"A higanynak semmilyen gyakorlatias szerepe nem volt a mezoamerikai kultúrák életében, de már más ásatási helyszíneken is találkoztak a folyékony fémmel, ami valószínűleg föld alatti folyókat vagy tavakat szimbolizált."
"A korebeli ábrázolást! - amire hivatkoztál! szövegértési problémád van?"
versus
"vagy leírást - azaz megjelölni, hogy mi a hivatkozási alap!"
nincs szövegértési problémám, megjelöltem, hogy mi a hivatkozási alap, amit te sok hozzászólásod során elmulasztottál, és sokszor tettél úgy, mintha nem értetted volna a felvetésemet/kérdésemet.
úgyhogy hátrébb az agarakkal.
nem gondolnám, hogy egy ennyire triviális tényt (lásd gugli + saw + Egypt) még ennél is jobban alá kell támasztanom, ráadásul a 6830-ban belinkelt videóban tételesen beszélnek a fűrészről, korabeli ábrázolásokat is mutatnak, a kedvetekért még egy képet is kivágtam belőle, + még tárlatvezetést is kaptál.
nem higanyfolyót, hanem folyékony higanyt találtak, amely egyesek szerint tavat vagy folyót jelképezhet... fordítási hibára és URL-egyszerűsítésre nem érdemese világképet építeni - és pláne nem érdemes görcsösen ragaszkodni a félreértésedhez ;-)
Arnold, D. (1991) Building in Egypt: pharaonic stone masonry. Oxford University Press, New York, 316 p.
Borchardt, L. (1905) Das Re-Heiligtum des Königs Ne-woser--Re' (Rathures). Vol. I, Der Bau. Berlin.
Borchardt, L. (1907) Das grabdenkmal des königs Ne-user-re. J.C. Hinnrichs, Leipzig.
Clark, S. & Engelbach, R. (1930) Ancient Egyptian masonry. Oxford University Press, New York, 242 p.
Craig, J.R. & Vaughan, D.J. (1981) Ore microscopy and ore petrography. John Wiley & Sons, New York, 406 p.
Lauer, J-P. (1962) Histoire monumentale des pyramides d'Egypte. Vol. 1, Les Pyramides a degres (IIIe Dynastie). BdE, no. 39, Cairo.
Long, F.W. (1976) The creative lapidary: materials, tools, techniques, design. Van Nostrand Reinhold, New York, 136 p.
Emery, W. (1972) Archaic Egypt. Penguin Books, Harmondsworth, 269 p.
Goneim, M.Z. (1956) The buried pyramid. Longmans, Green and Co, London, 155 p.
Lucas, A. & Harris, J.R. (1962) Ancient Egyptian materials and industries. E. Arnold, London, 523 p.
Naum, G. (1962) Of divers arts. Pantheon Books, New York, 205 p.
Petrie, W.M.F. (1883) The pyramids and temples of Gizeh. Field and Taer. London, 250 p. (e-book link)
Petrie, W.M.F. (1974) Tools and weapons. Aris & Phillips, Warminster, UK, 71 p.
Reisner, G.A. (1931) Mycerinus, the temples of the third pyramid at Giza. Harvard University Press, Cambridge (MA).
Ruffle, J. (1977) Heritage of the pharaohs: an introduction to Egyptian archaeology. Phaidon, Oxford, 224 p.
Sinkankas, J. (1984) Gem cutting: a lapidary's manual. Van Nostrand Reinhold, New York, 365 p.
Stocks, D.A. (1988) Industrial technology at Kahun and Gurob: experimental manufacture and test of replica and reconstructed tools with indicated uses and effects upon artifact production. Unpublished Masters thesis, University of Manchester.
Stocks, D.A. (1989) Ancient factory mass-production techniques: indications of large-scale stone bead manufacture during the Egyptian New Kingdom Period. Antiquity, 63, 526-31.
Stocks, D.A. (1993) Making Stone vessels in Ancient Mesopotamia and Egypt. Antiquity, 67, 596-603.
Stocks, D.A. (1997) Derivation of ancient Egyptian faience core and glaze materials, Antiquity, 71, 179-82.
Stocks, D.A. (1999) Stone sarcophagus manufacture in ancient Egypt. Antiquity, 73, 918-22.
Stocks, D.A. (2001) Testing ancient Egyptian granite-working methods in Aswan. Upper Egypt, Antiquity, 75, 89-94.
Till, B. & Swart, P. (1986) Chinese Jade Stone for the emperors. Art Gallery of Greater Victoria, Victoria, B.C, 144 p.
Wainwright J. (1971) Discovery of Lapidary Work. Mills & Boon, London, 216 p.
Zuber, A. (1956) Techniques du travail des pierres dures dans l'Ancienne Egypte. Techniques et Civilisations, 30, 196-215.
sajnos nem tudok segíteni a szövegértési problémádon, a topiktárs által megadott források teljesen egyértelműen bizonyítják a higanyfolyam létezését... várjunk csak...
elég nyilvánvaló, hogy nincs semmiféle folyam (még csak folyó, patak, vagy egy nyamvadt kis erecske sem), hiszen ez feltételezné, hogy a megtalált kamránál magasabban van egy rohadt nagy higanytároló is, ahonnan folyna a higany... évezredeken át...
(hacsakperszenetán a nonotlantiszi szupercivilizáció direkt erre a célra (mi is lenne a cél?) nem alkalmazott valami számunkra megtalálhatatlan mechanizmust a körforgás biztosítására... és ez a többi hasonló környékbeli higanyleletnél sem kizárt, mert hát miért ne tettek volna azokra a helyekre (is) egy-egy mozgásérzékelős mechanizmusleállítót, ami a felfedéskor gyorsan megsemmisíti a folyót is, meg a mozgató megoldást is? nyilván csakis így lehetett, ezért találtak ilyen kamrákban többször is pár deka higanyt, általában áldozati tárolókban, de folyót már nem...)
jogos, rosszul emlékeztem, ha csillámfolyót akartál volna mondani, akkor akkor csillám- és higanyfolyamot írtál volna, kötőjellel, de mivel a hozzászólásaid nem csak a logika, hanem a központozás elleni hősies küzdelemről is tanúskodnak, ezért a hiány nem tűnt fel elsőre.
természetesen az a tény, hogy a tévedésed/terelésed elismerése helyett újabb spirálba keveredsz, az alternatív elméletek működését mutatja be igen szemléletesen.
visszatérve a 6389-ben feltett kérdésre, amely egyértelműen higanyfolyamról szólt, és amelyre a guglis választ írtad, az semmiképpen sem támasztja alá az állításodat: nincs ott semmiféle higanyfolyam, de még csak higanypatakocska sem.
tudsz-e olyan forrást megjelölni, amely alátámasztaná az állításodat, vagy továbbléphetünk azzal, hogy tévedtél/rosszul fejtetted ki az igazság néhány részletét?
az enyém mindenképpen, de a jelek szerint veled szemben meglehetősen ellenséges.
ezek közül melyik ír tényleges higany/csillámfolyóról?
ne gyötörd magad: egyik sem.
1. forrás:
"Archaeologists believe it may have had ritual significance, perhaps symbolizing some sort of river to the underworld."
2. forrás:
"Researchers theorize that the liquid mercury could have symbolized an underworld lake or river, due in large part to its reflective qualities. According to Annabeth Headreck, a professor at the University of Denver, the liquid metal’s appearance could resemblea supernatural river that would serve as a gateway to the underworld, not unlike the river Styx."
3. forrás:
"His view is shared by some in the archeologist community, who believe mercury might have been used to symbolize an underground river."
4. forrás:
"The mercury may have symbolized an underworld river or lake, Gómez postulated, an idea that resonated with Annabeth Headreck, a professor at the University of Denver and the author of works on Teotihuacan and Mesoamerican art."
persze azzal is beérném, ha a 6253-ban linkelt ZDF dokumentumfilmben megmutatnád a folyót...
rosszul teszed fel a kérdést: azok ott nem vízmosások, ergo nem víz okozta őket. azt pedig illene tudnod, hogy milyen magyarázatok léteznek az eróziós nyomokra.
"amelyek elfogadott kora szintén kétséges"
nem általában kétséges, hanem neked vannak kétségeid. ha az alternatív magyarázatot akarod indokolni, akkor az a te feladatod, a mainstream verziót megtalálod a wikiben, vagy a piramisos topikban, a Szfinx korával együtt többször is kitárgyalódott már.
"Meg sem próbálják, mert mindegyiknek beletörne a bicskája..."
meg sem próbálják, ergo lehetetlen? gratulálok, remek érvelés.
"minden előzmény nélkül épít egy kimagaslóan fejlett kultúrára valló létesítményt."
ki állította, hogy előzmény nélkül? legfeljebb azt még nem találtuk meg, ha egyáltalán maradt nyoma a próbálkozásnak. Göbekli Tepe azért jó példa, mert még első próbálkozásnak is simán elmennek a kökörök, itt tényleg csak néhány kisebb kődarab van egymásra pakolva, ehhez pedig egyáltalán nem kellett kimagaslóan fejlett kultúra.
"Minden esetre az, hogy minden előzmény nélkül való az épület, erre enged következtetni."
ilyen alapon semmit nem talált fel/nem épített meg elsőként az emberiség, mert nincs előzménye? szerintem ezt nem gondoltad komolyan...
"A helyben maradó kis-létszámú egyéb állatok nem tudnak eltartani nagyobb létszámú emberi közösséget, mert megritkul az állomány, s az emberek közt éhínség lép fel."
Göbekli Tepe egy átmeneti szerveződés nyomait mutatja, ahol a település kiemelt fontosságú, kőből épült része megmaradt, az azt használók lakóépületei viszont nem. ebből te nem azt szűröd le, hogy a kunyhók nyom nélkül eltűntek, az állandó közösséggé szerveződött lakók pedig földműveléssel foglalkoztak, hanem azt, hogy vadásztak, a kőépítményeket pedig egy más kultúra emelte, sokkal régebben.... itt szépen tetten érhető, hogy az ún. alternatív elméletekhez való ragaszkodás a logikus magyarázat folyamatos elutasítását, illetve az egyre alaptalanabb magyarázatok szövevényét teszi szükségessé.
"Egy csorda állandó mozgásban van, több száz km. is megtesznek évente."
itt saját magadnak mondasz ellent, és közben megerősíted az én állításomat: ha a csorda mozgásban van, akkor mit kerestek Göbekli Tepe lakói a helyszínen? ha viszont huzamosabb ideig ott tartózkodtak, akkor nyilván nem (csak) vadásztak...
"Catalhöyük lakói már elsősorban nem vadászatból éltek, mert ahhoz nagyon nagy volt a létszámuk, de mivel állandó volt a lakhelyük, így már érdemes volt komolyabb házakat emelni, mert ezek voltak állandó otthonuk."
pontosan ez a magyarázat Göbekli Tepe esetében is. miért nem állítod Catalhöyük esetében azt, hogy ők csak elfoglalták a prehisztorikus szupercivilizáció által elhagyott várost, ők hogyhogy képesek voltak önerőből, előzmények nélkül létrehozni valami újat?
"Egyetlen vadászó-gyűjtögető törzs sem épített még Eiffel-tornyot, de emeletes házat sem... Ez a gyakorlat, s a józan ész is így gondolja... "
ebben teljesen egyetértek. állandó település = földművelés, ez a gyakorlat, és a józan ész is ezt diktálja, nem pedig a hitech civilizáció által elhagyott, majd újrahasznosított épületeket.
A térképre jelöld be az összes általad ismert, jelentősnek ítélt ősi kultúrát, és gondold át a piramisgyűrűt, egyetemes szupercivilizációkat, földön kívüli segítséget, stb. Talán még azt is kitalálod, hogy mire szolgált a Nagy piramis királyi kamrája. Lehet hipotéziseket gyártani.
1. A Völgytemplomról és a Szfinxtemplomról szólsz, melyek megalitikusak és egész Egyiptomban csak az Ozireion épült hasonló stílben - melyet Abüdoszban, I. Szeti halotti templomaként azonosítottak - holott 16 méterrel a Szeti temlom alatt építették és valszeg víztározó, ill. víznyerőhely lehetett - sokkal korábban...
2. A Völgytemplom gránitkő borításait a korábbi, már erodált magkövekhez faragták. Ez is mutatja, hogy a templomot jó idővel azelőtt építették...
Az előzmény nélküliség, valamint az utódok gyenge és méggyengébb minőségű másolatai, valamint a megmagyarázhatatlan megmunkálásnyomok - melyek gépi erőre utalnak - azt a látszatot erősítik, hogy nem feltétlenül csak az egykori egyiptomi társadalom műve
"ha a wikiből idézel, akkor azt is idézd be valahonnan, hogy ennél nagyobb pontosságot a mai építők sem tudnának elérni."
Meg sem próbálják, mert mindegyiknek beletörne a bicskája...
"nem a felvetésemre válaszoltál. adott egy ismert korból származó település, amely arról tanúskodik, hogy az adott korban a társadalom szervezettsége elérte azt a fokot, ahol volt igény és lehetőség ilyen épületeket emelni, a kőbaltával történő hadonászáson kívül"
Dehogynem. Csak nem fogadtam el, hogy az természetes dolog, ha egy társadalom egyik napról a másikra, minden előzmény nélkül épít egy kimagaslóan fejlett kultúrára valló létesítményt.
"értem. tehát adott egy építmény, de szerinted nem azok építették, akik használták, mert feltételezed, hogy nekik nem volt idejük a megépítésére, hiszen kőbaltával hadonásztak a csorda körül..."
Kissé ironikusan megfogalmazva, de így történt.
Minden esetre az, hogy minden előzmény nélkül való az épület, erre enged következtetni.
És persze az is, hogy ezután csak egyre rosszabb minőségben épültek hasonló létesítmények. Vagy később már nem volt idejük precíz munkára?
Ami a csordát illeti: egyetlen csorda sem marad egy helyben, mert lelegeli a füvet, és új táplálékért tovább kell állnia. Egy csorda állandó mozgásban van, több száz km. is megtesznek évente.
Ha valaki vadászni akar, akkor követnie kell a csordát. Ez miért nem világos?
A helyben maradó kis-létszámú egyéb állatok nem tudnak eltartani nagyobb létszámú emberi közösséget, mert megritkul az állomány, s az emberek közt éhínség lép fel.
"egyáltalán nem bizonyított, hogy kizárólag vadászattal foglalkoztak, Catalhöyük esetében pont az ellenkezője igaz."
Semmi sem bizonyított, mert még településmaradványokat sem találtak a közelben, így még az építők kiléte is csak egy hatalmas kérdőjel marad...
Catalhöyük lakói már elsősorban nem vadászatból éltek, mert ahhoz nagyon nagy volt a létszámuk, de mivel állandó volt a lakhelyük, így már érdemes volt komolyabb házakat emelni, mert ezek voltak állandó otthonuk.
"a kézenfekvő és logikus változat helyett rettentő elszántásággal folyamatosan ugyanazt az ötletet szeretnéd beszuszakolni akkor is, ha az ellentmond a józan észnek,"
Egyetlen vadászó-gyűjtögető törzs sem épített még Eiffel-tornyot, de emeletes házat sem... Ez a gyakorlat, s a józan ész is így gondolja...
"lehet, hogy te ezt sejted, mások viszont azt "sejtik", hogy nem víz okozta az eróziós nyomokat."
Nem elég egy feltételezést elvetni, ahhoz egy annál ütősebbel kell előhozakodni. Nos, mi okozta a vízmosásokat?
"de ha már ennyire benne vagy, akkor légy szíves indokold, hogy milyen egyéb más adatok szólnak a régebbi kor mellett,"
Pl. a szomszédságában épült völgytemplomok, amelyek elfogadott kora szintén kétséges. Itt is az erózió mértéke teszi kérdőjelessé a tudományos datálást, csakúgy, mit a halotti templomok esetében. Továbbá ezek a létesítmények jellemzően 15-100 tonnás kövekből épültek, s a gránit burkolat belső faragása ciklop jellegű.
Ezek ugyan közvetett bizonyítékok a Szfinxre nézve, de mindhárom építmény közös jellemzője, hogy kétséget kizáróan az utókor számára készültek: önmagának senki nem fog hatalmas köveket egymásra rakosgatni, hacsak nem a technikai és társadalmi fejlettségéről kíván tájékoztatni.
A "kortárs" épületek "téglaméretű" kövekből épültek; lásd. Dzószer piramisát és templomkerületét.
Az ottani épületek cm×cm-es kövein alig látszik kopás, miközben a fentebb említett templomok több-tucat köbméteres elemei csutkára koptak.
miért, ha régebben készítették volna, azon nem csodálkoznál? egyébként nem kell izgulnod, az ősi Egyiptomban már 5000 évvel ezelőtt is ismerték a fűrészt.
dehogyis, a haverod tudja a választ, csak hallgat róla. először plazmavágóról hadovált, de mi persze tudjuk, hogy titkos vénuszi eszköz, az athanor áll a háttérben, amely a kabirok közvetítésével jutott el a telkhinekhez, egy rövid atlantiszi kitérő után. ja, és az élienek azért ápgrédeltek rajta egy kicsit, mert túl magas volt az áramfelvétele....
nem is kell csodálkozni, hogy ez a sokkal valószínűbb verzió szerepel a tankönyvekben a többszörösen megcáfolt kőbaltás pattintgatás helyett.... várjunk csak....
