Kiváncsi vagyok, hogy ma a Bábelisták, akik a farkukat verték az angol gyarmatosításra, a Szász megjövetelére és a Csank elhajtására, hányan lesznek a fradimentes Fradi meccsén.
Síró futballhuligánok Népszabadság Cservenyák Katalin 2008. április 19.
Láttak már valaha síró futballhuligánokat? Én igen. Meccs után három nappal, a tárgyalóteremben. Hatan ültek ott, sorban egymás mellett, megtörten, kezükön bilinccsel.
A hazai gyakorlatban eddig szokatlan ítéletet hozott a bíróság az egy hete Nyíregyházán randalírozó, majd őrizetbe vett Diósgyőr-drukkerekkel szemben: ötven, negyven, illetve harminc nap elzárásra ítélt hat, a kedvenc csapatuk veresége miatt bánkódó szurkolót úgy, hogy a bíró a másodfokú ítélet megszületéséig nem szüntette meg a korábban elrendelt szabálysértési őrizetüket.
Amikor az ítéletet kihirdették, el is sírta magát a hat férfi közül a két legidősebb. Egyikük döbbenetében lerogyott a székére. Valószínűleg mindannyian abban bíztak: a teniszpályák szétverése, a "megbontott" szektor, a széktörések dacára pénzbüntetésre ítélik őket, és estére már otthon lesznek. A munkahelyen talán sikerül elrendezni azt a néhány napi hiányzást, és minden mehet tovább úgy, ahogy eddig. Nyíregyháza messze van Miskolctól, Ónodtól, Mályitól és Ongától, ahonnan a garázdák érkeztek szurkolni a Nyírség fővárosába, tán sose tudják meg az ismerősök, miért nyúlt kicsit hosszabbra a hétvége.
De nem emiatt sírtak. Béla, a 43 éves, nős, kétgyermekes családapa valószínűleg a cellában döbbent rá: mi lesz, ha a felesége után ő is elveszíti a munkahelyét? Neki dolgoznia kell. Őt épp eléggé megtörte ez a néhány, rács mögött eltöltött nap, most már hazamenne, tessék őt elengedni. Nem rúgott ő fel kordont, csak - úgymond - arrébb tette. A nála pár évvel fiatalabb Zsolt is kezdett már aggódni élettársáért, aki első gyermeküket várja. Őt egyébként is lefújták a csata közben a rendőrök gázspray-vel, semmit nem látott egy darabig. Elismerte, dühös volt, mert a meccs után nem mehetett azonnal haza - először, biztonsági okokból a hazai drukkerek hagyhatták el a stadiont. Ezért dobta oda a kordonhoz az üres dobozos kólát - de nem a söröshordót, ahogy az egyik rendőr állította.
Furcsa volt látni, ahogy a két, meglett, jámbor férfi szeme már az adategyeztetésnél elvörösödik, amikor a családjáról kérdezik. Talán remélték, ez az a pillanat, amikor a bíró szíve is megenyhül, hiszen nem "rosszfiúk" ők, sosem volt még bajuk a hatósággal. Meg valószínűleg már azt is érezték, hogy nagy butaságot csináltak.
Mindent bevallottak és elnézést kértek mindenkitől a viselkedésükért a bíróság elé állított drukkerek. A széktörő még azt is megígérte, megtéríti a kárt, csak hadd menjen végre haza.
Csakhogy a bíró másképp gondolta. Szerinte túlságosan elszaporodtak a futballmecscseket kísérő rendbontások, és tarthatatlan, hogy egész városrészek válnak csatatérré egyes találkozók előtt és után.
Az ítélet sokakat elgondolkoztathat. S van az életben olyan szituáció, amikor már a sírás sem segít.
- Fogadok, hogy kamaszkorában matróznak akart állni.
- Téved, dzsigoló szerettem volna lenni, de rájöttem, hogy nem ez a nekem való pálya: macerás, és nem tudja sokáig csinálni az ember.
- Ráadásul az úri közönség is inkább verekszik. Mikor olvasott egyébként először Rejtőt?
- Tizenegy éves koromban, 1956-ban, a Láthatatlan légiót, aztán jött a Vesztegzár a Grand Hotelben. A háború után ekkor adták ki első ízben Rejtőt, 1957-ben pedig a ponyvairodalom más alkotásai is megjelentek végre, talán mert Kádárékat a cenzúra helyett a politika kötötte le. Gyorsan a könyvesboltba kerültek például a Tarzan-könyvek, bár a harmadik kötetnél észbe kaptak: abban tudniillik orosz kémek szerepeltek.
- Rejtő írt kabaréjeleneteket, szerzett operettlibrettót, mégis ma már szinte csak a regényeit tartjuk számon.
- Talán mert Rejtő színpadi poénjai egy az egyben értendők, regényeit viszont paródiaként lehet olvasni, ami sokkal tartósabb műfaj. A paródia ugyanis megemeli az idétlenséget. Mellesleg Rejtő sem humoros könyvekkel kezdte. A két háború között divatosak voltak a kalandregények, és Rejtőt eredetileg ilyen, a kőkemény férfivirtus körül forgó történetek írására szerződtették. Ő készített is néhányat ezekből, aztán az 1938-as Fehér foltban az akciódús cselekmény mellé egy humoros szálat is beemelt, Samuel Bronsonnak, az önhitt magándetektívnek a megbízójához írt leveleit.
- És?
- A kiadó tulajdonosa egyáltalán nem volt ettől elragadtatva. Ki is húzott néhány részt a szövegből, ám a könyvnek akkora sikere lett, hogy Rejtő azontúl szabad kezet kapott. Olyan népszerűek lettek ezek a humorral fűszerezett kalandregényei, hogy a kortársai utánozták a stílusát.
- Ő is utánzott valakit?
- Inkább előképei voltak. Feltétlenül merített például a XIX. század végének francia bohózatából, nála is megjelenik Nóti Károly újítása, a pechvogel, és erősen hatott rá a pesti humor. Nyelvi leleményeit, szójátékait nehéz lefordítani. "Az nevet utoljára, aki először üt", egy ilyen mondatnak nehéz visszaadni a hangulatát.
- Járt egyébként Rejtő Afrikában?
- Valószínűleg igen, de csak néhány napot tölthetett ott. Ki kell azonban ábrándítanom: az idegenlégióban biztosan nem szolgált.
- De a többi igaz? Hogy színiiskolát végzett, hogy dolgozott vándorcirkuszban, hogy dokkmunkás volt Hamburgban és heringhalász Svédországban?
- Ez mind tényleg így történt. Egyébként különös ember lehetett: legkisebb fiú volt, a család fekete báránya. Egyik bátyjából ügyvéd lett, a másikból orvos, ő viszont bokszolni tanult. Ebből az időből származott a sebhelye, amely ott díszeleg a Szőke ciklon egyik rablójának, Charles Gordonnak is az orrán. Erről a rablóról egyébként, akinek alakját valószínűleg önmagáról mintázta, így ír: 193 centiméter magas, teljesen kopasz, hízásra hajlamos egyén.
- Azért furcsa helyzet: vicces dolgokat írni egy nem túl vicces korban.
- Talán ez volt Rejtő sikerének egyik titka. A vagánymitológia segítségével az akkoriban hiánycikknek számító szabadságról beszélt. A harmincas évek vége felé ugyanis sokan sejtették már, hová vezethet a nácizmus. Az anschluss után vagyunk, egy független állam, Csehszlovákia feje fölött pedig épp annak felosztásáról állapodnak meg a nagyhatalmak.
- Tehát Gorcsev Ivánnal Hitler ellen?
- Ezt azért így nem mondanám. Rejtő csupán egy olyan fiktív világról írt, amelyben a zsiványság gyökeresen mást jelentett, mint a korabeli politika gyakorlatában.
- Gondolom, ezért maradhatott népszerű a háború után is?
- Nem egészen. Szerintem inkább a regényeiben megjelenő abszurditás rímelt jól a szocializmus abszurditására. Fülig Jimmynek abban a kijelentésében például, hogy nem dolgozik, mert elvesztette a meggyőződését, egy egész ország ismert magára.
- Nem is szerette Rejtőt a kultúrpolitika.
- Ez egy különös helyzet volt. A 60-as években például a Magvető 120 ezer példányban jelentette meg Rejtő regényeit, a második kiadást pedig további 80 ezer példányban nyomták, ami még abban az időben is jelentősnek számított. A kiadó ebből, a ponyvának tartott Rejtőből finanszírozta többek között a kortárs magyar irodalom legjavát.
- Ügyes.
- Rejtőt mindig felemásan kezelték. Az értelmiség egyik része imádta, a másik része megvetette. De még akik szerették, azok is valahová a kultúra alsó rekeszébe helyezték. Mondok egy példát: Kocsis Zoltán zongoraművész egyszer nálunk járt, és amikor a könyvespolcon meglátta bekötve a Rejtőket, megjegyezte, hogy ez azért túlzás. Pedig ő is olvasta talán az összeset, passzusokat tudott idézni bármelyikből - és mégis...
- Ezért nem tud mit kezdeni az irodalomtudomány sem Rejtővel?
- Vagy nem akar. Sajnos él nálunk egy régi, a reformkor hazafias irodalmában gyökerező hagyomány, miszerint csak az úgynevezett komoly művek lehetnek értékesek. Ezt egyébként a középosztály és az értelmiség nagy része is osztja. Amikor például Esterházy Péter megírta a Termelési regényt, megrótták azért, hogy ironikusan, netán frivolan közelít a nemzeti problémákhoz.
- Azért Esterházy és Rejtő nem ugyanaz a kategória.
- Nem is állítom, csak arra próbálok rámutatni, hogy szükségünk lenne egy megengedőbb irodalomfelfogásra. Semmi bajom Thomas Mann-nal, sőt igen sokra tartom, de az általa is képviselt XX. századi európai magaskultúra hatóköre napjainkra rettenetesen leszűkült.
- A magyar irodalom történetei című háromkötetes kézikönyvben viszont ön egy egész fejezetet szentel Rejtőnek. Hogy fogadták?
- Kaptam érte hideget-meleget. A Vigília recenzense például az egekbe emelt, de hozzátette, milyen kár, hogy klasszikus íróink nem kaptak ilyen jó fejezetet. Volt viszont, aki kifejezetten fanyalgott, amiért Rejtő szerepel. A lényeg, hogy végre megtört a jég, ezentúl talán a szakma is jobban figyel majd rá és a többi hozzá hasonlóan elhanyagolt populáris értékünkre.
- Idén már érettségi tétel lett Rejtőből.
- Épp emiatt jártam nemrég Miskolcon. Az emelt szintű érettségin tényleg lehet Rejtőből vizsgázni, a városi pedagógiai intézet pedig meghívott, hogy a tanároknak tippeket adjak a Piszkos Fred, a kapitány feldolgozására.
- Egy középiskolásnak érdekes lehet még Rejtő?
- Feltétlenül, bár változnak az idők. Régen az is olvasott Rejtőt, aki mást nem. Sajnos ez ma már nincs így. Én a gimnáziumi órákon a pad alatt faltam legtöbb regényét. Olyasmit tanultam meg eközben, aminek nagy hasznát vettem később az életben.
Draskovics ugyanakkor szélesítené a szabálysértésekért kiszabható szankciók rendszerét. "Nem akarunk még több szabálysértési bírságot begyűjteni. Azt szeretnénk elérni, hogy mindenki megértse: nem rongálhatja meg sem a közösség, sem mások javait, például nem szemetelhet következmények nélkül. Sok esetben elég büntetés, ha a károkozónak helyre kell állítania, amit megrongált, el kell takarítania a szemetét, le kell mosnia a graffitit a falról."
Sőt, munka nélkül is lehet jól élni, de ez a fasiszta BKV sztrájk csak azokkal tud kibaszni, akik a társadalom alján vannak, többnyire fizikaiak, alacsony jövedelműek, és autójuk sincs.
Otthon nem lehet betontkeverni, közértest otthon dolgozni, nekik ez egy fizetetlen nap volt megint, hogy a fizetett fasiszták sakkozgassanak a BKV garázsokban.
Ők nem ingyen sztájkoltak, és még sztrájkolni is be tudtak menni BKV-val.
Az alacsonyjövedelműek meg egy nappal kevesebb bért vittek haza, ebben a hónapban már másodszor.
kurvára nem én sírom vissza a kommunizmust, hanem a sok lusta ember. a bkv a kádári csökevény mintapéldánya az inkompetens tolvaj vezetéssel, az szolgáltatási minimummal, azzal hogy az "ügyfelet" szarba se veszik, az "én vagyok a hivatal, én vagyok a király" hozzáállással. meg persze a gecinagy veszteséggel, amit persze majd az állam azaz az adófizetők finanszíroznak. a vezetői végkielégítéseket, a sofőrök üzemanyaglopását, az ostoba igénytelen hiperagresszív kallereket.
A Ferencváros, amit ő annyira szeretett, amibe mi született fradistaként belenőttünk, évek óta nem létezik. Tudom is, hogy mikor szűnt meg. Pontosan akkor,, amikor hátbarúgták Szentes Lázárt. Akkor már világos volt, hogy ez az izé nem Fradi többé, nem Magyarország legnépszerűbb sportklubja, semmilyen értelemben nem tekinthető többé a ferencvárosi sváb iparosok alapította Torna Club örökösének, nincs joga a Springer- szoborhoz sem. Itt végleg átvette a hatalmat a szervezett bűnözés, és még a legsúlyosabban szélsőséges poltikai bűnözést is magára húzta álcaként. A Ferencváros innentől már menthetetlen volt. Nem akadt egyetlen valamire való üzletember, tisztességes szándékú és úgy-ahogy tisztességes pénzekkel zsonglörködő üzletember, társadalmi kör, vállalkozás, szervezett sem, amely a környékére mert volna menni.
meg van zenesitve? ha igen akkor legyszives dalammal egyutt jutubra vagy valami. egy jo videoklippel akar nagy siker lehetne, visszavasarolhatnad a Fradit Kevintol, s jatszhatnank retro zold feher adidasban s loboghatna a "Pesti sracok" zaszlo a szekhaz tetejen.
Simán,hogy gondolod,hogy szabotálod az épülő szocializmust?
Ez a baj ezzel a tróger országgal.Ugatnak,hogy demokrácia meg jogok meg mi a faszom,de ha valaki él a jogával és jobb körülményeket akar kiharcolni akár sztrájk árán is,már visszasírják a kommunizmust,ahol a csúnya szabotörőket lesittelték.
kapura lőni vazze ? az Orosháza ellen az üres kaput nem találta el, máskor meg kb. taccsra rúgta cselezni ? hát a bicikli cseleket az biztos, hogy dobálja, de az esetek 90%-ban helyben s kurvára nem halad vele semerre, teljesen céltalanul csinálja