"D'Alembert elve értelmében a mozgó testre ható erők a tehetetlenségi erővel együtt egyensúlyban vannak."
Ha, és amennyiben a mozgó testhez rögzített vonatkoztatási rendszerben írjuk fel a mechanikát.
De ezt már @újszuper is leírta: ugyan ez tautológia, de a mozgó test önmagához rögzített vonatkoztatási rendszerben nyugalomban van. Hogy lehet nyugalomban Newton illuminátus nagymester "mechanika" nevű Nagy Varázslata szerint? Hát úgy, hogy amikor egy gyorsuló rendszerben vizsgáljuk a mechanikát, akkor a rendszer rögzítési pontját adó fizikai objektumára ható fizikailag fellépő erőkkel szemben léteznek pontosan egyensúlyt tartó virtuális erők, ún. "inerciaerők". Gyengébbek kedvéért: ha a Föld keringését a Naphoz rögzített vonatkoztatási rendszerben írjuk fel, akkor a Földre egyszem centripetális erő hat, a Nap-Föld gravitációs vonzás. Ha a Földhöz rögzített vonatkoztatási rendszerben írjuk fel pontosan ugyanezt a helyzetet, akkor a Földre KETTŐ erő hat: egy valós (gravitáció) és egy virtuális (centrifugális erő) amik egymást kiegyenlítve azt okozzák, hogy ebben a felírásban a Földre nettó nulla erő hat, azaz nyugalomban van. Mondom: tautológia, amihez rögzítjük a vonatkoztatási rendszert, az a dolog ebben a felírásban nyugalomban lesz.
D'Alembert elve értelmében a mozgó testre ható erők a tehetetlenségi erővel együtt egyensúlyban vannak. Ezt az egyensúlyi állapotot a statikai egyensúlytól megkülönböztetve kinetikai egyensúlynak nevezzük.
Nincs olyan, hogy kötött forgás. A Hold nem kötötten forog, hanem nem forog.
Mit nem értesz ezen? "
Inkább kötött keringés, de mindegy.
Azt nem értem, hogy mi áll a kinyilatkoztatásod mögött. Amiket felhoztál mellette, azokat rendre cáfoltam. Meg sem kísérelted a cáfolatokat figyelembe venni, nem foglalkoztál velük. Semmi más nincs a kezedben, mint maga az állítás. Amely állítás ráadásul ellentmond a tapasztalati tényeknek.
Nekem kábé eddig tartott az érdeklődésem. Semmiféle intellektuális kihívás nincs abban, hogy az állításod makacs ismétlelgetéséhez, és a tények általad való ignorálásához asszisztáljak. Ha van viszontválaszod, azt elolvasom, de részemről ennyi volt.
"A természetben egyenesvonalú egyenletes mozgás nem létezik.
Ez csak elméleti közelítés kis távolságon. A holdak, a bolygók, a csillagok mind-mind keringő mozgást végeznek a valóságban. Egyik sem mozog egyenes vonalon és egyenletesen."
Szóval akkor szerinted Newton azt mondja, hogy a bolygókra ható erők kinullázzák egymást. Eredő erőhatás nélkül maradva, azért keringenek mégis, mert ez a keringés nagyon nagy sugarú, s így kis távolságban megfigyelve, majdnem egyenes, emiatt az I. törvény hatálya alá tartozik.
Szóval akkor szerinted Newton a bolygómozgást egyenesvonalú mozgással közelíti?
Gratulálok!
Sikerült a jeleséget megszabadítanod pont a lényegétől, a gravitációs erőtől.
Persze aki nem csak magáról állítja, hogy "Én értem (Newton törvényeit)"
hanem valóban érti, az tudja, hogy a bolygókra ható erők eredője egyáltalán nem nulla.
Az maga a gravitációs erő!
És semmiféle centrifugális erő hat rá.
Arról csak a bolygóhoz kötött (s ezért gyorsuló) vonatkoztatási rendszerben lehet beszélni.
Akkor se valódi forrásos erőként, hanem csak elképzelt virtuális eszközként.
S abban a rendszerben a bolygó természetesen nem gyorsul, sőt még csak nem is mozog. Ezért nulla a ráható erők eredője.
Csak te még ebben a pofonegyszerű klasszikus fizikai témakörben is reménytelenül el vagy tévedve.
Valóban vannak problémák Newton törvényeivel. Már rögtön az elsővel is.
Az első törvény azt mondja ki, hogy "minden test megtartja nyugalmi állapotát, vagy egyenesvonalú egyenletes mozgását, amíg valamilyen erő a mozgása megváltoztatására nem kényszeríti."
Ezzel több probléma is van.
1. A mai fizika szerint nincs "nyugalom" mert a mozgás relatív
2. Egyenesvonalú mozgás sincs, mert a pálya alakja is relatív
3. Egyenesvonalú egyenletes mozgás nincs a természetben
4. Ez a törvény csakis "inerciarendszerben" lenne igaz, olyan pedig szintén nincs a természetben. (Einstein: "nem ismerünk olyan eljárást, amellyel inerciarendszert találhatnánk".)
Szóval itt is vannak problémák.
De ezt nem értheti meg az, aki a hivatalos fizikaanyagon nőtt fel, és soha nem gondolkodott el rajta.
A "kötött forgás" csak egy kifejezés, ami nem magyarázza meg a jelenséget. Csak nevet adtak a gyereknek, de nincs mögötte értelmes logikus magyarázat.
Az egyszerű emberek mégis elfogadják, mert mindenütt ez hallják, és így elhiszik, ha nem is értik.
Ezért mondom el én is többször, hogy a Hold valójában nem forog. Az igazságot is többször el kell mondani, mert a hazugságokat is sokszor ismételgetik.
"Ez azért nem jó érv, mert a geostacionárius műhold szándékosan van úgy beállítva, hogy együtt forogjon a Földdel. De egyetlen természetes égitest sem viselkedik így."
Ezt nem igazán értem. Ezzel azt akarod mondani, hogy a természetes égitestek nem mesterségesek? Ok. Elfogadom. Na és?
Ettől még ha egy égitest állni látszik az égbolthoz képest, abból nem következik, hogy a megfigyelő ne foroghatna egy tengely körül. Hiszen amikor a "szándékosan úgy beállított" égitest állni látszik, és a megfigyelő pedig forog egy tengely körül - akkor az égitest állni látszódása nem zárta ki a megfigyelő forgását. A "kritikád" elfelejtett foglalkozni azzal az állításommal, amit megkísérelt kritizálni.
/Egyébként a "természetes" égitestekre bizonyos körülmények között igencsak jellemző a kötött keringés. A Naprendszer holdjainak jó része kötött keringésű. Például a Jupiter Galilei-holdjai kötött keringésűek, azaz együtt forognak a Jupiterrel, és mindig azonos oldalukat mutatják a Jupiter felé. Az e holdakon álló megfigyelő mindig azonos helyen látja a Jupitert; hasonlóan ahhoz, mintha a Holdon állva nézné a Földet. A Plutó-Charon rendszer is kötött keringésű, sőt, ott mindkét égitest fogása kötött. Vagyis a "De egyetlen természetes égitest sem viselkedik így." állításodra fejből fel tudtam sorolni hat ellenpéldát, amely szerint a természetes égitestek "úgy" viselkednek. (7. a Hold.) /
"Szerintem a Holdnak nincs egyenlítője, mert nem forog. Tehát ez nem közös."
Nem sokat nyom a latban, hogy "szerinted" mi van, vagy mi nincs. Röpke beszélgetésünk alatt már megdőlt a szerintemeid közül néhány. Ez nem személyes ügy, csak indifferens, hogy szerinted hogy vannak a dolgok; amikor a véleményed ellentmond a megfigyeléseknek vagy a logikának.
/Félkövérrel kiemeltem néhányat:
- "A Földről nézve látszólag az égbolt 24 óránként megfordul a Föld körül, az össze égitesttel együtt. Nincs kivétel, mert a látszólagos mozgásukat a Föld valóságos tengelyforgása okozza." - Busted -
- "De egyetlen természetes égitest sem viselkedik így." - Busted -
- "A műhold nem égitest." - Busted -/
Igazából már nem is tudom, hogy mit állítasz, mert a tételed sarokpontjai eltűntek a süllyesztőben.
A többi rész nagyon zavaros nekem. Értelmetlen, mert mindig úgy viselkedik? Sorozatos véletlen, mert szabályszerű?
