Nagyjából lakosságarány-függő, de nem csak ennek a függvénye. Nagyon számít a helyi kisebbség és az "ellenzék" hozzáállása is. De ez az útmenti településnév- és az utcanév táblákról is elmondható.
Gyergyószentmiklóson már az öreg lelövése után néhány hónappal (nem központi döntés nyomán, tehát mondhatni félhivatalosan) kikerült a magyar nyelvű állomásnévtábla. Ez volt az első (ha azokat nem számítjuk, ahol '20 illetve '44 után kint felejtődött) és sokáig az egyetlen.
Mivel Gyulafehérváron 10% alatti a magyarság aránya, nem tartom valószínűnek, hogy valaha ki fog kerülni magyar nyelvű tábla. Remélem, Kolozsváron előbb-utóbb kint lesz, de ahhoz még valamicskét változni kell a közhangulatnak. Az idétlen Funar-t már kidobták, az pedig jó jel.
A kétnyelvű állomásnevek kihelyezése az lakosságarány-függő? Mert Székelyföldön ki szokott írva lenni, de Gyulafehérvárott csak román feliratot láttam...
Novakapela-Batrina állomáson a váróteremben van egy régi fénykép, melyen "ÚJkapela-Batrina" felirat szerepel az épület homlokzatán.
1908-as szolgálati menetrendkönyvben magyarul szerepelnek Zágráb, Károlyváros és társai, az 1914-esben viszont már horvátul. Viszont az 1872-es mentendben néhány helységnév németül szerepel: Kaschau, Grosswardein, stb.
Tudom, már az alapkérdéshez semmi köze, de néhány éve a CFR elkezdte a többnyelvű (román-magyar, román-szerb, román-bolgár) állomásnév feliratok elhelyezését. Isten tartsa meg jó szokásukat.
A Zágrábi Üv. területén ( ami gyakorlatilag az egész jelenlegi horvát terület is egyben) horvátul, nagyobb elágazó állomásokon (Károlyváros, Zágráb stb.) magyarul is ki lehettett írni az állomás nevét... de én ilyen képet nem láttam. Elviekben a néhány Dráva-jobbparti település magyarlakta állomásain is lehetett (ilyeneket sem láttam.)
Horvátországnak, mint a Szent Korona része, külön státusza volt, de az élet gyakorlatilag horvát nyelven folyt.
A Drávaszögi és az Alföld-Fiumei Vasút vonalán kétnyelvű állomásnevekről is tudok (pl.Gombos-Bogojevo).
A vezényleti nyelv a fiumei és a MÁV által üzemeltetett hadászatilag kiemelt vonalakon a magyar volt. Persze kemény kísérletezés folyt a nagyobb állomások magyar vasutas-kolóniákkal történő betelepítésére.... kemény politikai csatározás folyt, hogy ez most gazdasági és üzembiztonsági szempont vagy a elmagyarosítási kísérlet-e.
Arra nem találtam forrást, hogy az egyéb vonalakon mennyirre tartották a magyar vezényleti nyelvet...
Sőt, láttam olyan kiviteli terveket is amelyre horvátul is felírták a dolgokat és bizony a Virovitica az Virovtica, Krizevci az Krizevci....
( mer' hogy mehetett a budimpecski tőke, de horvát vállalkozókkal kellett a vasutat megépítettni)
Remélem nem ereszettem bőlére...
Boldog Új Évet minden zakatoló lelkű topiklakónak!
Hol nem szólnak a határainkon túl a fotózásért? Milyen biztosítóberendezésnél van a horvátoknál fekete-fehér árbócos jelző? Varasdon láttam ilyet két éve, mikor a Maestral-lal mentem Splitbe, Split felé még fényjelzőben is. Kninben az a felsővezeték féle maradvány valahonan, vagy villamosítani szeretnének?
Az én kérdésem nagyon egyszerű, bár inkább történelmi-vasúttörténeti, mint technikai jellegű: milyen helységnév feliratot láttak a Budapest-Fiume vasút utasai 1914-ben, ha leszálltak a horvát fővárosban: Zagreb, avagy Zágráb? llletve a későbbi megállónál Karlovac, avagy Károlyváros tűnt a szemükbe? A Dráva után Koprivnica, avagy Kapronca név volt az állomás homlokzatán? Erre tud-e valaki megbízható választ adni?
