Keresés

Részletes keresés

löwdin Creative Commons License 2010.07.09 0 0 14954
a legnagyobb baj egyébként, hogy nem cselekedtem időben. Úgy voltam vele, hogy idővel elfelejtem ezt a dolgot és minden rendben lesz. De sajnos egyre rosszabb lett ahogy telt az idő. Most meg már semmit nem tudok csinálni, már a levelek sincsenek meg, amiket irkált. Viszont pár dologra jó volt az egész. Egyrészt teljesen empatikus lettem a problémával küzdőkkel szemben, vagyis kevésbbé vagyok önző. Ugyanakkor néha idegesítenek a problémák nélkül élők. Vagyis persze, hogy mindenkinek vannak problémái, de azért az emberek többségének elenyésző hányada él konkrétan rettegésben.. A másik dolog pedig, hogy ennek köszönhetően sikerült elfelejtenem egy lányt akibe én 7 évig voltam szerelmes, de ő leszarta a fejem. Mivel gyakorlatilag végigparáztam az elmúlt hónapokat, egyáltalán nem gondoltam a lányra és ennek köszönhetően már nem is érdekel. És nekem ilyen körülmények között kellett diplomát írni meg államvizsgázni, csoda hogy sikerült, komolyan mondom. Viszont most nem tudom, hogy hogyan tovább
löwdin Creative Commons License 2010.07.09 0 0 14953
Ok, kicsit kifejtem bővebben. Szóval az egész dolog egy internetes fórumról indult. A lényeg, hogy én hülye fejjel a saját nevemmel regisztráltam ott, fogalmam sem volt arról, hogy ebből később gondom származik. Aztán ott felraktak erről az arcról pár infot (név, képek), amit ő eléggé sérelmezett. Valamilyen szinten meg is értem, mert ő kb csak annyit látott az egészből, hogy tök idegen emberek írkálnak róla faszságokat. Ezért elkezdett nekem irkálni durván agresszív leveleket. Én világéletemben irtóztam az erőszaktól, de olyan szinten, hogy ha megütnek, akkor is inkább összehúzom magam, de képtelen vagyok megvédeni magam. Ez valószínűleg a gyerekkoromra vezethető vissza, általános iskolában is volt hasonló szituáció, egyik évfolyamtársam kinézett magának és folyamatosan terrorizált, de én képtelen voltam ellene mit tenni. Szóval előállt egy ilyen helyzet és én nem tudtam mit tenni, egyszerűen leblokkoltam. Képtelen voltam bármit is kezdeni azzal a szituációval, hogy engem ilyen durván bántanak, amikor nem is csináltam semmit. És folyamatosan az volt a fejemben, hogy ez még csak internetes zaklatás, de simán valóságossá is válhat. Szóval kb a legrosszabb stratégiát követtem, próbáltam nyugodtan válaszolni, észérvekkel ráhatni úgymond, de az ilyen embertípus egyszerűen képtelen ezzel bármit is kezdeni. Aztán leszedték róla a dolgokat, ez a dolog abbamaradt, de azért még kaptam egy végső fenyegetést, hogy nehogy ez előforduljon mégegyszer, mert akkor.. Szóval teljesen összefostam magam egy ilyen hülyeség miatt, de hamar túltettem magam. De azért biztos, ami biztos, elkezdtem ellenőrizgetni, hogy nem raktak-e fel róla megint valamit. Ezt napi rendszerességgel tettem, ennek köszönhetően pár hónap múlva a rögeszmémmé vált. Azóta már ott tartok, hogy állandóan attól félek, hogy mi van ha ez bekövetkezik, de ezúttal még durvábban, már attól is félek, hogy megölnek. szóval kb én vagyok a leggyávább ember a földön, képtelen vagyok bármit is kezdeni ezzel a dologgal és úgy érzem, hogy emiatt teljesen tönkrement az életem. Mivel ez a dolog nagyon régen történt, és még mindig tart, ezért már ott tartok, hogy soha nem leszek újra normális. Önhibámon kívül, mások faszsága miatt úgy érzem, hogy teljesen gallyra mentem és hogy most már egész életemben félnem kell.. borzasztó az egész és már nem hiszem, hogy sokáig bírom. hát ennyi, pszichológushoz már mentem, de ott meg annyira szégyelltem erről beszélni, hogy mindig tereltem a témát, de most már muszáj lesz beszélni erről. ebből a helyzetből egyszerűen nincsen kiút szerintem. Örülök, hogy te ilyen bátor voltál, de én erre valamiért nem vagyok képes egyelőre.. Arra is gondoltam, hogy összegyűjtöm minden bátorságom és megbeszélem vele ezt a dolgot személyesen például. De utána meg jönnek az újabb parák, hogy mi van ha ezután mégis felraknak megint valami infot erről a tagról és azt fogja hinni, hogy az egész csak elterelés volt, hogy rám ne gyanakodjon. Szóval teljesen elbaszott az egész szituáció, és kb senki nem ért meg, hiszen ez csak egy fenyegető email volt, de arról fogalmuk sincs hogy mit éltem át. mindegy, egyszer lehet vége lesz. Az egyetlen szerencsém az, hogy mivel ennyire gyáva és beszari vagyok, az öngyilkossághoz se lenne merszem valószínűleg. jó lenne erről végre valakivel beszélni.
Előzmény: pidesign (14952)
pidesign Creative Commons License 2010.07.09 0 0 14952
Ilyen esetben 2 jó dolog van.
Egyik, hogy vannak jó barátaid akik segítenek és lefenyítik az illetőt.
A másik, hogy tökös leszel:) Nekem is volt hasonló szitum. Dolgoztam anno egy nagyon rossz embernek, aki kapcsolatba hozható volt a sötét oldallal, konkrétan a maffiával. Egyrészt némi gondolkozás után oda jutsz, hogy a nagykutyák nem foglalkoznak a kishalakkal, szóval hiába ugrálsz leszarnak téged. A másik ami nekem akkor segített, hogy pár nap gyötrelem után oda jutottam, hogy ha ez a sorsom akkor ez, nem fogom elszarni az életem és élek tovább, lesz ami lesz büszkén állok elébe és nem fosok. Valszeg túlparázod a dolgot kicsit, lazíts. Én a haláltól parázom :)
Mellesleg valaki zaklat és fenyeget, azt a rendőrség igen is tudja kezelni. Fenyegetnek akkor azonnal el is mennek érte elcseverészni picit, de sima zaklatás esetén is lépnek az ügyben. Szóval ne stresszelj és szépen jelentsed fel, ha olyan a dolog háttere, hogy nincsen szégyellni valód, persze nem tudom mi a kerek történet és hogyan került be a képbe, de itt arctalan személy vagy, leírhatod az egészet nyugodtan és akkor másoknak is nagyobb rálátása lesz az egészre.
Előzmény: löwdin (14951)
löwdin Creative Commons License 2010.07.08 0 0 14951

Sziasztok!

 

leírom a problémámat hátha valaki elolvassa. Körülbelül egy évvel ezelőtt kezdődött az egész egy sima internetes zaklatással nálam. Egy borzasztóan agresszív ember egy év alatt többször is elkezdett fenyegetőlevelekkel bombázni (a pontos hátteret most inkább nem írom le, a lényeg, hogy félreértés az egész) és én még életemben nem féltem úgy, mint akkor. Egyszerűen képtelen voltam normálisan kezelni ezt a konfliktust és elmagyarázni, hogy közöm nincs ahhoz a dologhoz, amivel vádol immár sokadjára. A dolog végül abbamaradt, azonban tavaly decemberben újrakezdődött a parázás, mindenféle kényszercselekvésekkel megtámogatva. Jelenleg ott tartok, hogy feladom az életet, én nem bírok azzal a tudattal együttélni, hogy folyamatosan veszélyben van az életem. Mert most már azt is beképzeltem magamnak, hogy vadásznak rám, meg akarnak ölni, ez az ember ugyanis konkrétan elmebeteg szerintem. Fogalmam sincs, hogy miért nem tudom a helyén kezelni a dolgot, rendőrségnek nem tudok szólni, mert konkrét bűncselekmény nem történt.. röviden ennyi

szabcsilany Creative Commons License 2010.07.06 0 0 14949
síküveg Creative Commons License 2010.07.04 0 0 14947
Szia!Nem vagy mazochista,érző ember vagy.Az lenne a baj,ha egy érzelgős film hidegen hagyna.Szerintem.....
Előzmény: Törölt nick (14946)
pidesign Creative Commons License 2010.06.28 0 0 14945
persze, meg szedte a pörgető szereket amikről nem tudsz. Nem poénból halnak meg gyakran a sportolók....tisztán már senki sem játszik/versenyzik. Nem is lehetne új eredményeket felmutatni. Mutass rá egy olyan emberre akinek nem ez az élete, de közben iron man és sokkal lehetetlenebb dolgokat csinál meg még is él. Talán tisztán eszik és nem szed be semmi doppingot.
Előzmény: cucu (14944)
cucu Creative Commons License 2010.06.28 0 0 14944
Szegény Koloniccsal is ez volt a probléma. Túlhajtotta magát miközben ő ezt nem érzékelte kellően. Csak a szíve.
Előzmény: Törölt nick (14939)
Tudatlan77 Creative Commons License 2010.06.28 0 0 14943
Sziasztok!

Kutyafóbiára tudna valaki kezelőorvost ajánlani?
atrocity Creative Commons License 2010.06.23 0 0 14942

Sziasztok!

Keresek 2mg-os rivotrilt. Esetleg xanax is érdekel. A következő címen tudsz elérni: atrocity76@freemail.hu

pidesign Creative Commons License 2010.06.22 0 0 14941
Ezért ebben szerintem van nem valós tartalom is. Amennyiben valaki edzett, akkor a szíve sokkal többet bír és nem áll csak úgy le. Létezik túledzettség is, nekem olyankor majd leszakad a lábam, fáj az alkarom vagy stb. Szóval ebbe tuti nem fog senki sem belehalni, mellesleg egy szívrohamot a hülye is megérez.
Én anno azért kezdtem el csinálni az egészet, mert pánikbetek lettem. Közel másfél évig nem is volt semmi gondom, olyan rohadtjól éreztem magam mint soha. Aztán szépen lassan visszajöttek ill inkább más formában jöttek fel ismét a gondok. Lassan 1 éve tart de perpill még önerőbül küzdeni próbálok ellene, igazából mindig változik és sokkal jobb mint régebben. Sajnos a sportolással a ló túloldalára estem, mert függő lettem:) Én nem bírok ki napot sport nélkül, az életem szerves része lett. Esetleg kiesik 1nap vagy 2, az elég változó eredményeket szül. Van, hogy aboszlute kipihent leszek és minden a legnagyobb rendben, van viszont, hogy totál bekábulok mint amikor nagyinak jön a front. Depizni szerintem nem szoktam jobban mint máskor, egy kiadós edzés majd azt követő futás után is lehet negatív gomdolatokkal tele a fejem:) persze fel vagyok pörögve és jobban érzem magam. Szerintem a sport akkor segít egy depisnek, ha azt megelőzően nem csinált semmit sem. Akkor 1-2 hónap alatt lecseréli az egész embert. Tényleg olyan másfél évem volt, hogy húúú:) rohadt jó volt. Viszont érdemes okosan csinálni, mert ez sem álapot ami nálam van. Fokozatosan vettem el a tél folyamán a mozgásból, de így is össze-vissza jön ki. Van, hogy fel vagyok pörögve és nem bírom ki, hogy este nem menjek még el futni egyet a hegyre. Gyakorlatilag a napi másfél óra súlyzó és a 10km futás mindig megvan. Így 3 év intenzív sport után viszont semmit sem segít már se a depin, se a pánikon, se szorongáson, semmin.
Előzmény: Törölt nick (14939)
VPP. Creative Commons License 2010.06.19 0 0 14940
Hello!
Kösz a hozzászólást. Még sajnos nem sikerült rávennem magam a mozgásra, ma is csak másnapozok, a túl könnyű "megoldást" választottam tegnap.
Te egyébként egészséges vagy?
Előzmény: Törölt nick (14939)
Törölt nick Creative Commons License 2010.06.18 0 0 14939

A sportolás (főleg az futás és kerékpározás) megemeli a szervezetben az endorfinok

(Endofrin = ENDogén mORFIN = Test által termelt morfium) szintjét, amik hatására a fájdalom elmúlik, az ember boldogságot fog érezni, megnő az önbizalma és a világot is jobb szemmel látja tőle. (A szerelemben is az endorfinok okozzák azt, hogy a szerelmes "rózsaszín-szemüvegben" látja a világot.)

Az endorfinok morfium-származékok és testi függőséget okoznak, továbbá ha jól olvastam, akkor csökkentik a szerotonin szintjét! (Bár alacsony szerotonin szint és magas noradrenalin szint tudtommal hipomániát vagy mániát okoz - Ezt élheti át a szerelmes ember is, mert a magas PEA szint megemeli a Noradrenalin [ß-3,4-TriHydroxi-PEA] szintjét valamint a magas Endorfin szint leviszi a szerotonin szintet)

 

utóirat:

Vigyázz! Ne legyél exorexiás (sport-függő), mert akkor meg a sport nélküli napokban leszel ideges és depressziós, mivel akkor már nagyon hozzászokott a szervezet az endorfinokhoz. Valamint fennáll ilyenkor az edzés közbeni szívleállás veszélye (mivel ha a szív el van fáradva, akkor fájdalommaljelzi, hogy le kéne állni, viszont a magas fájdalom-küszöb miatt ezt a szervezet nem érzi meg, így a szív inkább leáll- tán végleg!) valamint nem fogod megérezni, hogy a végtagjaidban repedés vagy törés keletkezett szintén a magas fájdalom-küszöb miatt. Továbbá az exorexiás ember állandóan a sporttal foglalkozik, minden nap az újabb egyzését tervezi nem törődve a családjával és barátaival. Mindig egyre többet és többet akar teljesíteni nem törődve azzal, hogy a teste ezt már nem bírná el. Továbbá ne feledd el, hogy a lelki fájdalmat a test fizikai fájdalomnak nézi, így az is előfordulhat, hogy újabb endorfinokra éhezve másikat fogsz lelkileg megsérteni, olyanokat, akiket szeretel, így magadnak fogol okozni lelki fájdalmat, ami szintén meg fogja növelni az endorfinok szintjét.

 

Vagyis: Sportolj, mert egészséges mind a testnek és mind a léleknek, de ne feledd: TÚL SOK SPORT KÁROS AZ EGÉSZSÉGRE!

 

(Nem vagyok amúgy szakértő a témában, csak a neten olvastam ilyenekről)

Előzmény: VPP. (14938)
VPP. Creative Commons License 2010.06.08 0 0 14938
Sziasztok!
Látom nem vagyok egyedül, ennyi értelme legalább van a topiknak.
Én mostanában nagyon szenvedek, vállalkozó vagyok és ehhez depressziós, szocfóbos stb., szóval nem éppen vállalkozónak való.
Nagyon sötéten látom a dolgokat és a jövőt.
Ma voltam pszihiáternél , meggyőzött,hogy sportolnom kell, mert az nagyban javítja a depressziós tüneteket.
Mindenkinek gyógyulást kivánok. Ha valaki levelezni akar írjon a címemre.
Üdv.
Törölt nick Creative Commons License 2010.05.27 0 0 14937
Egy baleset miatt. Feküdtem vagy hat hétig meg vérhígítót kellett szúrnom minden nap :(
Előzmény: yoda45 (14936)
yoda45 Creative Commons License 2010.05.27 0 0 14936
Mért hagytad abba? Ez a dolog megszokott...ha a bevált gyógyszert szünet után újra kezdik, már nem hat ugyanúgy....sőt, lehet, hogy semennyire sem.
Előzmény: Törölt nick (14935)
Törölt nick Creative Commons License 2010.05.25 0 0 14935
Sziasztok
8 éve szedek különböző antidepresszánsokat seropram, rexetin, paroxat, semmi gond nem volt velük. Aztán más okból 1 évet kihagytam és mikor újra kezdtem szedni előjöttek a mellékhatások. Nagyon erős vizelési inger alvászavar láb görcs. Szinte az összes ssri készítményt kipróbáltam és mindegyiknél ezek a tünetek. Van valakinek hasonló tapasztalata? Mi a franc lehet a probléma??? Ezek a gyógyszerek az életet jelentették nekem!
postatubi Creative Commons License 2010.05.23 0 0 14934

Üdv mindenkinek!

Ha valaki depressziós és hasonló idegrendszeri problémái vannak hogyan vegyük rá hogy forduljon orvoshoz? Konkrétan anyumról van szó. Folyton alszik nappal is sosem talál meg semmit teljesen szétszórt aztán tiszta ideg meg még sok egyéb dolog. Ha mondanám neki, hogy szerintem rosszak az idegei kikérné magának. Nem vagyok én hülye meg bolond pedig néha egy nyugtató nem ártana neki. (lassan már nekem sem) Csípőproblémái miatt már egy jó ideje nem jár dolgozni és szerintem ez is közrejátszik mert egész nap nem tud beszélgetni senkivel ha nem vagyunk otthon. Tv-t nem néz semmi sem érdekli ha apum néz valamit ott ül mellette és folyton nyomja a hülyeségeket a szomszédokról. Néha ordít mint egy őrült máskor meg nyugodt de a legjelentéktelenebb dolgok is felidegesítik aztán azon rágódik és utána ez a hangulata a meghatározó nap végéig. Mindneki hibás csak ő nem. Más hibáit egyből észeveszi de a sajátjait egyáltalán nem. Hogyan lehetne beismertetni vele, hogy beteg?

 

jetPeter Creative Commons License 2010.05.02 0 0 14933
Sziasztok!

30 éves férfi vagyok, aki gyerekkora óta VIZELÉSI NEHÉZSÉG-el küzd. Ezt nevezik toalett v. piszoár fóbiának vagy paruresis –nek is.

 

10 éves korom környékén vettem először észre hogy nem tudok pisilni, ha mások is vannak a közelemben. Ekkor még megoldást jelentett, ha bementem egy fülkébe vagy jó távolra a szabadban másoktól. Sajnos a probléma nem szűnt meg sőt, kb. 20 éves korom óta már a fülke sem segít. Nagy nyugalom kell és senki a közelben, hogy menjen a vizelés. Ez sajnos otthon is igaz és a munkahelyemen is. El lehet képzelni mennyire, határolja ez be az életemetL

Alapvetően is szorongós, depresszív típus vagyok, és pánikrohamot is gyakran kapok a WC-n ha már többszöri próbálkozásra sem sikerül vizelni.

 

Voltam urológusnál, aki szerint semmi fizikális bajom nincs. Ezért járok pszichiáterhez is, de eddig nem tudott javítani az állapotomon pedig már négy éve járok és több mint tíz féle gyógyszert is kipróbáltunk, sőt még a hipnózist is. Mondanom sem kell egyik sem használt. Így lassan kezdem feladni a reményt!

 

Olyan sorstársakat, betegeket, gyógyultakat ill. orvosokat keresek akiket szintén érint ez a probléma!!

 

Várok minden tanácsot, praktikát, gyógyszer javaslatot, tapasztalatot!!!

 

Péter

 

 

Ritus 232 Creative Commons License 2010.04.15 0 0 14931
Sziasztok!

Én 6 éve vagyok beteg, depresszióval meg skizofréniával kezelnek. Rengeteg gyógyszert kipróbáltak már rajtam. Most 4 félét szedek, legutóbb volt egy nagyon jó, viszonylag kiegyensúlyozott másfél hónapom, de pár napja kezdem érezni hogy visszaestem.
VPP. Creative Commons License 2010.03.23 0 0 14929
Még a dianetikához akartam hozzászólni.
Szóval Sándor jó akarata lehet,hogy megvan, de a szientológia egy nagy hunbuk és veszélyes is lehet olyan valaki számára aki gyógyulást keres, mert azt nem fog ilyesmiben találni inkább csak összezavarja az embert még jobban.
Látom azt írjátok,hogy nincs kémiai stb. zavar a háttérben én azt gondolom ez nem igaz, sajnos inkább ez okozza a lelki bajokat, de a pszihoterápia akkor is fontos, mert egy betegségnek több komponense van és a lelki betegségeknél logikus,hogy olyan lelki folyamatok is szerepet játszanak amik nincsenek közvetlen összefüggésben a kémiai zavarral.
Szóval a lényeg,hogy a gyógyszert sem szabad lebecsülni és azt gondolni,hogy csak elodázza a végleges megoldást. A gyógyszereknek igenis van haszna, csak óvatosan kell bánni velük, nem szabad túl sokat szedni. Sok pszihiáter teletömi a betegeket gyógyszerrel, de vannak jó orvosok akik a gyógyszerelést ésszel csinálják.
VPP. Creative Commons License 2010.03.23 0 0 14928
Hello!Sokmindent lehetne ide írni, de sajna mennem kell, majd máskor.
Viszont annyit azét leírok,hogy akármilyen mély depresszióban vagy mindig van esély a javulásra, mindeképp menj el dokihoz, mert amiben vagy ahhoz hasonlókat én is megélek, de nem vagyok ennyire rosszul, viszont el tudom képzelni nagyjábol,hogy milyen lehet. Szóval tutti,hogy lehet rajtad segíteni, de orvoshoz mindenképp el kell menned.
Üdv
Előzmény: Rana esculenta. (14920)
VPP. Creative Commons License 2010.03.23 0 0 14927
Hellotok! Én Anafranilt és Abilify-t szedek, ha jól írtam:)
A második antipszihotikum nem tudom ,hogy használni fog e , csak 5 napja szedem ,nincs még semmi hatása úgy néz ki.
Ha korán kelek, akkor javul a hangulatom, elég sokat, meg az aktivitástól , csak nehezen jövök lendületbe.
Van valakinek tapasztalata antipszihotikummal?
Előzmény: Törölt nick (14861)
VPP. Creative Commons License 2010.03.23 0 0 14926
ja:)
Előzmény: sándor.. (14859)
Barátocska :) Creative Commons License 2010.03.21 0 0 14925
Oké, értem. Semmiképp se hagyd annyiban a lelki részét, végleges megoldást csak valami olyasmi hozhat, ami megpróbálja megtalálni az alapproblémádat, és azt feloldja.

Elég sok elütéssel írsz, rendben vagy most? Olyan, mintha félálomban lennél.
Előzmény: kutykuruty brekege (14924)
kutykuruty brekege Creative Commons License 2010.03.21 0 0 14924

Igen.igen. sokszor -ez időben folytalőlagos volt - sé sokféle terápiúán vettem részt. meg ráadásul három hónapig zárt pszivhodáráma is jártam, előtte nyiltraa 2 hónapig. És ápár hónapig jól is voltam. Aztán...

De nem tehtetem meg, hogy félévenként bevonulok fél évre egy rehab intézetbe. (pedig szívesen tennem, de itt a család is)

 

Kiváncsi vagyokmit mond a pszichiáter, ne meg még körábban ajánlott valalki amániás depresziós topikban hipnoterápiáűval gyógyító dokit, őt is meg akaromkeresni.

Előzmény: Barátocska :) (14923)
Barátocska :) Creative Commons License 2010.03.21 0 0 14923
Gondolkodtál már valami másban is a gyógyszereken kívül? Úgy értem, hogy pszichoterápia, alternatív módszerek, analízis, ilyesmi? Mert a bogyók nem kifejezetten számítanak végleges megoldásnak semmire. (Szerintem. De én nem vagyok orvos, ez magánvélemény.)
Előzmény: kutykuruty brekege (14922)
kutykuruty brekege Creative Commons License 2010.03.21 0 0 14922

kösz a választ. H a xanaxot nem szedem nagyon felmegy a lekgise fizikai ingerre is a felső félérnyaomásértékem.

 

Legsazivesbben csak aludnék-aludnék...de ezt csakis gyógyszerek segítségével tudom elérni. Viszont mindig történik valami álmomban és ez nagyon jó.

 

az életbenmeg...Pedig szép és jó családom van, de lassan nem tudok mit kezdeni velük....

Előzmény: Barátocska :) (14921)
Barátocska :) Creative Commons License 2010.03.21 0 0 14921
Szerintem ez tényleg van akkora "baj", hogy mindenképpen dokihoz menj vele. Mély depressziónak tűnik, és súlyos szociális fóbiának. Ha még mindig szeded a xanaxot, az lehet befolyásoló tényező ebben, de ezt a pszichiáter majd fogja tudni, hogy mennyire. Ne sokat gondolkozz az elmenésen :)
Előzmény: Rana esculenta. (14920)
Rana esculenta. Creative Commons License 2010.03.21 0 0 14920

sziaztok,

hosszuú vek óta kezeltek először majordeőresszióva, aztán időnként pszichotikus elemekkel túzdelt bipolÁRISSAL.

 

Óktóger óta már csak xsanaxot szedek, az ösze döttit, ntidepi, hangulatstani, antihipnotikum -már letettem, mert a mellékhatások szörnyúek vlta. p.: mindent elfelejtettem, esténknt a gygyszr vevéltele után szörnyű izgatottsg jött rám, ne tudtm megülni egy helyben, menni ée menni kelleet.nem tudtm egy helyenaludni, hanem az intézeten belül, hol it, hol aludtam egy kicsit. Állandóvizelési ingerem volt -nagyon fájt ez mitt a hasam, d eprodoktum sehol.

Ja, meg nagyon meghíztam.

Ns, hát ezrt tetem le őket.

 

Most viszont kb. két hónapja képtelen vagyok a lakásajatján kilépni, még az udvarra is.De a isebbik bajom ez. A nagyobbik, hogy állandóan aludni szeretnék, ert csak akkor érzem jól magam, ha alszom. akor ugyanis álmodom. Tehát legalább akkor történnek velem dolgok -rosszak, jól, mindegy, de történnek.

Ha ébren vagyok, arra vágyok, hogy mikor alhatok már el és kerülöm a bezsélgetéseket, tkp. a akcsolatokt mindenkivel és ébren csak azon jár a fejem, hogy ilyen jó lenne nem élni.

 

A hátn elmegyek a pszichiáteremhez, mert félek ez baj, de nem tudom eldönteni, hogy tényleg nagy baje -tehát tényleg el kell menni a dokihoz -vagy nem?

Köszönöm, ha segítetek.

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!