Közlekedési szakjogászoknak jogászoknak, leendő jogászoknak, közelekdésjoggal foglakozóknak (oktatók, pedagógusok, és a jog alanyai: szabálysértők, bűnelkövetők) részre nyitottam ezt a topikot.
A közig- és a szabs-re már írtátok, de pl egy parkolási pótdíjazásos esetben ki az, aki fizetni tartozik? Polgárjogi viszony? Aki igénybe vette a "szolgáltatást". Vagy helyette a jármű tulajdonosa? Netán ott az üzembentartó?
A főváros területén több ezer olyan parkolóhelyet jelöltek ki a járdákon, melyeket a Centrum Parkoló Rendszer Kft. önkényesen, a KRESZ tiltása ellenére üzemeltet. A Centrum ellen a Füstirtók a Gyermekdohányzás Visszaszorításáért Alapítvány lobbistája indított és nyert pert: az alapítvány tájékoztatása szerint a Fővárosi Bíróság keddi, jogerős határozatában arra kötelezte a Centrumot, hogy fizesse vissza a jogalap nélkül megszerzett parkolási díjat és pótdíjat.
Ha szabálysértési ügyről van szó, akkor általában általában elsőfok a rendőrség/jegyző, stb., aki a kifogás alapján módosíthatja, visszavonhatja a határoztatát. Ezt jellemzően nem teszik, de az ügyész azért figyel a munkájukra. Általában átteszik a bíróságnak a kifogást, aki ennek nem örül, de csak az iratok alapján dönthet.
Ha ez sem változtat, akkor kérheti a tárgyalás tartását az ileltő, ahol jogerős támadhatatlan döntés születik.
Szerintem az alkotmányellenes, igaz van bírósi felülvizsgálat (régen az se volt), de ez igen szűk körű, ezért is fordultam az AB-hez. Ez példátlan mert általában 1. fok, után van kétfokú bírósági eljárás (ahol az elsőfokú bíróság bizonyít és utána maradnak csak a jogkérdések, meg hogy joiggal mellőzött-e egy bizonyítási indítványt az elsőfokú bíróság)), de nem ilyen megfordított, mint a szablysértésnél. Ha kétfokú a közig eljárás akkor még marad egyfokú bírsóági fellebbvitel (közigperek).
De mindkét esetben van llegfelsőbb bírósági jogorvoslat is, a szabálysértésnél ez sincs.
A szabálysértési törvény kapcsán vannak aggályok, épp most fordultam az Alkotmánybírósághoz, igaz ezt már nem részleteztem, hogy pl. az eljárás megindulásáról az eljárás alá vont személy nem feltétlen értesül, így indítványokat sem igen tud tenni.
A bizonyítással kapcsolatos elvek általánosan elterjedtek, nincs gyakorlata kötött bizonyításnak (márpedig el kell rendelni, mert az már végeláthatatlansághoz vezetne) a bíró arra törekszik hogy döntése megalapozott legyen. Ha az ember mégis kifogásolja az elmaradást, arra van a jogorsorvoslat.
A rendőrség a helyszínen csak a kiléted kapcsán intézkedik (igazoltat) a polgárjogi viszont a bíróság tudja eldönteni, ha abban vita van.
Az általános elévülési idő 5 év, azonban az autóbuszra (és talán még a trolibuszra) csak 1 év, de a többi ágazat (pl. villamos, metró, HÉV) esetében vannak jogviták ebben a kérdésben.
Ez a szabálysértési eljárás és a büntetőeljárás kérdései, de kötelező bizonyítás nincs, azonban a döntésnek megalapozottnak kell lennie. Tehát ha eluutasít egy bizonyítási indítványt oktalanul, akkor számolni kell azzal, hogy megalapozatlanság miatt hatályon kívül helyezik.
Mennyi az elévülési ideje a nem időben kilukasztott jegy (feltételezem ez jogilag kb az hogy nem is lukasztottam/nincs bérletem stb.) után kirótt bírságnak? 1 év?
Ugyanezzel kapcsolatban, az ellenőr által kihívott rendőrnek mennyire kéne pártatlannak lennie?
Ennek kapcsán következő kérdések jutottak eszembe: - mi írja elő, hogy szakértőt kell alkalmazni - mikor kell szakértő - mit lehet tenni, hogy ne tudja a hatóság "megspórolni" a szakértőt
A büntetőjogban ezt úgy hívjuk: objektíve elkerülhetőség kérdése. A gyorhajtó, elsőbbséggel rendelkező jármű vezetője is lehet felelős a balesetért, ha sebessége megtévesztő. Azonban ha megengedett sebesség meleltt is bekövetkezik a baleset, azaz objektíve nem elkerülhető, akkor nem felelős. Ugyanis elképzelhető, hogy a másik fél sebessége miatt, észelési, cselekvési késedelme miatt elve belement volna a teherautóba.
Persze a Te példádban könnyű, mert egyszerűen számolsz, de a valóságban pár méter az mérési, számítási pontosság.
Na ezért szokták ezt - komolyabb ügyekben - vizsgálni, de itt egyszerűbb lenne megállapoidni.
Ez a gyakorlatvban úgy működik, hogy kimegy a rendőr meghallgatja a két felet, akik elmondják a magukét, és ha mindketten állítanak valamit, akkor jó esetben nem foglal állást a rendőr.
A szabálysértési ügyben sajnos nem gyakorlat a felelősség megosztása, ill. az eljárás megszüntetése a kárügyintézés miatt szeretik ha van felelős.
Na ha ellentétes állítások vannak, akki szakértőt kirendel, aki majd dönt.
Természetesen ha a teherautó tolatott, akkor felmerül a kérdés, hogy ezzel zavarta-e, akadályozta -e a forgalmat, ehhez meg szakértő kell, hogy miylen távolság, stb.
Tehát természetesen lehet felelős a teherautó sofőrje, de gyakorlati példákból tudom, hogy állítja mindkét fél: ő jött belém. Na döntsd el. Nem könnyű, vannak rá módszerek, de marha nehéz, nem mindig bizonyítható.
Tehát én ezért bátorkodtam mondani, hogy a tolatással való védekezést vizsgálni kell, amihez ismerni kell _mindkét_ fél állítását. Ha nem tagadja, akkor szinte biztosan hibás, ha tagadja, akkor viszont bizonyítani vizsgálni kell.
Direkt úgy írtam meg a történetet, hogy ne legyen lehetőséged nem belémütközni. Tényleg nehéz lenne az ügy? Nemááár!!? :-ooo
Azt mondod, vizsgálni kell, hogy a teherautó tolatása közrejátszott-e a balesetben. Ha a teherautó éppen fél méterrel előrebb van, már nem következett volna be ütközés. Hogyafenébe ne játszott volna közre, mit kell ezen vizsgálni? (Ha egy ütközésnél csak fél méternél is több hiányzott volna, nemcsak totálkár, de lehet, hogy halálos kimenetel lett volna, az már olyan szörnyű erejű becsapódást jelent.) Vagy azt kell vizsgálni, hogy fél méternél kevesebbet tolatott-e?
Ne vicceljünk már. Ha nem tolat a teherautó, nem ütköztek volna össze.
Igen kicsit félreérthető a rendszer, a párhuzamosságok kapcsán voltak gondok, végül eltörölték, hogy mindkettő, de a büntipont megmaradt, mert azt a szabálysértési eljárás keretében szabják ki..kicsit öszvér dolog, mert lehetne a közigbírságba is.
Ha nem lehetne, akkor nem tudnának mit kezdeni pont az ilyen ügyekkel, ahol van elkövető, a személye ismert, de nincs közigbírság feltételeihez szükséges bizonyíték, zárt képfelvétel.
A megállás szabályaira ma is rengeteg szabálysértési ügy van, hiszen pl. a közteresek ez alapján büntetnek.
Az hogy mi a belső szabály mondjuk a gyorshajtásban ha van köziges bizonyíték, az más kérdés.
Köszönöm a hozzászólást! Igen a megállapításod helyes a másik jármű valóban közel a felező vonalhoz ált meg. ők a járművüket járó motorral az úttesten hagyva kiszálltak és kb. az autótól 10 métere lévő baráti társaságnál voltak . . Az út havas jeges volt én a gépkocsik kerekei ált a kitaposott nyomsávban haladtam. Ezek a kitaposott sávok nem az út leg szélén haladnak .Én a másik jármű lámpájától nem láttam és nem is számítottam a kinyitott ajtóra. A sebességem olyan alacsony volt hogy a tükör üveg része sem törött szét csak a hátsó burkolat. szerencse hogy nem lett nagyobb kár de lehetett volna. inkább az ő hozzá állásuk háborított őszerintük mindenről én tehetek fenyegetően léptek fel , van 2 percem hogy elhúzzak az ittasságukat sem zárnám ki . még egyszer köszi
