Az elektromos energia tarolassal szokott gond lenni, de nem tudjatok veletlenul, hogy mondjuk egy 1 cm atmeroju szupravezetobol, 50 cm atmeroju kort formalva mekkora energia tarolhato? Itt elvileg 'csak' a hutest kell megoldani, nincs robbanas veszely, es korlatlan ideig tarolhato benne energia.
Én eléggé hajlok a hidrogén felé :), mert nem kell gyökeresen áttervezni hozzá a motort (mint pl. a Mg-hoz), tiszta (ez városban egyre inkább szempont lesz), csak a tárolását kell valahogy megoldani.
Naponta történnek balesetek Budapesten is, de felrobbanni nem szoktak.
"Gondolj pl. arra hogy egy parkoloházban összetörnek egy hidrogénes kocsit. A H2 kiszökik, és durranógázt alkot a parkoloházban lévő levegővel... aztán egy szikra és az égész épület a levegőbe repül."
Vigyázz. Ez ugyanúgy a PB-nél is előfordulhatna (bár mások a robbanási határok), de mégsem történik ilyen.
Ha egy sima háztartási PB palackot beraksz pl. az utastérbe, nem tudsz olyan erővel belemenni egy másik autóval, hogy a palack kilyukadjon.
A hidrogénpalack (a nagy nyomás miatt) még strapabíróbb, vastag acél falú (a PB alu).
Azt sejtettem hogy a hőelemek nem túl hatásosak ... :(((, ráadásul teljesítmény problémák is lennének.
Nos, azt elismerem hogy a földfém -energiaciklus csak nekem jutott eszembe. És tuti hogy a General Motors, vagy a Toyota mérnökei egy kicsit jobban értenek a témához mint én.
Igazából arra akartam rávilágítani hogy akár ilyen jellegű műszaki problémák megoldásakor is lehet tágítani a látókört, és nem nyilvánvaló helyeken keresni a megoldást, másfelől pedig arra, hogy a nagyvállalatok számára milyen egyértelmű a rangsor, amiben a biztonságot háttérbe szorítják. Egy földfémel hajtott autó nem tud felrobbani. Legrosszabb esetben meggyullad és leég, de akkor sem robbanhat fel. Ez egy nagyságrenddel nagyobb biztonságot jelent egy akár benzinnel, akár hidrogénnel hajtott autó esetében. Gondolj pl. arra hogy egy parkoloházban összetörnek egy hidrogénes kocsit. A H2 kiszökik, és durranógázt alkot a parkoloházban lévő levegővel... aztán egy szikra és az égész épület a levegőbe repül.
Nyilván megvannak a maga műszaki buktatói, de ezeket meg lehet oldani. A kérdés hogy az egész folyamat végső soron mennyire hatékony.
"Mégis csak az lenne a legjobb ha a hidrogént lehetne biztonságosan nagymennyiségben tárolni van "on line" előállítani vagy az aksik súly/kapacitás viszonyát több nagyságrenddel a kapacitás javára változtani."
....olvasgatva az okfejtéseket néhány gondolat jutott eszembe.
-A hőelem ill. Peltier elem hatásfoka ha "hőszivattyúként" használjuk akkor kb. 30-50% Működik fordítva is de akkor a hatásfoka 3-5% körül mozog. Így közvetelenül villamos energia nyerésre nem igazán alkalmas.....sajnos.
-A 426-ban emlegetett más fajta motor nyugodtam lehetne egy "külsőégésű" Stirling amire már csináltak is autómotort. Ha jól emléxem talán a Volvóék rakták bele egy buszba. Gondolom még nem tökéletes azért nem azzal készülnek az autók. :-) Viszont azon meglepődtem, hogy a magnézium égésekor nem keletkezik gáz halmazállapotú égéstermék. Sajnos viszont szilárd meg keletkezik rendesen. Ennél fogvan időnkét ki kell salakolni a kazánt és valahol fel kell dolgozni a hulladékot. ami szintén nem biztos, hogy környezet barát. Mégis csak az lenne a legjobb ha a hidrogént lehetne biztonságosan nagymennyiségben tárolni van "on line" előállítani vagy az aksik súly/kapacitás viszonyát több nagyságrenddel a kapacitás javára változtani.
Földfém - üzemanyag esetében két iránybe lehet elindulni,
1. valamilyen galvánelem ami a földfémet a levegő oxigénjével tudja égetni,
2. vagy a másik út egy standard hőerőgép, gázkörfolyamat strilingmotor etc. Ebben az esetben "fűtésre" használjuk
Vagy hőelem, bár ezeknek a termikus hatásfokáról nem tudok semmit...
Ez lehet hogy hülyeség de én egyszerűen bazi nagy elemeket képzeltem el, amit kézzel ki lehet cserélni az autóban, a "töltőállomás" meg átveszi, és elküldi újrafeldolgozásra. Ez azért jár némi többletköltséggel.
Kötési energiák : én anno úgy olvastam, hogy a nulla potenciál az elemi állapot, ahol nincsenek molekulák. pl. a H-H kötési energia 410-en-valamennyi, de lehet hogy rosszul emlékszem.
" Egy időben sokat gondolkoztam azon mit kéne egy autók hajtására képes energiatároló-ciklusban használni, és különféle meggondolások után én leginkább valamilyen kis sűrűségű földfémre szavaznék. Pl. magnézium."
Igen, az Mg jó "energiasűrűség" szempontjából, de nehézkes a használata.
Tehát valami teljesen más motorkonstrukcióra van szükség, hogy egy szilárd fémmel (gondolom, nagy finomságú Mg por) hajtható legyen.
(az viszont szépen tud égni is :)
"nincs gázhalmazállapotú égésterméke."
Tehát "hagyományos" elven működő (expanziós) motort nem lehet hajtani vele.
Vagy üzemanyagcellára gondoltál ? Elektromos áramot előállítani ?
Az szép tiszta megoldás lenne tényleg.
"Pl. vízbontás esetén a H2 és az O2 molekulák kialakulásakor az ő kötési energiájuk felszabadul. De mi lesz vele? Hővé alakul, vagy hozzájárul a H-O kötések felbontásához? "
Elemekben (H2, O2) a kötési energia definíciószerűen zérus.
Azokhoz képest vannak megállapítva a vegyületekben lévő kötési energiák..
Az érdekes hogy Amóban az üzemanyagcellát nyomják, a Japcsik pedig inkább a lítium-ion akkumlátorokban keresik a megoldást.
Azért egy viz - hidrogén energiakör rendelkezik bizonyos előnyökkel ( már az akkumlátorokkal szemben). Arra gondolok, hogy egy elektromos autó hatékonyságát a tömeg/teljesítmény , tömeg/energiasűrűség viszony fogja vissza. Ennek két oka van, az egyik az hogy a hagyományos ólmos akkumlátorban az energiát egy nehézfém oxidációja/redukciója tárolja, ráadásul tárolnia kell az oxidálószert is. Egy hidrogénnel hajtott autó esetén az energiát a hidrogén tárolja - aminek kicsi a sűrűsége, ráadásul az oxidálószert a levegőből ki lehet venni, tehát azt nem kell cipelni.
A gond persze az hogy az üzemanyagcella speciális anyagokból áll (drága), kicsi az élettartama, a hidrogént eleve nehéz tárolni, ráadásul robbanásveszélyes.
Egy időben sokat gondolkoztam azon mit kéne egy autók hajtására képes energiatároló-ciklusban használni, és különféle meggondolások után én leginkább valamilyen kis sűrűségű földfémre szavaznék. Pl. magnézium.
Az ugyanis biztosan nem fog felrobbani. Nem tud elkeveredni a levegővel, és nincs gázhalmazállapotú égésterméke. Ettől persze még meggyulladhat, és akkor szép kis (olvadék)pocsolyát csinál a verdából, de azért ennek a valószínűsége elég alacsony.
Nyilván, az előállítása, vagy mondjuk így : feltöltése itt is veszteséggel jár. A kérdés mindig az, hogy vissza lehet-e nyerni a "feltöltött" állapotban létező kötési energiákat. Pl. vízbontás esetén a H2 és az O2 molekulák kialakulásakor az ő kötési energiájuk felszabadul. De mi lesz vele? Hővé alakul, vagy hozzájárul a H-O kötések felbontásához?
2.) Okos tudósok felfedezték A Megoldást: az olcsó benzint/a vízzel hajtott autót /a földön kívüli civilizációt/a rákgyógyszert/stb.
3.) A gaz Olajfinomítók / Gyógyszergyártók / Kormányok nem akarják kiengedni a kezükből az extraprofitot / a hatalmat, ezért tagadják a vizzel hajtott autót / a szuper rákgyógyszert / az UFÓk létét / stb.
Lehet hogy ez provokativ lesz, de nekem az az érzésem hogy az autók 'vízzel való hajtása' valami képből fakad.
1.) A benzin folyékony és autókat hajt.
2.) A víz is folyékony ...
... ráadásul hirdogénbombát lehet belőle csinálni. (tehát van benne energia) És akkor összemosódik az üzemanyagcella, a hidegfúzió, a másikfajtafúzió, a robbanómotor + még egy kis szabadenergia... és kész a vízzel működő autó!
"lehet, hogy nem kis kell valami iszonyú energia abba az átalakítóba. Egyáltalán nem kell iszonyodni semmitől... pont annyi energia kell, amennyi a kötési energia, plusz némi elkerülhetetlen veszteség..."
A csel az, hogy "átalakító" -nak nevezi, nem pedig "vízbontó"-nak. :)
(tudod, mint a nácik "különleges bánásmód"-ja a "meggyilkolás" helyett.. :)
Garibaldi,
ha a vizet (H2O) fel akarod bontani ("át akarod alakítani") hidrogénné (H2) és oxigénné (O2) akkor a kötési energiát mindenképp be kell fektetned. Ezen nem segítenek a katalizátorok, a "rezonancia", és semmilyen voodo varázslat sem.
Ugyanis ez a termodinamika első főtétele, de ha belegondolsz, te is belátod, hogy a semmiből nem lehet energiát nyerni.
A veszteségeket leszámítva pont ezt az energiát fogod visszakapni akkor, amikor a hidrogént elégeted (újra egyesíted az oxigénnel).
Persze 15 év vegyészkedéssel a hátam mögött szivesen körítek mellé valami áltudományos maszlagot, amivel a laikusokat át lehet vágni.. (kb. 8 általánosig)
Mellesleg tudomásom szerint még töménytelen katalizáló folyamat vár felfedezésre. Lehet hogy igazad van, például a szerves kémiában mindenképp, de meg tudnád mondani, hogy mi is a katalízis lényege? (Nem vizsgáztatni akarlak, csak a tudásodat tesztelni)
lehet, hogy nem kis kell valami iszonyú energia abba az átalakítóba. Egyáltalán nem kell iszonyodni semmitől... pont annyi energia kell, amennyi a kötési energia, plusz némi elkerülhetetlen veszteség...
Ha tudnám hogyan működik az átalakító már magam is megcsináltam volna és beszereltem volna az autómba. Röhögnék a MOL-on és az udvaromon álló kerekeskútból tankolnék. Ám sajna nem így van. Mellesleg tudomásom szerint még töménytelen katalizáló folyamat vár felfedezésre. Tehát lehet, hogy nem kis kell valami iszonyú energia abba az átalakítóba.
És milyen energia működteti az "átalakítót"? Erről beszélünk a topik kezdete óta, hogy ugyanazt az energiát egyszerűbb lenne a kerekek forgatására használni (vö: motor), mint vízbontásra.
Valaki a magyar feltalálóról kérdezett. Már több kadémikus is nevetségessé próbálta őt tenni de egyik sem volt hajlandó a valósággal foglalkozni. A magyar feltaláló (nevére sajnos már nem emlékszem) az Aranyfüst című műsorban beszélt. Elmondta, hogy feltalált egy átalakítót amely a vízből hidrogént nyer ki minden eddiginél gyorsabban és biztonságosabban. Ezt fel lehetne használni az autóknál is, amelybe így vizet tankolnának, az átalakító kivonja a hidrogént amit a motorba vezetnek. Tehát az autó motorja nem vizet "éget" hanem hidrogént. Az átalakítót (és nem vízhajtású autót!) 187 országban sikerült szabadalmaztatni. Az átalakító után nem arab hanem svájci, német, amerikai és francia cégek érdeklődtek, de ő inkább magyar gyártót szeretett volna találni.. Hogy ma hol tart a dolog arról nincs tudomásom.
Hi, odáig már eljutottam, hogy vízzel nem megy autó, csak az érdekelt, hogy az elektrolízis 4kWh-jával szemben a rezgőkörös módszer (elektromos rezonancia nincs, de a víz gondolom a rezonanciától bomlik fel) mit tud, tudjátok mostanában divatos téma a hidrogénnel való energiatárolás. A 2,8-as elméleti értéket én is tudom, 15 mp google-n, de azért kösz.
Nem tud valaki adatot arról, hogy mennyi energia szükséges a víz rezonanciával történő bontásához? Mondjuk kWh 1 köbméter hidrogénre vonatkoztatva, vagy hasonló.
