Mi a véleményetek arról,hogy az elemi részecskék talán örvények?Az anyag kontinuum ami áramlik.Illetve az Univerzum nagyskálás örvényei nem e az elemi részecskék kinagyított képei,amik az Ősrobbanás első részecskéi voltak.Szóval a Galaxisók a régi idők elemi részecskéinek fényképei.
Ebben a modell teljesen egyenértékű szerintem a bázisvektor modellel.Semmit újat nem mondana,csak hogy a Navier-Stokes és a Schrödinger egyenlet ekvivalens egymással csak más mérettartományban alaklmmazzuk őket,és a Schrödinger egyenlet a Navier-Stokes egyenlet lineáris változata,mert módusokra osztja a világot.
Köszönöm :),de nem hinném,hogy komoly eredmény lenne ez,csak azt szeretném,hogy senki ne higgye el az ismeretterjesztő irodalmak zagyvaságait.
Arra gondolok,hogy a bázisvektorok olyan kapcsolatban az atom teljes állapotával,mint az áramlásnál a módusárámlási képek,mint például a cirkuláris,a dipólus és a síkáramlás.Ez csak egy tipp,de nagy méretekben a galaxishalmazoknál meg galaxisoknál igenis anyagáramlás zajlik.Ha azok kis méretek felnagyított képei akkor nincs-e alapja annak,hogy kisméretekben is anyagáramlás van,az áramlási módusokat alkalmazunk,amikor stacionárius állapotokra osztjuk a részecskék állapotát.Meg a Schrödinger egyenletben az i szimbolum,nem e a síkáramlás komplex függvénytani leírásából ered.ez csupán egy analógia lenne,de nem kellene olyan dolgokat figyelembe venni,hogy azonos részecskékről van-e szó vagy pedig nem azonosakról.Mert a részecskék az áramlás sebességvektorainak bázisvektorai.Az azonos típusú vagy sajátenergiájú bázissebességek egy áramlási módust alkotnának.
Nem tudom. Írd le minél pontosabban, mire gondolsz. Nem az analógia számít, hanem a pontos modell.
Ha a pontos modell értelmes és múködik, továbbá megvan az az érdekes (de nem különösebben fontos) tulajdonsága, hogy valamilyen szempontból történetesen örvényre emlékeztet, akkor ki lehet jelenteni, hogy: az örvényes analógiának van alapja.
Leírhatod majd nyugdíjas korodban, hogy éppen az örvények jártak a fejedben, és ez termékeny gondolat volt, mert ez vezetett a forradalmi új modell megalkotásához... :-)
"Az szerinted jó,ha a részecskékre,mint kontinuum áramlás sebességvektorainak bázisvektoraira gondolok?Csak az energiatartománytó függ,hogy fotonok vagy kvarkok a sebességvektorok bázisvektorai."
El se tudom képzelni, miért pont így gondolsz rájuk. Ez egy számomra teljesen ismeretlen modell. Le kellene írnod pontosan, mik a definíció, hogy épül fel és így tovább. Fél szavakból csak akkor értenénk egymást, ha lenne valami közös alap. Kvantummechanikánál ez megvan, ennél meg nincs meg.
Komolyan, a leghalványabb gőzöm sincs, mit akarsz ezekkel az áramlásokkal.
Miért hadják ezeket a félreértéseket beépülni a köztudatba,azok akk értik a dolgokat.Mert a fizikát nem szeretők szerintem ilyen hülyeségek miatt idegenkednek.
Nem úgy,hogy az azonos részecskék valószínűségi amplitúdóit kell összeadni,és ennek az amplitúdónak az abszolútérték négyzetét kell képezni.Ilyenkor a komplex fázisok érvényesül és interfencia jön létre.Nem azonas részecskéknél a valőszínűségi amplitudok abszolút érték négyzetét kell venni és azokat kell összeadni,ilyenkor a komplex fázis eltünik,és a görbe sima lesz,nincs interferencia.
Az szerinted jó,ha a részecskékre,mint kontinuum áramlás sebességvektorainak bázisvektoraira gondolok?Csak az energiatartománytó függ,hogy fotonok vagy kvarkok a sebességvektorok bázisvektorai.Meg persze a töltés az izospin szerint is valamely "energia"-stacionárius állapot.Meg a spin is két árnyalatilag különböző energia-stacionárius állapota,ahol az energia dipólus-energia,amik sokkal kisebbek,mint a monopólus energiák.
A "köztudatban" mindenféle hülyeség van. Pontosan definiált matematikai fogalmakat a szavak köznapi jelentése alapján próbálnak elképzelni.
Jobb esetben népszerú-tudományos könyvekből tájékozódnak, ahol nem lehet rendesen leírni dolgokat, helyette metaforákkal próbálják valahogy elképzelhetővé tenni a matematkai modellt. Ami nem baj, a gond akkor jön, ha valaki ezekről a hasonlatokról azt hiszi hogy az maga a fizika. Aztán megpróbál belőlük messzemenő következtetéseket levonni, az eredmény persze valami éktelen hülyeség.
Csak a köztudatban szerintem az él,hogy az elemi részecskék hullámok,meg korpuszkuláris anyagok,és a kísérlet típusától függ,hogy melyi tulajdonság érvényesül.Szóval aa differenciálegyenleteknek "hullám"-megoldása van.Ok,sirály!:)
Persze hogy nem lehet. Miért, azt hitted, az elektron megtalálási valószínúségét egy az egyben összeadják mondjuk egy fotonéval, csak mert mert mindkét függvény hullámszerú, vagy mi a szösz? És akkor ha összeadnák, minek a valószínűségét adná? :-)))
Meg kéne nézned pár konkrét feladatot, hogyan használják ezeket az eszközöket a gyakorlatban, mindjárt tisztulna a kép.
Mit vessenek el rajta? Senki se gondolja, hogy ott hullámok mozognak. A diffegyenleteknek hullászerú a megoldásuk, és valószínúségekként értelmezik őket. Mit kellene ezen elvetni? Ez egy kitűnően működő modell, amit sajnos jó nehéz használni még viszonylag egyszerú esetekben is.
A KOMPLEX(önmagában is egyedülálló,mert a makroszkópikus világban elő nem forduló) hullámok képét szerintem nem lehet álltalánosítani a nem azonos részecskékre.A másik probléma aközeg kérdése,ugyanis egy hullám terjedéséhez szükség van közegre,vákuumban nem terjedhetnek.
A mechanikában legalábbis,ha valahol egy jelenséget általánosítva vizsgáljuk és ellentmondásba kerülünk,akkor vagy általánosítjuk a modellt,vagy teljesen elvetjük.Ezért kellett az étert és a flogisztont elvetni.Szük jelenségkörben jók voltak,ilyen alapon a hullámképet miért nem vetik el.Azok is csak az azonos részecskéknél használhatók,a nem azonosaknál már nem.
Azt olvastan,hogy Ledermann szerint a Higgs-bozon az Isteni A-tom az egyetlen részecske.Bár a kísérletek nélküli személyes vélemény.De mindenképp eredeti,szerintem.
Különbség van aközött, hogy a modell mond csődöt, vagy csak rosszul alkalmazzák. :-)
Ha valahol tényleg csődöt mond, akkor azt körbe szokás lőni kísérletekkel, aztán ha szerencsénk van, a kísérletek vezetik az intuíciót és sikerül jobb modellt kitalálni.
Most éppen egy olyan időszak van, amikor a modellek nagyon jól működnek, és csak nagyon lassan, nagyon drágán lehet olyan kísérleti berendezéseket építeni, amiktől remélhető, hogy produkálnak majd kilógó kísérleti adatokat. Tipikus pl. a Higgs bozon keresése, ahol az lenne igazán érdekes, ha nem találnák meg. Vagy a STEP, ott is az lenne izgalmas, ha eltérést találnának az ekvivalencia elvtől.
De félreértéshez vezethet,ha például nem azonos részecskéknél is alakalmazni akarjuk.A neutron és a proton nem interferál,vagy a neutronszórásnál az atommagspinátfordulásos esetek is.Ha valahol csődöt mond az elmélet,akkor azt szerintem teljesen el kell vetni.
"Nem kell a huléámtermészet afénypolarizáció magyarázatához."
Ez eléggé értelmetlen kijelentés. Van egy matematikai konstrukció, ami nem _magyarázza_ hanem _modellezi_ a kvantumfizikai jelenségeket. Ez a konstrukció történetesen hasonlít a mechanikai hullámokat modellező konstrukcióhoz. Ezért szokták hullámokhoz hasonlítani.
Az, hogy átírod ugyanazt más jelölésrendszerbe, amin első látásra nem feltűnő a hasonlóság, ezen semmit se változtat. Ha nekiállsz megoldani egy konkrét problémát, a kifejtésnél ugyanúgy előjönnek a hasonló alakú függvények.
Még valamire jó a hullám hasonlat. Segít elképzelni a feladatokat, vezeti az intuíciót.
A hullámjelenség abból ered,hogy a Hamilton operátor egy egyenletrendszert foglal magába,annak rövid kifejezése,amik külön külön elsőrendű lineáris differenciálegyenletek.De az elsőrendű differenciálegyenletet a Cexp(lambda) próbafüggvénnyel kell megoldani.Lambda legyen a szor t,időfüggő kifejezés.De a Schrödinger egyenletbe beleraktak egy i betüt,és a megoldásokban Cexp(iat) lett,ezek komplex exponenciális függvények.De az 1800-as években lineáris polarizációt cirkulárisan polarizált hullámokra vezették vissza,tudod azok a balra vagy jobbra tekeredő és haladó spirális alakú hullámok.Ezeknek az az előnye a sinusos hullámokkal szemben,hogy nem sérti az anyagmegmaradást,mert a szinusz amplitudója időben változik,a cirkuláris hullám amplitudója nem,csak tekeredik a ffázisa változik csak.De ez csak matematikai modell mert soha nem látott senki sem a makroszkópikus világban ilyen tekeredő spirálisokat.
De a Newtooni sebességösszeadó képlet csak kis sebességek esetén jó közelítések,de igazából akkor a relativisztikus sebességösszeadó képletet kellenne hasznélni,csak akkor még mindegy.
Meg ha a lineárisan polarizált fény transzverzális hullám,és mondjuk vízszintes írányban polarizált,akkor vízszintes analizátornál oltódik ki,míg a mechanikai transzverzális hullámok,ha vízszintesen polarizáltak,akkor függőleges analízátornál.
Newtoni mechanikában a hordozó meg a hordozóban terjedő hanghullám sebessége tisztán összeadódik. Ugyanez specrelben az ismert sebességképlettel adódik össze.
