Hmm, remélem nem értem félre, de a lenti Larry slideshow második képe egy gyönyörű tigris.
A képformátum interface-s, így az Dell (IPS) monitoromon (a nem állítható 60Hz képfrissítés miatt) nagyon vibrált emulátorban, de a most monitorként használt 32" Philips TV-n (IPS) remekül néz ki és a valós gépen is szépen fut.
Köszönöm! Lecsekkolok mindent ... vagyis már felraktam egy csomó mindent és sikerült képeket konvertálni és eljutni a multipaint-be. Ami gond leginkább most, h mint írtam szeretnék rendesen, kézzel rajzolni. erre van két opcióm is (egy huion kamvas és egy ms surface), de a plus/4 emuban ezek teljesen kilőve és a legtöbb app sem úgy készült, h gondoltak volna arra, h esetleg valaki tollal szeretne dolgozni. Végül lehet, h marad a konvertálás. :(
A frászt! Csakhogy húsz éve felé sem szagoltam Commodore-oknak. Négyeske addig is csak úgy volt, éppen a színek hiánya miatt. 128-ast használtam RGBI monitorral, "fontos" BASIC bővítéssel. [A meglévő 7.0 parancsok és utasítások elé tettem az angol Font jelét; s természetesen megírtam a szükséges rutinokat: értelmezés, tokenizálás, végrehajtás. Elsősorban a 80 oszlopos grafika érdekelt. Írhattam a grafikus képernyőre, quasi-sprite-okat mozgattam, zárt görbéket nem csak befesteni, hanem (függőlegesen) sraffozni is tudtam, stb.]
Csakhogy 128-as törzsasztalt nem találtam. Így aztán kénytelenek lesztek itt elviselni!
Mellesleg: igen nagy öröm lenne számomra, ha valakinek lenne egy 121 színű (egész vagy pofa) tigris képe plusz4-re.
(Na, igen . főleg akkor, ha azt megosztaná velem.)
Én már nagyon rég feladtam (kb 20 éve), hogy nulláról nyomjak fel egy grafikát, a fateromék Orion Vikingje annó beégett a 3D gömbök rajzom készítése során, kb 40-45 órát nyomkodtam, igaz azt még Microillustrator-ban. A szemem is szarrá ment közben.
Én inkább konvertálgatok és azt javítom, ugyan ezek nem képviselik az én kreativitásomat és ötleteimet, legfeljebb az ízlésemet (meg azt, ami csak úgy tetszik :-) )
Alapvetően nem grafikus, csak képszerkeztő vagyok. (mint az újságokban akik eltüntetik a szartalábakat és pattanásokat a színésznők arcáról :-) )
Én a HFLI-re gyógyultam rá az elmúlt években (persze nem rajzolva, a Plus4emu mellé pakolt Istvan V féle konvertettel, az nagyon tuti), mivel az attributumonként 8 szín már elég jó eredményeket ad és a 320x200-as felbontás rengeteg új részletet tud megmutatni.
A HFLI képet P4S-be konvertálom, arra alapvetően Abcug! féle Pixelshop tud kellően használható crossplatform felületet biztosítani, amit az Asterix képemnél megpróbálok bemutatni.
Kicsit szokni kell, de utána egész haladós vele a munka.
Az FLI-hez és az MC-hez én is a Multipaintet használom elsősorban, de Hires és MC képekre a Botticelli/Multiboticelli még mindig elég jó páros, én szeretem.
( Egyébként ha megnézitek az új C64 releaseket, egyre több a Hires, normál MC és egyre kevesebb az FLI, NUFLI. (valami olyasmi, mint nálunk a SID helyett egyre több esetben ismét natív TED zene megy) )
Persze grafikája válogatja de HFLI-ben elég sok hibás szín képződik, amit kézzel kell korrigálni, az még mehet vagy 5-8 óra. (sajna, hogy +4en az FLI és HFLI csak minden második sorban tud színpalettát váltani, kicsit még gyorsabb proci kellett volna a keretre)
Jah, meg a PETSCII :-) Tök jó móka.
Az, hogy milyen színek fekszenek a gépnek, meg inkább nem részletezem pont Neked, hahaha! :-)
A Plus4Worldön a Tools szekcióban lehet találni FLI-képes szerkesztőket, de inkább a konvertálás gyakori manapság. Elvileg létezik egy módszer arra is, hogy a Photoshopot többé-kevésbé rábírják a TED korlátainak betartására, és a kész képet szinte egy-az-egyben lehet konvertálni. Erről Chronost kellene kérdezni és/vagy carriont.
Mint amikor a vén nyugger rockerek nyomnak még egy búcsú kocertet. :) Meglátjuk mi lesz belőle. Köszi a tippeket, majd mondom neki. Viszont : FLI editor?
Még mindig megvan az a matrica a plusszimon, amit Mucsi bácsi 1991 körül adott asszem BIT-LET Karácsonyon, MB - The new lifestyle felirattal :)))
De ne ám eredeti vason mókoljon kódot monitorban! Kínszenvedés. Vannak közel 100%-osan sikerült gép emulációk, Plus4Emu és YAPE, na meg crossplatform assemblerek. Nagy kényelem!!
Ja, és Excel! ;-)
Persze majd tesztelni, ha sok TED hack is van, akkor nem árt eredeti vason.
Köszönöm a válaszokat. Bevallom csábító a kovertálás, de azt kicsit csalásnak gondoltam mindig. Multipaintet nyomkodom, de még nem áll kézre, pláne ha nem egérrel hanem tollal nyomja az ember, de majd megszokom. Még egy kérdés: FLI?
Lehet, h Mucsit sikerült rávennem, h csináljunk valamit, most vett egy C16-t és talán esz kedve, bár ő sem emlékszik túl sokra. ;)
Számomra a péék pók(e)-ja a perverzitás. Elég jól megvagyok a mnemonikokkal. (Illetve voltam. Mert, mint írtam: ebben az évezredben Négyeskével még nem találkoztam.)
Az eredeti hozzászólásomban a másik kérdés a színekre vonatkozott. Azóta gondolkodtam.
Tizenhat szín szorozva nyolc árnyalattal – de a feketénél az utóbbi irreleváns. Így jön ki a 121.
Tehát csak egy visszaigazolást kérek! Hétbites adatot írva a színtárba láthatom a szivárványt?
Magyarázkodás: mindig csak fekete-fehér TV-vel használtam.
Mindenki másra esküszik. Az egyik elég jó cucc a MultiPaint. Mások megszerkesztik egy tetszőleges szerkesztőben (pl. Paint Shop Pro) plus/4 palettát és felbontást használva, valamilyen konverterrel konvertálják plus/4-re és utána még javítják a konverziós hibákat (pl. color clash-ek) MultiPaint-tel vagy Pixel Polizei, esetleg natív Botticelli. :D Esetleg ezek mindegyike.
Én kétbalkezes vagyok, nem tudok rajzolni, de a MultiPaint-et használtam már egy-két dolog igazítására.
Mai grafikai tool-okkal, lehetőségekkel kapcsolatban kérdeznék : ki, mit, milyen módon használ ? Szeretnék megint firkálgatni, most, h már nem csak a 4 kurzor gomb elérhető mint beviteli mód. ;)
Nem nézek utána a fordítónak amit MMS ajánlott, de az idézet alapján ez egy BASIC Compilernek tűnik, ami nem támogatja a COMMODORE BASIC 3.5 grafikus utasításait. Ha komolyan valami mozgatott grafikát akarsz csinálni, azt még tévedésből sem érdemes assembly-n kívül bármi másban írni ilyen régi 8 bites masinákon. Legfeljebb gépi kódban, ha nagyon perverz vagy.
Talán túl nagy igényű vagyok, ám úgy vélem a gyors számolásra éppen a (mozgatott) grafikáknak lenne szüksége. Ezzel szemben a fordítás szerint "a grafika továbbra sem támogatott". Kár!
LITWR barátom cross-compiler-je az 5 byte-os aritmetikát cseréli le 3 byte-osra.
Természetesen a pontossága illetve a számolások során alkalmazható maximális értéke a számnak csökkenni fog (nagyon ritkán kell ilyen pontosság), viszont az adatfeldolgozás sokat gyorsul tőle.
Ez a 3 bájtos egészen biztos, hogy nem szabványos formátum, tipikusan a float 32bits (4 bájtos) és 8 bájt hosszú a double precision float.
Ezen a linken keresztül e legegyszerűbb megtalálni ezt a fordítót:
"Commodore +4 Basic Cross Compiler olasz stílusban
Nagyon gyors egész számokkal, karakterlánccal és ál-valósokkal. (=ál-lebegőpontos) Az ál-valós szám 3 bájtot foglal el, és -2 23 és 2 23 -1 között van. (Kettő a huszonharmadikon = 8 388 608 és -8 388 607 között) Ezek cserélik le az eredeti Commodore 5 bájtos valós számot. Az FOR-utasítás használható egész (integer) számmal. A grafika továbbra sem támogatott. A létrehozott kód meglehetősen nagy, ezért ne használja 20-30 KB-nál nagyobb szövegnél.
A következő kulcsszavak teljes mértékben támogatottak: ABS, AND, ASC, ATN, CHAR, CHR $, CLOSE, CLR, CMD, COLLECT, COLOR, COPY, DATA, DEC, DEF, DO, DS, DS $, ELSE, END, EXIT , EXP, FN, FOR, FRE, GET, GET #, GETKEY, GO, GOSUB, GOTO, HEADER, HEX $, IF, INPUT, INPUT #, INSTR, INT, JOY, JOY, KEY, LEFT $, LEN, LET, LOG , LOCATE, LOOP, MONITOR, MID$, NEW, NO, IN, OR, OPEN, PEEK, PI, POKE, POS, PRINT, PRINT #, PUDEF, RCLR, RDOT, READ, REM, RENAME, RESTORE, RETURN, RGR , JOBB $, RLUM, FUNKCION, SAVE, SCNCLR, SCRATCH, SGN, SOUND, SPC, ST, STEP, STR $, SYS, TAB, THEN, TI, TI $, TO, UNTIL, USING, VAL, VERIFY, VOL, WAIT, WHILE
A következő kulcsszavak bizonyos korlátozásokkal támogatottak: DIM (a méretek meghatározásában nem engedélyezhetők változók), DIRECTORY (csak <10-es egységeknél), LOAD (csak összeállított és ML adatok / programok esetén működik), NEXT (több NEXT nem engedélyezett egy FOR), TRAP (az első hiba észlelése után nem kerül automatikusan eltávolításra).
A következő kulcsszavak ROM elemző kódot használnak, ezért lassúak lehetnek: KEY, DIRECTORY, USING.
A következő kulcsszavak nem támogatottak: BOX, CIRCLE, CONT, COS, DRAW, EL, ER, ERR $, GRAPHIC, GSHAPE, PAINT, RESUME, RND, SCALE, SIN, SSHAPE, STOP, TAN, TROFF, TRON, USR.
A következő kulcsszavakat egyetlen fordító sem tudja támogatni: AUTO, COPY, DELETE. DLOAD, DSAVE, HELP, LIST, RENUMBER."
Gondolom ha megerőltetnéd magad, menne még ennél is modorosabban. :(
A helyedben én rákeresnék a kedvenc keresődben a fixpontos aritmetika kifejezésre, vagy ennek a német megfelelőjére. Esetleg a forum64.de-t érdemes még átfésülnöd. Erről anyagot én legfeljebb angolul tudnék ajánlani.
Egyelőre szerintem felesleges előásni a pluszit, gyorsabban haladsz emulátorral. Van Windowsra, Linuxra, meg lehet mozdítani MacOS-en is, de ne a VICE legyen, ha jót akarsz magadnak.
Ez az első hozzászólásom ennél az asztalnál, de rögtön a közepébe vágok.
A Commodore ötbájtos, lebegőpontosának mellőzése érdekel. Kérlek írj néhány mondatot a "pszeudo-real" aritmetikáról, vagy ajánlj szakirodalmat arról! Magyar vagy német nyelven [angolgyűlölő vagyok. :-) ]
Kíváncsi lennék a 121 színre is, de egyelőre nem akarlak túlterhelni. Különben is: még elő kell bányászni a "Négyeskét", amit ebben az évezredben még nem láttam.
'A dobozolás segítéséhez jelenleg annyi a terv, hogy a nyákot mindkét szélén 1.2mm-rel kiszélesítem, ide nem fog semmilyen alkatrész kerülni. így az elkészítendő dobozban ez fel tud feküdni / be tud csúszni egy vájatba. Illetve lesz az élcsatlakozó "alatt" két centivel egy nagyobb lyuk. (Úgy 3mm-es. ) Ha ide becsúszik egy csap, akkor nem fog tudni ki/be csúszkálni a dobozban. (Illetve ezen keresztül a két dobozfél akár össze is csavarozható, ha úgy jobb.) A jelenlegi állapotról (mármint hogy az élcsatlakozó hogyan csatlakozik) majd csinálok egy fotót, mert az is "tanulságos", hogy jelenleg mennyire passzentos minden.'
Király, tök jó hogy meghallgatta kérésünket :-)
Én levélben kértem, nem mertem nyíltan megkérdezni :-)
OFF Elsősorban nem ezért kapnak ezek engedélyt, hanem mert kettős szigeteléssel rendelkeznek, és csak műanyaghoz tudsz hozzáférni, kivéve a törpefeszültséget a csatlakozóban.
De MO-on így működik a rendszer, hacsak nincs kiépítve külön védőföld a házban. Alapvetően a költségcsökkentés az egész lényege, hogy ne három,hanem kettő vezeték elég legyen egy 230V-os hálózat kiépítéséhez egy házban vagy lakásban (Nem mernék rá megesküdni, hogy nálunk ki van építve a védőföld).
A magyar konnektorok szimmetrikusak, ha fordítva dugod be, máris a fázisra csatlakoztál.
Még szerencse, hogy a (z engedéllyel, bevizsgálva gyártott) tápok mindig tartalmaznak hálózati leválasztást. Ami leginkább egy trafó. A "nehéz" tápoknál igazi, 230-as trafó, a könnyű, kapcsolóüzemű tápoknál egy jóval magasabb frekin működő, ezért jóval könnyebb trafó. Ezekben egy optocsatoló is van, ami a szekunder körből visszacsatol a primer körbe.
Teljesen leválasztott a trafó, "lebeg" az egész törpefeszültségű oldala.
Ahhoz, hogy a nullára (fázisra) átjusson a feszültség, a trafónak is át kellene ütnie, ami a két kamrás tekercselés és brutális szigetelési távoságok (+kiöntés) miatt valószinűtlen.
A "bűnös" általában a CRT TV (avagy monitor) ami iszonyú többtiz kv-os fesültséget állít elő, és szintén nem földelt, ettől a kis C= gépek észvesztő potenciálon tudnak lenni a környezethez, fémtárgyakhoz, emberekhez képest.
Mindenki ismeri (régebben tapasztalta) amikor serceg a TV miközben simogatjuk a képcsövet, vagy a lakótelepen akkorát csap a kábeltévé aljzatban a sok tévéből belekerült összes töltés, mint a lórugás.
Annakidején a félvezetőgyártás, de a játékszámítógépek egész konstrukciója is arról szólt kb, mint ma egy eldobható pendrive, mp3 lejátszó, olcsó kínai valami.
Elsősorban az alacsony gyártási költség, tömegtermelés, és a kor szinvonalán megoldható kívánalmak kielégítése volt az elsődleges.
A mai, néhol sokkal magasabb strandardokkal készülő eszközök (teljesen más problémák miatt) szintén nem nagy számban érnek majd meg ilyen szép kort.
A TED már virtuálisan "örökké él", egyrészt az igen jó közelítést nyújtó emulátorok kódjában, másrészt a teljesen nyít forrású logikai leírásában (FPGA-TED).
(nem mintha addig, ameddig egyetlen példány is létezik belőle, bármilyen chipet "végleg elveszettnek" kellene tekinteni,..... vannak az interneten oldalak, ahol nagyon drága, egyedi arcade-okba, roppant kis sorozatban gyártott teljesen ismeretlen "kitudja mi belül" chipeket fejtenek vissza és reprodukálnak, váltanak ki akárhogyan...
....ezekhez képest a TED (is), egyrészt egy "kőbalta", másrészt közismertebb mint az anyám tyúkja, harmadrészt több van belőle, minthogy valaha is az utolsó pár -immár elméletben ft milliókat érő- példányt kellene világszerte felkutatni, megvásárolni, kitokozni, lefényképezni, sb)
Értem, hogy nem védőföldes a csatlakozó, hanem csak normál 2p EU-plug, de attól még van GND a Plus/4 tápcsatlakozón, és a gépben végig fut egy GND ami ide van kötve.
Ami valójában így csak nulla-vezetékre van kötve, de valahol elvileg a nulla-vezeték nagy trafó oldalon (a szolgáltatónál) kap egy valós földelést.
Egyébként abban is lehet valami, amit Luca írt tavaly, hogy a joystick bedugásakor "szikrák" pattogtak a sötétben.
Ezen egy kicsit gondolkodtam.
Lenti agymenés csak elvi jellegű, nem bontottam ki a gépet, nem mértem ki, csak megnéztem pár képet.
A C64 / ATARI joy háza teljes mértékben műanyag, nem érhetsz hozzá semmilyen fém alkatrészhez.
Nem állítom, hogy a C64 "apa" joy csatlakozóinak az érintkezőihez nehéz hozzáférni, de általában nem tapogatja azt. Tehát amit a csatlakozáskor fogunk, amihez hozzáérünk, az egy jól szigetelő tömör műanyag.
Ezzel szemben a C16 joy csatlakozó külső fém házához elég könnyű hozzáérni kézzel a bedugásakor, és tapasztalatból mondom, hogy egy idő után már erőltetni kell (nem olyan robosztus, mint az Atari DB9)
Vagyis ha valaki műszálas ruhában dugdossa a joystick csatit, a rajta összegyűlt 10-20 kV rájuthat a csatlakozó fém házára.
Igen ám, de Mini din csati külső fém háza egy fémmel érintkezik, de nem ez a 7-es "pin" a föld. Ha a külső fémház a földre van kötve a 7-es lábbal együtt, akkor pedig gyorsan "átszalad" a gépen, nem bántva a TED-et és a CPU-t.
Úgyhogy elképzelhető, hogy ebből semmi nem jut a gépbe, az IC-kre.
Tehát Luca elmélete így annyira nem életszerű, csakhogy mégis ott van a rengeteg tönkrement TED
Arra gondolok, hogy a csatlakozó belső vezetékei elég közel jönnek ki a csatlakozóból.
A műanyag jól szigetel, a levegő már kevésbé.
A levegő átütési szilárdsága 21kV/cm, a csatlakozókból kilépő vezetékek egymáshoz képest kb 1.5-2mm-re vannak.
Tehát ha a joystick aljzat külső fémháza nincs direktben rákötve a földre, akkor a suhogós műanyag melegítő által generált 20KV (a levegő átütési szilárdsága miatt) akár át is ugorhat valamelyik adatvezetékre a levegőn keresztül, mert 5KV már megteheti ezen a távolságon.
Ha rá van kötve a földre, akkor nem látom esélyét.