> A szembesít szavunkat mikortól használjuk és hogyan alakult ki?
A szó a nyelvújítás terméke, első írásos adata 1834-ből való. A szó alapja a szembe ’olyan helyzetbe, irányba, hogy az arca, elülső oldala vkinek az arca, vminek az elülső oldala felé forduljon’ határozószó, amelyhez a nyelvújítók által – az ilyen gyakori szóvégek alapján – kreált -sít ’vmi(lyen)né tesz’ igeképző járult. (Ez utóbbi azt jelenti, hogy sosem volt olyan *szembes melléknév, amelyhez „természetes” módon az -ít képző járulhatott volna.)
A szót a latin eredetű konfrontál kiváltására alkották, mintegy annak lefordításaként, minthogy abban is benne van az a fronte azaz magyarul ’szembe’ kerülés jelentésmozzanata.
> Az "egyedül" szó az egyed szóból ered,mint önálló egyed? Ha nem,akkor honnan ered?
Azt az egyed szót, amit itt említesz a nyelvújítás során csinálták éppen az egyedül szóból való elvonással.
Az egyedül egy másik egyed szóból ered. A „Szavak eredete” topik 4000-es hozzászólásában bertia éppen „hiányolta” az ’1.’ sorszámnév szabályos alakját: hát tulajdonképpen ez az. A korai magyarban egyébként még kimutatható ’egyetlen, egyedüli’ jelentésű melléknévként (az -ik nélküli sorszámneveket máig használjuk annak jelzésére, hogy hányan vannak a cselekvők, vö. másodmaga, harmadmaga stb.). Az egyedül eredetileg tehát olyan mint a mai ’egyetlenül’.
A korai adatra l. az Ómagyar Mária-siralmat: Wegh halal engumet / eggedum illen / maraggun urodum, / kyth wylag felleyn ’Végy halál engemet, egyedem [= egyetlenem, azaz egyetlen fiam] éljen, maradjon [meg] az én Uracskám [= szeretett Uram], akit a világ féljen [= tiszteljen]’
Azt az etimológiai irodalom is úgy véli, hogy a magyar boroszlán szó a szb.-hv.(nyj.) brstan, bersljan ’boristyán, repkény’ szó folytatója. Ugyaninnen jó egyébként maga a borostyán szó is, csak egy másik nyelvjárásból, vö. szb.-hv. (nyj.) brščan, bršćan, brštan. (Az idézett lengyel adat is ezen etimon folytatója.)
Én csak laikus vagyok a témában, de azt hiszem, jó lehet a sejtés. Eredetileg a boroszlán szótól indultunk, az szerb-horvát, s ha minden igaz, borostyánt, repkényt jelent. (A kályha itt volt: Növényneve(in)k eredete)
A borostyán szó eredete érdekelne, ha jól láttam, még nem volt. Növénynevek után koslattam, s végül ez lett a koslatásom végpontja. Gondolom, hogy a növénynév és az anyag között van kapcsolat (ha nem is a fenyők), mindenesetre pár perce a növényektől indultam.
1. Az Index fórum szoftvere hibás, ui. kereséskor a [megnéz] linkhez hibás címet társít. Így a közölted cím sem visz oda, ahová akarnád. A helyes URL (az aláhúzott részekben van eltérés): <http://forum.index.hu/[u]Article[/u]/ [u]viewArticle[/u]?a=48469690&t=9005599>
2. Én mégis igazat adnék neked, ui. te ezt írtad: „a Pest [...] ily módon [...] Bécs elnevezésével rokon”. Ugyanis igaz Onogur hozzászólása <http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=44012496&t=9068873> „Bécs: 1356: Bechwtha; Abból az ómagyar *bécs '(mészégető) kemence' főnévből keletkezhetett, amely egy régi török nyelvi *beč 'ua.' főnévnek lehet az átvétele. Ennek végső forrása vagy az óorosz печь 'kemence', vagy egy káliz *peči 'ua.'”, amely káliz *peči – ezt már én teszem hozzá – csak kis kitérő, mert ugyanúgy óorosz eredetű. Vagyis a rokonság ekkor is megvan a Pest és Bécs helynek közt, csak ez nem közvetlen.
Pest nevét bulgár (ószláv) eredetűnek tartják, és a ’barlang, üreg’ jelentést társítják hozzá. Ezt a barlangot a Gellért-hegyre teszik, és ennek megfelelően a név először Budára vonatkozhatott, később vonódhatott át a szemben fekvő településre. (Ehhez vö., hogy a minapi Újszőny települést, ma Komáromnak nevezzük.) Az amanibhavam említette ’kemence’ ugyanennek a szláv szónak hasonlóságon alalpuló jelentésátvitellel keletkezett újabb jelentése. Nincs kizárva azért az sem, hogy Pest esetén ez adja az elsődleges etimológiát.
Buda neve magyar elnevezés, ugyanis ez egy az egyben egy személynév, és a környéken csak a korai Áprád-kori magyarra jellemző az, hogy személynevek mindenféle képző nélkül településnevek lesznek. Ha a Pest eredetileg Gellért-hegyi barlangot jelentett, akkor a következő történhetett: a magyarok megtelepülésükkor találkoztak az itteniek nyomán a Pest helynévvel, amely [vagy eredetileg, vagy a magyarok által kiterjesztve] a budai és a pesti részt egyaránt jelentette. Idővel egy ott lakó, jelentős Buda nevű ember nyomán a budai rész új nevet kapott a jelentős személy nevéről, a régi nevet pedig a pesti rész vitte tovább.
A Buda személynevet egyébként végső soron leginkább szláv eredetűnek tartják: a Budi- ’éber v. legyen’ kezdetű szláv nevek rövidülése kapott már a magyarban -a kicsinyítő képzőt. (N.B. A név etimológiája nem adja meg a személy nációját.)
Ez Buda nevű a személy nem azonos a hun Attila öccsével, mivel annak neve valójában Bleda. Ezt csak a tudós népetimológia keverte össze a szláv eredetű magyar Buda személy- és helynévvel.
---
Bár erre tényleg van egy külön topik – Idegen városok „magyar” neve <http://forum.index.hu/Article/showArticle?t=9068873&la=57242100 > –, ahol ezek már felmerültek, de ilyen szempontból és így összeszedve ezek az infók ott sem találhatók meg, ezért írtam le egyszerű visszautalás helyett.
Azonban, ha további településnevek kerülnének sorra, akkor tényleg át kellene ezzel oda vonulni.
Tudomásom szerint a Pest egy "kemence" jelentésű szláv szóra megy vissza (vö. még _piec_ "kemence, kályha" a lengyelben pl.) és ily módon Pécs, Bécs elnevezésével rokon.
De azt hiszem erről szó is volt vagy itt, vagy az Idegen városok magyar neve topikban itt a Magyarulezben.
Buda és Pest eredetében tudnátok segíteni? Angolul a pest pestist jelent,ezt tudom,de honnan erednek ezek a szavak,mit jelentenek?
/Budapest földrajzilag gyönyörű helyen fekszik,tudták ezek a rómaiak hova kell települni. Ismerem Budapest történelmét,engem csak a szavak érdekelnének.