy legyen JÓL megcsinálva.
Valahol azt olvastam, hogy a ragasztónak nem szabad "áthidalnia" a vízszigetelés alatti és fölötti részt, gondolom, arra részre nem telibe rakják. Jó lenne, ha valaki leírná a megoldást, mert nálunk is meg kellene csinálni a lábazati hőszigetelést, de nem szeretném, ha emiatt vizesedne a fal. a pára szerintem nem okozhat akkora nedvesedést, mint a kapilláris víz. A purhab ragasztó is vízvezető? Ha nem, akkor valószínűleg azzal lenne célszerű ragasztani az XPS-t...
Bocs, nem voltam gépközelben... Szóval a padlószint kb. a kiugrás szintjében van. Vízszigetelés itt nincs :-(( Akkoriban nem nagyon volt divat. Ennek ellenére vizesedést soha nem tapasztaltunk.
Tkp. mehetne a talajig, semmi nincs a lábazat mögött. Illetve földdel van feltöltve. Holnap csinálok egy-két képet az egészről.
Köszi a választ, - úgy emlékszem hogy a Heratekta nem lett glettelve, hanem rabicháló került rá és arra pedig valamilyen nemesvakolat (már nem emlékszem a nevére). Azt elfelejtettem mondani hogy a ház sarkán pillér van és a Heratektás rész ezzel került egy síkba, vagyis ott nincs is szigetelés.
Belülről tapintva igen hideg. Érdekes hogy laikusként én is kb. 8 cm-t gondoltam pluszban erre a részre. Mondjuk azt nem bánnám ha az alsó réteg szigetelést nem kéne leszedni.
Van még egy "éredekesség": a ház keleti oldalán kb. 2m-es lábazat van ami természetesen nincs egy síkban a falakkal hanem, kijebb van kb. 5cm-rel. Namost ha a homlokzati szigetelést rá akarjuk engedni a lábazatra is (márpedig szerintem kellene legalább fél métert) akkor ott is lehet majd trükközni. Szóval nem egyszerű a történet. Mindenesetre köszi mégegyszer.
A ház amiben lakunk, egy nagyon régi építésű, (állítólag a múlt század 30-as éveiben) tömör téglából készült ikerház egyik fele. Ehhez a későbbiekben hozzáépült (szintén tömör téglából) egy kisebb épület rész. A falvastagság 50, ill. 38 cm.
A később épült résznek két "hideg" fala van, (keleti, ill. déli) tájolású. Erre a két falra a 90-es évek elején került 5cm-es Herat.kta szigetelés, ami sajnos nem sokat ér. Az 50cm-es falvastagságú "korrábbi" rész (egy, keleti fal) szigeteletlen.
A kérdésem az hogy milyen homlokzati szigetelést javasolnátok erre az egészre?
Előre is köszönöm.
Üdv.
ui.: ha esetleg nopánick kolléga erre járna és elolvasná... :-))
Köszönöm a segítséget a konyhai hőhidas problémámmal, most az lett a koncepció, hogy a födémnél a homlokzat hőszigetelését megnöveljük 17 cm-re úgy hogy legalább 40 cm-rel a födém alsó szintje alá érjen a cucc. Nyáron majd utolérjük a teljes homlokzaton a 17 cm-es vastagságot és akkor lesz végleges a dolog.
A konyha sarok hőmérséklete (mert valaki mondta, hogy 16 fok vol) 12 fok volt akkor amikor a falfelület kinti hőmérséklete -11, a benti levegőhőmérséklet pedig 21-22 fok volt.
Komolyan el fogok gondolkozni a mellvédfal elbontásán, a fenének se kell ha ennyi gond van vele.
Van még egy rejtélyes problémám azzal majd valszeg a két ünnep között jelentkezem.
Szóval mégegyszer köszi, majd ha elkészült a hőszigetelt gallér mellékelek újabb hőfotót.
A házam: 38-as PTH típusú téglából, aljzatban 10 cm hab, kívül 10 cm fehér eps (+ lábazaton 5 cm expert), betongerendás-kefnis födémen 20-22 cm üveggyapot.
Egyszintes, nettó 142 nm.
Fűtés kikapcsolva:
Napi középhőmérséklet 0 fok körül: 1 nap alatt kb. 23-ról 22 (- 1 fok).
Ha -10 fok a napi átlag, akkor 23-ról 21,5-21 (- 1,5-2 fok).
Nagyrészt fával fűtök, de tavaly pont a legnagyobb hidegekben elmentem pár napra, és teszt jelleggel (is) beállítottam 21-re a termosztátot. Napi 8 m3 gáz fogyott (padló+kondenz kazán). Szerintem akkor a napi középhőmérséklet -10 alatt volt, de nem tudom pontosan.
Vannak azért gyenge pontok a házon, pl. szigeteléssel el nem választott teraszok, a koszorú szigetelése se tökéletes.
A Halltex panelek hőátbocsátási tényezője 0.0488 W/mK. és az austroterm azt állítja, hogy az ő anyagainak ez a hővezetési tényezője meg 0,04 W/mK. Akkor melyik a jobb ??
csak azért mivel az ósztroterm azért 12 mm-t nem mer már ajánlani !
Ő már bőven a 100 mm felet van, sőt födémeknél a 200 mm felett.
Szép a magabiztosság, kár (nekik) hogy mindenki nem hiszi el azt az állítást, a mit a halltex mond !!!
A felmenő és vízszintes EPS-t mivel lehet időállóvá tenni? A külső fali EPS szigeltelő rendszerhez hasonló üvegszálas rendszerrel? Ez rámehet a kitöltő üveggyapotra, vagy egyszerűbb, ha OSB-vel vagy szőrös deszkával borítom?
tudna segíteni valaki abban, hogy van-e arra valamiféle számítási alap, hogy egy szigetelt(aljzat, homlokzat, födém) ház a szigetelőanyagok vastagságát figyelembe véve mondjuk 23fokra felfűtve -10fok kinti hőmérséklet mellett óránként vagy naponként mennyit hűl?
A végső cél a teljes hőszigetelés, de egyrészt most "tűzoltó jelleggel" azonnali beavatkozásra van szükség, másrészt anyagi okok miatt muszáj sorrendet felállítani. A rosszabb rétegrendű födémre már raktam lépésálló EPS-t, amit majd később "rendesen" is beépítünk. Ennek hatása máris látszik: a betongerenda+salak+ 5 cm EPS födém belső oldali hőmérséklete kb 2,5 C-kal magasabb, mint a beton+salak+törekes sár rétegrendé, ráadásul az átérő gerendáknál sem hőhidas.
Amit most tenni tudnék: 5 cm EPS a födémre, ugyanez a fal belső oldalára leszabva, és EPS aprítékos könnyűbeton a vízszintes falfelületre.
Érdekes kérdés még, hogy a beton gerenda kifelé vezet többet (a fal külső oldala felé) vagy felfelé a födémben?
Nem ablakcsere lenne, most épül a ház, s tavasszal lenne esedékes a nyílászárók beszerlése.
Lehet, hogy kicsit tullihegem a dolgot, s elég a 2-3 cm-es ráengedés a tokra. Csak, ha már ennyit ráköltök a nyílászárókra, akkor szeretném is őket jól beszerelni. NEm eladásra épül:)
A másik hideg góc, amit találtam, a betongerendák felfekvése a külső teherviselő falakra. Mondjuk nem volt nehéz megtalálni, mert a fürdőszobában a pára is kirajzolja.
A kérdésem az, hogy a padlásfödém azonnali szigetelése mellett javítana-e a helyzeten, ha a fal padlástérben levő függőleges oldalát is szigetelném (meg esetleg a vízszintes részét, amin a talpszelemen nyugszik)?
Az itteni jótanácsok alapján a hétvégén infrahőmérővel végigpásztáztam a házat. Optimális idő volt hozzá, kint -15 C. Nekem még szélsőségesebb adatok jöttek ki a padlóra, igaz nálam a falon sincs még szigetelés. A szoba közepén a padló 17,5-18 C, a külső fal mellett 11 C volt, a fal alja szintén e körül.
Nyilvánvaló, miért penészedik, és az is, hogy jövőre mi lesz először hőszigetelve (hozzátenném, hogy ez a szélsőség csak azon a részén volt a háznak, ahol a padló szintje kb 40 cm-rel emelkedik a terep fölé, ahol terepszinten van a padló, ott nincs ekkora eltérés)
Megpróbáltam végeselemes programmal modellezni SQL problémáját (33638). Az részletes eredményeket nem tudom csatolni, mert egyrészt sok idő előkészíteni (elég fapados a környezet) másrészt mindig találok valamit, amit javítani kéne a modellen és újrakezdeni az egészet. Nagyon sok a pontatlanság (PTH-t függőleges 0.6 W/mK-re vettem, a födém, külső hőmérsékletet -5, belsőt 20 C-ra vettem)
Az eredeti hozzászólásban említett 10 fok körüli sarokhőmérsékletet nem sikerült reprodukálni. A szabványos hőátadási tényezőkkel számolva 15.8 C lett. Viszont azok igazából csak nagy felületekre érvényesek. Sarkokban, ahol nem mozog a levegő, sokkal kisebb lehet a valóságban. A sarokban 20cm-es sávra 3 W/m2K-nel számolva 15 fok jön ki.
A mellvédet felül 10cm-rel szigetelve 0.7 K-nel javult a sarok. A köszorúra oldalt rakott 10cm vastag (65cm-magas) további szigetelés sáv további kb 0.7K-t javított.
Egy sarok geometriai hőhídja, meg a betonkoszorú hőhídja szerintem magában is penészveszélyes 5cm szigeteléssel. Ehhez jön még a mellvéd. Csak viccből kipróbáltam, ha extrém szigetelést rakunk a mellvédre meg a koszorúra (legalább 40cm minden oldalról) akkor is jelentősen hidegebb a sarok.
Én rövid távon belső, extra, helyi hőforrással próbálkoznék. Hosszabb távon meg lebontanám a mellvédet, vastagon szigetelném a falat és faszerketetet tennék a mellvéd melyére.
a parapettel nem lehet korlatlanul menni lefele, mert altalaban bejatszik ez vagy az
- radiator el kell ferjen
- csomo helyzetben nagyon korlatozza a butorozhatosagot, ha nem fer el az ablak alatt egy (iro) asztal
- egy homlokzaton illene a parkanyok azonos szintben legyenek, ezert egy homlokzaton barmelyik ablaknal gond a fentiek kozul valamelyik, maris az osszes ablak korlatozva van.
Ez ha jól látom a képek testo hőkamerával készültek. Ha megvannak esetleg a kamera által készített BMT fájlok, akkor a testo szoftverét le tudod tölteni, és te magad is ügyeskedhetsz vele, bármit leolvashatsz, mérhetsz a képen utólag képpontonként.
90 mm-es fa ablakokat raknék be, ahogy néztem sajnos 2-3 cm-nél többel nem nagyon tudnék rátakarni (10 cm grafitost tervezek én is feltenni) a zsalugáter, szunyogháló miatt. Ez így kevés?
Az XPS alákávázás az jelenti, hogy az ablaknyílást kibélelik XPS-el, majd beteszik az ablakot? (Elnézést a tudatlanságért:)) Ilyenkor milyen vastag XPS szükséges, illetve gondolom az XPS bélelésnek a külső falsíktól végig kellene futnia a belső falsíkig?
A 33510-es hozzászólásodban lévő megoldás is szimpatikus (mondjuk igaz akkor nem külső falsíkon vannak az ablakok és a vésés 34 nyílászárónál nem kis munka:)), csak azt nem értem hogy felül az áthidalónál ezt hogyan oldod meg? Ha jól tudom azt nem nagyon lehet vésni.
Valóban profi a Hőfiz. Labor, és szerintem családi házra nem adnak megfizethetetlen ajánlatot, egy kérdést megérhet. Mindazonáltal valóban fennálhat az ágyú/veréb effektus. Én csak azért ajánlottam őket, mert erősen bizonygattad, hogy kívülről nem látszik a hőhíd. Lehet. De a most betett képen nagyon is látszik belülről. Szóval én is azt ajáénlanám, mint már többen korábban (cseik, nopánick, nagy ivó és tán még mások is), hogy lejjebb kell vinni a vastag hőszigetelést, legalább fél méterrel a koszorú alsó szintje alá.
Legegyszerűbb ellenőrzés: Nézd meg a belső felület hőmérsékletét egy lézeres mérővel, majd támassz oda pallóval kívülről négy táblát (4 méter), és nézd meg a belső hőmérsékletet egy óra múlva.
Tanácsot ill. véleményeket szeretnék kérni födém szigetelés ügyben.
Adott egy betongerendás-kefnis födém, ezt kellene leszigetelni úgy hogy a felület járható maradjon és ha lehet ne kerüljön "aranyárba". Megpróbálok képet is feltenni.
Nem, a becsatolt kép még a 20 centi hőszigetelés előtt készült. Egyébként a födém-hőszigetelés utáni képen is látszanak a födémgerendák, de csak minimális (kevesebb mint 1 fok) eltérés van a hőmérsékletük között, közel sem annyi mint a becsatolt képen!
Napsütés tuti nem érte a falat aznap amikor néztük, a külső hőmérséklet tartósan -5 fok alatt volt és este háromnegyed ötkor néztük, nem tudom dér/pára vonalon ennek van-e relevanciája...
Azt szeretném kérdezni, hogy ha az ablakokat a fal külső síkjára szeretném tenni, akkor véleményetek szerint akkor kb mennyire ( ? cm) kell a tokra ráereszteni a homlokzat szigetelést?
Illetve, mi a véleményetek attól, hogy nem középre kerül az ablak és befordulok a szigeteléssel, hanem külső síkra és a homlokzati szigetelést ráengedem? Nekem ez jónak egyszerűbbnek tűnik..
Memorix: a térdfalon nincs talpszelemen, ez egy nyílt terasz, a térdfal tetején bádogozás van a víz ellen védeni a falat.
Egy fontos kérdés, amire még szerintem senki nem reagált: ha a koszorú kiegészítő hőszigetelésének hiánya a ludas akkor azt a külső hőképen nem kellett volna látni egy meleg sáv formájában? Mert olyan nincs odakint, ezért sem merült fel eddig a koszorú gyanúsítása.
Azért lenne ez fontos, mert ma 3-ra jön a mérnök meg a kivitelező válság-megbeszélni és úgy akarok leülni az asztalhoz, hogy legalább ebben képben vagyok.
Próbálj egy infrahőmérőt szerezni valahonnan, és mérjed meg a felületi hőmérsékleteket. Nálam simán mérhető, hogy ott indul el a penész, ahol a födém 12 fokra hűl a szigeteletlenség miatt.
Ugyanígy, az ablakon ott csapódik ki a pára, ahol 14 foknál hidegebb - a tok körül. ( a tábla közepe 20 fokos)
A probléma nem ennyire bonyolult..., most már ne csinálj semmit..jővőre a meglévő 5 cm -re rakjál fel 10 cm -s grafitos hőszigetelést a teljes falra és már nem lesz problémád a koszorú külső részével...azonban a fődém és a koszorú illeszkedéssel lehet problémád.. amennyiben hozzá férsz a koszorú tetejéhez ahol talpszelemen (koszorun léfő fa) van esetleg a térdfal teteje ott jó alaposan szigeteljél és lehetőleg résmentesen ...ajánlott a kis hely miatt a jó hőszigetelő képességű anyag aminek a lambadája 0.04 alatt van... általában a fődémhez kőzetgyapotot érdemes venni, de ha nincs annyi pénzed akkor az üveg gyapot is jó lesz, de nem mindegyik... mielőtt nekiesnél a koszorú külső oldalának nézd meg a talpszelement.. ha most össze vissza ragasztasz a koszorúdra valamit az nem lesz jó nyárra...inkább várjál vele...max túlfűtéssel és gyakoribb szellőztetéssel tudsz a penész ellen védekezni.....a penész az ecetes lemosást és a meszet sem szereti...a diszperzites helyeket kedveli a legjobban...jő kis hőhidakkal és párával....
A +10 cm dűbelezni kell és remélhetőleg a 5 cm -s is dűbelezve volt...(valószinüleg 15-16 cm hőszigeteléshez lvő dübel kell majd, hogy mindkét anyag ott maradjon...de ezt majd a kőművesed eldöni...) A lapokat speciális hőszigeteléshez fejlesztett PUR habbal érdemes ragasztani...
Magad is kiszámolhatsz dolgokat... az eptar programmal...
www.eptar.hu itt a rétegrend szerkesztőt érdemes használni....
A falad 38NF tégla+ 5 cm az U=0,293 a koszorúd... U=0,69W/m2K
Ha ráraksz (38NF+5cm EPS-80+) 10 cm -s grafitos hőszigetelést a falra és a koszorúra akkor
fal : 0,14 W/m2K koszorú : 0,21 W/m2K többet nem érdemes ráralni...
Ezt a drága részt átfogalmazom: a honlapjukat elnézve vérprofi a csapat, de ahogy elnézem Mátyás templom tipusú dolgokat csinálnak, a bevonásuk egy családi ház konyhasarkába kicsit ágyúval a verébre dolognak tűnik.
Nem akarok egy olyan problémába belefutni, hogy a bevonásukra többet költök, mintha az összes létező probléma-okot kezelném (vagyis a födémet is leszigetelem meg a térdfal-tetejét is, meg a bádogot is újracsináltatom).
Nyilván ha lehet én is szeretném tudni a pontos okokat, de közgazdászként nem tudok nem költség-haszon alapon gondolkodni.
Tényleg lehet egy sima térdfalas lapostető olyan szakmai kihívás, ami csak a hőfizikai laboratórium tud megoldani? Nem tudom, kérdem.
Ez valami olyan speciális programot és adatbázist igényel, ami csak ennek a hőfizikai labornak van, vagy "sima" mérnökök is meg kellene tudjanak birkózni a feladattal (winwatt?) csak ők nem nagyon járnak erre?
Mert míg Ön azt mondja Hőfizikai Laboratórium és azt gondolja szofisztikált, pontos számítások, addíg én olyan vélek hallani, hogy drága :-)
Ilyen számítást Várfalvi János és csapata biztosan tud csinálni (BMGE Építészmérnöki Kar Épületszerkezettani és Épületgépészeti Intézet Hőfizikai Laboratórium). Szerintem itt a fórumon nem lesz olyan, akinek lenne megfelelő programja és adatbázisa.
Ha a bádogot könnyen le tudod szedni, talán egy próbát megérne, hogy kinyomkodnád purhabbal a tégla lyukait, ameddig tudod. Ezt elég olcsón megúszhatod.
Ez jó ötlet, én valami olyasmiben gondolkodtam, hogy melegítő-párnaszerűségekkel betakarni az érintett felületet és amikor átmelegszik gyorsan letudni a szigetelést. Mondjuk a tied jóval könnyebben kivitelezhető :-)
Ha mindenképpen akarod csinálni, padlót ( kat) támasztasz ferdén a falnak, magasabbra mint a koszorú, ezt lefóliázod, főleg felül légmentesen és egy gázos hőlégfúvóval ( gépkölcsönző, én vettem egyet anno) 20 perc után pólóban lehet dolgozni a fólia alatt
A ragasztóhab gyorsabban köt, a glettelést meg tavasszal folytatod
Porotherm 38-as falazóelemekből van a térdfal, az meg fölülről "lyukas". Viszont a lyukak nem érnek le a födémig, mert elválasztja őket a malter, szóval inkább levegővel töltött kazettákról beszélnék...
Hogy egy ilyen P-38-as elemnek mennyi a hővezetési tényezője felülről, ezt lenne érdemes tudni, többek között.
Abban a térdfalban elvileg vannak függőleges lyukak a födémedig? Ha nincsenek, akkor én sem arra gyanakodnék. Nálam a szigeteletlen tűzfal nem okoz ekkora hőhidat, pedig az tömörebb tégla, és nincs egyelőre egyáltalán szigetelve. Viszont ha az 5 cm szigetelés lenne a probléma, akkor a az az egész falad olyan hideg lenne, nem?
Tudom, de jövőhéten lesz karácsony is. Az egyetlen dolog ami történik az ünnepek alatt, hogy tovább nő a penészem...
Továbbra is kérdezem, hogy van-e itt valaki akinek van megfelelő programja és hajlandó kiszámolni nekem a felületi hőmérsékletet a sarokban a kiegészítő hőszigetelés felrakása ELŐTT és után, természetesen fizetni is hajlandó vagyok érte.
Mondjuk állatira elszomorító, hogy felfogadok egy mérnököt, hogy csinálja meg a számításokat, nehogy én elb@ssz@m, erre ugyanaz a nyűves probléma röhög a képembe. Mit kéne csinálni? Minden háztulajdonos fogadjon fel két mérnököt, az egyik számol, a másik ellenőrzi az egyiket? Legyen ez tanulság minden hőszigetelést felújítónak! Ne mondja nekem senki se, hogy ez normális így...
Tegyük fel, hogy a mostani 5 cm EPS-re rárakok extra 10 cm-ert a koszorúra, 40 cm-es gallérral. Ha jövő nyáron a meglévő homlokzati szigetelést felhízlalom szintén 15 cm-re, akkor visszajön a probléma?
Mert ugye - ha jól értem - a mostani problémát az okozza, hogy a koszorú rossz hőszigetelése nincs megfelelően ellensúlyozva csak a koszorúra vonatkozó kiegészítő hőszigeteléssel (az 5 cm amit feltettünk az ment a falra is meg a koszorúra is, a két terület "eredő" hőszigetelési arányát változatlanul hagyva).
Most felkerül a plusz 10 cm a födémre és környékére, jövő nyáron meg a falra, akkor a koszorúnak megint nem lesz kiegészítő hőszigetelése, csak az lesz rajta ami a falon is van. Ez nem lesz probléma?
Hogy lehet a mostani helyzetben ezt az extra 10 centimétert felcsempészni a homlokzatra? Mert ha tegyük fel pur habbal csinálom és a pur-flakont is meg a kiegészítő hőszigetelés lapjait is meleg helyen tartom mondjuk egy napig, hogy átmelegedjenek, a külső fal amire a pur-t fújni kell, akkor is mínusz valahány fok... Nem lehet, hogy a pur egyszerűen nem köt meg? Vagy van valami olyan trükkös építőipari gép ami egy bizonyos falszakaszt biztonságosan felmelegít (a disznőpörzsölőt nem számolom ide :-)?
A mellvédfal tetejét hagynám utoljára. A koszorú szigetelése a rossz. A koszorút kellene szigetelni úgy, hogy a szigetelés le-fel irányban túllógjon kb. 40 cm-t, ami függőlegesen állított lapokkal szűkösen elég E gerendás födém esetén
A problémám az, hogy most be vagyok szorulva a kivitelező meg a jelenlegi megoldást kitaláló, kiszámoló mérnök közé, hogy tervezési hiba-e a rossz sarok vagy kivitelezési.
A mellvédfal teteje le van bádogozva, simán felszedetem ha kell, de akkor tuti biztosnak kell legyek benne, hogy fel kell szedetni, mert az a hidegedés elsődleges oka. A mérnök letette a nagyesküt, hogy ilyen távolságból a mellvédfal 38 cm széles teteje nem okozhat jelentős lehűlést. Tudja valaki, hogy mi a 38-as falazóelem U értéke FELÜLRŐL?
A födém kiegészítő szigetelése is nagyon logikusan hangzik, de zavar, hogy a kültéri hőfotón a födém magasságában szép homogén a hőkép és nem látszik extra "hőszivárgás".
Meg még azt sem értem, hogy valaki itt korábban (Mekk Elek ha jól emlékszem) kiszámolta, hogy ha egy felület elér 1,1-es U értéket akkor nagy valószínűséggel nem fog harmatpont alá hűlni. Az 5 cm EPS ami a födémen van egymagában (0,04/0,05=) 0,8-as U értéket ad, ehhez jön még a födém vasbetonja, lentebb valaki eredő U=0,6-0,7 körüli értéket számolt. Mindkettő magasan veri az 1,1-es U értéket.
Persze a sarok felerősítheti, csak nem tudom, hogy ennyire fel tudja-e erősíteni.
Szóval arra lenne szükség, hogy ki legyen számolva, hogy ezekkel a fali és födémbeli rétegrendekkel illetve térdfal adatokkal a sarok hány fok hőmérsékletre jön ki. Mérnöki programok tudnak ilyen komplex helyzetet szimulálni és felületi hőmérsékletet számolni?
Mert ha leszedetem a térdfal új bádogozását rárakatok a térdfal tetejére 20 cm szigetelést és utána ugyanaz a hőhíd bámul vissza rám a hőfotóról, akkor a mérnök (akivel kifizettetném a tervezési hiba miatti extramunkát) tuti az arcomba röhög! És az még a kisebbik rossz, mert a penész is szépen folytatja a vastagodást a sarokban...
a mellvédfal belső oldalán valamiért 5 cm-t láttam, bocsi. persze hogy nem plusszban értem, az általam adott méretek a teljes hőszig vastagságára értendők.
a mellvédfal hőszigetelése a 10 cm kétoldali szigeteléssel kb olyan értékű, mint a falazatod 5 cm szigeteléssel, vagyis ez jó. a javasolt plussz szigetelés a belső oldalra tévedés volt (elnéztem mostani vastagságot) kívülre meg azért lehet szükséges, hogy a homlokzat egységes legyen ha felteszed a hőtechikailag szükséges szigetelést.
ez pedig: a födém vonalában, a födém vastagságánál felfele és lefele egyránt 30-40 cm-el szélesebb csík. ide javaslom az összeségében 15 cm-es hőszigetelést illetve mondtam hogy az összességében 10 cm már elfogadható, de nem biztos hogy elégséges.
ezek a vastagságok azok a hőszígetelések, amivel a felület hőszigetelését egyneműre (azonos értékre) tudod hozni, vagyis minimálisra csökkented a hőhidat és ezzel a belső sarok túlhülését. végül is ez lenne a lényeg.
Nos, akkor biztosra mondhatom, hogy nem kiszellőztetett födémem van.
Az ablakos, kültéri kép a földszintet (konyha) mutatja, a zöld "csík" a lábazat, az ablak a födém kezdete alatt van kb 30 cm-rel.
A mellvédfal rossz hőszigetelését nem teljesen értem, mindkét oldalon van rajta 10-10 cm EPS, vannak akiknek a házfalukon nincs ennyi. Nem vitatkozásként mondom, csak ténymegállapítás. Erre kellene még 15 cm? Felteszem nem erre gondoltál, megteszed, hogy pontosítod mire gondolsz?
ha kiszellőztetett a födém akkor vagy a födémen vannak kis kéményszerű csövek vagy a homlokzaton vannak szellőzőrácsok.
az első hőkép alapján betongerenda és kerámia béléstest. de ezt le is írtad. és ezen egy betonlemez. alulról nem homogén, de a felbeton és a koszorú monolit betontömeg így kifelé annak vehető.
a kép alapján az sem kizárt, hogy a szélső kerámia csík (utolsó gerenda és fal közötti sáv) nem is béléstestes, hanem monolit vagy a kerámia bélés füle úgy lett vágva, hogy belefolyt a beton. ez azt jelenti, hogy a beton benyúlik a födémedbe akár 10-15 cm mélységbe, és max a kefni 1 cm-es kerámia hélya van elötte.
a leírtak alapján nagy a valószínüsége, hogy a födém homlokzat felé való rossz hőszigetelése a fő ok, illetve a mellvédfal gyenge szigetelése is belejátszik. vagyis plussz szigetelés a korábban javasolt módon.!
a mellvédfalat szokás vb oszloppal erősíteni. ez akkor szükséges ha a mellvédfal valamilyen oldalterhelésnek van kitéve (valamilyen ferde tartószerkezet támaszkodik rá, vagy valahol 1 m-t meghaladja magassága) vagy ha a téglafal vb koszorúja nem rögzíthető végeinél megfelelően. persze nem kizárt h ezektől függetlenül is van vb oszlop. ha pedig van, akkor igen rossz a hőszigetelés. de ezek az oszlopk 2-3 méterenként vannak, ha vannak, így nem okozhatják a teljes sarkon a lehülést ennyire.
a második hőkép valszín nem a kérdéses födémről készült, mert ott nem lehetne ablak (?). annyi látszik rajta, hogy a födémbeton jelentősen alulszigetelt. szerintem valamennyi kiegészítő szigetelés lehet, mert ha nem lenne akkor a födém képén nem lenne egy belső hidegebb (kevésbé hülő) csak, itt meg van.
az, hogy a födém alsó síkja jobban hősugároz, valószínüsíti a fentebb feltételezett betonbefolyást a födémmezőbe. végül is ezek a megoldás szempontjából kevésbé lényeges részletek, max. aki kivitelezés előtt áll annak fontos inkább, hogy mire figyeljen
Én szinte biztos vagyok benne, hogy nincs kiegészítő szigetelés a födém "előtt" a homlokzat felé, csak az az 5 cm a falon amit mi odatettünk utólag.
A mellvédfalon van áttörés a terasz vízkivezetése miatt, ez a 20 cm hőszigetelés fölött van, közel vízszintes (nem megy bele a födémbe), körbe ki van nyomva purhabbal. A hőhíd bár a sarokban hatalmas, a teljes fal, födém találkozáson jelen van és belül annál a pontnál ahol a vízkivezetés miatti térdfal-áttörés van nem látszik "extra" hidegfolt.
A kiszellőztetett födém rétegről még nem hallottam, szóval nem tudom kizárni, hogy olyanunk van. Ha van valami különös ismertetőjele ennek akkor írjátok meg és megnézem.
"Földszint feletti födém: E7-42-es és E7-60-as gerendák kettőzve, béléstestekkel vagy moloit vb. lemez statikai terv szerint."
"Térdfal: Porotherm 38-as 2m-enként monolit vb pillér megerősítéssel." (ehhez még azt tenném hozzá, hogy máshol is van térdfal az épületben, szóval lehet ez nem annak a térdfalnak a leírása ami a terasz felett van (más térdfal-leíárás a tervekben nem szerepel).
Szerintem a födém nem telibe beton, mert nem homogén, a lenti hőfotó a mostani szigetelés előtt készült, tisztán látszanak különböző anyagok benne. Én arra tippelnék, hogy vasbeton gerendák vannak, köztük meg tán kefni.
lehet tudni a födém teljes rétegrendjéről? gondolom a födém beton, van benne kiegészítő hőszígetelés a homlokzat felé? a vízelvezetés és a födém esetleges kiszellőztetés hogy van megoldva? egyéb áttörés a melvédfalon vagy a födémen a külvilág felé van?
azért kérdem, mert szóba jöhető tippjem:
födém rétege kiszellőztetett, ami a hőszig alól kivezeti a hőt a homlokzat felé.
a homlokzati vízkivezetés az eredeti födémsíkjában van megoldva így az is a hőszig alá került és áttöri a homlokzati szigréteget
a terasz vízgyüjtése födémszerkezetben vezetett cső/szivárgó réteg homlokzati kivezetéssel, szintén mint előző kettő.
ezekre megoldás a kiszellőztetés/vízelvezetés átalakítása.
a beton födémnek nincs külső kiegészítő hőszigetelése, így ott 38 cm beton + 5 cm hőszig a réteg, ami nagyon gagyi. legalább 4-5 cm szigetelésnek kellene lenni, hogy egyenértékű legyen a falazattal.
de ha van is pl 5 cm előtétszigetelés, akkor is a födém és az alatta-felette lévő falcsatlakozásnál - követve a hőáramlást - a rétegrend: 33 cm beton + 5 cm tégla (ráadásul a tégla ezen a külső rétegében rosszabb hővezetésű, mint maga a blokk átlagértéke) + 5 cm hőszigetelés.
így a födém külső homlokzati felülete lényegesen jobban hül, mint a falazati homlokzat és a födémtől (a homlokzati síkon távolodva) javul ugyan az érték, de csak kb. 40-60 cm es távolságban lesz igaz a valóságban is a falazatra számított hőátbocsájtási érték.
én ezt a problémát tartom valószínübbnek. megoldás: a homlokzatot szigetelni a födém felső és alsó síkjától (felfelé a belső síkon is) számított legalább 40 cm-es sávban 15 cm vtg-ban. ekkor lesz kb. egynemű értéked a külső homlokzatra. és ha lesz is hőmérséklet esés a belső sarokban, nem lesz jelentős.
valszín a homlokzati megjelenés miatt érdemes a teljes magasságban tartani a 15 cm-t.
ha csak a felső 10 cm-es hőszigetelést hozod le egy síkban a födém alsó síkja alá 35-40 cm-re illetve a mellvédfal belső oldalán kiegészítve 10 cm-re, már akkor is javítottál a helyzeten, és bár hőtechnikailag marad hőhidad, de penészedni valszín nem fog.
a mellvédfal hőelvezetése is kritikus pont, de nem a felfelé elmenő hő a lényeg, hisz a 70 cm már elég lenne, hanem az, hogy a fal két oldalról hül és a számított falvastagság is fele akkora mint a tényleges. parapetfal elvi rétegvastagsága: födémvastagság betonból + falvastagság/2 téglából+ (külsőhőszig + belsőhőszig)/2 hőszigetelésből. remélem érthető?
Nekem is a mellvédfal az elsőszámú gyanúsítottam, de olyan nehéz azt elképzelni, hogy egy 38 cm-es felületen (a mellvédfal is 38-as elemből van, ennek a tetején szivárog a hő), ami mondjuk 1 méterre van (75 cm plusz az eredeti födém + új cuccok pld. 20 cm hőszigetelés) tőle, ennyire ki tudja hűteni a falat.
Van olyan mérnöki program ami ki tudja számolni, hogy tényleg ez okozza-e a problémát?
Sziasztok, segítsen már valami jótét lélek, mert közel járok a teljes idegösszeroppanáshoz. A probléma röviden: kiegészítő hőszigeteltünk, hogy eltüntessünk néhány hőhidat, de az egyik egész egyszerűen nem akar eltűnni.
A konyhám plafonja egy lapostetős terasz padlója. A teraszt mellvédfal veszi körül, a konyha/terasz egyik oldala a ház homlokzata (külvilág), másik része lakott és fűtött házrészekkel határos. Tavaly feltettünk 5 cm EPS-t a homlokzati 38cm-es falra (tudom, tudom, de akkor még nem jártam errefele), de nem került semmi a mellvédfalra, a terasz padló/konyha födém pedig az eredeti tulaj szerint 4 cm hőszigetelést kapott még az eredeti építkezéskor, ehhez sem nyúltunk.
A mai eszemmel már nem meglepetés, hogy a képen csillaggal jelölt sarokban tavaly penészedni kezdtünk. Ezért idén a következőket csináltuk:
- mellvédfal oldala kívülröl ÉS belülről is kapott 10-10 cm hőszigetelést,
- a terasz padlóba került 20 cm hőszigetelés
Tegnap csináltunk egy hőfotót és a csillaggal jelölt sarok továbbra is 10 fok körüli hőmérsékletet mutat, benti 21 fokos hőmérséklet mellett.
WTF?
Van valakinek valamilyen ötlete, hogy mi okozza a problémát? A régi és az új hőszigetelést amennyire én meg bírtam állapítani szépen összevezették, a réseket purhabbal kinyomták. A mellvédfal belső függőleges szigetelése és a 20 cm-es vízszintes szigetelés szintén össze van érintve.
A mellvédfal jelenleg, a 20 cm hőszigetelés után, 75 cm-rel magasabb mint a terasz szintje.A terasz padlót úgy hagytuk ahogy volt, vagyis a 20 cm hőszigetelés alatt ott van az eredeti 4 cm hőszigetelés, de még az eredeti járólap is.
Bármilyen tudományos és tudománytalan összeeesküvés-elméletet szívesen fogadok, mert leesett állal állok a jelenség előtt.
16000-et találtam a neten Austritherm Grafitra, mint akcióban, erre jönne a járulékos költség, amiben minden egyéb benne van, a munkadíjjal, szinezéssel együtt, amit külön rublikába kell beirni.
Most akkor a szigetelő anyag áron kívüli minden egyébre mondod a 3500-at/m2?
Tetőtérben a magasságot nem befolyásolja a szigetelés vastagsága, hiszen azt tudod felfele rakni. Nekem 30cm van a szarufáknál, felvele meg 35cm. Megérte.
Ez a link nagyon jó és informatív. KB mennyit kellene beirni 10-12 cm-es grafitos esetben szigetelésre+egyéb költség+szinezésre, mint szigetelés járulékos költségére/m2? Az oda beírt összeg elég érzékenyen hat a diagramokra. Van valakinek tapasztalati száma?
"38 cm vastag falazatú épületünk tetőszerkezetébe a szarufák felett 16 cm poliuretán, vagy a szarufák közé és alá 30-35 cm szálas szigetelést kell beépíteni"
Egy használt háznál ez azért nehezen megvalósítható, max teljes tetőcserével, hogy ne csökkenjen a belső belmagasság.
hja nem elhanyagolható szempont, hogy a nyári nagy melegektől is véd a szigetelés (ha elég vastag)
2 nagy kérdés van:- mennyi ideig tervezed hogy az adott házban élsz
- mekkora keret áll rendelkezésre
viszont egy tipikus hibát nem szabad véteni. maga az eps lap vastagsága arányaiban nem befolyásolja annyira a beruházást (munkadíj hálózás glettelés szigetelés ragasztó ugyanannyiba kerül 5 és 15 cm felrakása esetén is) vagyis nem érdemes nekifogni kicsit kevesebb pénzből egy 4-5 centis hőszigetelésnek. elvileg a házgyári panel 0,7-0,8 körüli U értékkel bír és ezt szokták +7-8 cm eps-el szigetelni míg a te (régebbinek tippelt) b30-as falad majdnem 1,5 U értékű. csak viszonyítási aránynak írom.
1. Megcsinálod az ablak cserét, érdemes mű ablakot venni, 3x gumi tömitéssel, 3x üvegezéssel...
pl premier, gelan, aluplast, komerling,stb..
2. Fal és lábazat hőszigetelése
A falra érdemes 20 cm EPS-80 -t (fehér) vagy grafitos rakni...a lábazatra 12 cm expert vagy XPS feltenni...
3. A padlásra 30 cm hőszigetelést leteríteni...ha járhatót szeretnél akkor kazetákat építesz be II. osztályú faanyagból abba töltöd be a hőszigetelést és II.o fa anyagal járhatóvá teszed a padlást...olcsóbb mint az OSB...padlap..stb...
nem vagyok szakértő, de ezt a telet már nagyjából szigetelt lakásban kezdem. tapasztalatom van inkább.
szóval a sok baromságnak nem kell bedőlni. a falon 1-2 esetleg 3% pára távozik el a többi természetes szellőzés útján vagyis szinte édesmind1 hogy van e rajta szigetelés avagy sem.(tavaly nálam még nem volt hőszigetelés és 70-80% páratartalmak voltak penésszel, most van és perpill 44% a páratartalmam) egyébként az eps sem párazáró ha minden igaz. a gond az hogy a szigetelt új műanyag vagy fa ablakok miatt nincs természetes szellőzés ezért erről gondoskodni kell. ezt kell előre tudnod de ez is a nyílászárók miatt van, nem az eps szigetelés miatt. ha régi b30-as falad van akkor annak U értéke kb 1.45 azt 10cm vastag eps-el fel lehet hozni 0,31-re amire azt mondom már elég kellemes javulás, vagyis ezt kéne alapnak tekinteni és ettől csak vastagabb eps-re lehet gondolni vékonyabbra felesleges. a szellőztetésre pedig szintén megvannak a bevált módszerek, csak a sok marha ezt elspórolja, aztán meg les mint hal a szatyorban hogy ez szar. kb az a színvonal mintha venne a szalonban egy kocsit hengerfej nélkül aztán azt mondaná hogy ez egy kalap szar mert be sem indul...........
Pár napja amikor az egész ház U értékét akartsm számolni mondtátok,hogy az összehasonlitáshoz jobb a négyzetméterre vetített átlagos éves kilowattórát nézni.Ez oké,de milyen hőmérsékletet kell/lehet figyelembe venni mert lehet nekem kijön 200KWh-ra a gyenge falakkal mert nem fűtök nagyon mig más a jobb falakkal,de 25fokra fütéssel ugyan igy 200körülire hozza ki.
Hogy tudom kiszámolni,hogy szigetelés után mennyi lesz/lehet a fal vagy födém U értéke?
Szigetelni szeretném a házamat,ami B 30-as téglából lett építve. Ablakcsere előtt állunk,utána akarunk szigetelni. A padlás szerintem a "hagyományos" deszka-légrés-sár elven van szigetelve. A ház alatt teljes egészében szuterén van,ahol a kazán is van. Radiátoros fűtésünk van,a szuterénből vannak a felállások a fűtőtestekhez. A csövek persze le vannak szigetelve.
Az lenne a kérdésem,hogy mivel érdemes szigetelni és hány centi vastagon a házat? Én nem tudom eldönteni,mert mindenki mást mond. A polisztirol befülleszti a falakat,néhány év múlva annyi víz összegyűlik a falakban,hogy befelé fog majd eltávozni...-egyik vélemény a sok közül. Ez igaz?
A kőzetgyapot állítólag engedi "lélegezni" a falakat,de az meg drága...
Mi lenne a legideálisabb megoldás és hova mennyit kell szigetelni szerintetek?
30-as porotherm falon van 10cm-es "hungarocell". Be lett hálózva és dübelezve is.
Egy vakolóanyagokat árusító helyen azt mondták, hogy hálózás után nem lett elég vastagon "levakolva", és ezért.
A kivitelező meg azt mondja, hogy szerinte a páralecsapódás, mert ott jobban megtapad a kosz, és mossam le, meg egyébként is ő mondta, hogy a 10cm túl sok.
Na most megpróbáltam lemosni egy helyen a falat, természetesen semmi.
És még azt is érdemes tudni, hogy a dübeleknél és az illesztéseknél világosabb az anyag ha jól emlékszem, és ez adja a foltos hatást.
Koszi, de 5 eves hazat meg nem szeretnek megbontani ;)
A ferde falak 20 cm uveggyapottal vannak szigetelve (a garandak kozott), ami edeskeves, erre jon a gipszkarton. Sajnos nem tudom, mit vele, esetleg 10 centivel kijjebb hozni a gipszkartont es moge valami szuperszigetelo anyagot tomni?
Az ablak alatt meg arra gondoltam, hogy felszednem a parkanyt es a tegla belsejet kifujnam habbal - szamarsag?
Ja, én azt hittem csak a padlásfödémről van szó. :) Ha a szoba ferde fala szintén ilyen gyengén szigetelt, akkor azt sem ártana valahogy javítani.
Mostanában azt javasolják, hogy:
- ablakcsere esetén körbe "kibélelni" xps-sel az ablakot, annyival kisebbet beépíteni vagy annyival nagyobb lyukat
- vagy kirakni külső falsíkra az ablakot, így a külső szigetelést rá lehet futtatni a keretre, így sokkal kisebb a hőhíd
- szigeteléssel befordulni az ablakkávába, és ezt alul is megtenni a párkány felszedésével (nem tudom hogy állsz szigeteléssel, de ha volt, akkor ez hiba, ha nem, akkor is megteheted, ha zavar)
Én először az eredeti ablak helyére raktam be az újakat, aztán szigetelés előtt kiszedtem, és külső falsíkra tettem. Így kevesebb gondom volt vele.
amugy maceras elmeletileg nem lesz, hiszen a gipszkarton es a padlas fapadloja kozott van eleg hely ujabb szigetelesre (remelem) - es a padlas padlojat nem gond felszedni. megkeresem a regi fenykepeken, hogyan is van szigetelve. A velemenyem megis az, hogy a fo veszteseg nem a padlason at tortenik, hanem azon a reszen, ahol a szoba fala rogton a tetovel erintkezik...
Meg egy dolog: az ablakparkanyok alatt nincs szigeteles, vagyis az ureges teglafal tetejen az ablak elott csak egy vekonyka vorosrez lemez van. Ez normalis? Szerintem hatalmas a hoveszteseg, hiszen igy alulrol a hideg "megkeruli" az ablakot es belulrol ismet csak egy kis parkany "ved"... Ez kivitelezesi hiba?
Emlékszem. A mostani téma már színezett homlokzatra vonatkozott.
Szerintem egyszerűen az anyagvastagság különbözősége is befolyásolja a glettelőanyag színét (polisztirol glettelésénél ugyanúgy, mint beltérben giszpkarton esetében: nálam láthatóan más színe volt [száradás után is] a karton szélein, ahova az üvegszövet erősítés jön és több glett fér be).
Fagyáskor körömnyi darabokra reped általában a sarkoknál, többnyire nem a tipli, hanem a glett, mert ott vékonyabb a ragasztó. Szerintem itt sem kenték előre a tipliket. Ha nincs síkbeli eltérés, az elszineződésnek nincs jelentősége
A párkányfogadó egy szép kis hőhíd. Ha lemez párkányod lesz, akkor az oda csatlakozik. Nekem is úgy volt először, de szigeteléskor felengedtem az eps-t az ablak alsó pereméig (az ablak külső falsíkra került). Nem szép amit csináltam, de szerintem jó. Így a lemez párkány feljebb esik, viszont az illesztés csúnya, látszik a perem, amit kiszilóztam, sőt az ablak párakifolyóinál még ki is vágtam belőle.
nemnyaraló nagyon korrektül megválaszolta a kérdésed, csak annyit hozzá: ha hálózáskor töltik fel a tiplinél a glettet, az vagy kifolyik picit vagy ha sűrű anyaggal csinálják és gletteléskor jónak tünik, száradás után lessz egy homorú folt, amin a színezőanyag a vastagság miatt nem gurul meg.
A kapart hatásúnál ezek a hibák nem annyira jönnek elő
A dübel helyén mindig van mélyedés. Ha a hálózáskor töltöd föl, korong alakú kitüremkedéseid lesznek ragasztóból, amit majd csiszolhatsz... (a ragasztó "elszökik" a glettvas alatt és mögötte 1-2 mm magasságban kiemelkedik). Ha pár órával előtte kitöltöd a réseket, akkor már húz annyit az anyag, hogy nem fog "hullámozni".
Pont ezek miatt a dudorok miatt van egyébként az épp az előbb említett panasz, hogy pontszerűen hiányzik/ritkább a szemcse a színben, mert a kitüremkedéseknél csak a műgyanta marad ott (vagy az egyéb vakolat hígabb része), a szemcse "arrébb dörzsölődik".
Szia! Mindenképpen a padlás átszellőztetése a megoldás. Esetleg egy időre ha lehetséges a fóliaterítést is felszedném a szigetelés tetejéről, mert jelenleg valószínűleg a szigetelésed is nedvesedik a fóliáról lecsöpögő víztől. A padlást télen-nyáron járja át a levegő.
Még semmi nincs kívűlről, kilátszik a pur hab és tavaszig már így is marad. 10 cm es grafitot szeretnék és 5 cm-el befordulni.
arra gondoltam hogy az ablak és a hungarocell találkozásánál kinyomnám valamivel ami párazáró pl festhető szilikonnal, nem tudom jó ötlet-e csúnya lenne ha ott megjelenne a penész.
A másik amit nem tudom hogy kéne megoldani alul az ablak alján párkányfogadó van ez azt jelenti hogy a 73 mm es ablakprofilnál kb 20-20 mm-el kekenyebb tehát max 35mm széles profil van ráadásul két oldalt ahol a toktoló van, van egy kis rés is, kilátni az ablak alatt. Vizes is ott az ablak alja ha benyúok oda. oda jön majd a párkány kívül belül de azt is ki kell nyomni valamivel? Hogy csinálják ezt a "nagyok"?
Mivel a glettanyag és a színezőanyag száradás után már nem zsugorodik, ezek a foltok már az elkészülés után rögtön látszódtak, csak eddig nem vetted észre. Lehet, hogy csak surlófénynél.
Ha nincsenek összecsiszolva a táblák és nincs hálózás elött 2-10 órával (időjárás föggő) előtte bekenve a tipli, ez a jelenség, ami kivitelezési hiba.
Egyik ablakot én is így csináltam, de a többinél erősen gondolkodom, hogy jó-e. A belső szigetelés magakadályozza a belső meleg eljutását az eps és a fal közé, és ott lehűlhet annyira a fal, hogy kicsapódik a bejutott pára, aztán jön a penész, ami persze nem látszik, de ott lesz...
Számolgatni kellene. Nekem elég vastag a szigetelés kívül, így lehet, hogy feleslegesen aggódom. Neked mennyi van a homlokzaton?
Sziasztok! Arra keresek választ, hogy a 2 éve hőszigetelt házunkon foltok és csíkok látszanak. A folt a dübelek nyoma, a csíkok meg az illesztéseké. Kérdés, miért látszanak ezek? Világos tört fehér/krémszínű a fal színe, és dörzsölt (kukacos) azt hiszem 1,5mm-esenek hívják. Volt már valakinek ilyen tapasztalata?
Nem rég lettek beépítve új műanyag ablakok. A kérdésem az hogy jó megoldás e az hogy belülről a kávavakolás helyett hungarocellel alakítják ki a kávát hálózva ragasztava? Oldalt 5-5centi fölül 10 centi hungarocell kerülne be ami letakarja a pur habozást illetve 2-3 cm-t rátakar a toktoldóra is. Kívül is hasonlóan lesz megoldva de majd csak tavasszal. a műanyag ablak hungarocell lalálkozásánál kell valami tömtőanyagot használni hogy mögötte ne penészedjen ?
a tető kiszellőztetése csak akkor működik ha van alul (eresz vagy falcsatlakozás) a levegőnek be illetve a szellőző cserepeken/gerincen kijutási lehetősége.
a szellőzőcserép nem ideális az alsó légbevezető funkcióra. az eresznél/falcsatlakozásnál általában elég a teljes hosszon végigfutó 1-2 cm-es rés. vagy ezzel egyező felületű egyenletesen elosztott rések sora.
ha megfelelő keresztmetszetű a szellőző(k) akkor nem hűti ki. nálam a lakásba is jön szellőző (ugye a penész miatt) és nem hűti ki. pedig ez nem padlás ahol elég az 5-6 fok. másrészt a padláson mindenképpen hideg lesz, hiszen a födémet jól leszigetelted.
sztem tegyél be az uralkodó széljárás irányából 2 szellőzőt egymással szemben és akkor át tudja járni a levegő a padlást. félelmetesen sok párát ki tudsz így szellőztetni. (aztán ha a 2 szellőző kevés lehet tenni még, én a szívó oldalra tennék akkor egy 3.-at)
az a kerdes, hogy felulrol a lakas hogyan lesz szigetelve.
ha a fodemen, akkor felette hideg a padlas, es szelloztetni kell!
ha a szarufak kozott, akkor meg azert nem jut para a foliahoz.
igy, hogy egyik helyen sincs, csak a fodemen egy kicsit, viszont nincs a padlas szelloztetve, sajnos muszaj vizesedjen. en a helyedben csinalnek gyorsan par lukat, hogy szellozzon a padlas rendesen.
amugy a lakoterbol hol jut fel a para? nincs lukas feljaro, meg hasonlok?
Azt mondták már többször, hogy a szellőző cserépből jó sok kellene a kellő hatáshoz. A fólia hogy van felrakva a gerincnél? Át van hajtva teljesen, vagy a gerincen nem fut át?
7 éve kezdték építeni a házat (sorház) ahol lakok. A rákövetkező tavasszal költöztünk be, és soha nem "folyt" a víz a cserép alatti fólián. A padlás jól át van szellőztetve, mivel 2 m-ként van egy-egy szellőző rács, egymással szemben, közvetlenül az eresz alatt, a tető és a fal találkozásánál. A födém párnafára csavarozott gipszkarton, 20 cm üveggyapot.
ne ess kétségbe!! ezh a legfontosabb. páraáteresztő stb. fóliázás és technológia ügyben majd nálam okosabb ember is válaszol.
DE én anno lakáspenésszel küzdöttem, szóval ha 2 tűzfallal végződik a tetőd (mert ugye ez nem derült ki) akkor max simán raksz be 2 szellőzőt kb 3 000 ft-ból és kész. annyi szellőzést ad ami kell. és kultúrát rácsozattal van ellátva rovarhálóval. attól nem fog kihűlni a padlás és rengeteg párát tud kivinni. (persze ha nem ilyen a tetőd akkor máshogy kell megoldani a kiszellőztetést) és nem kell félni a szellőzőtől nem hűti ki a padlást, bár mivel a fődémet szigeteled az sem lenne gond. :-))
meg egy kerdesem lenne: melyik verzio jobb szigeteles szempontjabol? Az emeleti szobak felett (vagyis a padlas deszkapadloja alatti) 20 cm uveggyapot megduplazasa, vagy a cserepek alatti 5 cm uveggyapot csereje 20 centisre? Tudom az idealis az, ha mindkettot megcsinalom ;)
igazából nem tudom ez hogy megy de engem pl nem izgat a megtérülés. annyira "süt" a fal hogy nem tudok megmaradni a környékén. mivel 7 nm így kb 30 ropiból egy életre letudom ezt a gondot. persze tudom mire megtérül már lehet nem is élek.
viszont nem is akkora összeg ezért a komfortért. elértem hogy a nyáron leszigeteltem a homlokzat többi részét (b30-as szintén de csak a 30 centi + 8cm grafitos) és a legmelegebb szobából ha az ajtót zárom 2 fokkal hidegebb lesz reggelre, mint a lakás többi része. de nekem itt csak a komfort a szempont. a 0.35-0.4 es fal sztem már nem rossz. köszönöm a válaszod!
Végülis tényleg nem nagy a különbség és hosszútávon a szigetelés jelentheti a megoldást ha nem akrok ennyit(még többet) fizetni. + a konfortérzet sem elhanyagolandó.
Ezt a 0,250-es értéket ténylegesen el lehet érni vagy ez csak papiron ennyi?
egy két dologot értek,de azt még mindig nem,hogy hogyan jöhet ki kb 1,2 W/m2K-ra a ház(tudom incs igy értelme számolni) ha a falazatnak 1,4W/m2k van megadva és a födém sem sokkal jobb + még a gyenge ablakok.
ez csak azért gond mert ugye szigetelés megtérülés szempontjábol nem mindegy,hogy egy 1,2es vagy egy 1,5ös házat szigeteltetek.
Őszintén? Szerintem 40 felett minden nap ajándék. Nálunk a családban 60 pár évesen halnak a ffiak, szóval nekem nem kell nagyon filóznom mi lesz. Valami daganat, merthogy az tipikus, és kampó. Szarni bele, evvan. :)
Köszönöm, a sok türelmed. Először is szögezzük le, hogy jókezű és jóeszű férfi nincs a családban (a kettő együtt tutin nincs), én meg nőből vagyok, tehát komoly fizikai munka nem az én világom. A ház mindenképpen nyaraló marad, de mivel belterületen van, bármikor 'honosítani' lehet lakóházzá. Víz és villany van, gáz nincs és ha lenne, valószínűleg akkor is anélkül próbálnám megoldani. Az alapról annyit tudok, hogy nem vasalt (a terasz elgyalogolt), és úgy tűnik, hogy a nem utólag épített terasztól függetlenül sem látszott vas, mikor a víz és csatornabekötés miatt bontottunk (a törmelékben sem volt vas), viszont sikbeton van, hogy milyen vastag, azt nem tudom, talán 10 cm körüli.
A fűtést úgy gondoltam megoldani, hogy fafűtésű kandalló vagy kályha és nobo radiátor (2x1000w) elég. A ház 6x7-es, tehát az alap 42-es, és a magasságra azért nehéz válaszolni, mert a teleknek lejtése van. Amennyire meg tudom ítélni - majd hétvégén mérek is, ha kell - 20 és 40 cm között látszik. A házban mindenütt láthatóvá lehet tenni a betont a padlónál. Általában olyan lap van lefektetve a betonra, mind az mdf lap, de ez inkább a fűrészpor tömörített változatára hasonlít. Rögzítve nincs. Erre fektettek padlószőnyeget, linóleumot, kivéve a fürdőt, ott kövezve van.
Az új építése csak akkor érdekes, ha az olcsóbban kivitelezhető - ehhez egy becsületes, hozzáértő szakiparos kellene. Készséggel elhiszem mindegyikükről, hogy azok, csak a tapasztalat egészen mást mondat velem, mert az elmúlt cca. 30 év alatt igen kevés valóban szakmájához értő, jó tanácsokat adó szakemberrel találkoztam. (a pudding próbája bizonyított)
A hajópadlót szokták úgy hőszigetelni, hogy a párnafák közé tesznek EPS lapokat (ha aljzatbetonra van fektetve) A régebben fektetett hajópadlóknál előfordul, hogy a termett talajra homokot tettek, abba jöttek a párnafák, a párnafák közét is homokkal töltötték fel a hajópadló alatt. Ebben az esetben hajópadló fel, homok ki, szerelőbeton, vízszigetelés (a fal vízszigetelésével gondosan összekötve!) lépésálló hőszigetelés, beton, hajópadló.
Vályog házaknál ez a megoldás problémát tud okozni, mert a fal vizesedését okozhatja.
Ha nem akarod felszedni, akkor szóba jöhet még a lábazat külső hőszigetelése is
"padlot nem számoltam mert nem tudom mennyinek vegyem mert akkora mint a födém,de ugye lentröl nem olyan hideg jön."
A padlót úgy szoktam tekinteni, mint olyan "külvilágot", amelynek az átlaghőmérséklete 7-13 fokos (a nagy szórás főleg a lábazati hőszigetelés jóságától függ).
De egyszerűsített számolásnál nem muszáj ezt külön kiszámolgatni, csupán a valódi méretétől eltérő méretűként kell beszámítani, ezel kompenzálva a többi felülettől eltérő külső/belső hőmérsléket különbségét (ahogy nopánick is írja).
Egyébként hirtelen nem tudom elképzelni, hogy mire jó az, ha kiszámoljuk "egy ház U-értékét", hiszen ez egy olyan átlag, ami semmit nem mond arról, hogy hol távozik a legtöbb hő, hol a legsürgősebb tenni valamit. Az egyes házak jóságának összehasonlítására szerintem tökéletes az egy négyzetméterre vetített átlagos éves kilowattóra, aminek durva kiszámolása kb tizenöt másodperc: éves fűtőenergia osztva lakás négyzetméterrrel (kWh/m2/év). Ezt az értéket használják legtöbb helyen, pl passzívház: 15 kWh/m2/év alatt, 50 alatt igen böcsületesen megcsinált, alacsonyenergiás házról beszélhetünk, de még a 80 sem szégyellnivaló érték.
számoltam alapanyagokbol is,de nekem is hasonloan 1,2-1,3W-ra jött ki amit tul jonak tartok. persze az anyagokhoz képest nem ugy általában:-)
kb.10m2 régi gerébtokos ablak,kb 7m2 dupla vastag üveges ablak 80-90es években ami ment,feél ház b30as a másik fele talán kisméretü tégla(60as évek) 38as fal,födém beton béléstest kis perlites beton a másik fele meg az 26cm éti gerenda + salak.
szoval ha ezeket nézem nem jöhetne ki a 1,3körüli eredmény.
Főzés elszivó mellett nem számottevő módosító tényező?
Ha precízkedni van kedvem (nem gyakori), akkor egy nyári havi gázfogyasztásból szoktam kreálni egy kompenzáló tényezőt, de igazából ez sem pontos, mert a téli főzés egyúttal tulajdonképpen lakásfűtés is (még akkor is, ha a hő egy részét kiviszi az elszívó).
Ha a június+július+augusztus gázszámláit átlagoljuk (havi átlag főzőgázmenyiség) akkor ennek hétszerese (ha nincs elszívó, vagy hőcserélős szellőztetésen át megy, akor kb hatszorosa) szerintem elég jól megközelítheti az évente BIZTOSAN NEM fűtésre elfogyó gázmennyiséget (amit számolás előtt ki kellene vonni az éves gázfogyasztásból).
biztos nem 100%os a kazán. hőkülönbséget azért 14re vettem mert tavalyi alapján akartam számolni és tavaly 5,5fok volt az átlag télen itt bent meg 19,5 szokott lenni.
oldalfalak a maradék a 260bol:-) padlot nem számoltam mert nem tudom mennyinek vegyem mert akkora mint a födém,de ugye lentröl nem olyan hideg jön.
szoval akkor,hogy kéne visszaszámolnom a fogyasztás alapján?
Meg tudnátok mondani,hogy egy vakolat,beton kefni fölötte (5?)pár centi perlites beton födémnek mennyi lehet az U értéke?
Ugyan ez a kérdés ehez az összeállitáshoz,vakolat,26cm ÉTI gerenda,salakfeltöltés,3,5cm padlásburkoló tégla, a burkolotégla nem biztos,hogy ott van mett beton van a tetején.
Köszönöm. Én is a kőzetgyapot felé hajlok, az általad is említett okok miatt. Úgy néz ki, hogy két-három helyen a meglevő külső lambériát fel kell szedni, mert nem úgy áll, ahogy kellene, vagy vizet kapott, vagy nem jól lett rögzítve, és ezeket ki kell javítani. Igy meg tudjuk nézni, van-e valamilyen párazárás. Nekem eddig azt mondták, hogy a 70-es években, főleg nyaralónak épített faházaknál semmi ilyet nem használtak. Te máshogy tudod?
A régi tulaj azt mondta, hogy szigetelt belülről, de én eddig csak itt-ott láttam néhány cm vastag üveggyapotot. Tehát elvileg az is lehet, hogy a belső lambéria alatt a külső falaknál az is van, de párazáró ott szinte biztos hogy nincs. A bejárati ajtót cseréltük, az ajtó hosszanti oldalánál sehol nem volt szigetelés (a régi már kikopott, és üveggyapotnak nem volt nyoma), viszont az ajtó fölött és mennyezet közötti falrészen kb. 10 cm, volt szigetelés. Az eresz levezetője nagyon behallatszik esőnél, ezért úgy gondolom ott se nagyon lehet szigetelés.
Van aki azt mondja, bontsuk le az egész házat, javítsuk és ellenőrizzük az alapot, és tegyünk rá egy új, már jól hőszigetelt falazatot, kéményt, mert stabilabb és jobb épületet kapok, közel ugyanannyi pénzért. Ez igaz lehet egy kb 40 nm-es háznál?
Én sem mértem még semmi roskadást ott, ahol ezt figyelem (fektetett 20 cm legolcsóbb Ursa üvegyapot, 2 év).
A zavaros információk alapján attól tartok, hogy nemcsak a felhasználók, de a gyárak is kissé túllihegik ezt a roskadás dolgot. Régi tervem pl kipróbálni a következő külső fal szigetelést:
- falra függőleges párnafák mondjuk 10 cm vastagságban, közöttük legolcsóbb üveggyapot (ma kb 400 ftm2)
- rá egy sor párnafa vízszintesen (a pontszerű hőhidak miatt), közéjük még egy sor üveggyapot
- az egészet leburkolni páraáteresztő fóliával
- erre egy sor 5 cm-es párnafa függőlegesen (ezek között lesz az alul-felül átszellőtetetett légrés)
- külső burkolás egyéni ízlés és pénztárca szerint (festett OSB/cement lapoktól a trópusi fa lambériáig)
Ennek az anyagköltsége ha nem is lényegesen olcsóbb (a sok fa miatt) az eps alapú rendszernél, viszont
1: páraáteresztésben verhetetlen (bármilyen falra mehetne, akár még vályogra is)
2: bárki (aki nem kétbalkezes) magának megcsinálhatja. Tudom, az eps-t is, de marha sokan idegenkednek a ragasztózástól/hálózástól/és mindenféle trutymók kenegetésétől, ugyanakkor egyszerű famunkának bátran neki mernek állni.
3: olyan hidegben is lehet csinálni, amikor a ragasztózás már tilos.
De ez a roskadásos dolog (hosszú távú kísérlet híján) elbizonytalanít. Talán ha 10 centis résbe, 12 centit teszünk, akkor nem roskad, mert megszorul. Viszont ha jól emlékszem, akor eddig az összes roskadásos hírnél utólag kiderült, hogy hibás volt a rétegrend, ráesett az eső, jártak rajta, stb. tehát talán az is lehetséges, hogy soha nem fog megroskadni.
Mert ha meg ugyanitt garantáltan roskadásmentes gyapotot alkalmazuk, akkor annak magas ára talán elveszi a kedvünket az egésztől :)
Úgyhogy erre kéne valami okosságot kitalálni, hogy legyen JÓL megcsinálva.
