Minden, ami kép.
Vizualitás, képi világ, dizájnnal, látvánnyal, fotókkal kapcsolatos elméletek, élmények és ízlés... Várok számotokra kedves képeket is, leírással, élménybeszámolóval, asszociációkkal, etc. (de nem csak képeket).
Képzeld el, hogy egészen kicsiny vagy, szinte pontszerű, de nagyon súlyos, és a tér olyan, mintha így egy dunyha sarkára nehezednél: besüpped, föléd magasodik, hatalmas és határtalan, de mégis a közeledből indul. Mindig rettegtem ettől az álomtól.
Én imádom a havat. Szeretem a telet is. De ezért meg mindenki engem utál. A szüleim letépik a fejemet, ha csak egy negyed mosoly is kiül a fejemre. Még nem volt tél, amikor sikerült volna elmagyaráznom, hogy nem én hozom a hideget. Talán idén... (de én szeretem)
Ez nem saját, de gyakran eszembe jut, szeretem. Biztos a végeláthatatlan könyvtárazós élményeim... :-))
Van még pár fekete-narancs (nekem tetsző) kép, majd apránként hozom. Jó lenne, ha tudnék linkelni én is, de ezeket már mind gépre mentettem és eddig csak töredékét tudtam visszafejteni.
[Én egyszer láttam a Fővárosi Nagycirkuszt meg félig egy vándorcirkuszt a Balatonnál, ez utóbbiba sikerült egy picit jobban betekinteni. Ritkán érzem azt konkrétan, hogy meg tudnék ütni embert, de az is olyan volt. Az állatok helye mocskos volt, a ló totál gebe, a ragadozó rühes volt vagy valamilyen betegség miatt hiányzott a hasáról a szőr. Totál putri. Kinn legalábbis. Benn meg csilivili előadás, zene, fülig érő mosoly.]
Képzelem, milyen menő körülmények között tartják őket amúgy, műsoron kívül.
Egyszer elmentünk megnézni egy cirkuszos állatbemutatót. Az még hagyján, hogy az állatok - a nagytestűek is - egy negyed panelszobányi ketrecbe voltak bezárva, és így utaztatták őket városról városra, de szerencsétlen feketepárducnak kihúzták az összes fogát, hogy biztosan ne legyen vele baj. Azóta rosszul vagyok az egésztől, bár amúgy sem rajongtam érte.
(Pontosítok: kétszer voltam cirkuszban, csak egyszer kiráncigáltam a szüleimet, hogy én ezt nem nézem; az félnek számít. S mielőtt bárki félreértene, csak az állatos részével van bajom, amit az emberek művelnek, az érdekel s azt többnyire művészetnek tartom. Meg a bohóc is jó.)
OFF Egyszer én is voltam cirkuszban. Soha többet. Ez se győzött meg. :(
Bárki bármit gondol, én semmilyen állatot nem használnék ilyenre. Képzelem, milyen menő körülmények között tartják őket amúgy, műsoron kívül. Az Állatkertben is borultam már ki párszor, de a cirkuszok végképp a bögyömben vannak. Meg nagyon sok mezei állattartó is. Na mindegy... ON
Nem az értelme érdekelt, egyszerűen bejött ez a kék és a forma. Mondjuk nem itt kell magyaráznom, de az ilyen sötét dolgok nagyon vonzanak. Itt vannak pl. ezek alant. Igazából semmi extrát nem tudnék róluk mondani, csak azt, hogy vonz ez a színvilág, s általában ez a jellegű "szerkesztés".