Gyógynövényként a kis ezerjófű (Centaurium erythraea) használatos inkább, emésztést segítő teakeverékekben ez van. Nem rokona a nagyezerjófűnek (Dictamnus albus). A nagyezerjófű védett, a kis ezerjófű nem.
Dísznövénynek a nagyezerjófű lenne alkalmas, de vigyázni kell vele, mert érintése nagyon csúnya hólyagokat okozhat. Nálunk rokona, kerti ruta van a kertben. Csak alaposan felöltözve szabad a közelében gyomlálni, párszor már nagyon megjártam, míg ezt nem tudtam (a hatás csak két nap múlva jön elő, nehéz rájönni, hogy ez a növény a tettes).
Nagy ezerjófüvet nem tudjátok honnan lehetne szerezni? Mag is érdekelne, de növény még inkább. Igazából nem értem, miért nem lehet ezt a pompás növényt kertészetekből beszerezni.
Én is csak a félreértés miatt ismétlem el, hogy a bodzabogyó - legyen bármelyik fajta - csak hőkezelés után fogyasztható.
A bodzavirág friss nyári szörpnek és felfőzés után télire is finom. Utóbbi esetben mint bármilyen eltevésnél, biztosítani kell azt, hogy tartósan elálljon (ezzel sincs gondunk, van már gyári dunsztoló eszközünk, jól dolgozik, minden szörp, dzsem, lekvár és bármi más jól megvan a kamra polcon)
A bodzavirágot palacsintatésztában bundázva sütjük is. Fahéjas porcukorral hintjük meg.
Igazi ínyencség!
Most persze tél van, hideg tél, így csak a kellemes emléke van velem. :)
3 rügyes darabokra vágtam, vizes-fahéjas papírtörlőbe csavartam, bezacskóztam, és a fűtetlen szobában föltettem a palántás polcra. A vesszők alsó vége a palántanevelő ágymelegítőn van, a fölső végük hozzáér a hideg ablakhoz.
A fahéj lehet, hogy csak kuruzslás, de nem árthat. Egyszer már két nyaláb szőlővessző nagyon jól gyökeresedett fahéjas vízben. Gyökereztető hormonba mártott dugványom pedig elég sokszor elrothadt, most azt mellőztem.
Ha sikerül, nagyon fogok örülni, ha nem, egy gonddal kevesebb.
Bodzánál próbáltam, akkor nem maradt meg egy sem. A nyár véginél a rügyek nem kezdtek el hajtani, csak tavasszal, de lett több gyökeres.
De mivel legkésőbb tavasszal úgyis vissza kell vágnom, és komposztra dobni sajnálom az ágakat, kipróbálom vele a zacskós módszert. Cserépbe nem dugom, nincs rá helyem. Nem vállalok kockázatot, mert több növényre nincs szükségem, ha netán megmarad, gazdát kell keresni a dugványoknak.
Köszönöm az infót! Oda előzetes bejelentkezés után lehet bejutni?
Ha jól értelmezem, egy magánterületen nőnek ezek a különleges bodza bokrok!
Érdemes lenne akkor elmenni amikor teremnek(maggyűjtés céljából, illetve akkor megjelölni valami módon(madzag rákötözésével), hogy mostani időszakhoz képest egy év múlva dugványozáshoz ágakat lehessen róla szedni!
Nekem sincs kedvem vitatkozni, nem is teszem! Szerintem is, frissen a legjobb mindent fogyasztani, de most a télen a 'friss' az csak merő ábránd, marad a gondosan beüvegezett, ami felidézi a nyár ízeit!
A gyalogbodzáról már hallottam, hogy a termése lekvárnak kiváló(lehet, hogy a Te korábbi leírásaidból), ebben az esetben csak a friss fogyasztást kell mellőzni.
A kora tavaszi, tél végi dugványozást érdemes megpróbálni, tehát most van a legjobb időszak erre! A fekete ribizlit is ilyenkor lehet dugványozni, már pattanásig feszültek a rügyei is(a napokban néztem), a lemetszett ágakat egyszerűen az előtte meglazított talajba kell dugványozni, természetesen fagymentes időben. A fehér tarkánál is beválhat, de lehet, hogy a zacskós+újságpapírba tekert módszert is érdemes kipróbálni.
Ez jó hír, köszönöm. Ahol eddig szedtük a bodzát, a fák közt tele van gyalogbodzával. A bogyóéréskor a gyalogbodzának sokkal szebb, nagyobb, tömöttebb, egyenletesen érő bogyóernyői voltak a hagyományos bodzához képest. Akkor lehet, h megpróbálkozunk az idén vele... Van vmi előírás a hőkezelésre, h biztonsággal fogyasztható legyen? hőfok, főzési idő pl.
Jobban hangzik, mintha pusztaság lenne, és ha ketten is keresitek, van remény!
Sajnos nekünk csak 1500 m2 van, itt már át kell gondolni, mit tartok. Általában a sötét lombok és bogyók jobban tetszenek, de a nagyon sötét terményeknél tapasztalatok alapján van egy olyan gyanúm, hogy migrénes időszakokban nem tesznek jót, úgyhogy mégiscsak érdekes a fehér.
Ha már fehér: egy cserépben gyomként kinőtt egy fehér tarka nagy útifű. Nem vagyok oda az ilyen jellegű növényekért, sose veszek tarka levelűt, de azért kimenekítettem egy külön cserépbe és figyelem.
Tegnap kimentem halat venni és elszörnyedve láttam, hogy egész erdő vagy inkább dzsungel van már a nádas azon részén, ahol a "fehér bodza" volt. Nem lesz könnyű megtalálni ha még megvan legalább az egyik. De legalább a főnökúrral is megbeszéltem a nyár végi keresési akciót. (Ő csak fehér termésű fagyalt tud valahol máshol, de tudtommal az nem gyógynövény. Persze mint érdekességet talán abból is szaporítok. Elfér a 3 hektáron. Legalább lesz egy "albínó" gyűjteményem...) :)
Annak idején a család kedvéért összeollóztam a vonatkozó irodalmat.
Fekete bodza, gyalogbodza, fürtös bodza (utóbbi erdei növény), mind fogyasztható.
Azon van a hangsúly, hogy teljes érésben legyenek és megkapják az alapos hőkezelést (főzés).
A gyalogbodzából készítették a tüdőbetegeknek a "csete lekvárt".
"Rápóti-Romváry: Gyógyító növények - 149. oldal: Földi bodza (gyalogbodza, csete, borzang - Sambucus ebulus L. - bogyóárúját ugyanúgy kell előállítani, mint a fái bodzáét - lekvár alakjában sokak által dicsért tbc-ellenes házi szer."
Mindez tőlem kivonatos kiemelés.
Szerzőink sem dicsérik különös és erős illatát, ezért nem kellemes feldolgozni, de főzés után már olyan, mint a fái bodza.
Szükségből egy egész télen át ittam a levét és még mindig itt vagyok! :)
Ha használatba veszed, a feldolgozásnál kerüld el a lakást, mert hozzátartozóid nem fognak megdicsérni.
Szerzőink az illatát a macskagyökéréhez hasonlítják, de az valóban illatnak nevezhető!!!
(ezt tudom, mert a macskagyökeret saját célra termesztem is - a macskagyökér virága szép és nagyon kellemes, különleges illatú - érdekes módon a Mura folyó árterében is módom volt megcsodálni!).
Mindenképp meg akarom nézni a nyár végén, mert én is akarok szaporítani róluk. Sajnos addig hiába nézem mert több "rendes" bodza is van (volt) körülöttük, így csak érésidőben tudom megtalálni.
unartis: Hozzád sincs túl messze. A Tömörkényi Halgazdaságnál van. :)
A Black Lace bodzámról próbáltam többször is gyökereztetni, volt, hogy sikerült, volt, hogy nem. Talán idén kipróbálom a fügénél leírt zacskós gyökereztetést, gondolom, más növényfajoknál ugyanolyan jó lehet. A fehér tarkámat vissza kellene vágni, majd nem dobom ki a vesszőket, hanem kísérletezem vele.
Valóban jól gyökeresedik, néhány éve karónak levert ágak esős időszak után levelesedtek ki, amikor kiszedtem a karót, akkor látszottak a gyökerek. Érdekes lehet, mert még nem láttam ilyen világos termésű formát!
Szerintem mindenképpen keresd fel azokat a bokrokat, és fényképezd is le.
A bodza elég jól dugványozható, érdemes lenne megpróbálni. Olvastam februári gyökereztetésről, zölddugványról, nekem a nyár végi félfás vált be. De gondolom, ha megvannak a bokrok, jutna gally mindet kipróbálni.
Mondjuk nekem a hagyományos a jó, mert festéknek használom (lekvárnak, lének sajnos nem ízlik), de megnéznék egy ilyet is. Van szeldelt vörös lombú és fehér tarkám is dísznek, a bogyójuk lila, ill. a vörösé inkább bordó, nem olyan sötét, mint a hagyományos. Ennek az íze sem annyira vad, a fehéret szívesen meg is kóstolnám.
Csak mint érdekességet kérdezem, hogy találkoztatok már fehér (no jó, éretten sárga) termésű bodzával?
Régen itt a halastónál volt 2 ilyen nagy bokor is a nádas szélén. Sajnos nem tudom, hogy még megvannak e.
Gondolom ennek a termése nem sok antioxidánst tartalmazhat, mert ha jól tudom az a színes (lila) termésekre jellemző, de ez legalább nem fogja be az ember kezét szedés közben. :)
A bodzaszörp a nyár íze, nevelek a kertben egy bodza bokrot, eddig még nem nagyon virágzott(csak frissen fogyasztottuk bodza üdítőnek azt az 1-2 virágot ami volt rajta), de egyre szebb, egyre nagyobb a bokor, remélem idén már bőven fog virágozni!
Ez régi igazság, hogy amit megtermelünk azt ismerhetjük, mi módon termett, amit meg megveszünk az bizalom kérdése, de ezért jobb a saját magunk által termelt. Jobban szeretem frissiben fogyasztani, ha még a télen rá is fanyalodunk a szárítottra, igaz az orvosi zsálya, kakukkfű levelét ilyenkor is frissiben használom, még teának is, van annyi bokor a kertben ami ellát minket!
A mentalikőrt nem kóstoltam, de a menta teát, a menta üdítőt azt nagyon szeretjük jó kis frissítő télen és nyáron, szörp is készült a nyári termésből. A citromfű is jó a szezon elején, nincs vele bajom, csak a citromízű macskamenta jobban ízlik!
Egy kis segítség kéne. Úgy rémlik, hogy vannak homoktövis töveid. Kíváncsi lennék, hogyan "neveled" őket. Bokornak, vagy fának? Hogyan metszed? Úgy tudom tarackkol. A fölöslegeseket egyszerűen kikapálod, esetleg azokból lehet -e új növényt nevelni? Mennyi idő múlva kezd teremni az így ültetett növény?
