Ez a topik kötetlen beszélgetések okán nyílt - régi és új Bulgária fanoknak, akik nem csak kifejezetten a "hol találok szállást", "mivel menjek", "hova menjek" kérdésekre szeretnének választ kapni - persze arra is kapnak - hanem társalogni vágynak salátákról, borokról, lányokról, fiúkról... mindenről ami BULGÁRIA....
Nálunk közröhej a városban, hogy van három fajta kuka (vegyes háztartási szemét, zöld hulladék, üveg-fém) A polgárok (egyesek) hűen követik a szelektálást. Viszont ha jön a kukás autó mindegyiket egybe borítják ugyanabba az autóba. Na most akkor minek is szelektálunk?
Draganovo kivételes abban, hogy azon kevés települések egyike, melyek még a török hódítás előtt lettek alapítva, s azóta is folyamatosan megvannak. Az első adatok a faluról a XII. századból származnak. Egészen a XX. századig fontos regionális központ volt, a Veliko Tarnovo és a Fekete-tenger északnyugati partja közti ókor óta létező főút mentén fekszik ugyanis.
A Jantra folyó partján fekszik, ez a Duna egyik mellékfolyója, magyar szemmel nem nagy folyó.
Az egész régióban kiváló a termőföld, az ország egyik zöldségtermesztő központja. Amikor a XVI. század elején megérkezett a paradicsom Amerikából, ez bizonyult a paradicsomtermésztésre leginkább alkalmas területnek a bolgárlakta területeken. Szóval ez az a régió, ahonnan aztán elindultak a bolgár kertészek Közép-Európába, többek közt Magyarországra is. Itt találták ki a magyarul “bolgárkertészet” néven ismert termelési módszert.
A magyarországi bolgárok kb. kétharmadának az ősei innen és a közeli településekről származik.
Jelenleg Draganovo egy teljesen jelentéktelen, alig 2 ezer lakosú, szinte teljesen nyugdíjaslakta falu, egyre növekvő cigány lakossággal. Egyszer jártam ott, 25 éve, azóta nem mertem újra menni. Máig vacognak a fogaim az ott látott lepusztult állapotoktól. De tervezek elmenni oda még, hátha azóta van valami pozitív változás. Bár azt hiszem, látva az adatokat, hogy ismét csak a természeti környezet lesz az egyetlen ott, amit pozitívumként lehet említeni.
A magyar modern mitológia szerint a magyar mezőgazdaság tönkre lett téve az Antall-kormány alatt Torgyán miatt. Részben persze igaz, de nagyon nagy túlzás. A magyar mezőgazdaság egyes részei leálltak valóban, de nagy része gyorsan újraindult, a nagy rész meg sose állt le. S ma szinte minden működik.
Ezzel szemben BG-ban TÉNYLEG tönkretette a mezőgazdaságot a rendszerváltozás.
1992-ben megvalósították a földek teljes reprivatizációját, ráadásul valós határokkal. A gyakorlatban ez azt jelentette, az átlagember kapott olyan méretű mezőgazdasági földet, mely egy nagyobb építési telekkel azonos méretű volt. Ami persze teljesen alkalmatlan termelésre. Plusz az új tulajok 90+ %-a nem is helyben lakott.
Az eredmény: a legtöbb föld pusztán maradt, az új tulajok egyetlen értelmes opciója az volt, hogy vár, hátha magas lesz valamikor a föld ára, s akkor eladja.
Személyes élmény: egy bg haverom visszakapott 2,5 hektár földet Vidin mellett, szóval mér nagyobb terület. Mondja nekem, ha esetleg lenne is pénze befektetni, a jövedelem olyan kevés lenne, hogy nem tudna belőle megélni. Szóval inkább maradt éjjeliőr Szófiában (egyébként teológus végzettsége volt), a szar éjjeliőr munka is sokkal jobban fizetett, mint amennyit a farmgazdálkodás hozott volna.
Plusz közvetlen károkozás. A tsz-ek közös vagyonát ellopták vagy elherdálták. Teljesen irracionális dolgok zajlottak. Az apósom a Bolgár Tudoményos Akadémián dolgozott, s éppen az agrártudományok terén, ő mesélt meredek dolgokat. Pl. a tsz-ben kecsketenyészet volt, 1000 darab állat, a legkülönböző korosztályból, azaz normál működő kecske-gazdálkodás. Jött a reprivatizáció, s az összes állatot egyetlen délután leölték, majd eladták húsként.
Az egész dolog hatalmas károkat okozott, s még most se normális a helyzet. Bár persze 1992-höz képest javult: ma már van termelés, csak a mennyisége most is jóval kisebb, mint a 80-as évek végén.
Igen, én is furánértelmezem, hogy betiltják a szívószálat, meg a fülpiszkálót a környezetvédelem jegyében, miközben elég komoly a konténerhajó és kamionforgalom, ami nem feltétlen indokolt, mert szerintem vasúttal ezek jól helyettesíthetők lennének és a villamos áram környezeti lenyomata mégiscsak kisebb mint gázolajé...
Arról nem is beszélve, amikor századmagammal araszoltam a röszkei határon "laza" 4 órán át....
Lehet benne valami. Pár hónapja egy kollégámnak volt olyan fuvarja, hogy itthonról fagyasztott hasáb burgonya FR.-ba. Onnan ugyanez I.-ba és onnan ugyanez RO.-ba. Ez a környezetszennyezés!
Ez a globalizáció, semmi más. Fel van osztva miből, hol, mennyit termelnek. Illetve lehet hogy a jó minőségi Bolgár paradicsomot viszik a svédeknek, Ők meg ehetik a lengyelt.
Régebben volt egy éttermes ismerősöm, Ő Olaszországból rendelte a magyar bárány és borjú húst, mert a hazai piacra a II-od osztályú termékeket szállították az I osztályú Nyugat-Európába ment....
Megkérdezem tőled, "mi folyik itt Gyöngyösön" őőő illetve ott Bulgáriában? Néha nézegetem a Totalcar autós internetes oldalt. Már több napja egy lengyel kamion balesetet szenvedett BAZ. megyében és a sofőr a fülkében tengődik mert nem képez forgalmi akadályt, ezért a közútkezelő nem teszi vissza az útra, hogy mehessen tovább. A rakományát átpakolták. És ez a kiábrándító és hihetetlen! Paradicsomot vitt Bulgáriába!!! Lengyelországból! Augusztusban! Hová lett a paradicsom Bulgáriából? Abban hiány sosem volt. A bolgár kertészek tudása közismert itthon is, Halásztelken ma is élnek és van is kapcsolatom velük, a szakma mesterei a már itt született Petkov, Bakalov stb. nevű emberek. Onnan meg elfogytak vagy mi a gyászkenet van? Ez olyan mint a brazil fűszerpaprika volt hazánkban. Mit szólsz ehhez?
Nagymamám (nyilván a bolgár ágamon) gyakran utazott Csehszlovákiába. S mindig nyerő helyzet volt, mert vagy magyarul tudott kommunikálni vagy bolgárul.
Nyilván ez a kölcsönös megértés azért korlátozott. Bonyolultabb dolgokban nem működik.
Nálunk is volt egy hasonló eset. Véletlenül kapcsolgattam a TV-t össze-vissza, mikor bejött a Nas Ekran (vagy valami ilyesmi) nevű kisebbségi műsor a Dunán. Erre megszólal a nejem, hogy jé én értem amit mond a fazon a tv-ben. Kiderült hogy horvátul beszélt. Azt mondta szinte tökéletesen érti minden szavát.
Szép összefoglaló, látszik, hogy értő ember fogalmazta és érthetően. Ez is hozzátartozik - szerintem - ahhoz, hogy megismerjünk egy olyan országot, ahova sűrűn járunk (már aki) Aki meg nem jár oda, az nyilván nem olvassa, akit meg csak a sör ára érdekli az ne olvassa.
Ugyanilyen jó volt, mikor levezetted a bolgár leva-deuch márka-euró-forint értékelését.
Az orosz az egyik közeli rokona a bolgárnak, de nem a legközelebbi. A szerb (bosnyák-horvát-montenegrói-szerb) közelebb áll a bolgárhoz, mint az orosz. Az egyes délszláv nyelvek között nyelvjárási szinten folyamatos az átmenet, azaz pl. gyakorlatilag csak a megvallott nemzetiség függvénye, mi meddig bolgár vagy szerb nyelvjárás. Lásd pl. a torlák-vitát – egyes nyelvészek szerint szerb, mások szerint bolgár nyelvjárás (s persze megint mások szerint macedón nyelvjárás, de ezt hagyjuk, mert külön téma) – valójában ugyanennek a nyelvjárásnak a beszélői bolgárnak, szerbnek, macedónnak mondják magukat és ezáltal a nyelvüket is, s csak attól függ ez, a 3 közül melyik ország területén élnek, s ezáltal melyik irodalmi nyelvet tekintik a 3 közül “felettes” nyelvnek.
Ennek a nyelvjárási helyzetnek a következménye: a műveltebb, városi, csak a köznyelvet beszélő bolgár emberek kevésbé értik pl. a szerbet, mint egy falusi, hagyományos ember, aki beszéli saját nyelvjárását, különösen ha az nyugat-bolgár. De egy csak a bolgár köznyelvet beszélő bolgár is képes Szerbiában boldogulni, megérti a lényeget mindenből és képes kommunikálni nulla szerb tudással is. Egészen szépen el lehet beszélgetni is akár. Velem személyesen megesett: egy szerbiai benzinkúton egy hölgy kérdezett tőlem valamit szerbül, én már éppen mondtam volna, hogy külföldi vagyok és nem tudom, de hirtelen rájöttem, tudom a választ a kérdésére, s szépen válaszoltam neki bolgárul. A hölgy megköszönte, majd elbúcsozott.
Ami az oroszt illeti, hiába elvileg távolibb a szerbnél, sajátos történelmi körülmények mégis közelebbivé teszik bolgár szemszögből. Ez a 3 fő tényező:
a vallás: mind az orosz, mind a bolgár hagyományos vallás az ortodox kereszténység, márpedig az ortodox kereszténység szláv verziójának a hivatalos nyelve sokáig kizárólagosan az egyházi szláv nyelv volt (s részben ma is széleskörű egyházi használatban van, bár ma már nem kizárólagosan*), mely gyakorlatilag azonos a IX. századi bolgár nyelvvel, majd később orosz hatás érte, hiszen a legnagyobb szláv ortodox egyház az orosz – az egyházi szláv kihatott mind a modern bolgárra, mind a modern oroszra – pl. az “ige” mint nyelvtani kategória az oroszban “глагол”, ami az egyházi szláv “глаголъ” szóból jön (ott jelentése “szó”, a görög “λόγος” szóra lett kitalálva), s a bolgár meg egyszerűen átvette az orosz jelentést, így az “ige” bolgárul is “глагол”,
a bolgár nyelvújítás: Bulgária 500-éves török uralom alól való felszabadulása után komoly mozgalom volt a bolgár nyelv megtisztítására a török szavaktól, s részben orosz szavak lettek beemelve a török szavak helyére – erre kedvenc példám a bolgár “чам” szó jelentése “üveg”, mely a török “cam” szó egy az egyben, aztán a bolgár nyelvújítás során át lett véve az orosz “стекло” szó a bolgárosabb “стъкло” alakban, ami egyezik az egyházi szláv alakkal, de a bolgárból a szó kihalt a török idők alatt, így tulajdonképpen orosz közvetítéssel a modern bolgár visszatért egy korai bolgár szóhoz (egyébként a bolgárban ma is használatos a “чам” szó, de státusza alacsony, azaz csak hétköznapi szlengben lehetséges így beszélni, bármilyen hivatalosabb helyzetben közröhejt váltana ki használata),
modern tudományos-technikai szakszókincs: a XIX. sz. végén a nemzetközi szókincsből sok minden az oroszon keresztül ment be a bolgárba – például “rendező” bolgárul “режисьор”, ami az orosz “режиссёр” szó (az oroszban átvétel a németből: “Regisseur”) bolgárosított verziója, a dupla sz-ból egy sz lett (a bolgár nem szereti a dupla mássalhangzókat) és a ё-ból a bolgár helyesírás szabályai szerint ьо lett, s nyilván persze a bolgár ejtés nem lágy.
A kölcsönös érthetőség nem azonos irányú azonban! Az átlag orosz kevésbé érti a bolgárt, mint az átlag bolgár az oroszt. Az oroszok írásban mindenképpen könnyebben értik a bolgárt, mint szóban. Tapasztalatom szerint az írásbeli értés 30-40 %, míg a szóbeli alig 20-30 %. Az átlag orosz számára egy bolgár szöveg kb. össze-vissza dobott szavak gyűjteménye, melyekből egy rész orosz szó, más kicsit furcsa torzított szó, s pár halandzsaszó – a szöveg alapvető értelme azonban világos. (Az orosz szempontból össze-visszaság oka, hogy a bolgárban nincsenek esetragok.)
Orosz részről, minél műveltebb egy orosz, annál jobban ismeri az egyházi szláv nyelvet, s annál jobban érti a bolgárt. Pl. oroszul a “búza” az “пшеница”, de az egyházi szlávban még “жито”, ez utóbbi szó a modern szó erősen kultúrszó, csak az olvasott, művelt emberek ismerik, plusz a gyakorló hívők: Lukács evangéliumában ez a szó használatos “termés” értelemben az esztelen gazdag példabeszédében. Nos, a modern bolgárban megmaradt a “жито” szó eredeti jelentése, szóval egy művelt orosz azonnal felismerné, ha nem is, hogy pontosan búza, de azt igen, hogy valamilyen gabona az.
A beszélt bolgár viszont nehéz egy orosz számára. Tapasztalatom: 20-30 % az értés. Egyrészt a bolgár beszédmód gyorsabb az orosznál, másrészt a kiejtés nagyon idegen orosz füllel: pl. a lágyság hiánya meglepő orosz nézőpontból. Oroszoktól hallottam a találó hasonlatot: a bolgár olyan, mintha nagyon siető olaszok vagy spanyolok oroszul próbálnának beszélni, de se ragozni nem tudnak, se “rendesen” kiejteni a szavakat.
Fordítva ez nyilván könnyebb, a lassabb menetű orosz beszéd nyilván egyszerűbben követhető bolgár szemszögből. Az orosz lágyság bolgár füllel nem gond: szimplán viccesen hat, de nem nehezíti az értést. A bolgárban a lágyság továbbá a bunkóság jele is, de ez nyilván nem tényező egy idegen nyelv esetében. Ahogy a magyar humorista, amikor “parasztos” beszédet akar parodizálni, elkezd suksükölni és kettőshangokat ejteni, úgy a bolgár humorista lágyan kezd beszélni ugyanebből a célból.
Természetesen van egy plusz tényező is. Aki ma 40-80 éves és bolgár, az kötelezően járt orosz nyelvórára heti 2 alkalommal az iskolai képzése során – ahogy Magyarországon is, a kommunista időszakban az orosz nyelv kötelező tantárgy volt. Ráadásul míg Magyarországon az alapokról indult az orosz nyelv iskolai oktatása és azon is maradt a gyakorlatban, addig Bulgáriában éppen a nyelvközelség miatt az oroszoktatás lehetett ennél magasabb szintű is, szóval nem maradt az “A termelőszövetkezet tejet ad a városnak” és a “Lenin 1870-ben született” mondatok magolásánál.
De vegyünk egy mai 30 éves bolgárt, aki sose tanult oroszul, mert már az orosz nyelv tantárgy kötelezőségének megszüntetése után járt iskolába. Az orosz beszédet kb. 30-40 %-ban megérti, a lényeget megérti, esetleg vissza kell kérdeznie egyes részletekre, s időnként dolgokat félreérthet a “hamis barátok” miatt (a kedvencem a “живот” szó, bolgárul jelentése “élet”, oroszul meg “has”). Az írást meg egyenesen 40-50 %-ban megérti.
Természetesen a közös írás is segít, bár az orosz és a bolgár ábécé nem teljesen ugyanaz.
Megint egyet értünk. Mivel az a korosztály vagyok, aki 10 évig tanult szovjet nyelvet, sőt voltam kint egy hónapot Moszkvában is, így orosz tudásom a jelenlegi fiatalabbakhoz képest jó. A bolgárok még azt sem veszik rossznéven, ha tisztán oroszul, vagy a bolgár-orosz keveréken beszélek. Látszik rajtuk, hogy értékelik az ember igyekezetét. A mindennapi rendszeresen használt szavakat tisztán (már amennyire szerintem tisztán) használom a bolgár nyelvben. Köszönés, kérés, érdeklődés, számok stb.......
Hát a faranciákról inkább nem beszélnék. Kétszer voltam náluk elég is volt. Annál sovinisztább és nagyképűbb nemzet kevés van Ejrópában. Ha nem a saját nyelvükön próbálkozol mondjuk egy érdeklődést intézni hozzájuk (mi merre van?) van, hogy csak elnéz a fejed mellett, mintha ott se lennél, vagy egyszerűen félretol az útból szó nélkül. Ott jöttem rá, hogy baszhatom a középfokú francia nyelvvizsgámat.
Én 1977 óta vagyok Bulgáriába rendszeresen járó. Először vonat, kemping és hátizsák, majd idővel autó, kemping, majd autó, apartman és szálloda. Első utunkon összeismerkedtünk Primorskóban az Iljával, akinek a parton volt sörös standja. Nagyon jól beszélt magyarul, öt évig volt Budapesten a Szófia étteremben pincér. Évről évre visszajártunk oda, mikor milyen csapattal, de mindig volt olyan aki ismerte Ilját, vagy ha ismeretlen ment nélkülünk elmagyaráztuk, hogy a parton merre találja. Nagyon sok hasznos apró dolgot tanultunk tőle a helyi szokásokról stb....... Minden évben egyeztettünk, hogy a következő nyáron mikor megyünk kb. sőt még év közben is írtunk egymásnak üdvözlő lapot. Utána a nyolcvanas évek közepén kimaradt pár év, majd 1989-ben még találkoztunk Iljával. Utána megint kimaradt néhány év a kilencvenes évek itteni és ottani zűrzavara miatt, de a kétezres évek közepe óta ismét rendszeres látogatók vagyunk, de Ilját már nem találtuk. Nyomoztunk, elköltözött Primorskóból, majd beteg lett és végleg elment. Egyik szomszédjától tudtuk meg.
Ennyi idő alatt rengeteg bolgár szót tanultunk meg, és a helyieken látszott, hogy hálásak azért, ha egy-egy szót, mondatot a nyelvükön szólunk.
Legújabb, bár már legalább 6-8 éve tartó kapcsolatunk Primorskóban az akvapark környéki gyümölcsárus bácsi, ahol minden nap veszünk ezt-azt, és mindig ad a gyerekeknek egy kis pohár málnát.
:-) Mondjuk egy hobbi, szabadidő fórumon belül az utazás topik kicsit furi (lenne) ha nem az utazásról szól(na) elsősorban :-)
Ha csak úgy mellesleg - pl. az utazás pozitív élményének erősítése érdekében adott hasznos tanács stb. formájában - kerül említésre, az még csak hagyján.
De nem is ezért jöttem:-) Csak azoktól szeretnék némi friss infót, akik esetleg az idén jártak Sozopol mellett a Kavatci kempingben ... köszi előre is !
Ilyen rémtörténetek olvasása után már nem is nagyon bánom, hogy a románokon keresztül járunk ki. Persze ha a Dunántúlon laknék, ez nem volna opció.
Egyébként információként írom, akit érdekel, hogy a Belényes Déva közötti útvonal majdnem készen van, teljesen felújították, helyenként szuper minőségű aszfalt van (még az útburkolati jeleket se festették fel), kicsi a forgalom, motorosoknak csapatni kiváló útvonal lehet.
Ebből baromira nem derül ki,hogy mennyit kell várni.Amikor mi néztük,ennek a harmada mennyiségű autó látszott,és folyamatosan mentek.