Hmm, egy maia palantirral felszerelkezve... nem veletlen hivtak soha be nem hunyt szemnek vagy minek. Amugy meg tuti, hogy kulon figyelmet szentelt a sasoknak, nem hiszem, hogy Manwe kedvencei csak ugy beroppenhettek volna Mordorba mig Szauron egyben volt. Gyuru nelkul azert mar mas volt a helyzet.
Miért, lett volna hatalma? Ha tudott volna olyan varázslatot, ami riasztja az összes Mordorba behatolóról, akkor Frodót is elkapta volna - következésképpen nem volt ilyen varázslata. Marad a fizikai megfigyelés, de nem hiszem, hogy minden csúcsra tudott volna orkokat tenni.
Újholdkor, alacsonyan repülve kell berepülni, Gandalffal és tünde íjászokkal a nyakukban, akik levarázsolják/lelövik a kellemetlenkedő ellenfeleket. Ha jól emlékszem, a fekete lovasok csak akkor kaptak szárnyasokat, amikor a lovaik elpusztulása után hazacaplattak - addig nem volt légierője Mordornak, szerintem be lehetett volna repülni.
Na ne má'! Egyrészt Frodó _jóval_ kisebb mint egy sas, főleg a Gwaihir csapatába tartozók, másrészt épp azért indulnak el Aragornék a kapuhoz, hogy eltereljék a Sötét Úr figyelmét. Nem utolsó sorban pedig a sasok együtt harcolnak Aragornékkal és a sasok csak akkor repülnek be, amikorra a gyűrű már elpusztult. Gollam, Gollam...
Ugye, ugye? A derék író lelkesen kitalál mindenféle szupererős ellenséget, azután vakarhatja a fejét, hogy mégis hogy a fenébe lehetne megmenteni (vagy pláne győzelemre segíteni) a szegény hősöket.
A problema reszben abbol is adodik, hogy Tolkien elmejeben nagyjabol csak akkor kezdett komolyra fordulni a tortenet, amikor a cselekmeny Rivendellhez erkezett; addig a konyv a Hobbit folytatasanak irodott; ahogy haladt elore a Szovetseg, ugy valt komorabba a cselekmeny, vesztjoslobba a fenyegetes, hatalmasabba az ellenseg.
Az utolsó bekezdésedre maga Gandalf adja meg a választ: "Megpróbáltak egy morgultőrrel, amely benne marad a sebben, szíven döfni. Ha sikerül, te is olyanná váltál volna, mint ők, csak nem lettél volna olyan erős, és ők parancsoltak volna neked. Lidérccé változtál volna, a Fekete Úr rabszolgájává; megkínzott volna, mert megpróbáltad elvenni a Gyűrűjét, már ha kell annál nagyobb kínzás, mint hogy elveszíted és ott látod azt az ő kezén."
Azaz: simán csak kinyírni és elvenni a gyűrűt Szauron szerint túl kevés lett volna büntetésnek, örök kínt, vágyakozást és szolgaságot szánt Frodónak. És ha lidérccé válik, megtalálták volna, mert engedelmeskednie kell. nem tudott volna elrejtőzni.
Épp újraolvasom a GyU-t pár év szünet után, és feltűnt, hogy milyen bénák az egyes könyvben a fekete lovasok.
Az utolsó részben a csatáknál iszonyú hatalommal bírnak, simán lenyomják bármelyik embert. Ehhez képest többször is elszúrják az egyes könyben. Pl. miért nem támadják meg a hobbitokat a fogadóban? OK, hogy nem találták őket a szobájukban, de mennyiből állna nekik mindenkit lehentelni a fogadóban?
A Széltetőn pedig miért nem veszik el egyszerűen a gyűrűt Frodótól? MI értelme van, hogy megszurják egy tőrrel, ami majd valamikor végez vele valahol, és nem biztos, hogy megtalálják? Plusz egy mozdulat lett volna... (Igaz, akkor nem lenne könyv ;)
hat ize. egyreszt azota mar feltalalhattak a csipesmentes ragasztot, kulon neki, masreszt azert szerepelhetne, mondjuk ezuttal mint Beorn. Megvan hozza a termete, es nagyon jo Beorn lenne. Mit szoltok?
mostanaban atnyergeltem scifire, legutolso fantasy-s probalkozasom a Donaldson fele Covenant kronikak volt (meg az Arany iranytu bar az se egy tipikus fantasy), nnna az nemgyenge, 6 konyvig birtam, utana mar valami vidamabbra volt szuksegem, de szerencsere Pratchett sose hagy cserben :D azert a Donaldson fele vilag az ott van, utoljara Kozepfolde szippantott be ennyire... Saltheart Foamfollower for president
Nos, az Eragonokat hozza csapom a rosszminositesu listahoz, a HP viszont mas teszta, es szerintem azert van kulonbseg a nepmese, mese, es fantasy kozott. HP alapvetoen EBBEN a vilagban jatszodik. Ezert szerintem a HP nem ide tartozik. Mert akkor Andersen osszes meseje is fantasy irodalom.
