Osztán miér' ne? Ebből legföljebb egy válóperes ügyvéd lesz... nem ellenfél.Amúgy én meg aztat várom el, hogy egy mezei területi bíróság is lemosson engem apályáról. Az mán' döfi... Azt meg kifejezetten szégyellem, ha az APEH jogászait kiütöm... Ujjgyakorlat...
Igaz, van köztük néhány komolyabb kvalitásu figura, de azok meg nem elég elszántak.
Azé ne hülye pancserozzál. KBS leendő kolléga ugyan elszaladt a következtetéseivel, mert a bírót a KüM vezette félre. Legalábbis Guiscardo (jól írtam le a nevét?) kollega szemelvényei szerint.
Azt meg már mégse várjuk el, hogy a tábláknál olyan képzett jogászok legyenek mint mi itt. :-))))
"Franciaország hadserege viszont deklaráltan a béke megőrzéséért küzd a világon."
Ajaj. Bíróban túl erősen rögzültek a Baráti Szovjetunió Dicsőséges Vörös Hadseregéről a szemináriumon hallottak. Meg egy bizonyos - bíróhoz méltatlan - mentalitás is...
"Én egyébhként Skalppal értek egyet: a szövetségesek részére se toborozzanak."
Csatlakozom. Megnéztem a módosítás indokolását, de sajnos az nem részletezi a tényállást, így arról, hogy mi az istent akart ezzel a jogalkotó, semmit nem tudunk. Így marad a nyelvtani értelmezés, ami szerint sztem minden idegen haderő, ami nem magyar, tekintet nélkül arra, hogy szövetséges vagy sem.
Viszont kicsit utánaolastam a történetnek, elég vicces dolgokat találtam:
1) A HavariaPress szerint az elsőfokú ítéletben volt egy ilyen:
"Ez a bűntett a béke elleni bűncselekmények körébe tartozik, a NATO teljes jogú tagjának számító Franciaország hadserege viszont deklaráltan a béke megőrzéséért küzd a világon."
Nem tom ki hogy van vele, de sztem ez elég lol...
2) Szintén HavariaPress:
"A bíróságnak küldött faxüzenetében a Külügyminisztérium is megerősítette, hogy a francia haderő - melynek a légió reguláris része - Magyarország szövetségese."
Ellenben Jogi Fórum:
"A (honvédelmi) minisztérium szerint az idegenlégió nem számít Magyarországgal szövetséges haderőnek, így az országban nem folytathat toborzást."
Bosszantol itten... má' poénkodni se nem lehet? Itten minden valamirevaló sztrovacsek tuggya, hogy mélyen ellenkező politikai nézeteket vallunk, nekem meg beugrott erről Piszkos Fred szeretete... a málnaszőr, ilyesmi..
Nna... ha megbántottalak volna: elnézést kérek, szándékon túli cselekmény...
"nincs olyan szabály, amely a mentességet megszüntetné, ha határidőn belül használatbavételi engedélyt kapott."
Hát ez nem ilyen eccerű szvsz. Eccer felhívtam az illetékhivatalt, hogy az 1 éven belüli értékesítésnél melyik dátumot veszik figyelembe ha tuljog fenntartásos adásvételről van szó: a szerződés vagy a hozzájáruló nyilatkozat keltét? A szerződését, és az indoklás: jogalkalmazási gyakorlat. Nincs benne a törvényben ez sem, ugyanúgy ahogy az sincs benne, hogy elveszti a jogosultságát a jelen esetben. (hiszen ahhoz olyan törvényi megfogalmazás kellene, hogy "ezen határidő jogvesztő"- asszem erre építem majd a fellebbezést)
Köszi a szellemi muníciót, másodfokra elmegyünk, aztán meglátjuk.
Az ügyfél leállt írásban vitatkozni az Illetékhivatallal, ahelyett, hogy rögtön pótolta volna a nyilatkozatot 1 hülye indokkal együtt, hogy miért nem nyilatkozott 2 éven át.
Na épp ez az: ha a törvényi határidőn belül igazolja, akkor törli. Ha nem igazolja, akkor már csak az Itv. 80. § (1) bek. alapján lehetne helye, de ott nincs olyan, amit fel tudnék használni.
"A bejelentés és törlés elmaradása szerintem nem teremt jogalapot a mentesség megszüntetésére."
NA erre mondjál vmi érvet, mert szerintem is, csak nem tudom §-sal, BH-val indokolni.
Az ügyfelet meg nem akarom belezavarni 1 perbe, bár munkadíj tekintetében kétségtelenül jobban járnék....:)
"Épp a kölcsönös segítségnyújtás miatt katonai szövetséges is. Az, hogy nincs benne a katonai szervezetben, csak annyit változtat, hogy a katonáiknak nem az egységesített parancsnokság parancsol."
A NATO ugyebár Organization. És így, mint szervezet szövetség.
Franciaország lehet ad hoc szövetségesünk, de a NATO-n belül katonailag nem az. Sőt, Irak esetében ad hoc sem.
Már bocs, de a nullum crimen nem terjed ki a törvényben megfogalmazott szöveg értelmezésére. Nincs olyan kötelezettsége a bírónak, hogy a tövényi szöveget a vádlott javára értelmezze. A jelen esetben pedig az ilyesfajta értelmezés szerintem jogsértés.
Én egyébhként Skalppal értek egyet: a szövetségesek részére se toborozzanak.
Eccerűbb az Áe 40. § alapján eljárni. Ez csak szimpla mulasztás...
Igazolás
440. § (1) Aki a határnapon nem jelent meg, vagy a határidőt elmulasztotta, az eljáró szervnél igazolási kérelmet terjeszthet elő. Az igazolási kérelemről az a közigazgatási szerv dönt, amelynek eljárása során a mulasztás történt.
(2) Az igazolási kérelmet az elmulasztott határnaptól, illetőleg az elmulasztott határidő utolsó napjától számított nyolc napon belül lehet előterjeszteni. Ha a mulasztás az ügyfélnek később jutott tudomására, vagy az akadály később szűnt meg, a határidő a tudomásra jutástól, illetőleg az akadály megszűnésétől kezdődik.
(3) Az elmulasztott határnaptól, illetőleg az elmulasztott határidő utolsó napjától számított hat hónapon túl igazolási kérelmet nem lehet előterjeszteni.
(4) Határidő elmulasztása esetén az igazolási kérelemmel egy időben pótolni kell az elmulasztott cselekményt is.
(5) Ha a közigazgatási szerv az igazolási kérelemnek helyt ad, az eljárást folytatja, és - az eljárás eredményétől függően - korábbi határozatát hatályában fenntartja, módosítja vagy visszavonja.
(6) Az igazolási kérelmet elutasító határozat ellen fellebbezni csak akkor lehet, ha a kérelem fellebbezési határidő elmulasztásának igazolására irányul.
Hát ezen elvitatkozjatunk, hogy a kölcsönös segítségnyújtási szerződés szövetség-e vagy sem. Szerintem meg nem. A szövetség többet jelent: nem csupán a bajban való támogatást, hanem a közös szervezetet, pl a baj megelőzését is (a közös erő elrettentő ereje révén).
Közös szervezet megvan, elrettentő erő megvan amúgy is, épp a szövetség miatt, amin nem változtat, hogy nincs közös katonai szervezet a franciák meg a többi részes NATO állam között.
Minden bogár rovar, de nem minden rovar bogár.
Minden kölcsönös katonai segítségnyújtás egyben szövetség, de nem minden szövetség egyben katonai segítségnyújtás is.
Franciaország tehát politikai szövetségesünk, a NATO politikai döntéshozó szerveiben részt is vesz, de katonailag nem szövetségesünk.
Épp a kölcsönös segítségnyújtás miatt katonai szövetséges is. Az, hogy nincs benne a katonai szervezetben, csak annyit változtat, hogy a katonáiknak nem az egységesített parancsnokság parancsol.
A vádlott javára elv nem jelent a bíró részére értelmezési kötelezettséget. Én legalábbis ilyesmiről nem tudok, de ha adsz egy hivatkozást erre a tételre (tv., paragráf, ilyesmi), akkor készséggel belátom a tévedésemet.
Hát nekem a "nullum crimen sine lege" bőven megfelel. Ha a joxabály képtelen egyértelműen megfogalmazni, hogy pontosan hogyan is követhető el a bűncselekmény, akkor leves. Ugyanis ekkor nem állapítható meg egyértelműen az elkövetett cselekmény tényállásszerűsége.
Az idegenlégió meg igenis idegen. Szerintem a jogalkotó kifejezetten erre gondolt, amikor a törvényt meghozta. :-)))
Szerintem meg inkább arra, hogy végre lecserélje ezt a baromságot:
Bűncselekmény a népek szabadsága ellen 154. § Az a magyar állampolgár, aki népelnyomó fegyveres alakulatba önként belép, bűntettet követ el, és egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Kicsit sietett 1999-ben, ezért lett ilyen rossz a vége. :-)))))
" Itv. 26. § (2) Ha a vagyonszerző az (1) bekezdés a) pontjában említett lakóház felépítését - legkésőbb a határidő elteltét követő 15 napon belül - használatbavételi engedéllyel igazolja, az illetékhivatal a megállapított, de a megfizetés tekintetében felfüggesztett illetéket törli."
A törlés egy adminisztartív aktus. A bejelentés és törlés elmaradása szerintem nem teremt jogalapot a mentesség megszüntetésére.
Ha a használatbanvételi engedély a 4 éven belül megvan, akkor szerintem érdemes fellebbezni és akár bírói utat is igénybe venni.
A jogalap ebben a bekezdésben van:
"26. § (1) Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól:
a) a lakóház építésére alkalmas telektulajdonnak (tulajdoni hányadnak), valamint ilyen ingatlanon alapított vagyoni értékű jognak a megszerzése, ha a vagyonszerző az ingatlanon a szerződés illetékkiszabásra történő bemutatásától számított 4 éven belül lakóházat épít. A vagyonszerző lakóházépítési szándékáról legkésőbb az illetékfizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig nyilatkozhat az illetékhivatalnál;
A feltételek között a használatba vételi engedély bemutatása nem szerepel. Az sem szerepel a jogszabályban, hogy ha ezt a bejelentést/bemutatást nem teszi meg határidőn belül, a fizetési kötelezettsége feléled.
Fellebbezzetek és a fellebbezéshez csatoljátok a határidőn belüli használatbavételi engedély másolatát.
Hát ezen elvitatkozjatunk, hogy a kölcsönös segítségnyújtási szerződés szövetség-e vagy sem. Szerintem meg nem. A szövetség többet jelent: nem csupán a bajban való támogatást, hanem a közös szervezetet, pl a baj megelőzését is (a közös erő elrettentő ereje révén).
Közös szervezet megvan, elrettentő erő megvan amúgy is, épp a szövetség miatt, amin nem változtat, hogy nincs közös katonai szervezet a franciák meg a többi részes NATO állam között.
Minden bogár rovar, de nem minden rovar bogár.
Minden kölcsönös katonai segítségnyújtás egyben szövetség, de nem minden szövetség egyben katonai segítségnyújtás is.
Franciaország tehát politikai szövetségesünk, a NATO politikai döntéshozó szerveiben részt is vesz, de katonailag nem szövetségesünk.
Épp a kölcsönös segítségnyújtás miatt katonai szövetséges is. Az, hogy nincs benne a katonai szervezetben, csak annyit változtat, hogy a katonáiknak nem az egységesített parancsnokság parancsol.
A vádlott javára elv nem jelent a bíró részére értelmezési kötelezettséget. Én legalábbis ilyesmiről nem tudok, de ha adsz egy hivatkozást erre a tételre (tv., paragráf, ilyesmi), akkor készséggel belátom a tévedésemet.
Hát nekem a "nullum crimen sine lege" bőven megfelel. Ha a joxabály képtelen egyértelműen megfogalmazni, hogy pontosan hogyan is követhető el a bűncselekmény, akkor leves. Ugyanis ekkor nem állapítható meg egyértelműen az elkövetett cselekmény tényállásszerűsége.
Az idegenlégió meg igenis idegen. Szerintem a jogalkotó kifejezetten erre gondolt, amikor a törvényt meghozta. :-)))
Szerintem meg inkább arra, hogy végre lecserélje ezt a baromságot:
Bűncselekmény a népek szabadsága ellen 154. § Az a magyar állampolgár, aki népelnyomó fegyveres alakulatba önként belép, bűntettet követ el, és egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Kicsit sietett 1999-ben, ezért lett ilyen rossz a vége. :-)))))
Jogos a felvetés, de a NATO esetében nyögve-nyelve, a jogszabályi pontatlanságot, és a kommentár nem túl szerencsés megfogalmazását, valamint azt az elvet használva, hogy "kétség esetén ne a terheltet szivassuk" még védhető a dolog akkor is...
Hát ezen elvitatkozjatunk, hogy a kölcsönös segítségnyújtási szerződés szövetség-e vagy sem. Szerintem meg nem. A szövetség többet jelent: nem csupán a bajban való támogatást, hanem a közös szervezetet, pl a baj megelőzését is (a közös erő elrettentő ereje révén).
Franciaország tehát politikai szövetségesünk, a NATO politikai döntéshozó szerveiben részt is vesz, de katonailag nem szövetségesünk.
Szerintem a jogszabály egyértelmű: a Magyar Köztársaság területén tilos idegen - tehát minden nem magyar - fegyveres erő részére toborozni.
A vádlott javára elv nem jelent a bíró részére értelmezési kötelezettséget. Én legalábbis ilyesmiről nem tudok, de ha adsz egy hivatkozást erre a tételre (tv., paragráf, ilyesmi), akkor készséggel belátom a tévedésemet.
Az idegenlégió meg igenis idegen. Szerintem a jogalkotó kifejezetten erre gondolt, amikor a törvényt meghozta. :-)))
