Talán igaza lesz, és ha tényleg egy százéves harcsa, akkor senki nem akarja kifogni, legföljebb lefilmezni. A baj csak az, hogy a híresztelések száz évnél régebben is szóltak erről a lényről.
Az e havi UFO magazinban sincs olyan cikk, ami a témakörünkbe tartozik.
Viszont a kezembe akadt egy Misztikus történetek gyűjteménye című könyv. Talán úgy fogalmaznék, hogy inkább röviden, mint alaposan tárgyalja a meglepő eseményeket. Miután nem témakör, hanem időrend szerinti felosztásban számol be róluk, nem könnyű megtalálni azt, ami ide tartozik, de azért megpróbálom. A 207 oldalon a Champlain tavi szörnyet tárgyalják, és mellesleg megemlítenek egyet s mást. Például az olaszországi Nambino-tóban 1673-ban egy medvevadász kecskéket felfaló sárkányt lőtt le. 1883-ban a Scientefic American című, ma is létező újság egy olyan cikket közölt, amiben a bolíviai Beni folyóban élő háromfejű, pikkelyes, karmos, 12 méter hosszú élőlényt ejtettek el. Akárhogy is, a három fej nekem szertelen túlzásnak tűnik.
1989-ben beigazolódott, hogy a mondáknak néha van alapja. Már régóta azt rebesgették, hogy a Seattle tóban egy kacsákkal táplálkozó lény él. Aztán megtalálták az állat tetemét, egy 408 kilós, 3,4 méter hosszú tokhal volt.
Aztán a 222 oldalon a madagaszkári Tratratratra nevű élőlényt ismertet, ez a szép nevű állatot ezen a szigeten látták vagy vélték látni. Ez feltehetően a Megaladapis nevű, nagyra növő lemur lehetett, ami mára kihalt, de ettől még egy-két-három maradék példány felbukkanhatott itt-ott.
A januári Hihetlen már három napja megjelent, de csak most volt időm átnézni. a mi témánk szempontjából érdektelen. A Cyrano de Bergeracról szóló cikk érdekelt, de sok újat nem tudtma meg belőle.
Sajnos, óriásügyben nem vagyok jól tájékozott, az ellenkező végletben kissé jobban, ugyanis a törpékkel elég sokat foglalkozik Várkonyi Nándor a Sziriat oszlopaiban. Utána fogok nézni, hátha az óriásokról is ír valamit. Ami az adott cikket illeti, erről a lábnyomról az a valószínű, hogy természeti képződmény.
Ami a Star Wars bemutatót illeti, én is érdeklődéssel várom. December 9-én a Trafóban lesz valami ezzel kapcsolatos rendezvény, de részleteim nincsenek róla.
Igen itt vok,köszönöm,azota hallottam a History-n h közép amerikában óriás kannibálok éltek,és az indiánokat pusztitották,nem tudom tud erröl valaki valamit?Ja,és közeleg a S.Wars bemutató frankó lesz:)
A december havi Hihetetlen a mi témánk szempontjából érdektelen. Van egy rövidke hír benne, de azt az állítólagos élőlényt, amit bemutat, már láttuk a 3402 számú képen. Még van egy aprócska hivatkozás az Ararát állítólagos szörnyeire, ezek közül a hóféreg egyértelműen mese.
Úgy emlékszem, az egyik topictársunk érdeklődött az óriások iránt, nos ő a 72. oldalon talál egy cikket a Dél-Afrikában talált egyméteres lábnyomról.
Szerintem sokan a Maugli szintjen sincsenek, mert abbol legalabb az kiderülne, hogy a tigris csikos, igy eleg nehez összekeverni barmilyen mas nagymacskaval. De ezert is tartom az atlagember megfigyeleset kb. nulla informaciotartalmunak.
Valahogy majdnem mindig ök latjak az igazan erdekes kriptideket, nem azok akik sok idöt töltenek a termeszetben (biologusok, erdeszek, hivatasos vadaszok stb.), igy lenne eselyük valami erdekessel talalkozni, akik jobban ismerik az elövilagot is, es a megfigyelesben is van tapasztalatuk.
Ja, a kameracsapdak sem mutatnak sosem extrakat.
Az irrealis lenyek ”eszlelesenek” meg semmi köze a kriptozoologiahoz- amig el nem fognak egyet, meg nem talaljak egynek a tetemet.
De arra azt hiszem varhatunk, pl. szegeny Nessie-nek is egy olyan toban kellene elnie, amely alig 10-12000 keletkezett, az utolso jegkor vege utan. A hivök erröl valahogy mindig elfeledkeznek. Ez a problema kb. az összes tavi szörnyre igaz, azokban max különösen nagyra nött halak lehetnek kriptidek.
a pézsmapockot eddig még mindig maximum pézsmapatkánynak hallottam (muskrat - Ondatra zibethicus), ellenben a vidra mindig vidra (otter - Lutra lutra), itt nem találkoztam kavarással...
a bölénynél (Bison bison) tényleg van átfedés, ami akár zavaró is lehet, de az angolban a bison elterjedtebb, mint a buffalo (ez utóbbi amúgy a bivalyok általánosabb neve, a Bubalus nemzetség minden tagja viseli), de ez meg az American buffalo kifejezésből rövidült le, eredetiben elkülönül az egyéb, vízi-, kaffer- és egyéb bivalyoktól, amelyeket külön jelzőznek (vagy teljesen más nevük van, például anoa vagy sapiutan, wisent, tamaraw, stb.)... persze ha a szövegkörnyezetből tiszta, hogy amerikáról van szó, akkor nem cicóznak az American jelző hozzátételével, hanem marad a sima buffalo... (és mindezzel persze a tolmács, aki legtöbbször nem szakfordító, nincs tisztában, és lebivalyozza a szerencsétlent ;-)
mindemellett tény, hogy a szakértésre még a természetfilmek sem mindig fordítanak figyelmet (az angol/brit gyártmányok talán igényesebbek, de sajnos ez sem általános)
Az általam nem túl jól ismert angol nyelv erre rátesz egy lapáttal. Bivalynak hívja a bölényt, vidrának a pézsmapockot. Bosszant, amikor az általam kedvelt természetfilm csatornákon szó szerint fordítják le. Mostanság nem futja sem lektorra, sem biológus szakértőre.
nagy az az állatkert, bizony... és aki például moziban "tanul" természetrajzot, az nyugodtan lenyeli, amikor az Anakonda című filmben tigris ugrik áldozatára az amazóniai dzsungelben... :-)
(de találtam tigris az anakonda ellen témakörben youtube videót is - ezen egy oroszlán küzd egy sziklapitonnal :-))
(meg persze már a Maugli is tele volt ilyesmi "csodákkal", sokan leragadtak azon a szinten :-)
Úgy látszik, sokan kedvelik Tolkient. Most olvastam, hoyy egy barlangban élő, most felfedezett pókfélét a sápadt színéről és a hosszú lábairól Gollamról neveztek el.
az atlagemberek annyira nem ismerik meg a közönseges allatokat sem, hogy az elkepesztö (szemtanuja voltam, hogy valaki az indiai!!! orrszarvut a nyiregyhazi allatkertben vizilonak velte, csak azert mert nagy es pocsolyaban hevereszett- a kislanya ellenveteseit (a pancellemezek, elterö testalkat es fejforma, szarvszerüseg a fejen) meg lesöpörte, hogy az bizony vizilo :DDD), igy hogy mit tartanak ismeretlennek, furcsanak, az nulla relevanciaju (hacsak nem eleven Ty-Rexet, bigfoot-ot veltek latni, mert azokat meg egy laikus sem keveri össze semmivel (hacsak nem volt belöve, nem volt ittas, lazas, nem vagyott 5 perc hirnevre :))).
kivancsi lennek az emberek hany %-a tudja a gepardot a leopardtol megkülönböztetni, a jaguar- leopard különbsegröl nem is beszelve. De amit mondtal, a gorillafajokat en sem tudom szetvalasztan, az n+1 fele balnafajrol nem is beszelve. Szerintem az atlagembernek a gimszarvas, öz, damszarvas, vapiti, javorszarvas stb az mind szarvas, aztan tan ismer nagy csoportokat mint antilop, bivaly/böleny, amibe aztan minden belefer a gaurtol a kafferbivalyon at a pezsmatulokig :)
A kevesse latvanyos allatokat meg inkabb hagyjuk, a nyest/nyerc/nyuszt/göreny/hermelin/menyet/vidra sorozat minden tagjat en sem tudom biztosra megkülönböztetni, föleg ha csak latom.
Szoval igazsag szerint ha elöitelet, ha nem, a laikusok megfigyelesei kb. semmit sem ernek- föleg ha a rendörsegi pszichologiai vizsgalatokbol tudjuk, mennyire megbizhato (helyesebben megbizhatatlan) a szemtanuk megfigyeleseinek pontossaga.
Amikor meg lehetetlen dolgokat latnak (molyember, verfarkas es hasonlo nonszensz keptelensegek), akkor nem biologusoknak kell kivizsgalni eszleleseik valosagat, hanem pszichologusoknak- vagy a hadseregek különleges osztagainak (mert földönkivüli lenyekröl van szo :), akik akar komoly veszelyt jelenthetnek rank)
szerintem az a baj az ilyen 'véletlen megfigyelésekkel', hogy a megfigyelőnek legtöbbször csak halovány elképzelése van egy-egy fajról: nagyjából rajzon látott egy idealizált(!) átlagpéldányt, és nem tudja felmérni a fajon belüli lehetséges változatosságot... ráadásul az egyébként igencsak emberkerülő és rejtőzködő állat sokszor azért csörtet elő modellt állni, mert egyáltalán nem tipikus, hanem sokszor beteg/korcs - ezt a változatosságot meg tényleg nehéz számításba venni
A biológusok nem, viszont a véletlen megfigyelők igen. Ha kicsörtet az orruk előtt valami ismeretlen, nagyobb élőlény, csak hasonlítani tudják egy általánosan ismert másikhoz. Például olyasmit mondanak, hogy akkora volt, mint egy német juhász, csak hosszabb a mellső lába. Ez képzelt példa volt, nem konkrét leírás.
Hogy mihez képest későn? Az európai zoológusokhoz képest. Igaz, a XIX. század a nagy földrajzi, továbbá növény és állattani felfedezések kora volt, ennyi lehetőség már nincs ebben a műfajban. Persze, nagy csomó ízeltlábú, hal, kétéltű vár felfedezésre, és ezt aprólékos munkával lehet és kell megtenni. Viszont bogarász körökben el lehet hencegni egy új poloskafajjal, viszont mennyivel érdekesebb vadász körökben egy gorilla lelövésével hencegni, és elhitetni, hogy az egy vérszomjas bestia.
